ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Kuller\7826-14.doc A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: 7826-14/2013. Hiv. szám: Tárgy: Petőháza Jókai u. mögötti új telekosztás - vízellátása és szennyvízelvezetés vízjogi Előadók: dr. Kuller Gábor/ Melléklet: létesítési engedély Hornyán Sándor/ Vízikönyvi szám: Petőháza 6., 8. HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 42.) kérelmének helyt ad, és részére a 1/2013. munkaszámú tervdokumentáció alapján, a Petőháza, Jókai utca mögötti új telekosztások vízellátására és szennyvízelvezetésére az alábbiak szerint: vízjogi létesítési engedélyt ad 1. Engedélyes: Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 42.) 2. Érintett ingatlanok: hrsz.: 45/142., 45/181., 45/149., 45/119., 45/190., 45/3. Vízellátás: A tervezett D90x5,4 a D110x6,6 mm-es vezeték PE100 SDR 17 (10 bár nyomásfokozatú) KPE cső. A beépített szerelvények és idomok a csomóponti vázlatokban feltüntetetteknek megfelelően öntvényből és KPE-ből készülnek. A csőkötéseket karimás, valamint elektrofúziós hegesztéssel kell készíteni. A tervezett vezetékekre NA80-as HAWLE tip. kitörésbiztos földfeletti tűzcsapok kerülnek felszerelésre. Az ingatlanok ivóvízellátására D32 KPE csőből vízbekötések készülnek V-1-0 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték a VI. sz. úton a Lovarda vízellátását biztosító D110-es KPE nyomóvezetéktől indul, a 0+328 m szelvényben éri el a Jókai utcai D110-es KPE ivóvízvezetéket. Az így visszacsatlakoztatott vezeték körvezetéket alkot. A tervezett út burkolata alá D160 KGPVC csőből védőcsövet kell elhelyezni. A körvezeték teljes hosszában D90 KPE csőből épül.
2 V-1-1 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték II. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. V-1-2 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték III. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. V-1-3 jelű ivóvízvezeték: Az épülő V-1-0 jelű vezeték IV. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A tervezendő út burkolata alatti átvezetésnél a vezetéket D160 KGPVC csőből készült védőcsőbe kell elhelyezni. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. V-1-3-1 jelű ivóvízvezeték: Az épülő vezeték a IV. sz. csomópontjából indul a végponti tűzcsapig. A vezeték teljes hosszában D110 KPE csőből épül. Épül összesen: Ivóvízvezeték: Vezeték jele Hossz (fm) Átmérő (mm) Anyag Nyomásfokozat Tűzcsapok Száma (db) Vízbekötések száma V-1-0 328,0 D90x5,4 KPE PE100 SDR17 (10 bar) 1 8 db D32 KPE V-1-1 48,0 D110x6,6 KPE PE100 SDR17 (10 bar) 1 2 db D32 KPE V-1-2 47,0 D110x6,6 KPE PE100 SDR17 (10 bar) 1 4 db D32 KPE V-1-3 47,0 D110x6,6 KPE PE100 SDR17 (10 bar) 1 2 db D32 KPE V-1-3-1 104,0 D110x6,6 KPE PE100 SDR17 (10 bar) 1 10 db D32 KPE Összesen: 328,0 D90x5,4 KPE PE100 SDR17 (10 1 8 db D32 KPE bar) Összesen: 246,0 D110x6,6 KPE PE100 SDR17 (10 4 18 db D32 KPE bar) Szennyvízmennyiség: Napi szennyvízmennyiség: Óracsúcs: Q d = 20,5 m 3 /nap Q ó = 2,05 m 3 /h = 0,57 l/s Szennyvíz-elvezetés: Gravitációs csatorna: A gyűjtőhálózat teljes egészében D200-as SN10 gyűrűmerevségű polipropilén (PP) csőből és idomokból, a bekötőcsatornák D160-as, úgyszintén SN10 gyűrűmerevségű polipropilén csőből és idomokból épülnek. A beton tisztítóaknák előre gyártott LEIER gyártmányú termékek. SZ-1-0 jelű csatorna: Az I. sz. úton megépítendő szennyvízátemelőből indul. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 -es lejtés kialakításával. SZ-1-1 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 2. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 9. sz. végaknáig. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 7 -es lejtés kialakításával.
3 SZ-1-2 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 2. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 10. sz. végaknáig. A végaknát átfolyó aknaként kell megépíteni. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 -es lejtés kialakításával. SZ-1-3 jelű csatorna: Az SZ-1-0 jelű csatorna 4. sz. tisztítóaknájából indul és halad a 11. sz. végaknáig. A végaknát átfolyó aknaként kell megépíteni. A csatorna teljes hosszában NA200 PP SN10 gyűrűmerevségű csatorna csőből készül, 5 -es lejtés kialakításával. Szennyvíz nyomóvezeték: A nyomóvezeték a Jókai utcai gravitációs gyűjtőcsatorna A jelű tisztítóaknájából indul, végpontja a tervezett szennyvízátemelő szerelvényaknája. A tervezett D90-es KPE vezeték PE100 SDR 17 (10 bár nyomásfokozatú) cső. A kötéseket elektrofúziós hegesztéssel kell elkészíteni. Szennyvízátemelő, szerelvényakna, biofilter: A helyszínrajzi elrendezésnek megfelelően kell megépíteni Ø 1,6 m belső átmérővel, MOTTO gyártmányú előre gyártott hengeres vb. csőelemekből. A szerelvények az átemelő mellé épített előre gyártott MOTTÓ típusú aknába kerülnek beszerelésre. Az átemelő szagtalanítására passzív biofolter épül. Épül összesen: Gravitációs csatorna: Csatorna Hossz jele (fm) Átmérő (mm) Anyag Beton akna (db) Bekötések száma (db) Bekötések hossza (fm) Átmérő (mm) Anyag SZ-1-0 281,0 NA200 PP SN10 7 10 88,0 NA150 PP SN10 SZ-1-1 108,0 NA200 PP SN10 2 10 80,0 NA150 PP SN10 SZ-1-2 49,0 NA200 PP SN10 1 2 24,0 NA150 PP SN10 SZ-1-3 49,0 NA200 PP SN10 1 4 32,0 NA150 PP SN10 Összesen: 487,0 NA200 PP SN10 11 26 224,0 NA150 PP SN10 Szennyvíz nyomóvezeték: Csatorna Hossz Átmérő Anyag Nyomásfokozata jele (fm) (mm) NY-1 67,0 D90 KPE PE100 SDR 17 Szennyvízátemelő: Belső átmérő: Ø 1,6 m Beépítet szivattyú típusa: FLYGT NP 3085.160 Darabszáma: 2 db Vízszállító-képesség: Q = 8,0 l/s Emelőmagasság H = 8,8 m Teljesítmény: P = 2,0 kw Szerelvényakna: Biofilter: 1 db (1,20 x 1,50 m belméretű, 1,8 m hasznos magasságú) típusa: BZ 06 HLP
4 II. Az engedélyes köteles az I. fejezetben körülírt jogosultsága mellett betartani és betartatni az alábbi előírásokat: 1./Az eljáró hatóság előírásai: a./a kivitelezés kizárólag a jóváhagyott tervdokumentációban foglaltak, valamint a szakhatóságok, és egyéb érintettek előírásai szerint történhet. b./a létesítés során az építést úgy kell megszervezni, hogy a meglévő és üzemelő műveknél ellátási zavar ne fordulhasson elő. A létesítendő vízellátó rendszereknek, illetve szennyvízelvezető rendszereknek együtt kell funkcionálnia a már meglévő és üzemelő vízellátó rendszerekkel, illetve a szennyvíz rendszerekkel. A közműkeresztezések kivitelezése a közművek kezelőinek előírásai alapján valósítható meg. c./a szennyvízcsatorna hálózatba csapadékvíz nem vezethető. d./az épülő közcsatornába bevezetett szennyvizek szennyezőanyag kibocsátási határértékei meg kell feleljenek a vonatkozó jogszabályi küszöbértékeknek. e./a kivitelezés során fokozott figyelmet kell fordítani a felszíni és felszín alatti vizek szennyezésének elkerülésére. f./a Soproni Vízmű Zrt. 2013-001703-004/2013 iktatószámú nyilatkozatában foglaltakat maradéktalanul be kell tartani. g./a megvalósult létesítményekre vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni a vízügyi hatóságtól, a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben meghatározott mellékletekkel felszerelve. A kérelemhez csatolni kell az elkészült létesítmények teljes körű megvalósulási dokumentációit, vagy a létesítési engedélyes terv szerinti megvalósulást igazoló felelős kivitelező nyilatkozatot. A rendszer üzemeltetésére vonatkozó adatokat és előírásokat ezen eljárás során adjuk meg. h./az esetlegesen bekövetkező környezetszennyezést, illetve haváriát a kárelhárítás egyidejű megkezdésével a környezetvédelmi hatóságnak be kell jelenteni. i./a keletkező hulladékok környezetszennyezést kizáró módon történő gyűjtéséről, valamint engedéllyel rendelkező kezelők részére történő átadásáról gondoskodni kell. j./a közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. k./ A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. l./száraz időben szükség esetén a munkaterületet locsolással kell pormentesíteni, m./a gépjárművek kerekeit a közútra való ráhajtás előtt pormentesíteni kell, n./amennyiben keletkezik kiszoruló föld, annak lerakóhelyre történő elszállítását ponyvával letakart rakterű tehergépjárművel kell végezni, o./üzemelés során a szennyvízátemelő folyamatos karbantartásával, előírás szerinti üzemeltetésével meg kell akadályozni a bűzkibocsátást.
5 p./a közmű vezeték építése során a talajt és a felszín alatti vizeket szennyezés nem érheti. q./a munkaárok víztelenítése a felszín alatti víz minőségi változását nem okozhatja, a felszín alatti vizet szennyezés nem érheti. 2./A Győr-Moson-Sopron Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00158-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a vízjogi létesítési engedély kiadásához közegészségügyi szempontból az alábbi feltétellel hozzájárult: a./az ivóvízvezeték védelmét a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletében leírtak szerint biztosítani kell. b./a beépítésre kerülő, az ivóvízzel közvetlenül érintkező anyagoknak rendelkezni kell a 201/2001. (X. 25.) Korm. rendelet 8. (3) bekezdésben előírt OTH engedéllyel. c./az ivóvízvezetékek üzembe helyezése csak megfelelő bakteriológiai vizsgálati eredmény birtokában lehetséges. 3./Be kell tartani továbbá az ÉGÁZ-DÉGÁZ Földgázelosztó Zrt. F7129-766-2/2013. sz. hozzájáruló, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. 251/429/2013. sz. hozzájáruló, a Magyar Telekom 5321T- 330-053/2013. sz. hozzájáruló, valamint a Soproni Vízmű Zrt. 2013-001703-004/2013. sz. hozzájáruló nyilatkozatában foglaltakat. III. A Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Soproni Katasztrófavédelmi Kirendeltség 08-04/506-2/2013/SH számú nyilatkozatában előadta, hogy a Petőháza Község Önkormányzata 45/3, 45/142, 45/119, 45/190, 45/181 hrsz. alatti ingatlanok vízellátása, szennyvíz elvezetése vízközmű fejlesztéséhez a benyújtott dokumentációk alapján hozzájárul. IV. A vízjogi létesítési engedély jogerőre emelkedésétől számított 3 évig hatályos. Az engedély a megállapított kötelezettségek mellett feljogosít a vízilétesítmény megvalósítására illetőleg a vízimunka elvégzésére, de a vízilétesítmény használatba vételéhez, üzemeltetéséhez szükséges vízjogi üzemeltetési engedély vagy jogszabályban előírt egyéb hatósági engedély megszerzése illetőleg a kártalanítási felelősség alól nem mentesít. Amennyiben a vizilétesítmény megvalósítása a vízjogi létesítési engedélytől eltérően, vagy az engedély időbeli hatályának lejárta után engedély nélkül történik, a hatóság a vízjogi üzemeltetési engedély kiadását megtagadhatja. V. A hatóság a határozat jogerőre emelkedését követően annak egy példányát a szükséges tervrészekkel együtt a Vízikönyvi Okirattárban elhelyezi, a vízjogi engedélyt Petőháza 6., 8. számon a vízikönyvbe bejegyzi. VI. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.
6 A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díja 100.000 Ft, melyet az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell befizetni. A díj megfizetését igazoló befizetési bizonylatot vagy annak másolatát a fellebbezéshez mellékelni kell. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalása jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. VII. Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál. U. 42..) az eljárás lefolytatásáért a 200.000 Ft. összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. INDOKOLÁS Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza, Kinizsi Pál utca 42.) 2013. március 13.-án kérelmet nyújtott be a hatósághoz. Kérelméhez Tóth Ferenc víz-építmény tervező által 1/2013. tervszámon elkészített tervdokumentációt valamint a szükséges műszaki kellékeket csatolta a Petőháza, Jókai utca mögötti új telekosztások vízellátásának, szennyvízelvezetésének vízjogi létesítési engedélye kiadását kérte. A kérelmező a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet szerinti igazgatási szolgáltatási díjat a hiánypótlási felhívást követően megfizette. A kérelmező a hatóság eljárása során kibocsátott hiánypótlási felhívásaiban foglaltakat a hatóság által engedélyezett határidőn belül csatolta. A kérelmező a hatóság eljárása során csatolta a Vidanet Zrt. 515/2013/L sz. hozzájáruló nyilatkozatát. A hatóság megállapította, hogy az érintett ingatlanok tulajdonosa Petőháza Község Önkormányzata. Az eljárás során a hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban Ket.) 44. (1)-(2) bekezdései valamint a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban KR.) 32/E. (3) bekezdés alapján megkereste az ügyben érintett szakhatóságokat: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00158-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Petőháza Község Önkormányzata (9443 Petőháza,, Kinizsi Pál. U. 42.) kérelmére indult ügyben az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hivatkozott számon megkereste hatóságomat a 2004. évi CXL törvény 44. (1) bekezdése, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 27. (1) bekezdése alapján. A tárggyal kapcsolatban megküldött, Tóth Ferenc vízi-építmény tervező által készített tervdokumentációt áttanulmányoztam. Ez alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 30 nap, a tényleges ügyintézési idő: 7 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál figyelembe vettem a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendeletben, valamint az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló 201/2001. (X. 25.) kom. Rendeletben foglaltakat. Hatóságom hatáskörét a 2004. évi CXL. törvény 44. -a, a 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/E. (3) bekezdése, valamint a 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet, illetékességét a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) bekezdése, valamint a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg.
7 A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/2285-2/2013. szakhatósági állásfoglalásában örökségvédelmi szakhatósági eljárását hatáskörének hiánya miatt megszüntette. Döntését az alábbiakkal indokolta: Észak dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Petőháza Jókai u. mögötti új telekosztás vízellátása és szennyvízelvezetés vízjogi létesítési engedélye tárgyában szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében megkereste a hivatalt. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció áttanulmányozását követően a hivatal megállapította, hogy a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint, így nincs hatásköre szakhatósági állásfoglalást kiadni, és a további hatósági eljárásokban nem vesz részt. A tervezett beruházás a hatóság jelenlegi adatai szerint kulturális örökségi elemeket nem érint, így a szakhatósági állásfoglalás kiadására hatásköre nincs. Felhívja azonban a hivatal az engedélyt kérő/beruházó/kivitelező figyelmét, hogy a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 24. -ában foglaltak értelmében amennyiben az építkezés során régészeti emlék, illetőleg lelet kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles a régészeti emléket veszélyeztető tevékenységet felfüggeszteni, és a területileg illetékes múzeumhoz, valamint az illetékes település önkormányzat jegyzőjéhez bejelenteni, továbbá a helyszín és a leletek őrzésérők gondoskodni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (1) bekezdése, valamint az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001. (XI. 18.) korm. rendelet alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonhatja maga után. A Megyei Múzeum a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. Törvény 45. (4) bekezdésében meghatározott régészeti vonatkozású tevékenységének ellátása érdekében nélkülözhetetlen, hogy tárgyi beruházással összefüggésben megvalósítandó földmunkákról azok megkezdése előtt értesülést szerezzen, így kérem, hogy a beruházó/kivitelező a földmunkák megkezdéséről azt megelőzően legalább 8 nappal írásban a területileg illetékes megyei múzeumigazgatóságot értesítse (Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum, 9021 Széchenyi tér 5.)), és biztosítsa a terület átvizsgálásának lehetőségét. A döntés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 45/A. (3) bekezdésén alapul. A joghatóság a Ket. 18. (1) bekezdésén alapul, a hatáskört a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 2., illetve az 1. számú melléklet 7. pontja állapítja meg. A jogorvoslati utat a Ket. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A hatóság a benyújtott dokumentációk figyelembevételével megállapította, hogy a tárgyi létesítmények megépítése vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból, a jóváhagyott tervben foglaltak, a rendelkező részben tett előírások, valamint a szakhatóságok és egyéb érintettek nyilatkozataiban foglaltak betartása mellett műszaki szempontból megvalósítható, a vonatkozó engedély kiadható. A szennyvízcsatornába bocsátható szennyvizek minőségét a hatóság a vízszennyező anyagok kibocsátására vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében egyéb befogadóba való közvetett bevezetés esetén megállapított küszöbértékeknek megfelelően adta meg. A tervdokumentációhoz becsatolásra került a Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.) 2013. július 4-én kelt 2013-001703-006/2013. iktatószámú befogadói nyilatkozata. A nyilatkozatokban rögzítetteket maradéktalanul be kell tartani! A tervező becsatolta a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 13. számú melléklete alapján összeállított, a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához szükséges kitöltött adatlapot, amelyet áttanulmányozva Felszíni Vízvédelmi, Felszín Alatti Vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegő- és zajvédelmi és természet- és tájvédelmi szempontból a hatóság megállapította, hogy a tervezett beruházással jelentős környezeti hatások nem feltételezhetők. Hulladékgazdálkodási szempontból a tevékenység szennyvízelvezetés kiépítés- végzésével kapcsolatban kizáró ok nem áll fenn. A létesítés során építési, bontási hulladékok keletkeznek. Az üzemelés során a karbantartásból kis mennyiségű hulladék keletkezhet. A tevékenység felhagyása során bontási és helyreállítási munkálatok következnek, a létesítéshez hasonló hulladékok keletkezése
8 várható. Havária a munkagépek üzem- és kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során veszélyes hulladékok (pl.: szennyezett föld) keletkezhetnek. A keletkező hulladékok további kezelése megoldott. Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tervezett beruházás megvalósítása - ideiglenesen - a közvetlen környezet potenciális porszennyezésével jár. A földmunkákból adódó porszennyezés, ill. a munkagépek által kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős. A tevékenység idején a meg növekedett járműforgalom az érintett területeken többlet légszennyezést okoz, de káros (határértéket meghaladó) immisszió nem lép fel. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. Az üzemelés során valamint a beépített akna közvetlen környezetében időszakos, kis mértékű bűzhatás lehetséges. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. (3) bekezdése értelmében csak bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében kell a bűzterhelőnek védelmi övezetet kialakítania, így jelen esetben védelmi övezet kialakítását és terjedésszámítás elvégzését nem tartjuk indokoltnak. A tevékenység felhagyása során végzendő munkálatoknál jelentős légszennyező hatással ugyancsak nem kell számolni, az építés idején fennálló állapotok várhatóak. Zajvédelmi szempontból a közművek kiépítésével együtt járó, építési munkának minősülő tevékenységből származó környezeti zajkibocsátás ügyében az építési munkák időtartama alatt a zajvédelmi hatósági jogkört az illetékes kistérség székhelye szerinti jegyző gyakorolja a 284/2007.(X.29.) Kormányrendelet 4. (1) a) pontja alapján. A kialakított létesítmények üzemszerű használata zajvédelmi szempontból érdektelen. Természet- és tájvédelmi szempontból az érintett terület nem védett és nem része sem a Natura 2000, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. Tárgyi tevékenység a természetvédelem céljait nem veszélyezteti. Felszín Alatti Vízvédelmi szempontból a tárgyi ügyben benyújtott engedélyezési tervdokumentációból megállapítható, hogy a tervezéssel érintett terület felszín alatti vízbázis védőterületét, illetve védőidomát nem érinti. A közmű vezeték kiépítése felszín alatti vízkészletet nem veszélyeztet, a kivitelezés során nem valószínűsíthető a vízkészlet veszélyeztetettsége. A munkaárok víztelenítése során 5800 m 3 vizet vesznek ki, melyet a település zárt csapadék csatornájába emelnek. Felszíni vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás (szennyvízcsatorna építés) Felszíni Vízvédelmi érdekeket nem sért, a megvalósítással a területen jelentkező szennyvízelvezetési igények a meglévő víziközmű rendszer kapacitásán belül kielégíthető. A benyújtott engedélyezési tervdokumentáció megfelel a 18/1996. (VI.13.) KHVM rendeletben előírt tartalomnak, így a hatóság műszaki szempontból a vízjogi létesítési engedély, rendelkező rész szerinti műszaki tartalommal és előírásokkal történő kiadása mellett döntött. Az elsőfokú hatóság határozatát a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 28. és 29. -ára, valamint a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről szóló 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendeletben és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 3. -ára alapozta. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A hatóság a vízikönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésről a vízügyi igazgatási szervezet vízgazdálkodási nyilvántartásáról szóló 23/1998. (XI.6.) KHVM rendelet 10. (3) és (4) bek-ei alapján rendelkezett. A hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 97 -a alapján tájékoztatta, a fellebbezés jogát a hivatkozott törvény 98. (1) bekezdése biztosítja. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja.
9 Az eljáró hatóság a fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005 (XII.27.) KvVM rendelet 2 (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljáró hatóság illetékességét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006 (XII. 23.) Korm. rendelet 1.sz. melléklet, hatáskörét a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1 (1) bekezdése határozta meg. Győr, 2013. október 22. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató