Élet a legjobb társasággal: önmagammal Hegedüs Erika coach, életvezetési tréner 2013. május 25. CoachOK Szakmai Szövetség
Lehet-e felelősséget vállalni másokért, ha önmagunkért sem tudunk? Önismereti munkánk első lépése nem lehet más, mint saját hazugságaink lebontása!
Miért szeressem (még jobban) Önmagam? Egyáltalán nem kell, hogy oka legyen! Jó nagy csapda ha megkérdezem magamtól, hogy miért kellene szeretni önmagam!
Élet-kerék (önismereti kerék) Hatékony önismereti eszköz, amely segíthet abban, hogy megtaláljuk az életünk azon szegmenseit, melyekben változtatásokra, fejlődésre van szükségünk.
Milyen szeletek vannak a saját életed tortáján? Ezek a szeletek mekkorák egymáshoz képest?
Amikor elkezdtem szeretni magam, mindentől megszabadultam, ami nem tett jót az egészségemnek. Ételektől, emberektől, tárgyaktól, helyzetektől és mindattól, ami csak lehúzott és eltávolított magamtól. Kezdetben ezt egészséges egoizmusnak neveztem. Ma már tudom, hogy ez az Önszeretet. (Charles Chaplin Önszeretet (Amikor elkezdtem szeretni magam )
Egészséges önző-képző (?) Nem önzés önmagunk szeretete! Önmagunk szeretete nagyon sok minden: értékes/valódi önmagunk megtalálása, a belső harmóniánk tartós megteremtése, önmegvalósításunk felfedezése. Félelmeinktől, bűntudatunktól és fájdalmas emlékeinktől, múltunktól való megszabadulást jelenti ha megtanuljuk önmagunkat szeretni.
Mi történhet? Ha elkezded szeretni magad, könnyen előfordulhat, hogy a környezeted nem tud ezzel mit kezdeni, esetleg elfordul tőled vagy bírál. Jönnek az elvárások a környezetünk felől. Környezeted megengedi, hogy szabad legyél? Elvárások nélkül él együtt pl. két ember? Egységben önmagával? Játszmák nélkül?
Szerepeinkbe simulva definiáljuk saját magunkat? Férfi-női szerepek, anya-apa, férj-feleség, szülőgyermek stb. szerepek és ezzel járó játszmák. Ha fél embernek érezzük magunkat társas kapcsolat nélkül, akkor nem vagyunk kerek egészek! Elvárásokat teszünk a társ-kapcsolatodba.
Szerepeinkbe simulva definiáljuk saját magunkat? Önmagunkban boldogok leszünk? Akkor nem lesz szükségünk mindenáron társra? Mi a jövő így? Két ember szabadon lesz együtt, mert nem akar a másiktól semmit, hanem szabadon dönt, hogy együtt lesz vagy sem.
A hiány fogságában élni Szeretem magamat, úgy ahogy vagyok? Mi van akkor, ha megbántok esetleg másokat? Hogyan szeressem így magam? Szeretek így létezni? Azt hiszem, hogy nem vagyok tökéletes? Hiánytörténetek között élek? Valami nincs rendben velem? Értéktelen vagyok? Kevésnek érzem magam?
Másképp kellene Elvárás a másik embernek hogyan kellene viselkednie Jól leszek, ha a másik valamit megcsinál, valahogyan viselkedik, valamit mond vagy elér? Akkor leszek/majd leszek, ha a másik megváltozik? Hiány én állapotában létezem?
Amíg nem szeretjük önmagunkat addig másokat is csak szűrőn keresztül, feltételekkel tudjuk szeretni. Szelektálunk. A legtöbb esetben meg Tudjuk mondani hogy kit és miért szeretünk. Vannak olyanok, akik közömbösek számunkra vagy épp ellenszenvesek. Hogy mindenkit szeretni tudjunk különösebb oknélkül, ahhoz már kell az önszeretet, mert akkor már minden emberben saját magunkat látjuk!
Az elmúlt napon, a 24 órából hány percet élveztél igazán? Számold össze! Ez 1 nap hány százaléka? Elképzelhető, hogy ha jó napom van és még az alvást is "élvezetnek veszem", akkor kb. a felét? Vagyis az életem másik fele semmi, vagy másképpen fogalmazva másnak adom? Minél jobban szeretem önmagam, annál jobban élem az életet.
Ha nem kerek egész -nem érezzük jól magunkat egyedül: Társas lények vagyunk kétségbe esetten keressük mások társaságát. Nincs rend kívül, ha bent sincs. Önmagunk helyett nem lehet valaki mást szeretni. Az első társ ki más lehetne, ha nem ÉN?!?
Miért keresem mások társaságát? Panaszkodás, lelkizés, időtöltés, kikapcsolás Akarok valóban jobban lenni? Igazából jó ez így? A panaszkodás éltet? A sajnálattal, együttérzéssel erőszakolható ki a (hamis) figyelem? Tudatosan élem az életem? Mi a helyzet az álmodozással, ábrándozással, akció-terv nélküli várakozásra berendezkedett léttel?
Patópál úr lét? lustaság, tehetetlenség, kényelem Mindig holnap? Ami ma van? Figyelek befelé vagy elsőre inkább kifelé? Őszinteség?
Csak beszéd? Vannak tettek is? Honnan indultunk érdemes időről-időre visszatekinteni, hogy lássuk, van értelme. Erőt ad a haladás, ha látom, hogy elindultam az úton (pl. naplóírás!) Hozzászokhatunk az egyre jobb állapothoz és konstans lesz az elégedetlenség. (marad az érés) Avisszatekintéssel azonnal értelmet nyer az adott pillanat!
Az önbizalom már gyermekkorban kialakul (vagy elsorvad), attól függően, milyen szülői visszajelzésekkel találkozik nap mint nap. Az a gyermek, aki minden apró teljesítményért dicséretben részesül, nem válik stresszes felnőtté, ha feszült helyzetbe kerül, érez magában annyi erőt, van annyi önbizalma, hogy a megoldásokra koncentráljon és ne a negatív hatásokra. Viszont akit gyerekkorában mindig elmarasztaltak, akibe a szülei belenevelték, hogy "nem tökéletes", mert nem a legjobb tanuló, mert nem tudja elsőre megoldani a feladatot, mert ügyetlen a sportban, vagy lusta stb. -az nehezen tűri a feszültséget, stresszel reagál minden változásra.
Hogyan növeljük saját magunk önbecsülését? Szembesítés saját magunkkal írjunk le legalább 50 olyan dolgot, mit jónak tartunk önmagadban, ami megbecsülésre, elismerésre érdemes. A mennyiség azért fontos, mert idővel minőséggé alakul át. A listára hétköznapi, természetes dolgok is felkerülhetnek, mint a szép énekhang, éles látás, nyelvtudás vagy rajzkészség. Ez a gyakorlat nagy mértékben hozzá tud járulni ahhoz, hogy elkezdjük becsülni magunkat, és valójában ez az első lépés az önszeretet felé vezető úton. Az önszeretet képessége képesség arra is, hogy másokat szeress.
Figyeljünk a gondolatainkra! Vizsgáljuk meg a hiedelmeinket! Kérdőjelezzük meg hitrendszereinket! Fordítsuk meg a gondolatainkat! Engedjük meg az elménknek, hogy mást is lásson! Merjünk nézőpontot váltani! Én dolgom, más dolga, Isten dolga? Leggyakoribb kérdésünk: Igaz ez? Ajándékozzunk időt magunknak!
Mit bánnak a leginkább a haldoklók? 1.Bárcsak lett volna bátorságom a saját életemet élni, nem pedig a mások elvárásainak megfelelni. 2. Bárcsak ne dolgoztam volna olyan sokat. 3. Bárcsak lett volna bátorságom az érzéseim kimutatására. 4. Bárcsak ne hanyagoltam volna el a barátaimat. 5.Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek. Bronnie Ware, palliatív ellátásban dolgozó ausztrál nővér évekig ápolt végstádiumú betegeket és jegyzetelt majd könyvet írt erről.
Ha nem lennék meggyőződve róla, hogy lehet segíteni, akkor fölösleges volna beszélgetni. De úgy látom, a problémák 99 százalékát meg lehet oldani. Akkor is van kiút, ha az ember összekutyulja az életét. A GSP nem azt mondja, hogy miért voltál ilyen lökött, elmentél jobbra, holott balra kellett volna, hanem annyit mond: ÚJRATERVEZÉS. (Böjte Csaba)
Internet: www.venuszok.hu Blog: www.tobbvagy.hu Email: era@venuszok.hu Köszönöm a megtisztelő figyelmet!