Milyen módon teremszthetünk zöldségeket? A zöldségnövények szaporítási módjai

Károssy Ágnes Milyen módon teremszthetünk zöldségeket? A zöldségnövények szaporítási módjai A követelménymodul megnevezése: Zöldségtermesztés A követelménymodul száma: 2230-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-002-30

MILYEN MÓDON TERMESZTHETÜNK ZÖLDSÉGEKET? ZÖLDSÉGNÖVÉNYEK SZAPORÍTÁSI ESETFELVETÉS MUNKAHELYZET 1. ábra. Zöldségpalánták Ahhoz, hogy az értékes és ízletes, jó minőségű zöldségnövények széles választéka jelenjen meg a piacon, sok gondosságra, odafigyelésre van szükség. A zöldségtermesztés fontos és szakértelmet igénylő szakasza a növények szaporítása, főként a palántanevelés követel megfelelő hozzáértést. A legfontosabb előfeltétele a sikeres termesztésnek a kiváló minőségű palánta. Hogyan érhetjük el, hogy kiváló minőségű zöldségpalántát állíthassunk elő? SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM A zöldségnövények szaporításának célja: új egyedek létrehozása. A gyakorlatban a magvetés és a növényi szervekkel történő szaporítás mellett egyre terjedőben van zöldségnövények esetében is a mikroszaporítás. 1

1. Ivaros szaporítás A zöldségnövények nagy részénél alkalmazzuk ezt a szaporítási módot. Vetőmag: ivaros úton létrejövő növényi szerv, amely önállóan képes új generációt létrehozni. Fajtatulajdonság: az adott faj termesztési értékei, biológiai teljesítőképessége, amely meghatározza a felhasználás területeit, környezeti igényét, betegség-ellenállóságát, egyéb tulajdonságait. Magyarországon a termesztett és behozott zöldségvetőmagokat törvény és szabvány alapján minősíti az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (OMMI) Vetőmag-felügyeleti Osztálya. Kereskedelmi forgalomba csak minősített és fémzárolt vetőmag kerülhet. A minősítés szavatolja, hogy a tasakban kiváló minőségű, fajtatiszta és fajtaazonos vetőmag kerül. Minősített vetőmag: állami elismerésben részesített vagy ideiglenes szaporításra engedélyezett hazai vagy külföldi növényfajta, a szabvány szerint alkalmasnak minősített állományból származó, meghatározott szaporítási fokozatú, szabványban előírt minőségű, fémzárolt vetőmag. - szuperelit: nemesítők által előállított vetőmag, - elit: a szuperelit mag szaporulata, - I fokú szaporulat, - II. fokú szaporulat. A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg. 2

2. ábra. Zöldségmagok 1 Ezek a tulajdonságok: - tisztaság, - egészségi állapot, - víztartalom, - ezermagtömeg, - térfogattömeg, - osztályozottság, - csírázóképesség, - csírázási erély. Tisztaság: az ép magvak és az idegen anyagok súlyaránya százalékban megadva. Laboratóriumi körülmények között megvizsgálják, mennyi a törött, sérült mag, az idegen szennyezőanyag, az idegen mag, a karantén gyommag a mintában. Ha a minta 70 százaléknál alacsonyabb tisztaságú, nem hozható forgalomba. Egészségi állapot: a károsítás (élettani, fertőző betegségek, kártevők) jelenlétére vagy hiányára utal. A magok egészségi állapotának meghatározása a magtermesztő területen és betakarítás után történik. Megmutatja, hogy a magvak hány százaléka egészséges, és maggal terjedő betegségek előfordulnak-e. Víztartalom: a magvak tárolhatóságának mutatója. A zöldségnövények magjainak víztartalma 10-15%, olajos magvaké 9-10%. Akkor tárolható legjobban a vetőmag, ha a víztartalma 12-14%. Térfogattömeg: 100 dm 3 térfogatú mag tömege kilogrammban kifejezve. 1 http://www.eskuvofoto.net/pix/vetomag.jpg(2011.04. 05.) 3

Ezermagtömeg: egy növényfaj ezer, a minta átlagának megfelelő ép magok szárazanyagtartalmának tömege grammban kifejezve. Az ezermagtömeg fajra, fajtára jellemző, de bizonyos határok közt változik az időjárás és egyéb tényezők miatt. Néhány zöldségnövény ezermagtömege és csírázási képessége: Növény neve ezermagtömeg csírázóképesség paprika 3-5 g A mag 3-4 évig csíraképes. paradicsom uborka borsó 2,5-3,3 g 23-36 g 100-400 g Csírázóképessége 90-98%- os, a mag 4-5 évig csíraképes. A mag a csíraképességét 6-8 évig megtartja. A mag a csíraképességét 4-6 évig megtartja. bokorbab 250-500 g 3-4 évig csíraképes. karósbab 250-500 g 3 évig csíraképes. fejeskáposzta, vöröskáposzta, kelkáposzta, bimbóskel 3-4 g A mag a csíraképességét 4-5 évig megtartja. spárgatök 300-500 g 4-5 évig csíraképes. vöröshagyma sóska 2,5-4 g 0,7-1,2 g A mag a csíraképességét 3-4 évig megtartja. A mag a csíraképességét 3-4 évig megtartja, nehezen csírázik. sárgarépa 1,2-1,5 g 3-4 évig csíraképes. petrezselyem 1,2-1,8 g 2-3 évig csíraképes a mag. Osztályozottság: a magok méret szerinti egyenletességét fejezi ki. Ha osztályozott magot használunk a szaporításhoz, egyenletesebb lesz a kikelő növényállomány, ami a termesztés időzítése miatt fontos. Csírázóképesség: a csíraképes magok arányát mutatja. A különböző zöldségfajok magjai különböző ideig tartják meg csírázóképességüket. A sóskánál, a pasztináknál előfordul, hogy csak egy évig. Használati érték: a vetőmagszükséglet fokmérője. Kiszámítási módja: Használati érték százalékban: a tisztasági százalék és a csírázási százalék szorzata. 4

Használati érték: tisztasági % csírázókép esség 100 A vetőmagokat az értékmérő tulajdonságaik alapján a következő osztályokba sorolva hozzák forgalomba: - I osztályú, - II. osztályú, - forgalomba csak külön engedéllyel hozható. Milyen információk vannak a tasakon? A házikerti vetőmagok csomagolásán feltűntetik a faj és fajtanevet, tájékoztatók a vetés, palántázás idejéről, leírás a szaporításról, szerepel a vetőmag mennyisége darabban vagy grammban, érvényességi ideje. A maggal történő szaporítás sikere a felhasznált vetőmagok értékmérő tulajdonságaitól függ. A vetőmagok értékmérő tulajdonságai a vetőmag gyakorlati értékét határozzák meg. Ezek a tulajdonságok: tisztaság, egészségi állapot, víztartalom, ezermagtömeg, térfogattömeg, osztályozottság, csírázóképesség, csírázási erély. 2. Magvak vetés előtti kezelése Vetőmagok tárolása: a megfelelő tárolás gondoskodik a csírázóképesség megőrzéséről. A magvakat felhasználásig száraz, hűvös helyen kell tárolni. A magokat a papírborítón belül csíramegőrző fémtasakban is csomagolják, célszerű bontatlanul tárolni. A vetés előtti magkezelési eljárások célja a vetés megkönnyítése, az egyenletesség biztosítása, a kelés elősegítése. Előcsíráztatás: leginkább a melegigényes, hosszú csírázási idejű növényeknél használják. Vetés előtt, párás körülmények között, 4-12 óráig langyos vízben duzzasztják a magokat, majd nyirkosan tartva a magokat megindul a csírázás. Az előcsíráztatott magokat azonnal el kell vetni, gondosan, hogy ne sérüljön a gyököcske. Célja: a tenyészidő megrövidítése, a kelési százalék javítása. Hőkezelés: hőmérséklet és szárítás hatására a magban különböző folyamatok indulnak meg, ezáltal javul a mag csírázóképessége. A dughagyma hőkezelésével el lehet érni, hogy a magszárkezdemények visszafejlődnek. Osztályozás: az osztályozott vetőmag használatával biztosíthatjuk a vetés egyenletességét. Drazsírozás (pillírozás): a vetés egyenletességét az ápolást segíti. Drazsírozáskor a magot valamilyen burkolóréteggel veszik körül (tápanyag és növényvédőszer). A magok mérete, tömege megnő, könnyebb vetni, a növényvédőszer pedig biztosítja a kártevők elleni védekezést. 5

Van olyan cég Magyarországon, aki bérmunkában végzi a pillírozást. A kertészek által beszerzett zöldségmagokkal, igény szerinti méretben, elvégzik a magkezelési műveletet. Növelik az apró magok térfogatát, tömegét. Ezzel az eljárással növényvédőszer is felvihető a magra. Ajánlott: saláta, paradicsom, paprika, zeller, petrezselyem, hagymafélék, káposztafélék magjainál. Keverés: az apró, nehezen csírázó magokat (pl. petrezselyem) keverik fűrészporral, kukoricadarával, így egyenletesebb lesz a magvetés. Koptatás: a szőrös vagy kis kapaszkodókkal rendelkező magvakat (paradicsom, sárgarépa) könnyebb szemenként vetni, ha koptatják a felületét. Gamma besugárzás: különleges magkezelési eljárás. Alkalmazzák a máknál és a majoránnánál. Ezek a növények a keléshez megfelelő sűrű állományt kívánnak, de ha sűrű az állomány, nem fejlődnek megfelelően, egyelni kell. A sugárkezelt magok kicsíráznak, majd elpusztulnak. Általában 30-40%-ban kevernek a magokhoz sugárkezelt magot. Csávázás: a csávázáskor valamilyen szerrel vonják be a magvakat, megvédve a vetőmagot a kártevőktől és a betegségektől. A csávázószer lehet por vagy oldat. A maggal terjedő vírusok ellen a csávázószer nátrium-hidroxid, a baktériumok és gombabetegségek ellen réztartalmú szereket használnak, a szívókártevők ellen szisztematikus szerrel kezelik a magokat. 3. Vetőmagszükséglet kiszámítása Tenyészterület: egy növény rendelkezésére álló terület. A sor- és tőtávolság szorzata. Az állománysűrűség kiszámítása: az 1 hektáron vagy 1 négyzetméteren elhelyezett növények száma adja meg. A vetőmagszükséglet függ a terület nagyságától, a vetés sűrűségétől és a mag ezermagtömegétől. Ezekkel a tényezőkkel egyenesen arányos. Fordítottan arányos a tisztasági százalékkal és a csírázási százalékkal. A vetés előtti magkezelési eljárások megkönnyítik a vetést, lehetővé teszik a jobb csírázást. Magkezelési eljárások: előcsíráztatás, hőkezelés, osztályozás, drazsírozás, keverés, koptatás, gamma sugárzás, csávázás. 4. Magvetés A magvetés helye szerint: - szabadföldön, - termesztőberendezésben. A magvetés célja szerint: 6

- végleges helyre vetés, - vetés palántanevelés céljára, - vetés kétéves, valamint évelő növények nevelésére. Végleges helyre vetés: A legelterjedtebb szaporítási mód. A rövid tenyészidejű, egyöntetűen érő fajokat szaporítjuk ezzel a módszerrel. Kizárólag helybenvetéssel szaporítjuk a következő zöldségnövényeket: Zöldborsó, zöldbab, spenót, cékla, mángold, sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, retek, sütőtök, patisszon. Főként magvetéssel szaporítjuk: sóska, fejes saláta, spárgatök, cukkini, uborka. A kétéves, valamint évelő növények előállítását célzó magvetés különleges szaporítási mód. Ebbe a csoportba tartozik a vöröshagyma dughagymatermesztését szolgáló magvetés, a kétéves fajok dugványnevelését célzó magvetés pl. sárgarépa, petrezselyem, cékla, pasztinák, zeller és egyes káposztafélék. A vetés időpontja: A szabadföldi magvetés időpontját meghatározzák: az időjárási viszonyok, a talaj szerkezete, a hasznosítás módja (fő-, másod-, áttelelő vetés) a piac elvárásai. Időjárás: a csírázáshoz fajonként különböző hőmérséklet szükséges. Meghatározza még talaj nedvességtartalma, a várható fagyok, a megvilágítás időtartama. Talajviszonyok: kora tavasszal módosíthatja a vetés idejét a talaj milyensége. A gyorsan melegedő homoktalajokon hamarabb vethetünk. A piac igényei: úgy kell a vetési időzíteni, hogy akkor kapjunk betakarítható termést, amikor a piacon várhatóan igény lesz rá. Fontosabb vetési időpontok szabadföldi helybe vetésnél: 1. Március elején, amint a talajra rá lehet menni, vetjük a hidegtűrő zöldségfajokat: petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó. 2. Március közepén, amikor a talaj 5-8 C-ra már felmelegszik: hagyma, káposztafélék, cékla, burgonyafélék, borsó. 3. Áprilisban, amikor a talaj 10-12 C-os: csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye, uborka, zöldbab. 4. Június-júliusban: csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó szakaszai. 5. Augusztusban másodvetések: őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma. 6. Szeptember-októberben: áttelelő spenót, fejes saláta. 7. november vége-december eleje: tél alá vetés időszaka. Ilyenkor vetik a petrezselyem, egyes kifejtőborsó magjait. 7

8. Téli vetés: korai borsó. A vetés mélysége: A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és nedvességtartalma határozza meg. A vetési mélység egyenesen arányos a vetőmag átmérőjével. A gyakorlatban általában úgy határozzuk meg a vetés mélységét, hogy ahány mm átmérőjű a vetőmag, annak tízszeres mélységében vetünk. A talaj kötöttsége és víztartalma módosítatja ezt az értéket. 8

Magvetés módjai: Eszköze alapján a vetés lehet kézi vagy gépi. A kézi vetést kevés helyen, kisüzemi körülmények között alkalmazzák. Vetésmódok: - szórt, - soros, - ikersoros, - fészkes, - fluid vetés, - sorjelző vetés. A szórt vetést az egyenetlen tenyészterület miatt szántóföldön nem alkalmazzuk. Soros vetésnél a sortávolság meghatározott, a tőtáv változik. Ikersoros vetés a soros vetés egyik változata. Fluid vetés: előcsíráztatott magvak folyékony vagy zselés anyagban. Sorjelző vetés: lassan csírázó, kezdetben lassan fejlődő növényeknél. 3. ábra. Szemenként vetés, szaporítóládába 9

A magvetés helye szerint lehet: szabadföldön vagy termesztő-berendezésben. A magvetés célja szerint lehet: végleges helyre vetés, vetés palántanevelés céljára, vetés kétéves, valamint évelő növények nevelésére. A vetés mélységét a vetőmag mérete, a csírázás időtartama, a talaj szerkezete és nedvességtartalma határozza meg. A vetés lehet kézi vagy gépi. Vetésmódok: szórt, sorba, szemenként, soros, ikersoros, fészkes vetés. 5. Palántanevelés A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése. A magvetés helye különbözik a termesztés helyétől. A zöldségtermesztő területek mintegy felén palántázott növényeket használnak. A palántanevelés helye: fűtött vagy fűtetlen termesztőberendezés, szabadföldi ágy. Fontos, hogy a palántanevelésre használt termesztőberendezés jól fűthető, világos fólia- vagy üvegház legyen. Előnye: a termesztés időzíthető, a szedés előre hozható. A kiültetésig kevesebb a helyigény, több növény nevelhető egységnyi területen. Néhány hosszú tenyészidejű növény csak palántaneveléssel nevelhető. 4. ábra. A palántanevelés helye: termesztőberendezés 10

A palántanevelés előnyei: - Előbbre hozható a termésérés. - Palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni. - Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el. A palántanevelés költséges. A kertészeti növények termesztésénél az egyik legkényesebb szakasz a palántanevelés. A sikeres termesztés előfeltétele az egészséges, fejlett palánta. Ahhoz, hogy megfelelő minőségű palántát lehessen előállítani, a következő feltételek szükségesek: jó termesztőközeg, megfelelő klíma, jó minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és mennyiségben. A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés nélkül. Palántanevelési módok: 1. Tűzdelés nélküli: a tűzdelés nélkül előállított palántát sima vagy szálas palántának nevezzük. 2. Tűzdeléses palántanevelés: A tűzdelés előnyei: - hely- és fűtés megtakarítás, - tűzdeléssel egyenletesebb növényállomány érhető el, - tűzdelés után a palánták bojtosabb gyökérzetet fejlesztenek. A tűzdelés hátrányai: - nagy a kézimunka igénye, - terjeszti a betegségeket, - egyes növényfajok nem tűrik a tűzdelést (kabakosok). A tűzdelés végezhető: szaporítóládába, palántaágy talajába, tápkockába. Tűzdeléssel elkerülhető a sűrűn kelt palánták megnyúlása, erős, zömök, átültetést jól bíró palántákat kapunk. Tűzdeléssel elsősorban a korai káposztafélék, a paprika, a paradicsom, a tojásgyümölcs, a zellerpalántát termesztik. Tűzdelés ideje: amikor a növény szikleveles vagy egy lombleveles. A növénynek ez az állapota a vetéstől 2-4 hét elteltével tapasztalható. Tűzdelni általában egyszer szoktak. 11

Menete: a tűzdelés előtt gondosan öntözzük be a növényeket, hogy könnyen kiszedhetők legyenek. A szaporítóládában lévő magoncokat óvatosan szedjük ki a ládából. A kis növényeket száruknál megfogjuk, tűzdelőfával a gyökerek alá nyúlva óvatosan, ügyelve a sérülések elkerülésére, szedjük ki a növényeket. Ha nagyon összenőttek a gyökerek, egyszerre több növénykét tudunk kiemelni, majd óvatosan szétválasztjuk azokat. Ha a növény főgyökere túl hosszú, kézzel vissza lehet csípni. A kiszedéssel egyszerre elvégezhetjük a növények válogatását is. A beteg, nem megfelelően fejlődő növényeket kiselejtezzük. Ha szükség van rá, a kisebbeket külön is lehet tűzdelni. Tűzdelési távolság: zeller: 4 x 4 cm; tojásgyümölcs: 7 x 7 cm; paradicsom: 8 x 8 cm; káposzta: 5 x 5 cm; paprika: 6 x 6 cm; paradicsompaprika: 10 x 10 cm. 3. Tápkockás palánta: Tápkocka: nedves földkeverékből készített kocka, henger vagy kúp. Különböző méretben készítik, a növény igényei szerint. A földkeverék alapanyagai: tőzeg, komposzt, gyepszintföld, érett istállótrágya. Dúsítható műtrágyával. Fontos követelmény, hogy a földkocka ne essen szét, a gyökér ne sérüljön. A megfelelő víztartalommal elérhető a tartósság: 1 köbméter földkeverékből kb. 6000 db 5 x 6-os tápkocka készíthető. A tápkockába közvetlenül vetnek vagy tűzdelnek. A tápkockákat géppel készítik. 5. ábra. Tápkocka készítő Előnye: 12 - könnyebb a palántázás, - kiültetéskor a gyökér nem sérül,

- korábban fordul termőre, - jobb termésátlagok, - olcsóbb, mint a cserép. A tápkockák méretét a növény igényei határozzák meg. Leggyakrabban használt tápkocka méretek: fejes saláta: 4-5 cm, karfiol, fejes káposzta: 5-6 cm, paprika, kínai kel: 6-7 cm, paradicsom, uborka: 6-8 cm, más kabakosok: 7-8 cm. 6. ábra. Tápkockás palánták 4. Cserepes palánta: A cserépben nevelés lehetővé teszi a növénykék egyedi kezelését, megkönnyíti az ültetést. Általában 7x7-es cserepeket használnak. Hajtatásban, amikor hosszú a nevelés, mert fényszegény időszakban történik a termesztés, hasznos a cserepes palánta alkalmazása (paprika, paradicsom) mert könnyebb a mozgatása, szétrakása. Az oltott sárga- és görögdinnye palántákat cserépben nevelik, így történik az értékesítés is. A cserepes nevelés megdrágítja a palántát. 13

7. ábra. Cserepes palánták 5. Korszerű, tálcás palántanevelés: A korszerű, tálcás palántanevelés elterjedőben van. Szinte minden mozzanata automatizálható. A növények műanyag tálcába préselt, henger alakú mélyedésekbe kerülnek. A tálcákon a henger alakú mélyedések mérete különböző lehet. A magvetés közege kórokozó- és kártevőmentes, tőzeg alapú közegben történik. A korszerűbb, nagy mennyiségű palántát előállító üzemekben a magvetéshez pillírozott vetőmagot használnak, a magokat vákuum elven működő vetőgéppel vetik. A bevetett tálcákat takarják, beöntözik. A korszerű üzemekben a bevetett tálcák csíráztatókamrába kerülnek, ahol a szabályozott hőmérséklet és páratartalom mellett a csírázás gyors és egyöntetű lesz. A kicsírázott növényeket aztán tálcástól kirakják a termesztőberendezésbe. A palántanevelés célja: a melegigényes és nehezen csírázó zöldségnövények előnevelése. A palánta lehet: szálas, tápkockás, cserepes, tálcás. Előállítható tűzdeléssel vagy tűzdelés nélkül. A palántanevelés előnyei: Előbbre hozható a termésérés. A palántanevelés során a környezeti tényezőket jobban tudjuk befolyásolni. Kisebb területen nagyobb árbevétel érhető el. Megfelelő minőségű palánta előállításának feltételei: jó termesztőközeg, megfelelő klíma, jó minőségű vetőmag, növényvédelem, öntözés és tápanyag-utánpótlás a megfelelő időben és mennyiségben. 14

A palántanevelés ápolási munkái: Az ápolási munkák a kiültetéstől, a kirakástól a kiültetésig tart. Cél: kellően edzett, egészséges palánták előállítása a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása. Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag utánpótlás, növényvédelem. A vetés időpontját a kiültetés időpontja határozza meg. A palántanevelés ideje: - Fejes saláta, káposztafélék, kabakosok: 4-5 hét. - Paradicsom, paprika: 6 hét. - Zeller: 8-10 hét. Hőmérséklet: A palántanevelés sikere nagyban függ attól, hogy a növényfaj igényeinek megfelelő hőmérsékletet biztosítunk a közegben és a légtérben. A túl alacsony hőmérséklet lassítja a növekedést. Hideg talajba ne vessünk, és ne tűzdeljünk. A különböző zöldségfajok hőmérsékletigénye eltérő lehet. A gyakorlatban a zöldségpalántákat hőmérsékletigényük alapján két csoportba osztjuk: Melegigényesek: paprika, paradicsom, uborka, dinnye, spárgatök. Hidegtűrők: karalábé, fejes saláta, fejes káposzta, kelkáposzta, karfiol. A növények fejlődésük során különböző hőmérsékletigényűek. A legmagasabb hőmérsékletet csírázáskor igénylik a növények, szikleveles korban csökken a hőmérsékletigényük, majd a lomblevelek megjelenésekor ismét növekszik a hőigény. Zöldségnövények optimális hőigénye: hőigény zöldségnövény 25 C paprika, görögdinnye, sárgadinnye, uborka, spárgatök, 22 C paradicsom, bab, kukorica, tojásgyümölcs, 19 C vöröshagyma, fokhagyma, cékla, zeller, spárga, 16 C sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, borsó, fejes saláta, spenót, sóska, burgonya, az előző csoportban nem szerepelt hagymafélék, 13 C káposztafélék, retek, torma. 15

Általánosságban mondható, hogy kelésig a növény hőoptimuma felett 7 C-al tartják a hőmérsékletet, szikleveles állapotban az optimum alatt 7 C-al. Ha magas a hőmérséklet, a palánták megnyúlnak. A szikleveles kor 10-12 napig tart, ezután az optimumot tartjuk edzésig. Ha kevés a fény, csökkenteni kell a hőmérsékletet. Nagyon káros a hőmérséklet ingadozása. Palántanevelés szempontjából a talaj, a termesztőközeg hőmérséklete is fontos. Talajhőmérséklet igények: - káposztafélék: 12-14 C, - fejes saláta: 14-16 C, - paradicsom 18-19 C, - paprika 20 C, - uborka 20-25 C. Öntözés: A növények a csírázáshoz szükséges vizet a vetőközeg beöntözésével biztosítják. A párolgás mértéke takarással csökkenthető. Szikleveles korban érzékenyek a növények az öntözésre, ilyenkor nem tanácsos öntözni. Szikleveles kortól, az időjárástól függően, 5-30 mm öntözővizet juttatnak ki hetente. Tápanyag-utánpótlás: A magvetés, a palántanevelés közege tőzeg alapú, szükséges a tápanyaggal való dúsítása. A tápanyagellátás történhet lassú hatású műtrágyák tőzegbe való keverésével, folyamatos tápoldatozással vagy a két módszer kombinálásával. Elterjedtebb módszer a lassú hatású, retard műtrágyák használata. Ezek a műtrágyák lassú lebomlásúak, vagy szabályozott a tápanyagleadásuk. Lassú tápanyag-leadásúak azok, amelyek nagyon lassan oldódnak a talajoldatban. Ilyen pl. a Buviplant. A szabályozott tápanyag-leadású műtrágyák könnyen felvehető formában tartalmazzák a tápanyagokat, de olyan anyaggal vonják be, ami a víznek nehezen átjárható. Ilyen műtrágya, pl. a Plantacote vagy az Osmocote. Ezek a műtrágyák elég drágák, ez az oka, hogy kevéssé elterjedtek. A másik módszer a folyamatos tápoldatozás. Napjában akár többször is híg tápoldattal (töménység: 0,1-0,2%) öntözik a növényeket, a tűzdeléstől kiültetésig. A tápoldatozást a fény- és hőviszonyokhoz kell igazítani. Ha kevesebb a fény télen, a tápoldatot töményebbre készítik. Kombinált módszer: a két előbbi kombinálása. A csírázó növények érzékenyek a sóra, a magas tápanyagszint lassítja a csírázást. A palánták a főgyökér elágazása után, az első lomblevelek megjelenése után igényelnek tápanyagot. A nem megfelelő mennyiségű tápanyaggal ellátott palánták ellenben gyenge szövetűek, gyorsan megnyúlnak, rosszul gyökeresednek. 16

Növényvédelem: Az egészséges palánták előállításának egyik feltétele az egészséges, csávázott mag. Fontos a megfelelő minőség. A másik fontos tényező, hogy a talaj, a vetőközeg fertőzésmentes legyen. A szaporítóládákat is fertőtleníteni kell. Ezen feltételek megelőzik a betegségek kialakulását. A leggyakoribb betegség, ami palántanevelés során előfordul, a palántadőlés. Több gombafaj okozza. Leggyakrabban a paprika, a paradicsom és a káposztaféléknél tapasztalható, foltokban pusztulást okoz. A kártevők közül a tripszek, a levéltetvek veszélyesek. Edzés: Az edzés a palántanevelés utolsó szakasza. Kiültetés előtt fokozatosan hozzá kell szoktatni a növényeket a kinti viszonyokhoz. A kiültetés előtt 10-12 nappal lehet kezdeni az edzést. Szétrakás: Ahogy növekszik a fejlődő palánták térigénye, nagyobb térállásba rakják szét a növényeket, így megfelelően egyenletes lesz a fényellátás. Az ápolási munkák a kiültetéstől, kirakástól a kiültetésig tartanak. Cél: kellően edzett, egészséges palánták előállítása, a megfelelő időben. A megfelelő minőségű palánták előállításához a kedvező környezeti feltételek biztosítása. Ápolási munkák: víz és a páratartalom biztosítása, tápanyag-utánpótlás, növényvédelem. 6. Ivartalan szaporítás Az ivartalan módon való szaporítás (vegetatív szaporítás) a növény valamely részével történik. A zöldségtermesztésben ez a szaporítás kisebb arányú. Vegetatív szaporítással szaporítjuk a következő növényeket: Burgonya, vöröshagyma, fokhagyma, torma, metélőhagyma, rebarbara. Burgonya: gumóval szaporítjuk. A burgonyagumó nem más, mint megvastagodott földalatti szárrész. Fokhagyma: a hagymát gerezdjeire szedjük, ezekkel szaporítjuk. Rebarbara: szaporítható magvetéssel is, de ivartalan módon tőosztással is. Tőosztáskor 2-3 rügyes gyöktörzseket dugványozunk, tavasszal vagy ősszel, állandó helyre. Vöröshagyma: dughagymával. 17

Mikroszaporítás: Szövettenyésztés: különböző növényi részeket izolálnak, laboratóriumi körülmények között szaporítják. A szaporítás kiindulása lehet: - csúcsmerisztéma (levélkezdemény nélküli tenyészőkúp), - hajtáscsúcs (a hajtás egészen apró része), - hónaljrügy, - virágkezdemény, - levélrészek: levélnyél, levéllemez, - szár. A növényi részeket táptalajon nevelik szabályozott körülmények között, hormonok segítségével. Mikroszaporítást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, káposztafélék, burgonya, torma, uborka, zeller, hagymafélék, spárga, tojásgyümölcs, görögdinnye, rebarbara. Oltás: A zöldségtermesztésben is egyre inkább terjed a növények oltása. Ennek az eljárásnak a célja a betegségek vagy kártevők elleni ellenállóság biztosítása, valamint a növény életerősségének fokozása. Használják fűtött és fűtetlen fóliás hajtatásban, valamint szabadföldi termesztésben is. Oltást használnak a következő zöldségnövényeknél: paradicsom, paprika, uborka, sárgadinnye, görögdinnye, tojásgyümölcs. Dinnyét tök alanyra oltják. Előnye: az alany jobban tűri az alacsonyabb talajhőmérsékletet, erősebb a gyökérzete, így jobb a tápanyag- és vízfelvétel, nagyobb a terméshozam, ellenálló a gombás betegségekkel szemben. A paradicsomot és a tojásgyümölcsöt paradicsom alanyra oltják. Célja: fonálféreg ellenállóság, nő a hozam, erősebb gyökérzet. Paprikát erősebb gyökérzetű vad alanyra oltják. Uborka esetében az alany tök vagy cukkini. 18

TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. feladat Keresse meg az interneten a Palánta Plusz cég honlapját! (http://www.palantaplus.hu/) Válaszoljon a kérdésekre írásban! a) Soroljon fel a tálcás palántákból legalább 6-ot, amelyek szerepelnek az ajánlatban! b) Milyen típusú palántákat árul ez a cég? c) Milyen tálcatípusok rendelhetők? d) Mikor kezdte meg a cég a működését, mekkora a terület, amin termelnek, mennyi palántát állítanak elő? e) Mennyibe kerül a csemegekukorica tálcánként? 19

2. feladat Keresse meg a KITE Zrt. palánta ajánlatát az interneten! (http://www.kite.hu/index.php?page=27) Válaszoljon a kérdésekre írásban! a) Milyen zöldségnövények palántáit kínálják? b) Milyen tálcákban forgalmazzák a palántáikat? c) Milyen különleges palántákat kínálnak? a) b) c) 3. feladat Olvassa el a Kertészet Szőlészet 2010. július 20-i számában megjelent A robot oltja a dinnyét című cikket! Megtalálja az interneten is: http://www.kerteszetesszoleszet.hu/node/370 Válaszoljon a kérdésekre írásban! a) Mi a siker titka? b) Hogyan működik? 20

4. feladat Figyelje meg egy zöldségnövény vetőmagjának csomagolását! Milyen információkat tartalmaz? Válaszát írja le a kijelölt helyre! Megoldási javaslatok 1. feladat a) paprika, padlizsán, paradicsom, zeller, dinnye, uborka, tök, saláta, káposztafélék, póréhagyma. b) tálcás, tápkockás, cserepes. c) Cellaszám: 288, 200, 128, 98, 72, 40, méter cm: 2 x 2, 2,5 x 2,5, 3 x 3, 3,5 x 3,5, 4 x 4, 5,5 x 5,5. d) A cég 2002-ben kezdte meg működését. A fóliával borított terület nagysága: 13 000 négyzetméter, 15 millió darab palántát állítanak elő. e) 5790 Ft/tálca 2. feladat a) paprika, sárga- és görögdinnye, káposztafélék, paradicsom, saláta, zeller. b) hungarocell tálcákban más-más térállásban. Tálcák: 54-es, 96-os, 126-os, 176-os, 187- es. c) oltott dinnyepalánta. 3. feladat a) Előny az egyenletesség, a tökéletes illeszkedés, a stabil oltási pont és a kiültetés után is egyenletes állomány. Az igazi siker kulcsa az, hogy a gép a szik alatt olt, emiatt nem hajt ki a tök alany, ezzel rengeteg munkától és esetleges károkozástól kíméli meg a gazdálkodót, hiszen nem kell a vadalással foglalkozni. 21

b) Az oltórobot egy tálca alannyal és nemessel foglalkozik egyidejűleg. Kamerák érzékelik, hogy a tálcán belül melyik növénynek milyen vastag a szára. A robotkarok egy alanyt és egy nemest emelnek ki a tálcából egyszerre mindig azt a kettőt, amelyeknek a kamera által közvetített adatok szerint tökéletesen azonos a szármérője. Ezután egy kés levágja az alany felső részét, mindkét sziklevéllel együtt, a nemesről pedig az alsó, gyökeres részt távolítja el. Az oltócsipesz zárt, a szárat teljesen körbevevő, kb. 1 cm magas szilikonhenger, amelyet a robotkarok három oldalról megfognak, és megnyújtanak arra az időre, amíg a megvágott alanyt alulról, a nemest pedig fölülről belecsúsztatja a másik két robotkar. Ezután elengedik a szilikonhengert, amely rászorul az oltvány szárára úgy, hogy éppen középre kerül a két érintkező vágási felület. A Zöldség Palánta Kft. által használt robot már létező konstrukció, amit a szakismereteik segítségével alkalmaztak az uborka- és paradicsomoltáshoz használt dinnyepalántára mondta Lóczi János. Nehéz feladat volt például az oltócsipesz anyagának kifejlesztése vagyis eljutni arra a felismerésre, hogy az oltócsipesz anyaga problémaforrás lehet. Ez a műanyag henger meghatározott idő alatt elporlad, ez az idő növényenként más és más. 4. feladat A vetőmagok csomagolásán általában a következő információk találhatók: Faj- és fajtanév, ki állítja elő, minősítés, információk a felhasználásról, lejárati idő, mag mennyisége. 22

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Írja le, melyik a zöldségnövényeknél alkalmazott leggyakoribb szaporítási mód! 2. feladat Sorolja fel a vetőmagok értékmérő tulajdonságait! 3. feladat Hogyan határozható meg a vetőmag használati értéke? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 4. feladat Milyen vetés előtti magkezelési eljárásokat ismer? Válaszát írja le a kijelölt helyre! 23

5. feladat Írja le, milyen zöldségnövényeknél alkalmazunk helybenvetést! 6. feladat Párosítsa a növényeket a vetési időkkel! A megoldást írja a kijelölt helyre! A) csemegekukorica, paprika, paradicsom, dinnye, uborka, zöldbab. B) petrezselyem, egyes kifejtőborsók magjai. D) petrezselyem, sárgarépa, kifejtőborsó. E) hagyma, káposztafélék, cékla, burgonyafélék, borsó. F) korai borsó. G) őszi spenót, kínai kel, áttelelő hagyma. H) csemegekukorica, szakaszosan vetett zöldbab, uborka utolsó szakaszai. I) áttelelő spenót, fejes saláta. 24