ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG

Átírás

1 1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u Levélcím: 9002 Győr, Pf Telefon: Központi: 96/ , Ügyfélszolgálat: 96/ Fax: 96/ web: Ügyfélfogadás: Hétfő: Szerda: ,13-16 Péntek: óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! G:\Fevi\2013\Busane\ doc A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ KTJ Iktatószám /2013. Hiv. szám: Előadók: dr.busáné/ Noviczki Zoltán/ Pandur László/ Tóth Ilona Mária/ Bartókné Hajnali Beáta/ Orosvári Tamás/ Tarjányi István Melléklet: Tárgy: Sopron (Fertőrákos)-Soproni Vízmű Zrt. Rákos patak km szelvényei közötti meglévő csónakkikötő bővítés előzetes vizsgálata -határozat- H A T Á R O Z A T I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.) által kezdeményezett, Sopron, Rákos patak km szelvényei közötti meglévő csónakkikötő bővítés tárgyában az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1. A vizsgált tevékenység: Sopron, Rákos-patak km szelvényei között meglevő kikötő bővítése. 2. A hatóság megállapította, hogy a tevékenység kérelem szerinti megvalósítása természetvédelmi szempontból nem engedélyezhető, ezért a hatóság a kizáró okok fennállására tekintettel a k é r e l m e t e l u t a s í t j a. A. Az eljárásba bevont szakhatóságok állásfoglalásai: II.

2 2 1.Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a VIII-R- 047/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során feltétel nélkül hozzájárult. 2./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/353-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. 3./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Soproni Kirendeltsége a GY-01D/EPH/763-2/2013. sz. végzésében szakhatósági eljárást megszüntette, hatáskörének hiányában. 4./Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatala a /2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában az alábbi feltételeket állapította meg: a./ amennyiben termőföld igénybevételével járó beruházást terveznek, úgy a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény ainak megfelelően a munkálatok megkezdése előtt- más célú hasznosítás engedélyezését kell kérni a Hivataluktól. Ennek elmulasztása az eredeti állapot helyreállítását, valamint a megállapított földvédelmi járulékon felül földvédelmi bírság megfizetését vonja maga után. 5./Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzője, mint természetvédelmi szakhatóság a VI/ /2013. sz. végzésében szakhatósági eljárást megszüntette, mivel a tárgyi tevékenység helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint. 6./Fertőrákos Község Önkormányzatának Jegyzője, mint természetvédelmi szakhatóság a 206/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációhoz kikötés nélkül hozzájárult. III. A határozattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz kettő példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A másodfokú eljárás igazgatási szolgáltatási díja ,- Ft, amit a számú számlára kell a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg az eljárás kezdeményezésekor befizetni. A szakhatósági állásfoglalásokban foglaltak ellen önálló fellebbezésnek helye nincs, azzal szemben csak az érdemi határozattal szembeni fellebbezéssel lehet jogorvoslattal élni. INDOKOLÁS A Soproni Vízmű Zrt. (9400 Sopron, Bartók Béla u. 42.) a december 18-án érkezett beadványában Horváth Attila környezetvédelmi szakértő (9400 Sopron, Kőszegi u. 59./J/7.) által novemberében készített dokumentáció alapján fenti tárgyban előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását kérte, a hatóság felhívására az előzetes vizsgálati eljárásért fizetendő Ft igazgatási szolgáltatási díjat, valamint a szakhatósági közreműködésért fizetendő szolgáltatási díjakat megfizette. A hatóság a döntését az általa az /2013. sz. végzésében meghosszabbított ügyintézési határidőn belül hozta meg. A hatóság az eljárás megindításáról közleményt tett közzé ügyfélszolgálatán, a honlapján, valamint Fertőrákos Község Önkormányzata, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata hirdetőtábláján. A hatóság az eléjárás megindításáról a civil szervezeteket is értesítette. Az eljárással kapcsolatban észrevétel nem érkezett.

3 3 A hatóság a dokumentáció alapján megállapította, hogy a tervezett létesítmény a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (1) bekezdés a) pontja, valamint a 3. számú melléklete alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban Kr.) 32/A. ill. a 4. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv a VIII-R- 047/ /2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során feltétel nélkül hozzájárult. A közegészségügyi szakhatósági állásfoglalás a 123/1997.(VII.18.) Korm. rendeleten, a 16/2002.sz. (IV.10.) EÜM. rendeleten valamint a 253/1997.(XII.20.) Korm. rendeleten alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatósága a 17.2/353-2/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy az előzetes vizsgálati dokumentáció talajvédelmi szempontból elfogadható. A talajvédelmi hatóság szakhatósági állásfoglalása a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló évi CXL. törvény (továbbiakban Ket.) 21 (1), 44. (1), (9) bekezdésén, a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény 1 (1) bekezdésén, a 41 és 43 -án, 48 (1), (2) bekezdésén, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A., illetve a 4.számú mellékletén, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17. -án alapul. A dokumentáció szerint a beruházás az eljárás időpontjában termőföldnek nem minősülő ingatlant érint, egyes helyein termőföldnek minősülő ingatlanokkal közvetlenül határos. A tevékenység hatása a környező eredeti művelési ágban maradó termőföld területekre várhatóan nem lesz jelentős, a talajvédelmi hatóság a jogszabályi kötelezettségeket az egyes engedélyezési (vízjogi, ingatlanügyi stb.) során érvényesíti. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala Soproni Kirendeltsége a GY-01D/EPH/763-2/2013. sz. végzésében szakhatósági eljárást megszüntette, hatáskörének hiányában. Megállapította, hogy a dokumentáció szerint a tervezett beruházás régészeti lelőhelyet nem érint. Döntése a Ket. 45/A (3) bekezdésén, valamint a 393/2012. (XII.20.) Korm. rendelet sz. melléklet 7. pontján alapul. Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Soproni Járási Hivatal Járási Földhivatala a /2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában a rendelkező részben foglalt feltételeket állapította meg, a termőföld védelméről szóló 2007.évi CXXIX. törvény, a Ket ai, valamint a 149/2012. (XII.28.) VM. Rendelet 1. sz. melléklete, és 8.pontja alapján. Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata Jegyzője, mint természetvédelmi szakhatóság a VI/ /2013. sz. végzésében szakhatósági eljárást megszüntette, mivel a tárgyi tevékenység helyi jelentőségű természetvédelmi területet nem érint, a tevékenység jogszabályba nem ütközik, önkormányzati érdeket nem sért. Döntését a Ket. 45/A (3) bekezdése, Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzatának a helyi jelentőségű természeti értékek védelméről szóló 33/1999.(XII.8.) rendelete alapján hozta meg. Fertőrákos Község Önkormányzatának Jegyzője, mint természetvédelmi szakhatóság a 206/2013. sz. szakhatósági állásfoglalásában az előzetes vizsgálati dokumentációhoz kikötés nélkül hozzájárult a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A., illetve a 4.számú melléklete 4. pontja alapján.

4 4 Az eljárás során a hatóság a következőket állapította meg: Felszíni vízvédelmi, felszín alatti vízvédelmi, hulladékgazdálkodási, levegőtisztaság és zajvédelmi szempontból a tervezett kikötőbővítés kapcsán megállapítható, hogy jelentős környezeti hatással nem jár, a tevékenység elvégzéséhez benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadható, azonban természet és tájvédelmi szempontból várhatóan jelentős, káros környezeti hatásokat okoz, ezért a megvalósításhoz a természet- és tájvédelmi osztály Igazgató úr döntése értelmében nem járul hozzá, eleve kizáró ok felmerülése okán. A soproni Vízmű Zrt /2012 iktatószámú kérelméhez benyújtotta a Horváth Attila környezetvédelmi szakértő által elkészített előzetes vizsgálati dokumentációt a Rákos-patak km szelvényében meglevő 96 állásos kishajó csak csónak kikötésére alkalmas kikötő további 34 állással történő bővítésére. A tervezett bővítési munkák során 34 db 12/12 cm átmérőjű cölöp leverését tervezték, melyek parti alátámasztása beton alaptesttel került volna megoldásra. A kivitelezés várhatóan 1 hnap időtartamot venne igénybe. A kikötő időszakos üzemeltetésű, amit helyi horgászok használnak csónakjaik kikötésére. A Soproni Vízmű Zrt. a kikötő bővítésre megindította az eljárást a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatalánál, melyhez Felügyelőségünk a szakhatósági állásfoglalásában írta elő /2012. számon az előzetes vizsgálat lefolytatását, amely időre a szakhatósági eljárás felfüggesztésre került. A benyújtott tervdokumentációt a Felügyelőség felszíni, felszín alatti vízvédelmi, levegővédelmi, zajvédelmi, hulladékgazdálkodási, táj és természetvédelmi szempontok szerint is megvizsgálta, és az alábbiakat állapította meg. Felszíni vízvédelmi szempontból megállapítható, hogy a meglevő és üzemelő kikötő tervezett bővítése nem jár felszíni vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontú jelentős környezeti hatással, az építés fázisában keletkezhetnek kisebb felszíni vizet érintő hatások, amelyek azonban nem okoznak környezetkárosítást. A majdani üzemeltetés pedig nem jár jelentős felszíni víz többletterheléssel a bővítés vízjogi létesítési engedély beszerzése esetén megvalósítható lenne. Felszín alatti vízvédelmi szempontú vizsgálat alapján megállapítható, hogy a tervezett beruházás (meglévő kikötő bővítése) által kiváltott közvetlen és közvetett hatások a felszín alatti vízre nézve semlegesnek tekinthető. A létesítés, üzemeltetés és a felhagyás fázisa nem érint felszín alatti vizeket. A tervezett beruházás nem érint felszín alatti vízbázis védőterületét. Felszín alatti vízvédelmi szempontból a tervezett beruházás megvalósítása ellen kifogást nem emelünk, az előzetes vizsgálati tervdokumentációt elfogadható. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapításra került, hogy a kikötő bővítésére benyújtott dokumentációt elfogadásra javasoljuk, kizáró ok nincs, hatásvizsgálat elvégzése nem szükséges, a tevékenység végzéséhez hulladékkezelési engedély külön nem szükséges. A létesítésekor a hulladékok jegyékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet szerinti 17-es főcsoportba tartozó építési-bontási hulladékok keletkezésével kell számolni. Az üzemelés fázisában az eddig is keletkezett hulladékfajtákkal - nem veszélyes műanyag csomagolási és papír karton hulladék (EWC kódszámú és EWC kódszámú),valamint települési szilárd hulladék (EWC kódszámú) - kell számolni, eddigitől eltérő összetételű új hulladékfajta nem keletkezése nem várható. A kikötő bővítéssel a jelenleg is keletkező hulladékok mennyiségi növekedése valószínűsíthető, melynek zárt edényben történő gyűjtésével, rendszeresen történő elszállításával és további kezelésével a környezetveszélyeztetés kizárható. A felhagyáskor bontási hulladékok keletkezésével kell számolni, melynek kezeléséről engedélyezett hulladékkezelőnek történő átadással a környezetveszélyeztetése kizárható. Havária a létesítés, üzemelés, illetve felhagyás szakaszában a munkagépek, illetve szállítójárművek üzem- és kenőanyagok elfolyásából alakulhat ki, melynek során veszélyes hulladékok keletkezése várható.

5 5 Levegőtisztaság-védelmi szempontból a tárgyi előzetes vizsgálati dokumentáció a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet előzetes vizsgálatról szóló 3.. és 4. számú mellékletének tartalmi követelményeinek megfelel, elbírálható. A tevékenység célja: a Sopron és Környéke Víz- és Csatornamű Zrt. által üzemeltett, meglévő kishajó kikötő bővítése céljából 34 állás építése a Sopron 01162/1 hrsz-on nyilvántartott vízfelületen lévő kivett vízi sporttelepen. A tervezési területet Nyugat felől széles nádöv, Északról és Délről a vízitelep, a keleti oldalról, a Fertő nyílt vize felől a Fertő-tavi Hajózási Kft. kikötője határolja. A tervezett tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból érintett települései: Sopron, Fertőrákos. Sopron a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 11. pontjában kijelölt városok közé, Fertőrákos a 10 pontban kijelölt, az ország többi területe kategóriába tartozik. A telepítést jellemző, légszennyezést okozó műveletek: beton alaptest építés/földmunkák, cölöpverés, szállítás. A fölmunkákra elvégzett terjedésszámítás alapján a felvert por 20 m-en belül kiülepszik, a hatásterület telekhatáron belül jelölhető ki. További légszennyezést okoz a diesel üzemű munkagépek (markológép, cölöpverő) kipufogógáza. Egyidőben csak 1 db munkagép fog üzemelni a területen, ezért a kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A hatásterület a kivitelezési területen belül jelölhető ki. A Sopron-Fertőrákos-vízitelep útvonalon a móló faanyagát szállító tehergépkocsi óránként legfeljebb egyszer fog közlekedni. A forgalomnövekedésből adódó immisszió növekedés elhanyagolható mértékű, a vonalforrás hatásterületének változása nem kimutatható. A kikötő üzemelése közben légszennyező anyag kibocsátás nem történik, pontforrás nem létesül. A felhagyás során a telepítésre jellemző légszennyező anyag kibocsátással számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Zajvédelmi szempontból megállapítható, hogy a dokumentáció a 12/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásainak, a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet, valamint a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet előírásainak megfelel, elbírálható. A tervezett létesítmény megvalósítása és a célállapotnak megfelelő használata során zajvédelmi szempontból nem várható jelentős környezeti hatás, környezeti hatásvizsgálat nem indokolt. A tervezett kikötő-bővítés során a meglevő kikötő befogadóképessége munkagépek és szállító járművek zajkibocsátásával lehet számolni, mely hatás nem jelentős, átmeneti, a munkálatok várható időtartama 1 hónap. A benyújtott előzetes vizsgálat alapján megállapítható, hogy a zajtól védendő létesítmények nagy távolságban, Fertőrákos község község belterületén találhatók több mint 2000 méterre. Az építés során a legközelebbi zajvédelmi szempontból védendő lakóépületeknél a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletének zajterhelési határértékei teljesülnek. A megvalósítást követően a használat során környezeti zajforrások üzemszerű működtetésére nem kerül sor, a járműmozgásból eredő zaj nem éri el a védendő területeket. A tevékenységből eredő zaj hatásterülete a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (6) bekezdése alapján került lehatárolásra. A területi kategóriákat Fertőrákos község hatályos 4/2007.(III.21.) sz. szabályozási terve és építési szabályzata szerint vettük figyelembe. A benyújtott dokumentumok táj- és természetvédelmi szempontjait megvizsgálva megállapította, hogy a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció tartalmilag és formailag megfelelő. Tárgyi kishajó kikötő létesítése- az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett -várhatóan jelentős, káros környezeti hatásokat okoz, ezért a létesítéshez nem járul hozzá, eleve kizáró ok felmerülése okán. Az érintett ingatlan része a 2/1991. (II.9.) KTM rendelettel létesített, az 5/1994. (III. 8.) KTM rendelettel módosított, a 1/1999. (I. 18.) KöM rendelettel bővített és a 8/2012. (II. 21.) VM rendelettel újra bővített Fertő-Hanság Nemzeti Park területének, része az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelettel létesített HUFH10001 kódszámú, Fertő-tó nevű különleges madárvédelmi,- illetve HUFH20002 kódszámú, Fertő-tó nevű kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V.11.) KvVM

6 6 rendelet értelmében. Ezen kívül része az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvénnyel létesített Országos Ökológiai Hálózat magterület övezetének is. A természet védelméről szóló évi LIII. törvény 8. (1) bekezdése értelmében a vadon élő szervezetek, továbbá ezek állományai, életközösségei megőrzését élőhelyük védelmével együtt kell biztosítani. A 17. (1) szerint, a 8. (1) bekezdés rendelkezéseinek megfelelően a vadon élő szervezetek élőhelyeinek, azok biológiai sokféleségének megóvása érdekében minden tevékenységet a természeti értékek és területek kíméletével kell végezni. A 31. szerint tilos a védett természeti terület állapotát (állagát) és jellegét a természetvédelmi célokkal ellentétesen megváltoztatni. A 35. (1) bekezdés a) pontja szerint védett természeti területen a 7. (2) bekezdésében foglaltakon túl tilos olyan épületet, építményt, nyomvonalas létesítményt, berendezést létesíteni vagy üzembe helyezni, amely annak jellegét és állapotát veszélyezteti, károsítja, vagy ott a tájképi egységet megbontja. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdése értelmében a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely - a 4. (1) bekezdésére figyelemmel - a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Natura 2000 terület természetvédelmi célkitűzése az azon található, a kijelölés alapjául szolgáló közösségi jelentőségű fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása, a terület látogatásából és a területen történő mozgásból (pl. gépjárművek, gyalogosok, lovasok, kerékpárosok) adódó károk mérséklése. A kikötő bővítése így vélhetően jelentős káros hatással lenne a Natura 2000 jelölés és a tájvédelmi körzet céljaira, eleve kizáró ok merült fel. Fenti indokok miatt kizáró ok áll fenn, természet- és tájvédelmi szempontból a vizsgált tevékenység nem engedélyezhető, az arra irányuló kérelmet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdésének c) és ca) pontja alapján el kell utasítani. A hatóság az általa feltárt tényállás és a szakhatóságok állásfoglalásai alapján döntött, a R. 5. (2) c) és ca) pontja alapján a rendelkező részben foglalt döntést hozta. A hatóság határozata a Ket.71. (1) bekezdésén alapul. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R szakaszai szerint folytatta le. A fellebbezési jog tekintetében a Ket. 98. és 99. -án, a szolgáltatási díj fizetéséről a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet 2. (4) bekezdése rendelkezik. A hatóság hatáskörét a fenti jogszabályokon túl a Kr a, illetékességét ugyanezen jogszabály 1. számú mellékletének IV. fejezet szabályozza. Győr, április 18. dr. Buday Zsolt s.k. igazgató