A sertéságazat helyzete és a kibontakozás lehetséges irányai Magyarországon Készítette A Sertés Lobbi 2011. 1
Tartalomjegyzék Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai 4 Az ágazat stratégiai céljai 5 A célok eléréséhez használható eszközök 5 Alapvető fogalmak törvényi definíciói: 5 A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: 5 Támogatás politika: 6 Rövid-távú, azonnali intézkedések: 7 Egyéb eszközök 7 A javasolt intézkedések előnyei 8 A Sertés Lobbi szerepe 8 Mellékletek 1. melléklet: Az önellátás 9 2. melléklet: A magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható anomáliák 11 A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban 11 Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei 13 3. melléklet: A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben 14 Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata 14 Összegzés 18 4. melléklet: A sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek 20 5. melléklet: A feketegazdaság jelenléte a sertés termékpálya elemeiben 21 6. melléklet: Az ágazati integráció lehetőségei, a termelői csoportok koncentrációja. 22 A magyar sertéságazat tagoltságának hátrányos hatásai: 22 A termelői érdekek képviselete, annak hatékonysága 23 A termelői csoport biztosította egyéb előnyök 25 A termelői csoportok és a termőföld kapcsolata 26 Összegzés 26 7. melléklet: Technológia és energetika, mint a magyar sertéságazat fejlesztési irányai 27 Technológia: 27 Energetika: 28 8. melléklet: A trágyakezelés szabályainak felülvizsgálata 29 9. melléklet: Az eltérő üzemméretek, és az alternatív gazdálkodás hordozta lehetőségek 30 A családi gazdaságok lehetőségei: 30 A közepes üzemek lehetőségei: 30 A nagy üzemek lehetőségei: 30 Extenzív módon nevelt sertés nemzetközi piacra jutásának lehetőségei: 31 2
10. melléklet: A humánerőforrás gazdálkodás lehetőségei a magyar sertéságazatban 32 11. melléklet: Az állategészségügyi fejlesztések szükségessége 34 Állategészségügy, állatgyógykezelés: 34 Állategészségügy, protekcionizmus: 34 12. melléklet: A genetikai fejlesztések irányai és lehetőségei 38 13. melléklet: A magyar sertéságazat lehetőségei a takarmányozás területén 39 Takarmánystratégia, energiahordozók, fehérjehordozók 39 1.) Etethető takarmányok: 39 2.) Fehérjehordozók: 39 3.) Energiahordozók: 40 Takarmány beszerzési stratégia 40 A Biztonsági Takarmány Alap tervezett felépítése, működése (MOSZ) 41 Példaszámítás 42 14. melléklet: A sertéságazat árainak alakulása az elmúlt 10 évben 44 15. melléklet: Protekcionizmus 45 Ellenőrzések: 45 Támogatások: 46 Marketing: 46 16. melléklet: Marketing 47 Élelmiszer szabványok 47 Ágazati marketing 47 Termék-azonosítás 47 Logók használata 47 Reklám 48 Fokozott ellenőrzések, büntetések 48 3
Sertés ágazat helyzete, jelentősége, működési zavarainak indokai Hazánkban az agrárium, s benne különösen a sertés ágazat, óriási problémákkal küzd. Annak ellenére, hogy sorra látnak napvilágot a sertés állomány 2-3 szoros növelését vizionáló elképzelések, - bármily szégyenletes is -, mára Magyarország nettó sertésimportőr lett! (1. melléklet) Folyamatosan, így jelen pillanatban is zajlik az ágazat jelentős leépülése. Ezt az alábbi adatok teljes mértékben alátámasztják: Sertésállomány (december 01. állapot) Év összesen: ezer db ebből koca: ezer db 2000. 4834 348 2001. 4822 343 2002. 5082 381 2003. 4658 320 2004. 4059 293 2005. 3853 277 2006. 3987 290 2007. 3871 259 2008. 3383 230 2009. 3247 226 2010. 3188 219 Az állománycsökkenés egyik, talán leglényegesebb oka, hogy folyamatosan csökken az ágazat jövedelmezősége. Ezt az ágazati anomáliák sora idézi elő (2. melléklet). Az állattenyésztést és benne a sertéságazatot is hosszú ideje nyomja az a teher, hogy a mezőgazdasági ágazatok támogatottsága és termelése között felborult az egyensúly. A sertés ágazat termelési és piacra jutási struktúrái nem alkalmazkodnak az igényekhez és a lehetőségekhez. 2011.január-márciusban a vágósertés átvételi ára közel 3,6-3,8 kg abrak árával egyezik meg (Ekkor az aktuális átvételi árak: 300-310 Ft / kg élősúly, 78-81 Ft / kg hízótáp). Szomorúan tapasztaljuk, és tehetetlenül nézzük, hogy Magyarország a stratégiai ágazatok érdekében alkalmazható minimális, - Uniós szabályok szerint megvalósítható - protekcionizmus lehetőségeit sem használja ki. Az ágazat szereplői számára aggasztó, hogy továbbra sem látják tisztán, létezik-e kormányzati szándék magyar állattenyésztés fenntartására!!! Természetesen ilyen körülmények között a termelés fenntarthatatlan! A sertés ágazat gazdasági tartalékainak teljes kimerülése, valamint a jelenlegi válságos helyzet késztette az ágazat szereplőit arra, hogy a sertéstartókat, termelői csoportokat, társadalmi szervezeteket és önálló gazdasági társaságokat képviselő, kb. 1 millió db éves sertéstermelési potenciállal bíró Sertés Lobbit létrehozza. A Sertés Lobbi szerint az ágazat fennmaradásának alapvető társadalmi és gazdasági indokai vannak, melyek a következők: 1. Élelmiszertermelő ágazat lévén, a sertés ágazat a honvédelemhez és az ivóvíz vagy energia ellátáshoz hasonlóan stratégiai ágazat. Stratégiai cél ugyanis az önellátás minimális szintjének megtartása! (1. melléklet) 2. Az ágazat klasszikus értelemben vett termelő ágazat, amely képes arra, hogy a nemzetgazdaság fejlesztéséhez hozzájáruljon! (3. melléklet) 3. Az átlagos magyar sertéstartó vállalkozás egy alkalmazottra vetítve több, mint 1,6 M Ft adót, járulékot fizet be évente a költségvetésbe. Ez 3 001 Ft egy értékesített hízósertésre vetítve (3. számú melléklet). Ezen kívül az egyéb állami intézmények felé különböző jogcímeken, értékesített hízósertésenként további 450 500 Ft-ot fizet be (4. számú melléklet). Azon túl, hogy a sertéstartók munkaerő-foglalkoztatók, közvetve a vidéki Magyarország számos vállalkozásának biztosítanak folyamatos megrendelést és bevételt, melyen keresztül további összegekkel járulnak hozzá az állami költségvetéshez. 4
4. Az ágazat a vidéki életforma fenntarthatóságában, és a vidékfejlesztésben igen jelentős szereppel bír! Az ágazat stratégiai céljai 1.) Az élelmiszer-biztonság követelményeit magas szinten kielégítő jó minőségű, magyar sertéshús előállítása a magyar húsipar és a piac részére. 2.) A feketegazdaság visszaszorítása. 3.) A sertés ágazat versenyképességének fokozása, a kiszámíthatóság megteremtése. A célok eléréséhez használható eszközök Alapvető fogalmak törvényi definíciói: Magyar sertés fogalma: Magyarországon született, és Magyarországon felnevelt sertés. Eredeti magyar élelmiszer fogalma: A Magyar Köztársaság területén folytatott állattenyésztési és növénytermesztési termékpályák feldolgozásra nem kerülő mezőgazdasági alaptermékei, illetve ezekből, mint meghatározó alapanyagokból, magyarországi élelmiszer előállító telephelyen előállított egykomponensű és több komponensű élelmiszer termékek. A definíciót az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény keretein belül kell megvalósítani, amely jelenleg talán az egyedüli technika a kérdés konfliktusmentes megoldására. A feketegazdaság visszaszorításának eszközei: A Termelés Feldolgozás Értékesítés folyamatainak ellenőrzését átláthatóvá, egységessé és könnyen nyomon követhetővé kell tenni. Közös rendszerbe kell összekapcsolni az állattartást, az állategészségügyet, a feldolgozást, a kereskedelmet és a fogyasztóvédelmet. Ki kell irtani a fekete áru legalizálását segítő tevékenységeket (Nem létező szaporulat álcázással, import áru magyar sertésként való értékesítése.) A termelői csoportok, működésük, önellenőrzésük révén elősegítik az ellenőrzést / ellenőrizhetőséget. (6. melléklet) ÁFA csökkentése: Az élősertés, sertéshús, és húskészítmények 25%-os ÁFA tartalmának számos káros hatása van. o A magas ÁFA, és a termékpálya nehéz ellenőrizhetősége miatt az ágazatban a fekete gazdaság jelenléte óriási. (1., és 5. melléklet) o Az élőállat előállítás évtizedek óta minimális vagy 0 eredménye után fizetett (nettó) ÁFA bevétele töredék összeg ahhoz a kiesett állami ÁFA bevételhez képest, amelyet a fogyasztó az illegálisan forgalomba került hús és húskészítmény vásárlásakor nem fizet meg. (5. melléklet) Ha ehhez hozzávesszük a feketegazdaságban lévő, illegális élőmunka közterheinek elmaradását, (3. melléklet adataiból látszik), az ellenőrizhetetlenség miatti nagy állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatot, akkor könnyen belátható, hogy a helyzet tarthatatlan. o A jelenlegihez hasonló helyzetekben, a legálisan működő gazdaságok az input anyagok ÁFA tartalma, és a rossz eredménymutatók miatt, alapvetően ÁFA visszaigénylő pozícióba, vagy az illegalitás irányába tolódnak, ami nem kívánatos a költségvetés számára. Természetszerűleg az illegalitás a feketegazdaság erősödését jelenti a takarmánypiacon is. A helyzet kezelésére az élő állat alacsony ÁFA tartalma, és az élőállat előállítás meghatározó input anyagainak fordított ÁFA megoldása nyújthatna megoldást. 5
o A globálisan várható élelmiszerár emelkedés további jelentős fogyasztásvisszaesést fog eredményezni, ami az ÁFA mértékének csökkentése nélkül a vásárlókat a kétes minőségű, egészségre veszélyes, olcsóbb élelmiszerek felé irányítja. Támogatás politika: A magyar élelmiszeripar stratégiailag fontos alapanyagbázisát biztosító magyar állattenyésztés helyzetbe hozása ágazatsegítő intézkedésekkel. (Pl.: Államilag garantált, kedvező kamatozású hitelek és beruházási alap, takarmányvásárlási alap létrehozásával. Ma a gazdák nem jutnak hitelhez, vagy ha igen, akkor azok költsége a Ny-Európában szokásos költségek többszöröse.) A vertikális integrációk piaci erejének jelentős növelése, (6. melléklet), a termelői csoportok összeolvadásának, növekedésének motiválása. A folyamat egy erősebb érdekérvényesítő szerepbe segíti a termelőket, ugyanakkor a könnyebb ellenőrizhetőség miatt, garancia a legális gazdálkodásra és kereskedésre. Az országos integráció támogatásának kormányzati szándékát a termelői csoportok működésére vonatkozó szabályok változtatásával lehet kifejezni. A jelenlegi rendszer (működési támogatási limit) nem segíti elő a termelői csoportok növekedését, összeolvadását. A csoportok összeolvadásának további akadálya, hogy nem egyértelmű a jelenleg működő BÉSZ-ek, TÉSZ-ek megszerzett előnyeinek továbbvitele az integrációba. Az állatjóléti, valamint, hulla-ártalmatlanítási támogatás további folyamatos alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon. (A kocákra kell adni ezeket is.) A sertéslétszám csökkenése, és a csökkenő igénylés mellett fontos lenne az éves támogatási keret arányos kifizetése, valamint az utolsó negyedévi kifizetésnek a keret erejéig terjedő emelése. A 148-as rendelet további alkalmazása, a rendelet módosítása úgy, hogy csak a Magyarországon született és felnevelt sertésekre (MAGYAR SERTÉS) vonatkozzon, és méret semleges legyen. (A kocákra kell adni.) Növénytermesztés földalapú támogatáson keresztüli motiválása arra, hogy tápanyag-utánpótlásra felhasználja az állattartó telepeken keletkező szerves-, és hígtrágyát. (8. melléklet) Az állattenyésztés trágya elhelyezési problémái égetőek, az állattartók kiszolgáltatottak! Szükséges az állami földek bérbeadásának felülvizsgálata, a bérletbe adásnál az állattartó telepeket előnyben kell részesíteni! A jelenlegi Uniós szabályok szerint az állattenyésztés direkt, jövedelem-pótló támogatása nem megengedett. Az állattenyésztés ilyen típusú támogatását a nyugati országok gyakorlatához hasonlóan csak a földalapú támogatásokon keresztül lehet megvalósítani. E törekvésnek hazánkban sajnos gátat szab az aktuális birtok szerkezet. A földalapú támogatások kiosztásánál ezért figyelembe kellene venni az üzemek saját állat létszámait, vagy ha ilyen nincs akkor azt, hogy a támogatást igénylők, milyen mértékben és formában hajlandóak hozzájárulni, az elhibázott támogatáspolitika miatt kialakult állattenyésztői problémák megoldásához. (A támogatások kiosztásánál figyelembe lehetne venni azt, hogy a növénytermesztők milyen irányba értékesítik a terményeiket az állattenyésztők számára létrehozott gabona intervenciós alapba (támogatandó), vagy a szabad piacon.) Betegségek behurcolásának megakadályozása, mentesség fenntartása, (Ausztria- Aujeszky analógiára Magyarország PRRS, és Aujeszky mentesítése, melynek hatályát nem csak az élő sertésre, hanem a termelők szerint a sertéshúsra is ki kell terjeszteni.) (11. melléklet) A sertéshús átvételi ára és a takarmányok vásárlási árai közti aránytalanságok előfordulásainak kezelése. (13. melléklet) (Sertés intervenció vagy Takarmány alapanyag intervenciós készlet, annak a termelők felé történő értékesítése kamatmentes hitelkonstrukcióval.) 6
A termelés - betegségektől való mentesítést is szolgáló - modernizálására, szerkezet átalakításra és a tenyészállat utánpótlásra lehetőséget adó pályázatok kiírása. A globális gabona és energiapiaci fejleményekhez alkalmazkodó fajták, nemesítésének, (12. melléklet) technológiák alkalmazásának támogatása. A támogatások gyors elbírálása, időbeni kifizetése. Rövid-távú, azonnali intézkedések: A 2010-es év gabona és kukorica árai, valamint az évtizedek óta tartó következetes magyar mezőgazdasági koncepció hiánya az abrakfogyasztó ágazatokat kilátástalan helyzetbe hozta. Függetlenül a termelés volumenétől! A 2011. év azonnali intézkedések segítségével tehető átvészelhetővé a sertés ágazat részére. Ezek az alábbiak: A 2010. évi állatjólléti támogatások 100%-os kifizetése. 2011. évi, emelt összegű állatjóléti támogatások tárgy-negyedévi folyósítása. 2011. évi 148-as rendelet 2010. évi felfüggesztett hányadának gyors kifizetése, a rendelet módosítása: keret emelése, méret-semlegessé tétele, tárgyhavi folyósítása. Takarmány alapanyag vásárlásra fordítható kamatmentes hitel biztosítása az állattartók részére, minimum hat hónapos futamidőre, függetlenül a gazdálkodási mérettől. Egyéb, kiszámítható takarmánybázist biztosító megoldások (Lombard hitel). Sok állattartó telep az EMVA rendszer ATK pályázatait egymásra építette, az improduktív trágyatárolási-, kijuttatási beruházást valósította meg elsőként, és az ÁTK 3-as pályázat segítségével tervez technológiai korszerűsítést. A fentiek okán szükséges az EMVA ÁTK pályázatok elbírálásának, kezelésének, futamidejének, finanszírozásának újratárgyalása az eddigi tapasztalatok, valamint az érintettek javaslata alapján. Az ATK-2-k esetében a jelenlegi rendszerben 1 éves elszámolási időszakot engedélyeznek. Tekintettel a jelenlegi banki finanszírozási gyakorlatra, ill. az MVH támogatás kifizetési készségére indokolt lenne beiktatni egy újabb mérföldkövet az elszámolási időszakon belül. Egyéb eszközök Az aktuális jogszabályok által megengedett protekcionizmus alkalmazása (15. melléklet): pl. gyakori, szigorú és következetes ellenőrzések az élőállat import, a szállítás, az állategészségügy, az állatvédelem, az élelmiszer-előállító üzemek, és a kereskedelmi pontok területén. A sertések etetésére felhasználható takarmányok körének meghatározása. (13. melléklet) A fehérje stratégia átalakítása. (13. melléklet) (Húslisztek felhasználása a sertés takarmányozásban.) A húsipar motiválása a magyar sertés feldolgozása érdekében. A húsok fagyasztva tárolási idejének 6-ról 3 hónapra csökkentése. A hazai élelmiszerek és marketing tevékenységük támogatása, (16. melléklet). 7
A javasolt intézkedések előnyei A megfelelő intézkedések, a felvásárlási árakban és a termelés minőségében olyan változásokat eredményeznek, amelyek a jelenlegi sertésállományt könnyedén megduplázhatják. A sertés gyors szaporíthatósága, jó technológia- tűrése és könnyed alkalmazkodása a különféle üzemméretekhez, jó szervezettség esetén biztosítja a családi gazdaságoktól a nagyüzemi méretekig terjedő színes, de minőségi árualapot előállító termelői skála kialakulását. (9. melléklet) Ez bizonyosan záloga lesz az export növekedésének, és az ágazat nemzetközi versenyképességének. Az ágazat erősödése - a feketegazdaság párhuzamos visszaszorítása mellett - jelentős adóbevételeket generál, és a jelenlegi kb. 7-10 ezer család bizonytalan megélhetését biztossá, jövőjüket kiszámíthatóvá teheti. Segíthet abban, hogy a vidéki életpályát újra tisztelet övezhesse! (10. melléklet) A Sertés Lobbi szerepe A Sertés Lobbi a hazai termelés kb. egyharmadát, képviseli. A megnevezés nem egy szervezetet jelent, hanem kizárólag a termelők érdekei mellet felsorakozó termelők, civilek és központi szándék közös érvényesülését. A közös akaratnak létre kell hozni a termelők gazdasági érdekei érvényesülését mindenki számára legitim módon képviselő, gazdasági alapokon működő termelői csoportosulást. A gazdasági versenyhelyzetben, a gazdaság szereplőivel szemben az egységes gazdasági fellépés tudja a termelők érdekeit legjobban képviselni. A Sertés Lobbi felelősséget érez aziránt, hogy az ágazat problémáinak megoldásában részt vegyen, a civil és egyéb szervezetek javaslatait konstruktívan kezelje. Az ágazatban dolgozó szakemberek révén ugyanakkor nemcsak felelősnek, de képesnek is érzi magát a problémakezelésben való részvételre. Tudjuk, hogy ebben a dokumentumban szereplő javaslatok megvalósítása, nem megy egyik napról a másikra. Amennyiben azonban a sertéságazattal kapcsolatos kormányzati szándék egyértelműen megfogalmazódik, és amennyiben a Sertés Lobbi felkérést kap, az ágazati stratégia részleteinek kidolgozásában való részvételre, arra minden mozgósítható tudásával, örömmel vállalkozik. Javaslatunk szerint, a törzsanyagunk mellékleteiben szereplő témakörök alkalmasak arra, hogy az adott témákban munkacsoportok jöhessenek létre. Képesnek érezzük magunkat arra, hogy a saját érdekünkben a munkacsoportok működését és azok, valamint a központi szervek produktív párbeszédét moderáljuk. A fentiek értelmében a Sertés Lobbi várja az ágazat sorsával kapcsolatos EGYÉRTELMŰ kormányzati szándék kifejeződését és várjuk a felkérést, a problémák megoldásában való részvételre! Budapest, 2011. március 26. Sertés Lobbi 8
1. melléklet: Az önellátás A kedvezőtlen tendenciák következménye, hogy a stratégiailag fontos önellátás bástyáját elbuktuk. Nettó sertésimportőrré váltunk! 2009-ben a KSH adatai szerint a sertés import 75 425 t, az export 30 278 t. A kb. 45 000 t sertésimport (kb. 390-400 ezer sertés) jól korrelál a kocák létszámából, és az egy főre eső sertéshús-fogyasztásból levezethető adatokkal. (lásd táblázat): Magyarország sertéslétszámának anomáliái Húsfogyasztás potenciális bázisa (Magyarországon): 10 000 000 fő Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): 27,6 kg / év/ fő Éves sertéshús igény: 10 000 000 x 27,6 276 000 000 kg sertéshús Sertés vágás 2010. I-VIII. hó (KSH) 3 027 634 db sertés Élősúly 2010. I-VIII. hó (KSH) 343 697 000 kg Vágósúly 2010. I-VIII. hó (KSH): 274 963 000 kg Vágó sertés átlagos nettó élő súly: 114 kg / sertés Húskihozatal: 54% Sertés igény a 2010. I-VIII hó vágások alapján, 1 évre arányosítva 4 541 451 db sertés /év Éves sertés termelési igény fogyasztásból számítva: 276 000 000 / 0,54 / 115 = 4 502 388 db sertés /év Éves sertéstermelés kocaszámból levezetve (219 000 x 19): 4 161 000 db sertés /év Éves vágósertés előállítás (7 hónapos elkészülést feltételezve, záró állományból levezetve) (3 188 000-219 000) / 7 x 12): 5 089 714 db sertés /év Magyarország minimum nettó sertésimportja malacra vonatkozóan, az önellátáshoz: Magyarország nettó sertésimportja hízóra vonatkozóan: 341 388 db sertés /év -587 326 db sertés /év Szomorú tény, hogy 2010. január-augusztus időszakban kb. 3 millió darab volt a sertésvágások száma, ami ugyan 11 %-os növekedés 2009-hez viszonyítva, de ebből 24,8%- ot az import biztosított. (AKI) A fenti táblázat, és az AKI adatai szerint tehát a magyar sertésnek van piaca a világban, de mi ezt nem tudjuk kihasználni. A sertés importra vonatkozó megállapításunknak látszólag ellentmond a záró állomány létszámából számított sertéstermelés. Az ellentmondást vagy az adja, hogy a statisztikai adatok nem pontosak vagy az, hogy ma Magyarországot az olcsó munkaerő és a gyenge önvédelmi mechanizmusok miatt sokan használják bérhízlalási célpontnak. Nem csak Európa hússzemete köt ki nálunk, de sajnos sokszor a malacfeleslege is. A helyzetet súlyosbítja, hogy a malacfelesleg ilyen módon való levezetése sokszor társul egy gyenge állategészségügyi státusszal. Az olcsó malac import a hazai igényeket kielégíti, az árakat viszont alaposan letöri. További következmény, hogy a hízók piacán az előállított sertésmennyiség sokszor meghaladja az ország igényeit. Így az ágazat fő bevételét jelentő hízó szegmensében egy relatív kínálati piac alakul ki, amely magyarázhatja, hogy az átvételi árakban nem a nyugat-európai árak plusz szállítás, hanem a nyugat-európai árak mínusz szállítási költség jelentkezik. 9
Táblázatunk alapján lehet következtetni a feketegazdaság mértékére. A szaporulat alapján számított sertéstermelési potenciál (~5,1 M db) cirka 600 000 db sertésexportot feltételezne. (~4,5 M db igény mellett, 6 hónapos elkészülési idővel még többet.) A KSH sertésvágásokra vonatkozó adatai, az egy főre eső fogyasztás sertésigényre való levezetése, és az import-export adatok viszont 400-600 ezerrel kevesebb sertés piacra kerülését támasztják alá. Az adatgyűjtés lehetőségei miatt a feketegazdaság a fentiekből kikövetkeztethető kb. 10-15%-os mérték minimum duplája lehet, amelyet egy kedvező ÁFA rendszerrel és hatékony ellenőrzésekkel felére vissza lehetne szorítani. A rossz önvédelmi mechanizmusok, és a hiányzó agrárpiaci szabályozások miatt egy rossz ágazati szerkezet alakul ki. Az alapanyag (malac, hús) impulzusok miatt olyan túlreagált folyamatok keletkezhetnek, amelyek stratégiai szempontból teljesen elfogadhatatlanok. A sertéságazathoz kapcsolódó piacon teljes káosz és kiszámíthatatlanság uralkodik! Ilyen körülmények között kellő hatékonysággal, sem gazdálkodni, sem a támogatások hatását várni nem lehet! E rendszer segítségével fenntarthatók viszont azok a nagy telepi beruházások, amelyekhez állatlétszámhoz kötött támogatásokat vettek fel anélkül, hogy azok stratégiailag megbízható ellátást adnának az országnak. (Ezek a telepek csak hizlalást folytatnak, és csak akkor kezdenek bele, amikor egy-egy malac levezetési hullám miatt mélyen ár alatt van a hízóalapanyag beszerzés. E tevékenység nem csak a hazai malac árakat töri le, hanem a hízó árakat is hátrányosan befolyásolja. Következésképp rontja a folyamatosan termelő hazai üzemek eredményességet, a feketegazdaságba hajtja a szereplőket, stb.) Kiszámítható gazdasági környezetben az önellátás 4,5 millió sertésfogyasztási bázisán, minden bizonnyal további 2 M db sertés felnevelése lehetséges kényelmesen az export igények kielégítésére, így Magyarországon évente minimum kb. 6,5 M db sertés előállítása indokolt. Az előállított árumennyiséget megfelelő marketing mellett játszva kellene tudni eladni azon a világpiacon, ahol fel tudjuk mutatni a magyar sertéshús olyan előnyeit, mint: - Gabona alapú takarmányozás, amely így lényegesen kisebb rizikót hordoz az élelmiszeripar melléktermékek káros-anyag tartalmának közvetítésében. - A közepes elkészülési idő alatt az állatok a felnőtt korba lépnek, amely a húsok nedvességtartalmát, ipari felhasználhatóságát, és íz hatásait kedvezően befolyásolják 10
2. melléklet: A magyar sertéságazat fejlődésében tapasztalható anomáliák A magyar agrárszektor tendenciái nemzetközi és történelmi összehasonlításban A világon az élelmiszerek iránti kereslet fokozódik, ugyanakkor Magyarországon a 90-es évek óta a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és bennük a sertés ágazat is lejtmenetbe került. A nemzetközi környezet változásait figyelembe véve azonban a hazai helyzet súlyos problémákat és komoly felelősségeket vet föl. Magyarországon a mezőgazdaság nemzeti kincs, ennek ellenére évtizedek óta mostohagyerek, az elmúlt 20 év alatt csak visszafelé fejlődött. 1. táblázat Az agrártermelés változása 1989-99-es bázisra vonatkoztatva Világpiac Magyarország 1989-90 100% 100% 2002 127% 87% 2005 137% 93% 2009 146% 91% AKI 2011. Az egy hektárra jutó bruttó termelés M.o-on az EU-15-ök átlagának 70%-a, a jövedelemtermelő képesség pedig csak 50%-a. Jövedelem nélkül a fejlődés elképzelhetetlen, ezért a sertéságazat évek óta tartó agonizálásán nem szabad csodálkozni. Úgy kell alakítani termelési környezetet, hogy az jövedelmet teremthessen! A kedvezőtlen tendenciák és állapotok okai összetettek, megoldásuk nagy körültekintést igényel. 2. táblázat Stratégia Vezérelv Külker cél Földtulajdon Gazdálkodási forma Élelmiszeripar Verseny Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás előtt Rendszerváltás után Aktuális megoldás Szocialista tábor, A világpiacra (EU) termelés, Magyarország önellátása, Magyarország de az új "társaknak" van és az igényes piacok élelmezése. versenyképes élelmiszerük. megszerzése. Ellátási biztonság. Konvertibilis valuta megszerzése. Állami, szövetkezeti földek Nagyüzemek (szövetkezet, állami gazdaság) Az 1-2. pontok fontossága miatt, szabályozott és rangján kezelt élelmiszeripar. Verseny nélküliség. A piaci liberalizáció, a pillanatnyi piaci érdekek érvényesülése. Pozitív külkereskedelmi mérleg. Privatizált földterületek, kevés állami föld Privát szektor erősödése, nagyüzem tudatos rombolása Az élelmiszeripar és az élelmiszerkereskedelem feltétel és stratégia nélküli privatizálása. A hazai termékek számára igen éles, előnyök nélküli verseny, még a hazai piacon is. Minőség, gazdaságosan. Magasan feldolgozott élelmiszerek pozitív külkereskedelmi mérlege. A vertikális integrációk földhöz segítése. A változatos üzemméretek összhangja, termelői csoportosulás A termelők jelentős befolyása alatt működő, koncentrált, és nagy teljesítményű feldolgozóipar Protekcionista hazai verseny, amely megteremti az anyagi alapot a nemzetközi versenyképességhez. 11
2. táblázat (folytatás) Kereskedelmi környezet Az agrárszektor néhány jellemzője Rendszerváltás Rendszerváltás után előtt Diffúz kereskedelmi megjelenés Koncentrálódott igények (80%ban hipermarketekben vásárolunk), Az üzletláncok az élelmiszeripar trójai falovai. ÁFA 0% 12,5% Környezetvédelem Kevés tudatosság Sokszor értelmetlen környezetvédelmi túlkapások. Aktuális megoldás A koncentrált, (hipermarket), a helyi kereskedelem, (kisebb boltok) és a direkt eladások (termelői értékesítés) egyenlő arányú fellépése. 25 % jelentős csökkentése, a nagy feketegazdasági hányaddal bíró gazdasági ágazatokhoz hasonló, fordított ÁFA alkalmazása A hatékony termelés és az ésszerű környezetvédelem egyensúlya. Sajnos jelenleg a nemzetközi élelmiszeripar trójai falovai a hipermarketeket üzemeltető áruházláncok. Bizonyos német diszkontláncok (Aldi, Lidl) piaci terjeszkedése és Németország növekvő élelmiszergazdasága között vélhetően jó korreláció van. Valószínűleg nincs ez másképp az egyéb uniós országok és áruházláncaik vonatkozásában sem. Míg 2000.-2003.- ban átlagosan évi 12-13 % volt az élelmiszerimport, és a magasan feldolgozott élelmiszerek külkereskedelmi egyenlege kb. 600 millió Euro, addig ugyanez 2009.-ben 30-(40%) és 0 Euro. Ilyen súlyos szerkezeti problémák közt a protekcionizmus létjogosultságát megkérdőjelezni szakmai hiba. Az agrárágazat hozzájárulása a GDP-hez és az export növekedéséhez nem elhanyagolható. (3. táblázat) Sajnálatos tény a mezőgazdaság GDP termeléshez való közvetlen hozzájárulásának csökkenése 2009-ben és valószínűleg 2010-ben is, ami a nemzetközi tendenciák tükrében egyértelműen a rossz ágazati struktúrák, és a stratégiák hiányának következménye. Érdekes jelenség a mezőgazdasági beruházások részarányának növekedése, ami egyrészt az előremenekülést és az ÁTK pályázatok megvalósítását, másrészt a kedvezőtlen piaci körülmények között egyben a tartalékok kimerülését is jelenti. Az ágazat egyértelmű alkalmazkodóképességét jelenti az exportban való részesedés növekedése. 3. táblázat A mezőgazdasági és A mezőgazdaság részaránya élelmiszeripari termékek részaránya A GDP A A A termelésben beruházásban foglalkoztatottságban fogyasztásban Az exportban Év Folyó áron, % % Folyó áron, % 2006 3,6 4,2 4,9 25,8 5,5 2007 3,6 3,7 4,7 25,0 6,3 2008 4,0 5,0 4,6 25,0 7,0 2009 2,5 5,6 4,6 26,0 7,3 A 2000-es évek elejéig a bruttó mezőgazdasági termeléshez a növénytermesztés és az állattenyésztés közel 50-50 % arányban járult hozzá. Ez az arány 2009-ben 60-40 %-ra módosult. Figyelembe véve az állattenyésztés és feldolgozott termékeinek magas hozzáadott értékét, a nemzeti agrárstratégia feladata a kedvezőtlen arány javítása. 12
Az állattenyésztés alkalmazkodási lehetőségei Az állattenyésztés költségeinek állatfajtól függően, 40-60%-át a takarmányköltségek teszik ki. A sertéstartásban ez 55-70 % a takarmányártól, és a sertéstermelési ágaktól függően (malac előállítás, teljes termelési vertikum, csak hízlalás). Az állattenyésztési ágazatokban a külső környezetei hatások közvetlen hatása tompább, mint a növénytermesztésben, ugyanakkora sajnos a ráfordítási szerkezet változtatására a termelők alkalmazkodási lehetőségei is jóval kisebbek. Ez azt jelenti, hogy a termékek előállítás költségei az egyes évekre vonatkoztatva, és abszolút értéken számítva, általában kisebb ingadozást mutatnak, de az állattenyésztési ágazatok, a költségek és az átvételi árak nagy változásait rosszul tolerálják. Az utóbbi években tapasztalható takarmánypiaci és átvételi ár hektikusságok tehát egyértelműen destruktívak az állattenyésztés számára. Ilyen körülmények között a termelők általában nem tudnak, vagy nem mernek kockázatot vállalni, ráfordításaikat igyekszenek minimalizálni, így a technológiai és genetikai fejlesztések elmaradnak. A takarmányok készletezései miatt a gabona árak alakulása, annak jelentkezésétől időben eltolódva fejti ki hatását az állattenyésztésre. Az utóbbi években jelentkező, és agrárközgazdászok által a jövőre is jósolt, erős gabona áringadozások a megfelelő puffer rendszerek nélkül nagy károkat okoznak. Emellett a gabonafélék, mint élelmiszer-, takarmány-, és energiahordozó alapanyagok felértékelődtek, a spekulációk hatása várhatóan egyre erősebben érvényesül rájuk. E károkat többszörösére erősíthetik azok a folyamatok, amelyek a piacaink önvédelmének gyengeségéből fakadnak. Jelen esetben, a 2010-ben kialakult magas gabonaárak, és 2011-ben a német dioxin botrány miatt jelentkező alacsony felvásárlási árak booster hatását figyelhetjük meg abban a sertéságazatban, amelynek már amúgy sem voltak tartalékai. A tartalékok kimerüléséhez az évtizedek óta tartó rossz piaci körülményeken kívül az egyértelműen megfogalmazott és pártállástól független, szakmailag elfogadott ágazati és agrárgazdasági stratégia hiánya is hozzájárult. Az EMVA ÁTK pályázatok megvalósítása sok esetben be sem fejeződött, de ha be is fejeződött, annak ideje akkorra datálódott, amikor a fentebb említett negatív booster hatás jelentkezett. Ilyen körülmények közt az eredmény várat magára, és a teljesen kimerült tartalékok feltöltésére ugyanúgy nincs lehetőség, mint az általában tervezhető kiadások növelésére. A takarmány és a hazai sertéshús piacon jelenlévő túlzott liberalizáció az általában tervezhető kiadásokat és bevételeket egyértelműen hátrányosan befolyásolja, így a kompenzációs lehetőségek hiányával közösen, 2011-2012-ben kb. 500 ezer - 1 millió sertés záró létszám csökkenést okozhat. Ez komoly kormányzati felelősséget, valamint évtizedek óta tartó hozzá nem értést, súlyos szakmai hiányosságokat vet föl! A probléma megoldását csak átfogó és évekre, vagy évtizedekre szóló, egyértelmű mezőgazdasági stratégiával lehet orvosolni. Minthogy az állattenyésztés teljesítménye a fajtától, a tartási-, és takarmányozási technológiától, valamint a takarmányok hozzáférhetőségétől és árától alapvetően függ. Az agrárstratégiának e pontokra úgy kell kitérni, hogy nagyon kritikusan elemzi az elmúlt időszak hibáit, és azokat alapul véve kiszámítható környezetet teremt a termelés, feldolgozás és értékesítés számára. A kialakított jövőképben a jelenlegi piaci eszközöknek (pl. intervenció) egy olyan védőháló részét kell képezniük, amely nagyobb gazdasági krízis eseten védi a mezőgazdasági ágazatot. 13
3. melléklet: A sertéságazat hozzájárulása a nemzetgazdasághoz a jelenben és a jövőben Az ágazati leépülés adó és járulék vonzata A sertéságazat nemzetgazdasághoz való hozzájárulásának mértéke alapvetően az ágazat volumenétől, és jövedelemtermelő képességétől függ. Az ágazat mérete az utóbbi évtizedben, teljesen egyértelmű csökkenést mutat. 1. táblázat Sertésállomány (december 01. állapot) összesen: ezer Év db ebből koca: ezer db 2000. 4834 348 2001. 4822 343 2002. 5082 381 2003. 4658 320 2004. 4059 293 2005. 3853 277 2006. 3987 290 2007. 3871 259 2008. 3383 230 2009. 3247 226 2010. 3188 219 (Forrás: AKI) A leépüléssel párhuzamosan az ágazatra épülő élelmiszeripari üzemek lehetőségei is beszűkülnek. A vágás / feldolgozás egyensúlya felborul, kezdetben a feldolgozás relatív arányának növekedésével (importból). Később azonban itt is feltételezhető a leépülés. Ezt támasztják alá a rendszerváltás óta tapasztalható tendenciák. 2004 2005 2006 2007 Bruttó kibocsátás részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyó áron Mezőgazdaság, 4,5 % 4,0 % 3,8 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 5,3 % 4,7 % 4,4 % 4,2 % Hozzáadott érték részaránya a nemzetgazdaságban, évben folyóáron Mezőgazdaság, 4,6 % 4,1 % 3,9 % 3,8 % vad és halgazd. Élelmiszeripar 2,8 % 2,5 % 2,4 % 2,2% (Forrás: VM jelentés 2009.) Szélsőséges esetben, végül a feldolgozóipar bizonyos tevékenységei (pl. vágóhidak) egyszerű logisztikára korlátozódnak. Ezt több vágóhíd egyedi példája is bizonyítja. A termelői kapacitások csökkenésével párhuzamosan a feldolgozóiparon kívül leépülnek még olyan kiszolgáló iparágak is, mint a takarmánygyártás, fuvarozás, építőipar, technológiai és állattenyésztési innováció, stb. 2010. április-júniusban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 173 800, az élelmiszeriparban 126 000 (Agrárgazdasági Figyelő 2010.10.27.). A kiszolgáló iparágakról nincs ugyan külön adat, de minden bizonnyal megalapozott az a feltevés, hogy egy mezőgazdasági termelői munkahely elvesztése egy másik (élelmiszer-, és kiszolgáló-iparbeli) munkahely megszűnését is eredményezi. A sertés ágazat állami befizetéseinek kalkulációjához az alábbi táblázatok nyújtanak támpontot. 14
2. táblázat Két sertéstartó cég által fizetendő adók, járulékok 2010. év Cég 1. Cég 2. Cég 3. Cégek összesen Éves átlagos dolgozói állományi létszáma (fő) 207 24 28 259 Átlagkoca létszám / év (db) 5481 672 837 6 990 Értékesített tenyészsüldő, objektív hízó (db) 116626 9794 15275 141 695 Havi átlag bruttó bér: 194 693 Ft 155 817 Ft 88 613 Ft Adónemek Cég 1. Cég 2. Cég 3. Bruttó bérek súlyozott átlaga 179 622 Ft Cégek összesen Iparűzési adó 20 290 800 Ft 3 000 332 Ft 3 583 467 Ft 26 874 599 Ft Kommunális adó 297 000 Ft 0 Ft 100 000 Ft 397 000 Ft Innovációs járulék 3 062 652 Ft 0 Ft 0 Ft 3 062 652 Ft ebből: Debreceni Egyetemtől megrendelt munka díja 2 000 000 Ft 0 Ft 0 Ft 2 000 000 Ft APEH felé befizetett összeg 1 062 652 Ft 0 Ft 0 Ft 1 062 652 Ft Környezetterhelési díj 256 000 Ft 0 Ft 0 Ft 256 000 Ft Rehabilitációs járulék normatíva 9 997 043 Ft 1 157 000 Ft 964 500 Ft 12 118 543 Ft Szakképzési hozzájárulás (1,5%) 7 248 000 Ft 673 000 Ft 442 219 Ft 8 363 219 Ft ebből: Debreceni Egyetemnek adott 2 000 000 Ft 0 Ft 0 Ft 2 000 000 Ft Nádudvari szakiskolának adott 1 500 000 Ft 0 Ft 0 Ft 1 500 000 Ft Karacs F. szakiskola 0 Ft 193 000 Ft 0 Ft 193 000 Ft Saját dolgozók képzésének finanszírozása 507 000 Ft 191 000 Ft 0 Ft 698 000 Ft Befizetés az APEH felé 3 241 000 Ft 289 000 Ft 442 219 Ft 3 972 219 Ft Nyugdíjbiztosítási alapba befizetés (24%) 116 068 148 Ft 10 770 093 Ft 7 145 768 Ft 133 984 009 Ft Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék (3%) 14 898 265 Ft 1 382 371 Ft 893 279 Ft 17 173 915 Ft SZJA Céges 11 099 816 Ft 1 009 823 Ft 12 109 639 Ft SZJA Munkavállalói 118 673 323 Ft 9 275 991 Ft 1 936 078 Ft 129 885 392 Ft Nyugdíjjárulék Munkavállalói (10%) 27 146 515 Ft 2 442 332 Ft 2 948 125 Ft 32 536 972 Ft Egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék Munkavállalói (4%+2%+1,5%) 42 085 829 Ft 3 366 600 Ft 2 948 125 Ft 48 400 554 Ft ÖSSZESEN: 371 123 391 Ft 33 077 542 Ft 20 961 561 Ft 425 162 494 Ft 15
2. táblázat folytatása, a cégek adataiból származtatott eredmények A cégek adataiból származtatott összegek Cég 1. Cég 2. Cég 3. Cégek összesen Bruttó munkabér / év: 483 617 283 Ft 44 875 388 Ft 29 774 033 Ft 558 266 704 Ft Adóbefizetés / munkavállaló / év: 1 792 867 Ft 1 378 231 Ft 748 627 Ft 1 641 554 Ft 1 db kocára jutó adó, járulék (Ft/db): 67 711 Ft 49 223 Ft 25 044 Ft 60 824 Ft 1 fő munkavállalóra jutó sertés kibocsátás (db) 563 408 546 547 1 fő munkavállalóra jutó kocák száma (db): 26 28 30 27 Munkabérek (bttó) / sertés (Ft): 4 147 Ft 4 582 Ft 1 949 Ft 3 940 Ft 1 db értékesített főtermékre (tenyészsüldő, objektív hízó) jutó adó, járulék (Ft/db): 3 182 Ft 3 377 Ft 1 372 Ft 3 001 Ft Munkavállalói terhek / sertés (Ft): 1 673 Ft 1 609 Ft 542 Ft 1 547 Ft Munkáltatói járulékok (Ft): 1 218 Ft 1 344 Ft 526 Ft 1 152 Ft Munkáltatói adók (Ft): 291 Ft 424 Ft 304 Ft 301 Ft Munkabérek (bttó), járulékok és adók / sertés (Ft): 7 329 Ft 7 959 Ft 3 321 Ft 6 940 Ft 3. táblázat A sertéságazati leépülés következtében fellépő állami adó és járulék kiesés Magyarország sertéslétszámának záró értéke 2010-ben (db): 3 188 000 Magyarország kocaállományának záró létszáma 2010-ben (db) (AKI 2010): 219 000 Magyarországon előállított hízó/ koca / év (db): 19 Magyarország becsült éves sertéstermelése kocák alapján (db): 4 161 000 1 munkavállalóra jutó sertés termelés (db): 547 1 munkavállalóra jutó koca (db): 27 1 sertés előállítása után befizetett ÁFA: 1 715 Ft Munkavállalók száma (becsült adatok): Sertés ágazat 8115 Élelmiszeripar 4 057 Egyéb kiszolgáló iparágak 4 057 Kalkulációk: Várható koca záró létszám csökkenés (2011-ben): 52 632 Sertés csökkenés okozta közvetlen munkahelyvesztés: 1 950 Sertés csökkenés okozta közvetett munkahelyvesztés: 1 950 1 fő munkavállalóra jutó adó, járulék (Ft/fő) Cégek összesen Az állami adó-bevételkiesés a megszűnő munkahelyek miatt (munkahelyvesztés x 1 fő járulékai és adói): Állami ÁFA bevétel kiesés a leépülés miatt: A leépülés miatt várható állami bevételkiesés: 6 402 567 487 Ft 1 715 221 948 Ft 8 117 789 435 Ft 16
Természetesen az ágazat bővülése a munkavállalás viszonylataiban jelentős költségvetési bevételt generálhat még akkor is, ha feltételezünk egy hatékonyság növekedést. (Csökken élőmunka fajlagos aránya.) Ne felejtsük el, hogy az ágazat bővülése és eredményességének javulása a számítások szempontjából lényeges helyen szereplő ÁFA összegét jelentősen emelheti, míg veszteséges termelés esetén a visszaigénylő pozíció miatt jelentősen csökkentheti. A leépülés miatti bevételkiesésbe nincs belekalkulálva a megszűnő munkahelyek miatt keletkező munkanélküli segélyek kiadási többlete. Nem számszerűsíthető, ezért a számításokba az sincs belekalkulálva, hogy az ágazat leépülő munkahelyei elsősorban az alacsony képzettségűeket érinti, akiket javarészt vidéki környezetben nehéz lesz átképezni és így visszavezetni a munka világába. A sertés előállítás önköltségének alakulása 2010. november- 2011. március között 4. táblázatsor: Vágósertés előállítás költségvonatkozásai (egyszerűsített kalkuláció 2011.03.21.) Vemhes kocatáp Szoptató kocatáp Malactápszer Malactáp Hízó I táp Hízó II táp Hízó II táp Ára (kg) 70 Ft 79 Ft 300 Ft 94 Ft 84 Ft 78 Ft 72 Ft Korosztályos záró súly (kg) 12 30 45 70 120 Nevelési időszak (nap) 40 30 40 55 Fajlagos takarmányértékesítés 1,8 2,4 2,7 2,9 Napi súlygyarapodás (g/nap) 450 500 625 909 Fogyás/ malac (kg) 36 20 5 32 36 68 143 Fogyás/ malac (Ft) 2 530 Ft 1 546 Ft 1 500 Ft 3 005 Ft 3 024 Ft 5 304 Ft 10 296 Ft Összes takarmány költség / malac: Összes takarmány költség / hízó: Összes takarmány költség / kész sertés: 8 581 Ft 18 624 Ft 27 205 Ft Kiadások megoszlása: Malac előállítás Hízó előállítás Takarmány: 55% 8 581 Ft 70% 18 624 Ft Energia: 10% 1 560 Ft 7% 1 862 Ft Munkabér és j: 24% 3 817 Ft 12% 3 123 Ft Áeü: 7% 1 092 Ft 7% 1 862 Ft Általános költségek: 4% 624 Ft 4% 1 064 Ft 100% 15 675 Ft 100% 26 536 Ft Kész termék nettó súlya (kg) 30 114 Előállítási ár / kg: 522 Ft 372 Ft Előállítási ár / kg (munkabér és járulékai nélkül): 395 Ft 311 Ft A kalkulációk nem teljes körűen tartalmazzák az olyan általános költségeket, mint a hitelkamatok, az amortizáció, a tenyészállat beszerzés vagy előállítás, a hatósági díjak, stb. Ezek azonban sajnos igen jelentős kiadásokat jelentenek, de a kalkulációk nem tartalmazzák a támogatásokat sem, amely talán fedezi a fent említett általános költségeket. 17
6. táblázat Befizetések az állam felé Hatósági díjak: Munkabérek (bttó) / sertés: Járulékok és adók összesen / sertés: Munkavállalói terhek / sertés: Munkáltatói járulékok / sertés: Munkáltatói adók / sertés: Munkabérek (bttó), járulékok, adók hatósági díjak / sertés: Sertés záró létszám (2010. december / AKI) Koca záró létszám (2010. december / AKI) Hízókibocsátás, (hízó / koca / év): Hízók leadási nettó súlya: Sertéshús átlagár: 450 Ft 3 940 Ft 3 001 Ft 1 547 Ft 1 152 Ft 301 Ft 7 390 Ft 3 188 000 db 219 000 db 19 db 114 Kg 1000 Ft Egyéb testrészek átlagára: 300 Ft Felvásárlási ár: 310 Ft Sertéshús fogyasztása (KSH, 2007.): 27,6 kg / év/ fő Magyarország lakossága: 10 000 000 fő Magyarország éves sertéshús fogyasztása (kg): 276 000 000 db Előállított éves sertésmennyiség kocaszámok alapján (db): 4 161 000 db Kocalétszámból levezetve az előállított sertéshús mennyiség / év (kg): 472 356 704 kg nettó élősúly 1 munkavállalóra jutó előállított sertés (db): 547 db ÁFA tartalom (élő állat): 25% ÁFA tartalom (hús): 25% Húskihozatal: 54% ÁFA befizetés: Munkabér és járulékai nélkül számított ÁFA bef. / sertés: -20 Ft ÁFA bef. (A nem ktsg jellegű kiadások után) / sertés: 1 735 Ft ÁFA befizetés összesen / sertés: 1 715 Ft Összes befizetés / sertés: 5 166 Ft 7. táblázat Az ágazat éves bér és járuléktermelése: Az ágazat termelői részének, az állam felé tett közvetlen befizetései: Ebből ÁFA befizetés (sertés termelés, éves szinten): Sertés hús fogyasztásból származó kereskedelmi ÁFA bevétel: Az állam összes bevétele a sertéságazatból és a húsfogyasztásból: 30 751 674 205 Ft 21 494 742 177 Ft 7 137 038 525 Ft 47 119 108 240 Ft 68 613 850 417 Ft Összegzés A KSH adatai szerint 2010. I-VIII. hónap között levágtak 46 644 db kocát, ami a 2009-hez viszonyítva 198,2%-os emelkedés. Mivel a termény árak augusztus után szabadultak el, és hasonlóan augusztus után kezdett csökkenni a sertés átvételi ára nem merész dolog 18
feltételezni a 219 000 db-os kocalétszám további kb. 50 000 db-os csökkenését. Ez a csaknem 25%-os csökkenése hozzávetőleg 4000 munkahely megszűnésével járhat, amely az ágazat jellegéből adódóan a hátrányos helyzetben lévő vidéki munkahelyeket fogja elsősorban érinteni. Ott is nagyrészt olyan munkavállalókat, akiknek az elhelyezkedési potenciálja alacsony. Az utóbbi szűk fél évben, az élősertés átvételi árak alacsony szintje (kb. 290 Ft) miatt, a sertéstartóknak 25-30 % vesztesége keletkezett minden eladott hízón. A tendencia sajnos jelenleg sem tűnik úgy, hogy augusztusig változna. Ilyen mértékű veszteségek esetén csak az önköltségi veszteségek pótlásához minimum 3 nyereséges év szükséges. A 2011-ben várható kb. 25 %-os leépülés, nem csak a kb. 21,5 Mrd Ft állami bevételek jó részének kiesését jelenti, hanem a munkanélküli segélyek által tett állami kiadásokat is növelni fogja. Így összességében az ágazati leépülés nem 8,2 hanem akár 15 Mrd Ft-ba is kerülhet. A kormány sertéságazatra és sertéshúsra vonatkozó tervezett ÁFA csökkentése (5%-ra) a feketegazdaság jelenlétét a termelésben minden bizonnyal csökkenteni fogja. A termelők által előállított termékek alacsony ÁFA tartalma, és a támogatások együttesen valószínűleg elegendő féket fognak jelenteni arra vonatkozólag, hogy a fekete értékesítések volumene csökkenjen. A kereskedelemben lévő feketegazdaság jelenléte azonban nem csak az ÁFA tartalomtól függ, hanem a termékpályák ellenőrizhetőségétől is. A kereskedelemben nincsenek támogatások, így ott az ÁFA csökkentés valószínűleg nem lesz elég visszatartó erő a fekete áruk forgalmazásának, viszont bevétel kiesést jelent az államnak. Az ellenőrizhetőség a termelőnél kezdődik és meghatározó jelentőségű. Amennyiben az import valamint a termelő tevékenység is jól ellenőrzött és jól ellenőrizhető, a kereskedelembe lényegesen kisebb arányban fog bekerülni a fekete áru, még ha ott nincs is ÁFA csökkentés. Újra hangsúlyoznunk kell azonban, hogy az élőállat előállítást terhelő ÁFA alapvetően meghatározza a feketegazdaságba kerülő sertések számát. A kereskedelmi ÁFA csökkentés valószínűleg segít megtartani a jelenlegi fogyasztást, de teljesen biztos, hogy a 20%-os bruttó árcsökkenés nagy részét lenyelik majd a kereskedők. Ott, ahol a polc pénz, a tárolási árakkal befolyásolt árak, stb. megengedett, ostobaság arra számítani, hogy a termelők vagy a fogyasztók helyzete javulni fog, pusztán a kiskereskedelmi ÁFA csökkentéstől! A kereskedelmi ÁFA csökkentéseket mindenképpen meg kell előznie olyan mechanizmusok kialakulásának, amely a nemzetközi piacon drágább, de jobb minőségű magyar sertéshús hazai forgalmának arányát növeli. SEMMILYEN TERMELŐ TEVÉKENYSÉG NEM ÉPÜLHET ARRA, HOGY AZ ÖNKÖLTSÉGNEK MEGFELELŐ BEVÉTELEI LEGYENEK! Az állami támogatásoknak a gazdaságok jövedelmét kell gyarapítania, nem pedig költségcsökkentő tényezőként fellépni. Így magától értetődik, hogy a jelenlegi feltételek változatlansága mellet csak arra lehet számítani, hogy az állam kinyilvánítja azon egyértelmű állásfoglalását, hogy a magyar agrárium nem tart igényt a sertéstermelési ágazatra! Ki kell állni a közvélemény elé, és el kell mondani, hogy az államnak a kereskedelemre nagyobb szüksége van, mint a termékek előállítására! Fel kell vállalni a 10-14 ezer munkahely megszüntetését és azt, hogy az élelmiszertermelésre stratégiai szempontok miatt sincs szükség ma Magyarországon, vagy SÜRGŐSEN TENNI KELL VALAMIT! 19
4. melléklet: A sertéstartókat terhelő hatósági kötelezettségek MGSZH Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság: ATEV: - Állatszállítási hatósági díj (72 Ft /értékesített db, hétvégén, ünnepnap 144 Ft / értékesített db.) - Telepek mentességi felügyelete érdekében minden telepen félévente a tenyészállatok 10%-ától vérmintát kell venni. Kötelező vizsgálat. - Állatjóléti támogatásokhoz negyedévente állategészségügyi hatósági igazolás (1.670 Ft/ telep/ n.év) - Hullaelszállítási és megsemmisítési díj. Más országokban (pl. Ausztria) az állam feladata, a gazdák nem fizetnek érte. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség: - Éves környezetvédelmi felügyeleti díj: telepenként 100.000 Ft/év. - Egységes környezetvédelmi használati engedély elkészítése, 5 évente kötelező felülvizsgálatának eljárási díjai. - Vízjogi üzemeltetési engedély. Minden változtatásnál külön eljárási díj. (Probléma: az egységes környezetvédelmi használati engedély úgy indult, hogy magába foglal minden környezetvédelmi engedélyköteles tételt, a víz mégis kimaradt belőle, így külön engedélyezés, külön eljárási díjak stb. terhelik az állattartókat.) - 2 évente kötelező hulladékgazdálkodási terv eljárási díja. - 5 évente a légszennyezés mérésére pontforrásokból akkreditált kibocsátás-ellenőrzés költségei. - Éves telepenkénti vízkészlet-járulék fizetése. MGSZH Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság: - A hígtrágya keletkezése és kibocsátása miatt nitrát érzékeny területeken 3 évente, nem nitrát érzékeny területeken 5 évente talaj- és talajvízvizsgálaton alapuló talajvédelmi terv készítésének költségei (milliós nagyságrend). Akkreditált labor: - Telepek kötelező ivóvíz vizsgálati díja. 20