NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 116/2006. (V. 31.) számú. h a t á r o z a t a

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 116/2006. (V. 31.) számú h a t á r o z a t a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata Turisztikai Koncepciójának elfogadásáról A Közgyűlés 1.) az előterjesztést megtárgyalta és Nyíregyháza Megyei Jogú Város Turisztikai Koncepcióját a határozat melléklete szerint elfogadja. 2.) egyetért azzal, hogy a koncepcióban megfogalmazott feladatok végrehajtása érdekében Intézkedési terv készüljön. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2006. szeptember 30. 3.) utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Irodát, hogy 2008. második félévében a Turizmusfejlesztési Koncepció végrehajtásának értékelését, felülvizsgálatát készítse elő. Felelős: Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2008. október 31. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester Dr. Szemán Sándor jegyző A határozatot kapják: 1./ A Közgyűlés tagjai 2./ A Jegyző és a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői

ÉPÍTENI CSAK ALAPOKRA LEHET NYÍREGYHÁZA TURIZMUSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Nyíregyháza, 2006. május

Tartalomjegyzék Bevezetés... 3 1. Helyzetelemzés... 4 1.1. A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete... 4 1.1.1. Világturizmus... 4 1.1.2. Magyarország... 4 1.2. Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei.. 5 1.2.1. Az Észak-alföldi régió... 5 1.2.2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye... 6 1.3. Nyíregyháza turizmusának helyzete... 7 2. Nyíregyháza turizmusának SWOT-analízise... 9 3. Fejlesztési koncepció... 12 3.1. Fejlesztési célok... 12 3.2. Alprogramok, prioritások... 16 3.2.1. Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése... 16 3.2.2. Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése... 19 3.2.3. A bokortanyák turisztikai fejlesztése... 23 3.3. A megvalósítás feltételrendszere... 26 3.4. Várható eredmények... 26 4. Nyíregyháza turizmusának humánerőforrása és finanszírozása... 27 4.1. Humánerőforrás... 27 4.2. Finanszírozás... 28 5. Turizmusfejlesztési célpiramis... 30 Mellékletek 1. Vonzerőleltár... 35 2. Kérdőív kiértékelése... 37 3. Statisztikai adatok... 49

BEVEZETÉS A koncepció Nyíregyháza turizmusának középtávú fejlesztési céljait és a megvalósításukhoz szükséges feltételrendszert vázolja fel. A dokumentum Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének döntéseit hivatott előkészíteni arról, hogy a turizmus milyen szerepet játsszon a város életében. A koncepció kidolgozásának további céljai: elősegíteni a turizmus fejlesztésének integrálását a területfejlesztési tervekbe, illetve azokon keresztül a Nemzeti Turizmusfejlesztési Tervbe; szakmai orientációt nyújtani a területfejlesztési és területrendezési tervek turisztikai vonatkozásainak elkészítéséhez, valamint a város és a Nyíregyházi kistérség helyi turizmusfejlesztési programjainak kidolgozásához; megalapozni a város operatív turizmusfejlesztési programját, valamint a turisztikai projektek kidolgozását, s ezáltal elősegíteni a részvételt hazai és nemzetközi források különösen az Európai Unió különböző alapjainak megszerzését lehetővé tevő pályázatokon; ösztönözni a vállalkozásokat, a turisztikai beruházásokat a városban A fejlesztési program a koncepció távlati céljai közül azokra összpontosít középtávon, amelyek a rendelkezésre álló vagy mozgósítható források felmérése alapján nagy valószínűséggel megvalósíthatók. A koncepcióval párhuzamosan kidolgozott stratégiai program felvázolja a célpiramist és a megvalósítás feltételrendszerét. A város turizmusának fő jellemzői: az átutazó forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és a rövid tartózkodási idő. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A turizmus eddigi spontán alakulása, az idegenforgalmi marketing hiánya nem segítette elő a város nagy részének turizmusba való integrálását. A turizmust érintő célok és feladatok nem voltak egyértelműen megfogalmazva és szervezethez rendelve. Bár a turizmus több városi szervezet keretében helyet kapott, a hatékony működést biztosító, összehangolt turisztikai intézményrendszer kialakítása indokolt lenne. A helyi érdekek széthúzása, az ellenérdekeltség nagyban nehezítette a vendégforgalom megtartására, minőségének javítására, a további vendégkör megnyerésére irányuló törekvések megvalósulását. Az Idegenforgalmi Vállalkozói Klub megalakulásával Sóstógyógyfürdőn elindult a köz- és magánszektor összefogására irányuló folyamat. A városban található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a város életében, illetve jelentőségét a magyarországi turizmusban. E lehetőség kihasználásához azonban elengedhetetlen a fejlesztés, ugyanis a város vonzerői jelenlegi állapotukban jobbára helyi, ill. régiós jelentőségűek, rájuk alapozott, nemzetközi vagy országos jelentőségű komplex és versenyképes turisztikai termék nincs.

1. HELYZETELEMZÉS 1. 1. A világturizmus és Magyarország turizmusának helyzete, trendjei 1. 1. 1. Világturizmus A turizmus világviszonylatban az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, amely a nemzetközi szervezetek előrejelzései szerint további dinamikus fejlődés előtt áll. A turizmus keresletének szerkezetében az elmúlt években figyelemreméltó változások következtek be. A diszkrecionális, azaz rendelkezésre álló, szabadon elkölthető jövedelmek növekedtek, magasabb lett az egyéni utazások iránti igény a csoportos utazásokkal szemben. Nagyobb szerepet kapott az éves szabadság részleteiben történő eltöltése, előtérbe kerültek a rövid városlátogatások, nőtt a kulturális értékek, programok iránti kereslet, valamint nagy szerepet kaptak a hagyományok újraélesztésével kapcsolatos tevékenységek. Az egészséges életvitel felértékelődése és terjedése miatt az egészségturizmus iránti kereslet az egész világon növekvő tendenciát mutat. A több szabadon elkölthető jövedelemmel rendelkező senior korosztály utazásainak számában is növekedés tapasztalható, amihez hozzátartozik a minőségre, kényelemre és biztonságra való igény növekedése is. A Turisztikai Világszervezet adatai szerint a világ turizmusa a 2004. évi dinamikus, 10 %-os bővülést követően 2005-ben ismét növekedést mutatott: az előzetes adatok szerint az elmúlt évben a nemzetközi turistaérkezések száma 5,5 %-kal emelkedett. A világ turizmusát negatívan befolyásoló tényezők-úgymint terrortámadások, természeti katasztrófák, árfolyam ingadozások, valamint gazdasági és politikai konfliktusok-ellenére 2005-ben a nemzetközi turistaérkezések száma, minden korábban regisztrált értéket meghaladva, elérte a 808 millió főt. Ez a 2004. évinél 42 millióval több turistaérkezést jelent. Európa a világ turizmusában továbbra is vezető szerepet tölt be: a kontinens 2004- ben a nemzetközi turistaérkezések 54,6%-át mondhatta magáénak. Európán belül Közép-Kelet-Európában 73 millió nemzetközi turistaérkezést regisztráltak, amely 17,6%-os részesedést jelent. A kontinensen belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót és Észak-Európát jellemezte, amelynek hátterében fontos szerepet játszott az euró árfolyam-alakulása, illetve a közép-kelet-európai országok Európai Unióhoz történő csatlakozása. Magyarország a világ legkedveltebb turisztikai desztinációi között előkelő helyet foglal el, a nemzetközi turistaérkezések száma alapján a világ egyik leglátogatottabb fogadó országa. 1. 1. 2. Magyarország A World Travel & Tourism Council (WTTC) becslése szerint 2005-ben a turizmus a magyarországi GDP 9,3 %-át adja és 345 ezer munkahelyet biztosít, ami azt jelenti, hogy Magyarországon minden tizedik munkahely közvetve vagy közvetlenül a turizmusnak köszönhető. A Magyar Nemzeti Bank adatai alapján 2004-ben Magyarországon a turisztikai bevételek 3265 millió eurót tettek ki. A turisztikai kiadások elérték a 2302 millió eurót, aminek eredményeként a turizmus egyenlege 962 millió euró.

2005-ben 38,6 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, ami 6,9 %-kal több, mint a 2004. évben. A látogatók kétharmada egynapos látogató volt. Vásárlási, rokonlátogatási vagy nem kifejezetten turista céllal érkezett elsősorban Romániából, Ausztriából, Szlovákiából. Tavaly a kereskedelmi szálláshelyeken 3,4 millió külföldi vendég 10,6 millió vendégéjszakát töltött el. Elsődleges küldő piacainkból- Németország, Ausztria, Nagy-Britannia, Olaszország- kivétel nélkül emelkedett a forgalom. A külföldiek minden 10 vendégéjszakából 8-at szállodában töltöttek. 2005- ben a kereskedelmi szálláshelyek az elmúlt másfél évtized legjobb eredményét könyvelhették el: a vendégek száma 4,8 %-kal, a vendégéjszakák száma 2,3 %-kal emelkedett az előző évhez képest, elsősorban a magasabb kategóriájú szállodákban. A beutazó turizmus területi koncentrációját mutatja, hogy a külföldi vendégéjszakák közel 85 %-át regisztrálták a Budapest-Közép-Dunavidék, a Balaton és a Nyugat-Dunántúl régióban. 2005-ben a belföldi vendégforgalmat is növekedés jellemezte: a vendégek száma 5,3 %-kal, a vendégéjszakák száma 3,5%-kal emelkedett. 2005-ben 3,5 millió belföldi vendég összesen 8,7 millió vendégéjszakát töltött el hazánk kereskedelmi szálláshelyein, amely az elmúlt másfél évtized legmagasabb értéke. A belföldi turizmus szempontjából legjelentősebb három régió- a Balaton (a vendégéjszakák 23,1%-a), a Budapest-Közép-Dunavidék ( 15%) és Észak-Magyarország (13,3%)- a vendégéjszakák több, mint felét mondhatta magáénak. A belföldi turizmus népszerűségének növekedéséhez jelentősen hozzájárul az üdülési csekk forgalom. A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány adatai szerint 2005- ben hozzávetőleg 12 milliárd forint értékben bocsátottak ki üdülési csekket. 444 ezer munkavállaló kedvezményes üdülését támogatta munkahelye, a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány saját forrásaiból mintegy 49 ezer szociálisan hátrányos helyzetű munkavállaló, nyugdíjas és családtagjai részére adott támogatást. A világ számos országához hasonlóan Magyarországon is több, egymást kiegészítő szervezet végzi a turizmus irányítását, hiszen az Országgyűléstől az önkormányzatokig a különböző szinteken számos szervezet feladatai között szerepel. Az Országgyűlés törvényalkotó tevékenysége a turizmus fejlődése és a turisztikai ágazat vállalkozásainak működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű. Az idegenforgalom gazdaságban betöltött szerepének elismerését jelzi, hogy 2004 őszétől legmagasabb állami szintű képviseletét a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó tárca nélküli miniszter, valamint a 2005. január 1-től működő, önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szervezet, a Magyar Turisztikai Hivatal látja el. 1. 2. Észak-Alföld és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye turizmusának lehetőségei 1. 2. 1. Az Észak-alföldi régió Az Észak-alföldi turisztikai régió 2001. január 1-jén alakult meg Jász-Nagykun- Szolnok, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék gazdasági statisztikai régióbeosztásának megfelelően a korábbi Északkelet-magyarországi régió kettéválásával.

Az Észak-alföldi régió az ország legelmaradottabb térségei közé tartozik. Az elmaradottság a turizmus szempontjából hátrányt jelent, hiszen a fejlett infrastruktúra és változatos szolgáltatások, illetve a helyi fizetőképes kereslet megléte a turizmus fejlesztésének általában fontos előfeltétele. A turizmussal szembeni várakozások azonban egyre fokozódnak, hiszen segítségével máshol megtermelt jövedelmeket lehet a térségbe bevonni, ami hozzájárul a helyi munkaalkalmak és jövedelmek növekedéséhez, valamint a gazdaság dinamizálásához. Fontos, hogy fejlesztése az általános gazdasági háttérrel összhangban történjen. A régió legnagyobb vonzerőit - melyekre a tematikus útvonalak kialakítása során figyelemmel kell lenni - a gyógy- és termálvizek, a Tisza és Tisza-tó, a Tiszai-víztúra, a természeti értékek és a Hortobágy képezik. A régió településeiben a vonzerőadottságok többsége önmagában jelentős egyedi vonzást nem képvisel, ezért a versenyképes kínálat kialakításához az egyes adottság-elemek összekapcsolásával idegenforgalmi csomag összeállítása szükséges. A város vonzáskörzetében található erőforrásokon túl a csomagokba be kell építeni a megye, a szomszédos régiók, sőt a határ menti térségek turisztikai kínálatát is. (pl. Tokaj, Sárospatak, Hortobágy, Kassa, Ungvár, Munkács, Verecke) A jövőben a gyógy- és wellnessturizmus, a kulturális és gasztronómiai rendezvények, az örökségturizmus (Hortobágy-világörökség, Debrecen), az egészségturizmus és a MICE kap nagy hangsúlyt. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2004-ben a 9 régió rangsorában a 4. helyet foglalta el. Megfigyelhető, hogy a belföldi turisták többen, míg a külföldi turisták valamivel kevesebben vették igénybe a szálláshelyeket. Fő küldőpiac továbbra is Németország és Lengyelország. A Balaton után itt volt a legmagasabb (3,2 nap) a tartózkodási idő. A magánszálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében 2,9 %-os növekedés figyelhető meg. 1. 2. 2. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye A megye turizmusát jelenleg a földrajzi helyzetéből adódó tranzit forgalom túlsúlya, Nyíregyháza és Sóstógyógyfürdő, Vásárosnamény, Mátészalka, Tiszalök, Kisvárda, Máriapócs kirándulóforgalma, a Tisza és mellékfolyóinak szezonális vízparti turizmusa, komplex turisztikai termékek hiánya jellemzik. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye a turizmust tekintve a megyék rangsorának 14. helyén helyezkedik el, megelőzve Nógrád, Tolna, Fejér, Békés és Komárom- Esztergom megyéket. A kereskedelmi szálláshelyek országos forgalmából 2 %-kal részesedik, ezen belül az országos átlagnál magasabb a belföldi (81 %, az országos 53 %-hoz képest) és alacsonyabb a külföldi forgalom (19 %, az országos 47 %-hoz képest) aránya. A megye turizmusára is jellemző az átutazó és a kiránduló forgalom túlsúlya, az erős szezonalitás és területi koncentráció. Alacsony a fajlagos költés, a turizmust szolgáló létesítmények fenntartási nehézségekkel küszködnek. A megyében található turisztikai vonzerők változatossága, valamint a turizmus működtetési feltételeinek kialakításában rejlő tartalékok a jelenleginél sokkal

előkelőbb helyre predesztinálják a turizmust a megye életében, illetve a megye helyét az ország turizmusában. A lehetőségek kihasználásához azonban fejlesztések szükségesek, ugyanis a megye vonzerői jelenlegi állapotukban csak regionális és helyi jelentőséggel bírnak. 1. 3. Nyíregyháza turizmusának helyzete Nyíregyháza igen jól megközelíthető, a vízi közlekedési mód kivételével minden közlekedési eszközzel elérhető. A légi közlekedés egyelőre még kihasználatlan, többnyire a nem menetrendszerinti magángépek forgalma jellemző. Nyíregyháza lakosainak száma 2004-ben a KSH adatai alapján 116.000 fő volt. Az országos átlagnál itt magasabb a gyermekkorúak aránya. A gazdasági potenciállal, illetve a diplomás fiatalok migrációjával összefüggésben a népesség iskolai végzettségi szintje alacsonyabb az országos átlagnál. A lakossági jövedelmek tükrözik a munkaerő-piac viszonyait. Országos összehasonlításban az alkalmazottak keresete itt a legkisebb. A munkanélküliek száma a megyében a legmagasabbak között van, a várost ezzel szemben alacsony munkanélküliségi ráta (4,7%) jellemzi. Az inaktívakon belül magas a rokkant nyugdíjasok aránya, a családok eltartási kötelezettsége nagy. A város infrastrukturális adottsága megfelelő, a víz-, csatorna- és gázellátottság jónak mondható. Az utak kb. 65 %-a rendelkezik szilárd burkolattal. A szelektív hulladékgyűjtés országosan példaértékű a településen. Saját hulladék-feldolgozó hellyel rendelkezik, ami az egyre inkább környezettudatosabb életmód szempontjából elengedhetetlen, ez pedig kedvezően hat turizmusra. A közvilágítás éjjel-nappal biztosított, ami a biztonságérzetet befolyásolja, a turisták számára fontos tényező a város kivilágítottsága. Az egészségügyi ellátás biztosított, a fogorvosi és gyógyszer ellátás is kifejezetten jónak mondható. A városban a legtöbb felekezet rendelkezik saját hitközösséggel illetve a hitük gyakorlására alkalmas építménnyel. Több kisebb kihelyezett könyvtár is működik a városban, a legkorszerűbb a nemrégiben teljesen felújított Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár. Nyíregyháza legjelentősebb természeti kincse Sóstógyógyfürdő, emellett említésre méltó a Tuzson János Botanikus Kert és az Igrice mocsár. A város számos építészeti értékkel és kulturális hagyománnyal rendelkezik, turisztikai hasznosításuk azonban nem számottevő és nem kellően kihasznált. A Nyíregyháza külterületén található, Európában egyedülálló bokortanyák a turizmus egyik igen fontos szereplőivé válhatnak. Egyedi hatókörrel rendelkező látványosság a Sóstói Múzeumfalu mellett az Állatpark. Nyíregyháza legfontosabb rendezvényei közé tartozik a Gyümölcskarnevál, VIDOR Fesztivál, Nemzetközi Cantemus Kórusfesztivál és a Nyírség Nemzetközi Néptáncfesztivál. Az egészséges életmódra való törekvést az aktív turizmus keretein belül a kerékpáros, horgász és lovas turizmus segíti. A kerékpárutak kiépítettsége nem megfelelő, a folyamatos fejlesztés és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása elengedhetetlen. Nyíregyházán több helyen is találhatók lovaglásra, lovas oktatásra alkalmas helyszínek, a környék egész évben ideális aszfaltmentes lovaglásra és kocsikázásra. A gyógy-és termálturizmus Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik, ahol a Park- és Tófürdő mellett 2005. októberében megnyílt az Aquarius Élményfürdő, mely

több célcsoport igényeit hivatott kielégíteni. A Fürdőház gyógyászati kezeléseit elsősorban a lakosság illetve a panzió vendégei veszik igénybe. A megyében található kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek 39,9 %-a működik Nyíregyházán. A kereskedelmi szálláshelyek kb. 23 %-a szálloda, azon belül is a három csillagosok vannak többségben. Az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyek jellemzően volt vállalati üdülőkből és egyéb szálláslehetőségekből a rendszerváltás során a privatizációval jöttek létre. A szezonalitástól és a környező országok határain kialakuló helyzettől függő forgalmuk miatt a tulajdonosoknak rövid távú fennmaradási problémáik vannak, a szolgáltatások és a minőség fejlesztése nagy anyagi megterhelést jelent. A három csillagos szállodák viszonylatában probléma, hogy egy nagyobb konferencia, vagy rendezvény alkalmával nem lehet a vendégeket egy helyre, vagy legalábbis ugyanazon szálloda közelében lévő másik szállodába elhelyezni, mivel igen szétszórtan helyezkednek el Nyíregyházán belül. Bár Sóstógyógyfürdőn több szálláslehetőség kínálkozik, azonban a belvárostól való távolság és a szórakozási lehetőségek hiánya miatt nem mindig részesítik előnyben az ide látogató vendégek. Ezek a szállodák már jóval több szolgáltatással rendelkeznek, mint az egy és két csillagosak, azonban szolgáltatási körüket folyamatosan bővíteni kellene a vendégek vonzása és megtartása érdekében. Nyíregyházán 4 db négycsillagos (Hotel Continent, Hotel Bíbic, Lugas Szálloda- Étterem, Sóstói Szindbád Hotel) szálloda található. Ezek megfelelő minőséget nyújtanak, azonban férőhelyeiket tekintve ezekben sem lehet nagyobb csoportokat elhelyezni, amely a vendégek elmaradásával járhat. A közeljövőben négy csillagos minősítésű szállodát alakít ki a Timpex Kft. a Pagony Panzió és Étteremből a Regionális Operatív Program pályázatán elnyert forrásból. A beruházás összértéke nettó 540 millió forint. A panziók és fogadók kínálatát egyre inkább a hosszabb időtartamra érkező, közepes igényű vendégek elvárásainak való megfelelés jellemzi. Több olyan egység is működik, ami csak egy keresleti szegmensre specializálódott. Nyíregyházán a fizető-vendéglátói tevékenység többnyire Sóstógyógyfürdőre koncentrálódik. Kemping mindössze kettő működik Sóstógyógyfürdőn, amelyek jelenlegi állapotukban nem alkalmasak magasabb igényű vendégkör kiszolgálására. A kempingek víz(part) közelében történő létesítése aktív üdülést tesz lehetővé. A mellette megtalálható szép természeti táj és kulturális környezet pedig változatos lehetőségeket kínál a turizmusban résztvevők számára a vízparti nyaralás tartalmas kiegészítéséhez. Mivel az utóbbi évtizedekben a kempingezési szokások jelentősen módosultak és megjelent a magasabb komfort iránti tartós kereslet, ezért indokolt a kempingek komfortfokozatának emelése.

2. NYÍREGYHÁZA TURIZMUSÁNAK SWOT-ANALÍZISE ERŐSSÉGEK a turizmus számára előnyös földrajzi adottságok gazdag gyógy- és termálvízkészlet, javuló infrastrukturális alapellátottság kiemelkedő értékű természetvédelmi oltalom alatt álló területek (Sóstó erdő, Igrice mocsár.) M3 autópálya Nyíregyházi repülőtér hagyományokon alapuló gazdálkodás Nyíregyháza iskolaváros, szellemi centrum jellege erős jelentős K+F intézményhálózat és tevékenység a város lakossága vendégszerető eltérő hagyományok találkozásának helyszíne gasztronómiai hagyományok továbbéltetése kulturális örökségvédelmi területek és épített környezeti emlékek sokszínűsége stabil egészségügyi háttér országos hírű állatpark és múzeumfalu gazdag és egyre színvonalasabbá váló rendezvények és fesztiválok a bokortanyák megőrzött tradíciói, örökségi értékei (etnikai sokszínűség) kedvező törekvések, szándékok a turizmus szakmai és térségi szereplőinek az összefogására, a Nyíregyháza és Szabolcs-Szatmár -Bereg közötti együttműködésre jelentős pályázati aktivitás a nagy vonzerők hasznosításában GYENGESÉGEK a vendégforgalom hosszan tartó stagnálása, piacvesztés kedvezőtlen területi és strukturális arányok kereskedelmi szálláshelyeknél, a magasabb színvonalú kínálat szűkössége egységes és elfogadott nyíregyházi arculat, Nyíregyháza imázs hiánya az egyedi vonzerők jelentős része kihasználatlan (pl. műemléki értékek, természeti értékek, helyi termékek) kezeletlen környezeti problémák, tájsebek nem kellő társadalmi igényesség a természeti és művi környezettel szemben a városon belüli közlekedési infrastruktúra fejletlensége kis- és középvállalkozások nem elég tőkeerősek külföldi tőkebefektetések alacsony részaránya sok kényszervállalkozás hiányos felkészültséggel magas képesítéssel rendelkező szakemberek elvándorlása foglalkoztatási lehetőségek szűkössége alacsony jövedelmi színvonal alacsony általános és speciális képzettségi színvonal kevés nyelvet beszélő szakszemélyzet komplex turisztikai termékek hiánya (fejletlensége)

LEHETŐSÉGEK Sóstógyógyfürdő a régió és a hazai turizmus meghatározó minőségi és forgalmi centrumává válhat Nyíregyháza erősödő kulturális turizmusa remények szerint a kulturális fesztiválokkal magával viszi a megye további örökségi helyszíneinek a turizmusát is Szabolcs Szatmár-Bereg megye kínálati övezetei és turisztikai centrumai Nyíregyházával együtt közös termékeket fejleszthetnek és menedzselhetnek, turisztikai csomagot készíthetnek jelentős javulás következhet be a térség közlekedési elérhetőségében a tervezett közúti, vasúti és légiforgalmi fejlesztések eredményeként (interregionális és transznacionális kapcsolatok fejlesztése) megvalósuló eurorégiós (Kárpátok Eurórégió) együttműködések, turisztikai fejlesztések helyi termékek (tradicionális élelmiszerek és kézműves termékek) bekapcsolása a turizmusba bővülő kínálatok az ifjúsági turizmusban (programok, erdei iskolák stb.) konkrét tervek a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére (BSC, MSC akkreditáció), új képzési irányok (örökség menedzseri képzés, egészségturizmus, aktív turizmus, bor és gasztronómia) kistérségi együttműködés növelése az infrastruktúra és turizmus fejlesztésben városfejlesztési és turisztikai terv összehangolása felértékelődhet a város határ közeli fekvése, így a komparatív előnyök jobb kihasználásával, a határmenti együttműködés erősítésével vonzóbbá tehető a külföldi turisták számára jók a feltételek egy komplex turisztikai kínálattal rendelkező város kialakításához, fokozható a turisztikailag vonzó, kiajánlható rendezvények, események minősége pályázati aktivitás és hatékonyság növekedése markánsan javulhat a turizmus preferálása, bővülhetnek a kormányzati források az egészségügy országosan fejlesztési prioritássá válhat, az egészségügyügy fokozott bevonása a gyógyturizmusba a gyógy- és wellness szolgáltatások bővítése javítható a testvérvárosi kapcsolatokon alapuló turisztikai vonzerő (nemzetiségi napok) jelentős mértékben javítható a város imázsa

VESZÉLYEK változatlan, vagy romló közlekedési pozíció a késlekedő fejlesztések miatt elmaradó nagyobb volumenű fejlesztések, befektetések a turizmusban jó adottságokkal, vonzerőkkel rendelkező tanyák, továbbra is kimaradnak a turizmusból, a területi különbségek tovább mélyülnek állandósuló forráshiány a nonprofit turisztikai szervezeteknél a környezetvédelmi szempontok elhanyagolása, az ökológiai szemlélet hiánya környezetvédelmi beruházások elmaradása, levegő, talaj- és vízminőség romlása szennyvízelvezetés és tisztítás megoldásának időbeni elhúzódása, elmaradása tőkehiány állandósulása romló gazdasági környezet egészségügyi és oktatási szektor működőképességének romlása a feketekereskedelem és a bűnözés erősödése a városban fizetőképes kereslet alacsony szintje a belföldi és a beutazó turizmus stagnálása nem javul az együttműködési készség a régió és a város turisztikai résztvevői között nehezen halad előre a turisztikai vállalkozások együttműködése csökkenő pályázati lehetőségek, költségvetési források erősödik az országon belüli, illetve a határon túli konkurens desztinációk versenyképessége

3. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3.1. Fejlesztési célok A helyzetelemzés, valamint a nemzetközi és hazai előrejelzések alapján a város számára a turizmus fejlesztésére három módszer kínálkozik: 1. csak a piac által vezérelt fejlesztés, 2. illúziók követése és 3. a tudatos fejlesztés. Az első gyakorlatilag az eddigi spontán fejlődés folytatását jelentené, ahol a piac utólagos szabályozó szerepe érvényesül ugyan, de a fejlődés szeszélyes és olykor túl nagy áldozatokkal járhat nemcsak a vállalkozók, hanem a város vagy az egész térség számára is. A második ma különösen veszélyes lehet, hiszen az egyéb jövedelemtermelő tevékenységek hiánya, valamint a különböző forrásszerzési (támogatási) lehetőségek bővülése a város területén ott is gyakran a turizmus fejlesztésére ösztönöznek, ahol erre az adottságok egyszerűen hiányoznak vagy a piaci lehetőségek nem olyan kedvezőek, hogy a befektetések ezen a területen valaha is megtérüljenek. A harmadik fejlesztési irány, a tudatos fejlesztés célszerűsége tehát nem csupán a világtapasztalatok ésszerű adaptálásából következik, hanem a többi lehetőség kizárása miatt is az egyetlen követendő út, amely nem hagyja kihasználatlanul a lehetőségeket, de illúziókat sem követ. A koncepció távlati célja A koncepció a gyakorlati megvalósítás elősegítése érdekében a fő célt részcélokra bontja le, amelyek között a természeti környezettel, a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos célkitűzések egészítik ki a szakmaiakat. A fenntartható fejlődés eléréséhez elengedhetetlen, hogy a tervek megvalósítása és a létesítmények működtetése során a szakmai szempontok mellett a környezetvédelmi és általános társadalmi-gazdasági célok és elvek is érvényesüljenek.

Nyíregyháza távlati turizmusfejlesztési céljai Fő cél: A FENNTARTHATÓ TURIZMUS KIALAKÍTÁSA ÉS NYÍREGYHÁZA VERSENYKÉPES TURISZTIKAI CÉLTERÜLETTÉ TÉTELE r é s z c é l o k TERMÉSZET TÁRSADALOM GAZDASÁG TURIZMUS 1. Kevésbé romlott természeti környezet 1. Egyéni, vállalati és közjövedelmek létrehozása 2. A természeti értékek folyamatos védelme, látogatásra övezetek kialakítása 3. Megfelelő területek biztosítása a turizmusfejlesztésr e 4. A táj javítása és hasznosítása környe-zetbarát turizmus fejlesztésével 5. A táj, a turisták és a lakosság védelme a túlterheléstől 6. Az ökoturizmus kiemelt fejlesztése 1. Biztos megélhetés a lakosság növekvő hányada számára 2. A fiatalok megtartása a városban és a bokortanyákon 3. A városrészek közösségi életének felélénkítése 4. A kulturális értékek gazdagítása, hagyományok újjáélesztése 5. A korszerűsítési folyamat gyorsítása (infrastruktúra, szolgáltatások) 6. Korszerű szakképzési rendszer, környezetkultúra és szakszerűség 2. Forrás a környezetvédelemmel kapcsolatos feladatokra 3. Multiplikátor hatás a többi szektorra (termékek helyi értékesítése) 4. Kis- és középvállalkozások felélénkítése 5. A gazdasági szerkezet korszerűsítése 6. A térségi együttműködés ösztönzése 1. Magas színvonalú szolgáltatások, megelégedett turisták, jól működő turisztikai szektor 2. Sajátos (exkluzív) turisztikai termékek, színvonalas részszolgáltatások 3. Új kép: sajátos és változatos élmények szép és ép természeti környezetben 4. Szezonszéthúzás, jelentős szezonon kívüli forgalom 5. Élénk belföldi és sajátos piaci szegmenseket vonzó nemzetközi turizmus 6. Pozitív turisztikai szemlélet a lakosság és az önkormányzat körében A városi turisztikai koncepció a vonzerők közül azokra összpontosít, amelyek legalább megyei és országos hatókörrel rendelkeznek, tehát képesek a megyei és a megye területén kívül élő embereket ideutazásra és itteni tartózkodásra bírni, s ezáltal külső jövedelmeket bevonni a város életébe.

A fenti kritériumok alapján a fejlesztésre javasolt turisztikai termékek köre a következő: 1. arculatformáló, exkluzív turisztikai termékek (a gyógy-, hivatás-, az öko-, a kulturális, a sport- turizmus); 2. egyéb, szokványosabb turisztikai termékek (falusi, lovas-, horgász-, kerékpáros, ifjúsági és családi turizmus); 3. színvonalas rész szolgáltatások kifejlesztése a turista forgalom gazdasági hozamának növelése, illetve a különösebb vonzerővel nem rendelkező városrészek turizmusba való bekapcsolódásának elősegítése érdekében. A kialakítandó turisztikai termékek jellemzői és lehetséges helyszínei A turizmus formája A turisztikai termék jellemzői Lehetséges helyszínek I. Exkluzív turisztikai termékek 1. GYÓGYTURIZMUS Gyógyszálloda, gyógyszolgáltatások, gyógyüdülőhelyi környezet, változatos kiegészítő szolgáltatások 2. HIVATÁSTURIZMUS Színvonalas szolgáltatások és szabadidő programok 3. ÖKOTURIZMUS Főleg természet- és tájvédemi területeken szervezett ökotúrák kijelölt zónákban és útvonalakon, jelzett utak, képzett szakmai kísérők 4. KULTURÁLIS TURIZMUS Nemzetközi színvonalú fesztiválok, évente ismétlődő rangos művészeti rendezvények, hangversenyek; történelmi játékok, és hagyományok felélesztése, folklór túrák 5. KULTURÁLIS ÉLMÉNYTURIZMUS Eredeti környezet és a korabeli életmód hiteles reprodukálása Sóstógyógyfürdő fürdői és szállodái Főiskolák, Hittudományi Egyetem, Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Bujtos, Igrice mocsár, Sóstói erdő Sóstói Múzeumfalu Állatpark Bokortanyák (Antalbokor Rókabokor, Cigánybokor) Belváros Bokortanyák Sóstói Múzeumfalu

6. SPORTTURIZMUS Országos jelentőségű versenyek, bajnokságok, versenypályák, edzőtáborok, konferenciák Bujtosi Szabadidő Csarnok Városi Stadion Kabalás II. Egyéb komplex turisztikai termékek 7. FALUSI TURIZMUS A falusi környezet, életmód, a hagyományok megismerése, közösségi animáció. 8. LOVAS TURIZMUS Kiváló lóállomány, túraútvonalak, fedett lovarda, szálláshely és egyéb szolgáltatások 9. HORGÁSZAT Minőségi halastavak, halállomány, stégek, kapcsolódó szolgáltatások 10. KERÉKPÁROS TURIZMUS Kerékpárutak, tájékoztató táblák, megállóhelyek, útmenti pihenők és szolgáltatások 11. IFJÚSÁGI TURIZMUS Ifjúsági szállók, erdei iskolák, táborok, sport-, tánc- és kulturális animáció 12. CSALÁDI ÜDÜLÉS Szép természeti környezet, jó levegő, gyermekbarát szolgáltatások Bokortanyák Nyíregyháza környéki lovas-bázisok Bokortanyák Simai úti lőtér Sóstógyógyfürdő, Sóstóhegy Bujtos Császárszállás Sóstógyógyfürdő, Kabalás Sóstógyógyfürdő Sóstógyógyfürdő Bokortanyák ÁTUTAZÓ (TRANZIT) TURIZMUS III. Rész szolgáltatások A szokásos útmenti szolgáltatások benzinkút, vendéglátás, vizesblokk, telefon, szemétgyűjtés, üzletek mellett: INFORMÁCIÓ a környék nevezetességeiről, szállásfoglalás, értékesítés, közvetítés Autópálya bevezető szakaszain

KIRÁNDULÁSOK (a kistérségben tartózkodó turisták számára) Helyi nevezetességek bemutatása, jellegzetes vagy kiváló minőségű szolgáltatások (étterem, cukrászda, egy tájház kiállítása, táncegyüttes vagy kórus programja, és más kézműves műhelyek látogatása stb.) megszervezése és azokról a turisták tájékoztatása a turisztikai központokban, tranzit utak mentén. Bokortanyák, Sóstói erdő, Tokaj, Szabolcsi földvár, Paszab, Harangod stb. 3.2. Alprogramok, prioritások 3.2.1. Sóstógyógyfürdő turisztikai fejlesztése Nyíregyháza legfontosabb turisztikai fogadó területe Sóstógyógyfürdő. Gyógyvizéről híres, hangulatos fürdőhely, a városközponttól alig 6 km-re. A várost északról övező tölgyes erdő szélén, a szikes vizű Sóstó körül fekszik. A városlakók hűségesen kiálltak léte mellett, még azokban az időszakokban is, amikor rossz döntések következtében romokban állt. Az elmúlt években megtörtént a műemléképületek rekonstrukciója, amely keretében új funkciót kapott a Víztorony, a Svájci Lak, Kádfürdő és a Krúdy Vígadó. Itt találhatók a város legfontosabb turisztikai vonzerői: az ország legnagyobb és leggazdagabb vidéki Állatparkja, Északkelet-Magyarország egyetlen élő szabadtéri néprajzi múzeuma, a Múzeumfalu, és az üdülőövezet legújabb attrakciója, az Aquarius Élményfürdő. A fejlesztéseknél figyelembe kell venni, hogy Sóstógyógyfürdőt- természeti adottságainál fogva és az utóbbi idők fejlesztéseit figyelembe véve -, a városlakók is nagy számban látogatják. Meg kell vizsgálni a piaci potenciált azaz, hogy van-e elég potenciális fogyasztó, akinek a szükségleteit és igényeit, ezen lehetőségekkel ki lehet elégíteni. A másik szempont a szolgáltatás elemzés azaz, hogy még milyen szolgáltatások szükségesek a fogyasztók igényeink kielégítésére. A fejlesztéseket és turisztikai termékeket a következő szegmensekre célszerű irányítani: Gyermekes családok (Állatpark, Strandok, Aquarius Élményfürdő, élhető természeti környezet) Gyógyturizmus résztvevői (preventív életmód előretörése, Aquarius Élményfürdő, gyógykezelések, csend nyugalom) Ahhoz, hogy Sóstógyógyfürdő hosszabb tartózkodási idővel és magasabb költéssel párosuló minőségi turizmus fogadására alkalmas üdülőövezetté váljon, a következő feladatok megvalósítása szükséges: Az Állatpark országos hírű, a legfőbb attrakció Sóstógyógyfürdőn, és a legtöbb látogatót vonzza. A modern állatkertek komoly kultúra-közvetítők, a családi kikapcsolódás, szórakozás színterei. Az állatkert oktat, nevel, szerepe van a

fajmegmentésben, ugyanakkor rekreációt, pihenést, szórakozást biztosít és terápiás célokat is szolgál. Ennek szellemében kell megtervezni az Állatpark fejlesztéseit, olyan komplex szórakozási lehetőséget ajánlva a családok részére, melyben különleges élmények részesei lehetnek egy mesés állatparkban. Az Indiai óceán állatvilágának bemutatása A márványcsarnokban egy darab 250 ezer literes óriás medence, és 10 darab összesen 50 ezer literes kismedence felépítése. A látogatókat egy tengeralatti világ fogadja cápákkal, korallokkal és a tenger élővilágával. Kongó a gorillák birodalma A park közepén egy 8500 m2-es területen egy kombinált állatbemutató kialakítása, amely egy 3500 m2-es kupolában 15 m magas csarnokot tartalmaz és e köré egy 5000 m2 területű szabad kifutó épül. Az afrikai őserdőt idéző élőhely a gorillák számára. Pampáktól az Andokig Dél-amerikai panoráma létesítése az Andok csúcsait idézve, a jellegzetes őshonos állatokkal. Kalandos Meseország Egy kalandos Meseország interaktív játszóház és egy vidámpark felépítése, illetve az Állatpark adottságainak kihasználásával létrejövő KalandZoo. A Meseország és az Állatgyűjtemény közös témaparkká egyesül. Sóstógyógyfürdőn a gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódik a turizmus leglátványosabb része. A Sóstó-Gyógyfürdők Rt. kezelésében lévő strandok korszerűsítése elengedhetetlen. Szükségszerű a Parkfürdő teljes felújítása: az uszoda és úszómedencék funkcionális, építészeti és technológiai rekonstrukciója, illetve korszerűsítése, élmény elemek beépítése. A gyógymedence korszerűsítése, egy új, kombinált gyermek-felnőtt (családi) medence létesítése, a nyári öltöző korszerűsítése, új zuhanyzó és WC blokk építése. 300 m2 alapterületen kereskedelmi és vendéglátó pavilonok kialakítása, a főbejárati épület rekonstrukciója, 6,3 ha parkrekonstrukció megvalósítása. A gyermek-lubickoló medence kerámia burkolása, vízforgató technológiai rendszerének kiépítése már megvalósult. Új kínálatot jelent egy 50 m-es versenyuszoda megépítése, amely a nemzetközi versenyek, kontinensbajnokságok lebonyolítására alkalmas. Az Aquarius Élményfürdő működése féléves. Több célcsoport, korosztály igényeit kielégíti. Megjelenése esztétikus, időtálló, de lehetőségei nincsenek még kiaknázva. A közeljövőben szükséges az Élményfürdő gyógy- és termálrészlegének második ütemű fejlesztése, amely magában foglalja további medencék megépítését, a szaunavilág bővítését és újabb szolgáltatások bevezetését. Egy megépülő nagyobb szálloda tárgyalások folyamatban segít kihasználni a gyógyjelleggel kapcsolatos kapacitásait. Érdemes továbbfejleszteni a gyógyászati kezeléseket, mert hosszútávon a bel- és külföldi egészségbiztosítókkal lehet együttműködni. Az új piaci szereplők megnyerése érdekében az épülő szállodát mindenképpen össze kell kötni az Élményfürdővel. Ezt a célt szolgálja a Fórum (kereskedelmi egységek, turisztikai szolgáltatások stb.) megépítése. Az egészségturizmushoz kapcsolódnak a Fürdőház gyógyászati szolgáltatásai. Elsősorban a helyi lakosok veszik igénybe, bár megjelenik a szállással összekapcsolva konkrét programcsomagban is.

A gyógy- és termálturizmushoz kapcsolódhatnának a kisebb szálláshelyek is, ha megfelelő mennyiségű termálvízhez jutnának. Érdemes lenne olyan programot kidolgozni esetleg újabb termálkút fúrásával -, amely kapcsán a kisebb beruházások számára is elérhető, megfizethető lenne a termálvíz. A magas költségei miatt egyelőre a szobaárba nem beépíthető, mert nem versenyképes a piacon. A kulturális turizmushoz a Múzeumfalu nem csak a korabeli életmód hiteles reprodukálásával kapcsolódik, hanem ötletes, hagyományokat felélesztő rendezvényeivel is. Ezeket a rendezvényeket a szálláshelyadóknak jobban ki kell használni, beépíteni ajánlatukba, hiszen a programok már egy évre előre adottak. A kultúrához és a városi rendezvényekhez való kapcsolódási pont lehet, hogy a VIDOR-fesztivál színházjegyeiből, bizonyos darabszámot a szálláshelyek beépítenek program-csomagjaikba. Ezzel az akcióval a szezon is nyújtható és a rendezvény is könnyebben elérhető az ország több pontjáról. A Krúdy Vigadó a nyári hónapokban zenével csalogatja a vendégeket a teraszára, ennek ellenére hiányzik a központban a kulturális élet. Könnyen megoldható a probléma egy egyszerű faszerkezetű dobogó, színpad felállításával, amelyen folyamatosan fellépnének a város művészeti iskolájának gyermekei, bemutatva tudásukat. Ezek a műsorok kicsalogatják a városlakókat, a turistáknak pedig programként szolgálnak. Szintén programot biztosítana, ha a nyári időszakra kiköltözne a régiségvásár a Blaha Lujza sétányra. A sóstói parkot 1912-ben alakították ki, a fák korosodásával és az idegenforgalom növekedésével Sóstógyógyfürdő közterületeink teljes felújítása indokolt: a tervezett új létesítmények és a meglévő idegenforgalmi látványosságok összekötése sétányokkal, új parkok létesítése, új parkolók kialakítása és az azokhoz vezető utak megépítése. Szükséges a tó rehabilitációja, mederkotrása, a be- és kifolyás biztosítása, a partszakasz rekonstrukciója, kandelláberek felállítása, a tó teljesen körüljárhatóvá tétele. A horgászturizmus fejlesztése érdekében elkerülhetetlen a hozzá kapcsolódó infrastruktúra továbbfejlesztése. Ötletes és sikeres az új játszótér, mely az osztálykirándulások időszakában már használhatatlanul zsúfolt. Célszerű lenne még egy ilyen tér kialakítása, a központot szélesítve egy távolabbi ponton. A központi rész nagy hiányossága a tájékoztatás nem megfelelő megoldása. A Tourinform iroda eldugott helyen található a Víztorony aljában. Lényegesen láthatóbb helyre kell költöztetni és táblákkal jelölni az elérhetőségét. Az információs táblarendszer kialakítás alatt van, de fontos lenne üdvözlő táblák elhelyezése is, hiszen néha a turista azzal sincs tisztában, hogy már megérkezett Sóstógyógyfürdőre. Fontos a többnyelvűség, hiszen jelenleg egyetlen ilyen jellegű tábla sincs! Az egységes információs táblarendszerhez jó lenne, ha csatlakozna, egy szintén egységes a szálláshelyeken is jól használható információs állványrendszer. Szálláshelyek tekintetében színes a paletta, de nem teljes. A szállodák különböző színvonalúak. Hiányzik egy magasabb kategóriájú szálloda, amely 150-200 vendég egyidejű és egy helyen történő elhelyezésére alkalmas. Az önkormányzat

értékesíteni kívánja a tulajdonában lévő -volt Szeréna-lak helyén található- területet, amelyen kizárólag 4 vagy 5 csillagos szálloda építhető. Az adásvételi szerződés megkötésének feltétele, hogy a pályázat nyertese szállodalánccal kössön előzetes megállapodást a szálloda működtetésére. A beruházás kapcsán valószínűleg megjelenik egy erősebb fizetőréteg, akinek érdemes bővíteni a szolgáltatásokat. Ösztönözni kell a szálláshelyeket, hogy legalább részben váljanak gyermekbaráttá. Ha ez sikerül, akkor a hirdetésekben vagy szlogeneken feltüntethető lesz Sóstógyógyfürdő, mint gyermekbarát üdülőövezet. A gyermekcentrikusságot erősíti az Állatpark új szálláshelye a Hotel Dzsungel, a Zoo-suli, vagy a Kis Vakond gyermektábor. A panziók a hosszabb időt eltöltő, nyaraló, középréteget célozzák meg. Mivel a szálláshelyek különböző tulajdonban vannak, rugalmasságuk is ennek megfelelően változik. Minőségben, szolgáltatásban különbözőek, de figyelembe kell venni, hogy egyelőre a Sóstógyógyfürdőre érkező vendégek nagy része nem tudja megfizetni a túl sok szolgáltatást, ezért szükség van az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyekre is. A kempingek idényjellegűek. Az állatpark fejlesztései (Meseország parkolóigénye) és a tó körbejárhatósága kapcsán felmerül az Igrice Camping áthelyezésének lehetősége a jelenlegi Parkfürdő területére. Az új kemping kialakításánál minimális komfortfokozatnak a 45/1998 (VI.24.) IKIM rendelet szerinti 3 csillagos kategóriát kell tekinteni, mert ezt már meg lehet feleltetni a FICC besorolásnak is. A FICC besorolásnak való megfelelés a nemzetközi piacra jutásához elengedhetetlen. Vendéglátóhelyek több ponton, több stílusban is megjelennek. A választék elég széles, de tény, hogy a helyi jellegzetességeket, tájételeket kínáló vendéglőt nem találni. Ösztönözni kell a vállalkozókat alkalmi vendéglátóhelyek létrehozására (fagylalt, üdítő) és ajándéktárgyakat árusító sátrak felállítására. Pályázatot kell kiírni Sóstógyógyfürdőt megjelenítő ajándéktárgyak készítésére. A termékek kialakításánál ki kell használni a Tisza közelségét, a kerékpáros turizmus erősödését és a jól kialakult falusi turizmushoz kapcsolódó gasztronómiai rendezvényeket. A kerékpáros turizmus fejlesztése, kapcsolódása a bokortanyák rendezvényeihez, a lovasiskolák programjaihoz, együtt adják azokat a turisztikai termékeket, amelyek a Sóstógyógyfürdő adta lehetőségeket és szálláshelyeket is tartalmazza. Az önkormányzatnak vállalkozókat kell csábítania Sóstógyógyfürdőre adókedvezménnyel vagy egyéb, hosszútávon megtérülő kedvezménnyel, hiszen évek óta nincs új befektető ezen a területen. Az önkormányzatnak szorosan együtt kell működnie az Idegenforgalmi Vállalkozói Klubbal, amely szinte valamennyi turisztikai szolgáltatót összefogja az üdülőterületen. 3.2.2. Nyíregyháza belváros turisztikai fejlesztése A belváros a körút által határolt terület - jelenlegi állapotban hosszabb időtöltésre nem marasztalja sem az ide látogató turistákat, sem a helyi lakosokat. Az ún.