SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE. Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet
|
|
- Ágnes Király
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZÉS KÁRMENTESÍTÉSE Kovács Györgyi DE AMTC KIK Karcagi Kutatóintézet
2 Környezetszennyezés fogalma: Környezetszennyezés a környezetet, illetve az embert közvetve vagy közvetlenül károsító jelenség, negatív környezeti hatás, amely valamely környezeti elem (föld, víz, levegő, élővilág, táj, épített környezet) fizikai, kémiai vagy biológiai szennyeződését, károsítását eredményezi. Az ember egészségére, a növény- és állatvilágra, az anyagi javakra káros hatásokat fejt ki, környezeti ártalmakat okoz, a környezeti elemek természetes tulajdonságait hátrányosan megváltoztatja, a környezeti elemeket rongálja vagy elpusztítja. A társadalom a kisajátított természeti javakat átalakítja, majd elfogyasztja.
3 A földtani közeg, talaj, felszín alatti víz A földtani közeg fogalma alatt a föld felszínét és felszín alatti rétegeit (talaj, kőzetek, ásványok) értjük. Ezen belül, a kármentesítések során leggyakrabban a talajjal kerülünk kapcsolatba. A talaj pedig a földtani közeg legfelső rétege, ami ásványi részecskékből, szerves anyagokból, vízből és élő szervezetekből áll. FILEP, (1995.) szerint a talaj különböző minőségű és méretű alkotórészekből álló, háromfázisú, heterogén polidiszperz rendszer. Az EU Vízügyi Keretirányelve szerint a felszín alatti víz (groundwater) definíciója: minden olyan víz, amely a talajfelszín alatt, a telített zónában van és közvetlen kapcsolatban áll a felszínnel és altalajjal.
4 Szennyező anyagok csoportosítása: kémiai összetétel alapján (szervetlen és szerves); halmazállapot szerint (gázalakú, folyékony és szilárd); a szennyezők eredete szerint (ipari, háztartási, közlekedési, mezőgazdasági); a károsított környezeti alrendszerek szerint (levegő-, víz-, talaj-, bioszféra szennyezők) szervetlen szennyező anyagok: -toxikus nehézfémek (Pb, Cd, Ni, Hg) szerves mikroszennyezők: peszticidek, policiklikus aromás szénhidrogén (PAH) vegyületek, poliklórozott bifenilek (PCB) és egyes származékaik ásványolaj és ásványolaj termékek
5 Az olajszennyezések típusai és terjedésük a talajban A nyersolajtermékek közül a benzin, a középpárlatok és a kenőolajok okozhatnak nagyobb méretű talajszennyeződést. A folyékony gázok ugyanis a beszivárgás előtt javarészt elpárolognak, a nehéz olajok és a bitumen, pedig be sem jut a talajba. A környezeti ártalmak kiterjedése szempontjából a legveszélyesebbek a vízben oldódó mozgékony vegyületek, mert könnyen bekerülnek a talajvízbe és a vízgyűjtő területekre Homogén, egynemű talajban az olaj által átitatott zóna közel szabályos. A talaj rétegzettsége azonban az egyes rétegek különböző áteresztőképessége miatt lényegében módosítja a szabályos profilt. Ha a leszivárgás intenzitása nagyobb, mint az adott talajréteg olajáteresztő képessége, a függőleges irányú mozgás fékeződik vagy megszűnik, s a réteg fölött megnő a folyadék oldalirányú mozgása.
6 Az olajszennyezések típusai és terjedésük a talajban Ha a beszivárgott olaj mennyisége nagyobb, mint amennyit a talajvíz fölötti rétegek vissza tudnak tartani, a szivárgás egészen a talajvízig terjed. A mozgás azonban a víztükör feletti támaszkodó kapilláris zónában a kapillárisok nagy víztelítettsége miatt lelassul. Emiatt az olaj itt jelentősen feldúsul, és egy összefüggő, önálló fázist képez. További szivárgás esetén pedig a talajvíz felszínén olajlencse is kialakul. Az olaj szétterjedése a talajban
7 Az olajszennyezések típusai és terjedésük a talajban Az olaj kétfázisú heterogén rendszert képez a talajjal. Laza, száraz talajban függőleges, tömött talajban oldalirányú mozgást végez és a talajvíznél lassabban mozog, ezen felül gátolja a talaj öntisztuló képességét, és rontja a talajvíz minőségét. Az olaj szétterjedését befolyásolja: a talaj tulajdonsága, az olaj mennyisége, minősége és az hogy adott térfogatú szennyezőanyag mennyi idő alatt kerül a talaj felszínére.
8 Kármentesítési technológiák : Tisztítási elv szerint a következő csoportok alkothatók: fizikai, kémiai, biológiai, termikus Csoportosítani lehet még a technológiákat a mentesítendő szennyező anyagok szerint: nem halogénezett illékony szénhidrogének (pl. BTEX) halogénezett illékony szénhidrogének (pl. kloroform) nem halogénezett közepesen illékony szénhidrogének halogénezett közepesen illékony szénhidrogének (pl. PCB-k) üzemanyagok szervetlen szennyezők (leggyakrabban toxikus nehézfémek: Cd, Cr, Hg) radioaktív anyagok robbanóanyagok (pl. TNT, nitroglicerin) - -
9 Kármentesítési technológiák : Helyszín szerint alapvetően két csoportba sorolhatók: IN SITU (eredeti helyzetben) technológiák. A szennyezett földtani közeget vagy felszín alatti vizet olyan eljárásokkal tisztítják meg, melynek során kitermelésre nem kerül sor, illetve a felszín alatti víz esetében az a munkaterületen belül visszaszikkasztásra kerül. EX SITU (nem eredeti helyzetben) a mentesítendő közeg kitermelésével és elszállításával, vagy a kezelést követő visszajuttatással járó technológiák. Az ide tartozó eljárásokat további két alcsoportra lehet osztani, úgymint: ex situ on site, mikor a szennyezett talajt, felszín alatti vizet kitermelik, de a tisztításra a munkaterületen belül kerül sor. ex situ off site, mikor a kitermelt, szennyezett anyagot nem a munkaterületen, hanem egy távolabbi helyen kezelik, majd visszaszállítják eredeti helyére.
10 A talaj kitermelése nélküli eljárások: Átlevegőztetési eljárások: A módszer lényege, hogy elszívják a telítetlen talajzónában lévő levegőt. Tiszta levegőt injektálnak a talaj telítetlen rétegébe. Talajmosási eljárások: A szennyezett területet megfelelő felületaktív anyagot vagy oldószert tartalmazó vízzel mossák át, majd a szennyezett vizet tisztítják, utókezelik. Sztrippelés: Az illékony szerves vegyületek elválnak a felszín alatti víztől a szennyezett víz levegővel érintkező felületének növelésével. A levegőztetés történhet töltetes tornyokban, diffúz levegőztetőkkel, tálcás levegőztetőkkel és permetezéssel. A szennyezők áramlása a vízből a levegőbe történik. Biológiai lebontási eljárások: A mikroorganizmusok képesek arra, hogy termelt enzimek segítségével a szerves és szervetlen vegyületeket energia- és tápanyagforrásként hasznosítsák. Stabilizálás : A rögzítésnél az egyik eljárás szerint a talaj pórusaiba polimerizáló vagy kocsonyásodó anyagot injektálnak, amely a szennyező anyagokat a talajhoz köti és kioldódásukat megakadályozza.
11
12 Kármentesítés a talaj kitermelésével: Termikus eljárások: A termikus eljárások azon a tényen alapulnak, hogy az összes szerves anyag oxidálható és ezek a levegő oxigénjével reagálva gázokká és vízgőzzé alakulnak, és füstgázként távoznak a rendszerből. Talajmosási eljárások: A kiemelt talajból a szennyezőanyagokat mosási és öblítési módszerekkel távolítják el. Biológiai lebontási eljárások: Az on site/off site ún. bioágyas/prizmás eljárásoknál a kitermelt szennyezett talajt a kezelés előtt homogenizálják, majd mikrobiológiailag kezelik és legvégül vagy a kitermelés helyén visszaépítik, vagy deponálják, esetleg mezőgazdasági területen hasznosítják. Szilárdítás
13 A megfelelő kármentesítési technológia kiválasztásának szempontjai: a kármentesítendő közeg meghatározása a rendelkezésre álló technológiák vizsgálata; a beavatkozás sürgősségének és több terület esetében a fontossági sorrend megállapítása; a szennyezett terület jellemzői; a szennyezőanyag jellemzői; a szennyezett terület szennyezőanyag kibocsátásának, a szennyeződés terjedésének felmérése; a mentesítési határérték meghatározása; mennyi a mentesítésre rendelkezésre álló idő; milyen emisszióval és immisszióval kell számolni; a kármentesítés milyen /humán és környezeti / kockázattal jár, ezek mérséklésének alternatívái; a kármentesített terület utóhasznosításának lehetőségei
14 Környezeti kármentesítés hatósági szempontból
15 Kármentesítés Jogszabályi háttér: 220/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet (felszíni víz) 219/2004.(VII. 21.) Korm. rendelet (f.a. víz, földt. k.) 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet (szűrővizsgálat) 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet (f.a. víz, földtani közeg határértékei) 91/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet (természetvédelem)
16 Kármentesítés Fogalmak Kárelhárítás: A vízminőségi kárelhárítás: a vizek előre nem látható események vagy ismeretlen ok miatt rendkívüli mértékben bekövetkező elszennyeződése esetén a keletkező károk megelőzésére, elhárítására, illetőleg mérséklésére irányuló tevékenység. (régi) A környezethasználó azonnali beavatkozást igénylő környezetkárosodás bekövetkezése esetén kárelhárítást, minden más esetben kármentesítést köteles végezni. (új fogalommeghatározás nincs)
17 Kármentesítés: Kármentesítés Fogalmak olyan helyreállítási intézkedés, amely a felszíni víz (f.a. víz, élőhely, ) károsodásának enyhítésére, az eredeti állapot vagy ahhoz közeli állapot helyreállítására, valamint a felszíni víz ( ) által nyújtott szolgáltatás helyreállítására vagy azzal egyenértékű szolgáltatás biztosítására irányul, így különösen olyan műszaki, gazdasági és igazgatási tevékenység, amely a veszélyeztetett, szennyezett, károsodott felszíni víz megismerése, illetőleg a szennyezettség, károsodás és a kockázat mértékének csökkentése, megszüntetése, továbbá monitorozása érdekében szükséges.
18 Kármentesítés Fogalmak (A) háttér-koncentráció: reprezentatív érték; egyes anyagoknak a természetes vagy ahhoz közeli állapotban általában előforduló koncentrációja a felszín alatti vízben, illetve a talajban; (B) szennyezettségi határérték: jogszabályban, illetve ezek hiányában hatósági határozatban meghatározott olyan szennyezőanyag-koncentráció, illetve egyéb minőségi állapotjellemzők olyan szintje a felszín alatti vízben, a földtani közegben, amelynek bekövetkeztekor a földtani közeg, a felszín alatti víz szennyezettnek minősül, figyelembe véve a felszín alatti víznél az ivóvízminőség és a vízi ökoszisztémák igényeit, földtani közeg esetében pedig a talajok többes rendeltetését és a felszín alatti vizek szennyezéssel szembeni érzékenységét;
19 Kármentesítés Fogalmak (D) kármentesítési célállapot határérték: hatósági határozatban előírt koncentráció, amit a kármentesítés eredményeként kell elérni az emberi egészség és az ökoszisztéma, illetve a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében; meghatározása a kármentesítési eljárás keretében végzett komplex értékelésen, a szennyező anyagnak a környezeti elemek közötti megoszlására, viselkedésére, terjedésére vonatkozó méréseken, modellszámításokon, mennyiségi kockázatfelmérésen alapul a területhasználat figyelembevételével; monitoring (monitorozás): a monitoring rendszer működtetése, amely magában foglalja az észlelést, az adatok ismétlődő gyűjtését, ellenőrzését, feldolgozását, nyilvántartását, értékelését és továbbítását;
20 Kármentesítés Fogalmak Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció és határértékek felszín alatti vizekre A tájékoztatásul megadott - dőlt betűvel szedett, előkészületben lévő - magyar szabványok (a továbbiakban: MSZ) a szennyezettségi (B) határérték biztonságos mérésére alkalmasak. 1. Fémek és félfémek (mértékegység: µg/l) CAS szám A B C1 C2 C3 Ki Króm K2 Króm VI. *k K Kobalt K Nikkel K Réz K Cink K Arzén K1
21 Kármentesítés Általános kötelezettség A már bekövetkezett pontszerű szennyező forráshoz tartozó valószínűsíthető szennyezettség esetén a köz érdekében kármentesítést kell végezni. A kármentesítésre az köteles, aki Kármentesítésre kötelezett, aki a Kvt /A. -ában meghatározottak szerint felelősséggel tartozik.
22 Kvt ából: Kármentesítés Általános kötelezettség A környezethasználó az e törvényben meghatározott és más jogszabályokban szabályozott módon büntetőjogi, szabálysértési jogi, polgári jogi és közigazgatási jogi felelősséggel tartozik tevékenységének a környezetre gyakorolt hatásaiért. Kvt ából: A környezetkárosodásért, illetve a környezetveszélyeztetésért való felelősség - az ellenkező bizonyításáig - annak az ingatlannak a környezetkárosodás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezésének időpontját követő mindenkori tulajdonosát és birtokosát (használóját) e g y e t e m l e g e s e n terheli, amelyen a környezetkárosítást, illetve környezetveszélyeztető magatartást folytatták.
23 Kármentesítés Szakaszai A kármentesítés szakaszai: tényfeltárás, amely felderítő és részletes vizsgálatból állhat; beavatkozás; az előző pontokban meghatározott szakaszokban, illetve azokat követően folytatott monitoring. A kármentesítés bármely szakasza szükség szerint megismételhető. A kármentesítés során biztosítani kell, hogy a szennyezés ne tevődjön át más környezeti elemre
24 Kármentesítés Tényfeltárás A tényfeltárás során: vizsgálni kell minden olyan szennyező anyag térbeli előfordulását, melynek jelenléte a területen végzett addigi tevékenységek vagy alkalmazott technológiák alapján valószínűsíthető; külön jogszabály (14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról ) szerinti szűrővizsgálatot és ennek eredményeitől függő részletes kémiai vizsgálatot kell végezni mind a földtani közegre, mind a felszín alatti vízre vonatkozóan annak érdekében, hogy valamennyi, a szennyezettséget okozó szennyező anyag előfordulása megállapítható legyen.
25 Kármentesítés Tényfeltárás Jogszabály írja elő: A tényfeltárást elrendelő hatósági határozat tartalmi követelményeit. A tényfeltárási tervre vonatkozó követelményeket A (D) kármentesítési célállapot határérték megállapításának feltételeit Tényfeltárási záródokumentáció tartalmi köv. Tényfeltárás elfogadásának kritériumait Tényfeltárás alapján hozott további döntéseket
26 Kármentesítés Tényfeltárás Tényfeltárási záródokumentáció alapján hozható döntések: a tényfeltárás folytatása; az (E) egyedi szennyezettségi határérték, ill. (D) kármentesítési célállapot határérték megállapítása; A telephelyen a (B) szennyezettségi határérték helyett a beavatkozás a elvégzésének helyzet tényleges ismerete szükségessége, alapján és beavatkozási terv mennyiségi benyújtása; kockázatfelmérésre amennyiben támaszkodóan, a szennyezettség meghaladja a területhasználata figyelembevételével (D) kármentesítési célállapot határértéket; a tényfeltárást követő kármentesítési monitoring elrendeléséről; a kármentesítés befejezéséről, ha további kármen-tesítési határértéknél. (=további szennyezési lehetőség kizárva) munkára nincs szükség. hatósági határozatban megállapított szennyezettségi határérték. Az (E) egyedi szennyezettségi határérték nem lehet szigorúbb a (B) szennyezettségi határértéknél és nem lehet enyhébb a vizsgálattal megállapított tényleges szennyezettségi koncentrációnál, illetve a (D) kármentesítési célállapot
27 Kármentesítés Beavatkozás A hatóság a beavatkozási terv alapján dönt a műszaki beavatkozás elrendeléséről. A beavatkozást elrendelő határozat tartalmi követelményei kötöttek. (a hatóság kötelezettségei!) A beavatkozási munkák megkezdését az azt megelőző 10 nappal be kell jelenteni; felügyelőségnek + szakhatóságnak Indokolt esetben a hatóság engedélyezi a beavatkozási tervtől való eltérést, a terv módosítását. A felügyelőség és a szakhatóság bármikor ellenőrizheti a kármentesítést A beavatkozási záródokumentációt a munkák befejezését követő 30 napon belül kell benyújtani a felügyelőséghez.
28 Kármentesítés Beavatkozás Beavatkozási záródokumentáció alapján hozható döntések: a beavatkozás elégtelensége esetén annak folytatása, a további tényfeltárás elrendelése, a beavatkozás befejezése a záródokumentáció elfogadásával, a kármentesítési monitoringra kötelezés, illetve a kármentesítés befejezése.
29 Kármentesítés Kármentesítési monitoring A kármentesítés különböző szakaszaiban folytatott tevékenység környezetre gyakorolt hatását, eredményességét, továbbá a károsodás csökkenését, illetve megszűnését folyamatosan, illetőleg az egyes szakaszokat követő időszakokban a környezeti állapot változását a kötelezett kármentesítési monitoring keretében ellenőrzi.
30 Kármentesítés Kármentesítési monitoring A kármentesítési monitoring magában foglalja annak tervezését; megvalósítását; működtetését; felülvizsgálatát; megszüntetését.
31 Kármentesítés Kármentesítési monitoring A monitoring magában foglalja: a vizsgált környezeti elemek meghatározott paramétereinek észlelését, mérését, megfigyelését; az észlelési, mérési, megfigyelési adatok gyűjtését, feldolgozását, nyilvántartását, rendszeres értékelését; a monitorozást elrendelő felügyelőségi határozat szerinti tartalmú és gyakoriságú adatszolgáltatást; értékelő tanulmány készítését, határozatban megadott gyakorisággal; a monitorozás módosítására vonatkozó felülvizsgálati terv készítését; a monitoring, illetve annak részét képező létesítmények felszámolására, megszüntetésére vonatkozó terv készítését.
32 Kármentesítés Kármentesítési monitoring A monitoring záródokumentációja alapján hozható döntések: szükség esetén a újabb tényfeltárás, vagy beavatkozás végzéséről, esetleges kiegészítéséről; a monitorozás folytatásáról; a monitorozás befejezéséről; a kármentesítés befejezéséről, ha minden körülmény együttes mérlegelése azt mutatja, hogy további kármentesítési munkára nincs szükség.
33 KÁRELHÁRÍTÁS- KÁRMENTESÍTÉS Komádi MOL Rt. Kom-26 gázkút bekötő vezeték meghibásodása Esettanulmány I.
34
35 I. feladat: KÁRELHÁRÍTÁS
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45 II. feladat: KÁRMENTESÍTÉS
46
47
48
49
50
51
52
53 Esettanulmány II. DE AMTC Karcagi Kutató Intézet Karcag, Kisújszállási út 166. telephelyén 10 m 3 -es földalatti, gázolaj-tároló tartály megszüntetése
54 Az elvégzett vizsgálatok alapján talajban 1,5 m mélységben 413 mg/kg, talajvízben µg/l szennyezettséget mutattak ki, ami talaj esetén kis mértékben, de talajvíz esetében rendkívülien meghaladja a 10/2000. Kö-EüM-FVM-KHVM együttes rendeletben foglalt B szennyezettségi határétéket (100 mg/kg, 100 µg/l ).
55 Tekintettel a szennyezés lebomló jellegére, a mért TPH koncentrációk nagyságára, valamint a szennyezett terület kiterjedésére, aktív kármentesítés elvégzése nem szükséges. A területen a szennyezés csökkenésének nyomon követésére kármentesítési monitoringot kell telepíteni. A kutakból kitermelt vizet az első évben negyedévente, a továbbiakban fél évente kell bevizsgáltatni TPH-ra GC módszerrel.
56 A szennyezettség alakulása szennyezettség (TPH µg/dm 3 ) TPH µg/dm
57 AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI: Ismertesse hogyan terjed az olajszennyezés talajban! Ismertesse a megfelelő kármentési technológia kiválasztásának szempontjait! Ismertesse a kárelhárítás és kármentesítés fogalmát! Ismertesse a kármentesítés szakaszait!
58 Ajánlott irodalom: SZABÓ I. (2002.): Szennyezett területek kármentesítése. Miskolci Egyetemi Kiadó
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma
7. számú melléklet a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez A tényfeltárási záródokumentáció tartalma 1. Alapadatok a) Az érintett terület (a szennyezőforrás, a szennyezett terület) pontos lehatárolása,
RészletesebbenXXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL. Zöldi Irma OVF
XXXIII. Szombathely 2015. július 1-3. FELSZÍN ALATTI VIZEK SZENNYEZÉSI CSÓVÁIRÓL Zöldi Irma OVF JOGSZABÁLYI HÁTTÉR a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a földtani
RészletesebbenFelszín alatti közegek kármentesítése
Felszín alatti közegek kármentesítése Dr. Szabó István egyetemi adjunktus Környezetbiztonsági és Környezettoxikológiai Tanszék szabo.istvan@mkk.szie.hu Bevezetés Környezetvédelem Az emberi faj védelme
RészletesebbenTalajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek
Talajvédelem előadás VIII. Szennyezőanyagok a talajban Toxicitás problémája Határérték rendszerek A talajszennyeződés forrásai: élő ( főként az ember ) élettelen közvetlenül pl. túlzott műtrágya vagy peszticid
RészletesebbenA víz élet, gondozzuk közösen!
A víz élet, gondozzuk közösen! Zöldi Irma OVF (Kiss Szabolcs A második Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv során releváns szennyezett területek értékelése című szakdolgozat) Forrás: FM 2 Jogi alap: 219/2004. (VII.
RészletesebbenSzennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere
Szennyezett területek menedzsmentjének jogi háttere Zöldi Irma Menedzsment Döntési helyzetek, döntésmechanizmus Jogszabályok, jogszabályi lehetőségek KÖRINFO konferencia, 2 Mi a menedzsment? Menedzsment
RészletesebbenBakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány
Bakó Krisztina Környezettudományi szak Környezet-földtudomány szakirány A vizsgálat tárgya: pakurával szennyezett, majd kármentesített terület A vizsgálat célja: meglévő adatok alapján végzett kutatás
RészletesebbenTalaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők
Talaj/talajvíz védelem X. Leggyakrabban előforduló talaj/talajvíz szennyezők Szennyezőanyagok csoportosítása Kémiai összetétel alapján: szerves, szervetlen szennyezők Halmazállapot szerint: gáz, folyékony,
Részletesebben- A környezetvédelem alapjai -
Urbanista szakirányú tanfolyam Értékvédelem - A környezetvédelem alapjai - Előadó: Boromisza Zsombor, egyetemi tanársegéd e-mail: zsombor.boromisza@uni-corvinus.hu Budapesti Corvinus Egyetem Tájvédelmi
RészletesebbenZöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft.
Zöldi Irma VITUKI Nonprofit Közhasznú Kft. 1 2 3 Talaj, talajvíz szennyezés nem látszik Kármentesítés haszna elsődlegesen nem a költségviselőnél jelentkezik Hatóság Szakértő Fiatal tudomány (komplex kezelés)
RészletesebbenVízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi
VÍZSZENNYEZÉS Vízszennyezésnek nevezünk minden olyan hatást, amely felszíni és felszín alatti vizeink minőségét úgy változtatja meg, hogy a víz alkalmassága emberi használatra és a benne zajló természetes
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az Országos Környezeti Kármentesítési Program 51.lecke Célja A felszín alatti víz,
RészletesebbenKlórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek
Klórozott szénhidrogénekkel szennyezett talajok és talajvizek kezelésére alkalmazható módszerek Készítette: Durucskó Boglárka Témavezető: Jurecska Laura 2015 Téma fontossága Napjainkban a talaj és a talajvíz
RészletesebbenTALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek
TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,
RészletesebbenBÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L
BÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L KECS KEM ÉTI JÁR ÁS I HIVA TA LA KTFO-azonosító: 28373-28-7/2018. Ikt. szám: BK-05/KTF/00203-1/2018. Hiv. szám: - Melléklet: - Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes
RészletesebbenA rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk
A rizsben előforduló mérgező anyagok és analitikai kémiai meghatározásuk Készítette: Varga Dániel környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Dr. Tatár Enikő egyetemi docens Analitikai Kémiai Tanszék
RészletesebbenJ ustice & En v ironme n t K ö r n yezeti felelő sség 2 013
A környezeti kár jelentős mértékének szabályozása a magyar jogban Az Association Justice and Environment (J&E) évek óta nyomon követi és értékeli a környezeti felelősségi irányelv (ELD/Irányelv) 1 tagállamok
Részletesebben4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége
4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége Az emberiség a fejlődése során a természeti környezetbe, a benne lejátszódó folyamatokba egyre nagyobb mértékben avatkozott be. Az emberi tevékenység következtében
RészletesebbenFELTÁRÁS ÉS MONITORING
FELTÁRÁS ÉS MONITORING Környezetmérnök BSc alapszak 2018/19 I. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
RészletesebbenSzolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.
Szolnok, Kilián György úti laktanya MH 86. SZHB központi üzemanyagtelep szénhidrogén szennyezettségének kármentesítése KEOP-2.4.0/2F/09-2010-0004 Jeszenői Gábor témavezető ELGOSCAR-2000 Kft. Szolnok, MH
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenTelepülési Szilárdhulladék-lerakók Országos Felmérése Phare project HU 9911-01. canor. 10. Melléklet
10. Melléklet 3. számú melléklet a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelethez Anyagcsoportonként (A) háttér koncentráció és határértékek felszín alatti vizekre CAS szám = Chemical Abstract
RészletesebbenKÉSZ ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ ZRT.
/ 4 oldal Tartalomjegyzék:./ Célmeghatározás 2./ Területi érvényesség 3./ Fogalom meghatározások 4./ Eljárás 5./ Kapcsolódó dokumentációk jegyzéke 6./ Dokumentálás Készítette: Kővári Tímea Jóváhagyta:
RészletesebbenKomplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen
Komplex rekultivációs feladat tervezése, kivitelezése és utóértékelése ipari tevékenység által károsított területen Készítette: Fekete Anita Témavezetők: Angyal Zsuzsanna Tanársegéd ELTE TTK Környezettudományi
RészletesebbenAz Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés
Az Ipari Kibocsátásokról szóló Irányelv jogharmonizációja, alapállapot-jelentés Előadó: Petrov Ferdinánd mb. osztályvezető Környezetmegőrzési Osztály Vidékfejlesztési Minisztérium 2013. október 9. Az Ipari
RészletesebbenTCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel
TCE-el szennyezett földtani közeg és felszín alatti víz kármentesítése bioszénnel Tervezési feladat Készítette: Csizmár Panni 2015.05.06 Szennyezet terület bemutatása Fiktív terület TEVA Gyógyszergyár
RészletesebbenKÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS
KÖRNYEZETSZENNYEZÉSI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS Kérdőív Kelt: Kitöltötte: Beosztás, telefon, telefax: 1. Biztosított neve címe: 2. Tevékenység ismertetése: Mutassa be a telephelyen végzett tevékenységet Kérjük,
RészletesebbenSzennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban
Szennyezett területek adatainak nyilvántartása a KÁRINFO-ban Hasznos Gábor kármentesítési referens KÖRNYEZETTECHNOLÓGIAI ÉS KÁRMENTESÍTÉSI FŐOSZTÁLY gabor.hasznos@am.gov.hu Környezetvédelmi adatszolgáltatás
RészletesebbenIII. Vízbázisvédelem fázisai
III. Vízbázisvédelem fázisai Horváth Szabolcs okleveles hidrogeológus mérnök Igazgató Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Üzletág Aquaprofit Zrt. Az előadás tartalma 1. Diagnosztikai fázis 2. Biztonságba
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Kármentesítési tervezet főbb pontjai,környezetállapot felmérés előkészítése. 48.lecke
RészletesebbenLCA alkalmazása talajremediációs technológiákra. Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010
LCA alkalmazása talajremediációs technológiákra Sára Balázs FEBE ECOLOGIC 2010 Mire alkalmas az LCA? Talajremediáció csökkenti a helyi környezeti problémákat de az alkalmazott technológiáknak vannak helyi,
RészletesebbenHatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások
Hatásvizsgálati Konferencia Fenntartható fejlődés, környezeti és természeti hatások? Bibók Zsuzsanna főosztályvezető-helyettes 2011. június 14. Tartalom Fenntartható fejlődés A környezetvédelem és alapelvei
RészletesebbenK ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján
K ö r n y e z e t v é d e l m i n y i l a t k o z a t a 106/1995. (IX.8.) sz. Korm. rendelet alapján 1/a. A felszámolás, végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet azonosító adatai Név: Székhely: KSH-szám:
Részletesebben10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL
10/2000. (VI. 2.) KÖM-EÜM-FVM-KHVM EGYÜTTES RENDELET A FELSZÍN ALATTI VÍZ ÉS A FÖLDTANI KÖZEG MINŐSÉGI VÉDELMÉHEZ SZÜKSÉGES HATÁRÉRTÉKEKRŐL A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelme, a
RészletesebbenSzennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés
Szennyezett területek és vizek utógondozása Hatósági felügyelet és önellenőrzés Felosztás Bevezetés Jogi alapok Németországban és fogalmak Módszertani megvalósítás a) Az érintett elemek függvényében b)
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről
OptiJUS Opten Kft. I 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről 2015.1.1. óta hatályos szöveg Tartalomjegyzék I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK.................................
RészletesebbenTalajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
Talajvédelem II. Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok Az 1994. évi LV. törvény a termőföldről 58. A talajvédelem célja a termőföld termékenységének és minőségének megóvása,
RészletesebbenLevegőkémia, az égetés során keletkező anyagok. Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018
Levegőkémia, az égetés során keletkező anyagok Dr. Nagy Georgina, adjunktus Pannon Egyetem, Környezetmérnöki Intézet 2018 Tartalom Hulladék fogalma Levegő védelme Háztartásokban keletkező hulladék Keletkező
RészletesebbenBÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L
BÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L KECS KEM ÉTI JÁR ÁS I HIVA TA LA KTFO-azonosító: 28373-28-12/2018. Ikt. szám: BK-05/KTF/00203-8/2018. Hiv. szám: - Melléklet: - Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes
Részletesebben23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata
23. Országos Környezeti Kármentesítési Program felépítése és gyakorlata Mi a kármentesítési program, célja, szakaszai. A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel,
RészletesebbenBagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft.
Bagyinszki György, Révay Róbert VTK Innosystem Kft. 2/37 3/37 4/37 Csepel Iparterület története Weisz Manfréd II. VH 1892 lőszergyár 1897 kohó, öntöde, hengerde majd acélmű 1918 szerszámgépgyártás 1920
RészletesebbenKörnyezeti elemek védelme II. Talajvédelem
Globális környezeti problémák és fenntartható fejlődés modul Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdasá Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI
RészletesebbenVIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás
VIDRA Környezetgazdálkodási Kft. Vízgazdálkodási és környezetvédelmi tervezés, tanácsadás MINTAVEVŐ NAT-1-1016/2006 9025 Győr, Bálint Mihály u. 100. telefon: (96) 510-480 fax: (96) 510-499 e-mail: vidrakft@vidra.hu
RészletesebbenKülönös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás
Különös biztosítási feltételek Környezetszennyezési felelősségbiztosítás 1. A biztosítási esemény (káresemény) 1.1. A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül,
RészletesebbenKÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI
KÖRNYEZETVÉDELEM ALAPJAI Földrajz BSc alapszak 2018/19 II. félév TANTÁRGYI KOMMUNIKÁCIÓS DOSSZIÉ Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kar Környezetgazdálkodási Intézet Tartalomjegyzék 1. Tantárgyleírás,
Részletesebben1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024
RészletesebbenKörnyezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése
Környezet nehézfém-szennyezésének mérése és terjedésének nyomon követése Krisztán Csaba Témavezető: Csorba Ottó 2012 Vázlat A terület bemutatása Célkitűzés A szennyeződés jellemzése Mintavételezés Módszerek
RészletesebbenLégszennyezés. Molnár Kata Környezettan BSc
Légszennyezés Molnár Kata Környezettan BSc Száraz levegőösszetétele: oxigén és nitrogén (99 %) argon (1%) széndioxid, héliumot, nyomgázok A tiszta levegő nem tartalmaz káros mennyiségben vegyi anyagokat!
RészletesebbenMikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően. Licskó István BME VKKT
Mikroszennyező anyagok a vízben szemléletváltás az ezredfordulót követően Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők definíciója Mikroszennyezőknek azokat a vízben mikrogramm/liter (µg/l) koncentrációban jelenlévő
RészletesebbenA hígtrágya tárolásának és kezelésének hatósági háttere
Előadó: Hoffmann György tanácsos Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2007. szeptember 5. Budapest Az engedélyeztetés jogszabályi háttere A vizek mezőgazdasági eredetű
Részletesebben3. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása
84884 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2013. évi 211. szám 3. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosítása 20. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
RészletesebbenElőadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams
Előadás címe: A vörösiszappal szennyezett felszíni vizek kárenyhítése Bálint Mária Bálint Analitika Kft Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams Kármentesítés aktuális
RészletesebbenA FÖLD VÍZKÉSZLETE. A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent.
A FÖLD VÍZKÉSZLETE A felszíni vízkészlet jól ismert. Összesen 1 384 000 000 km 3 víztömeget jelent. Megoszlása a következő: óceánok és tengerek (világtenger): 97,4 %; magashegységi és sarkvidéki jégkészletek:
RészletesebbenÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
KÖRNYEZETVÉDELMI ISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK MINTATÉTEL 1. tétel A feladat Ismertesse a levegőszennyezés folyamatát! Mutassa be a szmog típusait, keletkezésük okát,
RészletesebbenA Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről
A Víz Keretirányelvről, a felszíni vízvédelmi jogszabályok felülvizsgálatának szükségességéről Gaul Réka Orsolya BM Vízgyűjtő-gazdálkodási és Vízvédelmi Főosztály maszesz, 2018. november 29 2 24 beérkező
RészletesebbenTermészetes környezet. A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok
Természetes környezet A bioszféra a Föld azon része, ahol van élet és biológiai folyamatok mennek végbe: kőzetburok vízburok levegőburok 1 Környezet természetes (erdő, mező) és művi elemekből (város, utak)
RészletesebbenVizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai
Vizes adatszolgáltatás az OKIR rendszerben és az elmúlt évek tapasztalatai FAVI rendszer (FAVI, MIR-K) Előadó: Papp Dóra Jogszabályi háttér A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormányrendelet.
RészletesebbenA használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata
HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és
RészletesebbenSzénhidrogén szennyezők gázkromatográfiás meghatározása. Volk Gábor WESSLING Hungary Kft.
Szénhidrogén szennyezők gázkromatográfiás meghatározása Volk Gábor WESSLING Hungary Kft. Szénhidrogének csoportosítása Szénhidrogének csoportosítása 6/2009 14/2005 alifás aliciklusos monoaromás policiklikus
RészletesebbenKörnyezetgazdálkodási agrármérnök BSc Záróvizsga TÉTELSOR
Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet H-4002 Debrecen, Böszörményi út 138, Pf.: 400 Tel: 52/512-900/88456, email: tamas@agr.unideb.hu Környezetgazdálkodási
RészletesebbenMŰSZAKI BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ
Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Debrecen Hatvan u. 16. 4025 MŰSZAKI BEAVATKOZÁSI ZÁRÓDOKUMENTÁCIÓ a Püspökladány külterület 087/10. hrsz. alatti sertéstelepen található
RészletesebbenKE Felkészültség és reagálás vészhelyzetre
D E B R E C E N I E G Y E T E M Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar KE 47-01 2. kiadás Hatályba léptetve: 2010. május 05. Készítette:
RészletesebbenA KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP
A KEOP ÉS KEHOP STRATÉGIAI HÁTTERE, KÖVETKEZTETÉSEI 20 ÉVES AZ OKKP KONFERENCIA 2016.11.16. OKKP STRATÉGIAI HÁTTERE Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia 2015 2020 közötti időszakra szóló Nemzeti
RészletesebbenAgrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc In situ és ex situ biológiai kármentesítési eljárások I. 68.lecke Intenzifikált
RészletesebbenNyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete
Nyirád Község Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2001. (V. 11.) önkormányzati rendelete a környezetvédelemről, közterületek használatáról és az állattartásról Hatályos: 2016. szeptember 6. Nyirád 2001
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és
RészletesebbenMH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE
MH ÓCSAI ÜZEMANYAGRAKTÁR TERÜLETÉN FELTÁRT SZÉNHIDROGÉN SZENNYEZETTSÉG KÁRMENTESÍTÉSE Intézményi háttér Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) KEOP Környezet és Energia Operatív Program (Irányító Hatóság
RészletesebbenLászló Tamás (Golder Associates); dr. Soós Miklós (Auroscience Kft.); Lonsták László, Izing Imre (GeoConnect Kft.)
László Tamás (Golder Associates); dr. Soós Miklós (Auroscience Kft.); Lonsták László, Izing Imre (GeoConnect Kft.) Nulla vegyértékű nanovas helyszíni előállítására alkalmas berendezés kifejlesztése és
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM
ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM AZ ORSZÁGOS KÖRNYEZETI KÁRMENTESÍTÉSI PROGRAM RÉSZÉT KÉPEZÕ ORSZÁGOS SZÁMBAVÉTEL ADATBÁZISÁBÓL NYERHETÕ INFORMÁCIÓK A NEHEZEN LEBOMLÓ SZERVES SZENNYEZÕANYAGOKKAL
RészletesebbenJ u s t i c e a n d E n v i r o n m e n t ELD 2012
A környezeti felelősség érvényesülése a hazai jogban Esettanulmány Gyógyszergyári talajszennyezés Kelet-Magyarországon Bevezető Az ügyben érintett kelet-magyarországi gyógyszergyár működése során az 1950-es,
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és
Részletesebben1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait!
1. Ismertesse a vízminőség vizsgáló munkakör személyi feltételeit, a vízminőségi kárelhárítási tevékenység vonatkozó jogszabályait! 2. Ismertesse a baleset, és a munkabaleset fogalmát! Milyen teendői vannak
Részletesebben16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről
16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 59. -a (3) bekezdésének
RészletesebbenMikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program
Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek
RészletesebbenKörnyezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR):
Környezeti Alapnyilvántartó Rendszer (rövidítése: KAR): a környezeti alapnyilvántartás informatikai rendszere, azaz a környezetvédelmi ágazat által egységesen használt országos számítógépes alapnyilvántartási
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről I. ÁLTALÁ OS RE DELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
1 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában
RészletesebbenHatályos március 1-től A TALAJTERHELÉSI DÍJRÓL
Pacsa Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 9/2004. (IX.7.) sz. önkormányzati rendelete / 5/2005.(VI.15.), 4/2012.(II.29.) rendelettel egységes szerkezetbe/ Hatályos 2012. március 1-től A TALAJTERHELÉSI
RészletesebbenA MÁV Vasúti Alprogram és a Közúti Alprogram kármentesítési feladatai, jelentősebb projektek ismertetése
A MÁV Vasúti Alprogram és a Közúti Alprogram kármentesítési feladatai, jelentősebb projektek ismertetése Mészáros Imre osztályvezető Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Gépjármű-közlekedési és Vasúti Főosztály
Részletesebbena NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz
Nemzeti Akkreditáló Testület MELLÉKLET a NAT-1-1003/2007 számú akkreditálási ügyirathoz A BIO-KALIBRA Környezetvédelmi és Szolgáltató Bt. (telephely: 1037 Budapest, Zay u.1-3.) akkreditált mûszaki területe
RészletesebbenCiklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére
Ciklodextrines kezeléssel kombinált technológiák a környezeti kockázat csökkentésére Fenyvesi Éva 1, Gruiz Katalin 2 1 CycloLab Ciklodextrin Kutató-fejlesztı Laboratórium Kft, 2 Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi
RészletesebbenKörnyezeti elemek állapota
Környezeti elemek állapota Levegő A település levegő-állapotát globális és helyi tényezők egyaránt alakítják. Feladatunk elsősorban a helyi tényezők meghatározása és vizsgálata. A településen nem működik
Részletesebben18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet. a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról
18/2007. (V. 10.) KvVM rendelet a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi
RészletesebbenNEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen
NEHÉZFÉMEK ELTÁVOLÍTÁSA IPARI SZENNYVIZEKBŐL Modell kísérletek Cr(VI) alkalmazásával növényi hulladékokból nyert aktív szénen Készítette: Battistig Nóra Környezettudomány mesterszakos hallgató A DOLGOZAT
RészletesebbenBÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L
BÁCS-K ISK UN ME GY EI KO RM ÁNYH IV ATA L KECS KEM ÉTI JÁR ÁS I HIVA TA LA KTFO-azonosító: 17192-14-8/2017. Ikt. szám: BK-05/KTF/03768-11/2017. Hiv. szám: - Melléklet: - Ügyintéző: dr. Kisgyörgyei Ágnes
RészletesebbenZalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról
Zalakomár Község Önkormányzatának 1./2005. (I.31.) sz. rendelettel módosított17/2004.(ix.1.) sz. rendelete a talajterhelési díjról Zalakomár Község Önkormányzata a környezetterhelési díjról szóló 2003.
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és
RészletesebbenTÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról. Preambulum
1. melléklet TÖRÖKBÁLINT VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK.Önkormányzati rendelete a Környezetvédelmi Alap létrehozásáról Preambulum Törökbálint Város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezet
RészletesebbenKÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN
A Miskolci Egyetem Közleménye, A sorozat, Bányászat, 81. kötet (2011) KÖRNYEZETI MONITORING RENDSZEREK A FELSŐ- TISZA-VIDÉK TERÜLETÉN Virág Margit 1, Csegény József 2, Dr. Szűcs Péter 3, Dr. Madarász Tamás
Részletesebben6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet
6/2009. (IV. 14.) KvVM EüM FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről A környezet védelmének
RészletesebbenIktatószám: H /2011. Hiv. szám: Tárgy: Rajka, Rajka Község Önkormányzatának Előadók: Dr. Jagadics Zoltán Melléklet:
ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint első fokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság Hatósági Engedélyezési Iroda - Vízminőségi és Vízgazdálkodási
RészletesebbenA TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA. Dr. Szabó Zoltán
A TALAJSZENNYEZŐK HATÁRÉRTÉKEINEK MEGALAPOZÁSA ÉS ALKALMAZÁSA Dr. Szabó Zoltán Országos Környezetegészségügyi Intézet TOXIKUS ANYAGOK A TALAJBAN 1965-1972 Módszerek kidolgozása Hg, As, Cd, Cr, Ni, Cu,
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. -ában, 36. -ában és
RészletesebbenKÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG HATÁROZAT
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG Tárgy: Hulladékgazdálkodási engedély Ügyszám: 15602/2014. Iktatószám:60592/2014. Ügyintéző: Hornich Zsuzsa HATÁROZAT 1.00 Engedélyes: VHG
RészletesebbenSármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése
Sármellék-Zalavár volt szovjet katonai repülőtér kármentesítése Intézményi háttér ÚJ SZÉCHENYI TERV KEOP Környezet és Energia Operatív Program Szennyezett területek kármentesítése Irányító Hatóság (Nemzeti
RészletesebbenKörnyezeti kármentesítések mőszaki tervezése
Környezeti kármentesítések mőszaki tervezése Horváth Richárd kármentesítési és katasztrófavédelmi csoportvezetı KÖRINFO konferencia Budapest, 2010. május 28. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7. ában, 36. ában és 110. a (7) bekezdésének f) pontjában
Részletesebben219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet. a felszín alatti vizek védelméről I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
2008.10.31-i állapot 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 7.
Részletesebben2007. évi XXIX. törvény. egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról
2007. évi XXIX. törvény egyes környezetvédelmi tárgyú törvények környezeti felelősséggel összefüggő módosításáról A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása
Részletesebben