A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése 211. április F ó k u s z b a n Paktum Európáért: határozott irány, homályos részletek A magyar EU-s elnökség keretén belül, az előzetesen vártnál gyorsabban sikerült az eurózóna vezetőinek megállapodniuk márciusban az Európai Monetáris Unió stabilitását és versenyképességének növelését célzó gazdasági csomag, az Euró Plusz Paktum elnevezésű gazdaságpolitikai harmonizációs megállapodás részleteiben. A most elfogadott (és hamarosan a gyakorlatba is átültetésre kerülő) intézkedések ugyan mindenképpen jó irányba tett lépésekként értékelhetők, ugyanakkor továbbra sem született egyértelmű döntés az európai bankrendszer problémáinak megoldására, ami az adósságválság mellett súlyos teherként nehezedik a kontinens gazdaságára. Az Euró Plusz Paktum célja, hogy a maastricht-i kritériumokat kiegészítő lépésekkel (bérek infláció-indexálásának megszüntetése, nyugdíjrendszerek igazítása a demográfiai viszonyokhoz, jogszabályban lefektetett adósságfék, társasági adóalap-harmonizáció), s a nemzeti gazdaságpolitikák közelítésével megakadályozza az egyes tagállamok jelenlegihez hasonló eladósodását, ill. növelje a kontinens versenyképességét, valamint erősítse a tagállamok közötti gazdasági konvergenciát. Az elfogadott paktum azonban egyelőre inkább az elérendő célok gyűjteménye, hiányoznak belőle azok a konkrétumok, szankciók és követelmények, amelyek elősegíthetik a megvalósulását. Ezek nélkül a paktum sikeressége erősen kérdéses, különösen az elmúlt évtized megkérdőjelezhető eredményességű programjainak (pl. Lisszaboni program) fényében. Az Euró plusz paktum az eurótérség tagállamai mellett az EU többi tagja előtt is nyitva áll: várhatóan a közös európai valutát eddig bevezető 17 tagállam mellett további hat ország csatlakozik, míg Nagy-Britannia, Csehország, Svédország és Magyarország egyelőre kimarad. Az európai állam- és kormányfők márciusban szintén jóváhagyták az európai pénzügyi stabilitási eszköz (EFSF) jelenlegi keretének 25-ről 44 milliárd euróra való növelését, ill. megállapodtak arról, hogy az ezt 213-ban felváltó állandó európai stabilitási mechanizmus (ESM) 5 milliárd eurós kihelyezhető hitelkerettel fog rendelkezni. Emellett döntés született arról is, hogy az EFSF, ill. majd az ESM ezentúl kötvényeket is vásárolhat az elsődleges piacokon, azonban a várakozásokkal szemben ezt a lehetőséget nem terjesztették ki a másodlagos piacokra is. Sikeres devizakötvény-kibocsátás, javuló országkockázati megítélés Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) idei első devizakötvény kibocsátására viszonylag feszült nemzetközi befektetői légkörben került sor: a 211. március 24-i aukció a líbiai katonai események és a Japánt ért természeti csapások árnyékában, valamint egy nappal a költségvetési gondokkal küzdő Portugália kormányfőjének lemondását követően került lebonyolításra. A kibocsátás sikerét vélhetően a hónap elején bejelentett kormányzati reformcsomag, a Széll Kálmán Terv kedvező nemzetközi fogadtatása, s a Standard&Poor s aznap megerősített országkockázati besorolása segítette. A magyar államadósság finanszírozásának idei forrásigénye Magyarország devizakötvény kibocsátása 21-ben és 211-ben összesen 4 milliárd euró, amelyből 2 mil- 16 6,2 6,37 7,62 liárd eurót a 28 őszén igényelt Európai Uniós hitel 7% 14 visszafizetése tesz szükségessé. A dollárkötvény aukció során körülbelül 13 milliárd dollárnyi értékben 12 1 nyújtottak be vételi ajánlatot az ÁKK-hoz, me- kb. 13* 8 3% 6 lyekből végül 3,75 milliárd került elfogadásra. 1 4 kb. 7 éves államkötvényből 3 milliárd dollár talált vevőre 1% 2 2 3 az amerikai irányadó hozam felett 31 bázispontos,75 felárral (6,37 hozam mellett), míg 3 éves kötvényekből 1 éves 1 éves 3 éves 75 millió dollár, 33 bázispontos felárral.26 211.3.24 (7,62 hozam mellett). Az eredeti ajánlathoz képest Benyújtott ajánlatok (jobb t.) Kibocsátott mennyiség (jobb t.) Kialakult hozam (bal t.) Felár ajánlat (bal t.) 15-15 bázispontot süllyedtek a felárak a jelen- Kialakult felár (bal t.) *1 és 3 éves kötvények összesen tős érdeklődésnek köszönhetően. Korábban egyébként 21. januárban bocsátott ki utoljára dolláralapú devizakötvényt Magyarország 2 milliárd dollár értékben. A márciusi devizakötvény aukcióhoz több rekord is kötődik: Magyarország még sohasem bocsátott ki 3 éves állampapírt, a régióból ekkora egyösszegű kibocsátást hazánk vitt véghez elsőként, s kiemelkedő a 13 milliárdos vételi ajánlat is. A márciusi kötvénykibocsátás is hozzájárult ahhoz, hogy az első negyedévben az országkockázati felár csökkenése az egyik legnagyobb volt a világon, míg a forint ugyanezen időszak alatt a legjobb teljesítményt nyújtó feltörekvő deviza lett. milliárd $ Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Közreműködött: Horváth Bálint Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 151, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.
GDP növekedés A tavalyi év végére lelassult a válságból való kilábalás, az év eleji kilátások azonban biztatóak A részletes 21. évi utolsó negyedéves GDP adatok megerősítették, hogy a válságból való kilábalás üteme mind a fejlett, mind a feltörekvő régiókban lelassult (1. ábra). Ez alól a közép-kelet-európai térség sem volt kivétel (2. ábra), igaz a régió átlagos növekedési üteme továbbra is meghaladja az európai uniós átlagot. A magyar gazdasági kilátások szempontjából kiemelt eurózónában a nettó export mellett beindulni látszik a beruházások (+1,9%) és a lakossági fogyasztás (+1,) bővülése is, ami fontos a növekedési ütem fenntartásának szempontjából (3. ábra). Az eurótérség várhatóan jól teljesít az idei év első három hónapjában is, különösen a régió gazdasági motorjának szerepét betöltő Németországban kedvezőek a kilátások, ahol az üzleti bizalom továbbra is rekord szinten áll (4. ábra). A tavalyi utolsó negyedévben ismét a nettó export volt az egyetlen hajtóereje a hazai növekedésnek (1,9%), miután a belső kereslet a lakossági fogyasztás mérsékelt (-,) és a beruházások jelentős (-9,1%) zsugorodásával továbbra is a GDP bővülés jelentős fékezőereje maradt (5. ábra). Várakozásaink szerint a magyar gazdaság az idei első negyedévben 2, körüli ütemben bővülhet (6. ábra). 1. ábra: GDP-növekedés a világgazdaság egyes térségeiben (év/év) 1 1 13% 1 11% 1 9% 7% 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Forrás: Reuters 21.II 21.III 21.IV - - - - -1 Kína (bal t.) Eurózóna Nagy-Britannia USA Németország 3. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az eurózónában 2. ábra: GDP-növekedés Közép-Kelet-Európában (év/év) 1 1 - - - - - - - - Forrás: Eurostat, CZSO -1-1 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV Magyaro. Cseho. Szlovákia Románia Lengyelo. 4. ábra: Konjunktúra kilátások és GDP-növekedés Németországban 8 6 4 2-2 -4-6 -8-1 -12 százalékpont 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III Kormányzati fogyasztás Beruházás Háztartási fogyasztás GDP növekedés (jobb t.) 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Export Import Készletek* 21.II 21.III 21.IV 3% 1% -1% - -3% - - - Forrás: Eurostat * statisztikai eltéréssel együtt 3 2 1-1 -2-3 -4-5 21 IFO-index: 6 hónappal eltolva IFO-index (bal t.) GDP (év/év, jobb t.) 22 23 24 25 Forrás: CESifo, Eurostat 26 27 28 29 21 211 - - - - 5. ábra: A magyar GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez 6. ábra: A magyar GDP-növekedés és az ESI* bizalmi index alakulása százalékpont 1 5-5 -1-15 -2 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I Háztartási fogyasztás Beruházás Nettó export 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I Kormányzati fogyasztás Készletek* GDP növekedés (jobb t.) 21.II 21.III 21.IV - - - - -1, KSH * statisztikai eltéréssel együtt 12 115 11 15 1 95 9 85 8 75 7 65 6 55 5 25 ESI Magyarország (bal t.) GDP növekedés (év/év, jobb t.) * Economic Sentiment Index 26 ESI: 2 hónappal eltolva 27 28 29, Eurostat 21 211 3% 1% -1% - -3% - - - -7% - -9% 2 211. április
Külkereskedelem Tartósan magas finanszírozási képesség a kereskedelmi mérleg jelentős többletének köszönhetően A világexport 211 elején továbbra is jelentős (1 feletti) ütemben bővül éves szinten, míg a német kivitel növekedése tartósan meghaladja a 2-ot (1. ábra). Ez kedvezően hat az exportvezérelt német gazdaság üzleti kilátásaira és áttételesen a külpiaci konjunktúra által meghatározott hazai (feldolgozóipari) kivitelre is (2. ábra). A magyar export a decemberi átmeneti visszaesést követően ismét jelentős ütemű bővülést ért el januárban, amelynek eredményeként a külkereskedelmi mérleg aktívuma 41 millió eurót tett ki (3. ábra) igaz ez 61 millió euróval alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. A fizetési mérlegen belül a reálgazdasági tranzakciók a tavalyi évhez hasonlóan várhatóan az idén is meghaladják a jövedelemkiáramlást, így a magyar gazdaság külfölddel szembeni finanszírozási képessége a jelenlegi magas szint (a GDP 4,1%-a) körül állandósulhat (4. ábra). A magyar export kilátásai a megrendelések alapján is biztatóak (5. ábra), így várhatóan a következő hónapokban is a jelenlegi ütemben bővülhet a magyar kivitel volumene. Hosszabb távon azonban ezt fékezheti egy tartósan erősebb forint árfolyam (a versenyképesség romlásán keresztül), amely hatás azonban egyelőre nem számottevő (6. ábra). 1. ábra: A világexport és a német kivitel közötti összefüggés 2. ábra: A német üzleti hangulat és a magyar exportkilátások alakulása 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 21 22 23 24 25 26 27 28 Világ export (3 hónapos mozgóátlag, év/év) Német export (3 hónapos mozgó átlag, év/év) 29 21 211 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 Forrás: CPB, Statistisches Bundesamt (Wiesbaden) 2 1-1 -2-3 -4-5 27.1 27.7 28.1 IFO-index: 3 hónappal eltolva 28.7, CESifo IFO-index (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Magyar export volumen - MFB becslés (jobb t.) 3 2 1-1 -2-3 -4 milliárd Ft 2 15 1 5-5 -1-15 -2 25.1 25.7 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom és mérleg alakulása Magyarországon 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 4 3 2 1-1 -2-3 -4 Külker. mérleg (bal t.) Export volumen (év/év, jobb t.) Import volumen (év/év, jobb t.) 5. ábra: Az export megrendelések és a magyar kivitel volumenének alakulása 2 1 5 1 5-5 -1-1 5-2 -2 5 millió 1995. I. 1995. IV. 1996. III. 1997. II. 1998. I. 1998. IV. 4. ábra: Fizetési mérleg 1999. III. 2. II. 21. I. 21. IV. 22. III. 23. II. - - - - -1 Áruforgalom (bal t.) Szolgáltatások (bal t.) Jövedelemmérleg (bal t.) Nettó finanszírozási képesség (GDP %-ában, jobb t.) 6. ábra: A magyar kivitel volumenének változása és a forint kereskedelmileg súlyozott reálárfolyamának alakulása 24. I. 24. IV. 25. III. 26. II. 27. I. 27. IV. 28. III. 29. II. 21. I. 21. IV. -5-1 -15-2 -3-35 -4-45 -5-55 -6-65 -7 25.1, Európai Bizottság 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 3 3 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3-3 * az Európai Bizottság felmérése Export megrendelések* (bal t.) Magyar export volumen (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) fordított skála 11 112 114 116 118 12 122 124 126 128 13 26.1 HUF erősödés 26.7 27.1 27.7 HUF: 1 hónappal eltolva 28.1 28.7 HUF kereskedelmileg súlyozott reálárfolyam (2=1, bal t.) Magyar export volumen (év/év, 3 hónapos mozgóátlag, jobb t.), JP Morgan 211.7 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 3 211. április
Feldolgozóipar A decemberi megtorpanás után az év elején is lendületesen bővül a feldolgozóipari termelés A 21. utolsó negyedéves GDP-adatok alapján továbbra is a külső konjunktúra által támogatott feldolgozóipar (valamint a szállító, raktározó ágazat) hajtja a hazai növekedést (1. ábra), míg a szolgáltató szektort az alacsony lakossági fogyasztás fogja vissza. A mezőgazdaság teljesítményének tartós zuhanása (-18,) a kedvezőtlen időjárás eredménye. A januári adatok visszaigazolták, hogy a feldolgozóipar tavalyi év decemberben mért megtorpanása csak átmeneti tényezőkre vezethető vissza, és a szektor termelése az idei első negyedévben is lendületesen bővülhet (2. ábra), továbbra is elsősorban a külföldi megrendeléseknek köszönhetően (3. ábra). A vállalati eredmények alakulásában a külső piacok húzóerejének tartós dominanciáját támasztja alá az MFB vállalati felmérése (MFB-INDIKÁTOR) is, amely alapján a hazai feldolgozóipari alágazatok többségében a vállalatok nagyobb arányban várják a külföldi, mint a belföldi értékesítéseik bővülését (4. ábra). Az építőipari termelés idén januárban éves szinten tovább csökkent (-4,). A szektor kilátásai azonban annak ellenére sem jók, hogy a lakásvásárlási kedv jelentősen emelkedett az elmúlt hónapokban (5. ábra), mivel az év első hónapjában kötött új szerződések volumene 46,-kal maradt el az egy évvel korábbi szinttől (6. ábra). 1. ábra: A főbb ágazatok bruttó hozzáadott értéke 2. ábra: A feldolgozóipari hangulatindex* és a feldolgozóipari termelés alakulása 1 1 - -1-1 -2-2 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III Feldolgozóipar Kereskedelem, vendéglátás Pénzügyi és gazd-i szolg. 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 21.I 21.II 21.III Építőipar Szállítás, raktározás GDP (év/év, jobb t.) 21.IV - - - - -1 1 5-5 -1-15 -2-3 -35-4 25.1, Európai Bizottság * European Sentiment Index (ESI) ** 3 hónapos mozgóátlag 25.5 25.9 26.1 26.5 26.9 27.1 ESI - Feldolgozóipar ESI: 1 hónappal eltolva 27.5 27.9 28.1 28.5 28.9 29.5 29.9 21.5 21.9 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 Feldolgozóipari termelés** (év/év, jobb t.) 3. ábra: A feldolgozóipari termelés és az új megrendelések változása 4. ábra: A belföldi és külföldi értékesítés várható alakulása a következő 12 hónapban az egyes ipari ágazatokban 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 -6-83 -84-85 -86-87 -88-89 -9-91 -92-93 -94 26.1 26.4 * 3 hónapos mozgóátlag, év/év 26.7 26.1 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 Belföldi rendelések* (év/év, bal t.) Export rendelések* (év/év, bal t.) Feldolgozóipari termelés (év/év, jobb t.)* 5. ábra: Új lakóépületekre kiadott engedélyek száma és a következő 12 hónapra vonatkozó lakásvásárlási tervek 26.1 Lakásvásárlási szándék: 9 hónappal eltolva, Európai Bizottság 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 211.7 2 1 1 - -1-1 -2-2 -3 24 22 2 18 16 14 12 1 8 6 4 2 Lakásvásárlási szándék a következő 12 hónapban (bal t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek (3 hónapos mozgóátlag, jobb t.) Új lakóépületekre kiadott engedélyek - MFB becslés (3 h. m. átl., jobb t.) darab 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 2 1 1 - -1-1 -2 47% 4 Belföldi Külföldi 3 Belföldi 5 4 7 7 6 4 Külföldi Csökken Nem változik Nő 27 Belföldi Külföldi Belföldi Külföldi Élelmiszeripar Könnyűipar Vegyianyaggyártás Fémfeldolgozás 6. ábra: Az új építőipari szerződések és az építőipari termelés alakulása 28 29 Új szerződések (év/év, bal t.)* Építőipari termelés (év/év, jobb t.)* Építőipari termelés - MFB becslés (jobb t.)* Belföldi 57% Külföldi Gépgyártás Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés Új szerződések: 12 hónappal eltolva 21 211 2,, -2, -5, -7, -1, -12, -15, -17, * 12 hónapos mozgóátlag 4 211. április
Beruházások Piaci korlátok helyett elsősorban a finanszírozási problémák fékezik a vállalati fejlesztéseket A régióban Magyarországon indulhat el legkésőbb a beruházások felpörgése: 21 utolsó negyedévében éves szinten 7,- os volt a beruházások volumenének visszaesése (1. ábra). A jelentősebb ágazatok közül a lakásépítések és a szállítási beruházások (benne az autópályaépítések) 1 feletti ütemben zuhantak, csupán az exportpiacok élénkülését kihasználó feldolgozóipari beruházások (+23,) bővültek 21. október-december között (2. ábra). Az ipari megrendelések, s elsősorban a fogyasztási cikkek iránti megrendelések dinamikusan nőttek az év elején (3. ábra), azonban kapacitásoldalról egyelőre nincs beruházási nyomás: 211. első negyedévében az ipari szektor kapacitáskihasználtsága csupán 79,3% (4. ábra), s finanszírozási oldalról is komoly nehézségekkel szembesülnek a beruházást tervező magyarországi vállalatok (lsd. 8. o.). Kedvező azonban, hogy a piaci kereslet alakulása egyre kevésbé fékezi a fejlesztéseket (5. ábra). A vállalatok beruházási szándékában az MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés alapján ugyanakkor erősödő tendencia figyelhető meg 211 elején: különösen a mikro- és kisvállalatok körében ugrott meg a beruházást fontolgatók aránya, azonban továbbra is a nagyvállalatok körében a legintenzívebb a beruházási szándék (6. ábra). 1. ábra: A beruházások volumenének éves szintű alakulása* 2. ábra: A beruházások volumenének alakulása néhány ágazatban (év/év) 3 2 3 2 Feldolgozóipar 1 1 Villamosenergia -1-1 Kereskedelem -2-3 -4, Eurostat * szezonálisan nem igazított adatok -2-3 -4 Szállítás Ingatlanügyletek 21 21.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III Magyaro. Cseho. Lengyelo. Szlovákia Románia 3. ábra: A magyarországi fogyasztási és beruházási cikkekre vonatkozó új ipari megrendelések éves változása* 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV Mezőgazdaság -4-3 -2-1 1 2 3 4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban 5 Beruházási cikk - belföldi megrendelés 4 Fogyasztási cikk - külföldi m. 3 Fogyasztási cikk - belföldi m. 2 Beruházási cikk - külföldi m. 1-1 -2-3 -4 * 3 hónapos gördülő átlag -5 28.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 Forrás: Eurostat 21.4 21.1 5 4 3 2 1-1 -2-3 -4-5 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 9 9 8 8 7 7 6 6 5 Forrás: Eurostat 5 28.I 28.II 28.III 28.IV 29.I 29.II 29.III 29.IV 28.I 21.II 21.III 21.IV 211.I Magyaro. Cseho. Lengyelo. Románia Szlovákia 5, 4,5 4, 3,5 3, 2,5 2, 1,5 1, 5. ábra: Vállalati beruházást hátráltató tényezők (1 - legkevésbé fontos tényező, 5 - legfontosabb szempont) 29. június 21. június 211. február Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés átlagos akadály 1 2 3 4 5 6 7 1 - magas hitelkamat, 2 - saját forrás hiány, 3 - szűkös hitelkínálat, 4 - alacsony piaci kereslet, 5 - vállalati fejlesztést követően elégtelen kereslet a vállalat termékei iránt, 6 - nemrég fejeződött be egy korábbi fejlesztés, 7 - legkorábban egy év múlva időszerű 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező magyarországi vállalatok aránya Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés Mikrovállalat Kisvállalat Középvállalat Nagyvállalat 29.jún. 21.jún. 211.febr. 5 211. április
Kiskereskedelmi forgalom és foglalkoztatás Stagnáló kiskereskedelmi forgalom, hiányzó álláslehetőségek a versenyszérában A lakossági fogyasztás várhatóan az idei év első felében is erősen fékezi a magyar gazdasági növekedést, miután februárról márciusra egy hónap alatt 28 ősze óta nem tapasztalt mértékben csökkent a lakosság fogyasztói bizalmi indexe (1. ábra). Ennek hátterében egyrészt a gazdaság javuló általános megítélésének megtorpanása, ezzel szoros kapcsolatban a háztartások finanszírozási kilátásainak romlása, valamint a munkanélküliségtől való erősödő félelem áll (2. ábra). A pesszimista lakossági hangulat a kiskereskedelmi forgalomban is megmutatkozik: habár az adóoptimalizáció miatt januárra halasztott (prémium) kifizetések az előző hónaphoz képest érezhetően (+,7%) növelték a forgalmat, éves szinten minimálisan (+,1%) nőttek az eladások (3. ábra), míg az első félévben havonta átlagosan 1% körüli bővüléssel számolunk (4. ábra). Mérsékelt ütemben tovább nőtt a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta Magyarországon (5. ábra), míg az egy évvel korábbi szinthez képest a foglalkoztatottak létszáma 17,3 ezer fővel bővült; igaz 21 első negyedéve volt a válság mélypontja a munkaerőpiacon. Nincs változás a bejelentett új álláslehetőségek körében sem: az új munkahelyek között továbbra is az ún. támogatott (közösségi foglalkoztatás keretein belül megvalósuló) munkahelyek dominálnak (6. ábra). 1. ábra: Konjunktúra kilátások és GDP-növekedés Magyarországon 1-1 -2-3 -4-5 -6-7 -8 25.1 Konjunktúra indexek: 3 hónappal eltolva 25.7 26.1 26.7 27.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások 27.7 28.1 28.7, GKI - Sonda Ipsos Konjunktúra indexek korrelációja a GDP-vel: R² =,74; R² =,88; R² =,92 - - - - -1-1 Üzleti bizalom GDP növekedés (év/év, jobb t.) 3. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 2. ábra: A finanszírozási és gazdasági helyzet lakossági megítélése, ill. a munkanélküliséggel kapcsolatos várakozások 25.1 Forrás: Európai Bizottság fogyasztói felmérése 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 Háztartás finanszírozási helyzete* Gazdasági helyzet* Munkanélküliség* 4. ábra: Fogyasztói bizalom és kiskereskedelmi forgalom Magyarországon 28.7 1 8 6 4 2-2 -4-6 -8 *a következő 12 hónapban 1% -1-1% - -2-3 Fogyasztói bizalom: 6 hónappal eltolva - - -4-3% - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) - - -1-1 -5-6 -7-8, Európai Bizottság ESI - Fogyasztói bizalom (bal t.) Kiskereskedelmi forgalom (év/év, jobb t.) - - - - 28.1 28.7 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 211.7 5. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 6. ábra: Bejelentett új támogatott, ill. nem támogatott munkahelyek ezer fő 125 1 75 5 25-5 -75-1 -125-15 * A foglalkoztatottak és aktívan munkát keresők (munkanélküliek) együttesen 28.1 28.7 Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.)** Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) Munkanélküliségi ráta (jobb t.) 13% 1 11% 1 9% 7% 3% ezer darab 6 5 4 3 2 1 29.3 29.5 29.9 29.11 Nem támogatott (bal t.) Támogatott aránya (jobb t.) 21.3 21.5 21.9 21.11 8 7 6 5 4 3 2 Támogatott (bal t.) Forrás: NFSZ 6 211. április
Infláció Az alacsony fogyasztás és a mérsékelt bérnövekedés enyhíti az erős költségoldali inflációs nyomást Februárban a januári érték közelében alakult a 12 havi fogyasztói árindex (4,1%) és a maginfláció (1,9%), az áremelkedés üteme azonban továbbra is meghaladja a régiós átlagot (1-2. ábra). Februárban tovább folytatódott a hazai termelőket is áremelési kényszer alatt tartó világpiaci nyersanyagár-emelkedés (3. ábra). A nyersanyagok erőteljes drágulása még nem gyűrűzött át a többi árufőcsoport árindexébe: mind a szolgáltatások, mind a ruházkodási cikkek februári inflációja kisebb volt, mint a januári, a szeszesitaloké és dohánytermékeké nem változott, a tartós fogyasztási cikkek átlagos ára pedig gyorsabban csökkent, mint az előző hónapban (év/év alapon) (4. ábra). A termelői árindex éves emelkedését a belföldi értékesítés árnövekedése, ezen belül leginkább a kőolajpiaci mozgásoknak kitett energiatermelő, illetve a továbbfelhasználásra-termelő ágazat okozta (5. ábra). A pesszimista fogyasztói hangulat (lsd 6. oldal 4. ábra) és a béroldali inflációs nyomás hiánya mérsékelte a nyersanyagok áremelkedésének begyűrűzését a fogyasztói árakba. A versenyszférában a bruttó átlagkereset alakulása a várt prémiumokkal kapcsolatos adó-optimalizációt tükrözte (6. ábra). 1. ábra: A 12 havi infláció és a maginfláció alakulása Magyarországon 2. ábra: Az euróövezet és a főbb kelet-közép-európai országok éves harmonizált fogyasztói árindexei* 7% 3% 1% Forrás : KSH 29. 1. 29. 2. 29. 3. 29. 4. 29. 5. 29. 6. 29. 7. 29. 8. 29. 9. 29. 1. 29. 11. 29. 12. 21. 1. 21. 2. 21. 3. 21. 4. 21. 5. 21. 6. 21. 7. 21. 8. 21. 9. 21. 1. 21. 11. 21. 12. 211. 1. 211. 2. Infláció Maginfláció 3. ábra: X. A FAO ábra: élelmiszerárindexe, Világpiaci indexek a és CRB a index és a Brent-típusú hordónkénti kőolaj hordónkénti árának alakulása árának alakulása 1 - *HICP Forrás: Eurostat 29.2 29.3 29.4 29.5 29.6 29.8 29.9 29.1 29.11 29.12 21.2 21.3 21.4 21.5 21.6 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 Euróövezet Magyaro. Románia Szlovákia Lengyelo. 4. ábra: 12 havi fogyasztói árindex termékcsoportos bontásban 37 15 Járműüzemanyag 32 12 Élelmiszerek 27 22 9 6 $/hordó Háztartási energia Szolgáltatások 17 12 29. 1. 29. 3. 29. 5. 29. 7. 29. 9. 29. 11. 21. 1. 21. 3. Forrás: EIA, FAO, Reuters 21. 5. 21. 7. 21. 9. 21. 11. 211. 1. 211. 3. 3 Ruházkodási cikkek Szeszesitalok, dohányáruk Egyéb cikkek* Tartós fogyasztási cikkek februári fogyasztói árindex Január Február FAO Élelmiszer-árindex (bal t.) CRB nyersanyagpiaci árindex* (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) * 19 nyersanyag árának változása alapján számítva *KSH adatok alapján MFB számítás - 1 1 1 1 1 5. ábra: A termelői árindex főbb részindexeinek alakulása 6. ábra: Keresetek alakulása a versenyszférában (év/év) 11 11 11 11 11 1 1 1 1 1 9 9 29. január = 1 *belföldi értékesítés árnövekedése 29.4 29.1 21.4 21.1 Belföldi értékesítés Exportértékesítés Energiatermelő ágazatok* Továbbfelhasználásra termelő ágazatok* 1 1 1 - - 27.1 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 Havi bruttó átlagkereset Rendszeres havi bruttó átlagkereset Rendszeres havi bruttó átlagkereset (3 havi mozgóátlag) 1 1 1 - - 7 211. április
Banki forráskínálat Emelkedő hitelkamatok mellett tartósan gyenge hitelezési aktivitás várható A hazai bankszektor hitelezési aktivitását jelentősen visszaveti idén, hogy a szektor nyereségessége 27 óta csökkenő trendet mutat. Tavaly a bankokat terhelő 12 milliárd forintos különadó is hozzájárult ahhoz, hogy 39 milliárd forint alá süllyedt a hitelintézetek adózás utáni eredménye (1. ábra), a különadó ráadásul 212-ig sújtja a pénzintézeteket. A magyarországi vállalati hitelállomány a hiteligénylések és törlesztések (azaz tranzakciók) révén szeptember óta zsugorodik, februárban összesen 41 milliárd forint volt a csökkenés (2. ábra). A térségben egyedül Magyarországon nem indult még be a vállalati hitelállomány éves szintű bővülése (3. ábra). 211 első felében a magyarországi hitelintézetek némileg lassuló hitelezési dinamikát várnak, s elsősorban a mikro- és kisvállalatoknak nyújtott hitelek bővítését tervezik (4. ábra). Februárban csökkentek a minimum 5 éves vállalati forinthitelkamatok, az 1-5 éves forinthitelek és a magyarországi euróhitelek azonban minimális mértékben drágultak (5. ábra). Az Európai Központi Bank által meglebegtetett kamatemelés az euróhitelkamatok további növekedését vetíti előre a következő hónapokban. A térség legtöbb országában februárban a vállalati hitelek mérsékelt drágulása következett be (6. ábra). 1. ábra: Részvénytársasági hitelintézetek adózott és adózás előtti eredménye 2. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása milliárd Ft 45 4 35 3 25 2 15 * a 21. évi adat előzetes adat milliárd Ft 1 75 5 25-5 -75 Forinthitel Devizahitel Összes hitel 1 75 5 25-5 -75 milliárd Ft 1 5-1 -125-1 -125 21 22 23 24 25 26 27 28 29 21* Adózott eredmény Adózás előtti eredmény Forrás: PSZÁF 29.4 29.1 21.4 21.1 3. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása 4. ábra: A következő 6 hónapban kihelyezni kívánt hitelmennyiség változása a magyarországi bankok megítélése alapján* 5 4 3 2 1-1 * euróra konvertált állományok -2 28.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 Cseho. Magyaro. Lengyelo. Románia Szlovákia Forrás: ECB 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 29.I. 29.II. 29.III. 29.IV. Mikro- és kisvállalatok * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I. 21.II. 21.III. 21.IV. Közép- és nagyvállalatok 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 5. ábra: Pénzpiaci* valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* 1 1 BUBOR 1 1 Magyarország 1 EURIBOR 1 1 Csehország 28.1 28.4 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 28.1 Forrás: ECB, MNB 28.4 28.7 28.1 * hó végi állománnyal súlyozva 29.4 29.1 21.4 21.1 Lengyelország Szlovákia Románia Bulgária 8 211. április
Vállalati forráskereslet Gyenge hitelezési aktivitás mellett a magas forintkamatok is fékezik a vállalatok forrásbevonását 29 óta visszafogott mértékű a vállalati szektor forrásigénye Magyarországon. A hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége 21-ben az éves GDP 1,7, 21. utolsó három hónapjában pedig a negyedéves GDP,7%-a volt, azaz a szektor tartósan nettó megtakarító volt (1. ábra). A magyarországi bankok az MNB felmérése alapján 211 első felében ismét a vállalati hitelkereslet erősödésének mérséklődését várják (2. és 4. ábra). Hiteltípusonként tekintve a rövid lejáratú hitelekkel szemben inkább a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet erősödésére (2. ábra), valamint a devizahitelek iránti igény felpörgésére számítanak (3. ábra), s növekvő forrásigénynyel elsősorban a mikro- és kisvállalatok körében számolnak (4. ábra). Utóbbit alátámasztja a magyarországi vállalatok körében végzett felmérés (MFB-INDIKÁTOR) is, eszerint azonban továbbra is a közép- és nagyvállalatok körében várható a legnagyobb arányban külső forrásbevonás (5. ábra). A magyarországi vállalatok s különösen a mikro- és kisvállalatok értékelése szerint elsősorban a magas kamatok fékezik leginkább a külső forrás iránti keresletet, míg második tényezőként a piaci bizonytalanság szerepel (6. ábra). 1. ábra: Nettó finanszírozói képesség/igény alakulása a GDP százalakéban (fő szektorok, tranzakciók)* 2. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 2 1 1 - -1-1 -2 6 5 4 3 2 1-1 -2-3 2.I 2.III 29.I * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 21.I 21.III 22.I 29.II 22.III 23.I 23.III 29.III 24.I 24.III Nem pénzügyi vállalatok Háztartások Finanszírozói képesség 29.IV Forinthitelek 25.I 25.III 3. ábra: A vállalati forint- és devizahitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 7 7 26.I * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 26.III 27.I 27.III 21.II 28.I 28.III 29.I 6 5 4 3 2 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 29.I 29.II 29.III 29.IV Rövid lejáratú hitelek * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 21.I 21.II 21.III 21.IV Hosszú lejáratú hitelek 9 8 7 6 5 4 3 2 1-1 -2 1 4 4 3 3-1 2 2-2 1 1-3 21.III Devizahitelek 29.III Államháztartás Külföld 21.I 21.IV 21.III - - - - -1-1 4. ábra: A vállalati hitelek iránti kereslet változása a következő 6 hónapban a magyarországi bankok megítélése alapján* 1 9 8 7 6 5 29.I 29.II 29.III Mikro- és kisvállalatok * keresletbővülést váró bankok aránya mínusz keresletcsökkenést váró bankok aránya 29.IV 21.I 21.II 21.III 21.IV Közép- és nagyvállalatok 1 9 8 7 6 5 5. ábra: A következő 12 hónapban forrásbevonást tervező vállalatok aránya vállalatméret szerint 6. ábra: Magyarországi vállalatok megítélése a jelenlegi forrásbevonás előtt álló akadályokról* 8 7 6 5 47, 57,9% 66, 74, Magas kamatok Piaci bizonytalanság Megfelelő állami támogatás hiánya Nincs megfelelő EU-s tám. prog. 4 A külső befektetők hozamelvárásai 3 Korábban felvett hitelek terhei 2 Külső befektetők bevonása kizárt 1 Mikrovállalatok Kisvállalatok Középvállalatok Nagyvállalatok Megszűntek a kedvező devizahitelek Nem szükséges most A vállalat hitelképessége átlagos akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 29. jún. 29. nov. 211. febr. 1 2 3 4 5 * 1 - minimális akadály, 5 - legjelentősebb akadály Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérés 9 211. április
Árfolyamok Átmenetileg romló befektető klímában teljesített kiválóan a forint A globális befektetői kedv Líbia katonai bombázása, a japán szökőár, földrengés, valamint az atomkatasztrófa veszély miatt átmenetileg a 21. júliusi szintre esett vissza március közepén (a VIX-index 3 pont közelébe ugrott), a biztonságos eszközök iránti kereslet következtében az arany világpiaci jegyzési ára (1446 dollár/uncia) új rekordot ért el (1. ábra). A változékony hangulatban a hónap elején bejelentett Széll Kálmán Terv kedvező fogadtatása következtében az országkockázati felár 285 pontra süllyedt márciusban (2. ábra). A forint és lengyel zloty közti összhang némileg gyengült a lengyel gazdaság súlyosbodó problémái miatt (3. ábra), s 4,-os euróval szembeni felértékelődést követően az első negyedév legjobban szereplő feltörekvő devizája lett a hazai fizetőeszköz (4. ábra). A magyar forint árfolyama a svájci frankkal szemben négyhónapos, az euróval és a dollárral szemben pedig 12, ill. 14 hónapos szintre erősödött márciusban (5. ábra), azonban a további tartós forint-felértékelődés feltétele a kormányzati reformlépések további részleteinek ismertetése. A külső piacokon erősödő infláció javította, míg a forint erősödése rontotta a magyar gazdaság reáleffektív árfolyamon számolt versenyképességet, a két hatás márciusban kioltotta egymást (6. ábra). 55 5 45 4 35 3 25 2 15 1 21.2 21.3 1. ábra: A globális kockázatvállalási kedv* és az arany világpiaci ára 21.4 globális kockázatvállalási kedv erősödése 21.5 21.6 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 211.4 1 45 1 4 1 35 1 3 1 25 1 2 1 15 1 1 1 5 1 * a VIX-index a Standard&Poor s 5 tőzsdeindex volatilitásából képzett index, mellyel az amerikai tőzsdeindex mozgásából a globális kockázati étvágyra lehet következtetni VIX-index (bal t.) Aranyár (jobb t.) Forrás: LBM, CBOE $/uncia bázispont 43 41 39 37 35 33 31 29 27 25 2. ábra: A forint/euró árfolyam és a 1 éves magyar államkötvények CDS-felára Forrás: ECB, Reuters 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 1 éves CDS-felár (bal t.) HUF/EUR (jobb t.) 211.4 292 289 286 283 28 277 274 271 268 265 3. ábra: A magyar forint és a lengyel zloty euró árfolyama 4. ábra: Közép-kelet-európai valuták euróárfolyama* 3 4,2 13% 13% 295 29 4,15 4,1 1 11% euróval szembeni árfolyamerősödés 1 11% 285 4,5 1 1 28 4, 99% 99% 275 3,95 9 9 27 3,9 97% 97% 265 26 euróval szembeni árfolyamerősödés Forrás: ECB 3,85 3,8 9 9 * 21.12.31.=1 Forrás: ECB 9 9 21.4 21.5 21.6 21.8 21.9 21.1 21.11 21.12 211.2 211.3 211.4 211.2 211.3 211.4 Forint (bal t.) Lengyel zloty (jobb t.) Cseh korona Forint Román lej Orosz rubel Lengyel zloty 286 284 282 28 278 276 274 272 27 268 266 264 21.1 Forrás: ECB 5. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 21.11 21.12 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 211.2 211.3 211.4 23 226 222 218 214 21 26 22 198 194 19 186 12 12 11 11 1 1 9 9 6. ábra: Közép-kelet-európai országok versenyképessége a reáleffektív árfolyam alapján (27. január = 1) 27.1 Forrás: JP Morgan versenyképesség javulása 27.4 27.7 27.1 28.1 28.4 28.7 28.1 29.4 29.1 21.4 21.1 211.4 12 12 11 11 1 1 9 9 Magyarország Csehország Lengyelország Románia Bulgária 1 211. április