Óvodavezetői Pályázat
Pályázat Göd Város Önkormányzata (a Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. alapján pályázatot) által meghirdetett Kastély Központi Óvoda, Intézményvezető (magasabb vezető) munkakör betöltésére. Pályázat benyújtója: Név: Petrovics Bernadett tagóvodavezető Cím: 2600 Vác, Galamb utca 5. (2131 Göd, Mikszáth Kálmán utca 24.) Elérhetőségeim: Mobil: 06/30-503-8630 E-mail: berni.regi@indamail.hu Göd, 2015.május.06. -1-
Tartalomjegyzék 1. Szakmai önéletrajz... 3 2. Bevezető gondolatok... 6 2.1. Vezetői összefoglaló... 6 2.2. Szakmai hitvallásom... 7 2.3. Vezetői programot meghatározó dokumentumok... 9 2.3.1. Jogszabályi háttér... 9 2.3.2. Az érvényes helyi közoktatás-politikai dokumentumok... 10 2.3.3. Az intézmény dokumentumai... 10 3. Szakmai helyzetelemzés... 11 3.1. A Kastély Központi Óvoda adatai... 11 3.2. Meghatározó törekvések... 12 3.3. A Kastély Központi Óvoda Pedagógiai Programja... 13 3.4. Gyermekkép, óvodakép... 13 3.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése... 15 3.6. A felkészítő csoport... 16 3.7. Az intézmény működtetése... 16 3.7.1. Humánerőforrás... 16 3.7.2. Tárgyi erőforrások... 17 4. Vezetői koncepció... 18 4.1. Középtávú szakmai fejlesztési koncepció... 19 4.2. Tárgyi erőforrások fejlesztése... 20 4.3. Vezetői funkciók működtetése... 21 4.3.1. Tervezés, szervezés... 21 4.3.2. Ellenőrzés... 21 4.3.3. Értékelés, döntés... 21 4.3.4. Humánerőforrás menedzsment... 22 5. Zárógondolatok... 23 Mellékletek... 25 Államilag elismert nyelvvizsga bizonyítvány másolata Oklevél másolata Közoktatás vezetői oklevél másolata Erkölcsi bizonyítvány Hozzájáruló nyilatkozat Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről szóló nyilatkozat Összeférhetetlenségi nyilatkozat Nyilatkozatok Nyílt Üléshez -2-
1. Szakmai önéletrajz Személyes adatok: Név: Petrovics Bernadett Lakcím: 2600 Vác, Galamb utca 5. Tartózkodási hely: 2131 Göd, Mikszáth Kálmán utca 24. Születési hely, idő: Budapest XIII. kerület; 1980.08.03. Állampolgárság: Magyar Telefon: 06 30 503 8630 E-mail cím: berni.regi@indamail.hu Jelenlegi munkahely: Deákvári Óvoda, 2600 Vác, Deákvári főút 34. Beosztás: Tagóvoda vezető Munkahelyek: 2014. január 09.-től Gyermekgondozási díj; 2013. július 25.-től 2014. január 08.-ig Szülési szabadság; 2011. október 15.-től Vác, Deákvári Óvoda, mint tagóvoda vezető, és intézményvezető helyettes; 2011. július 31.-től 2011. október. 14-ig Vác, Deákvári Óvoda, mint megbízott tagóvoda vezető, és megbízott intézményvezető helyettes; 2005. augusztus 22.-től 2011. augusztus 31.-ig Vác, Deákvári Óvoda, mint óvodapedagógus; 2004. július 02.-től 2005. augusztus 21.-ig Karsán János EV., mint boltvezető; 2003. október 03.-tól 2004. június 28.-ig Pest Megyei Munkaügyi Központ, munkanélküli; 2001. augusztus 01.-től 2003. augusztus 29.-ig Buvihír Rt., mint boltvezető; 2000. május 15-től 2001. július 20.-ig Dunakeszi 2. sz. Bölcsöde, mint gondozónő; 1999. augusztus 19.-től 2000. május 15.-ig Dunakeszi 2. sz. Napköziotthonos Óvoda, mint pedagógusasszisztens. -3-
Szakmai végzettség, tanulmányok: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karán Szakvizsgázott pedagógus, közoktatási vezető 2013. ELTE Tanító- és Óvóképző Főiskola Karán - Óvodapedagógus szak 2006. Osztrák Intézet Német nyelvvizsga 2006. Szakdolgozatok: A vezető magatartása, stílusa, vezetői tulajdonságok, készségek, és a vezetői hatékonyság elemzése (2013, Budapest) Az óvodáskorú gyermekek társas kapcsolatai (2005, Budapest) Továbbképzések: Számítógép és internet alapismeretek 2002. ELTE Környezetvédelem 2006. Technikai készségek: Felhasználói számítógép-kezelő ismeret B kategóriás jogosítvány Egyéb kompetenciák: Igényes, értékközvetítő, aktív, szorgalmas és megbízható embernek tartom magam. Jellemez: Az innováció, a folyamatos megújulni tudás képessége, a tudatos-erkölcsi magatartás. Minden erőmmel arra törekszem, hogy az óvodáskorú gyermekek számára minél gazdagabb tárgyi felszereltségű intézményt, - a munkatársaimnak pedig megfelelő munkahelyi klímájú, jó szakmai felszereltségű környezetet biztosítsak (otthonosság, munkabiztonságos környezet). -4-
Szakmai érdeklődési kör Egyéni fejlesztés, differenciált nevelés alkalmazása a mindennapokban Hagyományápolás Egészséges életmódra nevelés Gyermekvédelem Környezetkultúra, környezetvédelem, környezettudatos életmód Humánerőforrás és szervezeti kultúra fejlesztése Pedagógus életpálya a minősítés rendszere, portfólió készítés. Tervek Eredményes vezetői pályázatom után, egy olyan óvodai arculat kialakítására fogok törekedni, melyben kiemelt szerepet kap: a gyermekek érdekeinek mindenek fölötti szem előtt tartása a partnerközpontúság és az együttműködés a szervezeti kultúra fejlesztése valamint a munkamegosztás arányos elosztása és működtetése. Göd, 2015.05. 06. Petrovics Bernadett, pályázó -5-
2. Bevezető gondolatok Ha a szerint ítélek meg valakit, hogy milyen a jelen pillanatban, visszatartom őt fejlődésében, míg ha ihletetten úgy nézek rá, hogy belelátom, hogy milyenné lehetne legjobb képességeinek kibontásával, elősegítem őt útján. (Goethe) A pedagógusi hivatás talán egyik legfontosabb jellemzője a mai társadalomban az, hogy felpörgetett életünkben időt szakítunk arra, hogy a magunk és a körülöttünk élők számára meghitt, nyugodt perceket, órákat szerezzünk. E hivatás gyakorlása során, kellő elhivatottsággal, etikus magatartással, egy olyan gyermekközpontú óvodai élet megvalósításán munkálkodunk, amelyben alkalmazkodva a körülöttünk végbement változásokhoz, együtt, csapatként veszünk részt a célok megfogalmazásában és megvalósításában. Ennek érdekében az óvodai élet szervezésében főszerepet kell biztosítani a játéknak, a mozgás örömének, a cselekvésvágy kielégítésének, az ösztönös, természetes kíváncsiságból adódó megismerésnek, amikor a gyermek érdeklődése, tevékenysége ezt megkívánja. Felnőtt és gyermek számára egyaránt fontos az egyénre irányuló törődés, a pozitív megnyilvánulásokra való odafigyelés és az őszinteség. 2005-óta dolgozom Vácon a Deákvári Főúti Óvodában, mint óvodapedagógus, és a munkámat a hivatásomnak tekintem, amelyet a gyermekek iránti szeretet és tisztelet vezérel, hiszen gyerekeket nevelni csak határtalan szeretettel és elfogadással lehet. Mindegyikük saját egyéniség és nekünk, pedagógusoknak a feladata, hogy az egyéniségüket figyelembe véve, neveljük, oktassuk, és felkészítsük őket az életre. Munkaközösség vezető, étkezés szervező, sportfesztivál felelős voltam 2005-2011-ig, mindezek mellett aktívan részt vettem különböző programok megszervezésében, lebonyolításában. 2011 őszétől tagóvoda vezetői és intézményvezető helyettesi feladatokat láttam el. Jelenleg huszonkét hónapos kislányommal vagyok otthon. 2.1. Vezetői összefoglaló Célom: az óvodai nevelés magas szintű megvalósítása a Kastély Központi Óvoda pedagógiai programja alapján. A helyi igények figyelembe vétele mellett, maximálisan építve az intézmény meglévő értékeire. A munkatársak feladat- és hatáskörüket pontosan ismerve szakmai önállóságukat felhasználva tevékenykedjenek. Kiinduló helyzet: a szülők és a családok körében keresettek az intézmény óvodaegységei. A munkatársakra jellemző a képzés-önképzés igénye, szakmai tevékenységük színes és sokoldalú. A nevelőtestület tagjai képesek és alkalmasak minden gyermek nevelési sajátosságainak felismerésére, az ehhez rendelt feladatok elvégzésére/felzárkóztatás, tehetséggondozás, egyéni fejlesztés/. Következtetés: feladatom egy olyan pozitív jövőkép adása, mely a kiszámíthatóságon alapszik, biztosítja a szakmai kiteljesedést, figyelembe veszi a partnerek igényeit. A -6-
pedagógiai munka színvonalának megtartása és fejlesztése érdekében a továbbiakban is ki kell használnunk a továbbképzési és önképzési lehetőségeket, a szakirodalmi gyűjteményeket korszerűsítenünk és gyarapítanunk kell. Tudatosan kell keresnünk az innováció lehetőségeit, megragadni a pályázatok nyújtotta lehetőségeket. A kapcsolatrendszer fenntartása és működtetése kiemelt feladat. 2.2. Szakmai hitvallásom Az egész gyermek olyan, mint egyetlen érzékszerv, minden hatásra reagál, amit emberek váltanak ki belőle. Hogy egész élete egészséges lesz-e vagy sem, attól függ, hogyan viselkednek a közelében. (Rudolf Steiner) Szerencsésnek mondhatom magam, nem szakmám van, hanem hivatásom. Aki részt vehet valami megalkotásában, fontos, hogy megfelelő énképpel, önkontrollal, önbizalommal rendelkezzen. Képesnek kell lenni a környezet visszajelzéseinek értékelésére, elemzésére, szükség esetén a megújulásra. Hitvallásom lendületet ad, tettre késszé tesz, mutatja az utat, hogy személyiségem, tudásom, helyzetkezelésem mások számára hiteles, szakmámban elismert emberré váljak. Hiszem, hogy a gyermek tisztelete, a szemléletük alakítása, nyitott személyiséggé való alakulásuk a pedagógusok és a szülők közös alkotása, céltudatos tevékenysége. Szerencsés azaz ember, aki valamilyen alkotás megszületésében közreműködhet, ilyen a pedagógus is, aki hivatástudattal rendelkezve a pedagóguspálya gyönyörű, bár sokszor küzdelmes, rögös útján is a célt szem előtt tartva tudatos tevékenységgel alkot. Ugyanakkor bátornak kell lenni, hogy az új kihívásokra igent mondjunk, új lendületet kapjunk, szemléletet váltsunk és alkossunk. Mindenki a maga környezetében alkotó, hasznos tevékenységet végző, személyiség legyen. Fontosnak tartom, hogy egy közösség szakmailag hiteles, felkészült, mások gondolatait megismerni akaró, tiszteletben tartó, véleménnyel rendelkező, minden helyzetet megoldó, elhivatott tagja, vezetője legyek. Olyan személy, aki a feladatokra koncentrál, nem ismer lehetetlen helyzetet, és mindenre kitartó munkával megoldást keres, ehhez szeretném segítségül hívni a nevelőtestület tagjait. Szakmaiságomban megerősödtem, tudatosabb lettem. A nehézségek erősítettek, megmutatták nincs lehetetlen. Milyen vezető szeretnék lenni? Mivel nem is oly rég szereztem meg a közoktatás vezetői diplomámat, és szakdolgozatom témája is a vezetés volt, szeretnék belőle egy kicsit idézni. Az eredményes vezetéshez szükséges kvalitások nemcsak veleszületett képességekből tevődnek össze, tehát számomra is megdőlt az a régi nézet, hogy a vezetés művészet és jó vezetőnek születni kell. Számos kísérlet, tanulmány bizonyítja, hogy a menedzseri, vezetési készségek fejleszthetők; tréningekkel, technikákkal kifejleszthetjük azon képességeket is, amelyeknek nem elég magas szinten vagyunk birtokában. -7-
Ha pedig elsajátítjuk a hiányzó módszereket, akkor is fontos, hogy azokat a személyiségünkkel összhangban alkalmazzuk. Ugyanaz a technika más emberek "kezében" máshogy működik. Ahogyan ugyanazt a receptet is két különböző ember máshogy készíti el. Azt hiszem, azt a következtetést mindenképpen levonhatjuk, hogy egy vezető akkor lesz sikeres és hatékony, ha követőkre talál. A hitelesség az, amire valóban szüksége van egy hatékony és sikeres vezetőnek. A hiteles vezetők mindig arra összpontosítanak, amerre haladnak, de sosem veszítik el szem elől azt, ahonnan jöttek. Alkalmazkodnak környezetükhöz, de mindig tudják, meddig mehetnek el. Tanulnak az őket alakító, sokszor kemény tapasztalatokból, mert tudják, hogy ezáltal könnyebb lesz megismerni a vezetni, befolyásolni kívánt emberek igényeit és gondjait. Megtartják egyéniségüket, de mégis tudják, hogy fogadtathatják el magukat az erős vállalati és társadalmi kultúrákban. Ha a vezetők tudják, hogyan menedzseljék hitelességüket, eredményesebbek lesznek e téren és képesek lesznek jobban mozgósítani és megtartani a lojális követőket (gondoskodni kell arról, hogy szavaink összhangban legyenek tetteinkkel). Fontos még a mások megismerése, hogy mások és saját magunk között lévő korlátokat lebontsuk, és hogy valódi empátiával közeledjünk az emberek felé, mert akkor látják igazán, hogy igazán érdekli a vezetőt a sorsuk. Lényeges dolog, hogy jól tudjunk alkalmazkodni környezetünkhöz, tiszteletben tartsuk az adott szervezet értékeit és társadalmi szokásait, enélkül sosem válunk hatékony vezetővé. Ezen tapasztalataim alapján bátran mondhatom, hogy nehéz jó vezetőnek lenni. Hiszen: a vezetés: az a képesség és akarat, amely egy közös célra sorakoztatja fel az embereket, és a jellem, amely bizalmat sugall. Szerintem mindig a helyzethez igazodó vezetési stílus bizonyul a leghatékonyabbnak, azért, mert ebben a vezetői stílusban összegződik mindaz, amit ma a szakirodalom szerint a XXI. századi vezetőktől elvárnak. Szeretném tudásom, elhivatottságom a gyerekek, szülők, dolgozók, fenntartó szolgálatába állítani. A csoportban eltöltött évek alatt is arra törekedtem, hogy a gyerekek önfeledten tevékenykedjenek, ismereteik gazdagodjanak, biztonságba érezzék magukat. A szülők nyugodtan induljanak dolgozni, annak tudatában, hogy gyermekük jó helyen van. Ugyanerre fogok törekedni vezetői munkásságom során is. A vezetői állás megpályázása új kihívást jelent számomra. Fontosnak tartom, hogy az óvoda értékeit, hagyományait megőrizve, új tartalmakkal kiegészítve hozzájáruljak az optimális feltételek biztosításához mindazokhoz, amelyek az intézmény eredményes működéséhez szükségesek. Elképzelésem szerint, akkor tudunk eredményesen együtt dolgozni, ha mindenki képességei szerint hozzájárul a sikerek eléréséhez és személyes felelősséggel tartozik vállalt és kapott feladatainak teljesítéséért. Ennek során biztos vagyok abban, hogy építeni lehet munkatársaim pozitív értékeire, melyek érvényesülésekor a szándék elsődlegesen fontos, a tettek, pedig magukért beszélnek. Bízom abban, hogy elkötelezve a közös célok iránt, tiszteletben tartva egymás véleményét, kölcsönösen törekszünk a folyamatos megújulásra, a fejlődésre. Meggyőződésem, hogy a csapatformálás akkor sikerül, ha szem előtt tartom Maslow felismerését: Az ember számára az a legfontosabb, hogy tudja, érezze, szükség van rá. -8-
2.3. Vezetői programot meghatározó dokumentumok 2.3.1. Jogszabályi háttér Magyarország Alaptörvénye Egyezmény a gyermek jogairól. Bp. Egyesült Nemzetek UNICEF 1992. 1993. évi LXXIX. Tv. A Közoktatásról- és módosításai 1996. évi LXII. Tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. módosítása 137/1996. (VIII.28.) Korm. r. Az óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 17/2013.(III.1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve, és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. 1997. évi XXXI. tv. A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról- és módosításai 1/1998. (VII.24.) OM r. A nevelési oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.8.) MKM. Rendelet módosításáról. - és módosításai A 2003. évi LXI. tv. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja 255/2009.(XI.20) Korm. rendelet A 221/2010. (VII.30.) Kormányrendelet A 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről A 363/2012. (XII. 17.) Kormány rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról 229/2012. (VIII.28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló tv. végrehajtásáról 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 32/2012. (X.8) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának irányelve kiadásáról 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. Közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról; és módosításai 346/2013.(IX.30) Kormány rendelet a pedagógus továbbképzésről, pedagógus szakvizsgáról valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről -9-
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról 2.3.2. Az érvényes helyi közoktatás-politikai dokumentumok Göd Önkormányzatának Közoktatási Intézkedési Terve Göd Önkormányzatának Közoktatási Esélyegyenlőségi Program. 2.3.3. Az intézmény dokumentumai Az intézmény Alapító Okirata Szervezeti és Működési Szabályzat Házirend Kastély Központi Óvoda pedagógiai programja Kastély Központi Óvoda pedagógiai működési terve, és nevelői év értékelése -10-
3. Szakmai helyzetelemzés 1 A Dunakanyar közelében található Dunamenti település, a Dunakanyar kapujaként is szokták nevezni. Budapesttől kb. 25 km-re, északra, Váctól 9 km-re, délre található. A belterület két fő részből áll: Felsőgöd és Alsógöd területéből. A gödi óvodáztatás kezdete 1946 júniusára datálható. Göd alsói részén a jelenlegi Kastély Óvoda épülete az egykori Sívó villa volt. A Kastély és a Hétszínvilág épület egymáshoz közel, nyugodt környezetben található. A főútvonaltól való távolság, az ősfás környezet és a Duna közelsége biztosítja az állandó jó levegőt. A Fácán épület a gödi vasútállomás mellett található (1876-ban épült korábban étterem és szálloda volt). 2010-ben a városi Önkormányzat jelentős hozzájárulásával és egy nyertes Uniós pályázat által megkezdték az épület rekonstrukcióját (2011-től az épület óvodaként működik akkor még csak 3 csoporttal). Majd 2014 őszétől az új épületrész átadásával, további 4 csoporttal bővült ki az óvoda. Az intézmény jelenleg 15 óvodai csoporttal működik. 3.1. A Kastély Központi Óvoda Az óvoda hivatalos elnevezése: Kastély Központi Óvoda Az óvoda címe, telefonszáma: 2131 Göd, Béke u. 3. 27-532-235 Az Alapító okirat kelte: 2011. augusztus 31. (módosítva:2012. május 23.) 84/2012. (V.23) OM azonosító: 032822 Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: GÖD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2131 Göd, Pesti u. 81. Az óvoda épületei: Kastély épület Göd, Béke u.3. sz. Hétszivilág óvodaegység: Göd, Jávorka u.12. 27-345-348 Fácán óvodaegység: Göd, Rákóczi u 23 27-534-020 Az intézmény napközi otthonos óvodaként működik. Óvodai csoportok száma: 15 1- Ezen fejezet elkészítéséhez a Kastély Központi Óvoda Pedagógiai Programját használtam fel. -11-
3.2. Meghatározó törekvések Nevelőmunkánk során célunk gyermekeink személyiségének fejlesztése, életre való felkészítése. Ez igazi kihívást jelent, hiszen a XXI. század emberét neveljük. Olyan lehetőség van a kezünkben, melyet teljes mértékben ki kell használnunk. A gyermek fejlesztése során olyan pozitív értékeket kell közvetítenünk, amelyek lehetővé teszik az ezredforduló után aktív életet élő emberek jó közérzetét. Az én harmóniájára vonatkozó értékek: önismeret, önelfogadás, autonómia, felelősségvállalás, alkalmazkodni tudás, nyitottság, rugalmasság, az egyéni érdek okos, megfontolt érvényesítése, magyarság-tudat kialakítása. Társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: tisztelet a szülők, a nagyszülők iránt, barátság, hűség, együttérzés, szeretet, tolerancia, önzés leküzdés. Mindennapi kapcsolatokra vonatkozó értékek: kulturáltság a viselkedésben, kulturáltság a kommunikációban, együttműködési készség, kooperáció másokkal, udvariasság, segítőkészség. A tudással, a műveltséggel kapcsolatos értékek: motiváció, alkotó részvétel a tanulásban, gondolkodás, a problémamegoldás előtérbe állítása, kreativitás, törekvés a megismerésre, szépség, esztétikum iránti fogékonyság. Munkával kapcsolatos értékek: fegyelmezett, kitartó cselekvés, szorgalom, figyelem, rendszeresség. -12-
3.3. A Kastély Központi Óvoda Pedagógiai Programja Az Óvodai nevelés játékkal, mesével című pedagógiai program adaptálásával készült. Az Óvodai nevelés játékkal, mesével című program lényege, hogy a jó szokások és a gyermeki műveltség megalapozása a játék és a mese nyelvén valósuljanak meg. Ezek segítségével teremtődjön meg az egymásra figyelő, a játék ötleteit átadó, átvevő nevelői légkör. A 3-7 éves gyermekek testi, lelki tulajdonságaira épített program alkalmazásával az érzelmi, társas és értelmi képességek ápolása és fejlesztése valósulhat meg a testi és lelki egészség feltételei között. A program tartalmazza a játékkal és mesével nevelés lélektani és pedagógiai indokait, a teendők rendszerbe foglalását és elemzését. Alapvető ismérve: a gyermekek és felnőttek között létrejövő óvodai kapcsolatok, helyzetek megoldásának megkönnyítése a játék és a mese jelrendszerének, "nyelvezetének" segítségével. Az én meglátásom szerint az óvoda hitvallása az is lehetne, hogy: az óvodáskorú gyermek egyéni és életkori sajátosságait legmesszebbmenőkig figyelembe véve, fejleszteni, személyiségét, kiegészítve és folytatva a családi nevelést, derűs otthonos légkörben, amelynek megvalósulása folytán képessé válik a gyermek egyre tágabb környezetbe való zökkenőmentes beilleszkedésre. Ahol van idő, türelem, ahol a gyermek egész napját átszőheti a játék, ahol a puszta létével nem zavar, ahol a gyermeknek helye van a közösségben, ott a gyermek egészségesen fejlődik, ott a gyermek a rám is szükség van érzésével ébred. 3.4. Gyermekkép, óvodakép Gyermekkép Óvodai nevelőtevékenységünk során az emberi személyiségből indulunk ki, abból a tényből, hogy az ember mással nem helyettesíthető, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. A gyermek, fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, az érés sajátos törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. E tényezők együttes hatásának következtében a gyermeknek sajátos, életkoronként (életkori szakaszonként) és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. Arra törekszünk, hogy igazodjunk a gyermek egyéni szükségleteihez, életkori és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. A sajátos nevelésű gyermekek óvodai ellátása integrált nevelésben valósul meg. Együttnevelésünk során segítjük a sajátos nevelési igényű, az akadályozott és a részképesség zavarokkal küzdő gyerekeket oly módon, hogy az elvárások igazodjanak a gyermek fejlődési üteméhez, fejlesztési területeikhez, a túlterheltség elkerüléséhez. A személyiség szabad kibontakozásában a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezet szerepe meghatározó. Az óvodai nevelésünk gyermekközpontú, befogadó, ennek megfelelően a gyermeki személyiség kibontakozásának elősegítésére törekszik, biztosítva minden gyermek -13-
számára, hogy egyformán magas színvonalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Nem adunk helyet semmiféle előítélet kibontakozásának. A 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeljük. A pedagógiai célok és feladatok középpontjába tudatosan az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítjuk. Kooperációra és kommunikációra kívánjuk képessé tenni óvodáskorban a gyermeket. A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése magába foglalja a teljes gyermeki személyiség fejlesztését, életre való felkészítését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül. Óvodakép Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig. Az óvoda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja az óvodáskorú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Miközben teljesítjük óvó-védő, szociális, nevelőszemélyiségfejlesztő funkcióit, a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisiskolás korba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Óvodai nevelésünk célja, hogy elősegítsük az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkenését, az életkori és egyéni sajátosságok valamint az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). Az óvodai nevelésben alapelvünk, hogy: a gyermeki személyiséget elfogadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalom övezze; nevelőtevékenységünk folyamatában lehetővé tesszük és segítjük a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni készségeinek és képességeinek kibontakoztatását; a nevelőtevékenységünk során alkalmazott pedagógiai hatásokat a gyermek személyiségéhez igazítjuk. Óvodai nevelőtevékenységünkben az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodunk a gyermeki szükségletek kielégítéséről, az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkorspecifikus alakításáról; a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel, a mással nem helyettesíthető játékról. E tevékenységeken keresztül az életkorhoz és a gyermek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmakról, emberi értékek közvetítéséről; a gyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről. Együttnevelésünk során megvalósítjuk a sajátos nevelési igényű gyermekek számára a habilitációs és rehabilitációs szemléletet és a sérülés specifikus módszerek, eljárások alkalmazását. Figyelembe véve a sajátos nevelés típusát, és az egyéni fejlődési sajátosságokat. Valljuk, hogy a gyermeket hagyni kell nyugodtan és természetesen, a saját ütemében fejlődni, egyéni képességeihez mérten, tiszteletben tartva személyiségét. A nemzetiséghez tartozó gyermekek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. -14-
A hazájukat elhagyni kényszerülő családok (migráns) gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítjuk az önazonosság megőrzését, ápolását, erősítését, társadalmi integrálását. A nemzetiséghez tartozó és migráns gyermekek óvodai nevelése integráltan, a többi gyermekkel együtt történik. Célunk, hogy gyermekeinknek boldog, szeretetteljes, nyugodt gyermekkort biztosítunk. A gyermek örökmozgó, tevékenykedő lény, tevékenységek által, tevékenységeken keresztül nevelhető, fejleszthető. Életmegnyilvánulásaiban nem különülnek el a tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg. Az óvodás gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége a játék. Kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, ugyanakkor a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Komoly szerepe van a közös élményekre épülő közös tevékenységeknek, melyek során jelentős mértékben fejleszthetők a gyermekek erkölcsi tulajdonságai /pl. együttérzés, figyelmesség, önzetlenség /, akarata / pl. önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat /. Az aktív együttműködés lehetőséget teremt az együttélés szabályainak elsajátítására, a gyermek saját képességeinek megtapasztalására, alkalmat teremt az anyanyelvi fejlesztésre. A sokoldalú cselekedtetés, a több érzékszervet igénybe vevő tapasztalatszerzés meghatározó a gyermek fejlődése szempontjából. A gyermekek a világot összetett /komplex / módon érzékelik. 3.5. Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megtalálni a szeretetet a világban. (Dorothy Law Holte) Sajátos nevelési igényű az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzd. A sajátos nevelési igényből eredő, fejlesztéséhez a megfelelő végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező a Fácán óvodaegységben integráltan, a többi gyermekkel együtt történik az SNI gyermekek nevelése. Olyan környezet kialakítására törekszünk, amely a másságot elfogadja, a próbálkozásokat, eredményeket értékeli. Figyelembe vesszük a fogyatékosság jellegét, súlyosságát, terhelő állapotot. Ezen gyermekek esetében is törekedni kell a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására: a nevelés hatására a sérülés arányában az SNI gyermeknél is ki kell alakulnia az alkalmazkodó készségnek, az akaraterőnek, az önállóságra törekvésnek, az együttműködésnek. Ennek érdekében a napirend során csak annyi segítséget kapjon a gyermek, hogy önállóan tudjon cselekedni. Az egész napos tevékenység a különleges gondozási igény kielégítését szolgálja csoportos, kiscsoportos vagy egyéni formában. Ennek érdekében sérülés specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása szükséges. Törekedni kell arra, hogy a nem, vagy kevéssé sérült funkciók differenciáltabb működésének tudatos fejlesztésével bővüljenek a kompenzáció lehetőségei. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai orvosi pszichológusi vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építenünk. Szorgalmazzuk, -15-
hogy a vizsgálat lehetőleg minél előbb történjen meg ezeknél a gyermekeknél. A kapott diagnózis alapján kezdhető meg a gyermek speciális óvodai fejlesztése. Fejlesztése érdekében biztosítjuk a szakembereket: logopédus, fejlesztő óvodapedagógus, gyógypedagógus. Az óvodapedagógusok és nevelést segítő alkalmazottak befogadó magatartása modellértékű a gyermekközösség és szülői közösség számára is. 3.6. A felkészítő csoport Nagyon megfelelőnek tartom, hogy ennek a csoportnak a beindítása megtörtént, és más óvodákban is követni kellene ezt a példát. Mivel a mai általános iskolák, különösen, amelyek két-tannyelvű osztályokat működtetnek, komoly követelményeket állítanak a gyerekek elé. Az iskolára felkészítő csoport legfontosabb feladata, hogy fejlesztési lehetőséget adjon a zökkenőmentes iskolakezdésre, azoknak a gyermekeknek, akiknek megakadt, vagy nem kellő ütemű a pszichés fejlődés. Egyénre szabottan foglalkozik a bizonytalan képességekkel, hogy azok biztosabbá váljanak, segítse a jobb iskolai beválást, csökkentse az esetleges iskolai kudarcok lehetőségét. Az olvasás, írás és számolás későbbi tanulását játékos, a gyerekek életkorának megfelelő módszerekkel készítjük elő. Nagy gondot fordítunk a mozgásra, és az anyanyelvi nevelésre. Nagyon fontosnak tartjuk a feladattudat, a feladattartás és a koncentrációs képesség fejlesztését is, mely az iskolaérettség elérésének előfeltétele. A csoportba ép intellektusú gyermekek járnak, akiknél megkésett fejlődés, részképesség zavarok, illetve elmaradás mutatkozik a szociális fejlődésben. Felkészült (több szakos) pszichopedagógus-óvodapedagógus, fejlesztőpedagógusóvodapedagógus, óvodai fejlesztőpedagógus (azoknál az eseteknél, ahol azt a szakvélemény kéri) megvalósítják régi tervünket, és kb. 20 fős létszámú iskolára felkészítő óvodai csoportot indítanak évente, azoknak a tanköteles korú gyerekeknek, akik óvodavezetői javaslat, illetve a pedagógiai szakszolgálat a régi Nevelési Tanácsadók szakvéleménye alapján egy év haladékot kapnak a kötelező beiskolázás előtt. A felkészítő csoportban lesz idő az esetleges részhiányosságok, lemaradások, zavarok korrigálására, illetve felfigyelhetnek a kiugró képességekre is. A lassabban érők időt és segítséget kapnak arra, hogy készségeiket szintre hozzák. Az idegrendszeri érés által, a gyerekek különböző ütemben fejlődnek, nem válnak parancsszóra iskolaéretté. Felkészítő csoportunk segít abban, hogy a gyerekek egy tapasztalatokban gazdag, boldog év után magabiztosan menjenek iskolába. 3.7. Az intézmény működtetése 3.7.1. Humánerőforrás Az óvodában, a nevelőmunka középpontjában a gyermek áll. A nevelőmunka kulcsszereplője az óvodapedagógus, akinek személyisége meghatározó a gyermek számára. Jelenléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus elfogadó, segítő, támogató attitűdje modellt, mintát jelent a gyermekek számára. Az óvodapedagógusi tevékenységnek és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazottak összehangolt munkája hozzá járul az óvodai nevelés eredményességéhez. -16-
A sajátos nevelési igényű gyermek/ek fejlesztését speciálisan képzett szakember/ek közreműködését igényli. Esetenként feladatunk megvalósítani a nemzetiségi óvodai nevelés célkitűzéseit, valamint lehetőséget teremteni ahhoz, hogy a gyermekek megismerhessék egymás kultúráját, anyanyelvét. A nemzetiséghez tartozó, illetve migráns gyermekek óvodai nevelése integráltan, a többi gyermekkel együtt történik. A nevelőtestület tagjai valamennyien felsőfokú óvodapedagógus képesítéssel rendelkeznek. - közoktatás vezetői-szakértői szakvizsgázott, - kiegészítő képzettségűek (konduktor, fejlesztőpedagógus, pszichopedagógus, logopédus), - fejlesztőpedagógus, - pedagógiai asszisztens. Egyéb munkakörök: - óvodatitkár, - étkezési ügyintéző, - technikai alkalmazottak, - dajkák. Külső, nevelést segítő szakemberek: - logopédusok. 3.7.2. Tárgyi erőforrások Az óvoda épülete, udvara, berendezései kielégítően szolgálják a gyermekek biztonságát, kényelmét, megfelelőek változó testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszik mozgás és játékigényük kielégítését. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és a gyermekek biztonságára figyelve helyezték el. Az óvoda megfelelő munkakörnyezetet biztosít az óvodai munkatársaknak, és lehetőséget teremt a szülők fogadására. Az anyagi lehetőségeket figyelembe véve előtérbe kerül az óvodapedagógusok fantáziája, kreativitása. A játékeszközök minden esetben az életkornak megfelelnek, esztétikusak, és a lehetőségekhez mérten folyamatosan cserélődnek, bővülnek. -17-
4. VEZETŐI KONCEPCIÓ Dwight Eisenhower mondta: Az ember csak akkor vezető, ha követői vannak. És csak akkor vannak követői, ha bíznak benne. Így hát a vezető kétségkívül legfontosabb tulajdonsága az integritás. Enélkül nincs siker, sem a külvárosi bandában, sem a futballpályán, sem a hadseregben, sem az irodában. Ha szélhámosnak tartanak a munkatársaid, ha úgy vélik, hiányzik belőled a nyílt integritás, bukásra vagy ítélve. Mondandódnak és tetteidnek összhangban kell lenniük. Két nélkülözhetetlen dolog van hát: az integritás és a komoly cél. Meggyőződésem, hogy csak a nevelőtestület együttműködésével érhetek el eredményeket. Pedagógusi pályán nem egyének, hanem jól összeszokott csapatok játszanak. Egy kollektíva sokszínű, nem egyformák vagyunk, hanem egyenlők. Attól lesz különleges, ha lehetőséget biztosítunk arra, hogy mindenki hozzátegye a közös munkához egyéni erősségeit. Erre kell teret adni, majd elismerni. A pedagógus-életpálya modell bevezetése által új minősítési rendszer kritériumainak kell megfelelniük a pedagógusoknak. A kétségek, bizonytalanságok, és félelmek megszüntetése érdekében igyekszem számukra mentor, szaktanácsadók fejlesztő célú támogatását, segítségét kérni. Rövid távú feladataimnak tekintem: Az intézményi dokumentumok áttanulmányozását. Nyílt, őszinte kommunikáció, az együttműködés és együtt gondolkodás, valamint a bizalom erősítése. Az óvoda minden dolgozójában tudatosítani fogom, hogy a nevelési folyamat hatékonysága és az óvodában folyó tevékenység színvonala között szoros összefüggés áll fenn. A munkatársak felé annyi türelmet kell tanúsítanom, mint amennyit ők a gyermekek felé. Az életre csak olyan pedagógus tud megfelelően nevelni, aki számára a saját tevékenysége is önmegvalósítást és nem napi kényszert jelent. Ennek érdekében a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával motiválom a dolgozókat, és igyekszek megfelelő munkalégkört teremteni. Az óvoda egyszemélyi felelős vezetőjeként, szakmai és emberi kapcsolatokra építő, kölcsönös bizalmon alapuló intézményt szeretnék működtetni, a munkatársak és a szülők közreműködésével, a fenntartó támogatásával. -18-
4.1. Középtávú szakmai fejlesztési koncepció Humánerő fejlesztése: Nevelési program megvalósításához az óvodapedagógusok pedagógiai képzettsége megfelelő, de fontosnak tartom a szakmai tudás karbantartását, továbbfejlesztését, a szakmai ismeretek bővítését. A nevelőtestület számára segítséget kívánok nyújtani abban, hogy mindenki olyan továbbképzésen, illetve szakmai másoddiplomás képzésen vehessen részt, ami az intézmény céljainak és az egyének érdeklődési körének is megfelel. Támogatom további másoddiplomák, szakvizsgák megszerzését, különös tekintettel, pedagógus szakvizsgára. Szeretném munkatársaim egyéni elképzeléseit, karriertervét megismerni és óvodánk célkitűzéseivel szinkronba hozni, mert fontosnak tartom a realitások talaján az igények és lehetőségek mérlegelését, az érdekérvényesülés feltételrendszerének megteremtését. Nevelőtestületünk részére olyan továbbképzéseket, hospitálásokat szeretnék szerveztetni az óvodavezető helyettessel/helyettesekkel, melyek fejlesztik szakmai tudásunkat szervezeti kultúránkat. Folyamatosan vizsgálom majd, hogy a későbbiek során milyen szakemberre lenne szüksége intézményünknek, ezért a továbbképzéseket, esetleges beiskolázásokat eszerint terveztetem meg az óvodavezető helyettessel/helyettesekkel. Továbbképzési ajánlatok: a lelki egészség védelme, mentálhigiénés tanfolyam, a kiégés megelőzését segítő önismereti, csapatépítő tréning, kommunikáció, konfliktuskezelési tréning, igény szerint kihelyezett tanfolyam megszervezése. Családdal való együttműködés, partnerkapcsolat fejlesztése: Ahhoz, hogy terveinket valóra tudjuk váltani, mindenképp meg kell ismerni a szolgáltatásokat igénybevevők körét. Tisztába kell lennünk az ő elvárásaikkal, és a lehetőségeinket, az elképzeléseinket össze kell hangolni a kapcsolatrendszerben szereplő egységekkel. Így fontos feladat, hogy az óvoda kapcsolatrendszere megfelelően tudjon működni, amelynek alapja a bizalom és az őszinteség. Az intézmény külső kapcsolatrendszerének erősítése. A közvetlen és közvetett partnerekkel történő kommunikáció erősítése a kölcsönös, egymás érdekeit szem előtt tartó kapcsolattartás érdekében. Intézményi honlap folyamatos frissítése. A szülőkkel való partneri együttműködés erősítése, további kapcsolati formák keresése. Esetlegesen egy Meghallgatlak-doboz bevezetése. Elgondolkodtató ötlet egy közös városi szintű sport rendezvény megszervezése, amin a többi óvoda gyermekei, pedagógusai szülők és nem utolsó sorban az önkormányzat dolgozói is részt vehetnének. Gazdálkodás, tárgyi feltételek biztosítása: A vezetői munkába szervesen beépülnek a költségvetéssel, pénzüggyel kapcsolatos feladatok, gazdasági szabályok törvények. Ezen ismeretek alapkövetelményként fogalmazódnak meg számomra. A költségvetés működési kiadásait körültekintően, ésszerűen, a takarékosság figyelembevételével igyekszem felhasználni. Az állagmegóvás, a meglévő értékek védelme nagy hangsúlyt kap. A tárgyi feltételek bővítését kiemelt feladatomnak tekintem, még a szűkös költségvetés és takarékos gazdálkodás ellenére is. Célom és feladatom a gazdálkodási folyamatok szabályszerűségének további biztosítása, folyamatos ellenőrzése, a rendelkezésre álló pénzeszközök előírás szerű felhasználása, és a körülmények adta lehetőségek maximális -19-