Traité de la Lumière a hullámelmélet alapjai a fénysugarak minden irányban egyenes vonalban (gömbszimmetrikusan) véges sebességgel terjednek (Rømer nyomán) a Descartes-féle közelhatásnak megfelelően az éterrészecskék nem mozdulnak el (lényegesen) egymásnak adják át a lökéseket mint a hang esetében mű
Huygens-elv magyarázza a visszaverődést mű
a törést általában a légköri fénytörést (pl. a Nap korai felkelését) mű
túl az elméleten: kísérletek az izlandi páttal a kettős törés oka a kristályszerkezet? a kettévált sugarak ismét egy pátra bocsátva már nem osztódnak az elmélet alkalmazása az átlátszó testekre (lencsék) Discourse de la cause de la pesanteur mű
a fény első igazi hullámelmélete Huygens Értekezés a fényről (1678-1690)» a fény az éter rugalmas mozgása» Huygens-elv (elemi hullámok) Newton hatása: Opticks (1704) Valóban nyilvánvaló, hogy a fény egymásután következő vagy egyidőben létező részecskékből áll; ugyanis ugyanazon a helyen felfoghatjuk azt a fényt, amely adott pillanatban odaérkezik, és továbbengedhetjük azt, amit utána érkezik; ugyanakkor adott pillanatban felfoghatjuk a fényt egyik helyen és továbbengedhetjük egy másik helyen.
újabb eredmények a levegő-hang~éter-fény analógia továbbfejlesztése Euler: Nova theoria lucis et colorum (1746) a hullámhossz - szín megfeleltetés Euler: maximális = vörös, minimális = ibolya (1752) a fényerő fordított négyzetes törvénye Johann Heinrich Lambert (1728-1777)» Photometria (1760) a hősugarak is egyenes vonalban terjednek Lambert» Pyrometrie (1779)
az infravörös sugarak felfedezése (1800) Sir William [Wilhelm Friedrich] Herschel (1739-1822)
az ultraibolya sugarak felfedezése (1801) William Hyde Wollaston (1766-1828) Johann Wilhelm Ritter (1776-1810) a színképben sötét vonalak vannak (1802) Wollaston
a hullámelmélet győzelme Thomas Young (1773-1829) hanginterferencia interferencia (ultraibolya) fényinterferencia (1800-1801) kétréses kísérlet (1802-1803)
a fény új hullámelmélete (1815-) Augustine-Jean Fresnel (1788-1827)» a diffrakció magyarázata az interferencia» az elemi hullámoknak nem a burkolóját, hanem az interferenciáját kell számolni» Fresnel-zónák» a kísérleti döntés lehetősége: Poisson-folt
a fény transzverzális hullám az éterben (1817) Young Fresnel» a fénypolarizáció magyarázata különböző színű fények hullámhossza (1820) Young a kiteljesedett mechanikai fényelmélet (1821) Fresnel» éter: szilárd rugalmas mozdulatlan közeg, amely áthatol pl. az átlátszatlan Földön (és ezáltal nem veszi fel mozgását), de amelyet az átlátszó testek törésmutatójuk arányában magukkal ragadnak
Fresnel-lencse világítótoronyba (1822)
Jean-Bernard- Léon Foucault (1819-1868) forgótükrös fénysebességmé rés levegőben, vízben: a hullámelmélet mellett (1850)
Az anyag szerkezete kinetikus gázelmélet Bernoulli: p ~ nmv 2 és a hőmérséklettel növekszik (1738) korpuszkuláris magyarázatok Mihail Vasziljevics Lomonoszov (1711-1765) 276 заметок по физике и корпускуларяой философии (1743-1744) Слово о происхождения света (1756) Meditationes de Solido et Fluido (1760)
a kémia hozzájárulása Antoine-Laurent Lavoisier (1743-1794) a lehető legjobb kísérleti eszközök (1770-)
rendkívüli gondosság, mindig pontos mennyiségi viszonyok az össztömeg a kémiai reakciók folyamán ugyanaz (1774)
A levegő összetétele, az égés oxigénelmélete (1777-1781) A víz összetétele (1783) kémiai nevezéktan (1787) az atomelmélet a kémiában Gay-Lussac és Dalton (1803-1810) molekuláris hipotézis (1811) Amedeo Avogadro (1776-1856) törvénye atomsúlyok az O = 16-hoz viszonyítva (1807-1818) Jöns Jacob Berzelius (1779-1848)» 2000 vegyület vizsgálata» új elemek
az elemek atomsúlya a hidrogénének egész számú többszöröse (1815) William Prout (1785-1850) a molekulák mérete Young» az első kielégítően pontos becslés (1816) szilárd testeknél a fajhő x atomsúly = állandó (1819) Pierre-Louis Dulong (1785-1838) Alexis-Thérèse Petit (1791-1820)
a biológia hozzájárulása Robert Brown (1773-1858) A Brief Account of Microscopical Observations made in the Months of June, July, and August, 1827, on the Particles Contained in the Pollen of Plants; and on the General Existence of Active Molecules in Organic and Inorganic Bodies az elektromosságtan hozzájárulása Faraday az elektromos töltés megmaradása (1843)
Hőmérsékleti sugárzás és színképelemzés az anomáliák szerepe a tudományban a színkép sötét vonalainak hullámhossza (1814-1815) Joseph Fraunhofer (1787-1826)
diffrakciós rácsok használata (1821)
az elnyelési és kibocsátási vonalak közötti kapcsolat (1849) Foucault a színképelemzés módszerének kidolgozása (1859) Kirchhoff és Robert Wilhelm Bunsen (1811-1899)
új elemek a Fraunhofervonalak természete a Nap atmoszférával körülvett folyadék (1860-1861)
a hőmérsékleti sugárzás az abszolút fekete test fogalma Kirchhoff: Monatsbericht der Akademie der Wissenchaften zu Berlin, December 1859 az ugyanolyan hullámhosszal rendelkező sugarakra egy adott hőmérsékleten az emisszió és az abszorpció aránya minden testnél ugyanaz. E λt /A λt = φ(λ, T), A λt = 1 E ~ T 4 (1879) Joseph Stefan (1835-1893) T 0, T d T 4
a színképvonalak finomstruktúrája (1881) Albert Abraham Michelson (1852-1931) az eszközökért Nobel-díj (1907)
színképvonal-sorozatok (1883-) Heinrich Gustav Johannes Kayser (1853-1940) Carle David Tolmé Runge (1856-1927) Friedrich Paschen (1865-1947)
a H-atom színképvonalainak összefüggése (1885) Johann Jacob Balmer (1825-1898) 1/λ = R(1/2 2-1/n 2 ), n = 3, 4, 5,...