Mercator-vetület) által meghatározott partvonalrajzot összehasonlítottam az OSZK Cod. Lat Medi aevi No. 353 jelzetű portolán térkép rajzolatával.

Átírás

1 ÖSSZEFOGLALÁS Kutatásaim során a 14. század elejétől a elejéig tartó időszakban készített földközi-tengeri hajózási (portolán) térképekkel foglalkoztam. Ez a téma magyar térképtörténeti szakirodalomban eddig nem kapott nagyobb figyelmet, ezért szükségesnek tartottam e speciális térképtípus részletes bemutatásával kezdeni a disszertációt. Az első fejezetben összegyűjtöttem a térképek különféle megnevezési formáit, amivel azt mutattam be, hogy ez a terület külföldi szakirodalomban sincs egységesen kezelve, ami bizonyos esetekben megnehezítheti a kutatást. A portolán térképek eredete máig nem tisztázott. Noha léteznek elfogadható elméletek, egyik sem tekinthető minden kétséget kizárónak, mert egyelőre nem ismertek olyan vázlatrajzok vagy e térképtípus fejlődési folyamatára utaló korai térképek, amelyek teljes mértékben igazolnák a feltételezéseket. A Földközi-tenger medencéjében sok helyen készítettek portolán térképeket. Az első jelentős térképkészítő központok a 14. században Itáliában, elsősorban Velencében és Genovában, valamint Mallorcán, Palma városában alakultak ki. Portugália a sikeres felfedező utak és az 1494-ben megkötött tordesillasi szerződés révén, a világóceán hatalmas területén szerzett jogot a közlekedésre és a kereskedelemre. A ban, a portugál gyarmatbirodalom kiépítésével egy időben Lisszabon lett a tengerészeti térképészet újabb, meghatározó központja. A portolán térképek két különböző rendeltetésre készültek: az egyszerűbb megjelenésű, díszítetlen darabok a navigáció segédeszközei voltak, míg a díszes, nem kizárólag tengerészeti információkat hordozó darabok a szárazföldön, uralkodók, gazdag kereskedők asztalán fontos döntések meghozatalát segítették. A portolán térképek tudományos kutatásának kezdetétől sok elmélet született a térképek vetületi hátterével kapcsolatban. A portolán térképek vetületének kérdése azért fontos, mert ezek az első olyan gyakorlati célokra készített térképek, amelyeket a korabeli lehetőségekhez képest pontos méréseken alapuló, tudományos módszerekkel állítottak elő. A második fejezetben összegyűjtöttem e térképtípus virágkorában ismert vetületeket, és bemutattam a portolán térképek vetületével kapcsolatban kialakult elméleteket. A leggyakrabban feltételezett vetületek (a négyzetes hengervetület, Marinosz meridiánban hossztartó hengervetülete, a sztereografikus vetület és a 110

2 Mercator-vetület) által meghatározott partvonalrajzot összehasonlítottam az OSZK Cod. Lat Medi aevi No. 353 jelzetű portolán térkép rajzolatával. Az összehasonlítás során a térképet először georeferálással a megadott vetületekbe torzítottam, majd georeferálás nélkül a vetületek által meghatározott partvonalrajzot a térkép fölé helyeztem. Végül a térképet összehasonlítottam Mercator 1569-ben készített világtérképével, amely az első Mercator-vetületben készített térkép volt. A két térkép rajzolatának különbségeit kontrollpont-párok felvétele után torzulási hálózattal jelenítettem meg. A vetületek vizsgálata során kiderült, hogy az OSZK név nélküli térképe a vonalszakaszonként látható részleges egyezések ellenére egyik vetülettel sem azonosítható teljes egészében, azonban a térkép rajzolatához jól illeszthető a sztereografikus vetület és a Mercator-vetület. Az is kiderült, hogy a Földközi-tenger keleti medencéjét és a Fekete-tenger területét kb. 7 fokos északi irányú elfordulással ábrázolták. Mindez azt az elméletet igazolja, amely szerint a térképeket planimetrikus módszerrel készítették. A harmadik fejezetben a középkori Magyar Királyság területét részletesen feltüntető portolán térképeket időrendben, rövid történelmi összefoglalás keretében mutattam be. A Magyarországra vonatkozó térképi adatokat azonosítottam és rendszereztem. Az egyes térképek névanyagának összehasonlításakor megállapítottam, hogy a elejétől a portolán térképek Magyar Királyságra vonatkozó információinak mennyisége jelentősen lecsökkent. Ennek egyik oka lehet, hogy a részletes térképek elvesztek, vagy elhasználódtak az idők során, de a változást Közép-Európa külpolitikai és Magyarország bel-politikai eseményei is okozhatták. Azok a térképek, amelyeken a Dunát és Közép-Európa egyéb folyóit is feltüntették, képet adnak a Földközi-tengertől és a Fekete-tengertől az Európa belső területei felé vezető folyami útvonalakról, vagyis ezeken az elsősorban tengerhajózási térképeken a korabeli nemzetközi kereskedelem folyami útvonalai is láthatók. A negyedik fejezetben a Magyarországon található portolán térképeket mutattam be. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában egy i Benincasa-atlaszt, egy i, név nélküli térképet, Térképtárában pedig két Hessel Gerritsz által, a 17. század első felében készített térképet őriznek. Ezek mellett további három portolán jellegű kéziratos térkép és öt fakszimile kiadású portolán térkép is a gyűjtemény részét képezi. Kutatásom szempontjából a i név nélküli portolán térkép kiemel- 111

3 kedően fontos. Disszertációmban ezt a térképet több szempont alapján összehasonlítottam Battista Agnese, velencei térképkészítő mester két, 1546-ban és 1553-ban készített atlaszának térképlapjaival, megvizsgáltam a három térkép névanyagát, a partvonalak rajzolatát és a jellegzetes dekorációs elemeket. Megállapítottam, hogy a Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép névanyaga és a partvonalak rajzolata, minimális eltérésekkel, megegyezik az Agnese-atlaszokban látható névanyaggal és partvonalrajzzal. A dekorációs elemek megjelenítése a két atlasz alapvető stilisztikai különbségei miatt csak Agnese későbbi munkájával mutatnak hasonlóságot, és bizonyos elemek esetén egyezést. Az összehasonlítás eredménye alapján kijelenthető, hogy az OSZK név nélküli portolán térképe ugyanazon térképszerkesztési és -díszítési elvek alapján készült, mint az Agnese-atlaszok vizsgált térképlapjai. Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a név nélküli térképet Battista Agnese műhelyében készítették. A i Benincasa-atlaszt a rajzi szerkesztés részleteinek megismerése céljából vizsgáltam. A felnagyított részletek megfigyelésével megállapítottam, hogy az egyes térképi elemcsoportok milyen sorrendben kerültek fel a pergamenre. A kutatók egy csoportja úgy gondolja, hogy a portolán térképeken látható irányvonalak egyben a térképek szerkesztővonalai is. A Benincasa-atlasz lapjain megfigyeltem, hogy az irányvonalak hálózatát a partvonalak felrajzolása után szerkesztették fel a lapokra, így ezeket a vonalakat nem használhatták a partvonalak rajzolatának kialakításában. Térképtörténeti kutatásokban az egyszerű képfeldolgozástól a képpontok vetületi pontokká alakításáig egyre több területen lehet kihasználni a digitális eljárások által nyújtott lehetőségeket. Lehetőség van a térképek torzulási viszonyainak grafikus megjelenítésére, azonban jelenleg nem létezik olyan széles körben elterjedt számítástechnikai alkalmazás, amely a régi térképek vetületének vizsgálatát is lehetővé tenné. A portolán térképeken megjelenő magyar tartalom összetételének és a változás okainak elemzése további történeti kutatások tárgya lehet. Emellett szükségesnek tartom az OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép összehasonlítását további, Battista Agnese műhelyéből származó, értékelhető állapotban fennmaradt önálló térképekkel annak érdekében, hogy teljes képet kapjunk az OSZK birtokában lévő portolán térkép eredetéről. 112

4 FÜGGELÉK 1. A porto és a lano latin szavak jelentése 202 porto, 1. visz, hord, szállít (kül. valami nagyot és nehezet); 2. (átv.) hoz portus, 1. rév, kikötő; 2. folyó torkolata; 3. raktár, tárház; 4. ház, mint menhely lana, 1. gyapjú; 2. (költ.) gyapjúhoz hasonló tárgyak, pl. bizonyos gyümölcsök és levelek pelyhe, pihéje, lágy tollak, vékony fellegek s több effélék. Különösen: gyapot, pamut. lano, 1. gyapjút hord. 2. A bőr szó latin változatai: 203 vellus, 1. lenyírt gyapjú; 2. gyapjas bőr, gyapjú; 3. minden állatbőr villus, 1. lombos szőr, állatokon coruim, 1. állatok lenyúzott, v. nyers bőre; 2. kikészített bőr; 3. növények kérge, héja; 4. borító, fedő, kemény réteg pellis, 1. rendesen nyúzott gyapjas és szőrös bőr; 2. katonasátor; 3. bőrköntös, bunda; 4. íróhártya, pergamen cutis, 1. bőr (finomabb, m. corium és pellis, többnyire ember bőre) tergum, 1. hát; 2. (átv.) bőr; 3. bőrből készült tárgyak aluta, 1. timsós bőr, jól kikészített lágy bőr 3. A disszertációban említett portolán térképek készítői Aguiar, Jorge de 15 Battista, Agnese Beccari, Francesco 14 Benincasa, Andrea Benincasa, Grazioso 1420 k Bianco, Andrea Bremond család Cabot, Sebastian 1474 k k. Canepa, Albino de Carignano, Giovanni század Cavallini, Giovanni Battista 202 FINÁLY (1884). 203 Uo. 113

5 Cavallini, Pietro Caveri, Niccolo de Collin, Pierre Cosa, Juan de la 1460 k Costa Miranda, José da Cresques, Abraham Cresques, Jafuda Dalorto (Dulcert), Angelino század Freducci, Angelo Freducci, Ottomanno 15 Gerritsz, Hessel 1580/ Ghisolfi, Francesco Giroldi, Giacomo 14 Gutierrez, Diego Homem, Etreas Homem, Diogo 1521 k Homem, Lopo eleje 1565 Huszain Raisz Szákin Yekí Csasmhar 18. század Lasso, Bartolomeu első fele 1590 Luís, Lázaro Maggiolo család 15 Maggiolo, Vesconte 1475 k Martines, Joan Medina, Pedro de? 1567 k. Mercator, Gerardus Millo, Antonio Oliva, Francesco k. Oliva, Joan 16 Oliva, Salvatore Ollive, François Olives, Bartolome Olives, Domingo Olives, Jaume Pareto, Bartolomeo Pizigano, Francesco 14. század Pizigano, Marco 14. század Prunes, Matteo Prunes, Vicente Reinel, Jorge Reinel, Pedro? 1542 k. Ribeiro, Diogo 15 Roselli, Petrus 114

6 Roussin, Augustin Russo, Jacopo Russo, Pietro Santa Cruz, de Alonso Sideri, Georgio Soleri, Guillelmus 14. század eleje 1399 Sparks, Edward 18. század Valseca, Gabriel Vaulx, Pierre de 16 Vaz Dourado, Fernão 1520 k Vesconte, Pietro század Viegas, Gaspar Viladestes, Mecia de 14 Virga, Albertin de 14 Volcius, Vincentius Demetrei 4. A portolán térképeken látható, déli és nyugati kereskedelmi útvonalak Budáról az Adria és Itália felé (szárazföldi és vízi út): Buda Veszprém Zákány Zágráb Zára Velence 2. Egy részletesebb útvonal Velence és Buda között: Velence Aquileia Laibach (ma Ljubljana) Pettau (ma Ptuj) Muraszombat Körmend Castro Ferrum (ma Vasvár) Veszprém Alba Real (ma Székesfehérvár) Buda vagy Strigonium (ma Esztergom) 3. Buda és Bécs között (vízi út): Buda Győr Moson Bécs vagy Buda Esztergom Győr Pozsony Bécs 4. Velence és Bécs között: Velence Aquileia Laibach (ma Ljubljana) Pettau (ma Ptuj) Muraszombat Körmend Szombathely Kőszeg Sopron Bécsújhely Bécs 5. A Budáról induló, Bécset elkerülő útvonal: Buda Esztergom Nagyszombat Holics Brünn 204 MAGYAR KÓDEX (1999): 368. o. 115

7 5. Agnese fennmaradt portolán térképei az alábbi gyűjteményekben találhatók: Franciaország Párizs: Bibliothèque national de France Rés. Ge B 1134 (A Földközi-tenger keleti medencéje, 1540) Rés. Ge B 9945 (Földközi-tenger, Atlanti-óceán, 1543 k.) Rés. Ge B 2131 (1550 k. Földközi-tenger, Fekete-tenger és Észak-Afrika) 2. Németország Göttingen: Niedersächsische Staats- und Universitätsbibliothek Cod. MS. Mapp. 9. (Földközi-tenger és Közép-Európa) Wolfenbüttel: Herzog August Bibliothek (1514) Cod. Guelf. 100 Aug. 2º (Földközi-tenger) 3. Olaszország Catania: Biblioteca Regionale Universitaria MS. U. 85 (1562) Parma: Arcivio di Stato A.S.Pr., Raccolta Mappe e Disegni, vol. 62, n Amerikai Egyesült Államok Arlington: Universtity of Texas at Arlington Library 50/1 205 ASTENGO (2007): o. 116