KÖZÉP-DUNA-VÖLGYI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Kérjük, vá laszában hivatkozzon iktatószá munkra! Ikt. sz.: KTVF: 31761-17/2012. Tárgy: Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra előzetes vizsgálati eljárás Előadó: Pálinkás Tamás H A T Á R O Z AT Az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. (1132 Budapest, Váci út 72-74.; a továbbiakban: Környezethasználó) megbízásából a Kábel Team Kft. (1148 Budapest, Lengyel utca 15.; Cg.: 01-09-365974; a továbbiakban: Tervező) által benyújtott kérelem és előzetes vizsgálati dokumentáció, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet) szerint lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás alapján megállapítom, hogy az ELMŰ-ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Észak-Pesti Régió (1044 Budapest, Megyeri út 118.) tulajdonában és üzemeltetése alatt lévő Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezésének közterületre és átépítésének OTRL állomásra jelentős környezeti hatása nincs, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tevékenység a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott jogerős engedély birtokában kezdhető meg. I. ALAPADATOK: 1. A tervezett tevékenység célja: A meglévő vezeték és FOTR állomás áthelyezése közterületre a karbantartási munkálatok megkönnyítése céljából. L e v e l e z é s i c í m : 1 4 4 7 B u d a p e s t, P f. : 5 4 1 E - m a i l : k o z e p d u n a v o l g y i @ z o l d h a t o s a g. h u T e l e f o n : 4 7 8-44- 0 0, T e l e f a x : 4 7 8-4 5-20 H o n l a p : h t t p : / / k d v k t v f. z o l d h a t o s a g. h u Zöld Pont Iroda: 1072 Budapest, Nagydiófa u. 10-12. Ügyfélfogadás: hétfőtől csütörtökig: 9 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig Ügyintézői ügyfélfogadás: hétfő, szerda: 9 00 12 00, 13 00 16 00 -ig, péntek: 9 00 12 00 -ig
2. A tervezett létesítmény, tevékenység rövid ismertetése: Bontás: Bontásra kerül a meglévő 20 kv-os leágazás az M1 jelű oszloptól a B5 jelű FOTR állomásig (B2-B4). Bontásra kerül a B5 jelű FOTR 20/125 típusú állomás a rajta lévő összes vasszerkezettel, szigetelővel, készülékkel, berendezéssel. A bontott anyagokat az ELMŰ- ÉMÁSZ Hálózati Szolgáltató Kft. Észak-Pesti Régiója által megjelölt helyre szállítják. Létesítés: A tervezett 3*49-AL3 (3*50 AASC) típusú 20 kv-os szabadvezeték a meglévő-megmaradó M1 jelű vonali oszlopról indul és a T3 jelű sarokfeszítő oszlopig a meglévő bontandó 20 kvos szabadvezeték hálózattal megegyező nyomvonalon halad. A T3 oszloptól kezdve elfordul a 419 hrsz.-ú ingatlan felé és annak telekhatárával párhuzamosan, attól 3,55 m-re halad a T5 jelű oszlop felé. A T5 jelű oszlopon elfordul a 421/4 hrsz.-ú ingatlanon elhelyezett T6 jelű OTRL állomás felé. A tervezett OTRL 20/400 típusú oszlop transzformátor állomás a 421/4 hrsz.-ú közterületen kerül elhelyezésre. A transzformátor állomás 0,4 kv-os elosztószekrényének kezelhetősége érdekében a tervezett transzformátor állomás körül tereprendezést kell végezni, a szükséges vízszintes terepszint kialakítására. A tervezett transzformátor állomáson az oszlopfej szerkezet és a transzformátor készülék között BSZV típusú 20 kv-os burkolt vezetékeket alkalmaznak leszállóként. A tervezett transzformátor állomás típusa: OTRL 20/400 (VÁT-H3: 3-0-11), B14/18 típusú oszlopon, befogott alap II., beásási mélység: 2,0 m. A tervezett ABSzMKF 24-442 típusú biztosító aljzatok túlfeszültség korlátozóval vannak felszerelve. 3. Főbb műszaki adatok: Feszültség: Bontandó 20 kv-os vezeték: Bontandó oszlopok típusa: Bontandó transzformátor állomás: Tervezett 20 kv-os szabadvezeték: Tervezett 20 kv-os szabadvezeték nyomvonal hossza: Tervezett 20 kv-os oszlopok: Tervezett transzformátor állomás: Tervezett transzformátor készülék teljesítménye: Tervezett transzformátor állomás 0,4 kvos elosztó: Középfeszültségen: 22 000 V, 50 Hz Transzformátor állomáson: 22 000 V/400 V/230 V, 50 Hz Kisfeszültségen: 400/230 V, 50 Hz. 3*50 mm 2 Ald Faoszlopok FOTR 20/125 (160 kva) 3*49-AL3 (3*50 AASC) 263 m 2 db B14/4 gallér alap és 3db B14/18- befogott alap II. OTRL 20/400, B14/18 oszlopon (befogott alap II.) 160 kva (átszerelendő) 250/4 OTR elosztó 2
II. KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK Táj- és természetvédelmi szempontból: 1. A tárgyban nevezett szabadvezeték-hálózat építése során a föld feletti létesítményeket madárvédelmi szempontból teljesen biztonságossá kell tenni, vagyis olyan műszaki megoldást kell találni, hogy a létesítményekre leszálló esetleg fészkelő madarakat sérülés és/vagy áramütés ne érje. 2. A szabadvezeték-hálózat létesítése során figyelembe kell venni az ETV-ERŐTERV Zrt. Környezetbarát 22 kv-os szabadvezeték hálózat (Madárvédelmi kialakítások a VÁT-H2 és VÁT-H20 típustervek szerint létesített hálózatokon) című, P230490 munkaszámú iránytervében foglaltakat. 3. A tervezett oszloptranszformátoron és oszlopkapcsolón minden vezetékátkötést burkolni kell. Az OTR állomás készülékeit a szabadvezeték csatlakozási oldalán szükséges kialakítani oly módon, hogy azok alulról kapcsolódjanak a szabadvezetékhez. A szigetelőláncok hossza legalább 60 cm legyen. 4. A nem szigetelhető oszlopkapcsolók felett madárkiülőket kell kialakítani. A madárkiülők szélessége és magassága úgy határozandó meg, hogy azon ülve, onnan felrepülve, egy 2 méter szárnyfesztávolságú madár a szigeteletlen vezetékeket ne érinthesse. 5. Amennyiben a meglévő vezeték bontása lakott fehérgólya-fészket érint, úgy a kivitelezés előtt értesíteni kell a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot, nem lakott fészek esetén a fészket és/vagy fészektartót az új oszlopra is fel kell helyezni. 6. A munkálatok során kizárólag a meglévő utak használhatóak felvonuló útvonalnak. A munkálatok nem károsíthatnak, pusztíthatnak fokozottan védett vagy védett állat- és növényfajt. 7. A beruházás környezetében elhelyezkedő kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területeket (Natura 2000) a kivitelezés során nem lehet igénybe venni. Hulladékgazdálkodási szempontból: 1. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben foglaltaknak megfelelően a tevékenységet a hulladékképződés megelőzésével, a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentésével, a hulladék hasznosításával, környezetkímélő ártalmatlanításával kell végezni. 2. A kivitelezés során keletkező hulladékot a környezet veszélyeztetését kizáró szelektív módon kell gyűjteni, és további kezelésre csak hulladékkezelési engedéllyel rendelkező szervezetnek szabad átadni. 3. A keletkező hulladékok nyilvántartása és az adatszolgáltatás a vonatkozó jogszabály előírása szerint végzendő. 4. A transzformátorok üzemeltetése során a poliklórozott bifenilek, a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet előírásait be kell tartani. 3
III. SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁSOK: Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R- 021/06904-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. A Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10836-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalásában kikötés nélkül járult hozzá a beruházáshoz. IV. EGYÉB Fenti előírások határidőre történő önkéntes teljesítésének elmaradása esetén a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 127. (2) bekezdésében és 134. -ban foglaltak alkalmazásának van helye. Megállapítom, hogy az igazgatási szolgáltatási díj mértéke jelen eljárásban 250 000 Ft, azaz kettőszázötvenezer forint, amelyet a Környezethasználó megfizetett. E döntés ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez (a továbbiakban: Felügyelőség) öt példányban benyújtandó fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezés elektronikus úton való előterjesztésére nincs lehetőség. A fellebbezési eljárás díja 125 000 Ft, azaz egyszázhuszonötezer forint, amelyet a Felügyelőség Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01711806-00000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára átutalási megbízással vagy postai úton készpénz-átutalási megbízással (csekk) kell megfizetni. I N D O K O L Á S A Környezethasználó megbízásából a Tervező előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett a Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra című ÁSZSZ-MGT Bt. (7632 Pécs, Erdei Ferenc u. 2.) által készített előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtásával. 4
A Felügyelőség megállapította, hogy a tervezett tevékenység a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének 76. pontjában szerepel, azaz az eljáró hatóság döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenység. A Környezethasználó a 250 000 Ft igazgatási szolgáltatási díjat lerótta. Az előzetes vizsgálati eljárás 2012. április 28. napján indult a Felügyelőségen. A fentiekkel egyidejűleg a Felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése alapján elektronikus úton értesítette a központi elektronikus szolgáltató rendszerben regisztrált, a tárgyi területen illetékes érdekvédelmi és társadalmi szervezeteket. A Felügyelőség a kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) és (4) bekezdései, valamint a Ket. 29. (6) bekezdése értelmében az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg - a hivatalában, a honlapján és a központi rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzétette az eljárásról szóló közleményt, továbbá a vonatkozó iratokat közhírré tétel céljából megküldte az eljárással érintett Acsa-Csővár Községek Körjegyzőjének. Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2/2012. számú levelében tájékoztatta a Felügyelőséget arról, hogy a tervezett fejlesztés előzetes vizsgálati eljárásának megindításáról szóló közlemény kifüggesztése 2012. június 12-én megtörtént. A Felügyelőséghez a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. (3) bekezdésének d) pontjában megjelölt időponton belül az érintett nyilvánosság részéről észrevétel nem érkezett. A Felügyelőség figyelemmel a Ket. 44. (1) bekezdésében foglaltakra megkereste a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet) 32/A. (1) bekezdése és 4. számú melléklete alapján az ügyben érdekelt szakhatóságokat. Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve V-R- 021/06904-2/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség KTVF: 31761-2/2012. iktatószámú és Hatóságunknál 2012. június 12-én érkeztetett megkeresésében szakhatósági állásfoglalásomat kérte az Acsa sportpálya 1018/20. sz. 22 kvos FOTR állomás áthelyezésének és OTRL állomás kialakításának előzetes vizsgálati eljárásához. A megkereséshez csatolt, az ÁSZSZ-MGT Bt. (7632 Pécs, Erdei Ferenc utca 2.) által a tervezetről készített dokumentációt áttanulmányoztam, és megállapítottam, hogy a vezeték és transzformátor közterületre való áthelyezése a karbantartási munkálatok megkönnyítése céljából történik. Ésszerű alternatív nyomvonal vezetés lehetősége nem merült fel. Az átépítés 188 méter 20 kv-os faoszlopos hálózat és FOTR transzformátor állomás bontásával, és 263 méter új 20 kv-os szakasz létesítésével, valamint új OTRL transzformátor állomás építésével valósul meg. A rendelkezésre álló dokumentációt a hatáskörömbe utalt kérdések tekintetében elbírálva megállapítottam továbbá, hogy az eljárás során a tevékenységek környezetvédelmi 5
engedélyezését kizáró ok nem merült fel, a hálózatok terv szerinti áthelyezése közegészségügyi érdeket nem sért, ezért szakhatósági hozzájárulásomat megadtam. A beruházás környezetvédelmi engedélyezéséhez hatástanulmány készítését nem tartom szükségesnek. Az önálló jogorvoslat lehetőségét a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) bekezdése zárja ki. Szakhatósági állásfoglalásomat az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 10. (1) bekezdésében biztosított hatósági jogkörömben, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdése és a 4. számú melléklete szerinti hatáskörömben, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (3) bekezdésében meghatározott illetékességem alapján alakítottam ki. Acsa-Csővár Községek Körjegyzője 740/2//2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: Az Acsa sportpálya 1018/20. sz. 22 kv-os FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra előzetes vizsgálati dokumentációjára az alábbi szakhatósági állásfoglalást adom: a tervezett áthelyezés és átépítés helyi környezet és természetvédelmi szempontból nem okoz jelentős környezeti hatást; kikötés nélkül hozzájárulok. Hatáskörömet a 347/2006. (XII.23) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 4. pontja biztosítja. Pest Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága XIV-F-004/10836-1/2012. számú szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Acsa, Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra vonatkozó előzetes vizsgálati eljáráshoz kérte Igazgatóságunk állásfoglalást az ÁSZSZ-MGT Bt. által kidolgozott dokumentáció alapján. Tekintettel arra, hogy a részletes talajvédelmi előírásokat a tervezett beruházás vezetékjogi engedélyezési eljárása során XIV-F-004/10144-1/2012 számon kiadott 2012. február 16-i keltezésű állásfoglalásomban már megtettem, jelen eljárásban állásfoglalásomat feltétel nélkül adtam meg. A talajvédelmi szakhatósági állásfoglalást a fenti feltételekkel megadom. Szakhatósági állásfoglalásomat a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A (1) bekezdés előírásai és a jogszabály 4. melléklete alapján adtam ki. A Pest Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája XIV-P-001/406-4/2012. számú végzésében a szakhatósági eljárást megszüntette. Indoklásában megállapítja, hogy a tervezett terület nem áll egyedi, vagy területi műemléki, illetőleg régészeti védelem alatt, ezért a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdése értelmében nincs szakhatósági jogköre. A beruházás ellen kifogást egyik szakhatóság sem emelt, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem tartották szükségesnek. 6
A Felügyelőség tárgyi eljárás kapcsán belföldi jogsegély keretében megkereste a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot (továbbiakban: Igazgatóság). Az Igazgatóság 3538/1/2012 iktatószámú levelében válaszolt a Felügyelőség megkeresésére. Az Igazgatóság az alábbiakat nyilatkozta: Ahogy megkeresésükben is említik, valamint az előzetes vizsgálati dokumentáció is tartalmazza, a tervezett átépítés érinti a Nyugat-Cerhát és Naszály elnevezésű HUDI 20038 jelű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési Natura 2000 területet az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon, amely a Galga-patakot foglalja magába. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a jelenleg meglévő 20 kv-os szabadvezeték is átível a patak felett, és ugyanezen, nyomvonalon tervezett az új 20 kv-os szabadvezeték vezetése is, ugyancsak átívelve a patak felett. Igazgatóságunk adatai szerint a vezetékkel érintett Natura 2000 területrészen jelölő faj, jelölő élőhelytípus nem található. Az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon a Natura 2000 kijelölés a vezeték nyomvonalától távolabb található területek természeti értékei, jelölő élőhelyek előfordulása miatt volt szükséges. Az átépítendő vezeték térségében védett növény- és állatfajok előfordulásáról adatok nem állnak rendelkezésre. Álláspontunk szerint a tervezett vezeték átépítés jelölő élőhely károsodásával, veszélyeztetésével nem jár, a Natura 2000 hatásbecslés elkészítését nem tartjuk indokoltnak. Fontos szempont azonban a tervezett vezeték átépítés során, hogy a tervezett új vezeték a madarak áramütését ne okozza. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció szerint a 20 kvos hálózat átépítésével érintett minden oszlopot madárvédelemmel láttak, mely során a vezetékátkötések átépítésével érintett minden oszlopot madárvédelemmel kívánnak ellátni, mely során a vezetékátkötések burkolásra kerülnek, a feszítőoszlopoknál a csupasz vezetőket burkolni fogják, valamint a tartóoszlop szigetelőire SP 45.3 Ensto szigetelősapkát helyeznek fel. Álláspontunk szerint ezek madárvédelmi szempontból kedvezők, azonban a madarak áramütés elleni teljes védelme érdekében az alábbiak javasolhatóak még: A tartóoszlopok: Mivel a dokumentáció nem tartalmaz leírást a tervezett oszlop-fej szerkezetről, ezért figyelembe kell venni, hogy valamennyi bonyolultabb oszloptípusnál igen fontosabb, hogy minden áramkötés burkolt szigetelt vezetékkel történjen, amely mind a fázis-fázis, mind a fázis-föld zárlat esélyét jelentősen csökkenti. Néhány szempont a madárbarát oszlop-fej szerkezetek tervezéséhez: A tartóoszlop fejszerkezetének tervezése során fontos szempont a vezetékek egymástól való távolsága: a vízszintes síkban legalább 160 cm, ferde- és függőleges síkban legalább 120 cm legyen. TfBH illetve SfBH fejszerkezet alkalmazása esetén madárvédelmi eszközöket nem kell szerelni a megnövelt fázistávolságok miatt, ellenben célszerű a szigetelőt madárürülék ellen műanyag lappal védeni. Expozit-műgyanta alapanyagú kereszttartó alkalmazása esetén a vezeték közelében nincs földelt elem, valamint a vezetékek távolsága is megfelel a madárbarát elvárásoknak. Függesztett szigetelős és az ún. hibrid (két függesztett és egy álló szigetelős) kereszttartó megoldás is kedvező, azonban ezeknél a vezetékek elrendezését gondosan meg kell határozni, hogy minimális legyen a madarak okozta zárlatok kialakulásának esélye. Feszítőoszlopokon a burkolt szigetelt vezetéken kívül szükséges minden áramkötést az oszlopcsúcs síkja alatt vinni; terelőlap kihelyezése a külső szigetelőutolsó bordaközébe, a vezeték elé; a szigetelők soros kettőzése a biztonsági távolság növelése érdekében. Kizárólag tokozott oszlopkapcsoló kialakítással biztosítható a madarak megfelelő szintű védelme. 7
Belső biztosítós transzformátorral ellátott oszlop transzformátor állomás használata szükséges, mert lényegesen kevesebb csatlakozási pont található ezen a tokozott szerkezeten. Amennyiben az ügyben további információra, adatra lenne szükségük Igazgatóságunk készséggel áll rendelkezésükre. Igazgatóságunk tájékoztatását a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII: 23.) Korm. rendelet 40. (3) bekezdése alapján adta ki. A Felügyelőség a dokumentáció elbírálása során figyelembe vette a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében foglaltak szerint, a terület igénybevételének nagyságát (beleértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is), a más természeti erőforrás igénybevételének, illetve használata korlátozásának nagyságát, a tevékenység kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagyságát, a tevékenység telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyiségét, veszélyességét, kezelhetőségét, a környezetterhelés nagyságát, jelentőségét, a baleset, üzemzavar kockázatának mértékét (különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára), valamint a vonzerőt más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában. Mindezek alapján az egyes környezeti elemekre és a beruházás egyes környezeti hatásaira vonatkozóan - a rendelkező részben előírásként rögzítetteken túl - a következők szerinti értékelést tette a Felügyelőség: Vízvédelmi szempontból: A tervezési terület szennyeződés-érzékenységi besorolása a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (3) bekezdése alapján a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület. A kiviteli munkák az oszlopalapok környezetében elhanyagolhatóak, lokális jellegűek, a felszín alatti vizek minőségére érdemi hatással nincsenek. A tervezett tevékenység, bontás és vezeték építése, üzemeltetése vízhasználatot nem igényel, szennyvíz nem keletkezik. A terület vízgazdálkodására nincs hatással. A tervezett létesítmény építésével, üzemeltetésével, esetleges felhagyásával kapcsolatban a felszíni vizek állapotának veszélyeztetése nem várható. Előzőek alapján felszíni vízvédelmi szempontból külön előírás megtétele nem szükséges. A tervezett beruházás során a talajt érő átmeneti károsodás kisebb rekultivációval és a növényzet regenerálódási képességével várhatóan rövid időn belül megszűnik. Levegő- és zajvédelmi szempontból: A tervezett távvezeték telepítésének időszakában a légszennyező anyag kibocsátását döntően a területen dolgozó munkagépek, és a területre érkező szállítójárművek belső égésű motorjaiból távozó füstgáz jelenti. A területen az alapok kiásása során szilárd anyag (por) kerül a környezeti levegőbe. A telepítés során, a területen mozgó gépjárművek légszennyezése a háttérszennyezést kimutathatóan nem változtatja meg. A tervezett távvezeték üzemelése semmiféle légszennyező anyag kibocsátással nem jár. 8
A tervezési területen végzett tevékenységből származó légszennyező anyag kibocsátás nem okoz határértéket meghaladó légszennyezettséget, bejelentés köteles légszennyező pontforrás nem létesül, ezért az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozatban a hatályos jogszabályokban meghatározott levegőtisztaság-védelmi előírásokon túlmenő külön előírás nem indokolt. A távvezeték létesítésének időszakában a munkagépek okoznak időszakos környezeti zajhatást. A telepítéshez kapcsolódó munkákat kizárólag a nappali időszakban végzik. A légvezeték üzemeltetése környezeti zajhatással nem jár. A tervezett tevékenység zaj- és rezgésvédelmi hatásterülete csak az egyes oszlopok szűk környezetére korlátozódik, védendő területet vagy létesítményt nem érint. A vezetéképítés korlátozott időtartamú zajhatását kivéve zajvédelmi szempontból nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A létesítés során elsősorban papír, műanyag és fa csomagolási hulladékok, kommunális hulladékok, eseti jelleggel veszélyes hulladékok, olajjal szennyezett törlőkendők, festék- és lakkhulladékok, fémhulladékok, kábel hulladékok keletkezésével kell számolni. Az építés során a keletkező hulladékokat fajta szerint szelektíven gyűjtik, hulladék a helyszínen nem marad. Az üzemelés során a javítási, karbantartási feladatokat szakszerviz fogja végezni. A felhagyás során elsősorban bontásból származó beton hulladékok, valamint fém és egyéb elektromos hulladékok keletkezése várható, melyek gyűjtéséről, további kezeléséről a Környezethasználó gondoskodik. A Felügyelőség hulladékgazdálkodási előírásait a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet és a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet és a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló 5/2001. (II. 23.) KöM rendelet alapján tette. Táj- és természetvédelem: A távvezeték nyomvonala országos jelentőségű védett, vagy védelemre tervezett természeti területet és a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 23. (2) bekezdés alapján ex lege védett területet nem érint. A távvezeték nyomvonala az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlanon érinti az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet) és az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet alapján a HUDI20038 jelű Nyugat-Cserhát és Naszály elnevezésű jóváhagyott kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet (Natura 2000). A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 4. (1) bekezdés értelmében: a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1-3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása Az Acsa 013 hrsz.-ú ingatlan területén, (mely a Galga-patak művelés alól kivett területe) munkálatokat nem végeznek. Tárgyi beruházás során az érintett területen kizárólag a patak 9
felett átívelő szabadvezeték cseréje történik. Az Igazgatóság adatai szerint a vezetékkel érintett Natura 2000 területrészen jelölő faj, jelölő élőhelytípus nem található, a beruházás során jelölő élőhely károsodása nem valószínűsíthető. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. (1) bekezdés értelmében a Felügyelőség megállapította, hogy az Acsa Sportpálya 1018/20 sz. FOTR állomás áthelyezése közterületre és átépítése OTRL állomásra az érintett Natura 2000 területre nem jelent jelentős hatást. Az oszlopok létesítése nem jár a természetes növénytakaró károsodásával, az állatvilág számára a telepítési munkálatok átmeneti zavarást jelentenek. Egy távvezeték mindig hangsúlyos tájképi elemként jelenik meg, de a vizsgált terület jelenlegi létesítményei mellett a beruházás a természetes táj képét nem fogja olyan mértékben megváltoztatni, amely a létesítést kizárná. Ennek megfelelően a környezeti hatásvizsgálat előírása nem szükséges. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természet- és Környezetmegőrzési Szakállamtitkársága, az Elosztó engedélyesek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület által 2008-ban aláírt Akadálymentes Égbolt megállapodás célja a madarak szabadvezetékek mentén történő pusztulásának felszámolása. Az együttműködés eredményeképpen a Környezetbarát 22 kv-os szabadvezeték hálózat irányterv foglalja össze azokat a műszaki megoldásokat, amelyek mind madárvédelmi, mind áramszolgáltató szempontból elfogadhatóak a szabadvezetékes hálózatok átalakítása, kialakítása során. A Tvt. 17. (1) bekezdésének megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek, és területek kíméletével kell végezni. A létesíteni kívánt nyomvonalon védett madárfajok előfordulnak, ezért a Tvt. 7. (5) bekezdése szerint elektromosenergia-szállító légvezetékek létesítésekor, valamint középfeszültségű szabad légvezeték teljes szakaszhosszra kiterjedő felújításakor olyan műszaki megoldásokat kell alkalmazni, amelyek a vadon élő madarakat nem veszélyeztetik, az előzetes dokumentációban, valamint a táj- és természetvédelmi előírásban foglaltaknak megfelelően a madarak áramütés elleni védeleméről gondoskodni kell. A burkolt vezeték és szigetelő elemek alkalmazása garantálja az áramütés elleni védelmet. A dokumentáció szerinti létesítés az előírások betartásával természetvédelmi érdekeket nem sért. A Felügyelőség az Igazgatóság 3538/1/2012. számú táj- és természetvédelmi szempontból adott véleményét a természetvédelmi előírások meghatározásánál figyelembe vette. * A dokumentációban nem került megjelölve, elkülönítve ismertetésre olyan adat, amely a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 3. b) pontja szerint államtitoknak, szolgálati titoknak minősül, vagy amely a Környezethasználó szerint üzleti titkot képez. A Felügyelőség az eljárása során vizsgálta a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, illetve annak 5. számú melléklete alapján a telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenységét, valamint a várható környezeti hatások jellemzőit. Összességében az eljárásba bevont szakhatóságok, valamint a Felügyelőség szakértői az előzetes vizsgálat során a tervezett tevékenységgel kapcsolatban kizáró okot nem találtak, a környezetre gyakorolt 10
hatást nem ítélték jelentősnek, így környezeti hatásvizsgálat elvégzését nem tartották szükségesnek. A Felügyelőség az előzetes vizsgálati eljárás során megállapította, hogy a tevékenységgel kapcsolatban a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (5) bekezdése szerinti, az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése nem feltételezhető. Fentiekre való tekintettel a Felügyelőség a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 71. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 67. (2) bekezdése, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés a) és ac) pontja értelmében - a Ket. 71. (1) bekezdésére és 72. (1) bekezdésére figyelemmel - a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. A tervezett villamosenergia-hálózat kiépítéséhez vezetékjogi engedély szükséges. A vezetékjogi engedélyezési eljárás lefolytatására a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal területileg illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága rendelkezik hatáskörrel. Felhívom a figyelmet, hogy jelen határozat az I. pontban foglalt alapadatokkal meghatározott létesítmény továbbtervezésére jogosít. Amennyiben a tervezés, a megvalósítás során, vagy azt követően bármikor a tevékenység módosítását, bővítését tervezik, erről szóló részletes leírással kell megkeresni a Felügyelőséget annak megállapítására, hogy a változtatás milyen engedélyezési kötelezettséget von maga után. Tájékoztatom, hogy jelen határozatot a Felügyelőség a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet alapján hatósági nyilvántartásba veszi. Az eljárás során közreműködő szakhatóságok állásfoglalását és azok indokolását a Ket. 72. (1) bekezdése db) és ed) pontjai alapján foglaltam a határozatba. A szakhatóság állásfoglalása ellen a Ket. 44. (9) bekezdése alapján önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. A határozatot a Felügyelőség a Kvtv. 71. (3) bekezdése és a Ket. 80. (4) bekezdése alapján a hivatalában, a honlapján (http://kdvktvf.zoldhatosag.hu) és a központi elektronikus rendszeren (www.magyarorszag.hu) közzéteszi. A Felügyelőség a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján jelen határozatot megküldi az eljárásban részt vett Acsa- Csővár Községek Körjegyzőjének, aki köteles legkésőbb nyolc napon belül gondoskodni jelen határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. Az illetékes jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. A határozat elleni fellebbezési lehetőséget a Ket. 98. (1) bekezdése biztosítja az ügyfél számára. A fellebbezési határidőről a Ket. 99. (1) bekezdése rendelkezik. A Felügyelőség az igazgatási szolgáltatási díj mértékét a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet) 1. számú mellékletének I/49. pontja alapján állapította meg. 11
A fellebbezési eljárás díjának mértékét a 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése írja elő. A Felügyelőség feladat- és hatáskörét, valamint illetékességét a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet állapítja meg. A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. (1) bekezdésére figyelemmel jelen eljárás során hozott határozat egy példányát a Felügyelőség az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság részére is megküldi. Felhívom a Környezethasználót arra, hogy a döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon belül nyilatkozzon, hogy a Felügyelőségre benyújtott és az eljárás lezárása után az irattári példányon felül fennmaradó tervdokumentációkra igényt tart-e. Tájékoztatom, hogy a Felügyelőség azok tárolásáról a jogerőt követő 30 napon túl nem gondoskodik, ezt követően megsemmisítésre kerülnek. Amennyiben a Környezethasználó bejelenti a tervdokumentáció iránti igényét, úgy a Felügyelőség Ügyfélszolgálatán (Zöld Pont Iroda; 1072 Budapest, Nagydiófa utca 10-12.) veheti át azt (azokat) egy előzőleg egyeztetett időpontban. Jelen határozat fellebbezés hiányában a fellebbezési határidő leteltét követő napon külön értesítés nélkül, a törvény erejénél fogva jogerőre emelkedik a Ket. 73/A. (1) bekezdés a) pontja alapján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. A Ket. 78. (10) és 80. (5) bekezdése értelmében a hirdetmény útján közölt döntést, mint hirdetménynek a hatóság hirdetőtábláján való kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni. Budapest, 2012. augusztus 17. Dolla Eszter s. k. igazgató 12