Portolán térképek kartográfiai vizsgálata digitális eljárással

Portolán térképek kartográfiai vizsgálata digitális eljárással Irás Krisztina Doktori (PhD) értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Gábris Gyula egyetemi tanár Térképészet Doktori Program Programvezető: Dr. Klinghammer István akadémikus, egyetemi tanár Témavezető: Dr. Török Zsolt egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest 2010

TARTALOM ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 9 1. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK LEÍRÁSA 11 1. 1. A PORTOLÁN TÉRKÉP MEGNEVEZÉSÉNEK VÁLTOZATAI 12 1. 1. 1. A portolán térkép megnevezése idegen nyelveken 12 1. 1. 2. A portolán térkép névmagyarázata a magyar szakirodalomban 15 1. 2. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK EREDETE 16 1. 2. 1. A portolán térképek megjelenésének térképtörténeti háttere 16 1. 2. 2. A portolán 17 1. 2. 3. A portolán térképek kialakulásának elméletei 19 1. 2. 4. A legrégebbi portolán térképek és portolán atlaszok 20 1. 3. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK HASZNÁLATA 20 1. 4. TÉRKÉPÉSZETI KÖZPONTOK 22 1. 4. 1. Itáliai központok 22 1. 4. 2. Katalán központok 22 1. 4. 3. Portugál központok 23 1. 4. 4. Francia központok 23 1. 5. A PORTOLÁN TÉRKÉP JELLEGZETESSÉGEI 23 1. 5. 1. A rajzolás technikája 24 1. 5. 2. A portolán térképek és atlaszok által bemutatott terület 26 1. 5. 3. A térképek tájolása 27 1. 5. 4. A mágneses deklináció megjelenése a térképeken 27 1. 5. 5. Méretarány 28 1. 5. 6. A földrajzi fokhálózat jelölése 29 1. 5. 7. Az irányvonalak rendszere 29 1. 5. 8. Szélirányok 31 1. 6. A TÉRKÉPI TARTALOM 31 1. 7. ITÁLIAI STÍLUS, KATALÁN STÍLUS 34 1. 8. CÍM ÉS KERET 37 2

2. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK VETÜLETÉNEK KÉRDÉSEI 38 2. 1. NAVIGÁCIÓ A TENGEREN A PORTOLÁN TÉRKÉPEK KORÁBAN 38 2. 2. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK KORÁBAN ISMERT TÉRKÉPI VETÜLETEK 40 2. 3. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK VETÜLETÉVEL KAPCSOLATOS ELMÉLETEK 43 2. 3. 1. A térképeknek nincs vetületi alapja 43 2. 3. 2. A térképeknek van vetületi alapja 44 2. 3. 3. Kartometriai vizsgálattal meghatározott vetületek 45 2. 4. AZ OSZK COD. LAT. MEDI AEVI NO. 353 JELZETŰ TÉRKÉP LEHETSÉGES VETÜLETÉNEK VIZSGÁLATA 48 2. 4. 1. Vetületekkel való összehasonlítás a térkép georeferálásával 48 2. 4. 2. Vetületekkel való összehasonlítás a térkép georeferálása nélkül 50 2. 4. 3. Torzulási hálózat felrajzolása kontrollpontokkal 51 3. A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÁBRÁZOLÁSA PORTOLÁN TÉRKÉPEKEN A 14. SZÁZAD ELSŐ FELÉTŐL A 16. SZÁZAD VÉGÉIG 53 3. 1. I. KÁROLY KORA 54 3. 1. 1. Az árumegállító jog, jus stapuli 54 3. 1. 2. Külföldi kereskedők a Magyar Királyságban 54 3. 1. 3. A Cortona-térkép, ismeretlen szerző, 14. század eleje 55 3. 1. 4. Angelino Dalorto (Dulcert) térképei, 14. század első fele 55 3. 1. 4. 1. Az 1325/30-ban készített térkép magyar vonatkozásai 56 3. 1. 4. 2. Az 1339-ben készített térkép magyar vonatkozásai 58 3. 1. 4. 3. Figyelemreméltó részletek mindkét térképen 59 3. 1. 4. 4. Az Angelino Dalortónak tulajdonított harmadik térkép 61 3. 1. 5. Ismeretlen szerző térképe, 14. század első fele 61 3. 2. I. LAJOS KORA 63 3. 2. 1. Francesco és Marco Pizigano térképe, 1367 64 3. 2. 2. A Katalán atlasz, 1375 k. 66 3. 3. MÁRIA ÉS ZSIGMOND KORA 67 3. 3. 1. Mária kora 67 3. 3. 1. 1. Guillelmus Soleri térképe, 1385 k. 68 3. 3. 2. Zsigmond kora 69 3

3. 3. 2. 1. Giacomo Giroldi térképe, 15. század eleje 70 3. 3. 2. 2. Mecia de Viladestes térképe, 1413 71 3. 4. A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 15. SZÁZADBAN 72 3. 4. 1. Mátyás kora 73 3. 5. MAGYARORSZÁG A 16 17. SZÁZADBAN 75 3. 5. 1. Juan de la Cosa világtérképe, 1500 76 3. 5. 2. Vesconte de Maiolo térképe, 1512 76 3. 5. 3. OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép, 16. század közepe 76 3. 5. 4. Diogo Homem munkái, 1557 1576 78 3. 5. 5. Fernão Vaz Dourado munkái, 1570 és 1580 79 3. 5. 6. Georgio Sideri munkái, 1537 1565 80 4. A MAGYARORSZÁGON TALÁLHATÓ PORTOLÁN TÉRKÉPEK 82 4. 1. AZ OSZK COD. LAT. MEDI AEVI NO. 353 JELZETŰ PORTOLÁN TÉRKÉP SZERZŐJÉNEK AZONOSÍTÁSA 83 4. 1. 1. Teleki a névtelen hajózási térkép -ről 83 4. 1. 2. A név nélküli térkép összehasonlítása Battista Agnese munkáival 84 4. 1. 3. Battista Agnese élete és munkái 85 4. 1. 4. Agnese munkáinak csoportosítása 85 4. 1. 5. Az összehasonlítás 86 4. 1. 5. 1. Névrajz 86 4. 1. 5. 2. Partvonalak 94 4. 1. 5. 3. Közép-Európa és a Duna vonala 94 4. 1. 5. 4. Vízhálózat 97 4. 1. 5. 5. Települések 97 4. 1. 5. 6. Irányrózsa 98 4. 1. 5. 7. Szélfejek 98 4. 1. 5. 8. Uralkodók 98 4. 1. 5. 9. Egyéb jellegzetes térképi elemek 100 4. 2. A PORTOLÁN ATLASZ ÉS A KÉT TÉRKÉP 102 4. 2. 1. Grazioso Benincasa hajózási atlasza, 1474 (Velence, OSZK Fol. Ital. 8.) 102 4. 2. 1. 1. Grazioso Benincasa élete és munkái 102 4

4. 2. 1. 2. Az atlasz, 1474 (Fol. Ital. 8.) 103 4. 2. 1. 3. A térképi elemek szerkesztése 104 4. 2. 1. 4. A lapok közötti átfedés 105 4. 2. 1. 5. Az atlasz jelentősége 106 4. 2. 2. Hessel Gerritsz élete és munkái 106 4. 2. 2. 1. Az Indiai-óceán térképe, 1621 107 4. 2. 2. 2. Az Atlanti-óceán térképe, 1623 107 4. 3. PORTOLÁN JELLEGŰ KÉZIRATOS HAJÓZÁSI TÉRKÉPEK 108 4. 3. 1. Edward Sparks térképe a Roatán-szigetről, 1743 108 4. 3. 2. Oran vidékének hajózási térképe, ismeretlen szerző, 1760 k. 108 4. 3. 3. A Fekete-tenger arab nyelvű térképe, 1769 k. 108 4. 4. FAKSZIMILE PORTOLÁN TÉRKÉPEK AZ OSZK TÉRKÉPTÁRÁNAK GYŰJTEMÉNYÉBEN 109 ÖSSZEFOGLALÁS 110 FÜGGELÉK 113 KÉPEK 117 A KÉPEK FORRÁSA 141 RÖVIDÍTÉSEK 142 IRODALOM 143 REZÜMÉ 149 SUMMARY 150 5

TÁBLÁZATOK 1. A szélirányok megnevezése és jelölése a portolán térképeken 31 2. A 17. század előtt ismert vetületek 41 3. A térkép elforgatásának és átméretezésének adatai a Földközi-tenger keleti medencéjének és a Fekete-tenger partvonalának részleges illeszkedéséhez 50 4. Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1325/30-ban készített portolán térképén 57 5. Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1339-ben készített portolán térképén 58 6. Magyar földrajzi nevek egy ismeretlen szerző 14. század elején készített portolán térképén 61 7. Magyar földrajzi nevek Francesco és Marco Pizigano 1367-ben készített portolán térképén 65 8. Magyar földrajzi nevek a Katalán atlaszban, Abraham és Jafuda Cresques, 1375 k. 67 9. Magyar földrajzi nevek Guillelmus Soleri 1385 k. készített portolán térképén 68 10. Magyar földrajzi nevek Mecia de Viladestes 1413-ban készített portolán térképén 71 11. Magyar földrajzi nevek a 15. század második felében készített portolán térképeken 74 12. Magyar földrajzi nevek a Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű portolán térképen 77 13. Magyar földrajzi nevek Diogo Homem munkáin 1557 és 1576 között készített munkáin 78 14. Közép- és Dél-Itália tengerparti névanyaga 87 15. Az Ibériai-félsziget tengerparti névanyaga 89 16. Közép-Európa névanyaga 95 17. Uralkodók a fakszimile atlaszok Európa térképei által bemutatott területen és az OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térképén 99 6

ELŐSZÓ A magyar kartográfia-történeti szakirodalomban a portolán térképekről kevés szó esik. A reneszánsz és a földrajzi felfedezések jellegzetes műveinek tekintett tengerhajózási térképeket röviden, rendszerint a magyar történelemi és térképtörténeti eseményektől függetlenül tárgyalják. A Magyar Királyság nem törekedett a világóceánok és az ismeretlen kontinensek meghódítására, és a Földközi-tengeren zajló élénk kereskedelem is csak közvetetten hatott a magyar gazdaságra. Ismereteink szerint magyar vagy magyar származású szerző nem készített portolán térképeket. Mindez együtt indokolhatná a portolán térképek részletes leírásának hiányát, azonban e több száz éves térképritkaságok széles körben ismert és kevésbé ismert darabjain értékes, Magyarországra vonatkozó tartalom is megjelenik. A kutatásnak és a disszertáció megírásának három célkitűzése volt: 1. A portolán térképek általános jellemzőinek bemutatása és a térképek eredetének, egyes elemeinek és vetületének vizsgálata során kialakult, olykor ellentmondásos tudományos vélemények és kutatatási eredmények ismertetése; 2. A középkori Magyar Királyság területét részletesen feltüntető portolán térképek bemutatása rövid történelmi összefoglalás keretében, és a Magyarországra vonatkozó térképi tartalom rendszerezése és értékelése; 3. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű, 16. századi portolán térkép elemzése és szerzőjének meghatározása, valamint a Könyvtárban őrzött 15. századi portolán atlasz és két további portolán térkép bemutatása. A magyar közgyűjtemények közül egyedül az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezik portolán térképekkel. A két legrégebbi példány, egy 15. századi Benincasa-atlasz és egy ismeretlen szerző 16. századi portolán térképe, a Kézirattár gyűjteményébe tartozik. Ezek mellett még két 17. századi, Hessel Gerritsz által készített térkép, néhány későbbi portolán jellegű hajózási térkép és öt fakszimile kiadású portolán térkép található a Térképtár gyűjteményében. Az adatok és a képanyag összegyűjtésében a kis mértékű magyar szakirodalmi feldolgozottság miatt, elsősorban idegen nyelvű tanulmányokra és közleményekre 7

támaszkodhattam. A disszertációban bemutatott és feldolgozott anyagokat Magyarországon a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék könyvtárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban, Portugáliában a Portói Egyetem Könyvtárában, a Portugál Nemzeti Könyvtárban (Biblioteca Nacional de Portugal, Lisszabon), a lisszaboni Központi Tengerészeti Könyvtárban (Biblioteca Central da Marinha) és a Lisszaboni Földrajzi Társaság Könyvtárában (Biblioteca da Sociedade de Geografia de Lisboa), Svájcban a Zürichi Központi Könyvtárban (Zentralbibliothek Zürich) végzett kutatómunka során gyűjtöttem össze. * A disszertáció elkészítésében nyújtott segítségért köszönettel tartozom Dr. Klinghammer Istvánnak, Dr. Zentai Lászlónak, Dr. João Carlos Garciának (Portói Egyetem), Dr. Corradino Astengónak (Genovai Egyetem), Dr. Györffy Jánosnak értékes tanácsaikért és javaslataikért, Dr. Plihál Katalinnak, Danku Györgynek és Verebiné dr. Fehér Katalinnak, akik minden segítséget megadtak a téma forrásainak felkutatásában, Gede Mátyásnak, Horváth Ildikónak, az ELTE Térképtudományi Tanszék munkatársainak, valamint témavezetőmnek Dr. Török Zsoltnak. Budapest, 2010. január 2. Irás Krisztina 8

BEVEZETÉS A portolán térképek kutatása a 19. században kezdődött. Átfogó, leíró jellegű összegzés azonban csak kevés született. Elsőként A. E. Nordenskiöld (1832 1901) finnországi svéd tudós 1897-ben kiadott Periplus. An essay on the early history of charts and sailing directions című munkájában, számos térkép reprodukciójával illusztrálva, összefoglalta mindazt, amit e térképtípus keletkezéséről és jellegzetességeiről tudni lehet. Ez a méretében és jelentőségében egyaránt grandiózus mű megjelenése óta elsőrendű forrása minden portolán térképekkel foglalkozó kutatásnak. A portolán térképek újabb összefoglaló ismertetése az 1987-ben elindított History of Cartography Project elnevezésű hosszú távú, nagyszabású vállalkozáshoz kötődik. A projekt alapítói (J. B. Harley és David Woodward) és a szerkesztők célja a térképek és a térképészet történetének a teljesség igényére törekvő, tudományos bemutatása. A szerzők térképtörténettel foglalkozó, nemzetközileg elismert kutatók. E többkötetes mű egy-egy fejezetében olvashatunk a 16. század előtti portolán térképekről (Tony Campbell, 1. kötet, 1987) és a 16 17. századi portolán térképekről (Corradino Astengo, 3. kötet, 2007). A térképtörténet különféle területein végzett kutatások eredményeit közlő szakmai folyóiratok közül kiemelkedik az Imago Mundi elnevezésű, nemzetközi folyóirat, amely hosszú fennállása és szakmai igényessége révén a fent említett művek mellett szintén elsőrendű forrásnak tekinthető. A nemzetközi szakirodalomban több olyan monográfia ismert, amely egy-egy ország vagy egy-egy szerző portolán térképeit mutatja be (például Ricardo Cerezo Martínez: La cartografía náutica española en los siglos XIV, XV y XVI vagy Armando Cortesão A. Teixeira da Mota: Portugaliae Monumenta Cartographica). Az egyes portolán térképekkel kapcsolatos kutatások eredményei különböző szakmai folyóiratokban jelennek meg. A portolán térképekről a magyarnyelvű térképtörténeti szakirodalomban Stegena Lajos Térképtörténet és Papp-Váry Árpád Térképtudomány. A pálcikatérképtől az űrtérképig című könyvében olvashatunk bővebben. 9

A kutatásaim során különféle módszerek alkalmazására volt szükség. A portolán térképek szerkesztésével kapcsolatos, a szakirodalomban felvetett elméleteket a Magyarországon található példányokon vizsgáltam. A térképek lehetséges vetületének tárgyalásakor a 16. századi térkép rajzolatát három különféle számítástechnikai eljárás alkalmazásával (georeferálással, georeferálás nélkül és torzulási hálózat felrajzolásával) hasonlítottam össze a szakirodalomban leggyakrabban említett vetületekkel. A rajzi szerkesztés sorrendje jól látható a 15. századi Benincasa-atlasz megfelelően felnagyított részletein. A Magyar Királyság területét is ábrázoló portolán térképeket időrendben, a fontosabb magyar kül- és belpolitikai eseményekkel párhuzamba állítva mutattam be. Az egyes térképek magyar névanyagát azonosítottam, és típus szerint csoportosítottam. A Széchényi Könyvtár birtokában lévő 16. századi portolán térkép szerzőjének meghatározásához a térképet két hasonló korú és hasonló stílusban készített, ismert szerzőjű térképlappal hasonlítottam össze. A névanyag vizsgálatához a földrajzi neveket két jellegzetes mintaterületen (Közép- és Dél-Itáliában, valamint az Ibériaifélszigeten) gyűjtöttem össze. A nevek leírásában megtartottam a térképeken látható írásmódot. A partvonalak rajzolatának egyezését kétféle digitális módszerrel, a digitális képek egymásra montírozásának egyik formájával és a kontrollpontok felvételén alapuló torzulási hálózat felrajzolásával vizsgáltam. Az egyéb térképi elemeket típus szerint csoportokra bontva hasonlítottam össze. A vizsgálatok során figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló térképek fizikai állapotát, mert a kopások és a sérülések miatt az egyes példányok csak részlegesen értékelhetők. 10