5.sz. MELLÉKLET EGYEZTETÉSEK Írta Szerkesztette: Auer Jolán, Hanczár Zsoltné, Németh Iván Győr MJV PMH Városépítési Iroda Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 Dokumentum neve: RT felülvizsgálat EGYEZTETÉSEK I. v.13.doc Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18/Németh Iván V.2
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 TARTALOMJEGYZÉK TARTALOMJEGYZÉK...2 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS MEGHÍRDETÉSE...4 Az előzetes meghirdetés dátuma:... 4 Az előzetes meghirdetés szövege:... 4 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS...5 HATÓSÁGOK... 5 Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda... 5 Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal... 5 Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium... Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya... 5 Győr- Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat... 6 Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Közúti,Vasúti és Hajózási Hatósági Osztály... 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal... 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal... 6 Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal... 7 Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar... Hadműveleti Csoportfőnökség... 7 Műszaki Biztonsági Főfelügyelet... 7 Győri Határőr Igazgatóság Rendészeti Igazgatóhelyettese... 7 Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság... 7 Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda... 8 Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság... Megelőzési osztály... 8 Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság... 8 Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal... 9 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság... Soproni regionális iroda...9 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat... Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete...9 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség...9 Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke...9 SZOLGÁLTATÓK... 10 Győri Hőszolgáltató Kft.... 10 Győri Kommunális Szolgáltató kft.... 10 Észak-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság Győri Műszaki Kirendeltség... 10 Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Részvénytársaság... 10 EGYÉB SZERVEZETEK... 10 Reflex Környezetvédő Egyesület... 10 LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTEL:... 10 LEVELEK, EMLÉKEZTETŐK? JEGYZŐKÖNYVEK AZ ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS ÉS VÉLEMÉNYEZÉS KÖZÖTT...11 LAKOSSÁGI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK, TERVISMERTETÉS...12 BIZOTTSÁGI ÉS RÉSZÖNKORMÁNYZATI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK...12 TEBI ülések:... 12 Részönkormányzati ülések:... 12 KÖZPONTI TERVTANÁCS...12 Koszorú Lajos opponensi véleménye GYŐR MJV Településfejlesztési Koncepció és Településszerkezeti Terv dokumentációhoz... 15 Rosivall Ágnes opponensi véleménye GYŐR MJV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT c. településrendezési munkákról... 19 VÉLEMÉNYKÉRŐ LEVÉL...31 VÉLEMÉNYEK I. Jogszabályban előírt véleményezők...32 HATÓSÁGOK... 32 Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat... Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete... 32
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 3 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KÖZLEKEDÉSI FELÜGYELET... 32 Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság... 33 Közlekedési Főfelügyelet Közúti, Vasúti és Hajózási Főosztály, Közúti osztály... 34 Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség... 36 Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság... 41 Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság véleményének kiegészítése... 44 Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság... 44 Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóság véleményének kiegészítése. 45 Földművelésügyi És Vidékfejlesztési Minisztérium... Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya 48 GYŐRI HATÁRŐR IGAZGATÓSÁG RENDÉSZETI IGAZGATÓHELYETTESE... 48 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, HONVÉD VEZÉRKAR... 48 HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM, KATONAI LÉGÜGYI HIVATAL Légiforgalmi és Repülőtér Felügyeleti Osztály... 48 Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság... Megelőzési Osztály... 49 VESZPRÉMI BÁNYAKAPITÁNYSÁG... 49 NYUGAT-DUNÁNTÚLI TERÜLETI FŐÉPÍTÉSZI IRODA... 49 MAGYAR GEOLÓGIAI SZOLGÁLAT NYUGAT-MAGYARORSZÁGI TERÜLETI HIVATALA... 50 NEMZETI HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG SOPRONI IGAZGATÓSÁG... 51 Győr-Moson-Sopron Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat... 51 Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Soproni Regionális Iroda... 52 Állami Erdészeti Szolgálat... 68 SZOLGÁLTATÓK...68 GYŐRHŐ Kft.... 68 KOMSZOL... 69 ViDaNet Kábeltelevíziós Szolgáltató Részvénytársaság... 72 GYSEV... 73 MÁV, Vasúti Infrastruktúrafejlesztési Főosztály... 73 EGYÉB SZERVEZETEK...73 GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI É P Í T É S Z K A M A R A... 73 Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnökkamara (Somfai András)... 83 REFLEX... 90 ZöldErő... 96 ÖNKORMÁNYZATOK...97 Töltéstavai Polgármester levele... 97 Rábapatona Község Polgármesterétől... 97 Győr- Gyirmóti Településrészi Önkormányzata... 98 Győr-Bácsa Településrészi Önkormányzata... 100 Kismegyeri Részönkormányzat... 108 Ménfőcsanaki Részönkormányzat... 108 Győrszentiván Településrészi önkormányzat... 111 EGYEZTETŐ TÁRGYALÁS JEGYZŐKÖNYVE...115 Ez a füzet a tervezés során tartott egyeztetéseket dokumentálja. A lakossági munkamegbeszélésekről, fórumokról a nagy terjedelem miatt csak archivált hangfelvételek készültek. A vélemények és javaslatokat követően szerepelnek a tervezői válaszok zöld színű betűkkel.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS MEGHÍRDETÉSE Az előzetes meghirdetés dátuma: 2002.06.13. Az előzetes meghirdetés szövege: KÖZLEMÉNY Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) szerint: A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek kidolgozása során: a) az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségét biztosítani kell, ennek érdekében a helyben szokásos módon az érintettek tudomására kell hozni kidolgozásuk elhatározását, amelynek keretében aa) meg kell határozni a rendezés alá vont területet, ab) ki kell nyilvánítani általános célját és várható hatását, hogy az érintettek azzal kapcsolatban javaslatokat és észrevételeket tehessenek; A polgármester nevében a Városépítési Iroda bemutatja az alábbi rendezési terv módosítási javaslatokat: 2002-200 Rendezés alá vont terület: Győr város teljes közigazgatási területe A tervezés általános célja: A jelenleg érvényes szerkezeti terv és szabályozási terv 1998-as jóváhagyása óta érkezett tervmódosítási javaslatok egy kisebb része koncepcionális kérdéseket is felvet (a város beépítésre szánt területeinek bővítése, közlekedési hálózat egyes elemeinek módosítása), mely önmagában is indokolja a rendezési tervek általános felülvizsgálatának megindítását. A fenntartható városfejlődés ma már nemcsak elmélet, hanem létező gyakorlat is, melynek alkalmazása szintén a felülvizsgálat egyik fontos kérdése. A közgyűlés elindíttatta a városfejlesztési terv felülvizsgálatát, melynek szintén lehetnek rendezési terveket érintő hatásai. Az elmúlt négy évben érkezett nagyszámú módosítási igény egyenkénti feldolgozása az eljárási rend bonyolultsága miatt olyan mennyiségű adminisztrációs feladatot jelent, melyet a városrendezési csoport nem tud az érintettek elvárásainak megfelelő gyorsasággal ellátni, ez is indokolja az általános felülvizsgálatot. A szabályozási terv közvetlen hatással van a város lakosaira és gazdasági szervezeteire azzal, hogy helyi jogszabályként meghatározza a város területeinek felhasználását, a telekalakítás és az építés szabályait. A tervfelülvizsgálat akkor lehet eredményes, ha minél többen leírják a fentiekre vonatkozó javaslataikat, kérjük, segítsék munkánkat. Várható hatás: Még több helyi érdek egyeztetésével létrejövő, a legújabb építési jogszabályi változásokkal összhangban lévő rendezési tervek. A közzététellel egy időben a konkrét tervmódosítási javaslatokkal érintett területek térképei a polgármesteri hivatal bejárati előcsarnokában megtekinthetők, illetve az érdekelt államigazgatási szervek a közlemény mellékleteként kézhez kapják. Kérjük az érintett állampolgárokat, szervezeteket, érdekképviseleti szerveket, hogy ha kívánnak, akkor a megjelenéstől számított 15 napon belül, a fejlécben szereplő címen, írásban tegyenek javaslatokat, észrevételeket a tervmódosítási javaslatokkal kapcsolatban. A rendezési tervezéssel kapcsolatos szerteágazó adminisztrációs feladat megkönnyítésére kérjük, hogy lehetőség szerint észrevételüket a fejléc szerinti E-mail címre kapcsolt Word dokumentum formájában tegyék meg. A módosítások tervezésére az észrevételek és javaslatok mérlegelésével kerül sor. Ha készül tervmódosítás, akkor azt - a hivatkozott jogszabálynak megfelelően - a jóváhagyás előtt újból, a véleményezési eljárásban fogjuk ismertetni a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási -, érintett településiönkormányzati - és érdek-képviseleti szervekkel, valamint társadalmi szervezetekkel, majd pedig a véleményezési eljárás után, a közgyűlés jóváhagyása előtt a tervek közzétételre kerülnek. A módosítási igényeket folyamatos sorszámozással regisztráljuk. A közleményekben nem hirdetjük meg az olyan igényeket, melyek a legalapvetőbb szakmai előírásokkal, a győri rendezési terv koncepciójával merőben ellentétesek, ugyanakkor a kiemelten közérdekű módosítási javaslatokat kivételesen soron kívül meghirdetjük.
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 5 ELŐZETES VÉLEMÉNYEZÉS (Az alábbiakban az előzetes véleményezésre felszólító közleményre érkezett észrevételeket és a velük kapcsolatos tervezői megjegyzéseket dőlt, zöld színű betűvel, mélyebb bekezdésben közöljük. Ahol nincs megjegyzés, ott a terv a véleményben írtakat figyelembe vette, illetve az előírásokat betartotta, ha azok a településrendezési eszközökkel kapcsolatos előírást tartalmaznak.) elrendezési szabványt amely biztosítja a távközlésnek fenntartott területsávot. A kiviteli tervekből, mely tartalmazza a távközlési szolgáltatók írásos egyeztetési nyilatkozatait 1 példányos dokumentációt kell benyújtani hatóságomhoz szakhatósági hozzájárulás kérése céljából. A hivatkozott jogszabályok betartásán túl nincs olyan igény, melyet csak helyi szabályozással lehetne megoldani, ezért a vélemény egyedi tervezési meggondolásokat, megoldásokat nem tesz szükségessé. Közműves mintakeresztszelvényeket kell készíteni. HATÓSÁGOK Hírközlési Felügyelet Hírközlési Területi Hivatal Soproni Iroda A megküldött felkérés alapján a előzetes véleményemet az alábbiak szerint adom meg: A távközlési építmények elhelyezését illetően az általános - országos- elhelyezési, illetve tervezési előírásokon kívül (pl. közműszabvány) egyéb igény részünkről nem merül fel. A létesítésüket a vonatkozó 9/2000. (IV. 19) KHVM rendelettel módosított 29/1999. (X. 6.) sz. KHVM rendelet szerint kell engedélyeztetni. A 2001. évi XL. törvény a hírközlésről 1 30.. (1) alapján a település tervezésénél, rendezésénél, utak és közművek építésénél, korszerűsítésénél, egyéb építmények és más létesítmények megvalósításánál, felújításánál biztosítani kell a hírközlési létesítmények elhelyezésének lehetőségét. Fontosnak tartom, hogy a kapcsolatos távközlés fejlesztési, beleértve a kábeltelevíziót is, igények ne utólag kerüljenek meghatározásra, hanem a többi fejlesztési igénnyel (közművekkel) összefogva. A fentiek elősegítésére javaslom (legkésőbb a konkrét kiviteli tervek készítése során) a vezetékes- illetve vezeték nélküli hálózatok meglévő rendszereit, továbbá fejlesztési elképzeléseit illetően az érintett távközlési szolgáltatók megkeresését. Épületek tervezése esetén a távközlési hálózat bevezetéseit és belső védőcsövezéseit a 253/1997. /XII.20./ Korm. rendelet 84..-a figyelembevételével, a távközlés vezetékeit a vonatkozó hatósági előírások, valamint az MSZ 17-033 sz. szabványnak megfelelően kell elhelyezni. Meglevő távközlési hálózat keresztezése vagy megközelítése esetében a nyomvonalas közművek tervezőinek be kell tartani az MSZ 7487 sz. közmű- Honvédelmi Minisztérium Katonai Légügyi Hivatal Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV törvény 20 -a alapján a Győr Megyei Jogú Város Főépítésze megkeresésére Győr határolt területek rendezési tervének módosítása tárgyában indított államigazgatási ügyben a következő állásfoglalást adom ki: A kérelem teljesítéséhez katonai légügyi szakhatóságként hozzájárulok. Állásfoglalásom a közreműködő szakhatóság kijelölése tekintetében az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (X11.20 ) Kormányrendelet 3. sz. melléklet 24. pontján alapul. A további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni. Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Győr-Moson-Sopron Megyei Földművelésügyi Hivatala Agrár-Struktúra Fejlesztési Osztálya Győr város rendezési tervének módosítása ellen kifogást nem emelünk. Külterületeket érintő tervekkel kapcsolatban felhívjuk a kidolgozásában részt vevők figyelmét a 253/1997. sz. Kormány rendelet 29. -ra illetve az 1994. évi LV. A termőföldről szóló tv. 44. (1) bekezdésében: "Termőföldet más célú hasznosítással járó beruházás céljára csak kivételesen elsősorban a gyengébb minőségű termőföld igénybevételével - lehet,felhasználni. ", valamint (3) bekezdésében : "Az igénybevételt az indokolt szükségletnek megfelelő legkisebb területre kell korlátozni. " foglaltakra; továbbá a 70. (1) bekezdésére, mely szerint: "A termőföldön történő beruházásokat (ipari, mezőgazdasági, településfejlesztési, közlekedési, vízügyi, deponálási és egyéb) úgy kell megtervezni, hogy a létesítmények elhelyezése a környező területeken a talajvédő gazdálkodás feltételeit ne rontsa... ". 1 Hatályon kívül 2004.01.01-től.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 Győr- Moson-Sopron Megyei Növény-és Talajvédelmi Szolgálat fenti számú megkeresése alapján, az alábbi TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI VÉLEMÉNY-t adom. Győr Megyei Jogú Város 1998. 07. 09 -én jóváhagyott rendezési tervének tárgybani módosítási javaslataihoz. Tárgybani módositó javaslatok talajvédelmi hatáskört nem érintenek Azok Győr Megyei Jogú Város Önkormányzati Képviselő Testület elé történő terjesztése ellen, talajvédelmi szempontból kifogást nem emelünk. Jelen szakhatósági vélemény az 1957 -évi IV. tv. 20., a 61..(3) bek., a többszörösen módosított 1994. -évi LV. tv. (Tft.) 1. (2) bekezdésén, valamint a LXXVIII. tv. 9. (2) bek. b) pontján alapul. Azt a Tft. 71. (1) bek. a) pontja alapján kapott jogkörömben adtam ki. Győr-Moson-Sopron Megyei Közlekedési Felügyelet Közúti,Vasúti és Hajózási Hatósági Osztály A tárgyi ügyben benyújtott, Győr város rendezési terv módosításának előkészítését tartalmazó közlemény alapján az alábbi közlekedéshatósági nyilatkozatot tesszük: 2002-200 számú módosítás: Győr város teljes közigazgatási területét érintő módosítás, az általános felülvizsgálat megindítását követően a rendezési terv közlekedési munkarészével kapcsolatos állásfoglalásunkat megtesszük. Figyelembe kell venni a megyei, ill. regionális rendezési tervek Győr városra gyakorolt hatásait, a közlekedéshálózat fejlesztési tervek által megkövetelt feladatokat. Az előírt magasabb rendű terveket a tervezés során figyelembe vettük. Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A 2002. június 25.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva, a Győr város rendezési terv módosításaival kapcsolatban az alábbi szakvéleményt adjuk: A módosításokat támogatjuk, külön kikötésünk nincs. A módosítások által érintett területeken megkutatott és nyilvántartott ásványvagyon nincs, a módosítások földtani érdekeket nem sértenek. A további véleményezési eljárásba való részvételünket külön nem kérjük. Szakvéleményünket a 253/1997. (XII.20.) Korm.rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki. Mivel a nyilatkozat nyilvánvalóan téves (vannak kijelölt bányatelkek a város közigazgatási területén), kértük a nyilatkozat pontosítását. Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A Németh Iván városi főépítész úrral történt telefonbeszélgetésünk alapján, a 2002. július 9.-én kiadott 375/4/2002. számú szakvéleményünkre hivatkozva az alábbiakat közöljük: A 2002. június 25.-én érkezett Rendezési terv módosítás előkészítése tárgyú dokumentum több pontban tárgyalja a város különböző területeinek rendezési terv módosításait. A fent hivatkozott szakvélemény ezen területekre vonatkozott. A város különböző területeinek rendezési terv módosításaít bemutató pontok között a teljes közígazgatási területre vonatkozó, általános kérelem ilyen formában nem értelmezhető. Mind a terjedelem, mind pedig az adott válasz formája -- előzetes nyilatkozat, szemben a konkrét területek szakvéleményével -- indokolta volna a különválasztást. Győr város teljes közigazgatási területére vonatkozóan az alábbi előzetes nyilatkozatot adjuk: A város területe a földtani felépítés szempontjából változatos képet mutat. A mély, ártéri területektől az esetlegesen felszínmozgásos és erózióveszélyes dombi területekig terjed a morfológia. A földtani felépítés változatosságából adódnak a felszíni szennyeződés érzékenység eltérései is. Győr város közigazgatási területén belül több megkutatott terület, működő és bezárt bánya található. Konkrét területekre vonatkozóan -- ha a tervezők felveszik a kapcsolatot hivatalunkkal -- a bánya-, ill. a megkutatott területek pontos elhelyezkedését meg tudjuk adni. A további véleményezési eljárásban hivatalunk részt kíván venni. Az elkészült felülvizsgálati anyag (módosítás) alátámasztó munkarészének a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 3. (3) 2. pontja értelmében tartalmaznia kell a települési környezet és művi elemei: a víz, a levegő, a föld, a klíma, az élővilág és az épített környezet, továbbá azok egymásra hatását bemutató fejezeteket. Ezekben a fejezetekben szerepeltetni kell. a terület felszíni szennyeződés érzékenységi besorolását; a terület építésföldtani (mérnökgeológiai) sajátosságait; az ásványvagyon gazdálkodás szempontjából fontos területeket. Továbbá szükségesnek tartjuk a módosítás tervtérképein különleges területként jelölni az ismert, felhagyott (legális v. illegális ) hulladék- és törmeléklerakó helyeket. A fentiek ismeretében -- a véleményezési eljárás során -- szakvéleményünknek a váras teljes közigazgatási területére történő kiadásának nincs akadálya.
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 7 Előzetes nyilatkozatunkat a 25311997. (XIL20.) Korra. rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki. A terv a Szolgálat igényeinek figyelembe vételével készül. Mérnökgeológiai munkarész nem készült. Magyar Geológiai Szolgálat Nyugat-magyarországi Területi Hivatal A 2003. augusztus 7.-én érkezett megkeresésükre hivatkozva, a Győr város szabályozási tervének felülvizsgálatával kapcsolatban az alábbi előzetes nyilatkozatot adjuk: A Győr város közigazgatási területén belül található bányaterületek az alábbiak: Győr, Győr I. ( Sashegy ) - kavics Győr, Győr-Sashegy I. ( Győri Téglagyár) - agyag Győr, Mákos dűlő 0314. hrsz. szabad terület, vakoló homok, kavics Győr, Győr II. ( Mákos dűlői bányaüzem ) kavics Győr-Győrszentiván, Győr III. ( Győrszentiván, Tibori) homok Győr-Győrszentiván IV. kavics A bányaterületek koordináta jegyzéke mellékelve. A város közigazgatási területén belül, az "egyéb" engedélyek alapján történt ásványvagyon kitermelés (autópálya) nincs hivatalunknál nyilvántartva. A keletkezett tavak kiterjedéséről és mélységéről nincs információnk. Előzetes nyilatkozatunkat a 253/1997. (XII.20.) Korm. rendeletben, és a 132/1993. (IX.29.) Korm. rendeletben foglalt hatáskör alapján adtuk ki. Honvédelmi Minisztérium Honvéd Vezérkar Hadműveleti Csoportfőnökség Megkeresésükre értesítem Önöket, hogy a tárgyi dokumentációt megvizsgáltuk és azzal kapcsolatban - mint a 253/1997. (Xll. 20.) Kormányrendelet 3. sz. mellékletének 15. pontjában megjelölt államigazgatási szerv - figyelemmel az 1993. évi CX. törvény 41/B. - ára, valamint az 1997. évi LXXVIII. törvény 8. g) és a 253/1997. (XII. 20.) Kományrendelet 38. (1) és (2) pontjaira az alábbi állásfoglalást adjuk. A 2002-200. számú tervmódosítás érinti a város teljes közigazgatási területét, ahol több HM vagyonkezelésű ingatlan található. Szakhatóságunknak csak olyan rendezési terv módosítását áll módjában támogatni, amely biztosítja ezen ingatlanok zavartalan, rendeltetésszerű használatát. A fenti rendezési terv módosítások további véleményezési eljárásában részt kívánunk venni. Műszaki Biztonsági Főfelügyelet Hivatkozott számú levelükben a Városépítési Iroda rendezési terv módosításának javaslatait közölték, melyekre vonatkozóan kérték előzetes javaslatainkat, állásfoglalásunkat. A Műszaki Biztonsági Főfelügyelet az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény végrehajtási utasítását képező 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet 3, sz. melléklete értelmében szakhatóságként a műszaki biztonság területén működött közre. A 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet módosításáról szóló 36/2002.(III.7.) Korm. rendelet 20. (2) bekezdése értelmében az eljárásban a továbbiakban nem áll módunkban résztvenni. Amennyiben az adott területen kazán, vagy más nyomástartó berendezés, gáz- vagy olajellátó rendszer, tüzeléstechnikai berendezés, 0,4 kv vagy nagyobb feszültségű villamos berendezés, ill. kábel, távfűtő vezeték, propánbutángáz cseretelep, föld alatti és föld feletti tartályok, autógáz- és üzemanyagtöltő állomás, gázfogadó és szabályozó állomás, 140 kw feletti hőterhelésű gáz-, vagy olajtüzelő berendezések) kerülnek elhelyezésre vagy telepítésre, akkor első fokon a területileg illetékes műszaki biztonsági felügyelet jár el, a 46/1997.(XII.29.) KTM rendelet alapján. Győri Határőr Igazgatóság Rendészeti Igazgatóhelyettese Tájékoztatom, hogy a fenti hivatkozási számon megküldött felkérésüket (Győr városrendezési tervének módosítása) a Határőrség Országos Parancsnoksága illetékességből áttette a Győri Határőr Igazgatóságra. A módosításhoz az Igazgatóságnak észrevételei, javaslatai nincsenek. Megköszönve szíves tájékoztatásukat, a további egyeztetési eljárásban nem kívánunk részt venni. Győr-Moson-Sopron Megyei Állami Közútkezelő Közhasznú Társaság A fenti hivatkozási számú levelükben megküldött rendezési terv módosításokkal kapcsolatosan az alábbi nyilatkozatot adjuk: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 Győr város rendezési tervének 1998-as jóváhagyását követően elkészült társaságunk megbízásából Győr-Moson-Sopron megye közúthálózatfejlesztési terve. A terv az országos közutak hosszú távú fejlesztését tartalmazza, amely érinti Győr város területét is. A tervezett nyomvonalak egy része már szerepel a korábbi rendezési tervekben, illetve felmerültek olyan új nyomvonalak, amelyeket rendezési terv ez idáig nem tartalmazott. Ilyen például az M81 gyorsforgalmi út, a 82-83-M81 utakat összekötő új nyomvonal, Gönyü kikötő megközelítése az M81 úttól. Ezen új nyomvonalakat, illetve az úthálózat-fejlesztési tervben foglaltakat kérjük figyelembe venni. A terv a felsorolt előzményterveket figyelembe vette. Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Nyugat-Dunántúli Területi Főépítészi Iroda Tárgybani levelére hivatkozva tájékoztatom, hogy tekintettel a város sajátosságaira és tervi előzményeire a felülvizsgálattal kapcsolatos metodikai és tartalmi kérdésekre vonatkozóan (egyébként az Étv. 9. (6) a.) pontjának megfelelően) a BM illetékes főosztályával történő konzultációt tartok szükségesnek. Ennek időpontját a későbbiek során külön egyeztetjük. A hivatkozott jogszabályi hely a terv jóváhagyása előtti miniszteri véleményezésre hívja fel a figyelmet, mely a véleményezési eljárás után fog megtörténni. Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Megelőzési osztály A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése és a módosított 253/1997. (XIL20) Korm. rendelet 5. (1) bekezdése alapján a Győr Megyei Jogú Város rendezési tervének módosításait megvizsgáltam és az alábbi szakvéleményt adom: A rendezési terv 2002-194, 2002-197, 2002-200, 2002-202, 2002-203, 2002-205, 2002-206 és a 2002-211 számú módosításai során az alábbiak figyelembe vételét tartom indokoltnak: - A tervezési területeken a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ) 22. -ban foglaltak figyelembe vételével a megvalósuló építményekhez olyan utat, illetve területet kell biztosítani, amely alkalmas a tűzoltó gépjárművek nem rendszeres közlekedésére: és működtetésére, tehát az építmények tűzoltó gépjárművel megközelíthetők legyenek. - A tervezési területeken megvalósuló építmények oltóvíz ellátását biztosítani kell. Ennek érdekében a közműves ivóvíz hálózatot a 35/1996. (XII.29.) BM rendelettel hatályba léptetett Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSZ.) 46. - 49. szakaszaiban foglaltak figyelembe vételével kell kialakítani. - A tervezési területekre vonatkozó szabályozási előírások meghatározásakor a módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 36. (1)-(2) bekezdéseiben foglalt telepítési távolságokat vegyék figyelembe. A tervezési területen megvalósuló építmények között tartandó tűztávolságok meghatározása a módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet 36. (3) bekezdés szerinti esetekben az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnokság hatásköre. - A tervezési területekre vonatkozó szabályozási előírások meghatározásakor a területek belvízi veszélyeztetettségét javasoljuk figyelembe venni. Vízjárta vagy belvízveszélyes területeket lakóterületként ne jelöljenek ki. A veszélyeztetett területekre vonatkozóan rendeljenek el építési tilalmat vagy korlátozásokat. - A településrendezési terv alátámasztó munkarészei között a tervező a belvízrendezésre is dolgozzon ki javaslatot. A módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdés b) pontja és az 1996. évi XXXI. törvény 48. (2) bekezdése értelmében kérem, hogy a véleményezési eljárásba vonják be a területileg illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltó-parancsnokságot is. A fenti észrevételeket a módosított 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet, 46/1999. (II1.8.) Korm. rendelet, a 35/1996. (XII.29.) BM rendelet előírásai, valamint a 7001/2002. (FVÉ 6.) FVM-KöViM irányelvben foglaltak indokolják. A telepítési távolság betartása alól az ott részletesen ismertetett okokból felmentést kérünk az OLÉH-tól az OTÉK 36. (3) bekezdése alá nem tartozó lakóépületek esetében annak érdekében, hogy a korábban megszokotthoz képest célszerűbb építménymagasságú épületek a szokásos oldal- és hátsókert távolságokkal telepíthetők legyenek. A belvízrendezési javaslatot pontosítani kell a közműves munkarészben. Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság 2002-200 sz. rendezés alá vont terület: Győr város közigazgatási területén, Révfalu területének egy részét érinti a révfalui Sérülékeny üzemelő vízbázis hidrogeológiai védőterülete. A vízbázis diagnosztikai vizsgálata folyamatban van. A fejlesztések során a vízbázisok
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 9 védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Kormány rendelet előírásait kell figyelembe venni. A részterületek fejlesztése során a környezetet káros hatás nem érheti. A településrészek viziközmű ellátását tekintve - a város teljes körű viziközmű ellátottsággal rendelkezik - műszakilag megoldható. A tervezés során szükségessé váló viziközmű fejlesztések tekintetében részleteiben a PANNON-VÍZ Rt., mint üzemeltető az illetékes. A fentiek figyelembe vétele mellett a felsorolt részterületek rendezési terve ellen kifogást nem emelünk. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Győr-Moson-Sopron Megyei Intézete A szakvéleményezésre megküldött rendezési terv módosítások tervezetét áttanulmányoztam. A 2002-194, -197, -200, -202, -203, -205, -206, -207, - 208, -209, -211, -212, -213 számú javaslatok elfogadását közegészségügyi szempontból támogatom. Fenti szakvélemény a Győr Városi ÁNTSZ-el közösen kialakított állásfoglalás. Győr-Moson-Sopron Megyei Földhivatal Tárgyi üggyel kapcsolatosan kifogást nem emelek azzal, hogy a 2002-206 sz. tervmódosítás esetben szükségesnek látom a tervezett iparterület kialakításának a tényleges igényekhez igazodó ütemezését, és ennek a tervdokumentációban való szerepeltetését. Felhívom a figyelmet arra, hogy mind a tervezés további fázisaiban, mind a konkrét megvalósítás során - amennyiben az termőföldet érint - tartsák szem előtt a termőföldről szóló módosított 1994. évi LV. törvény vonatkozó rendelkezéseit. Ez nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a terület-felhasználások lehetőség szerinti rosszabb minőségű termőföldön, takarékosan, a meglévő igényekkel harmonizálva, ütemezetten kerüljenek megvalósításra, amit már a tervekben is rögzíteni kell. Ütemezési javaslat a véleményezési dokumentáció véglegesítése során készült, de ez is meghaladja a prognosztizált igényeket. A terv további feldolgozása során kell a részletesebb ütemezési javaslatokat elkészíteni. Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Igazgatási és Hatósági Igazgatóság Soproni regionális iroda A felsorolt rendezési terv módosításokkal kapcsolatban észrevételeim a következők: 2002-200 A felülvizsgálat során örökségvédelmi hatástanulmányt kell készíteni, az 1998-as tervet örökségvédelmi szempontból aktualizálni kell! A terv örökségvédelmi munkarésszel készül. Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Győr Megyei Jogú Város részletes szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának fenti sz. levelükkel megküldött módosítási dokumentációit Felügyelőségünk a feladatkörébe tartozó környezetvédelmi szempontokból átvizsgálta, s az előzetes eljárás keretében az alábbi véleményezést adja: A rendezési terv módosítások rendezés célját és várható hatását tartalmazó leírás és az előzetes véleményezési eljárás keretében a következő tervezett módosításokkal kapcsolatban teszünk észrevételeket, javaslatokat: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe Győr város szerkezeti és szabályozási tervének általános felülvizsgálata kapcsán Felügyelőségünk kéri, hogy a terv 1998-as jóváhagyása óta hatályba lépett új vízvédelmi, levegőtisztaság- védelmi, hulladékgazdálkodási, valamint zajés rezgésvédelmi előírások kerüljenek figyelembevételre. A beépítésre szánt területek bővítése, valamint a közlekedési hálózat módosítása kapcsán különösen fontosnak tartjuk a zaj- és rezgésvédelmi, továbbá a levegőtisztaság-védelmi munkarészek alapos kidolgozását. Kérjük, hogy észrevételeinket, javaslatainkat a tervezés során szíveskedjenek figyelembe venni, és Felügyelőségünket az eljárás következő szakaszába is vonják be. Nyilatkozatunkat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 9. (2) bekezdése szerinti eljárás keretében, mint a megjelölt egyeztető adtuk ki, illetve továbbítottuk e-mail-en. Győr-Moson-Sopron megye Területfejlesztési Tanácsának elnöke A hozzánk 2002. június 27-én érkezett levelében tájékoztatott Győr rendezési tervének módosításáról. Az ismertetett változtatásokról az állásfoglalásunk a következő:
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 2002-200 Győr város szabályozási tervének általános felülvizsgálata: Egyetértünk a felülvizsgálat megindításával. A tervezésnél kérjük figyelembe venni a következő terveket: - Győr-Moson-Sopron megye területfejlesztési programja - Győr-Moson-Sopron megye környezetvédelmi programja - Győr-Moson-Sopron megye mellékúthálózat-fejlesztési programja - Győr-Moson-Sopron megye turizmusfejlesztési koncepciója A győri városrendezési terv úthálózati javaslata eltér a mellékúthálózat fejlesztési programtól, de minden kapcsolatot megad, amit a megyei program. SZOLGÁLTATÓK Győri Hőszolgáltató Kft. A tárgyra vonatkozóan társaságunknak megküldött tervekkel kapcsolatban az alábbiakat rögzítjük: A továbbtervezés során GYŐRHŐ Kft-vel való egyeztetés szükséges a következő rendezési terv módosításoknál: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe; a volt Olajgyár és Tejipar területének, továbbá funkcióváltás esetén; a város további a meglévő távhőellátási gerincvezetékhez közeleső területeinek távhőellátásra való kijelölése. (pl. GYŐRIKEKSZ területe) Győri Kommunális Szolgáltató kft. A Győri Kommunális Szolgáltató Kft-hez érkezett levelében a 2002-194, -196, -197, -200, -202, -203, -205, -206, -207, -208, -209, -211, -212, -213. sz. rendezési terv módosításának véleményezését kéri. A rendezési terv módosításhoz mint Győr Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő közterületi zöldterületek technikai kezelője az alábbi javaslatokat adjuk: A rendezés alá vont területeken végrehajtandó övezeti átsorolásokkal, a beépítési előírásoknak az adott környezethez igazodó megváltoztatásával, a tervezett utak nyomvonalához szükséges területek pontosításával egyetértünk. Észak-dunántúli Gázszolgáltató Részvénytársaság Győri Műszaki Kirendeltség A tervezett módosítások ellen elvi kifogást nem emelünk. Többlet gázvételezési igény esetén a módosításokkal érintett területek gázzal történő elláthatóságának vizsgálatát javasoljuk a rendezési terv közmű előkészítő munkarészében elvégezni. A további munkáknál kérjük a fentiek szíves figyelembevételét. Pannon-Víz Víz-, Csatornamű és Fürdő Részvénytársaság A rendezési tervvel kapcsolatos észrevételeinket az alábbiakban foglaljuk össze: 2002-200 Győr város teljes közigazgatási területe: A rendezési tervek általános felülvizsgálatát az új beépítési területek fejlesztésének figyelembevételével javasoljuk. Az új, városfejlesztési területek kialakításánál a hozzájuk tartozó közmű ellátás vonatkozásait is szerepeltetni kell. Erre részletesen csak az érintett területek ismeretében tudunk nyilatkozni. EGYÉB SZERVEZETEK Reflex Környezetvédő Egyesület A részünkre 2002.06.26-án megküldött rendezési terv módosításokkal kapcsolatban az alábbi észrevételeket tesszük: 2002-200 A rendezési tervek általános felülvizsgálatával egyetértünk annak a Közleményben felvázolt megközelítési módjával és behatároltságával nem. Mivel a levélben foglaltak nincsenek kifejtve, a levélben nincs más módszerre javaslat, így a tartalma a továbbtervezésre nem volt hatással. LAKOSSÁGI ÉSZREVÉTEL: 2002-200 Kisbácsa és Nagybácsa közötti terület Hevér Istvánné Győr, Csemete u. 64. 2002. június 28. A Győrt elkerülő út ne Kisbácsa és Nagybácsa között legyen, hanem ténylegesen kerülje el Győrt. Ellentétes az 1997. évi LXXVII. törvénnyel, hogy évti-
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 11 zedek óta ezen a területen nem lehet építkezni. A gaz évi kétszeri kaszálása nem oldja meg az itt élők gondjait. Győrött telekhiány van. Városrendezési terv módosítása esetén nagyon sok ház épülhetne itt. Bőven elég környezetszennyezést okoz az égető, nem szükséges még fokozni a környezeti ártalmakat. Az új tervben az északi elkerülő új nyomvonalra került. A szerkezetmódosítás indokai az AUDI fejlesztései voltak. Győrben nincs és nem volt telekhiány a rendezési terv szerint kialakítható telkekben. Az ilyen telkek tényleges kialakítása feltehetően gazdasági megfontolások alapján nem történt meg. LEVELEK, EMLÉKEZTETŐK? JEGYZŐKÖNYVEK AZ ELŐZETES VÉLE- MÉNYEZÉS ÉS VÉLEMÉNYEZÉS KÖZÖTT Levél 2004.04.17. keltezéssel Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság Észak-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság Tisztelt Címzett! A hullámterek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és a hasznosításáról 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet szerint: 9. (1) Az árvízvédelmi töltések mentesített oldalán lévő, az árvízi víznyomás miatt felszínre törő fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területeken bármilyen építmény elhelyezését az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság csak az illetékes vízügyi felügyelet szakhatósági állásfoglalása, illetve az állásfoglalása alapján engedélyezheti. (3) A fakadó (szivárgó) vizek által veszélyeztetett területeket - külön jogszabály szerint - a településszerkezeti tervben, illetve a helyi építési szabályzatban az illetékes vízügyi felügyelet, illetve fenntartó javaslatára figyelemmel, fel kell tüntetni. (4) A fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett területekre vonatkozó korlátozásokat, tilalmakat - külön jogszabály szerint - a helyi építési szabályzatban, szabályozási tervben kell megállapítani - az arra illetékes vízügyi, környezetvédelmi, továbbá természetvédelmi államigazgatási szervek és az árvízvédelmi töltés fenntartójának véleménye alapján. (5) A természeti környezet veszélyeztetettség megelőzése érdekében a (3) vagy (4) bekezdés szerint érintett, fakadó vizek által veszélyeztetett területekre - külön jogszabály szerint - építési tilalom rendelhető el. 10. (1) E rendelet alkalmazása szempontjából vízjárta területnek minősülnek különösen: a) a nyílt árterek, vagyis a folyók és egyéb vízfolyások melletti, olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, s így azokat a mederből kilépő víz szabadon elöntheti; b) a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabályozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak; c) a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített; d) a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, vízmosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző; e) a folyók elhagyott "ősmedrei", vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi medertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, amelyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott területekre a 9. (1)-(2) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ilyen területeket a településszerkezeti tervben, illetőleg az összefüggő egyéb településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban - a terület felhasználását veszélyeztető körülményekkel együtt - szintén fel kell tüntetni. (3) Az (1) bekezdés szerint meghatározott területekre vonatkozó építési, építésjogi követelményekre, illetőleg tilalmakra külön jogszabályok rendelkezései az irányadók. (4) Ha az (1) bekezdés szerint meghatározott terület - a természetvédelemről szóló törvényben meghatározott - természeti értékeket, illetve ezzel összefüggő, külön nevesített természeti területet, védett természeti területet, vizes élőhelyeket érint, a terület esetleges igénybevétele kapcsán a természet védelméről szóló jogszabályok rendelkezéseit is alkalmazni kell. Kérem a Vízügyi Igazgatóságot, hogy szíveskedjen megküldeni lehetőleg elektronikus formában a rendezési terven való feltűntethetőség érdekében Győr fakadó és szivárgó vizek által veszélyeztetett, illetve vízjárta terüle-
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 teinek térképét, illetve az összes címzettet, hogy szíveskedjenek megküldeni ezeknek a területeknek a használatával kapcsolatos korlátozásokra, tilalmakra tett javaslataikat. LAKOSSÁGI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK, TERVISMERTETÉS A véleményezési tervről 15 lakossági munkamegbeszélésen, a Városháza előcsarnokában tartott kifüggesztéssel (2005.04.01-2005.05.06-ig) és az Interneten való publikálással kértük az érintettek álláspontját. A munkamegbeszélések helye és időpontja: Bácsa 2005. április 1. (péntek) 14óra Bácsai Műv. Ház Ménfőcsanak Pinnyéd Győrszentiván 2005. április 2. (szombat) 14 óra Bezerédj Kastély 2005. április 3. (vasárnap) 10 óra Pinnyédi Kultúrház 2005. április 3.(vasárnap) 14 óra Duna Filmszínház Révfalu 2005. április 8. (péntek) 15 óra Szent Gy. A. Iskola Belváros Sziget-Újváros Kismegyer 2005. április 9. (szombat) 10 óra Városháza 2005. április 9. (szombat) 14 óra Bercsényi Gimnázium 2005. április 10.(vasárnap) 10 ó. Kölcsey Iskola Nádorváros-Adyváros,április 10.(vasárnap) 15 ó. Pállfy M. Iskola Marcalváros 2005. április 15.(péntek) 15 óra Marcalvárosi K. K. Gyirmót Szabadhegy 2005. április 16.(szombat) 10 óra Művelődési Ház 2005. április 16.(szombat) 14 óra Szabadhegyi K.K. Likócs 2005. április 17.(vasárnap) 10 ó. Likócsi Műv. Ház. Gyárváros 2005. április 17.(vasárnap) 14 ó. Balassi B. Ált. Isk. Külterület 2005. május 17. (kedd) 15 óra Városháza A munkamegbeszélésekről hangfelvételek készültek: BIZOTTSÁGI ÉS RÉSZÖNKORMÁNYZATI MUNKAMEGBESZÉLÉSEK TEBI ülések: 2005. 04. 13. (szerda) 16,30 Marcalváros I., Nádorváros 2005. 04. 20. (szerda) 16,30 Szabadhegy, Kismegyer, Gyárváros, Likócs 2005. 05. 11. (szerda) 16,30 Révfalu, Bácsa, Kisbácsa 2005. 05. 12. (csütörtök) 16,30 Belváros, Adyváros, Szentiván 2005. 05. 19. (csütörtök) 16,30 Sziget, Újváros, Pinnyéd Részönkormányzati ülések: KÖZPONTI TERVTANÁCS Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal Központi Településrendezési Tervtanács 7/2005. sz. ÁLLÁSFOGLALÁS mely írásban rögzíti a tanácskozáson szóban megfogalmazott és elhangzott állásfoglalást A tanácskozás időpontja: 2005. május 9. A tanácskozás helyszíne: Magyar Urbanisztikai Társaság tanácsterme (Budapest, Liliom u. 48.) A bemutatott terv: Győr MJV településrendezési teveinek felülvizsgálata: településszerkezeti terve, helyi építési szabályzata, szabályozási terve Felelős tervező: Németh Iván vezető településtervező (Győr MJV, Polgármesteri Hivatal) Felkért opponensek: Koszorú Lajos okleveles építészmérnök Rosivall Ágnes okleveles építészmérnök Jelen voltak: a mellékelt jelenléti ív szerint
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 13 A Tervtanács (egy tagjának ellenvéleménye mellett) üdvözli azt, hogy a korábbi terv módosítását külső szakértők bevonásával a város főépítésze és tervező részlege készítette el. Megállapítja, hogy az örökségvédelmi munkarész kivételével a terv igen alapos és részletesen kidolgozott, valamilyen módon választ ad a felmerülő kérdésekre. A tervtanácson az örökségvédelmi munkarészt Figler András, KÖH regionális irodavezető úr észrevételezte. A bevonásával tartott konzultációk eredményeképpen a terv véglegesítése során kiegészül a munkarész az irodavezető úr elvárásainak megfelelően. A véleményezési dokumentáció is tartalmazott alaposan kidolgozott örökségvédelmi munkarészt, a kiegészítés az egyeztetett módszertani elvárásoknak való jobb megfelelést, a tervdokumentáció más részeivel való összefüggések egyértelműbb bemutatását szolgálja. A dokumentáció olyan sok gondolatot és olyan mennyiségű tervlapotiratanyagot tartalmaz, hogy célszerűbb lett volna két külön alkalommal tárgyalni a szerkezeti tervet, illetve a szabályozási tervet és a helyi építési szabályzatot. A Tervtanács egyetért az elvi szinten megfogalmazott részletekkel, a fenntartható fejlődésre és a táji-természeti környezetre való érzékenységgel, az egyes településrészek karakterének, értékek megőrzésével, identitásának erősítésével, az ütemezett fejlesztési elképzelésekkel. Ugyanakkor el kell mondania, hogy a bemutatott tervek ezeket nem látszanak minden részletben igazolni. A Tervtanács tagjai nem csekély ellentmondást vélnek felfedezni abban, hogy a közel stagnáló népességhez és a város változatlan regionális szerepéhez képest a tervben a beépítésre szánt területek nagysága mintegy 49%-al növekszik. A tervtanács megállapítása jogos, a terv véglegesítése során az eredeti tervezői szándéknak is megfelelően az építési joggal rendelkező területek aránya a tervben bemutatott összes lehetőséghez képest csökkenni fog. A Tervtanács nem ért egyet fejlesztési koncepcióban megfogalmazott kereskedelem-fejlesztési céllal, miszerint minden igénynek teret kell adni a szerkezeti terv módosításával, mert a várost nehéz helyzetbe hozza, tervszerű fejlődést szétzilálja. A kifogásolt városfejlesztési döntés nem tervezői javaslatra született. A terv az egyes helyszínek fejlesztési feltételeinek részletes kidolgozásával törekszik a megvalósulás ütemezésére. A településrendezési tervek és az építési szabályzat egyes megoldásaira tett észrevételek: 1. A nagykiterjedésű ipari-gazdasági területek szabályozásánál a város törekedjék arra, hogy azok a későbbikben feloszthatók, a közlekedési hálózat kiépítésével könnyen feltárhatók legyenek. A szabályozási terv (SZT) be nem építhető területként biztosítja a területek későbbi esetleges megosztásának lehetőségét. (Lásd AUDI, RÁBA reptéri gyártelep, Ipari Park) 2. A város körüli agglomerációt is ábrázoló átnézeti tervlap bemutathatná Győr és a környező települések együttműködésének távlati lehetőségeit. A Tervtanács szükségesnek tartja az érintett települések együttgondolkodását, hiszen nem biztos, hogy a jövőben Győrnek kell biztosítania a családi házas területeket. Az agglomerációt is tartalmazó környéktervet a véglegesítés során elkészítjük. Az önkormányzat családi házas területkínálat biztosítását szükségesnek tartja, mivel jelentős ezek iránt a kereslet, és a kínálat hiánya növeli a szuburbanizációt, ami például az adekvát tömegközlekedési hálózatok hiánya miatt szakmai szempontból nézve is hátrányos folyamat. A családi házas területek nagymértékű növelése egyébként valóban ellentétes a fenntarthatósági elvekkel, azonban a lakossági elvárásokat követve a várospolitika támogatja ilyen területek kialakítását. Mivel a prognózisok szerint a tényleges keresletben sokkal kisebb hányad a családi ház, ezért a tervezés lényeges feladata a földtörvény előírásainak is megfelelően az ütemezés. (Mellesleg a földtörvény termőföldvédelmi előírásai sajnos nem elég egyértelműek ahhoz, hogy tényleges védelmet nyújtsanak a termőföld védelmét nem kiemelt prioritásként kezelő településfejlesztési politikákkal szemben. Erre számtalan példával szolgálnak a városkörnyéki települések rendezési tervei is.) A tárggyal kapcsolatosan meg kell jegyezni, hogy elemi erejű lakossági ellenkezés van szinte minden, családi házasnál sűrűbb beépítéssel szemben. 3. A hosszabb távú településrendezési elképzelésekhez szükséges tartalékterületek biztosítása nem a szabályozási terv része. Ennek helye a településszerkezeti terv, mely a 10 évenkénti felülvizsgálati kötelezettség mellett tartalmazhat hosszabb távú elképzeléseket is. A fejlesztési javaslatok feldolgozása városfejlesztési döntéssel megfogalmazott várospolitikai elvárás volt, melyet egy erős érdekérvényesítő képességű fejlesztő csoport szakértőjének (Miasnyikov Péter) álláspontja szerint tartalék státusszal a szabályozási tervben is fel lehet dolgozni. Saját álláspontom szerint sincs erre egyértelmű jogszabályi tiltás; még mindig kedvezőbb egy újbóli átgondolást feltételező tartalék
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 státusz, mint az azonnali építési joggal rendelkező ingatlanok még nagyobb túlkínálata. A feldolgozás szakmai szempontból is tanulságos, egyértelműbb prognózisokat, kapacitásszámításokat lehet végezni így, mint csak a szerkezeti tervben való tartalékterületi tervezés alapján, továbbá jobban meg lehet ismerni a lakossági álláspontokat a tartalékterületek sorsát illetően. Az észrevétel alapján a tartalékterületeket önálló fedvényen, nem a szabályozási terv részeként fogjuk bemutatni, viszont megkülönböztetjük a szerkezeti terven. 4. Az OLÉH jogelődjének korábbi útmutatása szerint irányadó szabályozási elemek alkalmazása nem kívánatos. A Várost semmi sem kényszeríti arra, hogy olyan területeire is megalkossa a helyi építési szabályokat, ahol azoknak megtartására még nincs meg a lehetőség, s ezért ott irányadó elemeket határozzon meg. Amelyik területen szabályzatot alkot, ott irányadó elem nem lehet. A tervtanács álláspontját elfogadjuk abban az értelemben, hogy irányadó javaslatoknak nincs a magyar építési jogrendben szabályozási tartalma 2. A SZT-en mégis megtartunk irányadó tartalmat szószerinti értelemben olyan tervezői megfontolások bemutatására, melyek betartása nem kötelezően betartandó eleme a tervnek, de segítheti a használatot. 5. A tervnek fedvényenként is elképzelhető módosítása óvatosan kezelendő, nehogy ez bármilyen tekintetben a teljesség kárára történjék. Több jogszabály kötelezővé teszi a különböző ágazati előírásoknak a szabályozási tervben való szerepeltetését. Ezeknek sok esetben nincs olyan hatása, mely a település fejlődését lényegesen befolyásolná, inkább eljárásjogi következményei vannak (pl. egy szakhatóság kötelező bevonása az építési engedélyezési eljárásba). Az ilyen típusú előírások önkormányzattól független változásai átvezetésének a terv kötelező karbantartásának kell lenni, melyet a terv térinformatikai rendszerben való feldolgozása lehetővé is tesz. Természetesen nem nélkülözhető minden esetben ennek vizsgálata, hogy egy külső jogszabályi módosulás nem jár-e a szabályozásra érdemben is kiható változásokkal, mely esetekben természetesen szakmailag nem elfogadható a csak az érintett fedvényre kiterjedő SZT módosítás. 2 Tanulságos ugyanakkor, hogy pl. a svájci tervezési gyakorlatban a területi tervek egy jelentős részét Richtplan -nak, vagyis irányadó tervnek nevezik, ennek ellenére a tartalma a megfelelő keretek között kötelező. Gyakorlatuk azt célozza, hogy ne a tervben rögzített megoldások, hanem a megoldásokat indokoló elvek legyenek a tervvel bebetonozva. 6. A Tervtanács tagjait aggodalommal tölti el, hogy a terv szerint a városban csökken a zöldfelületi arány. A város fejlődése kétségtelenül Győrben igen nagy volumenű (lásd pl. AUDI) építési igénnyel jár. Ez vagy újabb, korábban nem beépített területek felhasználásával, vagy a meglévők sűrítésével jár. Utóbbit a lakosság véleményt nyilvánító részének döntő többsége ellenzi, így az önkormányzat sem támogatja, bár kétségtelenül elvileg ez a fenntartható megoldás. A terv törekszik arra, hogy a fejlesztési területeken is legyenek zöldterületek kijelölve és arra is, hogy a legnagyobb értékű zöldfelületek megőrződjenek (vízparti területek, erdők, városi parkok). A kritika szempontjából kiemelt jelentőségű a barnamező sorsa. A terv igyekszik a szabályozással támogatni ezek újrahasznosítását. A területi mérleg szerint a város területének több, mint 1/5-e erdőterület, zöldterület, vízgazdálkodási terület; összességében tehát igen jelentős a növénnyel borított területfelhasználási egységek területe, még, ha a mezőgazdasági területeket nem is vesszük figyelembe. Kevés a parkterület, bár ezek mennyisége nem csökken, hanem nő; az előző tervben szereplő 68,95 ha-ról 211,91 ha-ra. A Tervtanács 7. túlzottnak találja a közúti közlekedési hálózat fejlesztésének mértékét, és kételyeit fogalmazza meg az M1-es elkerülő út menti körutakkal, illetve a közel sugárirányú utakkal kapcsolatban. A 15 éven túli hálózat alternatív vonalakat is tartalmaz, melyek kisebb nagyításban nehezen különböztethető meg a tervezett elemektől, ez is okozhatja azt a benyomást, hogy a hálózat túltervezett. A számítógépes ráterhelések a tervezett hálózat létjogosultságát igazolják; nincsenek a hálózatnak olyan elemei, melyek létét várható forgalmi terhelésük ne indokolná. (Alacsony forgalmi terhelés jut a Győrszentivántól keletre tervezett vonalra, mely szerepel a megyei mellékúthálózat fejlesztési programban is, valamint a 81-es és a 8136-os utak közé tervezett útra, mely szerepe viszont a külső elkerülő út keleti szakasza megépüléséig a tranzit teherforgalom miatt lehet különösen fontos.) 8. az elkerülő vasúti fejlesztések és a meglévő 13 db külön-szintű vasúti átkelőhely ismeretében megfontolandónak tartja a várost kettészelő vasútvonal jövőjéről való gondolkodást. A vasúti főpályaudvar városközpont közeli fekvése a városszerkezet kedvező adottsága. Győr nagyságrendje és a vasúthálózaton való fekvése miatt fejpályaudvarra átalakítása nem reális javaslat, ezért
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 15 hosszú távon is kell számolni a várost kettészelő vasútvonallal. Hosszú távon magassági vonalvezetésének megváltoztatása nem kizárt, a süllyesztés a Rába keresztezés miatt ugyanakkor nem valószínű változat. A körvasút nyomvonalának helybiztosítására vonatkozó tervezői javaslat elsősorban a vasúti áruszállítás növekedésére vonatkozó szcenárió érvényesülése esetén fontos vasútfejlesztési lehetőség, első ütemeinek megvalósítása a városon keresztül vezető Pápa- Celldömölki vasútvonal-szakasz kiváltását szolgálja. 9. felhívja a város vezetőinek figyelmét a szerkezeti tervből még hiányzó jóváhagyandó munkarész, a település területe felhasználását meghatározó leírás fontosságára. Ebben kell bemutatni a településfejlesztési koncepció elhatározásainak megvalósulását, a célokat és összefüggéseket, az ütemezést, a prioritásokat stb. Ennek pótlása elengedhetetlen. A terv alátámasztó munkarészei kellően alaposak, így azok megfelelő alapot nyújtanak a leírás megszületéséhez. A munkarészt a terv véglegesítése során pótoljuk. 10. javasolja a földrajzi neveknek a tervlapokon való szerepeltetését. A földrajzi neveket a terv véglegesítése során felírjuk a tervre. 11. javasolja a soros beépítés szabályozásának ismételt végiggondolását (összhangban az ingatlan nyilvántartási törvénnyel). A soros beépítés a terv szerint a kertvárosi lakóterületek 4-6 lakásos beépítéseinek egyik konkrét, a sorházas beépítéshez hasonló formája, melynek létjogosultságát a történeti előképek is bizonyítják. 12. javasolja a város vezetőinek, hogy az örökségvédelmi hatástanulmányt a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal ismételten egyeztesse, az épített örökség védelmét a helyi építési szabályzatban kellő mélységgel szabályozza. A hatástanulmány egyeztetése megkezdődött, a terv véglegesítése a KÖH által is elfogadott hatástanulmány alapján fog megtörténni. 13. javasolja a terv néhány az ismertetett és írásban is átadott szakbírálatokban megkérdőjelezett elemének újragondolását. Megköszönve az opponensek rendkívül alapos bírálatát azokat a terv véglegesítése során felhasználjuk. 14. dicsérendőnek és ezért követendő példának tartja az illeszkedés szempontjainak a helyi építési szabályzatban történő pontosítását. 15. megállapítja, hogy a város jogszabályban rögzített feladatát végzi, amikor korlátozza, helyhez kötötten szabályozza az elsődlegesen és a kivételesen elhelyezhető rendeltetések számát az egyes övezeteken belül. Összességében megköszöni a város vezetőinek és a tervezőknek a szakszerű munkát, és sok sikert kíván a folytatáshoz. Budapest, 2005. május 11. Opponensi vélemények: Körmendy Imre a tervtanács elnöke Koszorú Lajos opponensi véleménye GYŐR MJV Településfejlesztési Koncepció és Településszerkezeti Terv dokumentációhoz 1. Településfejlesztési Koncepció Győr azon magyar városok közé tartozik, amelyek szerencsével jártak az elmúlt 15 évben. Köszönhető ez fekvésének, tradícióinak és összetett adottságainak. Az M1, az Audi, az Egyetem, a markáns történelmi belváros és a színes, erős helyi társadalom sok mással együtt hatalmas erőt ad. Győr mintáit más városok figyelik, ahogy tudják, követik. A győri terv, a győri várospolitika ezért túlmutat önmagán és ezt a körülményt is figyelembe vettem miközben a győri várospolitika eszközrendszerét opponáltam. A győri fejlesztési koncepciót és szerkezeti tervet, ezt a magas színvonalú munkát nehezebb bírálni, mint egy kevésbé jó tervet, mert sok minden rendben van. Mégis mi az, amit egy külső szemlélő másként lát, kifogásol, esetleg hozzátesz. Győr városfejlesztési koncepciója mintaszerűen szerkesztett, jól felépített kulturális üzenet a fenntartható fejlődési pályára törekvő magyar nagyvárosról. A győri irányítású szakembergárda nagyon magas színvonalú, komplex vizsgálatokon, helyzetértékeléseken, szakági megalapozó tanulmányokon alapuló koncepciót kínál a várospolitikusok számára. A mai viszonyok között érték Győr markáns várospolitikája és kedvező, hogy ez liberális. A liberális felfogású településfejlesztésen és településirányításon is számon kérhető azonban a közösség távlatos érdekének érvényesítése, a racionális értékválasztás és mértékletes célok kitűzése. A koncepció tükrözi, hogy a város egyre szervezettebb fejlesztésekre törekszik. A munkát megalapozó anyagok világos és egyértelmű alapvetése a fenntartható és kezelhető, a XXI. századi követelményeknek megfeleltethető városépítést vetítettek előre. Ezt a fejlesztési koncepcióhoz kapcsolódó határozatok, vagy azok tervezetei nagyrészt megerősítik.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 A koncepció 28 pontba szedve tárgyalja a város kiemelkedő, és a településrendezéssel is összefüggő fejlesztési feladatcsoportjait. Az anyag felépítése célratörő, világos, két kérdés körben azonban ellenvéleményem a következő. A népesség, lakás és lakóterületek kérdése A város jövőképének mérlegelését hiányolom a koncepcióból. Túlságosan pragmatikus, célratörő az anyag, persze lehet, hogy a korábbi rendezési terv és más előzmények által feltett kérdések, felvetett lehetőségek már megválaszolásra kerültek. Az anyag azonban arról győzött meg, hogy vannak még nyitott kérdések. Ezek közül a lakóterületek - lélekszám - gazdaságosan üzemeltethető település és a vonzó városi környezet tervben nem kielégítően kezelt konfliktusára mutatnék rá. A demográfia és a lélekszám előrejelzés sajnos nem tudott olyan eredményt adni, amely a tervezést kellően támogatná. (A stagnálástól az erőteljes bevándorlásból adódó nagyarányú növekedésig tart a képlet.) A lakásellátás adatai szerint a győri mutatók jók (2.48 fő/l; 27m2/fő). Az előkészítés alaposan feltárta és bizonyos mértékig szelektálta a lakossági tulajdonú területekkel kapcsolatos fejlesztési szándékokat. A koncepció azonban a szerkezeti terv felé meghatározta 150.000 fő számára a 35m2/fő lakás és kapcsolódó lakóterület szükséglet biztosítását, de nem jelölte meg, azokat a fékeket és a visszacsatolásokat, amelyekkel a városüzemeltetési szempontból szétszórt, piaci alapú település- és lakásépítés kontrolálható lenne. Manapság legtöbb településünk, de különösen nagyvárosaink igen erőteljes területkínálatot alakítanak ki, miközben a területi folyamatok értékeléséből látható, hogy a népességnövekedés tartalékai kimerültek. Nem a nagyvonalú törekvést vitatom, inkább az óvatosabb, megfontoltabb területhasználattal kapcsolatos szempontok érvényesítését hiányolom. Vitatható tehát az a koncepcionális döntés, amely a szerkezeti terv 10 éves távlatában a város népességének akár 50-%-os növekedésével is kalkulál, vitatható, hogy, a szerkezeti tervben meghatározott hálózatokra és területekre vonatkozóan nincsenek prioritások. Mind a tervezés, mind a várospolitika akkor igazán felelős, ha vállalja az előnyök és elsőbbségek meghatározásával járó konfliktusokat. A tervező egyetért a kritikával, lehetőségeit azonban három tényező korlátozza: - A korábbi tervekben már jóváhagyott fejlesztési területek visszasorolása csak rendkívül indokolt esetben vállalható. - A 377/2003. (X.30.) Kgy. határozat 1. pontjával elfogadott településfejlesztési döntés - A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel. - módosított az eredeti tervezői előterjesztésen és kiegészítette az egyeztetve a tulajdonosi igényekkel résszel. A tulajdonosi igények okozták a rendkívüli mennyiségű tartalékterületet a tervben. Az egyes képviselők és a részönkormányzatok is támogatják az ingatlantulajdonosok által indítványozott fejlesztési lehetőségek minél szélesebb körű érvényesítését. - A lakosság véleményt nyilvánító része a családiházas beépítéseket preferálja, ennek következtében a képviselők többsége is ezt támogatja, bár a statsiztikák szerint a tényleges lakásépítési volumen összesen 12 %-át teszik csak ki a családiház építések. A tervező a terv véglegesítése során csökkentette az építési jogot kapó területek mennyiségét a közgyűlés által elfogadott elvek alapján. A tervező javaslata a területfejlesztések önkormányzati koordinálására az önkormányzat aktívabb részvétele a területfejlesztésben, melyre lehetőséget nyújt az önkormányzat jogszabályban is elismert érintettsége az összes építési engedélyezési eljárásban. Ez a részvétel lehetne a leghatékonyabb eszköz a területfelhasználások ütemezésében. Kereskedelmi ellátás: Itt a legvadabb verseny számára nyit teret a város határozata, ellentétben az egész koncepció szellemiségével: minden igénynek teret kell engedni a szerkezeti terv módosításával. Nem a kereskedelem és fogyasztás ördögi körforgását ostoroznám, hanem a város és gazdasága számára kialakuló csapdahelyzetet. Kell-e az a városnak, hogy a kiskereskedelem teljes koncentrációjával csak egy szűk belvárosi kereskedelmi mag maradjon és minden más terület homogenizálódjon, autós bevásárlássá váljon, szlömösödjön, és a kereskedelem elszegényedjen? Budapesten már napirenden van a plázák újrahasznosításának kérdése. Ismertek azok a kis- középvárosok ahol már alig van más, mint az a három - négy lánc és a kínaiak. Más hasonló léptékű városok témába vágó tapasztalatát meg kellene vizsgálni. Nem feltétlenül rossz ez, csak túlzottan durva jövőkép és sok előre látható közlekedési, területhasználati, szociális és kulturális következménnyel járhat, melyek városba illesztése legalábbis kérdéses. A területhasználatot tekintve a koncepció megállapítja, hogy dinamikusan nő a kivont területek aránya, az utóbbi 20 évben 33 %-ról 44 %-ra nőtt a
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 17 műveléstől elvont területek aránya. Ezt a szerkezeti tervben meghatározott fejlesztési területek tovább növelték. A koncepcióról el kell mondani, hogy rendkívül igényes, körültekintő, naprakész, nagyon magas színvonalú szak-munka. Messzemenően használatra termett, ezt a tartalmi elemeken túl a szerkesztése is segíti. A koncepciót követő stratégiai program átfogó forgatókönyv a várospolitika számára, remélhetőleg nem süllyed el fiókok, vagy a winchesterek alsó polcán. Ezzel arra is utalnék, hogy amilyen nehéz a papír formátum kezelése, attól eltérően elegánsan használható a CD formátum A koncepció járulékos fejezete a projektek (apró)pénzre váltását segítő pályázati rendszerekkel kapcsolatot biztosító fejezet, ami ugyan sziszifuszi munka, de nélkülözhetetlen a távlatos, dinamikus várospolitika számára, fontos hogy intézkedés történjen ennek állandó frissítéséről. A dícséretek mellett javasolnám a tisztelt tervtanácsnak, hogy az előkészületben lévő településügyi törvény felé már most (elkésve) kezdje meg a szakma összegyűjteni azt a néhány fejlesztési koncepciót, amely ilyen és más, hasonló kiváló munkák tapasztalataival segítené jogszabályaink életszerű megalkotását. A tervező az opponens véleményét elfogadja; az egész terv legnagyobb problémája az érintett két pont; a túlzott túlkínálat a lakóterületekből és a bevásárlóközponti területekből. Miután ezek a városfejlesztési döntések nem tervezői javaslatra születtek a tervezésnek nincs lehetősége a módosításra, legfeljebb az ütemezésre. 2. Szerkezeti Terv Az átadott dokumentációból nem teljesen világos, hogy az önkormányzat az eddigiek során mit hagyott jóvá és mit nem. A szerkezeti tervben a népességszám várható szélső értékei közül az erőteljesen növekvő jövőképhez tartozó területigény jelenik meg. A jóváhagyott tartalommal kapcsolatos bizonytalanság abból eredhet, hogy a tervdokumentáció összeállításának idején az önkormányzat még csak a fejlesztési koncepció néhány városfejlesztési döntését hagyta jóvá, míg a tervtanács előtt már az egész városfejlesztési koncepció jóváhagyása megtörtént. A tervlapok jól felépítettek. Különösen dicséretes koncepcionális törekvés az 1:30 ezres és az 1:10 ezres léptékű tervlapok kidolgozása. Az alapos vizsgálati és háttértanulmányokból megismerve Győr adottságait, konfliktusait és a tervet jó megoldás, hogy a szerkezeti összefüggések két eltérő és jól megkülönböztethető síkját elkülönítetten dolgozzák föl a tervezők. Ez nem ellentétes az Étv.-vel, hiszen a tervet a település nagyságának megfelelő méretarányban kell ábrázolni. A tervezők azonban nem voltak elég bátrak, hogy elszakadjanak bizonyos szakmai rutinoktól, vagy talán nem volt elég idejük, hogy tudatossá és világossá tegyék a szerkezetben és annak eltérő léptékű feldolgozásában rejlő didaktikai és struktúra-alakító finomságokat. - Az általam megismert 30 ezres léptékű terv jól mutathatná, hogy a város milyen dinamikával lakja be,- foglalja el a rendelkezésre álló teret, ebben az erőteljes fejlődési ciklusában. A térképen azonban nem lehet különbséget tenni a már kialakult, beépített területek és a kijelölt fejlesztési valamint tartalék, vagy távlati fejlesztési területek között. A tervlapon emellett megjelenik a közlekedési hálózat kiépítésének ütemezése, ez az elképzelt javasolt szerkezetalakítási modell azonban nem értékelhető a területfelhasználás alakításának ismerete nélkül. A sok tekintetben releváns 30 ezres tervlapnak ezek összhangját kell bemutatni és erre a stratégiai modellezésre a lépték alkalmas is. A folytatásban a háttéradatbázisokban meglévő ütemezési javaslatot feldolgozzuk a szerkezeti terven is. - Az OTÉK a Településszerkezeti Tervek tekintetében felkínálja a területfelhasználási módok általános építési használat szerint és sajátos építési használat szerinti megkülönböztetését. Az összefoglaló szándékú 30 ezres tervlapon a területfelhasználási módokat elégséges lett volna az általános építési használat szerint megjeleníteni, és ez az ábrázolás az ütemezésre vonatkozó megjegyzést figyelembe véve megfelelően ráirányítaná a figyelmet a város térbeli növekedésének arányaira és irányaira a folyamatok rendszerbe szervezését segítve. - Ahhoz, hogy ez a tervlap, mint eszköz szervezett, hatékony városfejlesztést provokáljon a tervezők szándékának megfelelően, tovább kell korrigálni a tervlap jelkulcsát és jobban el kell szakítani a 10 ezres léptékben ábrázolt tartalomtól. (általános építési használatot jelölni, kiszolgáló-lakóutcákat levenni, megkülönböztetni a meglévő városszövetet az újonnan belépő területfelhasználási egységektől és a hosszabb távon figyelembe veendő tartalékterületektől, ) ebben a rendszerben egy finomabb grafikával megjelenített közlekedési és közműhálózat fejlesztési modell is felértékelődik. - A 30ezres léptékben ábrázolt piktogrammok zavaróak, jól érezték a tervezők, hogy a kissé didaktikus OTÉK-beli jeleket egységesíteni kell, mert zavarják a tervlap mondanivalóját. Ebben a léptékben ez el is hagyható. Az opponencia teljes mértékben tükrözi a 30.000 lappal kapcsolatos eredeti tervezői szándékot, melynek kibontására eddig valóban az
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 időhiány miatt nem volt lehetőség, a folytatásban a javasolt korrekciókat megvalósítjuk. Jónak tartom a mezőgazdasági területek tagolását, míg a 30 ezres lapon nem következetes az erdők besorolása. A 10 ezres tervek kidolgozottsága, tartalma megfelel az OTÉK követelményeinek, azonban a tervek még nem tekinthetők befejezettnek. (ld. MEO megjegyzések). Kijavítandó hibának tartom, hogy a szerkezeti terven csak részben került meghatározásra a rekultiválandó területek jövőbeli felhasználása, nem kerülhető meg a szerkezetbe illesztés egy intézkedési javaslattal, ami nem a tervre való. Nincs jelkulcsi magyarázata a terven a tömbökre ráírt övezeti kódnak ez szintén nem a szerkezeti tervi tartalom. Az újabb tartalmi követelmények, már eltekintettek a tartalékterület tervi eszközként való alkalmazástól, ennek ellenére indokolt lenne a szerkezeti terven jelölni az időben eltérően fejleszthető ütemeket. Hiányzik az Étv. szerinti szöveges munkarész. Ez nélkülözhetetlen akkor is, ha a tervlapok mindent tartalmaznak, és ha a területfelhasználás leírása, valamint közlekedési, tájrendezési alátámasztó munkarészek magas színvonalon és minden szerkezeti tervi körülményre kiterjedően kerültek megfogalmazásra. Szükség van a határozati formában megjelenő, a szerkezetalakítást megállapító várospolitikai döntésekre. Ez tartalmában eltér a - Győr esetében magas színtű - fejlesztési koncepciótól. A fejlesztési koncepció a fejlesztésre irányuló célokat és az egyes döntéseket foglalja rendszerbe. A szerkezeti terv a fejlesztési döntések műszaki - ökológiai kereteit, a szerkezet alakítását, elrendezését, a területek felhasználásának módját, a fejlesztések irányát és mértékét kell, hogy meghatározza. A tervlapok mellett szükség van egy olyan, a városra nézve kimondott határozati szintű elköteleződésre, ami rögzíti a fejlesztési koncepció iránymutatása és a szerkezeti terven meghatározott térbeli keretek mellett, a különféle városi területpolitikák prioritásait, korlátait, főbb határértékeit, követelményeit és a visszacsatolási pontokat-helyzeteket térben és időben. A tervlapok jellegüknél fogva ezt nem tartalmazhatják, ezért javaslom ennek pótlását. A szerkezeti leírást elkészítjük. A városrészi összefoglaló utal a jóváhagyásig terjedő időszak legfontosabb teendőjére a tartalékterületek meghatározására és a későbbi bevonásuk módszerének meghatározására. Ezt azonban fő vonalaiban célszerű meghatározni a szerkezeti tervben, e nélkül nem javaslom a terv egyeztetésre bocsájtását, mert sem az államigazgatási véleményezők, sem tulajdonosok, befektetők nem tudják az önkormányzat szerkezetalakító szándékait azonositani és nem tudnak megfelelően viszonyulni azokhoz. Nem vitatva az észrevétel jogosságát, az egyeztetési tervben a szabályozási terven lévő egyértelmű ütemezési javaslatok pótolták az ütemezéssel kapcsolatos hiányt.(lásd tartalékterületek jelölése) 3. A szerkezeti és szabályozási tervet alátámasztó javaslatok A vizsgálati és az alátámasztó anyagokból megállapítható, hogy az OTrT-vel való összhang, bár az M81-es még nyitott kérdés. A nagytérségi kapcsolatok a közlekedési fejezetben a legjobban kidolgozott. A magas szintű és izgalmasan tanulságos alátámasztó anyagok közül két szakterületet emelnék ki. A közlekedés fejezet az Eu-s összefüggésekből kiindulva, a generális terveken átívelően elegánsan helyezi el Győr városát a megfelelő kontextusba. A nagy lendület hatására azonban, mintha kissé megszaladt volna a tervező(k) ceruzája (egere). A terven előirányzott közúti fejlesztések túlzóak. Több helyen felesleges, párhuzamos főhálózati elemek kerültek betervezésre, melyek elszakadnak a területfelhasználástól, és nem kínálnak új kapcsolatokat. Különösen szembetűnő ez a város keleti, déli térségében, ahol hagymahéjszerüen sorolódnak egymásra az utak (82. és 8136. sz utak közötti út és É-i folytatása). Alaposabb mérlegelés és több fejezetben is meghatározott-elvárt, mértéktartó, visszafogottabb területfelhasználási jövőkép mellett bizonyára a hálózati javaslat is kevésbé lenne túlfűtött. Ez a gazdag út kínálati jövőkép újabb fejlesztési szándékokat fog ébreszteni. Ajánlom ennek átgondolását, mert tapasztalatilag igazolt, hogy a lerajzolt, sokszor ismételt gondolatok, esetenként akkor kezdenek megvalósulni mikor már eljárt felettük az idő és szükség lenne az újragondolásukra, csakhogy olyan mértékben beívódnak a közgondolkodásba, településpolitikába, hogy képtelenség változtatni rajtuk. (Bp.-M0) Ez a hálózat kevéssé felel meg a fenntarthatóság követelményeinek. A nagy munkát tartalmazó közlekedésfejlesztési javaslat egy kicsit túlsúlyos, az időben ütemezett A, B, AB változatok sok tervlapjától. Ezek, a szöveges munkarészben kidolgozott alapos kommentárokkal nagyobb léptékben, egymás mellé rendezve még jobban alátámaszthatnák a tervet. A jelkulcsi bizonytalanságok és rajzi hibák miatt nem tudott minden tervlapon érvényesülni a szakág alapossága. Dicséretes a várost dél nyugaton metsző infrahálózat és közlekedési folyosó összefogottsága.
EGYEZTETÉSEK Utolsó mentés időpontja: 2006.01.05. 9:18 120 19 A tömegközlekedés jövőképére kidolgozott három szcenárió szélesebb körű megismertetése fontos lenne a város hatékony fenntarthatóságának tudatosítása és elfogadtatása érdekében, szorosan összehangolva a területi prioritásokkal. A közlekedés fejezethez kapcsolódó szép és tartalmas magyarázóalátámasztó ábrák, táblázatok minősége meghaladja a TSZT-ek és SZT-ek kialakult mintáit. A tájrendezési munkarész A tájrendezési javaslat kiválóan tagolt, de a sajátos tájhasználat megjelenítésében keverednek a használat és az intézkedés elemei (természeti értékek miatt megszüntetendő bányatelek) A tájvédelemben a helyi védelem javaslatai szervesen illeszkednek az országos értékekhez és több esetben szerényen kerülgetik az erősen vitatható fejlesztési területeket. Összegzés A szerkezeti terv tervlapjait véglegesíteni kell és ennek során ki kell javítani a technikai hibákat. 4. A tervlapokra vonatkozó néhány MEO jellegű megjegyzések: - Földrajzi nevek, városrészek, dűlők, néhány karakteres elem-együttes megnevezése feltüntetendő a tervlapokon. - A 10.000 léptékű lapon a városrészek és a 33 városrendezési körzet elnevezését is célszerű lenne fel tüntetni. - Jelkulcsok hiányosak, színtévesztettek, ellentmondóak. A mindkét léptékben megjelenő közlekedési ábrázolások nem követhetőek eléggé, a közlekedési javaslatok jelkulcsa és az ábrázolt hálózatok ellentmondásosak, nem követhetőek. A nyomtatott grafika darabos és a léptéket tévesztett beállítás miatt agresszíven elnyomja a tervet. Téves lehet az autópályához közeli hulladéklerakó mellett kijelölt P+R. Az elemző, alátámasztó anyagokban több kartogram /szintterületi, építmény szintszám, telkek beépítettsége,/ zavaróan és értelmetlenül részletes és ennek megfelelően nem segíti a tervezést. A színek összetéveszthetőek. - 30ezresen színhiba: ártéri erdők vannak a tervlapon a közparkok helyén. - Az egyes védőtávolság - igényes létesítmények védőtávolsága, védősávja nincs feltüntetve, ami a random elvű fejlesztési jövőkép esetén nélkülözhetetlen. Megköszönve az alapos bírálatot, a terv véglegesítése során törekszünk a hibák megszűntetésére. Budapest, 2005. 05. 08. Koszorú Lajos Rosivall Ágnes opponensi véleménye GYŐR MJV SZABÁLYOZÁSI TERV ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT c. településrendezési munkákról Hallatlanul nagy szaktudásról tesz tanúbizonyságot az opponencia tárgyát képező anyag. A tudás viszont bizonyos szempontból átok. Minél mélyebb, átfogóbb megoldásra tesz kísérletet egy anyag, annál több helyen sarkall vitára, illetve ad lehetőséget az észrevételek megtételére. Véleményem szerint ilyen szempontból az észrevételek sokasága fordított arányban áll a munka értékeinek sokaságával. Az anyag pontosan olyan, amilyet a felelős tervező ismeretében várt az ember. Öntörvényű, hallatlanul logikusan felépített rendszer és mindenre kiterjedően alaposan és részletesen kidolgozott munka. A főtervező mindenre kiterjedő figyelme azonban, esetenként túl részletes és bonyolult előírásokat eredményez. Ebben az összefüggésben kimondottan megnyugtatóan hat a társtervezők sok településen összegyűjtött hallatlan rutinja, mely szerint előírásaik lényegre törőek, összefogottak, egyszerűek, s tudomásul veszik, hogy az átlagos emberi eleme felfogóképessége nem határtalan. (S ezen még a számítógép / térinformatika sem segít.) Talán a közlekedéstervező kolléga az egyetlen, aki néha nem tudja visszafogni a felelős tervező hihetetlen összetett módon való gondolkodását, s ezért egy-két kérdésben besétál a mindent előre bebiztosítani akaró magatartás csapdájába.
Győr Megyei Jogú Város településrendezési eszközeinek felülvizsgálata 2003-2005 V.2 Ugyanakkor hangsúlyoznom kell, hogy munkaközi anyagról van szó, ahol több esetben érezhetően nem dőlt még el, hogy egyes elemek bekerülneke, vagy milyen módon kerülnek be a végleges GYÉSZ-be: A magánutak tekintetében például eltérő tartalmat hordoz a 2.9. Győr szabályozása című alátámasztó munkarész és a GYÉSZ. A terv véleményezés utáni V.2 változata szerint a gyűjtőutaknál alacsonyabb szerepkörű tervezett utak megvalósulhatnak közútként, vagy közforgalom számára megnyitott.magánútként egyaránt, tekintettel arra is, hogy az újonnan beépülő területek út és közműépítési beruházásai a területtulajdonosokat terhelik. Az irányadó szabályozási vonal tekintetében is találhatók ellentmondások a szabályozási terv jelkulcsa és a GYÉSZ fogalom-meghatározások (1. sz. melléklet) között. Az irányadó szabályozási vonalakat a kritikák hatására mellőztük és a tervdokumentumokat ennek megfelelően korrigáltuk. Hasonló jelleggel nem egyértelmű a közterület kialakítási tervek (KKT) hatálya, illetve azok alkalmazási köre. A KKT a korábbi törvényességi észrevétellel kifogásolt KRT-t váltja le. Jóváhagyása közgyűlési határozattal történik, hatálya az önkormányzatra és szervezeteire terjed ki. Így is elegendő mértékben érvényesíthető, mivel az önkormányzat érintett minden építési engedélyezési eljárásban. Teljes cserét igényel A szabályozás területi hatálya 1. -ban foglalt előírás, mivel időközben a teljes közigazgatási terület egységes rendbe foglalt szabályozást nyert. Megtörtént. Fentiekkel összhangban az opponensi véleményt is munkaközinek kell tekinteni, mert esetenként előfordul, hogy a 2.9. GYÉSZ műleírás kapcsán szerepel benne olyan bírálat, amely a GYÉSZ jelenlegi formája szerint oka fogyottá vált. (E bírálatokat úgy gondolom mégis benne kellett hagynom a véleményben, hiszen érezhetően a GYÉSZ még nem végleges, változóban van.) Előfordulhat tehát, hogy a bírálat a szándékra és nem a ténylegesen választott megoldásra vonatkozik. A Helyi Építési Szabályzatot és Szabályozási Tervet előkészítő, illetve alátámasztó munkarészekben különösen jónak tartom, hogy az anyagok (fejlesztési koncepció, GYÉSZ függelék stb.) mindegyikén érződik, hogy a tervezők értővé akarják tenni azokat az embereket, akik részt vesznek a döntési folyamatban (egyeztetés, jóváhagyás). Nagyon jó a fejlesztési koncepció felépítése, különösen a városi életminőséget biztosító programok kiemelése. Hiányolom ugyanakkor a Szerkezeti Terv OTÉK szerint jóváhagyandó munkarészként előírt leírását. Pótlása megtörtént. A távlati népesség nagyságrendjét követő területi elhatározásokat nem tartom elég meggyőzőnek. A fejlesztési koncepció szerint a város "nem tervez agresszív bevándorlást ösztönző politikát" (évi 1,5%-os növekedés összesen 10 évre 15%, vagyis 150 000 fő). A nagyon precíz népességi prognózishoz képest (jelenlegi 248 fő/lakás; 27 m2/fő lakás-alapterület, távlatban 35 m2/fő) nem elég strukturáltak és határozottak a távlati településszerkezeti fejlesztési irányok. Egyes szakági számítások szerint a 15%-os növekedéssel (biztonsági tartalékkal) szemben, amely kb. 30 000 főt jelent, a fejlesztésre kijelölt területek kb. 75 000 fő többletnépesség befogadására adnak lehetőséget. A tervező egyetért a kritikával, lehetőségeit azonban három tényező korlátozza: - A korábbi tervekben már jóváhagyott fejlesztési területek visszasorolása csak rendkívül indokolt esetben vállalható. - A 377/2003. (X.30.) Kgy. határozat 1. pontjával elfogadott településfejlesztési döntés - A beépítésre szánt területeknek csak a tényleges, felhasználási igényeknek megfelelő bővítése lehetséges a tartalékterületek ütemes átsorolásával, utóbbit egyeztetve a tulajdonosi igényekkel. - módosított az eredeti tervezői előterjesztésen és kiegészítette az egyeztetve a tulajdonosi igényekkel résszel. A tulajdonosi igények okozták a rendkívüli mennyiségű tartalékterületet a tervben. Az egyes képviselők és a részönkormányzatok is támogatják az ingatlantulajdonosok által indítványozott fejlesztési lehetőségek minél szélesebb körű érvényesítését. - A lakosság véleményt nyilvánító része a családiházas beépítéseket preferálja, ennek következtében a képviselők többsége is ezt támogatja, bár a statsiztikák szerint a tényleges lakásépítési volumen összesen 12 %-át teszik csak ki a családiház építések. A tervező a terv véglegesítése során csökkentette az építési jogot kapó területek mennyiségét a közgyűlés által elfogadott elvek alapján. A tervező javaslata a területfejlesztések önkormányzati koordinálására az önkormányzat aktívabb részvétele a területfejlesztésben, melyre lehetőséget nyújt az önkormányzat jogszabályban is elismert érintettsége az összes építési engedélyezési eljárásban. Ez a részvétel lehetne a leghatékonyabb eszköz a területfelhasználások ütemezésében.