Környezetszennyezések és állapotfelmérésük

PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM FÖLDTANI TANSZÉK Környezetszennyezések és állapotfelmérésük Tóth Judit PhD-hallgató hallgató

Országos Környezeti Kármentesítési Program I. OKKP célja: a felszín alatti vizek, a földtani közeg veszélyeztetésének, szennyezettségének, károsodásának megismerése a veszélyeztetett területeken a szennyezettség kockázatának csökkentése a szennyezett területeken a szennyezettség csökkentetésének vagy megszüntetésének elősegítése (OKKP => 2205/1996.(VII.24.) és 2304/1997 (X.8.) kormányhatározatok)

Országos Környezeti Kármentesítési Program II. Előzmények Hátramaradt (örökölt) szennyeződések Kőolajat, kőolajszármazékokat tároló helyek (repülőterek, olajfinomítók, üzemanyagtöltő állomások, vasútállomások) Vegyi üzemek (csővezetékek, tartályok) Katonai létesítmények (vegyianyag-tartályok, javítóüzemek) Vasútállomások (javítóüzemek, egykori salakhányók) Folyékony- és szilárd hulladékok lerakóhelyei Meddőhányók, zagytározók, salakdombok

Országos Környezeti Kármentesítési Program III. Általános feladatok a program irányítása, működtetése és koordinációja, a szükséges jogszabályok kidolgozása műszaki szabályozások (szabványok, irányelvek) kutatási-fejlesztési tevékenység finanszírozási rendszer kidolgozása kiadványok, információs- és segédanyagok kidolgozása, oktatás és továbbképzés hazai és nemzetközi kapcsolattartás más programokkal koordináció (pl.: Vízbázisvédelmi Program, Nemzeti Környezetegészségügyi Program)

Országos Környezeti Kármentesítési Program IV. Országos feladatok Felszín alatti Víz és Földtani Közeg Nyilvántartási Rendszer (FAVI) KÁRINFÓ térinformatikai rendszer Nemzeti Kármentesítési Prioritási Lista (NKPL) Monitoring rendszer Alprogramok kidolgozása és végrehajtása Egyedi projektek, beruházások Kormányrendelet alapján (tényfeltárás, műszaki beavatkozás, utóellenőrzés)

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések I.

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések II. Kormányzati munkamegosztás Belügyminisztérium - Rendvédelmi Alprogram Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - Szilárdásvány- bányászati Alprogram magyarországi uránérc-bányászat megszüntetésével összefüggő feladatok (2003-ban 1.745.000 Ft!) volt állami szénbányák megszüntetéséhez kapcsolódó feladatok (2003-ban 1.394.148 Ft!)

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések III. A végrehajtott jelentősebb munkák (2003) Bányabezárás Pécs, Flotáló épület bontása Lencsehegy, aknatömedékelés Kazincbarcika, Radvánszky táró tömedékelése Tájrendezés Pécs, Vasas D.-i meddőhányó Vértessomló,, Külfejtés és meddőhányó Lencsehegy, meddőhányó ( 2 db) Rudolf telep, meddőhányó Komló, K. I-II. I II. aknák, meddőhányó Feketevölgy; üzemudvar

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések IV. Bányakár: Pécs, Mecsek-Szabolcs Dudar Rózsaszentmárton Salgótarján és környéke Felsőnyárád Kurityán Meddő CH-kutak kezelése Alprogram Közel 3000 db visszamaradt meddő kút

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések V. Szennyezett ipari területek, ipari park Alprogram MÁV Alprogram (2003-ban 1.092.327 Ft) a Záhony Vegyi-anyag Átfejtő területén eddig > 1400 m3 felúszó szénhidrogén eltávolítására került sor (becslések szerint az összes mennyiség 60-65% 65%-a) Pénzügyminisztérium - PM-ÁPV Rt. Alprogramjai ÁPV Rt. - Társasági Privatizációs Alprogram ÁPV Rt. - Volt szovjet laktanyák Alprogram PM-Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) Alprogramjai

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések VI. Honvédelmi Minisztérium - Honvédelmi Alprogram Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium - Egészségügyi Intézményi Alprogram forrás hiányában nem kezdődött el Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium - Intézményi Alprogram Oktatási Minisztérium - Oktatási Intézményi Alprogramja Szeged-Öthalom (100 millió Ft!)

OKKP Alprogramok keretében végzett kármentesítések VII. Igazságügyi Minisztérium - Büntetés-végrehajtási Alprogram Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Alprogram Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium KvVM - Természetvédelmi Alprogram (NP-ok) KvVM - Vízügyi Alprogram Önkormányzati Alprogramok

Néhány beruházás nagysága (1996-2003 között) MeH - ÁPV Rt - volt szovjet ingatlanok Alprogram 31 terület, 2 420 millió Ft KöViM - MÁV Alprogram 122 terület, 7 508 millió Ft Mecseki Uránbánya rekultiváció 6 terület, 17 008 millió Ft Volt állami szénbányák 11 terület, 11 327 millió Ft Budapesti Vegyiművek (Garé) 2 057 millió Ft állami garancia + 1 304 millió Ft KAC támogatás

OKKP Illetékes hatóságok Kármentesítés előtt álló területek megoszlása 3000 2500 2000 1500 1000 500 0 1146 2639 1539 1343 1702 1072 1363 1859 Objektumok száma (db) 965 1321 921 1014 Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Közép-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Körös-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség KvVM adatok alapján szerk. Tóth J. 2004.

Jogszabályi háttér 33/2000. (III.17) kormányrendelet Tartalmi követelmények 10/2000. (VI.2) KÖM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet Vizsgálati adatok értékelése ÚJ => 219/2004. (VII.21) kormányrendelet 10/2000-es hatályát veszti a Ci intézkedési szennyezettségi határérték tekintetében

Határértékek (A) háttér-koncentráció (Ab) bizonyított háttér-koncentráció (B) szennyezettségi határérték (D) kármentesítési határérték (E) egyedi szennyezettségi határérték (Mi) igénybevételi határérték ÚJ! A víztest egy adott lehatárolt részén a legnagyobb megengedhető víz(nyomás)szint süllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség m3/évben kifejezve. Hiányosságok (felszíni vizek esetében)

A környezeti állapotfeltárások célja ismertetni: az adott területen történt-e szennyeződés a felszíni, illetve a felszín alatti régióban milyen mértékű a bekövetkezett szennyeződés mik az esetleges veszélyeztetett környezeti elemek milyen a szennyezett terület érzékenysége a veszélyeztetés mértékének, valamint a további teendőknek meghatározása

Az információszerzés sajátosságai a területre vonatkozó archív adatok összegyűjtése és értékelése az előzetesen rendelkezésre álló földtani és vízföldtani adatok megkönnyíthetik a tényfeltárás tervezését, és csökkenthetik annak idejét, költségeit MÁFI, VITUKI, MOL adattárak adatok szelektálása fontos (ld. vízkémiai, talajvízállás adatok)

Környezeti állapotfelmérés I. felszín alatti vizeket és földtani közeget veszélyeztető szennyeződések észlelése => jelentés a Környezetvédelmi Felügyelőség felé KÖFE => a tudomására jutott információk, adatok valódiságának igazolása végett helyszíni szemle illetékes szakhatóságok állásfoglalása és a helyszíni szemle alapján döntés => a szennyezettség intézkedést igényel előírja a szükséges környezetvédelmi hatósági intézkedés, eljárás megindítását, így a kármentesítést

Környezeti állapotfelmérés II. A KÖFE környezetvédelmi állapotfelmérést és részletes tényfeltárást előíró határozata Tartalmazza a szennyeződés megismerése eljárások, vizsgálatok megjelölését érdekében szükséges kívánatos határértékeket Megnevezi a tényfeltárásra kötelezett szervezetet az érintett területet a tényfeltárási záródokumentáció benyújtási határidejét a tényfeltárási terv készítésének előírását

Mintaterületek ismertetése I. Terepi bejárások képi dokumentációk Meghatározott geometriai háló szerint mintavételezési pontok kitűzése Tényfeltárási záródokumentációhoz szükséges átnézeti, topográfiai és mintavételezési térképek A káresemények ismertetése A területek földtani-vízföldtani viszonyai

Mintaterületek ismertetése II.

Mintaterületek ismertetése III.

Mintaterületek ismertetése IV.

Mintaterületek ismertetése V.

Mintaterületek ismertetése VI.

Mintaterületek ismertetése VII.

Mintavétel I. Talaj- és vízminták Mintavétel mélysége Mintavevő eszköz Ismételt mintavétel Fúrásnapló Kőzettípusok Főbb jellemzők Mintavételi helyek Talajvízre vonatkozó adatok

Mintavétel II.

Mintavétel III.

Mérési adatok, alkalmazott vizsgálati módszerek Talajminták SZOE TPH GC Vízminták THP GC BTEX PAH Talajvízáramlás meghatározása

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása I. Áramlási irány meghatározása => geoelektromos eljárással, az ekvipotenciális vonalak ( MISE-A-LA-MASSE ) módszerrel Alapja: egy pontforrás potenciáltere homogén vezető közegben megadható, s ha a közegben inhomogenitások vannak, akkor a kialakuló potenciálkép torzul az inhomogenitásoknak megfelelően

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása II.

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása III. Kiértékelés és értelmezés => 1. az egymást követő időpontokban meghatározott mérési eredmények null mérésre vonatkoztatott változásait mérési pontonként vektoriálisan összegezzük 2. az összegzés eredményeképpen előálló eredő vektort tekintjük az adott időpillanatra mért áramlási iránynak 3. a különböző idejű mérésekre jellemző eredő vektorok gyakoriságát ábrázoljuk a földrajzi irány függvényében úgy, hogy a K-i irányt tekintjük 0 -nak és a szögértékek az óramutató járásával ellentétes irányban nőnek

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása IV. sózás után 15 perc sózás után 90 perc sózás után 182 perc 10 10 10 0 0 0-10 -10-10 -10 0 10 sózás után 340 perc -10 0 10 sózás után 512 perc -10 0 10 10 10 0 4 8 12 16 20 24 28 32 36 40 44 48 Relatív eltérés [%] 0 0 PUSZTAEDERICS FGT 7 jelű kút -10-10 0 10 áramlási irány -10-10 0 10 talajvíz áramlási irány meghatározás geoelektromos módszerrel Az alapállapothoz viszonyított normált eltérés változása az idő függvényében

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása V. 40 ÁRAMLÁSI IRÁNY 177 fok 30 Fit Results Fit 1: Normal Number of data points used = 198 Average X = 177.184 Standard Deviation = 11.0114 GYAKORISÁG 20 10 Talajvíz áramlási irány meghatározása geoelektromos módszerrel PUSZTAEDERICS FGT 7 kút 0 0 90 180 270 360 KELET ÉSZAK NYUGAT DÉL KELET

A talajvízáramlás irányának és sebességének meghatározása VI. Áramlási sebesség meghatározása => a sós víz betöltése után vizsgáljuk a potenciál vonalak elmozdulását az idő függvényében A mérési hibák minimálisra csökkentése érdekében több jellemző potenciálvonal változását követjük egyidejűleg A sebességet a potenciálvonalak elmozdulásának sebességéből számítjuk

Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése I. Táblázatok, grafikonok Izopotenciál térképek Potenciometrikus felülettérképek (ekvipotenciális( vonalak 2D- s grafikus megjelenítése) Idősorok Keresztszelvények Szennyezőanyagok és bomlástermékeik izokoncentrációs térképei Hidrogeológiai térképek

Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése II. 199960 Talajmintak CH-szennyezettsege (mg/kg) 0,9-1,0 meterek kozott 199940 28 29 Sz-38 199920 199900 199880 199860 199840 199820 199800 38 39 37 24 36 12 27 13 11 26 25 23 35 3 10 4 2 1 9 6 8 7 22 19 21 20 34 33 Sz -38# vez. 14 5 18 32 15 17 30 16 31 120 110 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Jelmagyarazat 26 fu rasok furas vezetek 814240 814260 814280 814300 814320 814340 814360 814380 814400 ma: 1:100

Vizsgálati eredmények megjelenítése és értelmezése III. Talajviz CH-szennyezettsege (mg/l) 199960 199940 28 29 Sz-38 199920 199900 199880 199860 199840 199820 199800 38 39 37 24 105 36 27 12 155 26 11 170 10 3 115 301 2 25 3843 92 1 9 178 125 23 8 276 165 22 7 126 143 35 21 156 20 34 104 33 13 80 4 147 6 111 19 165 Sz- 38# vez. 14 29 5 95 18 64 32 30 15 311 17 24 16 63 31 500 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0 Jelmagyarazat furas mert CH-ertek vezetek 26 98 814240 814260 814280 814300 814320 814340 814360 814380 814400 ma: 1:100

Szennyeződésterjedés modellezés I. Analitikus vagy numerikus modellek Figyelem: vízkivétel, környező befogadók, területhasználatok Megfelelő modell kiválasztása függ: a rendelkezésre álló adatok a vizsgálati terület összetettsége a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez szükséges információk

Szennyeződésterjedés modellezés II. Mire használhatjuk: a talajvíz áramlási rendszer és a szennyeződés mozgásának megértése a szennyeződés mozgásának előrejelzése a csóva nagyságának, koncentrációjának előrejelzése a szennyezett víz mennyiségének előrejelzése mentesítési célértékek meghatározása monitoringkutak elhelyezkedésének kiválasztása

Veszélyeztetés felmérés, kockázatfelmérés I. A kockázatfelmérés folyamata: 1. veszélyazonosítás 2. kitettség felmérés (expozíció) 3. humán hatásviselőkre vonatkozó kockázatfelmérés Szervezetre gyakorolt hatásvizsgálat célja: megadja azt a koncentrációt, amely még nem hat károsan Ökotoxikológiai tesztelés (Daphnia,, alga, Oncorhynus mykiss,, stb.)

Veszélyeztetés felmérés, kockázatfelmérés II. Kockázat számítása (1) kockázati alapú célérték k meghat. (2) 1. adott sz.a.. hatásvisel sviselőre gyakorolt hatását, t, az expozíci ciójukból adódó kockázat mértm rtékét t számítjuk, majd összehasonlítjuk a megengedhető kockázati szinttel 2. megengedhető dózisból l visszafelé haladva határozzuk meg a szennyező forrás s oldalon még m g megengedhető koncentráci ciót a kapott értéket összehasonlítjuk a mért m értékekkel => meghat. a (D) kármentesk rmentesítési si szennyezettségi határért rtéket

A környezetszennyezés sorsának előrejelzése I. Helybenmaradás Szorpciós jelenségek Reakció a víztartó közeg és az oldott anyag között Beszivárgás (egyszerű hígulás) Víz mozgása a telítetlen zónán keresztül a vízszintig Advektív transzport Oldott anyag mozgása a talajvíz mozgásával Diszperzió Keveredés a talajvíz áramlása és a víztartó réteg egyenetlenségei i miatt Volatilizáció Talajvízben oldott szennyezőanyagok párolgása gőz fázisba (talajgáz)

A környezetszennyezés sorsának előrejelzése II. Diffúzió A molekuláris diffúzió miatt a szennyezőanyag szétterjed és felhigul Biodegradáció Mikrobiológiai úton lezajló reakció, lebomlás Abiotikus degradáció Mikrobiológiai segítség nélküli lebomlás (pl. hidrolízis) NAPL megoszlása NAPL beszivárgása a talajvízbe és megkötődése a talajszemcséken

Tényfeltárási záródokumentáció készítése I. Alapadatok Szennyezőforrás, szennyezett T pontos lehatárolása Légifotó v. térkép Tulajdonosok, használók adatai Veszélyeztetett T lehatárolása Tényfeltárásra kötelezett adatai Ingatlan-nyilvántartási nyilvántartási adatok Előzmények Érintett terület bemutatása Területhasználat, T érzékenység Földtani, vízföldtani, talajtani, éghajlattani, földrajzi ismertetés etés Létesítmények, vízhasználatok bemutatása

Tényfeltárási záródokumentáció készítése II. Tényfeltárás módszertana Vizsgálati eredmények Kockázatfelmérési eredmények Lehetséges műszaki beavatkozási változatok bemutatása, jellemzése Költség-haszon és a költség-hatékonyság elemzés eredménye Javasolt változat bemutatása és indoklása Kármentesítési monitoring bemutatása (tényfeltárás keretében) Monitoring terv a tényfeltárást követő szakaszra Tartós környezeti kár bejegyeztetési dokumentumai Egyebek és mellékletek

Tényfeltárási záródokumentáció benyújtása I. A KÖFE a benyújtott tényfeltárási záródokumentáció és az érintett szakhatóságok állásfoglalása alapján hoz határozatot a záródokumentáció elfogadásáról, és a további feladatokról Előírhatja a tényfeltárás folytatását, az (E) egyedi szennyezettségi határérték, és a (D) kármentesítési szennyezettségi határérték megállapítását Ha szennyezettség > (D) kármentesítési szennyezettségi érték => műszaki beavatkozás elvégzésének szükségességéről, a műszaki beavatkozás megvalósítási tervének elkészítéséről és benyújtásáról dönthet

Tényfeltárási záródokumentáció benyújtása II. Elrendelheti a kármentesítés szüneteltetését, utóellenőrzést a kármentesítés befejezését, ha minden körülmény együttese azt mutatja, hogy a szennyezettség alacsony mértéke végett további kármentesítésre nincs szükség

Kármentesítési technológiák I. Kárlokalizáció (1) kárelhárítás s (2) (1) a szennyeződést st nem szüntetj ntetjük k meg, csak továbbterjed bbterjedését akadályozzuk Pl. szilárd rdítás, vegyi reakciók, k, résfal, r hidraulikus módszer, m stb. (2) célja a szennyező anyag végleges ártalmatlanítása Helyszín szerint In situ (= eredeti helyzetben) Ex situ (= nem eredeti helyzetben)

Kármentesítési technológiák II. In situ => nem termelik ki a földet, vizet visszanyeletik Ex situ on site => kitermelik, de a munkaterületen tisztítják Ex situ off site => kitermelik, elszállítják Gyakran alkalmazott technológiák: Bioventilláció Talajműveléses kezelés Talajmosatás Átlevegőztetés Égetés Sztrippelés Talajcsere

Köszönetnyilvánítás PTE Földtani Tanszék Dr. Szederkényi Tibor MOL Rt. Kutatás-Termelési Divízió, Bányászati Laboratóriumok Lukács Andrea, Ördög Tibor, Dr. Balázs Endre, Dr. Török Ernő Csabai Tibor, Gubucz Eszter

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!