Portolán térképek kartográfiai vizsgálata digitális eljárással

Átírás

1 Portolán térképek kartográfiai vizsgálata digitális eljárással Irás Krisztina Doktori (PhD) értekezés Eötvös Loránd Tudományegyetem Földtudományi Doktori Iskola A Doktori Iskola vezetője: Dr. Gábris Gyula egyetemi tanár Térképészet Doktori Program Programvezető: Dr. Klinghammer István akadémikus, egyetemi tanár Témavezető: Dr. Török Zsolt egyetemi docens Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék Budapest 2010

2 TARTALOM ELŐSZÓ 7 BEVEZETÉS 9 1. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK LEÍRÁSA A PORTOLÁN TÉRKÉP MEGNEVEZÉSÉNEK VÁLTOZATAI A portolán térkép megnevezése idegen nyelveken A portolán térkép névmagyarázata a magyar szakirodalomban A PORTOLÁN TÉRKÉPEK EREDETE A portolán térképek megjelenésének térképtörténeti háttere A portolán A portolán térképek kialakulásának elméletei A legrégebbi portolán térképek és portolán atlaszok A PORTOLÁN TÉRKÉPEK HASZNÁLATA TÉRKÉPÉSZETI KÖZPONTOK Itáliai központok Katalán központok Portugál központok Francia központok A PORTOLÁN TÉRKÉP JELLEGZETESSÉGEI A rajzolás technikája A portolán térképek és atlaszok által bemutatott terület A térképek tájolása A mágneses deklináció megjelenése a térképeken Méretarány A földrajzi fokhálózat jelölése Az irányvonalak rendszere Szélirányok A TÉRKÉPI TARTALOM ITÁLIAI STÍLUS, KATALÁN STÍLUS CÍM ÉS KERET 37 2

3 2. A PORTOLÁN TÉRKÉPEK VETÜLETÉNEK KÉRDÉSEI NAVIGÁCIÓ A TENGEREN A PORTOLÁN TÉRKÉPEK KORÁBAN A PORTOLÁN TÉRKÉPEK KORÁBAN ISMERT TÉRKÉPI VETÜLETEK A PORTOLÁN TÉRKÉPEK VETÜLETÉVEL KAPCSOLATOS ELMÉLETEK A térképeknek nincs vetületi alapja A térképeknek van vetületi alapja Kartometriai vizsgálattal meghatározott vetületek AZ OSZK COD. LAT. MEDI AEVI NO. 353 JELZETŰ TÉRKÉP LEHETSÉGES VETÜLETÉNEK VIZSGÁLATA Vetületekkel való összehasonlítás a térkép georeferálásával Vetületekkel való összehasonlítás a térkép georeferálása nélkül Torzulási hálózat felrajzolása kontrollpontokkal A MAGYAR KIRÁLYSÁG ÁBRÁZOLÁSA PORTOLÁN TÉRKÉPEKEN A 14. SZÁZAD ELSŐ FELÉTŐL A 16. SZÁZAD VÉGÉIG I. KÁROLY KORA Az árumegállító jog, jus stapuli Külföldi kereskedők a Magyar Királyságban A Cortona-térkép, ismeretlen szerző, 14. század eleje Angelino Dalorto (Dulcert) térképei, 14. század első fele Az 1325/30-ban készített térkép magyar vonatkozásai Az 1339-ben készített térkép magyar vonatkozásai Figyelemreméltó részletek mindkét térképen Az Angelino Dalortónak tulajdonított harmadik térkép Ismeretlen szerző térképe, 14. század első fele I. LAJOS KORA Francesco és Marco Pizigano térképe, A Katalán atlasz, 1375 k MÁRIA ÉS ZSIGMOND KORA Mária kora Guillelmus Soleri térképe, 1385 k Zsigmond kora 69 3

4 Giacomo Giroldi térképe, 15. század eleje Mecia de Viladestes térképe, A MAGYAR KIRÁLYSÁG A 15. SZÁZADBAN Mátyás kora MAGYARORSZÁG A SZÁZADBAN Juan de la Cosa világtérképe, Vesconte de Maiolo térképe, OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térkép, 16. század közepe Diogo Homem munkái, Fernão Vaz Dourado munkái, 1570 és Georgio Sideri munkái, A MAGYARORSZÁGON TALÁLHATÓ PORTOLÁN TÉRKÉPEK AZ OSZK COD. LAT. MEDI AEVI NO. 353 JELZETŰ PORTOLÁN TÉRKÉP SZERZŐJÉNEK AZONOSÍTÁSA Teleki a névtelen hajózási térkép -ről A név nélküli térkép összehasonlítása Battista Agnese munkáival Battista Agnese élete és munkái Agnese munkáinak csoportosítása Az összehasonlítás Névrajz Partvonalak Közép-Európa és a Duna vonala Vízhálózat Települések Irányrózsa Szélfejek Uralkodók Egyéb jellegzetes térképi elemek A PORTOLÁN ATLASZ ÉS A KÉT TÉRKÉP Grazioso Benincasa hajózási atlasza, 1474 (Velence, OSZK Fol. Ital. 8.) Grazioso Benincasa élete és munkái 102 4

5 Az atlasz, 1474 (Fol. Ital. 8.) A térképi elemek szerkesztése A lapok közötti átfedés Az atlasz jelentősége Hessel Gerritsz élete és munkái Az Indiai-óceán térképe, Az Atlanti-óceán térképe, PORTOLÁN JELLEGŰ KÉZIRATOS HAJÓZÁSI TÉRKÉPEK Edward Sparks térképe a Roatán-szigetről, Oran vidékének hajózási térképe, ismeretlen szerző, 1760 k A Fekete-tenger arab nyelvű térképe, 1769 k FAKSZIMILE PORTOLÁN TÉRKÉPEK AZ OSZK TÉRKÉPTÁRÁNAK GYŰJTEMÉNYÉBEN 109 ÖSSZEFOGLALÁS 110 FÜGGELÉK 113 KÉPEK 117 A KÉPEK FORRÁSA 141 RÖVIDÍTÉSEK 142 IRODALOM 143 REZÜMÉ 149 SUMMARY 150 5

6 TÁBLÁZATOK 1. A szélirányok megnevezése és jelölése a portolán térképeken A 17. század előtt ismert vetületek A térkép elforgatásának és átméretezésének adatai a Földközi-tenger keleti medencéjének és a Fekete-tenger partvonalának részleges illeszkedéséhez Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1325/30-ban készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek Angelino Dalorto (Dulcert) 1339-ben készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek egy ismeretlen szerző 14. század elején készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek Francesco és Marco Pizigano 1367-ben készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek a Katalán atlaszban, Abraham és Jafuda Cresques, 1375 k Magyar földrajzi nevek Guillelmus Soleri 1385 k. készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek Mecia de Viladestes 1413-ban készített portolán térképén Magyar földrajzi nevek a 15. század második felében készített portolán térképeken Magyar földrajzi nevek a Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű portolán térképen Magyar földrajzi nevek Diogo Homem munkáin 1557 és 1576 között készített munkáin Közép- és Dél-Itália tengerparti névanyaga Az Ibériai-félsziget tengerparti névanyaga Közép-Európa névanyaga Uralkodók a fakszimile atlaszok Európa térképei által bemutatott területen és az OSZK Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű térképén 99 6

7 ELŐSZÓ A magyar kartográfia-történeti szakirodalomban a portolán térképekről kevés szó esik. A reneszánsz és a földrajzi felfedezések jellegzetes műveinek tekintett tengerhajózási térképeket röviden, rendszerint a magyar történelemi és térképtörténeti eseményektől függetlenül tárgyalják. A Magyar Királyság nem törekedett a világóceánok és az ismeretlen kontinensek meghódítására, és a Földközi-tengeren zajló élénk kereskedelem is csak közvetetten hatott a magyar gazdaságra. Ismereteink szerint magyar vagy magyar származású szerző nem készített portolán térképeket. Mindez együtt indokolhatná a portolán térképek részletes leírásának hiányát, azonban e több száz éves térképritkaságok széles körben ismert és kevésbé ismert darabjain értékes, Magyarországra vonatkozó tartalom is megjelenik. A kutatásnak és a disszertáció megírásának három célkitűzése volt: 1. A portolán térképek általános jellemzőinek bemutatása és a térképek eredetének, egyes elemeinek és vetületének vizsgálata során kialakult, olykor ellentmondásos tudományos vélemények és kutatatási eredmények ismertetése; 2. A középkori Magyar Királyság területét részletesen feltüntető portolán térképek bemutatása rövid történelmi összefoglalás keretében, és a Magyarországra vonatkozó térképi tartalom rendszerezése és értékelése; 3. Az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött Cod. Lat. Medi aevi No. 353 jelzetű, 16. századi portolán térkép elemzése és szerzőjének meghatározása, valamint a Könyvtárban őrzött 15. századi portolán atlasz és két további portolán térkép bemutatása. A magyar közgyűjtemények közül egyedül az Országos Széchényi Könyvtár rendelkezik portolán térképekkel. A két legrégebbi példány, egy 15. századi Benincasa-atlasz és egy ismeretlen szerző 16. századi portolán térképe, a Kézirattár gyűjteményébe tartozik. Ezek mellett még két 17. századi, Hessel Gerritsz által készített térkép, néhány későbbi portolán jellegű hajózási térkép és öt fakszimile kiadású portolán térkép található a Térképtár gyűjteményében. Az adatok és a képanyag összegyűjtésében a kis mértékű magyar szakirodalmi feldolgozottság miatt, elsősorban idegen nyelvű tanulmányokra és közleményekre 7

8 támaszkodhattam. A disszertációban bemutatott és feldolgozott anyagokat Magyarországon a Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék könyvtárában, valamint az Országos Széchényi Könyvtárban, Portugáliában a Portói Egyetem Könyvtárában, a Portugál Nemzeti Könyvtárban (Biblioteca Nacional de Portugal, Lisszabon), a lisszaboni Központi Tengerészeti Könyvtárban (Biblioteca Central da Marinha) és a Lisszaboni Földrajzi Társaság Könyvtárában (Biblioteca da Sociedade de Geografia de Lisboa), Svájcban a Zürichi Központi Könyvtárban (Zentralbibliothek Zürich) végzett kutatómunka során gyűjtöttem össze. * A disszertáció elkészítésében nyújtott segítségért köszönettel tartozom Dr. Klinghammer Istvánnak, Dr. Zentai Lászlónak, Dr. João Carlos Garciának (Portói Egyetem), Dr. Corradino Astengónak (Genovai Egyetem), Dr. Györffy Jánosnak értékes tanácsaikért és javaslataikért, Dr. Plihál Katalinnak, Danku Györgynek és Verebiné dr. Fehér Katalinnak, akik minden segítséget megadtak a téma forrásainak felkutatásában, Gede Mátyásnak, Horváth Ildikónak, az ELTE Térképtudományi Tanszék munkatársainak, valamint témavezetőmnek Dr. Török Zsoltnak. Budapest, január 2. Irás Krisztina 8

9 BEVEZETÉS A portolán térképek kutatása a 19. században kezdődött. Átfogó, leíró jellegű összegzés azonban csak kevés született. Elsőként A. E. Nordenskiöld ( ) finnországi svéd tudós 1897-ben kiadott Periplus. An essay on the early history of charts and sailing directions című munkájában, számos térkép reprodukciójával illusztrálva, összefoglalta mindazt, amit e térképtípus keletkezéséről és jellegzetességeiről tudni lehet. Ez a méretében és jelentőségében egyaránt grandiózus mű megjelenése óta elsőrendű forrása minden portolán térképekkel foglalkozó kutatásnak. A portolán térképek újabb összefoglaló ismertetése az 1987-ben elindított History of Cartography Project elnevezésű hosszú távú, nagyszabású vállalkozáshoz kötődik. A projekt alapítói (J. B. Harley és David Woodward) és a szerkesztők célja a térképek és a térképészet történetének a teljesség igényére törekvő, tudományos bemutatása. A szerzők térképtörténettel foglalkozó, nemzetközileg elismert kutatók. E többkötetes mű egy-egy fejezetében olvashatunk a 16. század előtti portolán térképekről (Tony Campbell, 1. kötet, 1987) és a századi portolán térképekről (Corradino Astengo, 3. kötet, 2007). A térképtörténet különféle területein végzett kutatások eredményeit közlő szakmai folyóiratok közül kiemelkedik az Imago Mundi elnevezésű, nemzetközi folyóirat, amely hosszú fennállása és szakmai igényessége révén a fent említett művek mellett szintén elsőrendű forrásnak tekinthető. A nemzetközi szakirodalomban több olyan monográfia ismert, amely egy-egy ország vagy egy-egy szerző portolán térképeit mutatja be (például Ricardo Cerezo Martínez: La cartografía náutica española en los siglos XIV, XV y XVI vagy Armando Cortesão A. Teixeira da Mota: Portugaliae Monumenta Cartographica). Az egyes portolán térképekkel kapcsolatos kutatások eredményei különböző szakmai folyóiratokban jelennek meg. A portolán térképekről a magyarnyelvű térképtörténeti szakirodalomban Stegena Lajos Térképtörténet és Papp-Váry Árpád Térképtudomány. A pálcikatérképtől az űrtérképig című könyvében olvashatunk bővebben. 9

10 A kutatásaim során különféle módszerek alkalmazására volt szükség. A portolán térképek szerkesztésével kapcsolatos, a szakirodalomban felvetett elméleteket a Magyarországon található példányokon vizsgáltam. A térképek lehetséges vetületének tárgyalásakor a 16. századi térkép rajzolatát három különféle számítástechnikai eljárás alkalmazásával (georeferálással, georeferálás nélkül és torzulási hálózat felrajzolásával) hasonlítottam össze a szakirodalomban leggyakrabban említett vetületekkel. A rajzi szerkesztés sorrendje jól látható a 15. századi Benincasa-atlasz megfelelően felnagyított részletein. A Magyar Királyság területét is ábrázoló portolán térképeket időrendben, a fontosabb magyar kül- és belpolitikai eseményekkel párhuzamba állítva mutattam be. Az egyes térképek magyar névanyagát azonosítottam, és típus szerint csoportosítottam. A Széchényi Könyvtár birtokában lévő 16. századi portolán térkép szerzőjének meghatározásához a térképet két hasonló korú és hasonló stílusban készített, ismert szerzőjű térképlappal hasonlítottam össze. A névanyag vizsgálatához a földrajzi neveket két jellegzetes mintaterületen (Közép- és Dél-Itáliában, valamint az Ibériaifélszigeten) gyűjtöttem össze. A nevek leírásában megtartottam a térképeken látható írásmódot. A partvonalak rajzolatának egyezését kétféle digitális módszerrel, a digitális képek egymásra montírozásának egyik formájával és a kontrollpontok felvételén alapuló torzulási hálózat felrajzolásával vizsgáltam. Az egyéb térképi elemeket típus szerint csoportokra bontva hasonlítottam össze. A vizsgálatok során figyelembe kellett venni a rendelkezésre álló térképek fizikai állapotát, mert a kopások és a sérülések miatt az egyes példányok csak részlegesen értékelhetők. 10