Termelési-szolgáltatási- műveletek (ember-gép rendszer) Logisztikai folyamat Információáramlás i-edik állapot Anyag-, eszköz- és emisszióáramlás (i+1)-edik állapot Energiaáramlás Értékáramlás Pénzáramlás Munkaerőáramlás 1. ábra A fogalmi rendszere
Logisztikai alapelvek: a megfelelő minőségű anyag, a megfelelő mennyiségben, a megfelelő helyről, a megfelelő helyre, a megfelelő módon és eszközzel, a megfelelő időben, a megfelelő költséggel.
1. táblázat A i állapotváltozási mátrix Logisztikai műveletek Á l l a p o t v á l t o z á s Művelet Hely Idő Menynyiség Minő Energia Információ Érték- ség változás változás Szállítás xx xx xx xx xx Rakodás x x x x x x Tárolás-rakodás xxx x x x Csomagolás x x xx x x x Anyag- Áramlás ERKE képzésbontás Gyűjtés, osztályozás Ellenőrzés, állapotfelügyelet Információ gyűjtés, áramoltatás, feldolgozás és tárolás Információáramlás Ener gia Emisszió x xx (x) x x x x x xx x x x x x xx x x xxx Kommunikálás a x x xx rendszerrel Energiaáramlás x x
Milyen kihívásokat kell a logisztikának kezelni, magas szinten megoldani a globalizált világban? A termelés globalizációja következtében teljesen átalakul a termelő vállalatok struktúrálódása. Ennek következtében a felhasználó közelébe helyezik a termelés utolsó fázisait, döntő mértékben termék- ill. részegység-összeszerelő üzemek jelennek meg ilyen pozícióban. Ennek következtében nagy-számú - részben hazai - beszállítóval kerülnek kapcsolatba ill. jelentős a felhasználóhoz történő kiszállítás. Mind a multinacionális cégek versenyképessége, mind a hazai beszállítók térnyerésének meghatározó feltétele a fejlett i rendszer kiépítése.
A az az eleme a termelési rendszernek, amelynek döntő része nem importálható, jelentős mértékben függ a helyi adottságoktól, körülményektől. Könnyen belátható, hogy a globalizáció a termelési szférában kiemelt szerepet juttatott a logisztikának. Az egy telephelyes termelési struktúra visszaszorul a sok telephelyes, hálózatszerűen működő rendszerek megjelenésével, ill. elterjedésével, amelynek elemei az összeszerelő üzemek, beszállítók, elosztóraktárak és felhasználók. A nagyméretű, hálózatszerűen működő rendszerben a belső (intern) mellett hatványozottan nagy szerepet kap a külső (extern), vagyis a közlekedési pályán futó. Ezen rendszerek koordinálását, irányítását a magas fokú kooperáció, - a jelenlegi informatikai adottságokat kihasználni tudó - telekooperáció jellemzi.
A fejlesztése nagy szerepet játszik a következő kérdések megválaszolásában: a multinacionális cégek versenyképessége, helyben maradása biztosítható-e akkor, amikor az EU-ba közeledve ill. lépve a munkaerő ára növekszik, a kedvezmények leépülnek, a beszállítók sorában milyen arányt képviselnek a hazai kis- és középvállalatok ill. ezek milyen eséllyel kaphatnak külföldre beszállítási feladatokat, a külföldi tőke betelepedési, a hazai tulajdonú vállalatok piacszerzési esélyei hogyan alakulnak, a kialakuló ipari parkok, vállalkozói övezetek mennyire válhatnak sikeressé.
Az előzőekben vázolt, újszerű termelési struktúrában az extern és intern i rendszereknek a következő kérdéseket kell igény szerint megoldani: az alkatrészeknél, részegységeknél JIT-elvű (percre kész) beszállítást, a késztermékeknél JIT-elvű kiszállítást, a rendszer bármely tároló-raktározó egységénél minimális készletszintet, a hálózat adott két pontja között a minimális átfutási időt, a dinamikus változó termelési struktúra igényelte rugalmasságot, a i erőforrások konvertálhatóságát, a biztonságos és gyors vámkezelést, a szállítási idők rövidítését, az áruk, járművek követését, a vagyon- és személybiztonság növelését, a környezetterhelés csökkentését.
További i kihívások A logisztikára vonatkozó kihívások nem szorítkoznak csupán a termelési szférára, hanem a megye, a régió teljes működési területére kihatnak. Így a megoldandó i feladatok sorába tartoznak még: a szolgáltató egységek (pl. kórházak, pénzintézetek, kereskedelem, vendéglátás, kulturális- és sportlétesítmények stb.) anyag- és eszközigényének kielégítésére minimális és megbízható rendszerek kialakítása, a kommunális szolgáltatások (víz, szennyvíz, elektromos áram, gáz, kommunális hulladékgyűjtés stb.) optimális működtetését ellátó rendszerek létrehozása, amelyek a hálózatépítéshez, üzemeltetéshez, karbantartáshoz kapcsolódó anyag- és eszközellátást biztosítva, a szolgáltatás minőségét és színvonalát alapvetően befolyásolják,
nagyvárosoknál adódó: parkolási rendszerek hatékony kialakítása, automatikus parkolóházak létrehozása, működtetése, a létrejött áruházláncok áruellátását biztosító, városi közlekedést nem zavaró, környezetterhelést csökkentő lehetőségek feltárása, a településeknél, a régióban egyre növekvő odafigyelést és fokozódó tevékenységet igénylő i feladatok a következők: a háztartásokban, közületeknél keletkező elhasznált termékek, hulladékok szelektív gyűjtése, újrahasznosítási helyre juttatása, árvíz, tűzvész, más elemi csapás esetén gyorsan és eredményesen végrehajtható legyen a katasztrófa-elhárításhoz szükséges szállítórakodó eszközök, anyagok optimális diszponálása, egyre növekvő számú ipari parkok igényes és hatékony kiszolgálása, ellátása, a tranzit áruforgalomból, regionális együttműködésekből az EU-csatlakozásból adódó növekvő igények kielégítése.
Logisztikai szolgáltatások jelentős növekedése Növekszik a i vállalatok száma. Logisztikai Szolgáltató Központok hálózata, nemzetközi kooperációja alakul ki. Fokozódik a termelő és szolgáltató vállalatoknál a i feladatok outsourcingba való adása. A termelő vállalatok i szolgáltatásokat is felvállalnak. Virtuális i vállalatok különböző változatai, hálózatai jönnek létre. Fokozódik a különböző termelő- és szolgáltató vállalatok kooperációja (telekooperációja), a teljes szállítási láncot (supply chain) kell tudni működtetni. Egyre nagyobb szerepet játszik a a települések, régiók sajátos feladatainál.
AMCHAM (Amerikai Kereskedelmi Kamara 2004. december 4-i rövid állásfoglalása) Versenyképességünk egyik tartópillére: A LOGISZTIKA Magyarország számos olyan előnnyel rendelkezik, amelyek sikeres kihasználása esetén: a i szolgáltatások kiváló regionális központjává válhat A) Földrajzi elhelyezkedése központi elhelyezkedés, 3 EU tagországgal, 4 nem EU-s országgal határos. Duna folyam jelenléte. B) Az EU által meghatározott közlekedési folyosók IV., V., VII. és X. folyosók összeköttetést biztosítanak Nyugat-Európa, valamint UKRAJNA és a BALKÁN között. C) Jelenleg is kiépített infrastruktúra közlekedési infrastruktúra, informatikai infrastruktúra, i infrastruktúra.
Lehetőségek a logisztikában A cégek méretgazdaságossággal arányosan alakítják ki termelésüket: o regionális kiterjedésű gyűjtő-elosztó csatornák vagy tranzit ország leszünk, ill. maradunk, o ha egyszer kiépül a i infrastruktúra, azon nehéz változtatni, o hazánk a fejlett európai piacok és fejlődő keleti előállító bázisok i útkereszteződésénél helyezkedik el. Fejlesztési feladatok 1. Közlekedési infrastruktúra fejlesztése: közlekedési ágazatok közötti optimális megosztás, kombinált szállítás fokozása, folyami szállítás növelése, regionális repülőterek kiépítése. 2. Informatikai infrastruktúra fejlesztése elektronikus ügyintézés, kódok alkalmazása, elektronikus nyomkövetés, távadatátvitel kiterjesztése, virtuális vállalati modellek kialakítása, elektronikus kereskedelem általánossá tétele.
Logisztikai infrastruktúra fejlesztése Logisztikai szolgáltató központok, hálózatok létrehozása Logisztikai oktatás kiszélesítése Logisztikai kutatás megerősítése Regionális Tudáscentrumok i orientáltságának elérése II. Nemzeti Fejlesztési Tervben kiemelt téma Logisztikai központok, hálózatok létrehozása Regionális fejlesztés: Decentrumokból álló regionális i központ és virtuális hálózat Versenyképes Fejlesztési Pólus (Logisztika, mint kiemelt fejlesztés) Oktatás: MSc képzés: Logisztikai mérnök CNAM: Nemzetközi i menedzser képzés
A szállítási határidők rövidítése A hatékonyság fokozása Az átfutási idők csökkentése A vevői megelégedettség növelése A kapacitások maximális kihasználása A nemzetközi együttműködés fokozása Nagyfokú szállítóképesség elérése A környezetbarát technológiák alkalmazása Logisztikai célok Készletek minimalizálása A ráfordítások csökkentése, gazdaságosság növelése A rugalmasság megteremtése és fokozása Az áttekinthetőség növelése Alacsony környezet-terhelés (emisszió) A minőség biztosítása Belső- és külső újrahasznosítás fejlesztése 1. ábra Logisztikai célok
Vállalatvezetés-menedzsment Vállalati Stratégiai szint Operatív szint Taktikai szint Alapanyagrendelés Alapanyag Beszerzési Szállítási feltételek meghatározása. Szállító partnerek kiválasztása. Szállítóeszközök, raktárak, raktári berendezések megválasztása. Megrendelések diszponálása. Határidők meghatározása. Átrakás Szállítás Rakodás Ellenőrzés Egységrakomány bontás képzés Tárolás Termelési Termelés és gyártás tervezése. Anyagáramlás meghatározása. Anyagmozgató rendszer tervezése. Informáciáramlás tervezése. Logisztikai rendszer irányítása, ellenőrzése. Piaci igények felmérése, értékelése. Megrendelések lebonyolítása. Szállítóeszközök, raktárak, rakodó eszközök. Sorrendtervezés. Visszjárat tervezés és irányítás. Szervízellátás. Gyártásszerelés Munkahelyi kiszolgálás Műveletközi szállítás, tárolás Komissiózás Logisztikai koncepció Logisztikai rendszerek tervezése i rendszerek irányítása és ellenőrzése Logisztikai szervezet Ellátási,- elosztási Késztermékek tárolása, osztályozása Csomagolás Egységrakomány képzés Berakás Kiszállítás Hulladék beszállítás és újrahasznosítás Hulladékgyűjtőhelyek meghatározása. Hulladékgyűjtő rendszer tervezése és irányítása. Hulladékhasznosítási i rendszer tervezése és irányítása. Hulladék tárolás, osztályozás, rakodás, szállítás Hulladék visszaszállítás késztermék rendelés Késztermék Hulladék Felhasználók Logisztikai vállalat Beszállítók Hulladékhasználók
Elosztó raktár Bank Logisztikai vállalat VÁM Adó, Tbj Felhasználók Vállalat Vállalati m enedzsm ent (Logisztikai menedzsment Tulajdonosok Pénzügyszámvitel Termelési rendszer (Term elés tervezés és irányítás) Bér- és munkaügy Humán politika Vállalati i rendszer Beszerzési (ellátási) Termelési (gyártási) Elosztási (értékesítési) Hulladékkezelés, újrahasznosítás logisztikája Marketing Beszerzési piac Elosztó raktár Értékesítési piac 2. ábra Termelő vállalat i rendszerének kapcsolatai
beszerzés beszállítás alapanyag raktár kiszállítás készáru raktár termelés értékesítés megrendelés feldolgozás megrendelés információ áramlás anyagáramlás 3. ábra Az egyszerűsített üzemi i rendszer anyag- és információáramlása R 1 R 3 R 5 R n+1 Alapanyag BT M 1 S 1 S 2 R 2 R 4 T 1 R n M n S n+1 R n+2 KT Késztermék, hulladék 4. ábra Termelési folyamat anyagáramlása Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Technológiai művelet (anyag, termék tulajdonsága megváltozik) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] Ű T i - Tárolási művelet [i=1... m]
Multinacionális vállalat i menedzsmentje A. Leányvállalat i menedzsmentje B. Leányvállalat i menedzsmentje Multinacionális vállalat Beszerzési Termelési Elosztási Taktikai operatív szint A. Leányvállalat Beszerzési Termelési Elosztási Beszerzési Termelési Elosztási B. Leányvállalat Taktikai operatív szint 5. ábra Multinacionális vállalat i rendszere
LOGISZTIKA Makro Közlekedési Kereskedelmi Postai Logisztikai szolgáltató központ Mikro Vállalati Vállalati Beszerzési Termelési Elosztási Hulladékkezelési és újrahasznosítási Szolgáltatási Katonai Raktár 6. ábra A i rendszerek tagozódása I. LOGISZTIKAI RENDSZEREK Inter (Belső ) Extern (Külső ) Termelő vállalat Szolgáltató vállalat Egészségügyi Kommunális Kereskedelmi Közlekedés Posta Pénzintézet Karbantartás Kultúrális Országon belüli Közigazgatás City Település Régió Hálózatszerű Termelőszolgáltató Euro Áruellátás Kultúra, oktatás, egészségügy, sport Katasztrófa elhárítás Építkezések, közlekedés építés Közlekedés, posta, pénzellátás Turizmus, vendéglátás Hulladék, elhasznált termék gyűjtése Rendfenntartás, biztonság Országok között Globális 7. ábra A i rendszerek tagozódása.
NLSZ 1 NLSZ i NLSZ k hulladék q A q E BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 1 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: nincs anyagkilépés csak hulladék egy telephely Példa: kórház, szálloda Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató NLSZj - nem i szolgáltató 8. ábra Szolgáltatások i rendszere (1. modell) LSZ 1 LSZ 2 LSZ 3 hulladék q A q EE BEMENŐ RAKTÁR AR ER HULLADÉK RAKTÁR hulladék q H LSZ 4 LSZ j LSZ m hulladék Jellemzők: Belépés: anyag (q A ), eszköz (q E ) Kilépés: anyag, áru (q A ), hulladék (q H ) A szolgáltatás az anyagra is irányul egy telelphely Jelölések: AR - alapanyagraktár ER - elhasznál termékek raktára LSZj - i szolgáltató KILÉPŐ ÁRU áru q T 9. ábra Szolgáltatások i rendszere (2. modell)
10. ábra Szolgáltatás i rendszere (3. modell) R 1 R 3 R 5 R n+1 Elhasznált termék, eszköz Termék, eszköz BT SZ 1 T SZ n S 1 1 S 2 S n+1 R 2 R 4 R n R n+2 11. ábra Szolgáltatási folyamat anyagáramlása KT Termék, eszköz, hulladék Ahol: BT - Bemenő tároló KT - Kimenő tároló M i - Szolgáltatási művelet (nincs anyag, termék átalakulás, csak használódás) [i=1... n] S i - Szállítási művelet [i=1... n+1] R i - Rakodási művelet [i=1... n+2] T i - Tárolási művelet [i=1... m]
Bank Vám Termelővállalat Kereskedelmi vállalat Fuvarozó vállalat Szállítmányozó vállalat Felhasználó vállalat Biztosító Hálózati szintű információs kapcsolat Hálózati szintű i irányítás információs kapcsolatai Vállalati szintű irányítás Vállalati szintű információs kapcsolat Vállalati szintű i irányítás információs kapcsolatai Ellátás Gyártás Elosztás Rakodás, belső mozgatás irányítása Alapanyagraktár irányítása Gyártásirányítás Készáruraktár irányítás Rakodás, szállításirányítás Logisztikai alapfolyamatok 12. ábra A i információs hálózat felépülése
Hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató rendszerek logisztikája Minek a következtében jöttek létre a hálózatszerű i rendszerek? Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott a gazdaság struktúrája, felépítése, a benne termelési ill. szolgáltatási tevékenységet befolyásoló szervezetek, szerződések és jelentős átalakuláson mentek át. Ha megvizsgáljuk a gazdaság átstruktúrálódásának mutató rugóját, akkor a következők nevezhetők meg: a termékeknél a fogyasztói piacok által megkövetelt rendkívüli mértékben differenciált igények a termékek rövid élettartam ciklusai nem teszik versenyképessé, ha csak nemzet igényire alakítanánk ki a termelést, ezért az egész világra kiterjedő multinacionális cégek jönnek létre, a nemzeti piacok helyett nemzetközi piacok alakulnak ki, létrejött a termelés globalizációja, a vállalatok versenyképességének a fokozása szükségessé teszi, hogy szabaduljon meg minden olyan tevékenységtől, amely a meghatározó feladataitól csak kisebb hatékonysággal tudja végezni, így általánossá vált a
termelés melységének a csökkentése, amelyek eredményezik, hogy kis túlzással a termelő vállalatok két csoportba sorolhatók: összeszerelő vállalatok és beszállítók, a tevékenységek egy részét vállalkozásokba adják ki (outsourcing), fokozódik, mert az információs technológia fejlődésével lényegesen hatékonyabbá vált a vállalatok közötti kooperáció (telekooperáció) a szolgáltatásokat végző egységeknél is jelentős integrációjátszódott le, nagy méretű nemzetközi szolgáltató szervezetek jöttek létre (pl. áruház láncok, energiaszolgáltatások, kommunális szolgáltatók, karbantartó szervezetek), a termelési- és szolgáltatási feladatok kis- és középvállalatok, vállalkozások, csak akkor tudnak versenyképessé válni, ha szoros együttműködést alakítanak ki, virtuális vállalatokat, ill. virtuális hálózatokat alakítanak ki, a fenntartható fejlődés következtében a gazdaság nyitott láncból zártláncú gazdasággá alakul át, amelyek következtében ki kell alakítani a hulladékok elhasznált
termékek újrahasznosítását,amelyhez a termelő-, szolgáltató vállalatokat, közületeket és a háztartásokat gyűjtő rendszerbe, hálózatokba kell szervezni. Az előzőekben leírtakból következik, hogy a termelési szervezetekre napjainkban nem jellemző az egy telephelyes elhelyezés, hanem hasonlóan a szolgáltatásokhoz sok telephelyek egyre fokozódó méretű hálózatokká alakultak, sokszor a nemzeti határokon túlnőve. A hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató igen jelentős mértékben megnövekszik a szerepe, mert az anyagáramlás viszonylatai kiterjednek, összehangolásuk csak fejlett információs technológiai eszközök felhasználásával képzelhető el. Ezért a hálózatszerűen működő termelő-szolgáltató (nem i szolgáltatót értve) rendszert csak logisztikával integráltan kell és lehet értelmezni. A hálózatszerűen működő, logisztikával integrált rendszerek sajátosságai a következők: jelentős mértékben megnövekszik az extern (külső) szerepe, de szigorúan az intern (belső) logisztikával integráltan, összehangoltan kell kezelni, az intern nem lehet fekete doboz, megsokszorozódnak a i szolgáltató vállalatok,
a i szolgáltató vállalatok hatékony működtetése sok esetben olyan virtuális vállalat hálózat kialakítását kívánja meg, amelyben jelen vannak a termelő, szolgáltató, felhasználó (fogyasztó) és i egységek, a hálózatszerű működés lehetővé teszi az ellátási lánc működtetését, előnyeinek érvényesítését.
beszállítók B 1 B i B n alkatrész, szerelvény elosztó raktárak...... AER 1 AER j AER m összeszerelő üzemek...... SZÜ 1 SZÜ λ SZÜ p készáru elosztó raktárak...... KER 1 KER ε KER r felhasználók F 1... F ω... F u 13. ábra Hálózatszerűen működő logisztikával integrált termékösszeszerelő rendszer felépítése
14. ábra A globalizált temelésellátási-elosztási lánc elemei
DSC P P B C C T VLC T C C DSC B DSC T DSC anyagáram informinformációáram VLC: Virtuális Logisztikai Központ P: termelõ vállalat DSC: gyûjtõ- és elosztó raktárközpont T: szállítási vállalat C: vevõ B: bank 15. ábra A virtuális vállalat modellje
16. ábra A zártláncú gazdaság virtuális i rendszere
Vevõi igények Raktározás Raktározás Raktározás Raktározás Alapanyag elõállítás Ellátási Alapanyag feldolgozás Ellátási Építõelem, alaktrész gyártás Ellátási Késztermék gyártás Ellátási Raktározás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Ellátás Logisztikai szolgáltatás Gyûjtõhely Gyûjtõhely Raktározás Raktározás Ellátási Szervíz szolgáltatás Ellátási Újrafeldolgozás Végfelhasználó vevõ Ellátási Ellátási Kiskereskedelem Nagykereskedelem Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Logisztikai szolgáltatás Vevõi igények 17. ábra Ellátási lánc (supply chain)
Ellátási lánc alapelve: az alapanyag előállításától a késztermék végfelhasználóhoz való eljuttatásig ill. a meghibásodott, elhasznált termék felújításáig, újrahasznosításig a teljes i lánc együtt menedzselhető, irányítható, széleskörű munkamegosztást és kooperációt kíván, világméretű i információs hálózat, széleskörben használható szoftverek szükségesek, a teljes ellátási lánc szűkíthető, akkor ha a szűkített ellátási lánc optimális rendszer jellemzői nem javíthatók ha bővítjük az ellátási láncot. Ellátási lánc menedzsment (SMC) előnyei: rövidíthető az átfutási idő, kapacitások jól konvertálhatók, jól kihasználhatók, kapacitások beruházásnál nélkül növelhetők, a vevőigények a legmagasabb szinten kielégíthetők, az optimális outsourcing ill. kooperáció alakítható ki, fejlesztések költségei megoszthatók, a fejlesztések összehangolhatók.