Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az I. NFT fenntarthatósági értékelése. Értékelı jelentés. 2010. augusztus 24.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés 2010. augusztus 24.

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Az I. NFT fenntarthatósági értékelése Értékelı jelentés 2010. augusztus 18.

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 2 Megbízó Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Fekete Gergely, projektfelelıs Balás Gábor, minıségbiztosítás Kidolgozó COWI Magyarország Kft. Projekt résztvevık Dócsné Balogh Zsuzsanna, projektvezetı Dr. Szabó Piroska, projektvezetı helyettes Timár-Geng Katalin, projektkoordinátor Szathmári Gergı Markó András Kun Krisztina Nováki Attila Thuránszky Miklós Udvardiné Balasházy Ilona Rausz Attila Nagy Andrea Projekt alvállalkozó Kirowski Zrt. (kérdıívek tömeges kiküldése)

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 3 Tartalomjegyzék 1 Vezetıi összefoglaló 6 2 Bevezetés 10 2.1 A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása 10 2.2 Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre 11 3 Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása 12 3.1 Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) 12 3.1.1 A Brundtland Bizottság által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom 12 3.1.2 A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata 13 3.1.3 Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai 13 3.1.4 Göteborgi célok 14 3.1.5 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai 16 3.1.6 Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) fenntarthatósági elıírásai 20 3.1.7 Agrár- és Vidékfejlesztés Operatív Program (AVOP) fenntarthatósági elıírásai 23 3.1.8 Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) fenntarthatósági elıírásai 26 3.1.9 Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) fenntarthatósági elıírásai 30 3.1.10 Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) fenntarthatósági elıírásai 33 3.1.11 Részletes Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2004) 36 3.1.12 Környezeti Fenntarthatósági Útmutató (2005) 43 3.1.13 Az 1. értékelési kérdés megválaszolása 44 3.2 A 2. értékelési kérdés megválaszolása 51

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 4 3.3 A fenntarthatóság érvényesítésének intézményi megoldásai (7. értékelési kérdés) 52 3.3.1 A végrehajtás intézményrendszerének bemutatása 52 3.3.2 A fenntarthatósággal kapcsolatos intézményrendszer és a fenntarthatósági útmutatók kialakulása, változása 54 3.3.3 A megvalósítás intézményi megoldásai és tipizálásuk 54 3.3.4 Az intézményi megoldások hatásmechanizmusai 58 3.3.5 A 7. értékelési kérdés megválaszolása 59 4 Az értékelési módszertan bemutatása 61 4.1 Az értékelési módszertan általános bemutatása, értelmezési sajátosságok megadása 61 4.2 Az értékelés viszonyítási pontjai 62 4.2.1 Intézkedési tipológia 62 4.2.2 Értékelési standardok elemzése 65 4.2.3 Hipotézisek meghatározása 72 4.3 EMIR adatok felhasználása 76 4.4 Dokumentumelemzés 79 4.5 Mélyinterjúk készítése 79 4.6 Mintavételezés alkalmazott módszertana a kérdıívek kiküldéséhez és az esettanulmányokhoz 81 4.7 Kérdıívek kiküldése 85 4.7.1 Általános kérdıívek kiküldése 86 4.7.2 Alminta kérdıívek kiküldése 87 4.8 Esettanulmányok készítése 88 4.9 Mőhelybeszélgetések 94 4.9.1 1. mőhelybeszélgetés 94 4.9.2 2. mőhelybeszélgetés 94 5 Az értékelés és eredményeinek bemutatása 95 5.1 EMIR adatok felhasználása 95 5.2 Dokumentumok elemzése, értékelése 97 5.2.1 A fenntartható fejlıdés mint horizontális elv érvényesülése a Regionális Operatív Programban 97 5.2.2 A kis- és középvállalkozások környezetvédelmi tevékenységének kutatása és fejlesztése címő értékelés 98 5.2.3 A Humánerıforrás-fejlesztési Operatív Program idıközi értékelése 101 5.2.4 KIOP indikátorok Módszertani javaslatok és indikátorok aktuális értékei 103 5.2.5 A KIOP Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése c. intézkedés értékelése 106

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 5 5.2.6 A KIOP környezetvédelmi intézkedések céljainak és hatékonyságának vizsgálata összefüggésben a hazai környezetvédelmi fejlesztési irányokkal 107 5.2.7 A KIOP állati hulladék kezelése intézkedés értékelése 108 5.2.8 Az I. NFT ex ante vizsgálata 109 5.2.9 Stratégiai környezeti vizsgálat a Regionális Operatív Program környezeti szempontú ex-ante értékelésének megalapozásához 109 5.2.10 A KIOP, AVOP, GVOP, ROP és HEFOP ex ante értékelései 111 5.2.11 A környezettudatos gazdálkodás és a fenntartható fejlıdés a szabályozás és az ellenırzés tapasztalatainak tükrében 117 5.3 Mélyinterjúk elemzése, értékelése 118 5.3.1 IH interjúk elemzése, értékelése 119 5.3.2 KSZ interjúk elemzése, értékelése 126 5.3.3 KvVM interjúk elemzése, értékelése 131 5.3.4 Interjúk eredményeinek összefoglalása 132 5.4 Kérdıívek elemzése, értékelése 134 5.4.1 Általános kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése 137 5.4.2 Alminta kérdıívekre beérkezett válaszok elemzése 149 5.4.3 A kérdıívhez beküldött kiegészítı vélemények értékelése 166 5.5 Esettanulmányok elemzése, értékelése 168 5.5.1 Központi projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése 169 5.5.2 Pályázatos projektek esettanulmányainak elemzése, értékelése 170 5.5.3 Indikátorok elemzése 172 5.5.4 Esettanulmányok értékelésének összegzése 175 5.6 Mőhelybeszélgetések elemzése, értékelése 181 5.6.1 1. mőhelybeszélgetés 181 5.6.2 2. mőhelybeszélgetés 182 6 Az értékelés eredményeinek összefoglalása 183 6.1 A hipotézisvizsgálatok eredményei és az értékelési kérdésekre adott válaszok (3-6., 8-12.) 183 6.2 Javaslatok a beavatkozások tartalmának és végrehajtásának javítására 198 6.3 Nyomon követési tábla 202 7 Rövidítések 205 8 Mellékletek 209

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 6 Az értékelés célja Az értékelés módszertana 1 Vezetıi összefoglaló A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság szempontjainak érvényesítéséhez az ÚMFT-ben. Az értékelés során alkalmazott elemzési módszerek: - EMIR adatok felhasználása Az EMIR adatbázisát elsısorban alapstatisztikák készítésére, az értékelési módszertanban szereplı feladatok szerinti leválogatásra lehetett használni. Másrészt egy-egy konkrét esetben szükséges volt a felmerülı kérdés megoldásához adatlekérést végezni. - Dokumentumelemzés A környezeti fenntarthatóság megjelenése szempontjából elemzésre kerültek az I. NFT dokumentuma, az operatív programok, programkiegészítı dokumentumok, fenntarthatósági útmutatók, pályázati útmutatók. Emellett a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, eddigi értékelések eredményei stb. - Mélyinterjúk Az intézményrendszer szereplıi személyes tapasztalatainak, ismereteinek megismerése érdekében az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal mélyinterjúk készültek. - Kérdıívek A pályázók fenntartható fejlıdéssel kapcsolatos attitődjei, a pályázási tapasztalataik és az elért eredmények vizsgálata érdekében az összes elérhetıséggel (e-mail címmel) rendelkezı kedvezményezett részére kiküldésre került egy általános kérdıív. A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedés kedvezményezettjei egy részletesebb (alminta) kérdıívet kaptak. - Esettanulmányok A mintavétel során kiválasztott 15 intézkedésbıl 21 projekt, valamint 9 központi projekt projektdokumentációja esettanulmányok formájában részletesen elemzésre került. A dokumentumok áttekintése mellett az esetta-

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 7 nulmányok része volt a kedvezményezettekkel folytatott telefonos interjú is. - Mőhelybeszélgetések Az értékelés során két mőhelybeszélgetés zajlott az intézményrendszeri szereplık, fenntarthatósági szakértık részvételével. Az elsı mőhelybeszélgetés során a feladat értelmezése, a fenntarthatósági célok és a fenntarthatóság fogalomvizsgálata történt meg, a második témája az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása volt. Fıbb megállapítások Az I. NFT idıszaka egy tanulási idıszak volt, minimális elızetes tapasztalattal arról, hogyan kell egy pályázati rendszert mőködtetni. Az operatív programokat végrehajtó intézményrendszernek számos új feladattal kellett megbirkóznia, a horizontális szempontok emiatt idınként háttérbe szorultak a nagyobb fontosságúnak tartott szempontok mellett. A tervezés során megvolt a szándék, hogy a környezeti fenntarthatóság szempontjait érvényesítik a projektek során, de ez elsısorban kapacitás hiány miatt csak részben tudott megvalósulni. Általában jellemzı volt, hogy a tervdokumentumokban a környezeti fenntarthatóság szempontjából megfogalmazott elvárások csak általános szinten jelentek meg, nem voltak konkrét, kitőzött fenntarthatósági célok, így indikátorokkal sem lehetett nyomon követni a megvalósítást. A pályázók jelentıs része nem tudta vagy nehezen tudta értelmezni a környezeti fenntarthatóság fogalmát, és hogy ezt a szempontot hogyan lehet érvényesíteni az adott projektnél. Kivételt képeztek ez alól a kifejezetten környezetvédelmi célú, vagy erıs környezetvédelmi vonatkozású projektek. A GVOP és a HEFOP esetében volt leginkább jellemzı probléma, hogy a pályázók nem tudták kezelni a fenntarthatóság kérdését. Az intézményrendszer felismerte, hogy a társadalom szemléletét tekintve még nem áll készen környezeti fenntarthatósági szempontok határozott érvényesítésére. Így az I. NFT közben kialakult az a hozzáállás, hogy a legfontosabb feladat a szemléletformálás. Általában nem vártak el a pályázóktól jelentıs vállalásokat, konkrét, mérhetı eredményeket, költséges beruházásokat. Ahol jogszabályi kötelezettség nem írt elı semmit ezen a területen, ott általában megelégedtek azzal, hogy a pályázó a pályázat elıkészítése során gondolkozott a témáról és megpróbált releváns vállalásokat tenni. A vállalások ellenırzése, szigorú betartatása azonban már túl nagy ellenállásba ütközött volna. Hosszú távon célszerőbbnek bizonyult az, hogy a fenntarthatósági szempontokkal csak így, fokozatosan ismertették meg a pályázókat. Javaslatok A pályázati rendszert érintı adminisztratív javaslatok közé tartozik a pályázati rendszer és az eljárásrend bonyolultságának csökkentése, az elvárások ésszerősítése, a bürokrácia csökkentése. A papíralapú dokumentáció-bekérési igények csökkentése (a nagy mennyiségő papír felhasználása ellentétes is a fenntarthatósági szempontokkal!), az elektronikus dokumentumok elfogadási körének bıvítése. Hasznos lenne a pályázati rendszer minden szintjén a dokumentálási rend javítása annak érdekében is, hogy a késıbbiek során az elvégzendı elem-

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 8 zésekhez, értékeléshez szükséges adatok, információk elérhetıségét biztosítani lehessen. A pályázati rendszer fenntarthatósághoz kötıdı mőködtetését érintı javaslat a pályázók számára széles körő információ nyújtása, az oktatás, tájékoztatás lehetıségének növelése. Fontos a tapasztalatcsere, szakanyagok, a jó gyakorlatot bemutató kiadványok megjelentetése a minél jobb megértés és a hatékonyabb teljesítés biztosítása érdekében. A képzés és információ-szolgáltatás az intézményrendszer szereplıi számára is alapvetı fontosságú, valamint egységes iránymutatás kidolgozása és oktatása szükséges az értékelık/bírálók számára a fenntarthatósági kritériumok érvényesítésére vonatkozóan. Ajánlott a témával foglalkozó civil szervezetek, illetve zöld szervezetek erıteljesebb bevonása. A jövıben megvalósítható a programértékelések során a fenntarthatósági és környezeti értékelési szempontok erıteljesebb bevonása, a horizontális szempontok alárendelt szerepének csökkentése, a fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelıségre vonatkozó adatok, aggregálható indikátorok győjtésének erısítése a program-monitoring során. A megfelelı intézményes feltételek biztosításával, illetve erısítésével elérhetı, hogy a kedvezményezett a környezeti fenntarthatósági vállalásaiért felelısséggel helytálljon, s ha valamit önhibájából nem teljesít, vagy hamisnak bizonyuló adatot szolgáltat, az felelısségi kategóriába tartozzon. A fenntarthatósági célok, elvárások megjelenítéséhez kapcsolódó javaslat annak átgondolása, hogy mit célszerő projekt-szinten elvárni a projektgazdától, illetve mit lenne célszerőbb programszinten kezelni. Fontos és folyamatos feladat a jogszabályi környezettel való összehangolás, a rendszerszemlélet, a hosszú távú gondolkodás, hogy ne kampányszerően legyen kezelve a fenntarthatóság. A térségi dimenzióban értelmezhetı fenntarthatósági célok esetében célszerő programszinten illeszkedni a célterület sajátos környezeti problémáinak megoldásához. Az önkormányzatokat érintı témák jó illeszthetıségének érdekében megfontolandó elkészíttetni a településsel, vagy a kis régióval egy 15 éves idıtartamra szóló fejlesztési tervet, amelynek része lenne a fenntarthatósági terv is. Így az adott közigazgatási egység számára adva lenne egy fenntartható stratégiai dokumentum, melyet egy-egy beruházás engedélyezésnél figyelembe vehet. A fenntarthatósági vállalások teljesítése, mérése, ellenırzése, indikátorok szerepe témakörhöz kapcsolódó javaslatok közé tartozik az ellenırzés szerepének növelése, a felelısségvállalás beépítése. A támogatási szerzıdésekben vállalt kötelezettségek akkora terhet rójanak a kedvezményezettre, a projekt volumenéhez is igazodva, amellyel összhangban van az elérhetı fenntarthatósági teljesítmény. Nagyon fontos a hatékony monitoring, a megfelelı indikátor-készletek meghatározása, az EMIR használhatóságának növelése, a minıségbiztosítás szerepének meghatározása. A vállalásokat célszerő a támogatási szerzıdésekben is rögzíteni, illetve az elırehaladási jelentésekben számon kérni. A fenntarthatósági útmutatónak, az értékelési szempontoknak és a kidolgozott indikátorkészletnek igazodniuk kell egymáshoz. A túlzott standardizálás nem vezet jó eredményre hasznosabb, de lassabb és nehezebb út lehet a szemléletformálás. A kiírásokhoz és útmutatókhoz kötıdı javaslat, hogy a környezeti fenntarthatósági szempontok az adott pályázat jellegéhez igazítva jelenjenek meg a kiírá-

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 9 sokban. Fontos az útmutatók érthetıségének, használhatóságának javítása; a fenntarthatósági szempontok bemutatásának témára szabása, jobb illesztése az egyes pályázati kiírások tárgyához példák, jó gyakorlat bemutatásával. Szükséges lenne a bírálók számára készített, külön értékelési-bírálati segédlet a környezeti fenntarthatósági szempontok figyelembevételére.

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 10 2 Bevezetés Az I. NFT fenntarthatósági értékelése; a feladat összefoglalása 2.1 A szerzıdés szerinti feladat rövid bemutatása A horizontális, stratégiai jellegő értékelés célja, hogy átfogó képet adjon az I. Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményérıl, valamint szabályozási és intézményi kerettel kapcsolatos tanácsokat adjon a környezeti fenntarthatóság érvényesüléséhez az ÚMFT-ben. Az értékelés kiterjed a teljes I. NFT-re, annak mind az öt operatív programjára, az ezekhez kötıdıen megvalósult projektekre: az Agrár- és vidékfejlesztés Operatív Programra (AVOP), a Gazdasági versenyképesség Operatív Programra (GVOP), a Humán erıforrások fejlesztése Operatív Programra (HEFOP), a Környezetvédelem és infrastruktúra Operatív Programra (KIOP), valamint a Regionális fejlesztés Operatív Programra (ROP), a terv teljes, 2004-2008. közötti idıszakára. Az értékelés lehetıleg reprezentatív és legalább operatív program szintre csoportosítható mintán kerül elvégzésre, értékelve a környezeti fenntarthatóság szempontjából mért teljesítményt, valamint a fenntarthatóság szempontrendszerének érvényesítését segítı rendszer (követelményrendszer, intézményi keretek) megfelelıségét, az esetleges alternatívák lehetıségeit. Feladat inputok Az értékelési feladat inputjai, információk és adatok forrásai - Dokumentumok, jogszabályok: Feldolgozásra került anyagok az I. NFT és OP-jai, PKD-jai (Projekt Kiegészítı Dokumentum), Pályázati útmutatók, valamint a Fenntarthatósági útmutatók, a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, stratégiák, indikátorrendszerek, a vizsgálandó projektek dokumentációja, EMIR adatok, eddigi értékelések eredményei stb. - Mőhelybeszélgetések: Az Értékelésindító jelentésben megadásra került fogalomelemzéshez szükséges volt a szakértık (horizontális/fenntarthatósági felelısök, KSZ, KvVM munkatársak) bevonása, s a velük megtartott elsı mőhelybeszélgetés lefolytatása. A második mőhelybeszélgetés célja az értékelés eredményének bemutatása és megvitatása, amely tovább finomítja a végleges anyag megállapításait. - Interjúk: Az IH fenntarthatósági felelısökkel, valamint KSZ és KvVM munkatársakkal készített mélyinterjúk az információgyőjtésen kívül segítséget nyújtottak a dokumentumelemzés szempontjainak, megállapításainak

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 11 árnyalásához, a kérdıíves lekérdezéshez és az esettanulmányok írásához. Interjú-alanyokként a Mőhelybeszélgetés résztvevıi körén kívüli, további szakértıi kör tagjai is bevonásra kerültek. - Kérdıívek: A kérdıívek a pályázók fenntartható fejlıdéssel (környezeti fenntarthatósággal) kapcsolatos attitődjeit, a pályázási tapasztalataikat és az elért eredményeket (illetve azoknak a pályázók által érzett szintjét, fontosságát) voltak hivatottak mérni. A célunk ezekkel az volt, hogy a dokumentum- és adatelemzés során kialakult megállapításokat kiegészítsék. Az általános kérdıívet a lehetıségek szerint valamennyi pályázatos projekt kedvezményezettje megkapta (szőkítı körülményt az ismert elérhetıség hiánya jelenthette), a részletes kérdıívet 15 kiválasztott intézkedés kedvezményezettjei kapták meg kitöltésre. - Esettanulmányok: Az esettanulmányokkal részletesen vizsgáltuk az egyes projekteket a pályázati és projektdokumentáció, valamint helyszíni interjúk alapján. Feladat elvégzésének mérföldkövei, a feladat outputjai Az értékelési feladat eddigi outputja: - Értékelésindító jelentés végleges benyújtása: 2010.03.12. Az értékelési feladat további outputjai: - Értékelı jelentés 1. munkaváltozatának benyújtása: 2010.07.31. - Mőhelybeszélgetés (az értékelés eredményeinek bemutatása és megvitatása): 2010. augusztus. - Értékelı jelentés és mellékletei végleges változatának benyújtása: 2010.08.18. - Kommunikáció, eredmények prezentálása: 2010.08.18. - 2011.01.21. Az értékelı jelentés célja, tárgya 2.2 Értékelési jelentés értelmezése, az értékelési kérdések köre Az értékelı jelentés célját, tárgyát meghatározzák a feladat-kiírás, a szerzıdés és az értékelésindító jelentésben elfogadottak. Az értékelési kérdések közül az értékelésindító jelentésben megválaszolásra került az 1., 2., és a 7. kérdés. A jelentést elfogadó PIB kérésének megfelelıen az értékelés során elvégzett további vizsgálatok fényében ezen kérdésekre adott válaszok aktualizálása is tárgya jelen jelentésnek.

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 12 3 Fenntarthatósági célok és szempontok fogalmi elemzése, a feladatkiírás 1., 2., és a 7. kérdéseinek megválaszolása Jelen fejezet az I. NFT-ben érvényesülı fenntarthatósági fogalom megadhatóságával, az egyes OP-k eltérı fenntarthatósági követelményrendszerének bemutatásával, az eltérések feltárásával, s az értékelésnél való figyelembevétel lehetıségének megadásával foglalkozik. Jelen fejezet az Értékelésindító jelentés 3. fejezetének aktualizált változata, mely fejezet az 1., 2., és a 7. értékelési kérdésekre szolgáltat válaszokat. 1. értékelési kérdés A fogalomelemzés tárgya 3.1 Az NFT I., az OP és a PKD dokumentumok fenntarthatósági céljai és az EU elıírások közötti viszony (1. értékelési kérdés) Az I. NFT-ben és operatív programjaiban, valamint annak programkiegészítı dokumentumaiban meghatározott fenntarthatósági célok hogyan viszonyultak az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elvekhez és az EU 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájához (Göteborgi célok)? A fogalomelemzés tárgya az ENSZ Brundtland Bizottság -a (Környezet és Fejlıdés Világbizottság) 1987-ben megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalmának, az 1260/1999/EK rendeletben lefektetett elveknek, valamint az EU 2001-ben Göteborgban megfogalmazott (Göteborgi célok) és 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiának az I. NFT tervdokumentumaiban megfogalmazott fenntarthatósági célokkal történı összehasonlító elemzése. Mivel jelen értékelés fókusza a feladat-meghatározással összhangban a környezeti fenntarthatóság vizsgálata, szükségesnek látjuk a fogalomelemzés során külön megfogalmazni a fenntarthatóság környezeti fenntarthatóság fogalmak viszonyát. 3.1.1 A Brundtland Bizottság által megfogalmazott fenntartható fejlıdés fogalom 1987-ben, a Brundtland Bizottság a fenntartható fejlıdés fogalmát az alábbi, azóta sokat idézett módon határozta meg:

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 13 A fenntartható fejlıdés olyan fejlıdés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövı nemzedékek esélyét arra, hogy ık is kielégíthessék szükségleteiket. 3.1.2 A fenntartható fejlıdés és a környezeti fenntarthatóság kapcsolata Fenntarthatóság alappillérei: környezetvédelem, gazdasági-, társadalmi fejlıdés A fenntartható fejlıdés három alappillére a környezetvédelem, a gazdasági fejlıdés és a társadalmi fejlıdés. A környezeti fenntarthatóság tehát a fenntartható fejlıdésnek csak egy része, a két fogalom nem feleltethetı meg egymásnak, rész-egész viszony van köztük. A fenntartható fejlıdésben a környezeti szempontok mellett megjelennek a gazdasági és társadalmi aspektusok is, a három dimenzió együttesen képez egy összefüggı rendszert. A fenntartható fejlıdés során a környezet védelmét úgy kell megvalósítani, hogy az ne jelentse a gazdasági fejlıdés megállítását, és ne akadályozza a társadalmi egyenlıség és igazságosság létrejöttét. A feladatkiírás szerint jelen projekt feladata az I. NFT környezeti fenntarthatóság tekintetében nyújtott teljesítményének vizsgálata. Nem képezi tehát az elemzés részét a fenntartható fejlıdés másik két alappillérének, a gazdasági és a társadalmi fejlıdés szempontjainak elemzése. 1260/1999/EK rendelet 3.1.3 Az 1260/1999/EK rendelet fenntarthatósági elıírásai Az Európai Uniónak (EU) a Strukturális Alapokra vonatkozó általános rendelkezésekrıl szóló 1260/1999/EK Tanácsi Rendelete alapvetı követelményként két, ún. horizontális elv érvényesítését írja elı az EU források felhasználása során. Ennek értelmében az EU Strukturális Alapjainak tervezésekor és a végrehajtáskor külön figyelmet kell fordítani a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlıség szempontjainak következetes érvényesítésére. Ezt a rendelet Preambulumának (5) pontja fogalmazza meg, mely szerint a rendeletet az EU (többek között) azért fogadta el, mivel a Közösség gazdasági és szociális kohézió erısítését célzó törekvéseiben a gazdasági tevékenység harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós növekedését, a foglalkoztatás magas szintjét, a nemek közötti egyenlıséget és a környezet magas szintő védelmét és fejlesztését is elı kívánja segíteni; mivel ezeknek az erıfeszítéseknek különösen a környezetvédelmi követelményeket kell integrálniuk a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásába. A 3 fı célkitőzés A következı célok kerültek megfogalmazásra, amelyek megvalósítása során ezen törekvések érvényre jutnak. 1. célkitőzés: a fejlıdésben lemaradó régiók fejlıdésének és strukturális átalakulásának elısegítése (ERFA, ESZA, EMOGA Orientációs szekciója, HOPE alapok bevonásával); 2. célkitőzés: a strukturális problémákkal küzdı területek gazdasági és társadalmi átalakulásának támogatása (ERFA, ESZA alapok bevonásával);

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 14 3. célkitőzés: az oktatási, képzési és foglalkoztatási politikák és rendszerek alkalmazását és korszerősítését célzó támogatás (ESZA alap bevonásával) Ezen célkitőzések teljesülése révén a Közösség hozzájárul a harmonikus, kiegyensúlyozott és tartós fejlıdéshez, a foglalkoztatás és az emberi erıforrások fejlıdéséhez, a környezet védelméhez és rehabilitációjához és a nemek közötti egyenlıtlenség megszüntetéséhez és az egyenlıség elısegítéséhez. A célkitőzések megvalósításához az egyes célkitőzéseknél zárójelben feltüntetett alapok járulnak hozzá. A célok megvalósítására vonatkozó intézkedések kidolgozásában a Bizottság és a tagállam partnersége mellett a rendelet 8. cikke értelmében az érintett nemzeti, regionális, helyi hatóságok, szervezetek szoros együttmőködése és konzultatív kapcsolata szükséges. Ezen partnerség kiterjed a támogatás elıkészítésére, finanszírozására, monitoringjára és értékelésére. Fontos a szubszidiaritás elvének érvényesítése, a támogatás megvalósítása a tagállamok felelıssége. A rendelet a 41. -ban kimondja, hogy a fejlesztési tervek készítését megalapozó elızetes értékelésnek (ex-ante) ki kell térnie az érintett régió környezetvédelmi helyzetének elızetes értékelésére, a rövid-, és hosszú távú nemzeti és helyi célkitőzésekhez illeszkedés megvalósulására is. Fenntartható fejlıdés érvényesítésének megjelenése Környezetvédelmi szempontok érvényesítésének megjelenítése A rendeletben még nem igazán különül el a környezetvédelem és a fenntartható fejlıdés fogalma, habár a 16. cikkben kimondja, hogy a tervezésnek figyelemmel kell lennie a fenntartható fejlıdésre és alakulására, de ennek kifejtésénél a környezetvédelmi fenntarthatóság a meghatározó. A környezetvédelem érdekében a követezı környezetvédelmi szempontok érvényesítését emeli ki a 1260/1999/EK rendelet: - a környezet magas szintő védelme és rehabilitációja, fejlesztése - Környezetvédelmi követelmények integrálása a Strukturális Alapok tevékenységének tervezésébe és végrehajtásba - a környezetvédelemre vonatkozó közösségi szabályok betartása - Elızetes óvintézkedések elve a környezetvédelemben (elıvigyázatosság, megelızés) - a környezetvédelmi károk orvoslása elsıdlegesen a forrásuknál - a szennyezı fizet elv a környezetvédelemben Göteborgi célok 3.1.4 Göteborgi célok Az Európai Tanács Fenntartható Európa egy jobb világért: az Európai Unió fenntartható fejlıdésre vonatkozó stratégiája ( A Sustainable Europe for a BetterWorld: A European Union Strategy for Sustainable Development ) cí-

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 15 men 2001. június 15-16. között Göteborgban tartott ülésén megfogalmazott és 2003. december 31-én érvényben lévı fenntarthatósági stratégiájában hívta fel a kormányokat arra, hogy minden ország készítse el hosszútávra szóló, a gazdasági, szociális és környezeti szempontokat fokozottan figyelembe vevı stratégiáját, amely a következı negatív tényezık visszaszorítását célozza meg a fenntartható fejlıdés megvalósítása érdekében: Visszaszorítandó negatív tényezık - globális felmelegedés, - közegészség-romlás, - biológiai sokféleség-fogyatkozás, - szegénység növekedése, - népesség elöregedése, - szennyezés- és közlekedésnövekedés A fenntartható fejlıdés teljesülésének elsıdleges szempontja ezen negatív tényezık visszaszorítása, illetve megszőntetése, ami az alábbi intézkedések révén valósítható meg. Megteendı intézkedések Megteendı intézkedések a fenntarthatóság érdekében: - jogszabályi elıírások megalkotása a környezet védelmére, - a mezıgazdasági, halászati, közlekedési és kohéziós politika szükséges átalakítása ahhoz, hogy a gazdáság egy környezeti szempontból fenntartható pályára kerüljön, - új környezetbarát technológiák bevezetésének és széleskörő elterjedésének elısegítése, - a kutatások támogatása, különösen a tiszta és megújuló energiaforrások a biztonságos nukleárisenergia és hulladékkezelés területén, - globális együttmőködés megvalósítása a cél elérése érdekében, - a fenntartható fejlıdés szélesebb körben való elterjesztése az oktatás révén, - az üvegházhatású gázok kibocsátása csökkentésének támogatása a természeti erıforrások használatának mérséklése, az alternatív energiaforrások használatának elıtérbe kerülése révén a közlekedés fejlesztése, a tömegközlekedés elıtérbe helyezése érdekében, - a szegénység csökkentése érdekében munkahelyek teremtésének és az oktatás-képzésben résztvevık aránya növelésének ösztönzése, - a nyugdíj- és egészségügyi rendszer megreformálása, mőködıképességének

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 16 fenntartása A göteborgi célok tehát azon intézkedéseket foglalják magukba, amelyek megtétele globális szinten egyre sürgetıbbé vált a környezet megóvása, valamint a már kialakult negatív hatások mérséklése érdekében, mely problémák kialakulásához alapvetıen a természeti erıforrások mértéktelen felhasználása vezetett. A göteborgi ülésen az intézkedések megvalósítására vonatkozó konkrét javaslatok nem kerültek elfogadásra, minden tagállam a hosszú távú stratégiájában dolgozta ki a végrehajtás feltételeit az adott ország megvalósítani kívánt fejlesztésein keresztül. 3.1.5 Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv fenntarthatósági elıírásai Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv egy olyan nemzeti stratégiai dokumentum, mely az alapok igénybevételének érdekében a Strukturális Alapok általános szabályozásáról szóló 1260/1999/EK rendeletben lefektetett követelményekhez igazodva, s a Strukturális Alapok tervezéséhez és programozásához kiadott Útmutató (Vademecum) figyelembevételével készült. Általános célok Specifikus célok A magyar Nemzeti Fejlesztési Terv stratégiájának hosszú távú célja az életminıség javítása, általános célja pedig az egy fıre esı jövedelem szintjében az EU átlagához képest mutatkozó jelentıs elmaradás mérséklése. Az ezt alátámasztó és ennek elérését lehetıvé tevı három specifikus cél: - a versenyképesebb gazdaság; - a humán erıforrások jobb kihasználása; - a jobb minıségő környezet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlıdés elısegítése. A három egymást kiegészítı specifikus célkitőzés biztosítja Magyarország dinamikus és fenntartható fejlıdését, ami a humán erıforrások és a természeti adottságok jobb kiaknázását és a fejlettségbeli lemaradás csökkentését eredményezi, így a Nemzeti Fejlesztési Tervben mindenképpen gondoskodni kell róla, hogy a versenyképesség forrásai valóban megfeleljenek a környezetvédelmi elvárásoknak és ne pusztítsák a környezeti értékeket. Ezért az intézkedéseknek eleget kell tenniük a fenntartható fejlıdés horizontális elveinek is. Fejlesztéspolitikai prioritások A specifikus célok megvalósítását az I. NFT a következı fejlesztéspolitikai prioritásokon keresztül kívánja elérni: 1. termelıszektor versenyképességének javítása; 2. a foglalkoztatás növelése és az emberi erıforrások fejlesztése; 3. jobb infrastruktúra, tisztább környezet biztosítása;

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 17 4. a regionális és helyi potenciál erısítése; Ezeket kiegészíti egy, a Közösségi Támogatási Keret (KTK) végrehajtását elısegítı Technikai Segítségnyújtás prioritás (5.). A KTK tartalmazza az Alapokkal és a tagállam által finanszírozni kívánt legfontosabb beavatkozásokkal kapcsolatos stratégiát és prioritásokat, azok sajátos céljait, az alapok hozzájárulását, valamint egyéb pénzügyi forrásokat. A három specifikus cél és ezek megvalósítására kidolgozott fejlesztéspolitikai prioritások egymásra gyakorolt kölcsönhatása révén az életszínvonal javítása a gazdaság fejlıdésével biztosítható, de csak a természeti örökség megırzésével, a természeti erıforrások védelmével és fenntartható használatával, valamint megfelelı minıségő környezet létrehozásával együtt (I. NFT 1.4 Horizontális alapelvek). Az I. NFT nemzeti politikákkal való koherencia vizsgálata során elsısorban a II. Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP II.) kerül elıtérbe, mint nemzeti fejlesztéspolitika, amely szintén azt hangsúlyozza, hogy be kell avatkozni a prioritást élvezı szektorokba, mivel a környezetvédelmi feladatok többségének az a célja, hogy a gazdasági tevékenységek környezetvédelmi szempontból fenntartható módon valósuljanak meg. Ez összhangban van a Közösség Fenntarthatósági Stratégiájának követelményeivel és a Rio-i nyilatkozat alapelveivel ( szennyezı fizet elve, gondosság elve, hatékonyság elve). Ennek megfelelıen az I. NFT fenntartható fejlıdés elve a hulladékgazdálkodásra, a környezeti biztonságra és a nagyobb környezeti tudatosságra vonatkozó irányelveket tartalmazza. Fenntartható fejlıdés elısegítése Az I. NFT az egyes prioritásokban és intézkedési területeken belül fogalmazza meg a fenntartható fejlıdés megvalósulásához való hozzájárulás mikéntjét: - a természeti erıforrások fenntartható kezelése és a környezetminıség javítása, - a környezeti szempontok integrálása az ágazati és regionális politikákba, melynek kulcsfontosságú területei az energiagazdálkodás, a közlekedés, az ipar, a mezıgazdaság, az idegenforgalom és a kereskedelem, - a természeti örökség védelme és javítása a természet és a biodiverzitás megırzése érdekében, - a környezetvédelmi oktatás és tájékoztatás elısegítése Támogatási területek a fenntarthatóság érdekében Az I. NFT a következı területeken járul hozzá közvetlenül a fenntartható környezethez: - a minıségi vízellátásban részesülı lakosság arányának növelése,

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 18 - a tisztított lakossági és ipari szennyvíz arányának növelése, - a szilárd települési hulladék összegyőjtésének és kezelésének racionalizálása, - egy integrált és ágazatközi természetvédelmi politika elısegítése, - a természetvédelem területeinek - nemzeti parkok és természetvédelmi területek meghatározása, - a vízgazdálkodás és vízügyi tervezés fejlesztése, az árvízvédelmet is beleértve, - a légszennyezés ellenırzése, - a környezetbarát megoldások alkalmazása Az I. NFT nem csak a környezet és a természet védelmének területén érvényesíti a fenntarthatóság elvét, hanem szélesebb értelemben is. A településhálózat átalakításával és fejlesztésével, valamint a társadalmi kohéziót erısítı környezetbarát magatartásformák népszerősítésével elısegíti a fenntartható településgazdálkodást. Az NFT olyan átfogó elemei, mint az innováció és minıségi termelés támogatása, vagy a humán erıforrások fejlesztése a fenntarthatóság kulcsfontosságú aspektusát jelentik. Az NFT szélesebb értelemben is kielégíti a fenntarthatóság követelményét, mivel az alacsony költség- és technológiaszinten alapuló tevékenységek helyett a gazdasági versenyképesség új forrásainak használatát és ezek társadalmi beágyazódását támogatja. Az I. NFT tervezési szintjei Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv szintjei az alábbiak, melyek esetében szükséges annak vizsgálata, hogy hogyan közelítették meg a fenntartható fejlıdés fogalmát: a) I. Nemzeti Fejlesztési Terv (I. NFT) b) Operatív Programok és a hozzájuk kapcsolódó Fenntarthatósági Útmutatók (OP) c) Program Kiegészítı Dokumentumok Operatív Programonként (PKD) Az operatív programon belül egymásra épülı tervszintek: - prioritások, o intézkedések, támogatási konstrukciók A tervdokumentumokban az egyes tervszinteken belül a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv érvényesülésének az EU elıírásainak való megfelelésére vonatkozó elemzése a következıkben kerül ismertetésre.

Az I. NFT fenntarthatósági értékelése - Értékelı jelentés 19 Az alábbiakban kerülnek bemutatásra az egyes tervdokumentumok abból a szempontból, hogy a fenntartható fejlıdés, mint horizontális elv hogyan érvényesül az EU elıírásaival összevetve. Operatív Programok 3.1.5.1 Operatív Programok Az I. NFT-ben rögzített célok elérésére kialakított intézkedés-együttes öt Operatív Program (OP) keretében valósul meg. Ahhoz, hogy az NFT-ben megfogalmazott célok teljesülhessenek, szükséges, hogy az OP-k egyes fejlesztései egymást kiegészítve, integrált módon, a szinergikus hatásokat kihasználva valósuljanak meg. Az I. NFT öt operatív programja a 2004-2006-os idıszakra szóló KTK felosztásával: - Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) - Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) - Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) - Regionális Operatív Program (ROP) - Humánerıforrás-fejlesztés Operatív Program (HEFOP) Operatív Programok fenntartható fejlıdéshez való viszonyának megközelítése Az Operatív Programok két fejezeten belül taglalják a fenntartható fejlıdés témakörét, ezek a következık: 1. A stratégia koherenciája, konzisztenciája 2. Közösségi politikák érvényesítése Az 1. fejezetben az egyes OP-knak a fenntartható fejlıdéshez való hozzájárulását, míg a 2. fejezetben a fenntartható fejlıdés megfogalmazott elveinek az OPk végrehajtása során való figyelembevételét részletezi a dokumentum. Az OP-k az 1260/1999/EK rendelet értelmében a Strukturális Alapok által támogatott programok kidolgozása és végrehajtása során a fenntartható fejlıdést, valamint a nık és férfiak esélyegyenlıségének biztosítását horizontális elvnek tekintik. Ennek értelmében minden OP-ban kiemelt szempontként kell érvényesülnie a környezetvédelemnek, valamint a fenntartható fejlıdésnek, és meg kell felelniük a hatályos Európai Uniós és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak. Emellett az adott OP célkitőzéseihez igazodó környezetkímélı, környezetbarát technológiák, eljárások és környezetirányítási rendszerek bevezetését célzó fejlesztési tervek prioritást élveznek. A környezetvédelem horizontális megjelenése érdekében szükséges a környezeti szempontok integrálása és érvényesítése az egyes ágazati politikákban. Az ágazatok fejlesztéseinél támogatni kell a környezetkímélı, anyag- és energiaszegény, alternatív eljárások alkalmazását. Ennek megfelelıen a gazdasági tevékenységek fejlesztése során kiemelkedı jelentıségő az integrált, a termékek