Felszín alatti vizek
Felosztás a befogadó kőzet/üledék víztározása szerint Pórusvizek (porózus kőzetekben, üledékekben): talajvíz rétegvíz (artézi víz, hévíz, ásványvíz, gyógyv.) (parti szűrésű víz átmeneti jelleg) Résvizek (hasadékos kőzetekben): pl. karsztvíz
Talajvíz rétegvíz????? forrás: Borsy, 1993
A talajvíz fogalma: Tágabb értelmezésben : a talajvíz a földkéregben az első vízrekesztő réteg felett elhelyezkedő víztartó vize (problémák ilyen értelmezésnél) Szűkebb értelemben: a tv. a Föld felszíne közelében levő felső vízréteg, melyre még nagy mértékben hatnak a külső környezeti változások (pl. időjárás, szennyeződések) Magyarországon maximum 15-20 méterig
Talajvíz - talajnedvesség - talajnedvesség: talaj pórusait tölti ki, de mellette van még levegő is a pórusokban, különböző erővel kötődik - pf, pf-görbe - a talajvíz már az összes pórust kitölti, levegő nincs - határa: talajvízszint vagy talajvíztükör (relatív, abszolút) - felette: kapilláris víz - kapilláris zóna
A talajnedvesség fajtái: erősen kötődő vízburok - holtvíz, kb. 100 vízmolekulaátmérőnyi vastagságú a talajszemcséken adhéziós talajnedvesség (lazán tapadó) kapilláris víz (nem tölti ki a teljes szabad pórusteret)
Talajvíz jelentősége talajképződés egyik fontos befolyásolója a természetes növénytakaró és a termesztett növények számára kiemelt jelentőségű mennyisége (talajvízszint), minősége és mozgásiránya jellemzi befogadója: a szikkasztott szennyvizeknek, bemosódó műtrágyáknak, peszticideknek, csurgalékvizeknek (hígtrágya, termálvíz), ipari szennyeződéseknek leggyakoribb problémák: nitrát, nitrit, ammónia, magas sótartalom, (olaj, nehézfém)
A talajvíztükör tompítva követi a domborzat változásait felszín
Magyarországi észlelések: 1929 óta (Rohringer Sándor - BME) 150 db kút, főként a Duna-Tisza közén 1950-es évek elejétől új kutak (kb. 400), majd 1970-re már kb. 1500 kút (3 naponkénti észlelés) Az 1980-as évektől visszaeső észlelő kútszám (működtetési nehézségek: anyagi, technikai) Ásott kutak szerepe. Rónai András féle átfogó talajvíz térképezés. Speciális célzatú mérések (pl. Kisköre, Bős, hatásvizsgálatokhoz kapcsolódóan)
A talajvízállást alakító tényezők, okok: Növelő tényezők: - csapadék - hozzáfolyás (terep alatt és felett - hegyláb, hordalékkúp, influencia, belvíz) - élővíz duzzasztó hatása (influens folyó) - öntözés - állandó duzzasztás - szikkasztás
Csökkentő tényezők: - párolgás (növényzet szerepe) - eláramlás alacsonyabb területek felé - élővíz leszívása (effluens állapot) - belvíz levezetés - csatornázás - drénezés - kitermelés - beépítettség: beszivárgás akadályozása
A talajvíz menetgörbéje: a vízszintváltozás éves rendje Jelentősége: mezőgazdaságban pl. öntözővízszükséglet, belvíz előrejelzés, műszaki gyakorlat Leggyakoribb eset: 1. májustól októberig csökken - nyári hidrológiai félév 2. novembertől áprilisig nő - téli hidrológiai félév, vagy utánpótlódás/tározódás időszaka
A talajvízjárás éves mente (Pusztamérges, 2390) 1982 december 1983 marcius 1983 junius 1983 szeptember 1983 december 1984 marcius 1984 junius 1984 szeptember 1984 december 1985 marcius 1985 junius 1985 szeptember 1985 december 1986 marcius 1986 junius 1986 szeptember 1986 december 0-50 -100-150 -200-250 -300 szinuszos jelleg, melyet befolyásol a csapadék éves eloszlása, a tv. mélysége, a víztartó szemcsemérete, stb.
A természetes talajvízjárás menetgörbe fő jellemzői: Akkor szabályos, ha az előző (és a következő) év hidrometeorológiai viszonyai átlagosak Sokévi átlag alapján jellemzően legkorábbi tetőzés március (de!) A tetőzés magasságában meghatározó az őszi (induló) vízállás A maximumok és minimumok kialakulásában nagy szerepe van a felszín közeli rétegek fizikai felépítésének Nagyobb talajvízmélységnél nagyobb az asszimmetria A talajvíz táplálásában a különböző hónapok csapadékai nem azonos súllyal vesznek részt (az V-VII. hónap szerepe gyakorlatilag 0, viszont meghatározó a X-I. hónap). A talajvízben a csapadék hatása letompítva jelentkezik (késleltetés, amplitúdó csökkenés) /simított átlagolás/
KIVÉTELEK folyók környezetében (influens, effluens) víztározók környezetében intenzív vízkitermelés nem szokványos hidrometeorológiai év (pl. 2005) egyéb
Effluens és influens kapcsolat a folyó és a talajvíz között effluens influens
További fogalmak talajvízdepresszió depressziós tölcsér szennyvízdomb másodlagos szikesedés
intenzív vízkiemelés felszín talajvíztükör depressziós tölcsér
Hosszú időtartamú változások. Van-e hosszú periódus? Vagy csak változás? Regionális változások problémája (pl. Duna-Tisza köze) és a tartós csökkenés következményei (talaj és tájvált.). A talajvizek minősége: só, karbonát - lehet természetes Antropogén szennyezés: nitrát, nitrit, ammónia, fenol, só, (olaj, nehézfém)
Felhasznált ábrák, diagramok forrásai: Borsy Z. (szerk.)1993: Általános természetföldrajz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. (ÁTF)