Salamon András: Tell your children

Salamon András: Tell your children H o l o k a u s z t E m l é k k ö z p o n t 1 0 9 4 B u d a p e s t, P á v a u. 3 9. w w w. h d k e. h u Békés Anna-Szarka Judit: Elemzési szempontok, óratervek és kreatív feladatötletek 8-12. osztályban tanító pedagógusok számára

A tanári segédlet szerzői: Békés Anna, történelem-magyar szakos tanár, múzeumpedagógus (I. fejezet), Szarka Judit, esztétika és mozgókép szakos tanár, filmklub vezető (II. fejezet). Békés Anna, Dr. Pécsi-Pollner Katalin, Szarka Judit (Mellékletek) Szerkesztő: Dr. Pécsi Pollner Katalin, irodalomtörténész, tanár, Holokauszt Emlékközpont kulturális és alternatív programok vezetője E-mail: pecsi.katalin@hdke.hu Telefon: 455 3306, 30 627 3610 Szaklektor: Miklósi László, történelemtanár, a Történelemtanárok Egylete elnöke Az útmutató Salamon András: Tell your children (Meséld el gyermekeidnek) című filmjéhez készült. Készült: 2007, fekete-fehér,, 5 perc. Rendező - forgatókönyv: Salamon András, Operatőr: Szabó Gábor, Zeneszerző: Kazai Ági, Vágó: Szalai Károly Szereplők: Tanai Lilla, Bakos Ilona, Eszes Fruzsina, Gyártó: Filmteam Kft., Támogatók: Oktatási és Kulturális Minisztérium, Magyar Mozgókép Közalapítvány Kiadja: Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány 1094 Budapest, Páva utca 39. www.hdke.hu Felelős kiadó: Székely Gábor, a közalapítvány kuratóriumának elnöke Békés Anna, Szarka Judit Támogató: Oktatási Minisztérium Az útmutató 2009. februárjában készült.

Előszó A szerkesztő előszava Salamon András rendezővel 2007. kora tavaszán kerültünk először kapcsolatba, amikor a filmje még nem is volt egészen készen: a forgatás közben keresett gyors segítséget ahhoz, hogy találkozhasson egy holokauszt túlélővel valakivel, akit gyerekként a Dunába lőttek, és a csodával határos módon, életben maradt Rácz Éva évtizedekig elmeséletlen történetét (ld. Tizenkét évesen, a mellékletben), ismertem már - így rá gondoltam rögtön. Ennek az előtörténetnek is köszönhető talán, hogy a filmet hivatalosan még be se mutatták, amikor Salamon Andrástól már kaptunk egy kópiát, és a Holokauszt Emlékközpont munkatársai megnézhették a Tell your Children -t.. Ezt követően a filmet levetítettük számos tanárkollégánknak, továbbképzéseken, szemináriumokon, külföldi tanárcsoportoknak, illetve az Emlékközpontba ellátogató diákoknak. A hatása alól kevesen tudják csak kivonni magukat ez szemmel látható volt minden alkalommal. Azt is tapasztaltuk, hogy jókat lehet beszélgetni erről a filmről: többféle értelmezési keretbe állítható a története, izgalmas elemzési lehetőségeket nyújtanak a filmes megoldásai. Vitákat vált ki és ami a legfontosabb talán: rákényszerít bennünket, nézőket, hogy ne csupán a múltról, de a máról, és saját magunkról is beszéljünk. Örömmel fogadtuk a lehetőséget, hogy ez a számos fesztiváldíjat elnyert film ezentúl az iskolákba is eljut. A pedagógusok munkáját kívánjuk segíteni ezzel a füzettel, amely 3 fő egységből áll: I. Óravázlatok és feladatok az Ember és társadalom műveltségterületéhez kapcsolódva II. Óraterv és elemzés a film mozgóképi feldolgozásához III. Mellékletek (1.: 1939. évi IV. törvénycikk a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról, 2.: Rácz Éva személyes története, 3. :Filmajánló) Miről szól ez a film? Salamon András filmje (és a film feldolgozását segítő útmutató) nem csak a múltról, hanem a jelenről is szól, sőt: tágabb értelemben nem csupán egy adott korszakhoz köthető. Témája az esetleges látszat ellenére nem csupán az, hogy miként él ma is a holokauszt emléke a zsidóságban, hanem az (is), mire lehet képes az ember. Nem történelmi film, mert a jelen nézőpontjából mutatja be a múltat. A jelenből indulunk ki, amikor emlékezünk, és amikor elfogadjuk a meséld el gyerekeidnek! belső parancsát. Milyen korú gyerekeknek, és mikor vetítsük le ezt a filmet? Elvileg bármilyen órán levetíthető: nemcsak történelemtanárok, de osztályfőnökök, mozgóképvagy etikatanárok egyaránt izgalmas tanórát tudnak ráépíteni. A film általános és középiskolában egyaránt vetíthető, tanórán és tanórán kívül (pl. holokauszt napon) egyaránt feldolgozható.

Előszó Mélyreható elemzése középiskolások számára ajánlott leginkább, ugyanakkor az életkori sajátosságoknak, a diákok egyéni szellemi és lelki fejlettségének, érzékenységének figyelembe vételével, bizonyos feladatok már az általános iskola 8. osztályában is eredményesen feldolgozhatóak. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a tanár a feladatok kiválasztásakor a diákok életkorát, intellektuális és érzelmi fejlettségét is figyelembe vegye, és adott esetben a film megbeszélésének, értelmezésének a módját az osztály szintjéhez igazítsa, illetve az egyes diákok számára adaptálja! A közreadott feladatokat a tanárok bátran variálhatják és átdolgozhatják; jó lenne, ha a gyakorló pedagógusok újabb feladatokat is kitalálnának, és kreatív óravázlatokat dolgoznának ki. Milyen pedagógusoknak ajánljuk, hogy időt és energiát fordítsanak Salamon András filmjének a feldolgozására? Az alapvető emberi értékek, az alkotmányban is rögzített elvek: az emberi méltósághoz való jog, vallási, valamint a nemzeti és etnikai jogegyenlőség iránt elkötelezett; a diákjaik iránt felelősséget érző, a társadalmi kérdésekre nyitott kollégáknak, akik képesek és készek a vitára, illetve akik nyitottak a sajátjuktól esetleg eltérő nézetek meghallgatására, tágabb kontextusba helyezésére és értelmezésére - vagyis a felelős együttgondolkodásra. A pedagógus inspiráljon vitát. Azt követően, akkor mondja el saját véleményét, ha a diákok kérdezik. A tanárnak képesnek kell lennie arra, hogy pedagógiai célját e kényes téma kapcsán is meg tudja valósítani. (Mindez a megszokottól alapvetően eltérő tanárszerep). Bízunk benne, hogy füzetünk segítségével, a film levetítése után gondolatgazdag és izgalmas beszélgetések születnek majd az iskolákban. Örülnénk, ha tapasztalataikat megosztanák velünk és tanártársaikkal. Gondolataikat szívesen közzétesszük honlapunkon. Módszertani bemutató tanítást is örömmel vállalunk, akár a Holokauszt Emlékközpontban, akár az iskolákban. Várjuk gyakorló tanárok érdekes óraterveit, melyek bemutatására tanári szemináriumot szervezünk. Diákok esszéinek vagy a filmélmény nyomán létrejött művészeti alkotásainak is helyt adunk, a prezentációra és vitára nyilvánosságot biztosítunk. Pécsi - Pollner Katalin Budapest, 2009. február

Módszertani bevezető Útmutató Salamon András Tell your children című filmjének feldolgozásához I. EMBER ÉS TÁRSADALOM Módszertani bevezető A feldolgozások az Ember és társadalom műveltségterületéhez tartozó tantárgyak szempontjait veszik figyelembe. A feladatokat általában 45 perces tanítási órára terveztük, a szakórának megfelelő szempontok alapján. A komplex feldolgozás hosszabb időt igényel, érdemes a feladatokat összeválogatni, saját szánk íze szerint átalakítani. Ezt természetesen szakórai feldolgozás esetén is megtehetjük. A feladatok mellett található jelek magyarázata: a feladat megoldásához segédeszköz (kézikönyv, Internet) szükséges megfigyelési szempont, bizonyos esetekben újra kell játszani hozzá a filmet, egy- egy helyen megállítani írásbeli szövegalkotási feladat szóbeli szövegalkotási feladat kreativitást, problémamegoldó gondolkodást kívánó feladat A film feldolgozását 8-12.osztályban javasoljuk osztályfőnöki / állampolgári ismeretek / emberismeret / mozgókép- és médiaismeret / történelem órák keretében. A feldolgozási javaslat leírása az adott feladatok felsorolását követi.

Általános iskola 8. osztály Feladatok Salamon András Tell your children című filmjéhez: 8. osztály 1. Kiről szól a film? A zsidókról? Indokold meg a véleményedet! 2. Ha angolul tanulsz, fordítsd le a film címét! Fogalmazd meg, mit vársz a cím alapján. (Ha más nyelven tanulsz, kérdezd meg tanárodat a cím jelentéséről.) 3. A film különleges nyelvet használ a képek nyelvét. A történetet nem szavakkal beszéli el. Próbáljátok meg párban elmondani egymásnak, miről szól a film. Mutasd be néhány szóval az idős asszonyt. Milyen lehetett az élete? 4. Figyeld meg újra a film befejező jelenetsorát. Sorold fel, mi minden utal a korábban látottakra! 5. Véleményed szerint: Miért alázták meg a fiatalemberek az idős asszonyt? Sejthettek-e bármit is az idős asszony múltjából? Indokold is meg a véleményedet. Jellemezd néhány szóval az idős asszony arckifejezését! 6. Képzeld magad a hazatérő idős asszony helyébe. Tell your children Ha szerinted nincs családja: Meséld el egyes szám első személyben szomszédnak vagy barátnőnek. Indokold azt is, miért választottad a barátnőt vagy szomszédot! 7. Képzeld magad az asszony fiának/ unokájának helyébe. Mit és hogyan kérdeznél tőle, amikor hazaért? 8. Játsszátok el a párbeszédet! 9. Gondold végig, te mit éreztél volna, ha személyesen nézed végig a rakparti jelenetet. 10. Az egész filmet a kamera beszéli el. Szerinted mi ennek a jelentősége?

Általános iskola 8. osztály Javaslatok órai feldolgozásra 8. osztályban Bevezető gondolatok: 8. osztályban ha nem is teljes mélységében feldolgozható a film. Főképp abban az esetben ajánlott, ha a diákok között hangot kap az előítéletes gondolkodás. A film nem illusztrálja a történelmi tananyagot, nem helyettesíti a holokauszt tanítását. A kollégák szabadon dönthetik el, milyen keretek között történjék a film vetítése. Dokumentum jellege segíti az események abszurditásának megértését, A diákok számára világosabbá válik, hogyan változtatja meg egyes szimbólumok jelentését a megjelenés kontextusa illetve hogyan tapadnak hozzájuk újabb jelentések. A film megbeszélését 45 perces tanítási órára terveztük. 1. Frontális megbeszélés kb. 3 perc. A cím jelentése: Mondd el gyermekeidnek. A diákok elvárásai nem kapcsolódnak feltétlenül a mai politikai helyzethez és a holokauszt történetéhez. A zsidókról és zsidóknak szól-e ez a film? (A film vetítése kb. 5 perc) 1. Pármunka kb. 2 perc. A diákok közt sétálva hallgassunk bele az elbeszélésekbe. Lehet egyéni és pármunka is. Kb. 3 perc. Valójában semmi konkrétumot nem tudunk. A gyerekek fantáziájára van bízva. 2. Frontális munka, újravetítéssel együtt kb. 5 perc Az Árpád-sávos zászló Az idős asszony vizes haja A kiszolgáltatott helyzet ezt esetleg nem tudják megfogalmazni a diákok, tegyük meg mi magunk. 3. Frontális megbeszélés, kb. 5 perc. Azt sem sejthetik, hogy zsidó hívjuk fel a figyelmet arra, hogy a visszautalások közül hiányzik a kabátra varrt sárga csillag. 4. Empátiát igénylő feladat. Hagyjunk legalább 5 perc időt a gondolkodásra. Választhatunk is a kettő közül. A feladat bemutatására hagyjunk legalább 8 percet. 5. Választható feladat. Frontális megbeszélés kb. 10 percben. Az átgondolásra hagyjunk 2-3 perc időt. Ha úgy adódik, rákérdezhetünk arra, mit lehet tenni hasonló helyzetben saját testi épségünk veszélyeztetése nélkül. 6. Frontális megbeszélés vagy pármunka kb. 10 percben. Figyeljünk arra, hogy a diákok indokolják véleményüket.

Középiskolai állampolgári ismeretek óra Feladatok Salamon András Tell your children című filmjének feldolgozásához Állampolgári ismeretek (középiskola) 1. Olvassa el a mellékletben az 1939. évi IV. törvénycikket, az ú.n. második zsidótörvény bevezetését. Ki minősül zsidónak a törvény szerint? Hogyan értékeli ezt a definíciót? Hogyan képviselhették a zsidónak minősített személyek saját érdekeiket a törvény szerint? Miért volt fontos rögzíteni az 1867-es dátumot és a születés helyét 1939-ben? Nézzen utána a későbbi korlátozó intézkedéseknek! 2. A film címe utal a bibliai Kivonulás könyvére. A kivonulásra emlékező estén (zsidó húsvétnak is szokták említeni) az apának el kell beszélnie a kivonulás történetét. A film megtekintése után értelmezze a címet. 3. A filmen látott események mindegyikének van jogi háttere. A Duna-parti gyilkosságokat törvényi kirekesztés előzte meg. Bár nem volt gyilkosságra felszólító jogszabály, a kirekesztettek megsemmisítése 1944-ben Magyarországon nem minősült bűncselekménynek. Fogalmazza meg álláspontját erről a problémáról. Térjen ki a jogszerű és az erkölcsös különbségére. 4. Milyen törvény, jogszabály vonatkozna az idős asszonyt megalázó (megtámadó) fiatalemberekre? 5. Vállalná-e ügyvédként az idős asszony jogi képviseletét, ha pert indítana az őt ért megaláztatás/támadás miatt? Döntését indokolja! Fogalmazza meg a beadványt! 6. Ha védőügyvéd lenne, vállalná-e fiatalemberek védelmét? Döntését indokolja! Készüljön fel a védőbeszédre! 7. Egy képzeletbeli bírósági tárgyaláson vállaljon szerepet. Legyen ügyész, ügyvéd vagy bíró. (A film alapján megválaszolhatja, miért nincs tanú) A per tárgya az idős asszonyt ért megaláztatás. Játsszák el a tárgyalást!

Középiskolai állampolgári ismeretek óra Javaslatok órai feldolgozásra, középiskolai állampolgári ismeretek órára 1. Előkészítő feladat. Csoportos munka, kb. 7-8 percet szánjunk rá. Az egyes csoportok külön-külön részfeladatokat oldjanak meg. A zsidótörvények ismertetését és/vagy szövegét megtaláljuk az Interneten (www.1000ev.hu) vagy a 12. osztályos tankönyvekben A törvény keveri a faji és vallási alapú meghatározást (hitfelekezet négy nagyszülő); az érdekképviselet hitfelekezeti alapon lehetett megvalósítani. A harmadik feladat történelmi ismereteket igényel a kiegyezésről és az első bécsi döntésről. Megbeszéléskor hívjuk fel diákjaink figyelmét arra, hogy a bécsi döntésben visszakerült magyarlakta területek zsidói régi-új hazájukban egy csapásra kirekesztetté váltak. 2. A film megtekintése kb. 5 perc A cím lehetséges értelmezése: a szabadulás helyett a holokauszt történetét kell elbeszélni. Vitát fog gerjeszteni, vajon az idős asszonyt megalázó fiatalok cselekedete action gratuite (indolokatlan, pillanatnyi ötlet alapján elkövetett tett szerk.) volt-e egy különös konnotációjú történeti szimbólum (Árpád-sávos zászló) árnyékában, vagy tudatos erődemonstrációról van szó, amelynek célja a félelemkeltés. Mindkét esetben fontos a beszéld el fiadnak! parancsa. 3. Egyéni munka esetleg páros munka. A felkészülésre 5 perc, a bemutatásra 5 perc, összesen 10 perc. A feladat felkészülést igényel, segítségképpen odaadhatjuk diákjainknak a Mellékletben olvasható történészi állásfoglalásokat. Ügyeljünk arra, hogy a konklúzió ne a gyilkosságot végrehajtó nyilasok felmentése legyen. A törvényes és erkölcsös problematikájánál emlékeztethetjük diákjainkat az Antigoné c. drámára is. Az isteni parancs (ott a halott eltemetése, itt a Ne ölj!) erősebb a földi parancsnál. (Bővebben ld. a film elemzését tanároknak). A parancsot nem kell feltétlenül isteni eredetűnek elfogadnunk, lehet ez olyan belső etikai norma is, amely szélsőséges helyzetekben is képes irányítani az egyén viselkedését. 4. Erre a feladatra szánhatunk 3-4 percet, de az óra hátralévő teljes idejét is. Jelenleg a BTK garázdaságra vonatkozó pontjai. (Ld. a fent említett internetes jogszabály-gyűjteményt.)itt beszélgethetünk a gyűlöletbeszéd elleni törvény szükségességéről vagy szükségtelenségéről. Ettől kezdve mediátor szerepet töltünk be az órán. 5-6-7. Választható feladatok. Az 5. és a 6. vitaindító, az óra további részében hagyjuk diákjainkat beszélni, vitatkozni, legyünk mediátorok. A 7. feladat szerepjáték is, részben empatikusabb, mint az előzőek, részben bemutathatjuk rajta a bíróság működését. Egyik esetben se feledkezzünk meg az óra befejezése előtt egy-két percben összefoglalni vagy összefoglaltatni az elhangzottakat. A filmtől és az azt követő vitától meglehetősen nagy kavarodásra számíthatunk.

Középiskolai emberismeret óra Feladatok Salamon András Tell your children című filmjének emberismeret órai feldolgozásához 1. Kiről szól a film? A zsidókról? Indokold meg a véleményedet! 2. Fordítsa magyarra a címet. Nézzen utána annak, milyen zsidó vallási ünnephez kapcsolódik a cím. Milyen eseményről emlékeznek meg ezen a napon? Hogyan? 3. Figyelje meg, az emberi beszéd szerepét a filmben. 4. Figyelje meg az anya és a kislány közötti párbeszéd jelenetét. Fogalmazza meg, mit súghatott az anya a kislánynak. Hogyan értelmezi az anya viselkedését? Vajon mi a normális viselkedés ebben a helyzetben? 5. Figyelje meg újból a filmben első részében elhangzó, érthető mondatokat. Fogalmazza meg, miért gyilkolnak ezek az emberek. 6. A film középső részében csak lábakat látunk, mégis egy egész élet történetét ismerjük meg. Írja meg a főszereplő élettörténetét a megmeneküléstől kezdve az utolsó jelenetsorig. a. Vitassák meg, mennyire sajátosan magyar vagy egyetemes a filmben felvetett probléma. b. Vitassák meg, mi a jelentősége annak, hogy szinte az egész film a Duna-parton játszódik. 7. Keressen összefüggést a film címe és az elbeszélt történet között. Miért és hogyan tekinthető a mű felhívó jellegűnek?

Középiskolai emberismeret óra Javaslatok órai feldolgozáshoz, középiskolai emberismeret órára 1. Egyéni feladat, az óra előkészítése. Érdemes már az órát megelőzően kiadni, így a film megtekintése előtt sor kerülhet rövid megbeszélésre. 2. Egyéni feladat, a film megtekintése kb. 5 perc. A szempont megbeszélése kb. 2 perc, összesen 7 perc. 3-7. A filmben mindössze néhány mondat van, ami tisztán érthető. Valójában a történetmesélés vagy a szereplők kommunikációja nem a beszélt nyelv síkján zajlik. Választható feladatok az osztály aktivitása és az órát tartó tanár belátása alapján. A diákokat szervezhetjük csoportokba, dolgozhatnak párban vagy az írásbeli feladatnál egyénenként. A megbeszélés azonban mindig közösen történjék. A felkészülésre újranézéssel együtt 5-7 percet érdemes szánni. Az egyes feladatok bemutatásának időigénye a diákok megoldásaitól függ. A feladatok megoldásához a mozgóképi szövegértelmezésre vonatkozó javaslatban találunk útmutatást. 8. A feladat összegző, lezáró jellegű, érdemes frontális munkában, az elhangzottak alapján mediálni, közvetíteni a vitatkozók között.

Középiskolai történelem óra Feladatok Salamon András Tell your children című filmjének történelem órai feldolgozásához (középiskola) 1. Figyelje meg a filmben megjelenő történelmi időszakokat. Melyik évben és hol játszódik a film első része? 2. Gyűjtsék össze, milyen jelképek, utalások segítsenek az egyes történeti korszakok felidézésében. Keressék meg az ismétlődő motívumokat! 3. A holokauszt története sokféle szempontból minősíthető abszurdnak. Keressen ilyen szempontokat, s készítsen erről problémafelvető beszámolót. 4. A bevezető jelent sor láttán felvetődik a történelmi felelősség kérdése. Készítsen problémafelvető beszámolót történeti források alapján. 5. A film átvezető képsorai érdekesen jellemeznek egy-egy háború utáni korszakot. Miről ismeri fel az egyes időszakokat? Hogyan jellemezné őket a látottak alapján? 6. Az utolsó jelenet többszörösen utal a film első részére. Hiányzik azonban a hatágú csillag. Mennyiben utal e jelkép hiánya a történeti korszak elmúlására? Miért fontos ez az utolsó jelenet értelmezésének szempontjából? 7. A két időszak társadalmi jelenségeinek összevetésével vitassák meg, mennyire jelent veszélyt napjainkban a szélsőségek újbóli megjelenése.

Középiskolai történelem óra Javaslatok Salamon András Tell your children című filmjének középiskolai, történelem órai feldolgozásához Bevezető gondolatok: a film elsősorban a múlt és a jelen eseményeinek összefüggésére világít rá, ezért megtekintése nemcsak a második világháború tárgyalásakor lehetséges, hanem később is. A két időszak eseményeiknek szembesítése alkalmas a diákok történeti látásmódjának fejlesztésére, a történelmi felelősség kérdéseinek megvitatására. Sem a film megtekintése, sem történeti szempontú feldolgozása nem tekinthető a tananyag helyettesítőjének vagy adatokkal történő kiegészítésének. 1. Egyéni feladat, a film vetítésével együtt kb. 7 perc. 2. A megoldás lehet egyéni és frontális is, kb. 5 perc 3. Kreativitást igénylő szóbeli feladat. A felkészülésre legalább 5 perc, a bemutatásra 3 perc. Lehetséges megoldásokról bővebben a mellékelt tananyagban. 4. Írásbeli feladat, adhatjuk házi feladatnak is. a 3. mellett kiadható differenciált feladatként, ekkor a felkészülésre 15 percet, a bemutatásra 5 percet szánjunk. Biztosítsuk a diákok hozzáférését a forrásokhoz. (Internet, könyvtár, stb.) 5. A feladat megoldásához érdemes újranézni a film e részét. Így kb. 5 percet szánjunk rá., ha differenciálunk, lehet csoportfeladat. Egyébként frontális feldolgozást javaslunk. 6. A hatágú csillag hiányzik. Ez kizárja azt a lehetőséget, hogy a főszereplőt zsidósága miatt alázták meg. 7. Kreativitást igénylő összegző feladat, a vitában a tanár szerepe részben a mediációra korlátozódik, részben feladata, hogy a felhozott érvek elsősorban történeti és szociológiai jellegűek legyenek

Filmelemzés II. Filmes feldolgozás Javaslat SALAMON ANDRÁS: TELL YOUR CHILDREN című rövidfilmjének mint mozgóképi szövegnek az értelmezéséhez Az alábbiakban Salamon András rövidfilmjének filozófiai kontextusú, mozgóképi szövegértelmezéséhez olvashatnak a tanárkollégák gondolatmeneteket. E szöveg tehát elsősorban nekik szól, és alapvetően szakmai és pedagógiai belátásukra bízza, hogy miképpen formálnak elsődlegesen saját tudásuk és ezen anyag alapján egy adott, általuk ismert dinamikájú és előképzettségű tanulói közösség számára tanórákat. Az esszé végén olvasható óraterv csupán ötletadó, tájékoztató, remélhetőleg inspiratív jellegű anyagként értelmezendő. 1. A holokauszt kultúrfilozófiai megközelítéséről Az értelmezés alapvető célkitűzése az, hogy a diákok számára a mozgóképi szövegszervezés értelmezési munkája közben váljon élményszerűen megértett tapasztalattá az, hogy a holokauszt filozófiai értelmezése miért ad ennek az eseménysornak különleges jelentőséget. Váljon revelatív tapasztalattá az a tudás, hogy eddigi ismereteink alapján az euro-amerikai kultúra genocídiumainak sorában a holokauszt az egyetlen, amelyben a gyilkosok végelemzésben pusztán biológiai alapon mészároltak. A nácizmus ideológiája ugyanis azt hangoztatja, hogy el kell törölni, meg kell semmisíteni minden olyan kulturális parancsot, amely az erősebb fél ösztönkiáradását korlátozza. Ezen gondolkodásmód tehát egyik legfőbb ellenségének a bibliai Tízparancsolat erkölcsi normáit tekintette, amelyre összefoglalóan azt lehetne mondani, hogy az emberi lény számára azt az erkölcsi követelményt, játékszabályt fogalmazza meg, hogy tettei és vágyai értelmezésekor és megélésekor mindig vegye figyelembe a vele kapcsolatban álló másik fél (legyen az Isten vagy ember) személyes méltóságát, érzéseit, jogait. A nácizmus ezzel szemben végelemzésben és mélyszerkezetét tekintve meghirdeti a kultúra egészéből való kilépést, amennyiben totálisan önkényesen kiválaszt egy testtípust, amelynek joga van az ösztönlét kiáradásához, és egy olyant, amely puszta léte okán, egyszerűen azért, mert nem olyan, mint az árja, eleve halálra van ítélve. E tökéletesen abszurd nyilatkozattételnek pedig, amikor hatályba lépése megtörténik, nincs szüksége indoklásra, hiszen az indoklás, az érvelés már maga mint szellemi cselekedet, visszalépés lenne a kultúra világába. A náci tétel bizonyítása így saját logikájából fakadón, szükségszerűen a puszta erőszak lehet.

Filmelemzés A fentiekben exponált problémák egyik legtömörebben kifejtett filozófiai megfogalmazását Tatár Györgynek köszönhetjük:...hagyományos értelemben a kivételes állapot az államnak az az állapota, amelyben a végveszély túlélése érdekében rendkívüli rendszabályokat léptetnek életbe, amelyek az egyébként hatályban maradó normális törvényeket ütközés esetén hatálytalanítják. Esetünkben nem egyszerűen arról van szó, hogy a mit tekintünk történelemnek? kérdésre adott válaszok egyes elemei, ismérvei, normái lettek hatályon kívül helyezve, hanem maga a normativitás vált érvénytelenné. Ha volt egyszer olyan állapot, amelyben a születést, egy emberi lény világra érkezését érvényes törvény minősíthette bűnnek, amelyért halálbüntetés jár, tehát ahol a törvény nem emberi cselekvéssel állt viszonyban, hanem létezéssel, azaz magával a teremtéssel, és a világ nem semmisült meg azon nyomban, ott a világ gyökere szakadt el: kivétel és törvény között leomlott a fal.... A kivétel nem tud elmúlni, mert az elmúlás normái sem érvényesek rá.... Ha már egyszer a világban van, kivételességének csorbíthatatlan hatalmával minden törvényt és szabályt, mindent, ami gondolható és érthető, félelemre és reszketésre késztet, mert átöleli és bezárva tartja őket a kivételes állapot terrénumában. A normák, szabályok és törvények semmiféle erősítése nem tudja többé megtörni a kivételes állapot hatalmát, hiszen éppen kivételességében erősítik azt tovább. (In: Pannonhalmi Szemle, 1999. VII/2. 34-44. old.) E szövegrészlet már magában foglalja azt a felismerést is, hogy a holokausztról való beszéd azért nem veszítheti el soha az aktualitását és érvényességét, mert nem zsidó belügy, nem csupán a Tízparancsolat első megszólítottjait sújtó katasztrófa, hanem összemberi tapasztalat arról, hogy az emberi lényben miféle elemi, ön- és közveszélyes erőként él a reflektálatlan ösztönkiárasztás vágya. Azért kell beszélni a holokausztról magunknak és amint a film címe is mondja -- gyermekeinknek, mert mindnyájunkban ott rejlik puszta ösztönszférába való regresszió irracionális vágya, és csakis akkor leszünk képesek magánéleti és társadalmi életvilágunkban ezen ösztönenergiák kreatív szublimációjára, ha tudatosítjuk, átvilágítjuk őket, és szembenézünk történetükkel és természetükkel. 2. A rövidfilm értelmezésének filozófiai és műfaji kontextusáról Salamon András rövidfilmje azért tekinthető kiváló tananyagnak, mert folyamatosan mozgásban tartja a holokauszt értelmezésének a fentiekben jelzett sajátosan kettős horizontját: egyrészt a nácizmus elsődlegesen kiválasztott áldozata a zsidóság, amelynek képviselői puszta testi létükkel is emlékeztetnek a bibliai kontextusú normativitásra, másrészt a kultúratörlés elemi erejű, összemberi vágyát tudatosítja a film végének erőszakkitörése, amely az erős testek önkénye egy kiszolgáltatott, gyenge test fölött. Az előbbi összefüggéshez tartoznak a film címének és a kivégzések alatt hallható imaszövegnek ószövetségi hatástörténeti kontextusai, az utóbbihoz pedig az, hogy a skinheadek támadásának ezen esetben elsődlegesen nem antiszemita jellege van, hiszen az öregasszonyon semmilyen szemszögből nem látszik, hogy zsidó, csupán az, hogy öreg, gyenge és magányos. A bőrfejűeket tehát az Árpád-sávos lobogóval jelzett náci ideológiájú kiképzésük arra tanította meg, hogy teljesen önkényesen támadhatnak általuk teljesen önkényesen kiválasztott áldozatra.

Filmelemzés A film címe (Meséld el gyermekeidnek!) a zsidó Pészach ünnepre utal. Az előestén, amit Széder estének neveznek, az Apák elmesélik Fiaiknak, hogy miképpen menekült meg népük az egyiptomi fogságból. Az ünnep megülésének ez az egyik legfőbb intenciója. Kötelesség ezen az estén feleleveníteni a zsidó nép történetét, és átérezni az ősök szenvedését. Az ünnepi rítus megülése révén a szabadulástörténet élményszerű átadása a mindenkori legfrissebb generációnak biztosítja a kulturális emlékezet dinamikáját. Az az eljárás, hogy ez az ősi, vallási parancs a film címeként angolul, azaz napjaink világnyelvén jelenik meg, sajátosan kiterjeszti, összemberivé teszi és szekularizálja e felszólítást: a holokauszt emlékének megőrzése, elevenen tartása, és annak tudatosítása, hogy ez a problémakör valóban közöttünk él, az erkölcsi épség, önnön ösztönrabságunkból való szabadulásunk záloga. A kivégzések alatt hallható héber imaszöveg, amelyet a néző nyilvánvalóan nem ért, a zsidó halotti imádság, a kaddis részleteit mondja. A rituális szöveg gyakorlatilag semmi másról nem beszél, mint Isten nevének dicsőítéséről, ez a név pedig úgy is értelmezhető, hogy ő maga az abszolút norma az emberi cselekedetek megítéléshez. Mivel a kivégzések alatt hallhatjuk ezt a szöveget, újfent sajátos kettősség tárul a szemünk elé: egyrészt színről színre látjuk, hogy miképpen töröltetik el a szöveg, hiszen hiába suttogja a film, hogy az erkölcsi normativitás eltörölhetetlen, amikor a kivégzők minden egyes gesztusa azt manifesztálja, hogy ezeknek a szavaknak semmiféle ereje és érvényessége sincs lám, ártatlan embereket ki lehet fosztani és a Dunába lehet lőni. Másrészt mi, a nézők, nézzük azt a filmet, amelyben felhangzik ez a szöveg, s amely a fenti cslekedetek és attitűd tarthatatlanságát fogalmazza meg, vagyis a normativitás eszméje valóban nem eltörölhető. Az az eljárás, hogy a címadás angol nyelvűsége és az imaszöveg héber megszólalása egyre fokozódó mértékben eltávolít minket nyelvileg a filmtől (a cím értelmezéséhez erőfeszítéseket kell tennünk, az imaszöveget pedig nem értjük) mintegy metaforikus utalás arra, hogy a holokauszt az elsődlegesen a nyelv révén manifesztálódó kultúrát teszi érvénytelenné. A filmben rendkívül invenciózusan lépnek közös játékba a mozgóképi szövegszervezés dokumentarista és játékfilmes eljárásai, ezzel mintegy tudatosítva azt, hogy mindkét filmtípus esetében megkomponált történetmondásról van szó, vagyis a dokumentumfilmnek és a játékfilmnek nem elsődlegesen szövegszervezési sajátosságai között van különbség, hanem az irányukban tanúsított befogadói konvencióknak. A film első felének, amely a kislány vízbeugrásáig tart, pszeudo-dokumentumfilm jellege van: fekete-fehér, karcos képi látvány, sajátosan ügyetlen, éles mozdulatba-vágások, a kézi kamera remegése...ugyanakkor a dokumentumfilm műfaja realitásának tarthatatlanságát jelzi például az, hogy a látvány mintegy az események sűrűjéből fogalmazódik meg: a babakocsi-jelenet sajátos variáció Eisenstein Patyomkin-páncélos című filmje híres lépcsőjelenetének egyik legmegrázóbb képsorára (a lelőtt anya mellől a lépcsősoron lezuhanó babakocsi montázsára); valamint a főszereplő kislány életkora is mintegy abszurdnak minősíti ezt a jellegű szabadulástörténetet. A film második gondolati egységének (a víz alatti úszástól a kislány elindulásáig) szubjektív kamerakezelése, majd a film zárórészében (a lépkedő lábaktól a záró premier plánig) az egy élettörténetét sűrítő lépkedés-montázs eljárása pedig már nagyon intenzíven reflektálják ezen film nyelvének művészi fiktivitását, így a zárójelenet skinhead-konfliktusának visszatérése az indítás kvázi-dokumentarista jellegéhez mintegy a stilizáltság keretébe teszi a művet.

Filmelemzés Hasonlóképpen a művészi stilizálás és sűrítés szép példájának tekinthető a főszereplő kislány életkora is, amely valószínűleg heves befogadói ellenállást indukál ( de hát egy ilyen kicsi gyerek ebben az élethelyzetben nyilvánvalóan képtelen erre a sportteljesítményre!!!! Hazugság az egész!!!!). A kislány-figurának éppen kihangsúlyozott kisgyerek-mivolta tudatosítja a film által utalt, a néző tudatában játékba hozott történelmi események abszurditását. Persze, hogy nem éppen ez a kislány menekült el a víz alatt a Dunába-lövéstől, persze, hogy abszurd a történet, mint ahogyan az igazi abszurditás az, hogy valóban Dunába-lőttek ártatlanokat, köztük gyerekeket is, és valóban voltak gyerekek (a filmbélinél csupán néhány évvel idősebbek), akik víz alatt úszva menekültek meg a haláltól. A film azért sajátosan abszurd, mert a holokauszt abszurditásáról beszél, nekünk, az utókornak, a történelmi idő gyermekeinek. A film tehát sajátos példabeszéd, egyfajta drámai, stilizált megjelenítése a holokausztnak, akárcsak a címében utalt Széder-esti szertartás az Egyiptomból való szabadulás történetének. A példabeszéd-jellegét, azaz egyetemessé tágíthatóságát nem leszűkíti, csupán sajátosan átszínezi a az Árpád-sáv motívum hangsúlyozott visszatérése, a kivégzőosztagosok karszalagjától a skinheadek zászlójáig. Így az emlékezés és reflektálás etikai parancsa mintegy sajátos, Magyarországnak szóló hangsúlyt kap, de a már említett angol nyelvű címadás révén az euro-amerikai kultúra egészére adaptálható jellegét is tudatosítja. Azért kell emlékeznünk a holokausztra, műalkotásokat készíteni a kapcsán és elemző beszélgetéseket folytatni ezekről és az őket inspiráló eseményekről, mert az emberi lényben mindig jelen van az öncélú agressziókiélés vágya, így mindig talajra találhatnak azok a demagóg szólamok, amelyek e vágyak fedőszövegéül bűnbakokat kínálnak fel, és így lehetségesnek, sőt jogos önvédelemnek nyilvánítják a pusztítás elemi erejű vágyát. 3. Részletes mozgóképi szövegértelmezés a javasolt óratervhez A film elején bevillanó jelek mintegy tudatosítják a film-jelleget, önreflexiók a mű részéről, utalások saját megalkotottságára. Értelmezhetők a nézőnek szóló felszólításnak is: engem fikcióként kell nézni. Megjelenik a cím, amelynek nyelvhasználati utalásrendszerét már részleteztük a fentiekben. Karcos, fekete-fehér kistotál a Duna-parton kivégzésre terelt menetről. Egy fegyveres nyilast látunk, és rengeteg, megadóan felemelt kezű áldozatot. A beállítás mélységében erősen tagolt: az előteret a menet sötét, a középteret a Duna világos, a hátteret a túlpart megint csak sötét tömege tudatosítja. A fekete-fehér film szín-összetevőinek e kompozitorikus reflexiója mintegy felerősíti a fekete-fehér film természetéből adódó stilizáló, elemelő jelleget. A vertikális montázsban (a hangban) egyszerre halljuk a vonulás zaját és egy mozdony sípolását; ebben a manipulált hanghatásban egyszerre van jelen a holokauszt számos eseménysora: a bevagonírozás, a vonatokban való halálba-utazás asszociációi interferálnak az éppen elénk táruló látvánnyal. Felső gépállásból tárul elénk a látvány, mintegy a rálátás, a reflektálás etikai parancsát vizualizálva, és egyben lehetővé téve, hogy a következő snittekben majd ebből a pozícióból kerüljünk egyre közelebb az eseményekhez. A rálátás távolságtartását a szemerkélő havas eső és a sirályok repkedése teszi sajátosan problematikussá és feszültté.

Filmelemzés Filmelemzés A következő snittben még mindig kissé felső gépállásból, de már közelebbről látjuk a menetet; még egy fegyveres tűnik fel, akinek az arca nem kivehető, míg az áldozatok megmegjelenő arcélei mintegy utalnak személy mivoltukra: a személyesség és személysiég kultúrájából kilépők fognak most megölni személyeket. A hangsávban az eddigiek mellett rendkívül erőteljesen halljuk egy csecsemő sírását, majd élesen villan föl a babakocsi fehér foltja is. Mindez a nemsokára bekövetkező csecsemőgyilkosságot exponálja, amely mintegy demonstrálja a Tatár-szövegben értelmezett kivételes állapotot: a puszta lét, a megszületés eseménye vált halállal büntetendővé. A vágások sűrűvé, élessé, sajátosan ugrálóvá válnak, már középső kameraállásból látunk, és mintegy bekerültünk a tömegbe. A menet a Duna sávja felé fordul, a nyilasok leterelik őket a lépcsőn, közben többször is erőteljesen exponálódik Árpád-sávos karszalagjuk. A kézi kamera mozgása egyre feszültebb, ideges svenkeléseket érzékelünk a képek elrántása révén: a kamerakezelés egyértelműen a lélektani mozgások érzékeltetésére szolgál. Most már jól tagolt second plánokban látunk alakokat, felvillan egy-két kabátra varrt hatágú csillag is, exponálódik a nemsokára főszereplővé váló kislány és édesanyja figurája is. Egyszer csak lábak sűrűjében vagyunk, az látvány eddigi tagoltsága felbomlik, csak a lépcsősoron lépő lábakat látjuk. Lehetetlen pozícióba került a néző, a látvány abszurditása érzékelteti az események kulturális értelmezhetetlenségét. Egyben anticipálódik a film harmadik gondolati egységének láb- és lépésmotívuma is. A feszültséget tovább növeli, hogy a kép előterébe egyszer csak benyomul az egyik nyilas keze és annak ismétlődő, agresszív gesztusa, amely mintegy ellenpontozza az áldozatok felemelt kezeinek kvázi-mozdulatlanságát. A kamera éles vágásokkal feszültté tett kocsizása közben látjuk, ahogyan a nyilasok fölsorakoztatják az áldozatokat a Duna-parton. Az emberek lassú, sajátságosan tétova, mintegy az erőszak által hipnotizált mozdulatokkal vetkőzni kezdenek. A vertikális montázsban egy férfihang elkezdi mondani a kaddis (a zsidó halotti ima) szövegét, amelyet ha nem is értünk, valószínűleg sejtjük imádság-jellegét. A szöveg rituális nyugodtsága mintegy ellenpontozza a halálra készülők helyzetének a halál természetes rendjében való értelmezhetetlenségét. Megjelenik a főszereplő kislány premier plánja, elemi rémülettel bújik valahová, a következő snittben már kistotálból látjuk, hogy milyen kicsi, vállát ölelő anyja derekáig ér. Ez a látvány azt is tudatosítja, hogy a kislány az anyja mellett álló nő szoknyájához bújt, és most is abba kapaszkodik, e gesztus irracionalitása a gyerek tökéletes összezavarodottságát érzékelteti. A vertikális montázst megtölti a kislány rettegő sírásának hangja. A következőkben a kaddis recitálása közben azt látjuk, hogy az anya lehajol a kislányához, és a fülébe suttog valamit, a gyerek rémült arcán is látszik, hogy elhatolnak tudatáig anyja szavai. Újra mintegy a testek sűrűjéből látjuk a lehulló ruhadarabokat, halljuk az újra felfokozódó csecsemősírást, látjuk az áldozatok karjait dróttal összehurkoló nyilasok karját. Vagyis az anya és kislány drámájának szituációját mélyíti el bennünk a film.

Filmelemzés A gyereksírás közepette látjuk a babakocsit a Dunába rugó nyilas lábát, a vízbe zuhanó babakocsi látványát azonnal a síró kislány second plánja követi, így az az érzésünk, hogy a kislány végignézte a csecsemőgyilkosságot, mintegy a pillanatok múlva rá váró halál előképét. Ideges vágások, a rángó kameramozgás közepette látjuk egy hóba hulló sárga csillagos kabát és a rá dobott karórák, a dróttal való összekötözés, egy idősebb férfi kalapja leverésének képét. Közben a kamera fahrtolása a kivégzettek sorfala mellett nyugodtabbá válik, így alaposan megszemlélhetjük az újra elénk kerülő anyát és kislányt. Az anya lehajol a kislányához és újra mond neki valamit, le is gugol mellé. Miután a látvány feszültségét növeli, a két szereplőt egy villanásra kitakaró nyilas eltűnik, premier plánból pillantjuk meg a kislányához suttogó anya arcát. Majd a sor mentén elszaladó kislány és a gyereke futását rettegve figyelő anya premier plánjának gyors egymásra vágása következik. Erre a pillanatra már valószínűleg minden néző fejében összeállt a narratíva: az anya kislányát arra beszélte rá, ami minden kisgyerek-szülő kapcsolat legnagyobb réme, elkerülendő botránya: hagyja őt ott, szakadjon el tőle, fusson el egyedül. Az ilyen kicsi korban még a testi elementaritás szintjén mozgó anya-gyerek kapcsolat abszurddá fordulásának tanúja lehetünk: az az asszony egyedül úgy tehet eleget anyasága legfőbb parancsának, azaz annak, hogy a gyereke életét kell óvnia, hogy őt elküldi maga mellől ha a dolgok normális rendje szerint magához ölelné, akkor megpecsételné halálos ítéletét. El kell küldenie őt maga mellől, ki kell őt tennie a totális bizonytalanságnak, ha a túlélés minimális esélyét akarja neki biztosítani. Az áldozatok és a nyilasok látványt kitakaró lábai közül villan ki a kislány menekülő alakja, premier plánból látjuk az anya figyelő arcát, majd megragadja őt egy nyilas, és behurcolja a sorba. Az anya premier plánjában látott nézésiránynak megfelelően villan fel a kislány premier plánja: arca anyja után fordul, sajátos mozdulatlansága mintegy reflektálja, hogy el fogja veszíteni az élete biztonságát jelentő személyt. Nézésirányára felel az nyilas által rángatott anya arca, majd látjuk, hogy a fiatal nyilas térdre nyomja a nőt. Újra lábak, izgatott, de nem hallható beszéd, éles vágások, majd egy lendületesen menetelő csizmás lábat látunk, és a lépések ritmusában kíméletlenül éles lövéshangokat. A tarkón lőtt áldozatok térdre zuhanását csak villanásszerűen látjuk. A vertikális montázs képre vágásának viszonylag ritka módja a ritmusegyeztetés, ebben az esetben mégis erre kerül sor, nyilvánvalóan az esemény primitív brutalitásának hangsúlyozása céljából. Deréktól lefelé látjuk az egyik nyilast, amint a gallérjánál fogva húzza maga után a kislányt; a gyerektest tehetetlensége hangsúlyozza, hogy mennyire tárgyként bánnak vele. A háttérben felvillan még néhány tarkóra tett kézzel térdelő áldozat alakja. A kamera kocsizása megáll az egyik ruhakupacnál, amelynek tetején ott van az anya öltözékét oly jellegzetessé tévő kockás kendő. A gyereket hurcoló nyilas elengedi a kislányt, és a zsákmányon osztozkodó társai közé hajol, a film folyamán most hallunk először kivehető, bár továbbra sem zörejmentes emberi hangot: Mutasd csak azt! A kislány egy szemvillanással méri fel édesanyja halálát, majd mintegy utolsó kívánsága teljesítésének újra nekirugaszkodva, egyszersmind az életösztöntől sarkallva, futásnak ered. Előző menekülési kísérletét a lábak közül ki-kivillanva láttuk, most tisztán látjuk futó alakját, amely csak egy pillanatra kerül takarásba, halljuk a mögötte felcsattanó Állj meg! -

Filmelemzés kiáltást, majd lövéseket. A kislány előretartott kézzel a Dunába ugrik: mozdulata úgy is értelmezhető, hogy ezt a gyereket profi szinten tanították úszni. Szubjektív kamerakezeléssel, a víz alatt úszó gyerek szemszögéből látjuk a felcsapó szürkés vizet, majd a kézikamera svenkje mutatja a partról a vízbe lövő nyilasokat. Ez a szemszög semmiképpen sem a kislányé: a gyerek szubjektívjét ilyen gyorsan és nagyon furcsa látószöget eredményező nézőpontváltást az abszurddá váló létezés, az értelmezhetetlenség metaforájaként is interpretálhatjuk. Ennek mintegy nyomatékosításaképpen e nézőpontváltásra újra sor kerül, egy villanás erejéig látjuk, hogy a gyerek utáni lövöldözés közepette éppen megölnek egy férfit is. Szubjektív kamerakezeléses hosszú beállítás következik: a víz alatt úszó gyerek lélegzetvételének ritmusában látjuk a szürkés vizet, alatta sötét foltokat, amelyek holttestek is lehetnek, egy villanásnyi eget, hordalékot a vízben, hidat. Ez utóbbi megpillantásakor a lélegzetvétel különösen hosszúvá válik: mintha a gyerek felismerte volna, hogy most már biztonságos távolságba került. A következő snittben a hídszerkezet ívének követése mentén mintegy kivezeti a kamera a tekintetünket a vízpartra, ahol egy uszadék-fatörzsön ül a hidegtől reszkető, átázott, csapzott hajú gyerek, felhúzott térddel. A kamera lassú, nyugodt kocsizással, hosszú beállításban szép lassan ráközelít a gyerek alakjára, a kistotáltól egészen a premier plánig folyik a kép belső vágással való átkeretezése. Nagyon fontos, hogy a kislányt mindig asszimetrikus kompozícióban látjuk, így a hosszú beállítás meditativitása amelyet a zongorán megszólaló minimálzene is hangsúlyoz is feszültséggel telivé válik. A következő snittben kistotálban, a kamera párhuzamos fahrtolása révén látjuk a Dunaparton egyedül, lehajtott fejjel haladó kislány képét. Elhagyatottságát hangsúlyozza a mögötte vigasztalan monotóniával elnyúló kőfal. A totálisan magára maradó, életéért egyedül küzdő gyermeki lét abszurditását hangsúlyozza ki egy mögötte és vele ellenkező irányban elhaladó ló látványa. Egy magányos, felszerszámozatlan ló a téli Duna-parton ugyanolyan természetellenes, mint egy gyerek halálraítéltsége és magányos élethalálharca. Ezek után következik az életutat stilizáló montázs: végig ugyanazon a rakparton lépeget a főszereplő, alakját immár nem a nyilasok lábai, hanem oszlopok takarják ki újra és újra, és minden kitakarás után változik a háttéren megjelenő plakát vagy falfirka, az elhúzó járművek típusai és főleg a deréktól lefelé látott figura öltözéke: egy munkásmozgalmi plakát és egy nagy fekete autó előtt iskolai ünneplőben, egy motorbicikli előtt fehér körömcipőben és virágos miniszoknyában, egy modernebb vonalú autó előtt sportcipőben, farmerben, egy merész övvel tagolt tunikában, majd egy bogárhátú kocsi előtt, trottőr sarkú félcipőben, szürke ruhában, bevásárlósztyorral, végül egy graffiti előtt fekete kabátban, ráncolódó szürke harisnyában, bevásárlókocsit húzva látjuk főszereplőnk lépteit. A háttérben újra elhúz egy fekete autó. A Duna-part mint folyamatos helyszín, az életútnak a gyerekkori borzalom terébe történő sűrítése mintegy a trauma kiheverhetetlenségét, soha fel nem dolgozhatóságát is érzékelteti. A fekete autó megjelenésével együtt felerősödik valamiféle agresszív dobszóval kísért zene, a kamera is nézőpontot vált, immár nem oldalról hanem szemből látjuk a női alakot, és a háttérben rohanó figurák tűnnek fel, akiknek üvöltözését szinte tűrhetetlen hangerővel halljuk. A rohanó alakok között az első tagolt látvány egy Árpád-sávos lobogó.