68 MAGYAR NYELV 5-8. ÉVFOLYAM CÉLOK ÉS FELADATOK Az anyanyelvi és irodalmi nevelés megérteni, beszélni, írni, gondolkodni tanít, ezzel valamennyi tárgy tanulását segíti. Alapvető célja és feladata a jövendő tanulmányokhoz szükséges és a felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés, szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése. Cél tehát az értelmes beszéd, az értő olvasás és a helyesírás készségének a kialakítása, fejlesztése, a biztos kommunikációs készség elsajátíttatása. A nyelv és irodalomtanítás önbizalmat növelő, bátorító, az önismeretet elősegítő nevelés; a játékosság, az alkotóképesség fejlesztésére, az életkorra jellemző érdeklődés, kíváncsiság kielégítése, irányítása az olvasás, az önművelés felé. Lehetőséget nyújt a kritikus gondolkodás fejlesztésére: problémamegoldó és fogalmi gondolkodásra, a térben és időben való tájékozódásra, az ellentétek, a párhuzamok, az ok-okozati viszonyok feltárására. Az 5 6. évfolyam folytatja és továbbfejleszti a korábbi iskolafokon kialakult képessé). Az 5-6. évfolyam irodalmi és nem irodalmi szövegek feldolgozásával bevezeti a gyermeket az anyanyelv életének, a magyar nyelv használatának megértését elősegítő rendszerébe olyan módon is, hogy megismerteti a magyar irodalom néhány összetettebb emberi kapcsolatok megjelenítő, nagyobb lélegzetű klasszikus művével. Ezáltal építi tovább a gyermek társas nyelvhasználati, fogalmi gondolkodásbeli, érzelmi, ízlésbeli, erkölcsi műveltségét. A 7 8. évfolyam már a következő iskolafokozat tanulmányaira készít elő.. A nyelvi képzésben kiemelt feladat a különböző kommunikációs területeken való hatékony, önálló kommunikáció erősítése, a különféle nyelvi, audiovizuális, informatikai műfajokban rejlő lehetőségek megismerése, kreatív alkalmazása a gyakorlatban.
69 A MAGYAR NYELV TANÍTÁSÁNAK KIEMELT FELADATAI - Az alapvető nyelvtani, általános nyelvészeti fogalmak, törvényszerűségek megismertetése. - Helyesírásunk rendszerének, alapelveinek megismertetése, a tanulók biztos helyesírási készségének kialakítása. - A nyelvhelyességi hibák felismertetése, kialakulásuk okainak feltárása, javítása korrekció és önkorrekció alapján- - A szókészlet rétegeinek folyamatos és fokozatos bővítése, figyelemmel az egyes szaktárgyak szövegeinek megértésére, az önálló ismeretszerzés elősegítésére. - A szóbeli és írásbeli szövegek megértése, megalkotásuk szabályainak megtanítása: különféle kommunikációs helyzetek érzékelése, részvétel azokban. - Az anyanyelvi hagyományok megismertetése és ápolása, a nemzettudat erősítése. - A biztos anyanyelvhasználat és -ismeret segítségével az idegen nyelvek tanulásának könnyebbé tétele. FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK - A kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés a magyar nyelvi és irodalmi nevelés alapkövetelménye. Ez föltételezi a szituációhoz, a címzetthez, a témához való rugalmas alkalmazkodást, a figyelmet a másik ember beszédének gondolati, értelmi tartalmára, az együttműködés képességét a partnerekkel. Követelmény a szóhasználat, a mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolása. - Szükséges a kommunikáció lényegének és tényezőinek megértése, az író, a mű és az olvasó viszonyának, mint sajátos kommunikációnak felfogása. - Tájékozottság a médiumok szerepéről az egyén és a társadalom életében, valamint a leggyakoribb tömegkommunikációs műfajok kifejezésmódjának ismerete. - A szövegértés fejlesztése. A kellő mélységű szövegértés az alapja az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás. A nyelvi eszközök és a jelentés kapcsolatának megfigyelése, felfogása. Szükséges az aktív, passzív szókincs állandó gazdagítása, az alapvető helyesírási szabályok készségszintű alkalmazása.
70 - A szövegalkotás képesség folyamatos fejlesztése. Szabatos kifejezésmód kialakításán túl a képzelet, az önkifejezés, az egyéni stílus kialakítása. Elsajátítandó műfajok a hétköznapi történetmondástól az érvelő fogalmazásig, a szóbeli felelettől a kiselőadásig terjed. - Helyes hangképzés, beszédlégzés, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök biztonságos használata - A megfelelő íráskészség, rendezett írás kialakítása. A tanulási képességek fejlesztésében alapvető feladata van a magyar nyelv és irodalom tanításának. Fontos a könyvtári munka megismertetése. Ennek ki kell terjednie a modern technológián alapuló információhordozókra is. Fontos állomás a mindennapi élethez, irodalmi vagy egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó témák önálló feldolgozása, illetve az ezek módszerébe való fokozatos bevezetés is. - A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete, a tudatos nyelvszemlélet kialakítása. Meghatározó a leíró nyelvtani ismeretek megszilárdítása a fölismerés, a megnevezés, majd a fogalmi meghatározás szintjén. Ez segíti elő a nyelvhelyességi kérdésekben való tudatos döntést, ez adja a helyesírás biztonságának alapját.
71 5. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 2 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás - A mindennapi érintkezés kommunikációs helyzeteinek, szereplőinek, tényezőinek és szóhasználatának megfigyelése - Szituációs játékok az udvarias nyelvi viselkedés formáira. Helyes beszédlégzés és hangképzés, hangsúlyozás, tempó és szünettartás. - A testbeszéd összehangolása a beszédhelyzetnek megfelelően. Szövegértés - Gyakorlatok az életkorban elvárható tempójú, folyamatos hangos és néma olvasás fejlesztésére felolvasása - A szöveg megértésének bizonyítása a mondatfonetikai eszközök helyes használatával. - A szó szerinti és az átvitt jelentés megkülönböztetése szépirodalmi és más olvasmányokban. - Szövegszintű és a szójelentésre épülő szövegelemző eljárások irányított alkalmazása irodalmi és ismeretterjesztő szövegeken. Szövegalkotás - Az írástechnika továbbfejlesztése másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írással. - Szógyűjtés. - Kreatív játékos szókincsgyakorlatok a szóképzés lehetőségeinek felhasználásával. - Leíró fogalmazás előkészítése: megfigyelés, azonosságok, különbségek összevetése, lényegesés és lényegtelen vonások elkülönítése. - Tájleírás (egész rész, közel távol, részletező egybenlátó). - A szemléletesség nyelvi eszközeinek használata. Tanulási képesség - Eligazodás a gyermekeknek szóló ismeretterjesztő irodalomban, az olvasott művek rövid szóbeli ajánlása, ismertetése.
72 - Vázlatkészítés irányítással önállóan. - Önálló ismeretszerzés könyvtári munkával. - Segédkönyvek: szótárak, lexikon használata, adatgyűjtés a tanult anyag bővítése. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete - A korábban tanult hangtani, alaktani és helyesírási ismeretek rendszerezése, hangképzési sajátosságok megfigyelése. Hangutánzó, hangfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése; fogalmazási gyakorlatok a gyűjtött anyaggal. - Hangképzési sajátságok megfigyelése. - Ritmusjelenségek megfigyelése a mindennapi beszédben, művészi szövegmondásban. - Hangutánzó, hangulatfestő, azonos és hasonló alakú szavak gyűjtése. - Vizsgálódás a szóképzés és a jelentés viszonyáról. - A szójelentés értelmezése különféle célú és műfajú irodalmi és nem irodalmi szövegekben. - Gyakorlatok a szókincs különféle rétegeiből származó szavak jelentésének, használati körének megkülönböztetésére helyes használatára. Témakörök és tartalmak Eligazodás a mindennapi élethelyzetekben Alapismeretek a kommunikáció tényezőiről - Kommunikációs helyzet alapelemei, a beszélő és a hallgató szerepe - Helyzetgyakorlatok Az emberi beszéd kialakulása, szerepe Az írás kialakulása, szerepe A hangsúlyozás, dallam, beszédtempó és szünettartás szerepe a beszédben - Beszédművelési feladatok A nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) fő formái, szerepük kommunikációban és kapcsolatuk a nyelvi kifejezőeszközökkel és - A testbeszéd viszonya a verbális beszédhez Mindennapi beszédhelyzeteink
A beszélt nyelv Az írott nyelv 73 Kapcsolatfelvétel: köszönés, megszólítás, bemutatkozás Szándéknyilvánítás: kérdés, tudakozódás, kérés, felszólítás Véleménynyilvánítás Beszélgetés Az elemi udvariassági formák ismerete és használata. A beszédhangok, a hangképzési folyamat, a magán- és a mássalhangzótörvények A hangok világa, a beszélőszervek működése A beszédhangok csoportosítása. Magas és mély magánhangzók. A hangrend. Legalsó, alsó, középső és felső nyelvállású magánhangzók Ajakkerekítéses és ajakréses magánhangzók Az illeszkedés. A mássalhangzók csoportosítása Zöngés és zöngétlen mássalhangzók. Az ábécé és a betűrend Szótag elválasztás az egyszerű és az összetett szavak elválasztása A nyelv zeneisége. Az élőszó és az írott szöveg azonos és eltérő jellemzői néhány műfajban: - elbeszélés - mese - monda - leírás - jellemzés 6. osztályban - hír - hirdetés - interjú - levél A mássalhangzótörvények helyesírási kérdései hasonulások összeolvadás
74 mássalhangzó-rövidülés, -kiesés A kiejtés szerinti írásmód szótövek írása toldalékok írása A hagyományos és az egyszerűsítő írásmód A szavak jelentése és A hangalak és a jelentős viszonya szerkezete egy- és többjelentésű szavak rokon értelmű szavak ellentétes jelentésű szavak azonos alakú szavak hasonló alakú szavak Szólások, szóláshasonlatok, közmondások A szavak szerkezete Szótő és toldalék Egyszerű és összetett szavak Könyv és könyvtárhasználat Tájékozódás a különféle dokumentumtípusokban könyvek segédkönyvek Fogalmak - kommunikáció tényezői, beszédhelyzet; - nem nyelvi eszközök, testbeszéd; - a beszéd hangzása: hangsúly, dallam, tempó, szünet; - magán- és mássalhangzó-törvények; - szójelentés - szólás - szó, szóelem, képző, jel, rag Követelmény A tanulók - tudjanak eligazodni a mindennapos kommunikációs helyzetekben, - tanulják és gyakorolják a türelmet, az együttműködést a beszédpartnerekkel, - ismerjék és alkalmazzák a kapcsolattartás elemi szabályait, - törekedjenek a tiszta hangképzésre és az intonációra,
75 - megfelelő tempójú olvasás; - sajátítsák el a néma olvasást; - írjanak olvashatóan; - szerezzenek alapismereteket a hangtan, jelentéstan témaköréből. - ismerjék a legfontosabb, leggyakoribb hangkapcsolatokat - ismerjék fel a hangalak és jelentés közötti összefüggéseket (azonos alakúság, hasonló alakúság, rokon értelműség, ellentétes jelentés, hangutánzás, hangulatfestés) - ismerjék a magyar helyesírás alapelveit, tudják használni A magyar helyesírás szabályai (11. kiadás) című kiadványt, - elemi szintű szövegelemzésre legyenek képesek; - 10 15 mondatos elbeszélő és leíró fogalmazást írjanak önálló vázlat alapján. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A kapcsolatfelvétel illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. Nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök használata a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempójával egyező, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás, emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról. Leírás tárgyról, személyről, tájról. A hang, a szó és szóelemek megkülönböztetése. Igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, szólások, közmondások jelentésének értelmezése. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban.
76 6. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 2 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás - Nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes alkalmazása páros és kisközösségi helyzetekben. - Együttműködés a társakkal beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban. - Saját álláspont előadása, megvédése. Szövegértés - Folyamatos hangos és néma olvasási képesség és szövegértés bizonyítása kérdésekre adandó válasszal - A téma önálló megállapítása, lényegkiemelés, adatkeresés, kérdésekre válaszadás, időrend, ok-okozati összefüggés fölismerése. Szövegalkotás - Tartalmak összefüggő elmondása, időrend, logikai sorrend, hangnemváltás, nézőpont változtatása, leírás készítése tárgyakról, megfigyelt jelenségekről. - Külső és belső tulajdonságaik kapcsolata, cselekedet, indíték, önálló véleménynyilvánítás - Képzett igék, főnevek, melléknevek gyűjtése, a köznyelvi, a diáknyelv és a szakszavak használatbeli eltérése; Tanulási képesség - Szövegértési feladatok kiterjesztése vizuális információkra, ezek jelentésgazdagító szerepe a szövegben. - Önálló vizsgálódás a könyvtárban, tantárgyi gyűjtőmunka csoportosan, egyénileg, rövid jegyzetkészítés. A magyar nyelv életének és rendszerének ismerete - A szövegben előforduló szavak szófajának fölismerése, megnevezése, jegyeik összegyűjtésével definíció készítése, önállóan vagy segítséggel. - A szófajra, szóalakra, szóképzésre vonatkozó ismeretek megfogalmazása.
77 - Az egyes szófajok helyesírásának biztonságossá tétele, a szóelemzés alkalmazása nehezebb helyesírási esetekben. - A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek tudatos alkalmazása. - Szókincsgyakorlatok a nyelv állandóságának és változásának megfigyelésére. Témakörök és tartalmak Páros és közösségi A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök tudatos alkalmazása kommunikáció - beszédművelési gyakorlatok A kifejezőeszközök értelmezése a beszédpartnerek megnyilatkozásaiban - a testbeszéd és a verbális kommunikáció szupraszegmentális eszközei Véleménynyilvánítás, egyéni álláspont kifejtése, reagálás mások véleményére kisközösségi helyzetekben. - a vita, érv, cáfolat, bizonyítás - kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás - szándéknyilvánítás. Szóbeli és írásbeli A nézőpont szerepe az elbeszélésben és a leírásban szövegműfajok főbb - nézőpontváltás ismérvei Elbeszélés párbeszéddel Az olvasottak reprodukálásának módjai A jellemzés tartalmi és formai követelményei a jellemzés, mint műfaj jellemzési módok Kombinált jellegű szövegek (elbeszélés leírással, jellemzéssel). Elbeszélés, leírás, jellemzés az ismeretterjesztésben Levél szerkesztése Meghívó szerkesztése Egyszerűbb dialogikus formák, dramatikus népszokások
A szavak jelentése és szerkezete Könyv és könyvtárhasználat 78 A szófajok alaktani és jelentésbeli jellemzői, képzésmódjuk A szófajok rendszere: (alapszófajok, viszonyszók, mondatszók) A szófajok Az ige - jelentése - járuló ragok - igemódok - igemódok és igeidők kapcsolata - az ikes igék A névszók - a főnév és fajtái - a melléknév - a számnév - a névmások Az igenevek - a főnévi igenév - a melléknévi igenév A határozószók A viszonyszók A mondatszók A szavak közötti kapcsolatok, a jelentésmező; állandósult szókapcsolatok A szófajok helyesírása és nyelvhelyességi kérdések A tulajdonnevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírásának egyszerűbb esetei Fontosabb sajtótermékek fajtái, formai és szerkezeti jellemzői A könyvekből gyűjtött adatok rendezésének alapvető ismeretei Fogalmak Kisközösségi kommunikáció, vita; szófaj, igealak, névszó, igenév, névmás, határozószó; viszonyszók, mondatszók: indulatszó; gyakoribb ige- és névszóképzők; sajtótermék: napilap, hetilap, folyóirat Szövegértés, szövegalkotás - nézőpont
79 Követelmény A tanulók legyenek képesek: - életkoruknak megfelelő tempóban olvasni, írni - hangképzésük legyen szabályos - tudatosan figyeljenek beszédpartnerükre, erősödjön empátiakészségük, - legyenek képesek a kulturált vitára, - legyenek birtokában az alapvető szófaji ismereteknek - ismerjék fel a szó jelentésének és hangulatának szerepét a szépirodalmi és köznyelvi szövegekben, - értelmezzék a szöveg szavait, szókapcsolatokat, mondatokat, - tudják helyesen írni az iskolai tanulmányaikban előforduló gyakran használt szavakat, - kerüljék a nyelvhelyességi hibákat, - ismerjék fel a jelentésváltozásokat, jelentésbővülés, - legyenek képesek szövegtömörítésre, - tudjanak vázlatot készíteni egyre nagyobb önállósággal, - tudjanak meghívót készíteni, levelet írni, - szabatosan tudják kifejezni magukat, - legyenek képesek párbeszédes szövegalkotásra. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI A beszédhelyzethez és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód. - A nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata - Különböző témájú, műfajú szövegek értő olvasása, jól olvasható írás - Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. - Szövegben a szavak szófajának felismerése. - Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban.
80 7. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 1,5 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás - Vitakultúra fejlesztésére: saját álláspont kialakítása és korrigálása, az ellenvélemény mérlegelése. - Az írásbeli és a szóbeli közlésmód különbségeinek ismerete és tudatos alkalmazása. - Egy-egy drámai részletkifejező előadása Szövegértés - Teljesebb megértést szolgáló néma és kifejező olvasás. - A szövegelemző eljárások bővítése: összetettebb logikai kapcsolatok felismerése - A hétköznapi és az irodalmi kommunikáció sajátosságainak megfigyelése Szövegalkotás - Véleménynyilvánítás, álláspont érvelő megfogalmazása. - Hozzászóláshoz, kiselőadás vázlatkészítéssel, kreatív szövegalkotás a tartalomhoz, kommunikációs alkalomhoz illő nyelvi, stilisztikai eszközök kiválasztásával. Tanulási képességek - Beszámoló, fiktív tudósítás készítése egy adott irodalmi alak életéről. - Érvek, bizonyító erejű példák gyűjtése a könyvtárban. - Segédkönyv, kézikönyvek, ismeretterjesztő könyvek, elektronikus információhordozók felhasználásával egyszerűbb téma önálló feldolgozása. - Beszámoló készítése a forrás megjelölésével. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete - Az egyszerű mondat részeinek és szintagmáinak biztos elemzése, értelmezése. - A mondatfajták és kifejezőeszközeik felismerése, megnevezése, helyes használata. - A mondatalkotáshoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek biztonságos alkalmazása
81 - Mondatátalakítás rokon- és ellentétes értelmű mondatokkal szóban és írásban. - A szóalkotási módok ismerete, a szóösszetétel, a szóképzés és a jelentés összefüggésének elemzése különböző műfajú szövegekben. - Szóösszetétel, alapszó, képzett szó, szókapcsolat megkülönböztetése. - Biztonság az egyszerű mondat központozásában, a gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző értelmező szerepének ismerete és helyes használata. Témakörök és tartalmak Magán- és közéleti A szóbeli és írásbeli közlésmód kifejezési formáinak azonossága és kommunikáció különbsége a magán- ás a közéleti kommunikációban - téma, réma A közéleti kommunikáció iskolai helyzetei és műfajai: - megbeszélés - vita - felszólalás, hozzászólás, rövid alkalmi beszéd - köszöntés - kiselőadás Az egyszerű mondat A mondat mibenléte, fajtái - A szöveg és a mondat. A szöveg mondatai - A mondatok a beszélő szándéka szerint - A mondatok logikai minősége szerint - A szöveg szerkezete Az egyszerű mondat szerkezete, a mondatrészek és a szintagmák. - A mondatrészek és a szintagmák - Az állítmány szófaja, fajtái - Az alany szófaja és fajtái - Az alany és állítmány egyeztetése - A tárgy, a tárgyas szerkezet, a tárgy alakja, fajtái - Az alanyi és tárgyas ragozás - A határozók, a határozós szerkezetek - A jelzők, a jelzős szerkezetek A mondat szó szerinti és pragmatikai jelentése. A mondattanhoz kapcsolódó nyelvhelyességi ismeretek
Helyesírási ismeretek Könyv- és könyvtárhasználat 82 Szóalkotási módok Az alá- és mellérendelő összetett szavak, mozaikszó. A gyakori szóalkotási módok rendszerező összefoglalása. Szóképzés, szóösszetétel. Az egyszerű mondat helyesírása: vessző, gondolatjel, zárójel, kettőspont, pontosvessző. A tulajdonnevek helyesírási ismereteinek bővítése: - a tanult idegen személynevek - a többelemű földrajzi nevek, intézménynevek és a belőlük képzett melléknevek helyesírása A könyvtár írott és modern technológián alapuló dokumentumainak felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módjai. Az összetett szavak helyesírása. A könyvtár írott és a modern technológián alapuló dokumentumainak Felhasználása különféle témák feldolgozásában. Forráshasználat, forrásjegyzék, az idézés módja. Követelmény A tanulók - olvassanak jó tempóban, kifejezően, - írásképük rendezett, esztétikus legyen, - aktívan vegyenek részt kiskommunikációs helyzetekben, - ismerjék fel a mondatrészeket, - fogalmazás közben vegyék figyelembe az élőszó és az írásbeliség jellemzőit - tudjanak vázlatot és jegyzetet készíteni, - alkalmazzák a szövegtömörítést. - alkossanak szöveget érvelő fogalmazási műfajokban, - legyenek képesek önálló véleménynyilvánításra - véleményüket szabatosan fejtsék ki - tartsák tiszteletben társaik véleményét, - ismerjék a forrásfelhasználás- és megjelölés előírásait.
83 - Részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben - A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegértés. Rendezett íráskép. - Vázlat készítése, cselekményvázlat. - Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. - A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELEI - Részvétel az iskolai kommunikációs helyzetekben - A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegértés. Rendezett íráskép. - Vázlat készítése, cselekményvázlat. - Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. - A Magyar helyesírási szótár önálló használata.
84 8. ÉVFOLYAM Óraszám: heti 1,5 óra Belépő tevékenységformák Kulturált nyelvi magatartás - Tájékozódás az alapvető tömegkommunikációs műfajokban. - Együttműködés a másik emberrel, a másik ember közlésének egyre pontosabb felfogása. - Nyelvi illem. Szövegértés - Gyakoribb tömegkommunikációs műfajok elemzése, jelentésének kibontása. - A tájékoztató és véleményt közlő műfajok elkülönítése. Szövegalkotás - Tapasztalatszerzés a mindennapi élet alapvető hivatalos iratainak (kérdőív, nyugta, kérvény, önéletrajz) megfogalmazásában. - Irodalmi olvasmányokhoz kapcsolódó véleményalkotás és -nyilvánítás. - Ismertetés, könyvajánlás, kritika írása, kiselőadás irodalmi művekről. Egyenes és függő idézet, kulcsszó Tanulási képesség - Különféle témákról ismeretek, érvek gyűjtése a könyvtár katalógusa segítségével. - Önálló problémafelvetés - A tanult művek közvetlen és tágabb kontextusára vonatkozó ismeretek bővítése önálló könyvtári munkával. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete - Mondatelemzési jártasság az összetett mondat feldolgozásában, tagmondatok sorrendje, a szintagmák szerkezetének és jelentésének felismerése, értelmezése. - A magyar nyelv legfőbb szórendi szabályainak helyes alkalmazása.
Témakörök és tartalmak A tömegkommunikáció Az összetett mondat A tanult leíró nyelvtani fogalmak rendszerezése Helyesírási ismeretek 85 Alapismeretek a tömegkommunikációról nyelvi szempontból, elsősorban a befogadás oldaláról A tömegkommunikáció műfaja: hír, tudósítás; cikk, kommentár, kritika; interjú, riport. A reklám, a hirdetés, az apróhirdetés eszközei és hatása. Az összetett mondat szerkezete, a tagmondatok sorrendje Az alárendelő és a mellérendelő mondat fajtái A sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok Az alárendelt összetett mondat fajtái: - az állítmányi, az alanyi alárendelt összetett mondat - az állítmányi és az alanyi alárendelt összetett mondat megkülönböztetése - a tárgyi, - a határozói, - a jelzői alárendelt összetett mondat A mellérendelt összetett mondat fajtái: - kapcsolatos mellérendelt összetett mondat; - ellentétes és a választó mellérendelt összetett mondat; - következtető és magyarázó mellérendelt összetett mondat. Írásjelek az összetett mondatokban. Az idézés A szórend alapvető kérdései az egyszerű és az összetett mondatban. A többszörösen összetett mondat. A mondat és a szöveg viszonya. A nyelvi szintek. Mondat. Szó. Hangrend. A magyar helyesírás alapelvei. Az összetett mondat központozása. A párbeszéd és az idézetek írásmódja.
Kitekintés a magyar nyelv életére Szövegműfajok és kifejezési formájuk Könyv- és könyvtárhasználat 86 Nyelvváltozatok és nyelvi normák. Nyelvünk eredete, rokonsága A magyar nyelv sajátossága: hangtani, alaktani, mondattani sajátossága, szórendjének jellemzői. Nyugta, kérdőív, kérvény, önéletrajz. Véleménynyilvánítás szóban és írásban. Ismertetés, könyvajánlás, kritika Az idézés módja: egyenes és függő idézet A paródia kifejezőeszközei A tárgyi katalógus használata, cédulázás, forrásjegyzék készítése a gyűjtött adatokról. Fogalmak mondategész, mondategység, főmondat, mellékmondat; utalószó, kötőszó, a mellé- és alárendelő összetett mondat fajtái. Szóismétlés, ikerítés, mozaikszó. Követelmény A tanulók - szerezzenek alapvető ismereteket (hír, tudósítás, interjú, riport) - a tömegkommunikáció a hallgató, a néző, az olvasó tájékozottságát szolgálja - szerepük a közvélemény formálásában - legyenek ismereteik az összetett és többszörösen összetett mondatokról - tudják elemezni, - tükröztessék a tagmondatok határát - ismerjék a szókincsbővítés legfontosabb módjait - alkalmazzák az egybe- és különírás szabályait - folyamatos, értelemszerű felolvasás - íráskészségük megfelelő tempójú legyen - használják az értelmező és a helyesírási szótárt - önellenőrzés, önálló javítás, - tudjanak szabatosan fogalmazni szóban és írásban - ismerjék a magán, a társas és a közéleti kommunikáció jellemzőit - párbeszéd szabályai - készítsenek felszólalást, kiselőadást
87 - tudjanak érvelni, - jegyzet és vázlatkészítés, - ismerjék a forrásmegjelölés szabályait. A TOVÁBBHALADÁS FELTÉTELE - A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használata. - Tájékozottság a média szerepének és hatásának felismerésében. - A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, elmondása. - A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése. - Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. - A gyakran használt hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. - Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről. - Jártasság az önálló könyvtári munkában. TANESZKÖZÖK Tankönyv, munkafüzet, feladatlapok, tanári kézikönyv, tanári feladatgyűjtemény (hangtan, alaptan, szótan, szószerkezettan, mondattan). Feladatgyűjtemény (kommunikáció szóban és írásban, beszédművelés, helyesírás, nyelvhelyesség, jelentéstan, szövegtan, stilisztika, retorika). Módszertani segédanyagok. A magyar helyesírás rendszere. Falitáblák. Antalné szabó Ágnes: Szövegvilág Antalné szabó Ágnes: Hogyan írjam? Antalné Rátz Judit: A szófajok rendszere Antalné Rátz Judit: Mondatról mondatra Audiovizuális eszközök Antalné Szabó Ágnes Rátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció Szótárak, lexikonok, faliképek, táblázatok, CD, videó, hangkazetták, helyesírási szabályzat, szinonímaszótár.