Bevezetés a nyelvtudományba 5. Szintaxis Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék
Szintaxis Mondattan Hangok véges elemei a nyelvnek Szavak sok, de nyilván véges szám Mondatok végtelen sok
Mi a mondat? kb. 200 definíciót tarthatunk nyilván Pl.: egyetlen gondolat teljes kifejtése egy pohár bor ez is kifejezhet egy gondolatot Kinyitottam az ablakot, mert meleg volt. egyetlen mondat, de akár két gondolat is lehetne A mondat egy vagy több szóból áll, zárt intonációs szerkezet jellemzi. A legnagyobb nyelvi egység, amely a nyelv szabályai, mintái szerint nyelvi elemekbıl megszerkeszthetı. (Kis magyar grammatika, 171.) A mondat a nyelv tagolódásának legfelsı szintje, legnagyobb formai összegzıdése ugyanakkor a mondat a közlés legkisebb egysége is: nem hangokkal vagy különálló szavakkal, hanem mondatokkal kommunikálunk. Más szóval: a nyelv központi kategóriája a mondat. (A nyelv és a nyelvek, 127.)
Mi a mondat? Szólánc nyelvi mondat kódorog, kollégium, kollekció, Komló, komlóföld, komszomolista, konc, konídiumos gombák, kónikus, kontrollál stb. Sorrend Pista színes újságokat vett. *Újságokat Pista színes vett. *Pista színes vett újságot. *Újságot vett Pista színes.
Lexikai többértelmőség A levelet elfújta a szél. falevél?; írásmő? Pista lovon a legügyesebb. állat?; tornaeszköz? Szerkezeti többértelmőség Mi színes? (1) a. Pista ((színes újságokat) és (könyveket)) vett. b. Pista (színes (újságokat és könyveket)) vett.
(2) a. ((A lányom) és a (fiam barátai)) elutaztak. b. ((A lányom és a fiam barátai)) elutaztak. (3) a. Köszöntötték (az iskolában) ((kézilabdázó csapatunk) tagjait). b. Köszöntötték ((az iskolában kézilabdázó csapatunk) tagjait). szorosabban összetartozó szerkezeti egységek mondattani összetevık Az oroszlán simogatása veszélyes. simogatás fn < simogat ige + -ás fn.képzı alany tárgy
(4) a. (Az oroszlán simogatása) veszélyes. ALANY b. (Az oroszlán simogatása) veszélyes. TÁRGY ALANY TÁRGY funkció 1a. színes újságokat 1b. színes újságokat és könyveket 3a. az iskolában: az egész mondatra vonatkozik 3b-ben a kézilabdázó csapatunk elemhez kapcsolódik
Sorrend Szerkezet Funkció három szint szerepe leginkább szembeötlı Szócsoportok (frázisok) mozgása (A másik magas fiú) meghozta a csomagot. Meghozta a csomagot (a másik magas fiú). Meghozta (a másik magas fiú) a csomagot. *(A másik) meghozta a csomagot (magas fiú).
Mi töltheti be az egyes funkciókat? Ági egy rigó régi ismerısöm hatlábú kutya Ma reggel az utcán a lomtalanításkor kidobott asztalok -t láttam. ki? *mikor? *hátul *olvas *kérni TÁRGY: fınév fınévi értékő szócsoport (frázis)
ALANY Ági Ma reggel az utcán egy rigó jelent meg. asztalok jelentek ki? Fınévi csoportok: alanyi, tárgyi, határozói funkcióban
Melléknévi csoportok vidám nagyon szorgalmas A nálam okosabb fiatalokat szeretem. névelı rendkívül sportszeretı fınév Péter volt marad lesz Péter an en él.
Igei csoportok Ágit lát sétál Pétertıl almát kap Ma reggel az utcán Lacival találkoz -tam. egy barátomra vár *kap *találkoz
Fej a mondattani tulajdonságokat döntıen befolyásolja: lexikai összetevı [alaptag] Frázis a fejhez tartozó legnagyobb kifejezés (a fej szófajáról elnevezve) [szószerkezet] Kiterjesztés a fejhez rendelıdı szavak [bıvítmény] A fej mellett kétféle elem állhat a frázisban vonzat [kötött bıvítmény]: a fej megköveteli a jelenlétét adjunktum [szabad bıvítmény]: szabadon, választhatóan kapcsolódnak Régens (alaptag): az a fej, amelynek vmi vonzata van a frázisban
vonzatos ige Lassan kinyílik az ajtó. adjunktum régens vonzat Pista olvas könyvet. vonzat régens vonzat Az okos Pista lassan olvassa az új könyvet. vonz. adj. vonz. adj. régens vonz. adj. vonz. vonzatos melléknév Pista jártas a kémiában. vonz. régens vonz.
MONDAT IGEI FRÁZIS IGE (fej) NÉVELİFRÁZIS (vonzat) Olvasom NÉVELİ (fej) FİNÉVI FRÁZIS (vonzat) a MELLÉKNÉV (adjunktum) FİNÉV (fej) mai újságot
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (1) a. *Néztem meg a filmet. b. *Laci is lett beteg. logikai mőveletek: kérdezés, tagadás, általános névmással jelölt kvantifikálás (pl. minden) (2) a. *Ki megnézte a filmet? b. *Laci megnézte nem a filmet. c. *Minden fiú nézte meg a filmet.
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. szabad helyválasztás más jelentés logikai alany (3a): gyerekek (3b): vers szabad szórend esetén nem lenne jelentésbeli, hangsúlyozásbeli különbség
Szabad szórendő-e a magyar nyelv? (4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja) b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.) A magyar mondat szerkezetét, szórendjét a mondatösszetevık logikai szerepe határozza meg.
A mondat topik predikátum tagolódása (3) a. A gyerekek A VERSET tanulják. b. A verset A GYEREKEK tanulják. (4) a. A kémiát Anna SZERETI. (vagyis nem utálja) b. A kémiát ANNA szereti. (és nem Balázs, Kriszta stb.) Két fı rész: A) logikai értelemben vett alany B) logikai értelemben vett állítmány A) topik (téma): megnevezi a már ismertet, amelyrıl a mondat szól B) predikátum: a topikról tett állítást tartalmazó mondatszakasz
A mondat topik predikátum tagolódása Az ige vonzata mint topik (5) a. [ T János] [ P kivette a könyvet a táskából] alany b. [ T A könyvet] [ P kivette János a táskából] tárgy c. [ T A táskából] [ P kivette János a könyvet] határozó (5 a c): ugyanaz az esemény a. Jánosról b. a könyvrıl tesz állítást c. a táskáról
A mondat topik predikátum tagolódása A topikok száma lehet több is (4) a. A kémiát Anna SZERETI. lehet 0 is nem kötelezı elem (6) a. [ P Találtam egy labdát] b. [ P Hull a hó] eseményt leíró mondatok
Fókusz Mondatközpont az igei kifejezés (ige) elıtti kitüntetett hely hangsúly bármilyen mondatösszetevı kitöltése nem kötelezı kitöltött fókusz után az ige hangsúlytalan
(Cser András nyomán)
Fókusz hangsúlyos hely mindig az ige elıtt a fókusz elıtt áll a téma, melyet nem kötelezı kitölteni a fókusz üresen maradhat, ilyenkor az ige hangsúlyos az ige után álló elemek helyzete nem hordoz további szerkezeti jelentésbeli információt
Irodalom É. Kiss Katalin Kiefer Ferenc Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Osiris Kiadó, Bp., 1998 (és késıbb). Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2000. Keszler Borbála Lengyel Klára: Kis magyar grammatika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2002. Kiefer Ferenc (szerk.): Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Akadémiai Kiadó, Bp., 1992.