KÜLPOLITIKA Kazahsztán külpolitikájára jellemző a sokoldalúság, a párbeszéd és együttműködés kifejlesztése Oroszországgal, Kínával, az USA-val, az Európai Unióval, Közép-Ázsia államaival, a muzulmán világországaival. Érdemes megjegyezni, hogy Kazahsztán azoknak az országoknak a sorába tartozik, amelyeket nagy államok stratégiai partnerüknek nyilvánítottak. Ez a tény nagy felelősséget ró köztársaságunkra a stabilitás és biztonság megőrzése terén, nemzetközi és regionális szinten egyaránt. Kazahsztán sokirányú külpolitikája módot adott fiatal államunknakarra, hogy egyszer csak a nemzetközi politika sűrűjében találja magát, és képes legyen egyidejűleg megőrizni az egyensúlyt és az egyenlő távolságot nagy államok között. Ez a kazah diplomácia jelentős teljesítménye. Kazahsztán külpolitikájának egyik elsőbbségben részesített vonala a szoros kapcsolatok fenntartása a szomszédos közép-ázsiai országokkal. Ezek testvéri országok a kazahok számára, összeköt bennünket velük a közös török nyelv, vallás, kultúra és történelem. N. Nazarbajev elnök kezdeményezte a KözépÁzsiai Államszövetség megalakítását. Kazahsztán megegyezéseket kötött a közép-ázsiai országokkal az örök barátságról, ami alapja lehet a jövőbeni egyesülésnek. Kazahsztán résztvevője egy egész sor regionális integrációs egyesülésnek, olyanoknak, mint az Eurázsiai Gazdasági közösség, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, Független Államok Közössége (FÁK). Országunk aktív politikát folytat nemzetközi és regionális szervezetekben: ENSZ, OIK, EBESZ, stb. Külpolitikánk fontos irányzata az együttműködés nemzetközi kulturális-humanitárius szervezetekkel és pénzintézetekkel. Eldőlt tény, hogy rövidesen bekövetkezik egy nagy történelmi esemény: 2010-ben a Kazah Köztársaság elnököl majd az EBESZ-ben. Lemondás az atomfegyverekről A Szovjetunió szétesése után hatalmas atomarzenál maradt Kazahsztán területén. Itt kapott helyet 104 darab SS18-as legmodernebb interkontinentális rakéta és 1216 atomrakétafej, ami tökéletesen elegendő lett volna a földkerekség elpusztítására. Kazahsztán atomfegyver potenciálja is az atomerőművek és atomreaktorok számára termelt atomenergia termelésen, az uránbányászaton és az urándúsításon alapult. Kazahsztán vezetősége nehéz választás előtt állt: mit kellene tenni ezzel a veszélyes örökséggel? Elhangzottak olyan követelések, hogy ezt az atomfegyverzetet Kazahsztán területén kellene hagyni, azért, hogy így garantálják az ország biztonságát bármilyen támadás ellen. Ennek az álláspontnak a szószólói azzal érveltek, hogy az atomfegyverzet ellensúlyozhatja az ország népességének csekély számát, és nagy előnyt nyújt minőségben és mennyiségben is a hagyományos fegyverzettel szemben. Azonban Nurszultan Nazarbajev elnök úgy döntött, hogy megszabadítja Kazahsztánt az atomfegyverzettől. Politikai, gazdasági, diplomáciai és humanitárius megfontolásokból kifolyólag, döntését az ország vezetősége és népe elfogadta. Elemezték a nemzetközi biztonság akkori helyzetét is. 1993 decemberében Kazahsztán Parlamentje elfogadta az atomstop egyezményt. Sok állam véleménye szerint Kazahsztán nagy politikai érettséget tanúsított, és nagy felelősséget is a nemzetközi kapcsolatok terén azzal, hogy részt vett a biztonság és stabilitás megerősítésében az egész földkerekségen. Ilyenformán a világtörténelem során először történt meg, hogy Földünk egyik állama, a mi Kazahsztánunk, lemondott az atomfegyverek birtoklásáról. Miután Kazahsztán teljesen elpusztította a saját atomarzenálját, szilárd biztonsági garanciákat kapott határai sérthetetlenségére az atomhatalmaktól, az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaitól: az USA-tól, Oroszországtól, Nagy-Britanniától, Franciaországtól, Kínától, stb. Az is történelmi esemény volt, hogy Kazahsztán 1992-ben bezárta a szemipalatyinszki atomkísérletek színhelyét. 2006. szeptember 8-án aláírták az egyezményt a közép-ázsiai atomfegyvermentes zónáról. Ennek az egyezménynek a célja az együttműködés a régió államai biztonságának megerősítésére. Az állami határok kijelölése Kazahsztán egyik legfontosabb feladata volt függetlenségének elnyerése után az ország pontos
államhatárainak kijelölése. Ezeknek teljes hossza 15000 km. (Az egyik leghosszabb határvonal a világon). Kazahsztán és Oroszország közös határa 7000 km, ez földünkön a leghosszabb szárazföldi államhatár. Kínával közös határunk 1700 km. Kazahsztán történelmi szempontból nézve igen rövid idő alatt képes volt kijelölni állandó határait Oroszországgal és Kínával anélkül, hogy akár a legkisebb szögletet is elveszítette volna területéből. Ilyenformán köztársaságunk, szomszédai közül elsőként a régióban, teljesen befejezte külső határainak kijelölését és a szomszéd országokkal sincs semmiféle határrendezési problémája. A Sangháji Együttműködési Szervezet Kazahsztán a Sangháji Együttműködési Szervezet (SESZ) nevű szubregionális nemzetközi szervezet egyik alapítója. A szervezetet 2001-ben alapították Kazahsztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Kirgizsztán és Üzbegisztán vezetői. Üzbegisztán kivételével a többi ország tagja volt az un. Sangháji ötnek, amely az után létesült, hogy Kazahsztán, Kirgizsztán, Kína, Oroszország és Tadzsikisztán 1996-97-ben megegyezést írt alá a kölcsönös biztonság megerősítéséről katonai téren, és a fegyveres erők nagyságának kölcsönös korlátozásáról a határkörzetekben. 2001-ben, Üzbegisztán belépése után a szervezet új nevet kapott. A SESZ országainak teljes területe Eurázsia 61%-át magába foglalja. A tagok együttes demográfiai adatai a világ lakosságának egynegyedét adják ki, gazdasági szempontból nézve pedig feltétlenül figyelembe veendő, hogy a szervezet tagja Kína, az az ország, amely gazdasági szempontból az USA után a legerősebb. A Sangháji Együttműködési Szervezetetet abból a célból alapították, hogy a résztvevő országok közös döntéseket hozhassanak a biztonság és a bizalomnövelési intézkedések terén. A szervezet érdeklődési köre a későbbiek során kiterjedta politikai, gazdasági, energetikai, közlekedési és kulturális-humanitárius együttműködés szféráira is. A Sangháji Együttműködési Szervezet nem katonai blokk és nem is zárt szövetség. Ez senki ellen nem irányuló nyílt szervezet, amely széleskörű nemzetközi együttműködésre irányul, beleértve ebbe új tagok felvételét is. Jelenleg a Sangháji Együttműködési Szervezet megfigyelői státuszába került Mongólia, India, Irán, Pakisztán. Eurázsiai Gazdasági Közösség (EGK) Tagok: Kazahsztán, Fehéroroszország, Kirgizsztán, Oroszország, Tadzsikisztán, Üzbegisztán. Megfigyelők: Örményország,Moldova, Ukrajna. Célok és feladatok: egységes vámtarifa és egységes vámmentes szabályozás kialakítása; gazdasági biztonság létrehozása a közösség külső határain; harc a csempészbandák és egyéb vámszabálysértők ellen. A szállítási szolgáltatások közös piacának és az egységes szállítási rendszernek a kialakítása. Egységes energiapiac kialakítása. A nemzeti oktatási rendszerek, a kulturális és tudományos fejlődés harmonizálása. A közösség tagállamainak állampolgárai számára egyenlő jog biztosítása a képzésre és az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére az egész közösség területén. A tagországok jogrendszerei együttműködésének biztosítása abból a célból, hogy a közösség államainak területe jogi szempontból egységes területnek legyen tekinthető. Kazahsztán nagyjelentőségű nemzetközi kezdeményezései Széleskörű nemzetközi elismerést kapott N. Nazarbajevnek, Kazahsztán elnökének a kezdeményezése az Ázsiai Kölcsönös Biztonsági Értekezlet összehívására. Felhívását N.Nazarbajev elnök az ENSZ közgyűlése elé terjesztette 1992-ben. A Földünk civilizációinak és kultúráinak párbeszéde fejlesztése ügyéhez jelentős hozzájárulás volt Elnökünk kezdeményezése a Muzulmán Világ és a Nyugat című fórum létrehozására. Ezt a tervet Elnökünk megtárgyalta az USA, Nagy-Britannia, Brazília, Spanyolország és más államok vezetőivel is, és elképzelése általános helyeslésben részesült. A muzulmán világ képviselői részéről Egyiptom, Katar, Szaud-Arábia és Jordánia vezetői kimutatták készségüket a kezdeményezés támogatására. Kezdeményezésünk támogatásra és megértésre talált az Iszlám Konferencia Szervezetnél is.
Az adott vállalkozás egészében véve és szellemében megfelel a Civilizációk Szövetsége eszméjének, ami spanyol és török védnökség alatt működik és célja a kollektív politikai erők mozgósítása a civilizációk közötti szakadás megelőzésére, a bizalmatlanság növekedésének megakadályozására, és a civilizációk közötti kölcsönös megértés megalapozására. Kazahsztán és az EBESZ 2010-ben a Kazah Köztársaság elnököl az EBESZ-ben. Kazahsztán számára ez az esemény nagy jelentőségű, mert kifejezésre juttatja a világméretű elismerést hazánk iránt a demokratikus társadalom és a liberális piacgazdaság építése terén. Kazahsztán mellett szólt, hogy országunk aktívan részt vesz a nemzetközi biztonság kérdéseinek megoldásában a sokoldalú együttműködés fejlődésének kölcsönösen kedvező integrációja terén. Az egész világon nagyra értékelik Asztana hozzájárulását a globális és regionális biztonság megerősödéséhez, a tömegpusztító fegyverzet korlátozásáról és továbbterjedésük megakadályozásáról szóló egyezmények betartásához, a helyzet megszilárdításának támogatásához Afganisztánban és Indiában, a harchoz a terrorizmus ellen, a vallási szélsőségek ellen folyó küzdelemhez, a civilizációk, kultúrák és vallások párbeszédéhez. Kazahsztán elnöksége az EBESZ-ben fontos tényezője lesz egy biztonságos, stabil és megbízható Közép-Ázsia kiépítésének. Hazánk egyike azoknak az országoknak, amelyek kulcssszerepet játszanak az EBESZ-en belül a tranzit-szállítási problémák megoldásával kapcsolatos párbeszédek kialakításában azon országok között, amelyeknek nincs tengeri kijáratuk.kazahsztán elősegíti a közép-ázsiai ökológiai problémák megoldását. Ezeknek a megoldásoknak nagy jelentőségük van az intenzív gazdasági növekedés idején. Kazahsztán kiegészítő ösztönzést is ad a regionális integrációs kezdeményezések megvalósításához. Általánosan elismert tény, hogy Kazahsztán egyik legjelentősebb eredménye humanitárius téren a nemzetiségek és vallások közötti egyetértés biztosítása. Kazahsztán felajánlhatja az EBESZ egész közösségének ezzel kapcsolatos tapasztalatát és módszereit. Az EBESZ elnökének személyes képviselőjének kinevezése a vallási türelem kérdésében időszerű választ ad a vallások közötti ellentétek terén minden aktuális világszintű problémára. Kazahsztán elnöksége módot ad az EBESZ-nek arra, hogy elősegítse a Kelet és Nyugat civilizációi közötti párbeszéd fejlesztését a Kazah Köztársaság tapasztalatának és kezdeményezéseinek felhasználásával. Kazahsztánnak pontos elképzelései vannak arról, hogy mit kellene tennie az EBESZ-nek a nemzetközi biztonság megőrzése érdekében, valamint arról is, hogy mi a teendő az EBESZ nemzetközi tekintélyének növelése és erőforrásai kihasználása érdekében az aktuális biztonsági problémák eldöntéséhez. Az EBESZ megreformálása ennek a történelmi intézménynek egyik időszerű feladata. Ennek a ténynek a felismerése egyike azoknak az okoknak, amelyek arra ösztönözték a Kazah Köztársaságot, hogy bejelentse igényét a szervezet elnökségének kandidatúrájára Kazahsztán aktivitása, odaadása az EBESZ értékei iránt előkészítették országunkat a szervezet elnökségére majd a funkció betöltése után a pozitív együttműködés folytatására. Kazahsztán felismeri nagy felelősségét közös szervezetünk jövőjéért és kész arra, hogy az EBESZ elnökeként is megtegye hozzájárulását ennek a feladatnak betöltéséhez. Az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet Kazahsztán külpolitikájának fő irányvonalai között külön helyet foglal el azon kezdeményezésének megvalósítása, amely az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet összehívására vonatkozik. Az értekezlet összehívásának eszméjét először N. Nazarbajev elnök vetette fel az ENSZ 47-dik közgyűlésén 1992 októberében. A kazah államfő hangsúlyozta, hogy a kezdeményezés lényege a törekvés arra, hogy felújítsák a korábban nem sikeres kísérletet hatékony és egyetemes szervezet megalkotására a biztonság megerősítése céljából az ázsiai kontinensen, ott, ahol a világ más részeivel ellentétben ilyen mechanizmust még nem szerveztek meg.
Az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet teljes értékű fóruma lett a régió problémáiról, konfliktusairól szóló párbeszédnek és a problémák megoldásának keresésének. Az értekezlet feladatai és tevékenysége világszerte elismerést nyertek. A tagállamok szándéka arra nézve, hogy előremozdulás alakuljon ki az értekezlet céljainak elérésére, egyenlőre még nem hozott konkrét eredményeket. Megalakultak az értekezlet folyamatban lévő ügyeit intéző szervek, a Nemzetközi Titkárság székhelye Almatiban van. Sikeresen megalakultak és rendszeresen összeülnek a különleges munkacsoportok és a magasabb állású személyek bizottságai. Elfogadták a Biztonsági Intézkedések Listáját.Ezt a tényt nehéz túlbecsülni. A történelem során első alkalommal jelent meg az ázsiai kontinensen ilyen világméretekben fontos dokumentum, amelyik áttekinti a sokoldalú együttműködés lehetőségeit politikai, gazdasági, humanitárius téren, és más területeken is, így például a terrorizmus elleni harc terén.nagy jelentősége van annak is, hogy elfogadták az Ázsiai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet Eljárási Szabályzatát, amely megadja a jogi alapot az értekezlet szervezetének kialakítására és folyamatos tevékenységének folytatására. Az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet tagországai módot találnak a béke megőrzésére és a biztonság megerősítésére különböző területeken, elsősorban a bizalom erősítése terén. Az értekezlet tevékenységében résztvevő országok arra törekednek, hogy megalkossák Ázsia egységes és feloszthatatlan területét, amelyen valamennyi ország békés körülmények között létezhetegymás mellett, és minden nemzet és nemzetiség békében, szabadságban és virágzó körülményekközött élhet. Jelenleg a következő ázsiai országok tagjai az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezletnek: Afganisztán, Azerbajdzsán, Kína, Egyiptom, India, Irán, Izrael, Kazahsztán, Kirgizsztán, Pakisztán,Palesztina, Oroszország, Tadzsikisztán, Törökország, Üzbegisztán. Megfigyelői státuszban vannak a következő országok: Ausztrália, Indonézia, Japán, Korea, Mongólia, Ukrajna, USA, Libanon, Vietnam, Thaiföld, Malajzia. Részt vesz az Ázsiai Együttműködési és Biztonsági Értekezlet munkájában az ENSZ, az EBESZ és az Arab Liga is. A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezletei Kazahsztán legjelentősebb külpolitikai eredményei közé tartoznak a nemzetközi politika terén a 2003-ban és 2006-ban Asztanában megrendezett vallási konferenciák, a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek Értekezletei, amelyeket a Kazah Köztársaság Elnöke, N.Nazarbajev kezdeményezésérehívtak össze. Közismert tény, hogy egy sor ország, nemzetközi szervezet és nem kormányzati intézmény vezetői a világ különböző pontjain tettek már kísérletet a civilizációk közötti párbeszéd eszméjének megvalósítására,konferenciák, szimpóziumok és találkozók szervezésére a legkülönbözőbb szinteken azért, hogy megteremthessék a békét és a biztonságot ezen a világon. Ezeken a kereteken belül, azért, hogy hatékonyabb eredmények legyenek elérhetők, Nurszultan Nazarbajev elnök összehívta az első legmagasabb vallási szintű nemzetközi konferenciát a civilizációk közötti párbeszéd céljából. A konferencián nagy számban vettek részt muzulmán, keresztény, zsidó vallási szervezetek, valamint az ásziai hagyományos vallások vezetői is. A fórum és a folyamat világtörténelmi jelentőségét jelezték azok az üdvözlő táviratok, amelyeket az értekezlet résztvevői és vendégei kaptak a világ vezető országainak államfőitől és kormányfőitől. Ilyen táviratokat küldtek többek között: az ENSZ főtitkára, az USA elnöke, Oroszország elnöke, Szaúd-Arábia királya, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke, az Iráni Iszlám Köztársaság elnöke, Nagy-Britannia és Olaszország miniszterelnökei, és mások. A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek I. ülése két olyan fontos szervezeti döntést hozott, amelyek döntő szerepet játszottak a vallások közötti párbeszéd további folytatásában. Ehhez felhasználták az első fórum előkészítése és lefolytatása idején megszerzett nagy erőforrásokat és tapasztalatot. Az első ilyen intézkedés volt a határozat az adott folyamat tartósságának biztosításáról az
értekezlet rendszeressé tételével. A döntés alapján az értekezletnek háromévenként össze kell ülnie. A másik intézkedés volt a fórum állandó titkárságának létesítése Kazahsztán küldöttjének elnökletével, és az a határozat, hogy a II. fórumot is Asztanában hívják össze. Az I. fórum megbízást adott munkaprogram kidolgozására is, a vallások védelme érdekében, annak elősegítésére, hogy ne legyen megengedhető a vallások fegyverként történő felhasználása politikai célok érdekében, agressziók, erőszak és terror igazolására. Ilyenformán az Asztanai fórum kiérdemelte Földünkön az első vallási csúcsértekezlet státuszát. Ez volt az első eset az emberiség története során, hogy a vallások közötti párbeszédet sikerült folyamatként intézményesíteni. Kétségtelen eredmény, hogy a fórum küldöttei magas rangú vallási vezetők voltak. A történelem során először gyűltek össze a világvallások és a hagyományos vallások vezetői, és fogadtak el közös dokumentumot. A fórum munkájában részt vett gyakorlatilag minden világvallás és minden nagy nemzeti felekezet: így a kereszténység minden ága: pravoszlávok, katolikusok, protestánsok, az iszlám gondolat fő centrumai, a szunniták és síiták képviselői, zsidó vallási vezetők, a nagy ázsiai vallások és civilizációk képviselői. A Fórum világjelentőségű esemény lett.nagy érdeklődést tanúsított iránta a nemzetközi közösség és komoly politikai és társadalmi visszhangja volt az egész világon. A Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetőinek II. fóruma a vallások közötti megegyezés felé vezető úton igen fontos lépésnek mutatkozott. Véglegesen Asztana lett Földünkön a vallási csúcstalálkozók helyszíne. Újra megjelentek ugyanazon az értekezleten résztvevőként az iszlám, a judaizmus, a kereszténység, a buddhizmus, a hinduizmus, a taoizmus és a Ssnto vallás, neves vezetői együtt más vallási mozgalmakvezetőivel. Napjaink világa számára óriási jelentőséggel bír az a tény, hogy a fórum II. értekezletén ismét azonos asztalnál ültek az izraeli rabbik Szaúd-Arábia és Irán képviselőivel. A nemzetközi szakértők és maguk a vallási vezetők is egységesen úgy vélték, hogy az iszlám és a judaizmus vallási vezetőinek másutt történő találkozásának eshetősége a nullával lenne egyenlő. A II. értekezlet napirendjére vett új feladatokat is, nevezetesen az átmenet kérdését a vallások közötti párbeszéd minőségileg magasabb fokára, a bizalom megerősítését és konstruktív együttműködés létesítését a világ főbb felekezetei között, és a közös tevékenység feladatainak kidolgozását. Kétségtelen, hogy a csúcsértekezlet fő eredménye volt a II. értekezlet zárókommünikéjének elfogadása. Ez egyedülálló dokumentum, amelyben a világvallások vezetői együttesen értékelik a vallások közötti kapcsolatok helyzetét az egész földkerekségen, és együttes felhívással fordulnak az országokhoz, a nemzetközi és regionális szervezetekhez és a hívőkhöz.ami pedig a legfontosabb, először a vallások közötti párbeszédek története során, konkrét kölcsönös kötelezettségeket vállalnak. A Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezletének egyik legfontosabb sajátossága és vitathatatlan eredménye az, hogy ez a világon az egyetlen olyan, vallások közötti párbeszédre létesített fórum, amely állandó alapon működik. A kazahsztáni fórum üléseinek állandó színhelye van, amit kifejezetten ezeknek az üléseknek a megtartására építettek. A fórum jól szervezett felépítménnyel, káderekkel, széles körű és szilárd alapokon álló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Fontos döntés volt a határozat a Világvallások és Hagyományos Vallások Vezetői fóruma III. Értekezletének összehívására. Ez az értekezlet szintén Asztanában kerül megrendezésre. Mindez tanúskodik arról, hogy köztársaságunk egyedülálló és különleges szerepe a vallások közötti párbeszéd nemzetközi fejlesztésében világszerte elismerést nyert. A Világvallások és Hagyományos Vallások Értekezleteinek megrendezése logikus folytatása Kazahsztánvallási külpolitikájának, kivetítve eurázsiai szintre. Kazahsztán, miután az etnikumok és vallások közötti megegyezés egyedülálló modelljét építette fel, napjainkban arra törekszik,
hogy kidolgozzaa vallások és nemzetek, nemzetiségek közötti párbeszéd világraszóló koncepcióját, a jó szomszédság és biztonság eszméjének előmozdítását.