Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelõzése a magánbiztonsági iparágban

Munkahelyi veszélyek és ártalmak megelõzése a magánbiztonsági iparágban (Élõerõs és felügyeleti szolgáltatások) Európai képzési kézikönyv

A kézikönyvet készítette a Centre de Sociologie de la Santé, Université Libre de Bruxelles az Európai Közösség finanszírozásával. Projekt csoport Projekt partnerek Fotók Tervezés és szerkesztés Köszönetnyilvánítás Lorenzo Munar Suard, Guy Lebeer (projekt manager), Centre for Health Sociology, Université Libre de Bruxelles. UNI-Europa: CoESS: Németország Ver.di B.D.W.S Belgium CSC-AS / CG-FGTB/SETCa APEG - BVBO Spanyolország FEAD-CC.OO / FeS-UGT APROSER Írország SIPTU Security Federation Ireland Olaszország FILCAMS-CGIL/FISCASAT-CISL ASSVIGILANZA Svédország Svenska Transprotareförbundet / H.T.F ALMEGA UNI-Europa és CoESS Nathalie da Costa Maya, Centre de Diffusion de la Culture Sanitaire a.s.b.l. (2) Szeretnénk köszönetet mondani érdeklõdésükért és nyitottságukért mindazoknak, akik információval, adatokkal és dokumentumokkal láttak el bennünket és akiknek a segítségével bepillantást nyerhettünk egy igen összetett kérdéskörbe: a munkavállalóknak és képviselõiknek (területi és országos szinten egyaránt), a munkáltatóknak és képviselõiknek, és a cégek munkavédelmi képviselõinek és/vagy egészségügyi és biztonsági vezetõinek. Szintén szeretnénk köszönetet mondani a projektben résztvevõ hat cégnek: COBELGUARD (Belgium) GROUP 4 FALCK (Belgium) PROSEGUR (Spanyolország) SEGURISA (Spanyolország) BERGSLAGENS BEVAKNING AB (Svédország) SECURITAS (Svédország) Szeretnénk továbbá hangsúlyozni, milyen hasznosak voltak az alábbi intézmények publikációi a kézikönyv létrehozásában: INRS (Institut National de Recherche et de Sécurité- Franciaország (3)), I.N.S.H.T. (Instituto Nacional de Seguridad e Higiene en el Trabajo- Spanyolország (4)), HSE (Health and Safety Executive - Egyesült Királyság), European Agency for Safety and Health at Work, European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions. Hasonlóan hasznosnak bizonyult minden dokumentum, kiadvány és kézikönyv, melyeket különbözõ cégek és szakszervezetek bocsátottak rendelkezésünkre a projekt során. : D/2004/9113/2 (1) Centre for Health Sociology (2) Centre for Dissemination of Health Culture (non-profit szervezet) (3) National Institute for Research and Safety - Franciaország (4) National Institute for Health and Safety at Work - Spanyolország

Tartalomjegyzék TÁRSADALMI PÁRBESZÉD 5 BEVEZETÉS 5 MEGELÕZÉS ÉS VÉDELEM A MUNKAHELYEN: JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK 6 A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG 10 Szolgáltatási kapcsolatrendszerek és szolgáltatási szabályok az iparágon belül 12 Versenyképesség az iparágon belül 12 Rugalmasság az iparágon belül 13 Még mindig alábecsült terület? 13 VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A MAGÁNBIZTONSÁGBAN 14 1. AZ ÁLTALÁNOS HELYZETBÕL ADÓDÓ KOCKÁZATOK 16 Biztonsági cégek tevékenységei a megbízó cégnél 16 2. BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS JELLEGZETES VESZÉLYEK 17 A. Munkahelyi erõszak (fizikai támadás, erõszakoskodás és szexuális zaklatás) 17 B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek 21 C. Fegyverek kezelése 22 D. Radioaktivitással kapcsolatos veszélyek 23 E. Munkaszervezéssel kapcsolatos tényezõk 24 F. Fizikai terhelés 27 G. Pszichoszociális terhelés 31 H. Nõi biztonsági õröket érintõ jellegzetes veszélyek 37 3. A MUNKAVÁLLALÓ BEOSZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK 38 A. Biztonsági kockázatok 38 1. Esés, csúszás, botlás veszélye 39 2. Ütközés, lökés, beszorulás veszélye 40 3. Közúti balesetek veszélye 41 4. Elektromos balesetek veszélye 42 5. Tûzesetek veszélyei 43 B. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek 44 1. Fizikai kockázatok 45 Zajártalom 45 Nem megfelelõ szellõzés, páratartalom és hõmérséklet 46 Elégtelen vagy nem megfelelõ világítás 47 2. Biológiai kockázatok 48 3. Vegyi kockázatok 49 ELSÕSEGÉLYNYÚJTÁS 50 CÉGEK ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGÜGYI ÉS BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEI 52 EURÓPAI DIREKTÍVÁK 56 HASZNOS CÍMEK 58 Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban 3

Társadalmi párbeszéd Bevezetés

Társadalmi párbeszéd A t á r s a d a l m i p a r t n e r e k a azonban nem pontosan ugyanazt jelenti magánbiztonsági iparágban szerte a z E u r ó p a i U n i ó k ü l ö n b ö z õ Európában úgy érezték, hogy égetõ országaiban. A könyvben szereplõ szükség van egy olyan alapvetõ meghatározás alapjául az Európai eszközre az egészségügyi és biztonsági õri alapképzés A biztonsági képzésben, amely minden kézikönyvében található definíció EU-tagállam számára közös, és amely szolgált. munkahelyi veszélyek és ártalmak kiegészíti a Európai biztonsági õri elkerülése ebben az iparágban nagy alapképzés kézikönyvét. Bármely személy, aki bért, munkadíjat fontossággal bír a társadalmi partnerek vagy fizetést kap azért, hogy egy vagy számára. Ezt mi sem bizonyítja jobban több feladatot ellásson az alábbiak annál a ténynél, hogy a témát közül: publikációkban és nyilatkozatokban is Bevezetés gyakran érintik: -Illetéktelen beléptetés, jogtalan E A magánbiztonsági iparág bizonyos z a kézikönyv egy olyan tanulmány behatolás vagy cselekedet, tevékenységi köreiben tetemes eredménye, mely jónéhány európai vandalizmus, magánlaksértés mennyiségû szakmai ártalommal kell országot érint. A kutatásnak az volt a megelõzése vagy észlelése számolni. Az iparág minden célja, hogy meghatározza és jellemezze -Áru, pénz, kötvények, értékpapírok, foglalkoztatójának alkalmazni kell az iparágban elõforduló szakmai bankjegyek, értéktárgyak, legalább az alapvetõ, biztonsági õröket ártalmakat a magánbiztonsági dokumentumok vagy nyomtatványok érintõ egészségügyi és biztonsági iparágban tevékenykedõ társadalmi ellopásának, elvesztésének, rendszabályokat, hogy minél nagyobb partnerek szoros együttmûködésével. A elsikkasztásának, hûtlen kezelésének mértékben el lehessen kerülni a tanulmány megszólaltatta az iparág vagy elrejtésének megelõzése vagy szakmai ártalmak elõfordulását. Ezeket minden fõbb szereplõjét: munkáltatókat, észlelése a rendszabályokat a társadalmi munkavállalókat, munkavédelmi partnerekkel és az illetékes képviselõket és szaktanácsadókat stb. -Személyek fizikai sérüléstõl való hatóságokkal egyetértésben A kézikönyv tartalmazza mindazt az megvédése rendszeresen felül kell vizsgálni, információt, mely szükséges azoknak a -A bûnesetek számának csökkentése törekedvén ezzel a biztonsági veszélyes helyzeteknek a érdekében hozott vállalati szabályok, személyzet egészségének és megértéséhez, melyben az iparágban rendszabályok, intézkedések, biztonságának megõrzésére. dolgozók gyakran találhatják magukat, eljárásmódok és gyakorlatok valamint tartalmazza azokat a betartatása és végrehajtatása Viselkedési és etikai elõírások a módszereket, melyekkel ezek a magánbiztonsági iparág számára helyzetek elkerülhetõk vagy kezelhetõk. -Szabálysértõk elfogása és szabálysértési esetek jelentése A munkavállalók biztonsága Az a tény, hogy a kézikönyv fõként a A szakmai ártalmak elkerülése a -Incidensek és riasztó jelzések veszélyekre és kockázati tényezõkre munka megszervezésének egyik jelentése. helyezi a hangsúlyt, kevésbé kedvezõ legfontosabb szempontja a fényt vethet az iparágra és magánbiztonsági iparágban. A elõnytelenebb képet mutathat, mint a A kézikönyvet összeállította: Centre de folyamatos képzés az iparágon belül alapvetõ fontossággal bír, mivel a módszerek és eljárások folyamatos fejlõdése biztosítja leghatékonyabban a veszélyes helyzetekben dolgozó munkavállalók biztonságát (). A kockázat minimalizálása Az iparág minden munkavállalójának megfelelõ gyakorlati képzésben kell részesülni egészségügyi és biztonsági téren egyaránt. Ezáltal a kockázat, amit a munkavállalóknak vállalnia kell, a lehetõ legkisebbre csökkenthetõ, s ez lehetõvé teszi számukra a biztonságvédelmi feladatok hatékony ellátását. valóság. Fontos tehát hangsúlyozni, hogy ez a munka nagy mértékben szolgálja az emberek jó közérzetét és kényelmét is. Ez a kézikönyv az EU összes tagállama számára készült, ezért alapját azok az alapvetõ követelmények képezik, melyeket az európai irányelvek, azaz direktívák szabnak meg, s ezeket minden tagállamnak tiszteletben kell tartani. Elõfordulhat, hogy az adott ország saját törvényei még egyéb intézkedéseket is követelnek, de e kézikönyv követelményeit minden esetben figyelembe kell venni (1). Socoilogie de la Santé (C.S.S.), Université Libre de Bruxelles. A projekt kivitelezése a magánbiztonsági iparág társadalmi párbeszédben részt vevõ partnereinek (CoESS, munkáltatók és UNI-Europa, szakszervezetek), valamint az Európai Bizottság Szociális és Munkaügyi Fõigazgatóságának együttmûködésével és ellenõrzésével történt. (1) Minden felmerülõ témakörrel kapcsolatban hivatkozás található a vonatkozó európai direktívára, melyet az alábbi ábra jelöl: A magánbiztonsági iparágban folytatott európai társadalmi párbeszéd témái és eredményei A kézikönyv utalásokat tartalmaz biztonsági õrökre, ez a kifejezés Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban 5

Megelõzés és védelem a munkahelyen Jogok és kötelességek

A munka egészségre gyakorolt kedvezõtlen hatásaiért gyakran súlyos árat kell fizetni, nem csak gazdasági, hanem humán értelemben is. Ez nem csak a munkavállalókat és családjaikat érinti, hanem a vállalatokat, sõt az egész társadalmat is. Ezeknek a hatásoknak az elkerülése érdekében az Európai Unió törvényi keretet hozott létre, mely segít az egészséges és b i z t o n s á g o s m u n k a h e l y kiindulópontja az úgynevezett megteremtésében és fejlesztésében. keretdirektíva. Ez a direktíva hivatkozási alapul szolgál egy sor speciális Az európai törvényhozás kötelezi a direktívának, melyek érintik mindazon vállalatokat, hogy olyan szociális m u n k a h e l y i h e l y z e t e t, m e l y politikát folytassanak, mely az egészségügyi vagy biztonsági emberekre mint egyénekre fekteti a kockázatot rejt magában. Többek között hangsúlyt abból a célból, hogy a tar talmazza a munkáltatók és munkájukat végzõ munkavállalók munkavállalók kötelezettségeit, közérzetén javítson. A munkahelyi tekintettel a munkahelyek egészségügyi kockázat-megelõzést szolgáló elõírások és biztonsági helyzetének fejlesztésére. MEGELÕZÉS ÉS VÉDELEM A MUNKAHELYEN: JOGOK ÉS KÖTELESSÉGEK - A MUNKÁLTATÓ - A MUNKAVÁLLALÓ - AZ ÜGYFÉL (MEGBÍZÓ) 7

Megelõzés és védelem a munkahelyen: jogok és kötelességek A MUNKAADÓ A MUNKAADÓK ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEI A munkáltató köteles törekedni a munkavállaló egészségének és biztonságának megõrzésére, minden szempontból tekintetbe véve az utóbbi által végzett munkát. Ez alól a felelõsség alól a munkáltatót semmi sem mentheti fel. Ennek értelmében a munkáltatónak óvintézkedéseket kell tenni a munkavállalók egészségének és biztonságának védelme érdekében. Ezeken belül mindent meg kell tennie a szakmai ártalmak elkerülése és a munkatársak tájékoztatása és képzése érdekében, valamint ezek megvalósításához megfelelõ szervezeti kereteket és anyagi forrásokat kell biztosítani. A munkáltatónak a körülmények változása esetén módosítania kell ezeket az intézkedéseket, valamint mindent megtennie a fennálló helyzet javítása érdekében. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Veszélyek kialakulásának megelõzése. A meg nem elõzhetõ veszélyek értékelése. A veszélyek forrásuknál való elfojtása. A munka jellegének az egyénhez való alakítása. -Biztosítani kell, hogy a szervezeti keretek, a választott felszerelés, az anyagok és munkafolyamatok enyhítsék a munka egyhangúságát, s ezáltal csökkentsék az egészségre gyakorolt káros hatásokat. A technikai fejlõdés figyelembe vétele (pl.: ergonómikus berendezés, eszközök és készülékek). A veszélyforrások helyettesítése veszélytelen vagy kevésbé veszélyes megfelelõikkel. Kockázat-megelõzés tervezése az alkalmazott technológia, a munkaszervezés, a társas kapcsolatok és egyéb, a munkakörnyezetre hatással levõ tényezõk figyelembe vételével. A kollektív védelmi intézkedések elõtérbe helyezése az egyéni védelmi intézkedésekkel szemben. A munkavállalók megfelelõ utasításokkal való ellátása egészségük és biztonságuk biztosítása érdekében. A MUNKAADÓK EGYÉB KÖTELEZETTSÉGEI A munkáltató köteles: A B C D Az egészséget és biztonságot veszélyeztetõ munkahelyi tényezõk értékelését közzétenni. Döntést hozni a szükség esetén életbe lépõ intézkedésekrõl és a szükséges védõeszköz(ök)rõl. Nyilvántartást vezetni minden balesetrõl. Kivizsgálni és munkabaleseti jegyzõkönyvet felvenni minden három napnál nem hosszabb munkaképtelenséget eredményezõ munkabalesetrõl. 8 Vonatkozó direktíva: 89/391/CEE Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban

Megelõzés és védelem a munkahelyen: jogok és kötelességek A MUNKVÁLLALÓ A saját egészségének és biztonságának megóvásában a munkavállalónak szintén nagy felelõssége van, csakúgy, mint munkatársainak és bárki másnak, akivel tevékenységei és szakmai munkája során kapcsolatba kerül. A munkavállaló köteles óvni önmagát és másokat is a munkáltatójától kapott képzésnek és utasításoknak megfelelõen! Fontos, hogy a munkavállaló tevékenyen mûködjön együtt a cége egészségi és biztonsági politikájával. A keretdirektíva egyéb általános elveket is magában foglal a munkavállalók tájékoztatásával, a munkavállalók és a munkavédelmi képviselõk képzésével, a velük való egyeztetéssel és orvosi felügyeletükkel kapcsolatban, valamint tárgyalja ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósítását is. (lásd: 52.- 55. old.). AZ ÜGYFÉL (MEGBÍZÓ) A megbízónak megfelelõ intézkedéseket kell foganatosítania annak érdekében, hogy bármely általa foglalkoztatott külsõ biztonsági vállalkozás munkavállalóinak munkáltatója a vonatkozó jogszabályoknak és/vagy gyakorlatnak megfelelõen kellõ tájékoztatásban részesüljön. Ennek a tájékoztatásnak ki kell terjedni az egészségügyi és biztonsági kockázatokra, valamint azokra az intézkedésekre, melyek akár magát a céget, akár a fent említett vállalkozás bármely munkavállalója által betöltött pozíciót érintik. A munkavállaló köteles: A B C D E A B C D A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELEZETTSÉGEI Rendeltetésszerûen használni a munkaeszközöket és az egyéb eszközöket, készülékeket, berendezéseket, szállítási eszközöket stb. Rendeltetésszerûen használni a rendelkezésére bocsátott egyéni védõeszközöket. Rendeltetésszerûen használni és el nem távolítani a biztonsági berendezéseket és azok tartozékait. Haladéktalanul jelenteni munkáltatójának illetve közvetlen felettesének minden olyan helyzetet, mely bárki egészségét vagy biztonságát veszélyezteti, és minden olyan hiányosságot, mely a védelmi intézkedésekkel kapcsolatos. A biztonsági elõírások által megszabott módon cselekedni és munkáltatójával együttmûködni annak érdekében, hogy olyan munkakörnyezetet és feltételeket teremtsenek, melyek nem jelentenek kockázatot sem egészségügyi, sem biztonsági szempontból. EGYÜTTMÛKÖDÉS ÉS KONZULTÁCIÓ A MUNKÁLTATÓK KÖZÖTT (megbízó cég - õrzési szolgáltatást nyújtó cég) Abban az esetben, ha különbözõ cégek munkatársai egyazon cégnél dolgoznak, a munkáltatók kötelesek: Együttmûködni az egészségre, biztonságra és szakmai higiéniára vonatkozó rendelkezések végrehajtásában, figyelembe véve magát a végzett tevékenységet. Összehangoltan cselekedni a szakmai veszélyekkel és ártalmakkal kapcsolatos védelmi és megelõzési kérdésekben. Tájékoztatni egymást a lehetséges kockázati forrásokról. Tájékoztatni saját munkatársaikat és/ vagy azok képviselõit ezekrõl a kockázati forrásokról. A megbízónak biztosítania kell, hogy a biztonsági cégek nála dolgozó munkatársai megfelelõ felvilágosítást kapjanak azokról az egészségügyi és biztonsági kockázatokról, melyekkel a megbízó cégnél folytatott tevékenységük során találkozhatnak. Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban 9

A magánbiztonsági iparág

A magánbiztonsági iparág fejlõdésének és növekedésének okai jól ismertek: az emberek (a társadalom e g é s z e ) e g y r e k e v é s b é é r z i k biztonságban magukat, s ennek e r e d m é n y e k é p p e n a c é g e k, közintézmények és magánszemélyek biztonság iránti igénye egyre növekszik, s az a tendencia, mely szerint külsõ erõforrások igénybe vétele történik olyan biztonsági tevékenységekhez, melyeket eddig állami, közigazgatási kereteken belül végeztek el, egyre erõsödik. Az iparág fejlõdésével a szakmai színvonal emelésére is nagy hangsúly került, s ez a munkafeltételek javítását is nagymértékben érinti, különösen a szakmai ár talmak elkerülése terén. A munkahelyi egészség és biztonság fejlesztésének érdekében három különbözõ szinten kell lépéseket tenni. 1-Iparági szinten. Ezen a szinten fontos figyelembe venni mindazokat a tényezõket, melyek társadalmi, gazdasági, törvényi stb. szempontból befolyásolják az iparág fejlõdését. Ezek a tényezõk hatással vannak (nem fontossági sorrendben) magára a munkára, a munkaidõre, az iparágon belüli szakmai hozzáférhetõségre, a megbízó és biztonsági cégek között lévõ versenyre, a biztonsági munkatársak kockázat-megelõzés terén végzett tájékoztatására és képzésére, valamint a szakszervezetek jelenlétére vállalati és iparági szinten stb. 2-Vállalati szinten, a kifejezés tág értelmében, ami alatt egy olyan hálózat értendõ, mely különbözõ szervezetek különbözõ beosztású munkavállalóit fogja össze. Ezen a szinten figyelembe kell venni, többek között, a kockázatmegelõzõ mechanizmusokat és a vállalat által követett politikát a kockázat-megelõzés, a humán erõforrás kezelése, a képzés, a konfliktuskezelés, valamint a kommunikáció terén stb. 3-Közvetlenül a munkahelyen alkalmazott szervezeti megszorítások szintjén. Hogyan vezetik a csoportot? Milyen a hangulat munka közben? Milyen mértékû szabadságot élveznek a munkatársak? A megbízó teljesíti-e a ráháruló kötelezettségeket egészségi és biztonsági téren? Stb. Mivel ez a kézikönyv mindenek elõtt munkavállalóknak, munkavédelmi képviselõknek és biztonsági vezetõknek szól, elsõsorban a vállalatot vagy vállalkozást magát, valamint a különbözõ feladatokat helyezi elõtérbe. Mindemellett alapvetõen fontos a magánbiztonsági iparág tágabb környezetét is figyelembe venni. Hangsúlyozni kell, hogy vannak bizonyos iparági jellegzetességek, m e l y e k h a t á s s a l v a n n a k a m u n k a v á l l a l ó k e g é s z s é g é re é s biztonságára, s melyek megelõzõ intézkedések foganatosítását igénylik az e g é s z i p a r á g b a n. E z e k n e k a m e g v a l ó s í t á s á h o z e g y r é s z t párbeszédre van szükség mind a cégeken belül, mind az iparág társadalmi partnerei között, másrészt tettekre intézményi és politikai szinten. A MAGÁNBIZTONSÁGI IPARÁG Szolgáltatási kapcsolatrendszerek és szolgáltatási szabályok az iparágon belül Versenyképesség az iparágon belül Rugalmasság az iparágon belül Még mindig alábecsült terület? 11

A magánbiztonsági iparág AZ IPARÁG KAPCSOLATRENDSZERÉNEK JELLEMZÕI A SZOLGÁLTATÁSBAN A magánbiztonsági iparágat az alvállalkozói rendszer jellemzi. Manapság egyre több cég bíz meg alvállalkozókat biztonsági feladatok ellátására. Ennek a kapcsolatrendszernek a jellegzetességei meghatározóak a kockázat-megelõzés problémáinak vizsgálatánál.a megbízó bevonása a kockázat-megelõzés politikájába alapvetõ fontossággal bír a szakmai ártalmakkal szemben folytatott harcban. Ennek tükrében minden olyan intézkedés támogatandó, mely arra irányul, hogy a megbízót a kockázatmegelõzés terén felelõsségvállalásra ösztönözze. VERSENYKÉPESSÉG AZ IPARÁGON BELÜL Az iparágon belüli konkurenciaharc köztudottan nagyon erõs. A magánbiztonsági szolgáltatásokról szóló szerzõdéseket gyakran nem a legjobb, hanem a legolcsóbb ajánlat nyeri el. (A legjobb ajánlat pedig gyakran biztosítaná a színvonalas szolgáltatást, jó munkakörülményeket csakúgy, mint a kollektív szerzõdések, munkaügyi törvények teljesítését, valamint megfelelne a kockázatmegelõzési és egészségügyi kötelezettségeknek.) A szerzõdések odaítélése során egyre inkább nyilvánvalóvá váló tisztességtelen verseny (amatõrizmus, törvénytelen vállalkozások stb.) káros hatással van az iparág imázsára, valamint veszélyezteti a munkatársak egészségét és biztonságát is. A társadalmi partnerek hivatalosan is elítélik ezt a gyakorlatot, s egy, a szerzõdések odaítélésérõl szóló kézikönyv (1) kiadásával is próbálják annak elejét venni. (1) A legjobb minõség/ár arány kiválasztása. Útmutató az õrzési szolgáltatások szerzõdéseit odaítélõ hatóságok számára, CoESS UNI- Europa 1999 (www.securebestvalue.org). 12 Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban

A magánbiztonsági iparág RUGALMASSÁG AZ IPARÁGON BELÜL A magánbiztonsági szektort a munka megszervezésének rugalmassága is jellemzi. Erre azért van szükség, hogy lehetséges legyen heti hét napon át napi 24-órás szolgáltatásokat nyújtani és kielégíteni az iparág megbízóinak sokféle igényét. Ez a rugalmasság több szinten is megfigyelhetõ: - Rugalmasság a munkatársak számát illetõen, mely a cégek azon képességével van összefüggésben, hogy a felmerülõ igény változásával párhuzamosan az általuk alkalmazott munkavállalók számát is változatni tudják. - Rugalmasság a munkaidõ tekintetében (megszokottól eltérõ beosztású munkaidõ, éjszakai és hétvégi mûszakok, túlóra, készenlét) - Rugalmasság abban az értelemben, hogy a feladatokat olyan munkatársaknak kell ellátni, akik mindenkor képesek alkalmazkodni a cégek és megbízók szükségleteihez annak érdekében, hogy kielégítsék a sokféle és gyakran elõre nem látható igényeket. A cégek egyre inkább a jó kezdeményezõkészséggel rendelkezõ munkatársakat veszik igénybe. MÉG MINDIG ALÁBECSÜLT TERÜLET? A vagyonvédelmi cégek általában és a biztonsági õrök különösen sokat segítenek abban, hogy a nyilvános helyeket biztonságossá tegyék, és nagyban hozzájárulnak egy biztonságosabb társadalom létrehozásához, melyben az emberek korlátozások nélkül gyakorolhatják szabadságjogaikat. Erõfeszítéseikért azonban nem mindig részesülnek elismerésben. Az iparág alábecsültsége azt tükrözi, hogy az emberek keveset tudnak a biztonsági cégek és munkavállalóik munkájáról, mellyel kapcsolatban gyakran kedvezõtlen képzettársításokkal rendelkeznek, s ez nemcsak az iparág imázsának, hanem az ott dolgozók szakmai önérzetének is árt. Annak érdekében, hogy az iparág megkapja azt az elismerést, melyet megérdemel, tudatosítani kellene az emberekben a magánbiztonság által betöltött társadalmi szerepet, s ezáltal kedvezõbb színben lehetne az iparágat feltüntetni. Világosan látszik tehát, hogy akár a munkaidõt, akár a szerzõdés típusát vagy a munkatársaktól kívánt szolgáltatás fajtáját tekintve az iparág rendkívül rugalmas. Ennek a ténynek nemcsak a magánbiztonsági õrök biológiai, társadalmi életritmusára és családi helyzetére van jelentõs hatása, hanem meglehetõsen nagy mentális és A magánbiztonsági iparág 13

Veszélyek és kockázati tényezõk a magánbiztonságban

E védelmében és biztonságának tevékenységekkel kapcsolatos. z a kézikönyv csupán az biztosításában. Ezt oly módon A kockázatok leírása kivétel esetlegesen felmerülõ kell szervezni és kivitelezni, nélkül mindig ugyanolyan. A kockázatok [*] ismertetésére h o g y s e g í t s e n a kockázat természetét leíró korlátozódik anélkül, hogy munkáltatóknak a fennálló rövid bevezetõvel kezdõdik, rangsorolni próbálná azokat v e s z é l y f o r r á s o k majd az elõforduló kockázati súlyosságuk szerint. A meghatározásában s az tényezõk elemzésével kézikönyv célja, hogy: ezekkel kapcsolatos kockázat folytatódik. Ezt követi a értékelésében azért, hogy k o c k á z a t m e g e l õ z õ - felhívja a figyelmet és döntést tudjanak hozni az intézkedések bemutatása, tájékoztasson a kockázatról, alkalmazottaik egészségét melyeket a résztvevõknek: a mely munkavégzés közben védõ és biztonságát garantáló megbízónak, munkáltatónak felmerülhet intézkedések tárgyában. v a g y m u n k a v á l l a l ó n a k alkalmaznia kell. Végezetül - segítséget nyújtson azoknak A megelõzés célja nem csak pedig a veszély megvalósulása a veszélyeknek a a munkabalesetek esetén bekövetkezõ hatások felismerésében, melyeknek megelõzése, hanem minden bemutatása kerül sorra. a munkavállaló munka olyan tényezõ kiküszöbölése, közben ki lehet téve A kézikönyv a különbözõ mely munka során károsítja veszélyforrásokat elméletileg - tájékoztatást nyújtson a az egészséget. egyformán tárgyalja: egyiknek megelõzõ intézkedésekrõl, sem tulajdonít nagyobb melyeket alkalmazni kell A biztonsági tevékenységekkel fontosságot, mint a másiknak, kapcsolatos kockázatokat e - tájékoztatást nyújtson arra még akkor sem, ha némelyikük kézikönyv három nagy az estre, ha a veszély csak nagyon korlátozott számú kategóriába sorolja: ténylegesen felmerül, s õrt érint vagy kismértékû felhívja a figyelmet annak baleseti vagy egészségügyi 1. Az általános helyzetbõl egészségre és biztonságra kockázatot jelent. adódó kockázatok gyakorolt káros hatásaira és 2. B i z t o n s á g i A kézikönyv néhány következményeire. tevékenységekkel veszélyforrásra csak röviden A kézikönyvben szereplõ kapcsolatos jellegzetes tér ki, míg másoknak több kockázatok listája veszélyek figyelmet szentel természetesen nem a bonyolultságuk miatt. tartalmazza az összes létezõ 3. A munkavállaló munkahelyi kockázatot. Más beosztásával kapcsolatos veszélyforrásokat is kockázatok. [*] Definíció. A kockázat meghatározhatnak a cégek A kockázatokat a kézikönyv bizonyos mértékû károsodás által rendszeresen és általános módon mutatja be. lehetõsége, annak figyelembe kötelezõen végrehajtott Meghatározza, hogy az adott vételével, hogy valaki bizonyos kockázatfelmérõ és értékelõ kockázat, a fentebb említett idõre valamilyen kockázati eljárások. A keretdirektíva három kategória alapján, tényezõnek van kitéve, s ez szerint a kockázatfelmérés és minden típusú biztonsági õrt alatt az idõ alatt fennáll a értékelés fontos eszköz a érint-e, vagy csupán bizonyos károsodás bekövetkezésének munkatársak egészségének m e g h a t á r o z o t t veszélye. VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A MAGÁNBIZTONSÁGBAN 1. AZ ÁLTALÁNOS HELYZETBÕL ADÓDÓ KOCKÁZATOK 16 2. BIZTONSÁGI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS JELLEGZETES VESZÉLYEK 17 A. Munkahelyi erõszak (fizikai támadás, erõszakoskodás és szexuális zaklatás) 17 B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek 21 C. Fegyverek kezelése 22 D. Radioaktivitással kapcsolatos veszélyek 23 E. Munkaszervezéssel kapcsolatos tényezõk 24 F. Fizikai terhelés 27 G. Pszichoszociális terhelés 31 H. Nõi biztonsági õröket érintõ jellegzetes veszélyek 37 3. A DOLGOZÓ BEOSZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS KOCKÁZATOK 38 A. Biztonsági kockázatok 38 1. Esés, csúszás, botlás veszélye 39 2. Ütközés, lökés, beszorulás veszélye 40 3. Közúti balesetek veszélye 41 4. Villamos balesetek veszélye 42 5. Tûzesetek veszélyei 43 B. A munkakörnyezettel kapcsolatos veszélyek 44 1. Fizikai kockázatok 45 2. Biológiai kockázatok 48 3. Vegyi kockázatok 49 15

1. Az általános helyzetbõl adódó kockázatok 1. Az általános helyzetbõl adódó kockázatok Az általános helyzetbõl adódó kockázatokon azokat a veszélyeket értjük, melyek azzal a környezettel kapcsolatosak, melyben a biztonsági tevékenység folyik. Ebben az esetben ez a környezet jelenti magát az iparágat, annak fõbb szereplõit (biztonsági cég, megbízó) és a közöttük levõ kapcsolatot. Az alábbi rész a biztonsági cég ügyfél cégnél (megbízónál) végrehajtott tevékenységeivel kapcsolatos kockázatokat tárgyalja. BIZTONSÁGI CÉGEK TEVÉKENYSÉGEI A MEGBÍZÓ CÉGNÉL Ezekben az esetekben fõleg egymást Abban az esetben, amikor különbözõ stb. vezethet. Ilyen körülmények között zavaró körülmények merülhetnek föl, c é g e k m u n k a t á r s a i e g y a z o n vállalati szinten mindent meg kell tenni melyek a biztonsági tevékenységben munkakörnyezetben tevékenykednek, a a kölcsönös tájékoztatás és a rejlõ veszélyeken felüli kockázatot munkakapcsolatok összetettebbé kötelesség és felelõsség elosztására jelentenek, s melyek általában az v á l n a k é s b o n y o l í t h a t j á k a vonatkozó megegyezés érdekében. egyazon munkahelyen tevékenykedõ tevékenységek összehangolását. Ez cégek különbözõ felszereléseibõl, szervezetlenséghez és ezáltal b e r e n d e z é s e i b õ l é s e l t é r õ balesetekhez, valamint a feladatok tevékenységeibõl adódnak. végrehajtásában elõforduló zavarokhoz KOCKÁZATI TÉNYEZÕK Az egymást zavaró körülményekbõl származó kockázatot az ismeretek hiánya eredményezi, két szinten: az egyik cégnél elõforduló kockázatokkal kapcsolatos ismeretek hiánya a másik cég részérõl közös tevékenységekkel és közös mûködéssel kapcsolatos ismeretek hiánya MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató és a megbízó köteles: Együttmûködni az egészségügyi, biztonsági és szakmai higiéniára vonatkozó rendelkezések végrehajtásában. A szakmai veszélyek és ártalmak elkerülése érdekében kifejtett tevékenységüket összehangolni. Tájékoztatni egymást a kockázatokról. Tájékoztatni saját munkatársaikat és/vagy azok képviselõit a kockázatokról. A munkavállaló köteles: Óvni önmagát és másokat a munkáltatójától és/vagy a megbízótól kapott képzésnek és utasításoknak megfelelõen. Tevékenyen együttmûködni a cége egészségügyi és biztonsági politikájával. AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Az egymást zavaró körülményekbõl származó kockázat valójában nem más, mint a biztonsági cég ügyfél cégnél kifejtett tevékenységeivel kapcsolatos baleseti kockázat. Mindemellett olyan egyéb tényezõk is részét képezhetik, mint a bizonytalanság, feszültség és stressz, amennyiben biztonsági õrök olyan helyzetben találhatják magukat munkájuk során, melyben nem rendelkeznek ismeretekkel a helyzetbõl származó estleges veszélyeket, a foganatosítandó megelõzõ intézkedéseket vagy a velük kapcsolatba kerülõ emberek kötelezettségeit illetõen. 16 Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban

2. Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek 2. Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek Biztonsági tevékenységekkel A biztonsági tevékenységekkel A. MUNKAHELYI ERÕSZAK kapcsolatos veszélyeknek azokat kapcsolatos jellegzetes veszélyek a nevezzük, melyek magából a biztonsági következõ kategóriákba sorolhatók: tevékenység természetébõl fakadnak, vagy egy adott cégnél történõ A. Munkahelyi erõszak tevékenységhez és/vagy a B. Kutyákkal kapcsolatos veszélyek munkaszervezéshez kapcsolódnak. Mivel a magánbiztonsági C.Fegyverek kezelése tevékenységek és szolgáltatások D.Radioaktivitással kapcsolatos nagyon sokfélék lehetnek, néhány veszélyek alább tárgyalt veszély minden magánbiztonság terén dolgozó E. Munkaszervezéssel kapcsolatos munkatársat érint, míg mások csupán kockázati tényezõk néhány, különleges beosztásban F. Fizikai terhelés dolgozó munkatársat. G. Pszichoszociális terhelés H.Nõi biztonsági õröket érintõ jellegzetes veszélyek A munkahelyi erõszaknak számos megjelenési formája lehet: - szóbeli erõszak: sértések, fenyegetések - fizikai erõszak: ha valakit megütnek, vagy sérülést okoznak neki - fegyverrel vagy a felfegyverezettség látszata által gyakorolt erõszak - a megkülönböztetés minden formája faji, származási, nemi, vallási alapon, a bõrszín vagy szexuális beállítottság alapján - szexuális zaklatás - erõszakoskodás - Veszélyek és kockázati tényezõk a magánbiztonságban 17

Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek A FIZIKAI TÁMADÁS KOCKÁZATA Az iparágban - magától értetõdõen - nagy a fizikai agresszió kockázata, már csak azért is, mert nehéz elõre felbecsülni a veszély valószínûségét vagy nagyságát. Számos olyan helyzet létezik, melyben fizikai agresszió tapasztalható biztonsági õrökkel szemben. A probléma nagyságát jónéhány tanulmány is megerõsíti, melyek a biztonsági ipar munkavállalóinak foglalkozását azok közé a foglalkozások közé sorolják, melyek esetében a fizikai erõszakkal való szembesülésnek a legnagyobb a valószínûsége. Ezek a támadások foglakozásból adódó veszélyt jelentenek, s mint ilyen, minden biztonsági õrt érintenek. Mindemellett bizonyos biztonsági állásokat betöltõ munkavállalók jobban ki vannak téve fizikai erõszaknak, mint mások. Ilyenek az olyan állásokat betöltõk, melyek a lakossággal való állandó kapcsolatot igényelnek: bevásárlóközpontok vagy nagy átjáró forgalommal rendelkezõ területek (metrómegállók, vasútállomások stb.) felügyelete, bolti tolvajlás megfigyelése stb. KOCKÁZATI TÉNYEZÕK A munkahely jellegzetességei: elszigetelt, nagyon forgalmas (kommunikációs központok, bevásárlóközpontok), biztonsági rendszerrel nem rendelkezõ munkahelyek stb. Azonnali vagy nagyon gyors kommunikációs lehetõség (kollégákkal, rendõrséggel, saját céggel stb.). Az állás vagy betöltött pozíció jellegzetességei: egyedül végzett munka, éjszakai/nappali mûszak, kapcsolat a lakossággal stb. A támadó(k) (elkövetõk, ügyfelek, szolgáltatást igénybe vevõ személyek stb.): számuk, fizikai tulajdonságaik, alkohol vagy drog általi befolyás fennállásának lehetõsége, az agresszivitás és erõszak szintje, esetleges fegyverhasználat stb. A biztonsági õr: képzés vagy tapasztalat az ilyen helyzetek kezelésében, a helyzetre adott reakciók, túlzott vagy kevés önbizalom stb. A munkáltató köteles: MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK Figyelembe venni minden fennálló biztonsági intézkedést (kódolt ajtók, nehezített bejáratok stb.). Baj esetére biztosítani a gyors kommunikáció lehetõségét (telefon, rádió, pánikgomb stb.). A lehetõ legalacsonyabban tartani az egyedül dolgozó munkatársak számát, s amennyiben az egyedül végzett munka mégis elkerülhetetlen, a munkavállaló számára biztosítani a központtal való folyamatos kapcsolattartás valamilyen eszközét. Konfliktushelyzetek kezelésére irányuló képzést biztosítani a munkatársak számára a következõ témákban: a potenciális támadók korai felismerése (a lehetséges támadást eredményezõ viselkedésminták és jelek azonosítása), konfliktuskezelés (annak elsajátítása, hogy hogyan lehet ügyfeleket és szolgáltatást igénybe vevõ személyeket is érintõ nehéz helyzeteket kezelni, valamint az ilyen helyzetekbõl adódó feszültség kezelésének elsajátítása, különös tekintettel az érzelmi reakciók szabályozására. A munkáltató számára ajánlott: Az erõszakos cselekményt áldozatként vagy szemtanúként átélõ õrt támogatni az incidenst követõ idõszakban és, ha szükséges, pszichológiai segítséget biztosítani a számára. Néhány munkatársat olyan képzésben részesíteni, melynek eredményeként támogatást tudnak nyújtani a fizikai támadást elszenvedett munkavállalóknak. A munkavállaló köteles: A kapott képzés és utasítások értelmében cselekedni. Elkerülni azt, hogy önmagát gondatlanul veszélynek tegye ki. Elõvigyázatosan cselekedni. Cselekvés elõtt gondosan értékelni a helyzetet és reálisan (nem lekicsinylõen) szemlélni a teendõ lépések kockázatát. A lehetõ leggyorsabb, legkielégítõbb és legpontosabb tájékoztatást nyújtani minden olyan helyzetrõl (helyszín, körülmények stb.), mely eltér a megszokottól vagy potenciálisan veszélyes. Biztosítani, hogy kommunikációs eszköze mûködõképes és könnyen elérhetõ legyen. AZ ÁLDOZATRA GYAKOROLT HATÁSOK A sérülések természete és súlyossága nagyon eltérõ lehet a támadás jellemzõitõl függõen: Könnyû sérülések: felületi sérülések, ütések és könnyû traumák (horzsolások, karcolások stb.) Súlyos sérülések: súlyos traumák és kezelést igénylõ sérülések, sérülések, melyek az élet esetleges elvesztéséhez vezetnek. Halál. Ezeken a sérüléseken kívül a fizikai támadásoknak más káros hatásai is lehetnek a munkavállalók egészségére: A pszichológiai egyensúly felborulása és pszichológiai problémák elõfordulásának megnövekedett kockázata kognitív hatások, például koncentrációzavarok kicsi önbizalom a munkához fûzõdõ elégedettség és motiváció hiánya félelemérzet Poszt-traumás stressz. 18 Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban

Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek A SZEXUÁLIS ZAKLATÁS KOCKÁZATA A szexuális zaklatás kifejezés egy olyan helyzetre utal, melyben valaki szexuális tartalommal bíró nem kívánt viselkedést gyakorol, melyet testileg, verbálisan vagy nem verbálisan fejez ki, s melynek célja vagy hatása káros az egyén emberi méltóságára, valamint megfélemlítõ, ellenséges, megalázó és sértõ környezetet teremt. A cégek egyre több figyelmet fordítanak a munkahelyi szexuális zaklatás jelenségére. Igen elterjedt az a hiedelem, hogy a szexuális zaklatás áldozatai mindig nõk, ez azonban nem felel meg a valóságnak. Igaz ugyan, hogy a szexuális zaklatás jelensége túlnyomórészt nõket érint, de férfiak is eshetnek áldozatul ilyen természetû zaklatásnak. Az EU tagállamaiban számos tanulmányt végeztek e tárgyban, s ezek azt mutatják, hogy szexuális zaklatás gyakrabban fordul elõ olyan foglalkozást ûzõk körében, ahol a szakmát az egyik nem (legyen az férfi vagy nõ) dominálja, mint azon szakmák esetében, ahol a nemek aránya kiegyensúlyozott. Mivel a magánbiztonság jellegzetesen férfias iparág, a szexuális zaklatás leginkább a nõi biztonsági õrök számára jelent kockázatot. AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Pszichológiai szempontból a szexuális zaklatás okozhat stresszt, szorongást, depressziót, idegességet és eredményezhet olyan érzéseket, mint a kétségbeesés, tehetetlenség vagy düh stb. A szexuális zaklatás fizikai tünetei közé tartoznak az alvászavarok és étkezési rendellenességek, fejfájás, hányinger, magas vérnyomás - valójában minden olyan tünet, melyet általában a stressznek tulajdonítanak. Veszélyek és kockázati tényezõk a magánbiztonságban Vonatkozó direktíva: 2002/73/CEE 19

Biztonsági tevékenységekkel kapcsolatos jellegzetes veszélyek ERÕSZAKOSKODÁS Bizonyos magatar tásfor mák és környezetben, melyben a munka A munkahelyi erõszakoskodás jelentése viselkedéstípusok (mint a tekintélyelvû felépítése rugalmasságon alapul ismétlõdõ, abnormális viselkedés, mely magatartás vagy kiabálás stb.) nem - rossz munkahelyi légkör, egy bizonyos munkatárs vagy tekinthetõk erõszakoskodásnak, ha nem munkatársak közötti konfliktusok munkatársak egy csoportja ellen rosszindulatban gyökereznek vagy nem fennállása anélkül, hogy azokat bárki irányul, s mely azok egészségét és ismétlõdnek rendszeresen. Tekintetbe orvosolni próbálná biztonságát veszélyezteti. v é v e a z o n b a n, h o g y e z e k i s - konfliktusok és zavar az egymásnak Megnyilvánulhat szóbeli vagy fizikai megmérgezhetik egy munkahely alá- és fölérendeltek agresszió formájában, de akár ezeknél légkörét, ezeknek is elejét kell venni. kötelezettségeivel kapcsolatban kevésbé nyilvánvalóan, például a Ráadásul az ilyen magatartásformák - tekintélyelvû vezetési stílus munkavállaló munkájának könnyen erõszakoskodásig fajulhatnak. - személytelen vezetés és társas alulértékelésében vagy az egyén társas kapcsolatok elszigetelésében is. (1). A fenti megkülönböztetés azért fontos, - rossz kapcsolat a vezetés és a mert jogi szempontból s az áldozattal munkavállalók között A munkahelyi erõszakoskodás való bánásmód szempontjából sem - a HR menedzsment politikájának esetében két gyakran tapasztalható mindegy, hogy erõszakoskodás hiányosságai végletet kell kiküszöbölni: áldozatának tartanak -e valakit vagy sem. Fontos megjegyezni, hogy bármi is az 1. Az az állapot, melyben minden erõszakoskodás oka, kizárólag a cég munkatársak közötti, 2. Az az állapot, melyben az találhat módot annak megoldására, munkavállalók és feletteseik erõszakoskodás lehetséges eseteit melynek érdekében minden közötti, õr és ügyfél stb. közötti egyenként vizsgálják mint egyes körülmények között lépéseket kell konfliktust munkahelyi emberek vagy embercsoportok tennie. erõszakoskodásként közötti összeférhetetlenséget. értelmeznek AZ EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSOK Tökéletesen elképzelhetõ, hogy A erõszakoskodás, más A munkahelyi erõszakoskodásnak idõnként nézeteltérések vagy egészségkárosító hatásai mellett, számos definíciója létezik, de három félreértések képezik a erõszakoskodás stresszt és depressziót okozhat, tényezõ mindegyikben megtalálható, gyökerét, de gyakran más körülmények alacsony önértékelés és bûnösség melyek alapján a erõszakoskodást meg állnak a jelenség hátterében. Számos érzetét keltheti, fóbiákat, alvászavart lehet különböztetni a munkahelyi tanulmány bizonyítja, hogy összefüggés és étkezési rendellenességeket stb. erõszak más formáitól: van az adott cég szervezeti eredményezhet. Ezen állapotok sajátosságai és a erõszakoskodás következményei a depressziótól a - a viselkedésforma ismétlõdõ és között. A kockázati tényezõk, melyek gyógyszerfüggõségen át egészen állandóan fenntartott volta erõszakoskodáshoz vezethetnek, a az öngyilkosságig terjedhetnek. - a célszemélyre gyakorolt hatás, mely következõk: mindig káros, romboló és ártalmas (1) Európai Munkavédelmi Ügynökség, - az elkövetõ (vagy elkövetõk) azon - az elvégzendõ feladatokkal Munkahelyi erõszakoskodás, 23. számú szándéka, hogy ártson. kapcsolatos kétségek olyan kiadvány AZ ERÕSZAKOSKODÁST ÉS SZEXUÁLIS ZAKLATÁST MEGELÕZÕ INTÉZKEDÉSEK A munkáltató köteles: A munkáltató számára ajánlott: A munkavállaló köteles: Egyértelmûvé tenni a potenciális Egy vagy több megbízható Azonnal közölni, ha egy helyzetet elkövetõk és áldozatok számára, munkatárs kiválasztása, akik vagy viselkedésformát hogy az erõszak semmilyen formája közvetlen kapcsolatban lehetnek az elfogadhatatlannak talál. sem elfogadható vagy tolerálható. áldozattal és támogatást Megakadályozni a probléma Meghatározni az alá- és nyújthatnak számára. kifejlõdését. fölérendeltségi viszonyokkal együtt Olyan eljárások alkalmazása, Nyíltan beszélni a problémáról az járó kötelezettségeket az ilyen melyek segítenek az áldozatoknak együtt dolgozó kollégákkal. helyzetek kialakulásának és biztosítják a munkahelyre való Kritikus távolságot tartani (és nem megelõzése érdekében. visszailleszkedésüket. okokat keresni a helytelen Gyorsan ás pártatlanul kivizsgálni a bánásmód igazolására). tényeket. Tájékoztatni a személyzeti vagy Biztosítani, hogy a panaszok ne humánerõforrás vezetõt/ vezethessenek megtorláshoz. munkavédelmi képviselõt. Biztosítani mind az áldozatok, mind Követelni, hogy a cég vezetõi az elkövetõk anonimitását. folytassanak vizsgálatot és A kockázatokat és megelõzõ tegyenek lépéseket, amennyiben intézkedéseket érintõ tájékoztatást nem õ az egyetlen érintett személy. és képzést nyújtani a munkatársaknak. 20 Foglalkozási ártalmak és balesetek megelõzése a magánbiztonsági iparágban