A BUDAPESTI A G G L O M E R Á C IÓ P Á P A I BÉLA

Átírás

1 A BUDAPESTI A G G L O M E R Á C IÓ P Á P A I BÉLA A gazdasági és a társadalm i fejlődés terü leti terveinek fontossága m ostanában sokkal inkább előtérbe került, m int bárm ikor ezelőtt. Ez a jelenség m inden bizonnyal abból a gazdaságpolitikai célkitűzésből szárm aztatható, hogy az ország különböző területein élő népesség anyagi-kulturális ellátása egyre korszerűbben, s ugyanakkor egyre egyenletesebb színvonalon legyen biztosítva. E területi jellegű célkitűzés m egvalósításának sok feltétele is területileg ta lálh ató meg. íg y például terü leti differenciáltságban ta lá lju k a term előerőket, a termelés term észeti, földrajzi, társadalm i, közlekedési adottságait. Nem szükséges bizonyítani, hogy e tényezők területi m ivoltát figyelmen kívül hagyva nem lehet ésszerűen telepíteni új term előerőket, nem lehet célszerűen m egvalósítani új beruházásokat, és m axim ális hatékonysággal gazdálkodni sem lehet. H a csökkenteni akarjuk a népesség országon belüli m ozgását, az előbb e m líte tt adottságok kihasználásával a terü leti szükségleteknek megfelelően kell ellátni a lakosságot m unkalehetőségekkel is. Különösen ésszerű ez olyan esetekben, am ikor valam ilyen termelő egység a nyersanyag lelőhelyén telepíthető, de szám talan olyan esetben is, am ikor a telepítést semmiféle kötöttség nem gátolja. A korszerű anyagi-kulturális élet biztosításához szükséges más tényezők (áru-, lakosságellátó intézm ények, közm űvek stb.) irán ti igények is szintén m eghatározo tt helyeken, településeken, te h á t térbeli m egoszlásban m erülnek fel. A zt m o n d h atn án k teh át, hogy a gazdaságpolitika konzisztens rendszerben levő elem eit így a beruházásokat, m unkaerőt, az életszínvonalat, a népgazdaság különböző szektorainak növekedési előirányzatait stb. nemcsak egym ással kell összehangolni (ami egyébként a legdöntőbb feladat), hanem területileg is szervezni kell, m e rt m ind a term elés, m ind a fogyasztás végeredm ényben helyhez, területhez k ö tö tten bonyolódik le. A nnak eldöntéséhez viszont, hogy a fentiek figyelem bevételével mikor, hova, m ilyen arányban kell term előerőket telepíteni, fejleszteni, vagy az áruellá tá st és fogyasztást szolgáló intézm ényeket biztosítani, igen gazdag ismeretekre, m égpedig területileg tagolt, sok von atkozásban szám szerűen is rögzíthető ism eretekre van szükség.

2 70 Р Л P Л I В F. I. Л Az ism ereteket talán legreálisabban tükröző-összefoglaló statisztikák ez idő szerint községekre, városokra, járásokra, m egyékre tagolva (esetleg ez utóbbiak eléggé m echanikusan alk o to tt nagyobb tájegységekbe is összefogva) állnak rendelkezésre. A gyakorlat azonban azt igazolja, hogy a területi jelenségek feltárásának ez a rendszere nem eléggé jó, vagy legalábbis nem m indig és nem m indenhez elegendő. A terü let közigazgatási osztályozása, tagolása gyakran mesterséges és adm inisztratív jellegű és ezért sok vonatkozásban alkalm atlan arra, hogy kifejező, reális képet tükrözzön bizonyos jelenségek térbeli különbözőségéről, vagy éppen területi összetartozásairól. A gazdasági élet feltételei vagy például a népesség demográfiai, gazdasági aktiv itás szerinti jegyei nem közigazgatási járások és m egyék szerint, hanem azoktól esetleg lényegesen különböző alakzatú terü leti egységek szerint homogének vagy heterogének. A törvényhatósági felosztás viszont a népesség vagy a gazdasági élet összefüggő, összetartozó szerves elemeit területileg szétdarabolja, vagy éppen a heterogént egyesíti. A terü leti közigazgatástól független egységeket (am elyek egyébként az idők során térbelileg és potenciálisan is szinte állandóan változnak) a term észeti, történelm i, gazdasági fejlődés alak íto tta ki és form álja tovább. Éppen ezért olyan területi egységek aligha találhatók, am elyek m indenféle (pl. népességi, agrár- és ipargazdasági) szem pontból közös szabásúak lennének. M indenesetre az bizonyosnak tekinthető, hogy a népesség és m ás term előerők k ö zö tt területileg m egnyilvánuló kapcsolatok akkor fedhetők fel reálisan, ha a homogén té r m eghatározása érdekében átlépjük a közigazgatási hatá ro k at. így például könnyen előfordulhat, hogy ta lálh a tó egy olyan dem o gráfiai zóna, am elyre a fokozatos elnéptelenedés, elvándorlás nyom ja rá a bélyegét, s ez a zóna egyúttal egybeesik egy bizonyos típusú földm űves gazdálkodást felm utató területi egységgel. A közigazgatási részek szerinti vizsgálat viszont ezt részben vagy akár teljesen is elfedheti, vagy a k im u tath ató összefüggést elhalványítja. A különböző gazdasági és társadalm i jelenségeket összefüggésükben, egymással való kölcsönhatásukban kell vizsgálni és ha ezek az összefüggések a közigazgatási határoktól független területi differenciáltságban jelentkeznek, akkor a vizsgálatoknál elsősorban ezt kell figyelembe venni és nem a közigazgatási tagoltságot. Ügy vélem, a statisztikai kutató m u n k án ak a jövőben ezt m indinkább tekintetbe kell vennie. Ebből a meggyőződésből kiindulva ez a tanulm ány arra vállalkozik, hogy elvi, m ódszertani és gyakorlati kérdéseket is tá rg y a lv a M agyarország területéből egy igen jelentős és országos viszonylatban is fontos szerepet betöltő területi egységet m atem atikai módszerek segítségével kiválasszon és m egvizsgálja társadalm i arculatát. Ez a terület-kom plexum : B udapest és környéke. A tan u lm án y első részében a tárgy szem pontjából fontos elvi-fogalmi vonatkozású nézeteinket összegezzük, m ajd m ásodik részében leírjuk az t a m ódszert, am elyet alkalm asnak ta rtu n k arra, hogy segítségével az agglomeráció térbeli elh atáro lását elvégezzük. Végül a harm ad ik rész e m ódszernek a b u dapesti agglom eráció elhatárolására való alk alm azását tartalm azza.

3 A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ 71 I. A VÁROS ÉS AZ AGGLOMERÁCIÓ C élunkat elérendő, abból indulunk ki, hogy a gazdasági és társad alm i fejlettség te rü le ti rétegeződésében csakúgy, m int a jövőt form áló célkitűzések és tervek terü leti tagolásában a városok jelentik az egyik legfőbb tám p o n to t, a leginkább determ ináló tényezőt. E nnek az a m agyarázata, hogy a városok általában ipari, term elési és piaci központok, a területi m unkam egosztásnak kevésbé m indennapi szükségleteket ellátó különböző tevékenységekre specializálódott, kiem elkedő települései és egyszersm ind a közigazgatási, a k u ltu rális és a politikai élet centrum ai is. M int ilyenek egy viszonylag nagy töm egű, tevékenységében és életm ódjában a falusitól különböző népesség lakó- és m unkahelyei. Funkcionális szerepkörük gyakorlásából, v alam in t az életm ó dot m eghatározó belső tulajdonságaikból kifolyólag a városok a gazdasági és társad alm i fejlődésnek sok vonatkozásban csírái, elindítói és térbeli terjesztői is. A város saját funkcióinak gyakorlása során tulajdonképpen azok biztosítása érdekében (például népesség-, illetve m unkaerőpótlás céljára) rendszerint egyrészt új településeket hoz létre m aga körül, m ásrészt érdekkörébe vonz m ár létező és térbeli közelségben levő településeket. E zeket term észetesen településenként m ás és m ás hatékonysággal egyre szorosabban m agához láncolja, bennük sa já t fejlődésével e g y ü tt fokozódó ütem ben városi életkörülm ényeket terem t, népességükben létrehozza, m ajd tú l súlyba emeli a városi elemet. A kérdés az: m i ennek az indítéka és mi a folyam at útja? A döntően lényeges m ind ta rta lm i szem pontból, m ind a fejlődés tö r ténetisége vonatkozásában az, hogy ezek a települések a várostól sajátos funkciót, sőt egyesek nem is egy, hanem több funkciót is kapnak, am elyek a tov áb b iak b an e települések életében a legfontosabb k ritériu m o k at jelentik. Ism ert tén y, hogy a nagyvárosok környékén fekvő sok település lakossága létének alapját nagy részben a városban levő m unkahelyek biztosítják. Az ilyen települések te h á t m unkaerőpótlást biztosító funkciót nyertek a v á rostól, még pontosabban: leginkább a város iparától. E funkció révén jön létre a városba naponta ingázók rétege és e funkció gyakorlása által válnak e települések a város pótlólagos lakóhely-településeivé. M int ilyenek, előbbutóbb vándorm ozgalm i gócpontokká is válnak. A város környékén levő m ás településeknek viszont az előbbiekkel szemben olyan funkciójuk alakul ki, hogy a város egyes m ezőgazdasági term ékekkel való ellátását biztosítsák. Ebből ered az a tény, hogy a nagyvárosok környékén fekvő települések m ezőgazdasági term elésének szerkezetében ren d szerint a kertészeti term elés (zöldség, szőlő, gyümölcs), v alam in t az á llatte nyésztés és ennek biztosítására a tak a rm án y term elés játssza a döntő szerepet. Ism ét m ás környéki települések funkcióját az határozza meg, hogy azok a város ip arát bizonyos fokig kiegészítő vagy szolgáló, esetleg a városi ipar közelségével összefüggő ipartelepek részére n y ú jta n ak elhelyezést. Az ipartelepítés ugyanis főleg a kapitalizm us körülm ényei között rendszerint úgy megy végbe, hogy gyárak előbb a városban keletkeznek, de am ikor a város elért egy bizonyos zárt települési fokot, az újabb ipartelepeket m ár nem a város területén, hanem környékén telepítik. E gyárak azu tán m aguk köré

4 72 P Á P A I E É I/ A vonzzák és letelepedésre késztetik m unkásaikat, am i által esetleg egy új település m agja jön létre, vagy bővül egy m ár a d o tt település. V annak azonban olyan környéki települések is, am elyek a városi lakosság hétvégi pihenését, üdülését szolgálják és biztosítják. A nagyvárosnak és környékének összefonódásában term észetesen az em líte tt funkciókon kívül szám talan más tényező is közrejátszik. Elégséges ezzel kap csolatban a város áruellátó szerepkörére, kulturális vonzására vagy közigazgatási funkciójára utaln u n k. M ár az eddig m ondottakból is kiviláglik az a tény, hogy a város közelsége sok település szám ára nagy előnyt jelent, olyat, am ely fejlődésüket fokozódó m értékben segíti. E települések sok vonatkozásban ugyanolyan jelenségek színterévé válnak, m int a k özpontjukat alkotó város. A vándorm ozgalom nak például ugyanúgy sőt egyes időszakokban nagyobb m értékben is célpontjai, m in t m aga a város. Egyre gyarapodó népességük fokozott intenzitású terjeszkedésével rendszerint úgy m egy végbe térbeli fejlődésük, hogy előbb-utóbb bekövetkezik a várossal és más szomszédos településsel való öszszeépülés is. E záltal a települések a térbeli rendben elővárosokká fejlődve funkcionális értelem ben tulajdonképpen részeivé váln ak a városnak. A nagyvárosok körül te h á t a fejlődés során település-, illetve népességagglom erálódás töm örülés megy végbe. A nagyvárosi vonzóerő h ató körén belüli, a várossal funkcionális kölcsönhatásban levő települések a várossal e g y ü tt agglomerációt alkotnak. Az agglomeráció te h á t végső soron településeket foglal szerves egységbe. A közigazgatás az agglom erációban elővárosokká fejlődött szomszédos településeket sok esetben hozzácsatolja a városhoz. E z a gyak orlat néha megelőzi az illető települések városias jegyeinek teljes kialakulását, míg más esetekben a városhoz csatolás ténye csak bizonyos késedelem m el, ném elyik település sok évig ta rtó önálló városi élete u tán következik be. M indenesetre a városi közigazgatás az ilyen településeket a k á r bekebelezi, akár nem, az bizonyos, hogy életük m inden m egm ozdulásában a közeli város h atása érzékelhető. Ez a hatás a város funkcióinak kiteljesedésével, gazdasági, társadalm i, politikai, közigazgatási fejlődésével együtt növekszik és csápszerűen a várostól m indinkább távolabb eső településekhez, sőt települészónákhoz nyúlik ki. Ezen a ponton érkeztünk el ta n u lm án y u n k első főrészének célkitűzéséhez, am ely szerint azt a kérdést kívánjuk itt megválaszolni, hogy bizonyos települések városi, megyei és járási közigazgatási határoktól független térbeli együttesének te h á t valam elyik agglom erációnak hogyan célszerű meghatározni a m éretét, m ilyen m ódszer teszi lehetővé az agglom eráció körülhatárolását? Némi m egszorítással azt is m ondhatnánk, hogy azt keressük: hogyan és hol húzható meg egy sok vonatkozásban funkcionáló nagyváros h atára? II. ELMÉLETI ALAPFELTEVÉSEK A MÓDSZER KIALAK HASÁHOZ Az a tény, hogy egyes városkörnyéki települések funkcionális kapcsolatban vannak a várossal, term észetesen azt is jelenti, hogy e települések sokkal inkább részesei és eg yúttal ak tív an m űködő szereplői is az urbanizáció folya

5 A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ 73 m atán ak, m int m ás térbeli helyzetben levő települések. E bből szám unkra m egfontolásra érdem es körülm ények adódnak. Az urbanizáció ugyanis egyfelől olyan állandóan változó jelenségként fogható fel s ebben szám talan külföldi tan u lm án y (1, 6) egy etért, am ely életkörülm ényeknek és szokásoknak a városi centrum ból a környező területre tö rtén ő kisugárzási folyam a t á t egyesíti m agában. Másfelől az urbanizáció népességkoncentrálódási folyam at is, am etynek során az össznépességhez képest megnő a városi típusú népesség aránya. B ár ezeken túlm enően még szám talan m ást is m agában foglal az urbanizáció, de az kétségtelen és tárg y u n k szem pontjából ez a fontos, hogy az em lítettek az urbanizáció leglényegesebb oldalait fogják át. így te h á t az agglomeráció h atárainak m egállapításához azt vehetnénk elm életi alapfeltevésnek, hogy valam ely agglom erációba azok a települések tarto zn ak, am e lyekbe a városi szokások, életstílusok beszüremlése ak tív és am elyekben a városi típusú népesség aránya növekvő. Az ilyen elm életi feltevésre é p ített dem ográfiai és ökológiai vizsgálat bizonyára igen sok haszonnal járn a különösen B udapest esetében. Ennek ellenére úgy vélem, hogy nálunk a gyakorlati élet főleg a gazdasági élet szervezése szem pontjából ennél tö bbet igényel. A többletigény elsősorban abból fakad, hogy az agglom erációnak a fenti feltevésre épülő elhatárolása a különböző oldalakról, így például a m unkaerő-gazdálkodás, az ipartelepítés vagy az áruellátás szem pontjából felm erülő igényeket nem lenne képes egyform án kielégíteni, sőt általános jellege m ia tt talán még az egyedi igényeknek sem felelne meg egészen. Ez term észetes is, hiszen az urbanizáció, illetve az agglom eráció szövevényes társad alm i valóságát nem lehet egy fogalom ba sűríteni, különösen nem úgy, hogy az bárm ilyen oldalról jelentkező igényt kielégítsen. É ppen ezért abból kiindulva, hogy nem csak a város, hanem a vele szerves egységben és kölcsönhatásban levő környék is tu la j donképpen funkcionális fogalom úgy vélem, hogy az elhatárolást feltétlenül funkciók szerint kell elvégezni. A funkciók szerint m egállapított határok együtteséből azután meg lehet határozni a városkörnyék, illetve az agglom e ráció m axim ális kiterjedésének h a tá ra it is. A zt azonban m indenképpen szem elő tt kell ta rta n u n k, hogy az agglom eráció funkciók alapján történő elh atárolásához olyan m ódszert kell kiválasztanunk, am ely m indenekelőtt tükrözi a jelent, de am elyik ugyanakkor bizonyos fokig a jövőbe is m u tat. Ehhez legcélravezetőbbnek olyan többtényezős vizsgálatok kínálkoznak, am elyek egyfelől a környék települései városi típusú népességének alakulását befolyásoló tényezők, másfelől az ebben legnagyobb szerepet játszó ingázást befolyásoló okok tarto m án y ára, vagy legalábbis m ik ro tarto m ányára épülnek. E m ikrotartom ányból kell logikai d ed uktív ú to n igazolható feltevések alapján kiválasztani azokat a tényezőket, am elyek m in t közvetett, vagy közvetlen okokat képviselő változók a nem m ezőgazdasági ak tív keresőknek, m int a városi típusú népesség alapelem einek, v alam int az ingázók arán y án a k nagyságát alapvetően m eghatározzák. Felm erül a kérdés : m iért vesszük alapvetőnek a nem mezőgazdasági aktív keresők arányát? N yilvánvaló tény, hogy egy falu társadalm a akkor van a városiasodás útján, ha a társadalm i m unkam egosztás vagy még inkább a terü leti m unkam egosztás oda fejlődött, hogy a falu dolgozóinak egyre nagyobb része kiválik a m ezőgazdasági (teh á t a tipikusan falusi) szférából és m ás tevékeny

6 74 P Á P A I HËI. A ségi körbe kerül. E rétegnek az a hányada, am elyik azért k e rü lt m ás tevékenységi körbe, m ert a saját település m ezőgazdasága szem pontjából m ár felesleges volt, főfoglalkozásánál fogva m indenképpen városi elem nek tek in tendő. Megítélésem szerint azonban azokat is annak kell vennünk, akik más tevékenységi körbe kerültek ugyan, de nem szakadlak el teljesen a mezőgazdaságtól, am elyből esetleg földtulajdonuk, vagy valam ilyen földhasználat és családtagjaik közrem űködése által kiegészítő jövedelem re tesznek szert. M iért tulajdonítunk az ingázók arányának alapvető fontosságot? m erül fel a következő kérdés. Az előző fejezetben m ár u taltu n k arra, hogy a legtöbb városkörnyéki település annak a funkciónak révén kerül be a nagyváros szférájába, a konurbációs folyam atba, hogy keresőinek jelentős része esetleg döntő többsége a városban végzi kereső tevékenységét úgy, bog)" m unkakörének ellátása céljából lakóhelyéről naponta a városba utazik. Ezzel kapcsolatban néhány további jelenségnek is figyelm et kell szentelnünk. Először is azt kell látnunk, hogy az ingázók a város m unkaerő-ellátása szem pontjából igen hasznos és rendkívül gazdaságos népréteget képviselnek, hiszen a városnak velük kapcsolatban egész sor ún. letelepítési költsége egyáltalán nem m erül fel, néhány u tán u k is felmerülő költségtényező (helyi közlekedés, vízellátás stb.) pedig jóval kisebb arányú, m int a városba betelepülőknél. A költségm egtakarítás m ellett kiemelkedő jelentősége van annak is, hogy a m unkaerők jelentős hán y ad án ak ingázása révén elkerülhető a nagyváros túlzsúfolása. É ppen ezért az ingázókkal a m unkaerőpótlás szem pontjából a legtöbb városnak perspektivikusan is célszerűbb számolni, m int a sok gonddal járó letelepedéssel. Éppen ezért m ajdnem bizonyosnak vehetjük, hogy a jövőben az ingázás köznapi jelenséggé válik és a nagyváros előbbutóbb szükségszerűen dezintegrálódik, azaz szétesik. Term észetesen a célszerű városi m unkaerő-gazdálkodási polit ika nem hagyhatja figyelmen kívül azt a szükségletet sem, am ely a városkörnyéki települések helyi főleg mezőgazdasági m unkaerőigényében s ezzel kapcsolatosan olyan törekvésekben nyilvánul meg, hogy a közeli város szívó h atása ne tegye nehézzé a helyi gazdálkodást. E m ellett az elsőrendű feladatok között kell szerepelnie annak is, hogy az ingázók u ta z ta tá sa a korszerű elővárosi közlekedési k ív ánalm aknak megfelelően bonyolódjék, m ert ezáltal az eléggé m ostoha életkörülm é nyeik jelentősen javulnának. Az ingázást más oldalról is alapvetőnek kell tekintenünk. E m lítettü k m ár, hogy a környéki települések társadalm ának szerkezetét a város alapjában véve az ingázók által határozza meg. E települések lakosságának foglalkozási átrétegződése ugyanis az ingázás révén anélkül zajlik le, hogy a m unkát vállalók m egváltoztatnák lakóhelyüket. Ezzel kapcsolatban nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a gyakorlatot, hogy az ingázást nem csak valam elyik település törzsökös lakossága választja a foglalkozási átform álódáshoz, hanem a távolabbi vidék népességének a városba g ravitálása is gyakran úgy tö rté nik, hogy a városban m u n k át vállaló vidéki nem közvetlenül a városban, hanem annak környékén telepszik le és a közeli városban v álaszto tt m unkahelyére naponta já r be. E nnek figyelem bevételével m egállapíthatjuk, hogy a városkörnyéki települések az ingázás révén válnak a város népesség-, illetve m unkaerőpótló és eg yúttal lakóhely-településeivé.

7 Л И U D А 1> К S Т I А (1 G L О М К И А С I Ó 75 B árm ennyire fontos is azonban az ingázók arányának m utatója, önm a gában nem elégséges. A főváros m unkaügyi, vagy a környék ipartelepítési politikája szem pontjából például nem lenne elégséges a budapesti agglomeráció h a tá ra it m echanikusan aszerint m egvonni, hogy milyen nagyságrendű a környék egyes településeiről a fővárosba ingázók aránya, noha nem tag ad ható, hogy a szóba jöhető egyes települések B udapestet szolgáló népesség-, illetve m unkaerőpótló funkciója ezáltal is mérlegre kerülne. N yilvánvaló, hogy szám unkra pontosabban a város szám ára elsősorban olyan m ódszer érték es, am elynél a felv ett tényezők láncolatáb an sűrítve jelentkeznek azok az erővonalak, am elyek társad alm i vonatkozásban közelebb visznek a város totalitásán ak, az urbanizáció társadalm i fokának megítéléséhez, az urban explosion, vagyis a,,városi robbanás hatókörének felméréséhez. Bizonyos fokban te h á t több oldalról láthatóvá teszik azt a sugárzást, amely az egyre nagyobbra duzzadó anyaváros árnyékában levő települések növekedésére és városodására hat. Melyek legyenek azok a kiválasztásra érdemes tényezők, am elyek e sokoldalú kritérium nak, illetve célkitűzéseknek m egfelelnek? A kiválasztás term észetesen csak bizonyos elméleti, logikai úton igazolh ató feltevések alapján tö rté n h e t. E nnek ellenére egy viszonylag nagy halm azzal találjuk szemben m agunkat. Az elméleti feltevések logikai rendezése azonban néhány tényezőt mégis szemléletesen kiemel a többi közül. E tényezők felhasználására épülő vizsgálatainkat az eddig m ondottak figyelembevételével ún. elsődleges és m ásodlagos vizsgálatra kell tagolnunk. Az elsődleges vizsgálat azt k u ta tja, hogy a város környékén levő települések közül m elyekben és milyen okoknál fogva legtöbb a városi elem. A másodlagos vizsgálat pedig azt célozza, hogy az elsődleges vizsgálat eredm ényei alapján a felvett települések köréből kijelölje azokat, am elyekben elsősorban azért nagyobb vagy kisebb arányú a városi elem, m ert azok a települések erős funkcionális kölcsönhatásban van n ak a központtal. A városi elem vagyis a nem mezőgazdasági népesség alakulását befolyásoló ok-kom plexum első helyére term észetesen az ingázás tén y ét kell állítanunk. E m ellett jó tám p o n to t n y ú jth a t a vizsgálódáshoz a vándorlási nyereség aránya. A tapasztalato k ugyanis arra utalnak, hogy a nagyvárosok környékén csakúgy m int a városokban a vándorlásokból kifolyóan nem népveszteség, hanem népnyereség van, m égpedig éppen a közeli nagyvárosban levő m unkalehetőségek folytán. I tt m indjárt adódik a harm adik tényező is, mégpedig a mezőgazdasági művelés alatt álló területre számított népsűrűség. M inthogy e m u ta tó valam e lyest a földterület népeltartó jellegére utal, jellemző fényt v et a település mineműségére is. Jelentése nem egyértelm ű ugyan, de mégis értékes annak megítéléséhez, hogy a település részese-e az urbanizációnak. A vándorlási nyereség arán y át a fent m ondottak értelm ében a m á sodlagos vizsgálat független változói között is szerepeltetjük. E vizsgálatnál a z t is figyelem be vesszük, hogy azokon a városkörnyéki településeken, am e lyek suburbiák fejlődési ú tjá t já rják, viszonylag m agasnak és növekvő te n denciát kifejezőnek kell lennie a produktív korúak arányának, hiszen a v án dorlásban elsősorban az oda tarto zó korcsoportok vesznek részt. A városi kisugárzás erőssége, a nagyváros és a környéki települések k ap csolatának intenzitása, az ingázók töm ege és arán y a nem kis m értékben függ

8 76 P Á P A I B É L A attó l is, hogy a meglevő vagy leendő suburbiák milyen távolságra vannak az,,anyaváros -tól, illetve, hogy bizonyos települések milyen közlekedési viszonyban objektív elérhetőségben vannak a centrum ot jelentő várossal. E zt pedig az ún. közlekedési eljutási idő fejezi ki. E tényező fontosságát nyom atékosan kell hangsúlyoznunk, m ert a legtöbb agglom erációban szerte a világon a kapcsolat fejlődésének fő irányait döntően a közlekedés szabja meg. Ez a tén y érvényesült m int ism eretes az 1950-ben B udapesthez csatolt perem részek fejlődésében is. A fentieket összefoglalva a következő feltevéseket fogalm azhatjuk m eg: A) az elsődleges vizsgálat feltevései: a nem mezőgazdasági aktív keresők aránya viszonylagosan m agas, ha a városkörnyéki településekről viszonylag sokan ingáznak B udapestre; viszonylagosan magas, ha e településeknek a vándorlásokból eredően népnyereségük van ; viszonylagosan magas, ha e települések mezőgazdasági m űvelés a la tt álló területére relative sok lakos jut. B) a másodlagos vizsgádat feltevései: a Budapestre ingázók arámija viszonylagosan magas azokon a városkörnyéki településeken, am elyeken vándorlásokból eredő népnyereség van ; viszonylagosan m agas, ha e településeken relatíve m agas a produktív korúak aránya ; viszonylagosan magas, ha az egyes települések és B udapest kö zö tti un. eljutási idő kicsi.1 E vonatkoztatási rendszerek, am int látható, 4 4 változót és külön-külön 3 logikai feltevést foglalnak m agukban. Term észetesen a független változók szám a és a feltevések skálája még bővíthető lenne, de a bővítést bizonyos m eggondolásokból mégis mellőzöm. A legfőbb érv az, hogy kevesebb független változóval a kölcsönös vonatkozások totális rendszerére nagyobb figyelm et lehet fordítani, ami a m ódszer világosságában és eredm ényességében m egtérül, míg sok független változó alkalm azásakor ez aligha lenne várható. Term észetesen nem h allgathatjuk el a szám ítástechnikai adottságok szerepét sem, am elyek a m unkával való takarékosság kényszerű szükségességét írják elő. M indem ellett, am ikor az előbbiekben összefoglalt evidens elm életi feltevéseket összeállítottuk, a m ár kifej tetteken túlm enően arra összpontosítottuk a figyelm et, hogy a m unkával való takarékosság ellenére is m ind az elsődleges, m ind a m ásodlagos vizsgálathoz felöleljük azokat a legfontosabb tényezőket, am elyek az okok döntő súlyát jelentik és am elyek együttesen egyszerre fejtik ki arra h atásu k at. Ilyen körülm ények között éppen m ert kétszeres vizsgálatot végzünk és m indkettőnél több tényezőt veszünk figyelembe okunk van a z t várni, hogy a budapesti agglom eráció funkcionális m eghatározását sikerül reálisan m egközelítenünk. 1 Az eljutási idő értelm ezésünk szerint az utazási idő m ellett tartalm azza a községbeli gyalogút idejét, a várakozási időt, továbbá a beutazáshoz igénybe v ett közlekedési eszköz budapesti megállójától a m unkahelyig szükséges, a várakozási idővel növelt villamos- és gyalogutat.

9 Л BUD Л PESTI AGG LOMER ЛС IÓ 77 III. A MÓDSZER ALKALMAZÁSA A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ ELHATÁROLÁSÁHOZ A kom plex hatás érzékeltetésére m indkét vizsgálat keretében totális korreláció-szám ítást és vele többváltozós kapcsolatok elem zését kell elvégeznünk. K onkrét esetünkben a 4 4 változós totális korreláció-szám ításból ered m én y eztetett koefficiensek, az egyes kapcsolatoknak megfelelő param é terek és a független változók súlyarányát tükröző /? értékek azok, am elyek dolgunkat eligazítják. A lapsokaságunk, am elyből kiindulhatunk, az a 268 település, am elyből több-kevesebb személy naponta B udapestre ingázik. V alam ennyi települést bevonni a szám ításokba azonban értelm etlen lenne, hiszen közülük sokban a városi elem aránya még elenyésző (talán az is m arad) és B udapest szem pontjából m unkaerőpótló funkciójuk is jelentéktelen. Ez a tény a mezőgazdasági jellegükön kívül erős összefüggésben van azzal a körülm énnyel, hogy viszonylag' nagy távolságra vannak a fővárostól, am i az ad o tt közlekedési viszonyok m ellett áth id alh atatlan akad ály t vagy legalábbis igen nagy nehézséget jelent. M indenesetre a suburb iák fejlődési ú tjá ra nem léphetnek. A fentieken túlm enően az alapsokaságból külön csoportba kell utalnunk és ezáltal szám ításainkból ki kell hagynunk azo kat a településeket is, am e lyeknek városiasodása önálló ipari szerepkörükkel van elsősorban összefüggésben. Ezeknek a végső elemzésekben m ajd helyt adunk, mégpedig az őket m egillető külön elbírálás szerint. A m ondottak alapján az alapsokaságból kizártuk azokat a településeket te h á t : a) am elyekben a fővárosba naponta ingázóknak a helyben lakó ak tív keresőkhöz m ért arán y a 33% -nál kisebb; b) és am elyekben az 1000 lakosra jutó ipari m unkahelyek szám a 333-nál több. A szelektálás elvégzése u tán 71 olyan település m arad t a megfigyelés körében, am elyek között szám ításainkkal funkcionális differenciálást kell végeznünk és am elyekből meg kell határoznunk a budapesti agglomeráció területét. E községek a következők:

10 78 PÁPAI BÉLA 55. Taksony 56. Tápióság 57. Tápiósáp 58. Tápiósüly 59. Tápiószecső 60. Tárnok 61. Telki 62. T örökbálint 63. Úri 64. Üllő 65. Üröm 66. Valkó 67. V ácbotlyán 68. Vácduka 69. V áchartyán 70. Vecsés 71. Veresegyház A felsorolt települések főbb ism érveit és egyúttal szám ítási alap ad atap p arátu su n k at az alábbi csoportátlagok tükrözik: 7. A m egfigyelés körébe bevont települések szám ítási alapadat-apparátusának átlagai Средние величины расчетного аппарата исходных данных поселении, входящих в круг обследования Averages of Basic Data of the Settlements Included in the Survey Горизонт альная графа: (1) Переменные; (2) 71 поселения всего; (3) Обозначение зависимой переменной и независимых переменных. В ер т и каль н а я граф а: (1) Первичное обслуж ивание; 2. Активные самодеятельные лица вне сельского хозяйства в % % ко всем активным самодеятельным лицам; 3. Активные самодеятельные лицав частники в маятниковом движении в Будапеш т и обратно % % ко всем активным самодеятельным; 4. Сальдо миграции на 1000 жителей в период м еж ду , человек; 5. Численность населения, приходящ аяся на 1000 кат. гольдов обработанной сельскохозяйственной площади, человек; 6. Вторичное обследование; 7. Маятниковые в Будапешт активные самодеятельные в % % ко всем активным самодеятельным лицам; 8. Сальдо миграции па 1000 жителей в период между , человек; 9. Л ица продуктивного возраста в % % к численности населения; 10. Среднее время приезда в Будапеш т, минута. H eading: (1) Variables ; (2) 71 settlem ents, total; (3) designation of the dependent and independent variables. Lateral text: 1. Prim ary su rvey; 2. non-agricultural activ e earners as percentage of all active earners; 3. active earners com m u ting to B udap est as percentage of all a ctiv e earners; 4. m igratory balance, per 1000 inhabitan ts betw een ; 5. population size per 1000 cad. yokes of th e cu ltivated area; 6. secondary su rvey; 7. activ e earners com m unting to B u d ap est as percentage of all activ e earners; 8. m igratory balance per 1000 inh abitan ts betw een 1949 and 1959; 9. population in the productive age as percentage of the total population ; 10. average tim e of travelling to Budapest (m inutes). Az adato k m ind társadalm i, m ind pedig térbeli vonatkozásban arról tanúskodnak, hogy a megfigyelés körébe olyan települések kerültek, amelyek m agukon viselik az urbanizációs jelleget. E z a körülm ény valós alapot szol

11 A В U D A l E S T I A G G I- O M li И Л CI Ó 79 g áltat ahhoz, hogy szám ításaink első lépéseként m ind az elsődleges, mind a m ásodlagos vizsgálat keretében tájékozódjunk afelől, hogy a 71 község körében a felsorolt független változók külön-külön ténylegesen korrelálnak-e a függő változókkal? Az egyes korrelációs együtthatók m eghatározására az ism ert Pearson képletet alkalm aztuk, nevezetesen : ahol : A kiszám ított kétváltozós korrelációs koefficiensek bizonyos fokig m ár jelzik, hogy elm életi feltételezéseink valósak-e. Mivel azonban feltételezéseink alapján választásunk olyan tényezőkre esett, am elyeknek determ ináló szerepe erőteljesen együttes hatásukban ju t kifejezésre, ezért szám unkra a totális korrelációs koefficiens (R) jelent m ind az elsődleges, m ind a m ásodlagos vizsgálatnál alapvetést. Vagyis: ahol: A b param éterek értékét a norm álegyenletek m egoldása szolgáltatja. Független változóink szám ának megfelelően m indkét vizsgálatnál különkülön az alábbi 3 ism eretlenes egyenletrendszer m egoldását kell elvégeznünk :

12 8 0 PÁ PA I BËI. A A totális korrelációs koefficiens összeg form ában való m eghatározása m ódot ad a független változók relatív súlyának (j3) m egállapítására. így: mivel Százalékos értékben : A kijelölt szám ításoknak a felsorolt 71 község adataiból tö rté n t elvégzése után az alábbi m egoldásokat kaptuk. 2. Számítási eredmények a 71 Budapest-környéki településre Итоги расчетов в отношении 71 будапештских поселений Results of the Calculations for 71 Settlements in the Environment of Budapest Горизонтальная графа: (1) (Зависимая переменная (У): удельный вес активных самодеятельных лиц вне сельского хозяйства) в первичном обследовании; (2) (Зависимая переменная (У): Удельный вес активных самодеятельных лиц, участвующих в маятниковом движенп в Б у дапешт и обратно во вторичном обследовании. Верт икальная графа: 1. Корреляционный коэффициент; 2. косффициепт тотальной корреляции; 3. параметры; 4. относительные веса. Heading: (1) in th e prim ary survey (dependent variable (У ): proportion of non-agricultural active earners; (2) in the secondary survey (dependent variable (Y ): proportion of active earners com m uting to B udapest. Lateral text: 1. Correlation coefficient; 2. to tal correlation coefficient; 3. p aram eters; 4. relative weight.

13 Л BUDAPESTI Л G G L О M lí RÁCIÓ 81 Az elsődleges vizsgálat számítási eredményei am int a 2. táblából látható elm életi feltevéseinket igazolva tö b b fontos körülm ényre hívják fel a figyelm et. Ezek közül különösen az a tén y fontos szám unkra, hogy e városkörnyéki települések nem m ezőgazdasági foglalkozású néprétegének alakulásában szerepet játszó okoknak m integy 63% -át sikerült a szám ításainkba bevont független változókkal felölelnünk. Ez kifejezésre ju t a meglehetősen erősfokú totális korrelációs együtthatóban. Jelentőségéhez hangsúlyoznunk kell azt is, hogy a relatív hiba sem éri el a 10% -ot. Nem kevésbé fontos azonban ennél a szám ítási eredm ények révén annak igazolódása, hogy a városi típusú népréteg determ inálásában valóban a B udapestre ingázásnak van a legnagyobb m értékű és ugyanakkor a legnagyobb hatású szerepe. Az relatív súlya ugyanis több m int 44% és emellé 0,4763 értékű param éter csatlakozik. Ennélfogva létjogosultságot és elfogadható indoklást ny ert az a feltételezéseken alapuló elhatározás, hogy a továbbiakban a másodlagos vizsgálat keretében m in t legfontosabbat : az ingázást tegyük m egfigyelésünk középpontjává. A másodlagos vizsgálat eredményei am elyek ugyanazzal az eljárással születtek, m int az elsődlegeséi szintén e lju tta tta k célunkhoz. Az oksági tényezőkként felvett változópárok ugyanis a lehetségeseknek m integy felét ölelik fel és együttes determ ináló szerepük a 0,7 értékű totális korrelációs koefficiensben rögződik. Az eredm ényekből külön is ki kell em elnünk a B udapestre való átlagos eljutási idő m integy 77% -os relatív súlyarányát, ami bizonyságot tesz arról, hogy a budapesti agglomeráció kiform álódásában a közlekedésnek igen nagy szerepe van. A két vizsgálat alapján végülis az alábbi következtetéseket vonjuk le: B udapest környékén egy sor olyan település van, am elyek társadalm ának alapvető jellegét általában a városra jellemző foglalkozási ágakból élők határozzák meg. E zt a m eghatározó szerepet állandóan m egújítva és fokozva azt döntően B udapest biztosítja e településeknek azáltal, hogy keresőik zöm ét gyáraiban, építőiparában, kereskedelmi hálózatában stb. foglalkoztatja. Mivel m indez az ingázás révén válik lehetővé, annak alap ján célszerű eldönteni, hogy az agglomerációba, vagy legalábbis annak a városon kívüli első övezetébe a nagyrészt városi típ u sú társadalom m al rendelkező környéki településekből melyek ta rto zn ak bele. Az odautalás vezérelve, m ind a m últ és a jelen, m ind pedig a jövő szem pontjából az lehet, hogy az első övezetben azok a települések legyenek, am elyeknek a társad alm a nem csak B udapest révén alakult ki, hanem a jövőben is főként csak általa fejlődhet tovább. E nnek a követelm énynek legjobb m egközelítését úgy érjük el, ha eddigi eredm ényeinkhez a településenkénti ingázó arány regressziós függvényértékét is kiszám ítjuk. A k iválasztott független változókat egyben az ingázás feltételeinek is tek in tettü k, am elyeknek együttes relatív értékét az 6 D em ográfia

14 8 2 PÁPAI BÉI. A H a ha pedig akkor a B udapestre ingázás által a település városi típ u sú társad alm án ak fejlődési feltételei kedvezők ; akkor ugyanazok a feltételek kedvezőtlenek. Az agglomeráció városon kívüli első övezetébe azokat a településeket soroljuk, am elyekre az Yj > Y és az Yj > Y egyenlőtlenségek egyszerre érvényesek. A többi település a m ásodik övezetbe kerül. Az előbbieket legcélszerűbben talán B udapest-környék belső övezetének, az utóbbiak at pedig B udapest-környék külső övezetének nevezhetjük. A regresszió-értékek kiszám ítása, valam int a fentieknek megfelelő csoportosítás u tá n a belső- és külső övezetről az alábbi képet kapjuk. BUDAP ST- X Ö B N rix MZ>R b u s ó ö v e z n e eooöuo XUISO ÖV Z T ÍTöXel A budapesti agglomeráció Будапештская агломерация The Metropolitan Area of Budapest

15 A BUDAPESTI AGGLOMERÁCIÓ A B udapestre ingázók a rá n ya és a n n a k megfelelő regresszió-érték településenként Удельный вес ли у, участвующих в маятниковом движ ении в Будапешт и обратно и соответствующие регрессивные значения по населениям Proportion of Commuters to Budapest and the Corresponding Regression Values by Settlements

16 84 P A P A I B F. I, A f S. tábla 1áhítatán I Горизонтальная графа: (1) Н азвание поселения; (2) Удельный вес участников в м аятлнковом движении в Будапешт и обратно в % % к активным самодеятельным; (3) значение регрессии; (4) фактическое значение. Вертикальная графа: 1. Внутренняя зона окружности Будапеш та; 2. Внешняя зона окружности Будапеш та: 3. Внутренняя и внеш няя зоны вместе. Heading: (1) N am e of settlem ents; (2) com m uters to Budapest as percentage of active earners; (3) regression value; (4) actunl value. Lateral text: 1. In tern al zone of the environm ent of B udapest; 2. external zone of th e environm ent of B udapest; 3. internal and external zones, together. H a a két övezetet földrajzilag vizsgáljuk, azt állapíth atju k meg, hogy a városkörnyéki települések B udapesttel való kapcsolatának intenzitása és általában az agglom erálódás a pesti oldalon összehasonlíthatatlanul erősebb, m int a budai oldalon. A dom borzati, illetve hegyvidéki viszonyok m ellett ennek legfőbb oka a közlekedési kapcsolatokban rejlik. Az övezetek alakja, form ája, az egyes települések és a főváros közötti kapcsolatok fejlődésének fő iránya szem pontjából is még külön a pesti oldalon is ez játssza a döntő szerepet. Ezzel kapcsolatban szám ítási eredm ényeinkből utalunk arra, hogy az ingázásra ható okok között az átlagos eljutási idő am ig a környék belső övezetében 31,7, addig a külső övezetben 95,6 %-os relatív súllyal szerepel. N yilvánvalóan ennek a körülm énynek pontosabban a fővároshoz való közelségnek van abban is szerepe, hogy a nagyarányú vándorlási nyereség ( között 1000 lakosra 88 fő) a belső övezetre jellemző, nem pedig a külsőre, ahol ugyanabban az időszakban csak 1000 : 39 volt az arány. Ebből viszont az is következik, hogy míg az ingázásra h ató okok köz ö tt a vándorlási nyereség h atása a belső övezetben 66,4% -nyi relatív súlyarán n y al szerepel, addig a külső övezetben ez mindössze 1,8%.

17 A BUDAPESTI AG G L О M F, RÁCIÓ 85 A k o nkrétabb érzékelés kedvéért szám ítási eredm ényeinkből azt is közlendőnek ta rtju k, hogy a B udapestre való eljutás átlagos idejének m inden 5 percnyi rövidülése a belső övezetben 580 fő, a külső övezetben 691 fő ingázó többletet eredményez. A vándorlás értékítéletéhez pedig azt kell m egem lítenünk és ez B udapest szem pontjából igen lényeges, hogy a belső övezetben m inden ezer főnyi vándorlási tö b b le t a B udapestre ingázók szám ának 130 fővel való növekedését vonja m aga után. Ezek az adatok bizonyos m értékben m ár a jövő tennivalóit is jelzik. E zekután tekin tsü k á t a 4. táblában az ism ertetett m ódszer alapján m eghatározott budapesti agglom eráció alapvető képét. 4. A budapesti agglom eráció területe, népessége, népsűrűsége ja n u á r 1-én Террит ория, население и плотность населения будапештской агломерации 1 января 1960 года A rea, Population and Population D ensity of the Budapest Agglomeration on January 1, 1960 Горизонтальная графа: (1) Будапеш т; (2) Территория, км 2; (3) Население, человек; (4) Плотность населения на км 2. Верт икальная графа: 1. Административная; 2. врутреиняя зона окружности; 3. внешн яя зона окружности; 4. Будапеш тская агломерация всего. Heading: (1) B udapest; (2) area (square km ); (3) population size; (4) population density per squ. km. Lateral text: 1. A dm inistrative area; 2. internal zone of its environm ent; 3. external zone of its environm ent ; 4. the Budapest to tal m etropolitan area. IRODALOM 1. Schwirian, Kent P. Prehn, John W.: An axiom atic theory of urbanisation. (American Sociological Review, December Vol. 27. No. 6. S p.) 2. Sclmore, Leo F.: The socio-economic status of cities and suburbcs. (American Sociological Review, Febr No p.) 3. Thomas, Edvin N.: Areal associations betw een population grow th a n d selected factors in the Chicago urbanized area. (Economic Geography, April, No p.) 4. R cim unn, Georg: Ivriterien einer neuen S tadt-l and-k lassifikation. (Statistische Praxis. Dez. No ) 5. Federici, Nora: Le riccrche dcm ografiche in funzione dei piani regionali di svilippo economico. (Statistica. Luglió:-Sottembre No p.) 6. Chombart de Louwe: Paris et l agglom ération parisienne. I II. Paris Dr. Szabady Egon: Bevezetés a dem ográfiába. Közgazdasági és Jogi K önyvkiadó. B udapest p.. 8. M cndöl Tibor: Általános település-földrajz. Akadém iai K iadó, Budapest p. 9. Erdei Ferenc: A népsűrűség egyes kérdései és az agrárnépsűrűség alakulása. (Demográfia évi 1. sz p.) 10. Dr. Bene Lajos: Városok és vonzásterületük népességi-gazdasági kapcsolatai. (Demográfia, évi 4. sz p.) 11. Sárfalvi Béla: A mezőgazdasági népesség csökkenése Magyarországon. Akadém iai Kiadó, B udapest p. 12. B árány Lajos Pápai Béla: A B udapest környéki ingaforaalom. (Közlekedéstudományi Szemle évi 3. sz p.) 13. Letlrich Edit: U rbanizálódás M agyarországon. Akadém iai Kiadó. B udapest, (Földrajzi tanulm ányok sorozat) 83 p. 14. Szecskő Tamás: E m ber és a nagyváros. (G ondolattár sorozat) B udapest p. 15. Gerle György Pogány Péter: A településhálózat fejlesztésének tervezésénél alkalm azható-m atem atikai módszerek. ( Fpítésügyi Szemle évi 2. sz p.)

18 86 PÁPAI BÉLA БУДАПЕШТСКАЯ АГЛОМЕРАЦИЯ Резюме Н астоящ ая статья: являю щ аяся первой и самостоятельной частью более обширного реферата, исходит из того, что в случае разделения более крупных территориальных явлений по административным единицам (комитатам, уездам), мы как правило разъединяем связанные между собой и относящиеся друг к другу составные элементы народонаселения или экономической жизни или же соединяем как раз неоднородные явления. Именно поэтому, если мы хотим выявить реально проявляющ иеся в территориальном разрезе связи и различные признаки между населением и остальными элементами производительных сил, то в статистических группировках и анализах следует перешагнуть административные границы. Явления долж ны подвергнуться исследованию в такой пространственной разбивке, которые действительно сложились в ходе историко-экономического развития. Опыт в мировом масштабе доказывает, что в ходе развития вокруг больших городов складываются поселения, происходит агломерация населения, возникают агломераты. Это основное обстоятельство, должно быть учтено при исследовательской работе по урбанизации и выявлению факторов в этой области. В дальнейшем автор останавливается на вопросах понятия города и агломерации и показывает, что определение города и агломерата соответственно, являю тся весьма проблематичными. Затем автор описывает математический метод, основанный на определенных теоретических исходных предположениях и дающий возможность для определения агломерации с достаточной точностью и реальностью. Метод, указанный выше, основан на полных корреляционных исчислениях н анализе связей с несколькими переменными. В заключительной части реферата автор показывает применение метода к определению наиболее значительной будапештской в венгерской агломерации. T H E METROPOLITAN AREA OF BUDAPES1 Summary T h e p a p e r first b u t in d e p e n d e n t p a r t of a lo n g er s tu d y s ta r ts o u t fro m th e fa c t t h a t w h en a la rg e r region is a n a ly sed b y a d m in is tra tiv e u n its (d istric ts, co u n ties), th e co h e re n t, o rg an ic p a r ts of tiie re g io n s p o p u la tio n o r econom y a re d ism e m b e re d, o r ev en h e te ro g en eo u s p a rts a re c o m b in ed. F o r th is v e ry re a so n if one in te n d s to re v e a l th e reg io n al re la tio n s b etw een th e p o p u la tio n a n d o th e r p ro d u c tiv e forces a n d th e ir d iffe re n t c rite ria in a re a listic w a y, th e a d m in is tra tiv e b o u n d a rie s h a v e to be le ft o u t of c o n sid e ra tio n in th e s ta tis tic a l g ro u p in g s a n d an a ly ses. T h e p h e n o m e n a h a v e to be a n a ly s e d b y su c h reg io n al u n its as h a v e been b ro u g h t a b o u t a c tu a lly b y th e h isto ric a l a n d eco n o m ic d e v e lo p m e n t. E x p e rie n c e all o v e r th e w o rld show s t h a t an ag g lo m e ra tio n of se ttle m e n ts o r of th e p o p u la tio n ta k e s place a ro u n d g re a t tow ns. T h is b a sic fa c t sh o u ld be b o rn in m in d w hen m a k in g re se a rc h a n d fa c t-fin d in g w o rk re la tin g to u rb a n iz a tio n. T h e p a p e r f u rth e r deals w ith th e c o n c e p tu a l p ro b le m s of tow-ns a n d a g g lo m e ra tio n s a n d p o in ts to th e fa c t th a t th e d e lim ita tio n of towms a n d a g g lo m e ra tio n s resp., is a h ig h ly d iffic u lt o b je c tiv e. T h e n, b y m e a n s of c e rta in th e o re tic a l b asic h y p o th e s e s, th e a u th o r review 's a m a th e m a tic a l m e th o d w h ich m a k e s it possible to d e lim it a g g lo m e ra tio n w ith a ra th e r g re a t a c c u ra c y. T h e m e th o d is b ased on th e tolal c o rre la tio n a n a ly s is as w ell as on a m u ltiv a ria te an aly sis. In th e co n clu d in g p a r t of th e p a p e r th e a u th o r sh ow s h o w th e m e th o d is ap p lied w hen d e lim itin g th e g re a te st H u n g a ria n a g g lo m e ra tio n : th e B u d a p e st ag g lo m eratio n.