Az aszály és a globális melegedés hatása az élelmiszeripari nyersanyagellátásra és a kertészeti termékek tárolására Balla Csaba, Hitka Géza Budapesti Corvinus Egyetem Élelmiszertudományi Kar Budapest Név
Vonatkozó tanulmányok, eddigi megfigyelések Az aszály és a szárazodás mezőgazdaságra gyakorolt hatását számos kutató, kutatócsoport elemzi szerte a világon Leggyakrabban vizsgált területek: Hogyan hat a globális melegedés a használható termőföld mennyiségére (sivatagosodás)? Milyen hatással bír a változás a megtermelt élelmiszermennyiségre? Általános tapasztalat: Számolni kell az élelmiszerellátást biztosító mezőgazdasági területek csökkenésével (sivatagosodás). Számolni kell a termésmennyiség (termésátlagok) csökkenésével és a termelési költsége növekedésével. Leginkább vizsgált terület a gabonafélék előállítása
A globális felmelegedés várható általános hatásai
Az aszály és a szárazodás postharvest tevékenységet érintő hatása A friss gyümölcs és zöldségellátást érintő terület Termelési eredményei hatással bírhat az tartósítóipari tevékenységet folytató élelmiszer előállításra Az aszály és a szárazodás hatását e terület élelmiszer előállítására kevesen vizsgálták Általános megfogalmazható kérdéskörök az érintett terültről: Milyen következménnyekel kell számolni a postharvest szektorban? A szélsőségesre forduló hatások miatt számolni kell-e a postharvest területen az élelmiszer előállítás termelésbiztonsági kérdéseivel, a termésminőségre és a tárolhatósára gyakorolt hatással?
Előadás célja Összefoglalni azon területeket és hatásokat, melyek az aszály és a melegedés eredményeként hatást gyakorolhatnak post-harvest tevékenységre, és az élelmiszeripari feldolgozásra Felhívni a figyelmet azokra a fejlesztési és kutatási területekre melyek a globális felmelegedés hatásaként jelentőségüket és súlyukat tekintve érintettek lesznek
Az emelkedő hőmérséklet biológiai hatásai a post-harvest területen Érésbiológiai hatások termékminőségre gyakorolt érzékelhető és várható hatások eltarthatósági időt befolyásoló érésbiológiai szempontok Tárolási módszerek alkalmazására várható hatások Gazdasági hatások energiafelhasználás szállítási feltétek változása hűtőlánc igénye
Érésbiológiai hatás Az építő és lebontó folyamatok arányának eltolódása a fotoszintetikus aktivitás várható csökkenése a légzésintenzitás várható növekedése Érvényesül a hőmérsékletnövekedés kinetikai hatása Li q q Li 0 0 e e ZT ZT Hőtermelés (W/tonna) 400,0 300,0 200,0 100,0 Kertészeti termékek légzési hőtermelése Zöld paradicsom Cékla Érett paradicsom Burgonya Fejeskáposzta Sárgarépa Brokkoli 0,0 0 5 10 15 20 25 Hőmérséklet ( C)
Felmelegedés Globális-hőmérsékletváltozás A hőmérséklet éves átlagainak változása Gödöllőn 1996-2002 között (Jolánkai et al., 2003)
Augusztus és szeptember hónapok hőmérsékleti adatai Augusztus hónap hőmérsékleti adatai 1901-2000 Szeptember hónap hőmérsékleti adatai 35 35 30 y = 0,0157x - 4,2663 30 maximum hőmérséklet Hőmérséklet ( C) 25 20 Hőmérséklet ( C) 25 20 átlaghőmérséklet y = 0,0097x + 3,0597 y = 0,0173x - 12,818 15 maximum hőmérséklet átlaghőmérséklet 10 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 Év 15 10 y = 0,013x - 8,8237 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 Év
Meleg napok gyakorisága Hőségnapok gyakorisága augusztus hónapban 1960-2000 között 30 25 >30 >29 >28 v 1,40E-02 Arrhennius-i kinetika k (A) k A légzéskinetikai állandó hőmérsékletfüggése A e E* R T 20 1,20E-02 178,8% Gyakoriság 15 10 k (1/nap) 1,00E-02 8,00E-03 6,00E-03 34,7% 76,2% 122,3% 5 4,00E-03 0% 0 1960 1970 1980 1990 2000 év 2,00E-03 0,00E+00 15 20 25 30 35 Hőmérséklet ( C)
Várható hatások: Jelentősen megnő a lebontó folyamatok sebessége Csökken a tárolhatósági időt meghatározó tartaléktápanyagok mennyisége Változások megmutatkozhatnak a minőségi jellemzőkben intenzív savfogyás a termésben, színeződés gátlása
A tárolási módszerekre gyakorolt hatás
Környezeti légállapot változása Március hónap hőmérsékleti adatai 1970-2000 20 15 10 Hőmérséklet ( C) 5 0 1960 1970 1980 1990 2000 2010-5 -10 év A korai melegedéssel csökken az inferrior jellegű termékek egyszerű (szellőztetéses tárolásának) lehetősége A tárolt termékek jelentős minőségi veszteségével kell számolni Megnő a költségigényesebb hűtőtárolás iránti igény
Költségnövekedés Gazdasági hatások hőterhelés növekedése miatt hűtési költségnövekedés hűtésigényes napok számának növekedése szállítási hűtésigény növekedés Piaci hatások A tárolhatósági potenciál csökenése, csökkenő polcállóság bevételi veszteség a minőségvesztés miatt tárolhatósági csökkenés, piacvesztés Külső hőterhelés Qe = A k (Tk-Tbe) + Ts
A jövő? Feladatok? Sürgető igény az érintett területek kutatása Stratégiai területek meghatározása érésmenet és fajtakutatás erősítése, post-harvest tevékenységet érintő termelésmód kutatások támogatása, post-harvest műszaki fejlesztő és technológiai kutatások támogatása (hűtőlánc fejlesztés, tárolókapacitás igényfelmérés és fejlesztés) piac és agrárökonómiai kutatások (piacváltás, stb.)
Köszönöm figyelmüket!