Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium HÁZIREND

Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium HÁZIREND

TARTALOMJEGYZÉK 1. Általános rendelkezések 4 1.1. A Házirend jogszabályi 4 háttere 1.2. A Házirend hatálya, érvényessége, 4 nyilvánossága.. 1.3. A gyermekek, tanulók jogai, 5 kötelességei... Gyermeki, tanulói jogok 5 gyakorlása A gyermekek, tanulók kötelességei. Az iskola által elvárt viselkedés, a helyes 5 magatartás szabályai.. 1.4. A térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó 7 szabályok. 1.5. Hivatalos ügyek intézésének 7 rendje 1.6. A külföldre távozással kapcsolatos 7 szabályok. 2. Az intézmény tanulóira vonatkozó közös 9 szabályok... 2.1. A tanulói jogviszony... 9 A tanulói jogviszony keletkezése, 9 teljesítése... A tanulói jogviszony 9 megszűnése.. 2.1. A tanulók 9 közösségei... 2.3. A tanulók véleménynyilvánítása, a tanulók 9 tájékoztatása 2.4. Az iskolai tankönyvellátás 10 szabályai... 2.5. A tanulók tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos rendelkezések. 10 2.6. Iskolai mulasztások igazolása, igazolt és igazolatlan hiányzások 11 következményei Az iskolai mulasztások igazolásának 11 rendje... Az igazolatlan hiányzások, késések 11 következményei. 2.7. Az osztályozó vizsgára vonatkozó 12 szabályok.. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti 12 követelménye.. 2.8. A tanulók magatartásának és szorgalmának 13 értékelése... Magatartás... 13 1

Szorgalom. 14 2.9. A tanulók jutalmazásának elvei, 14 formái.. A jutalmazás elvei... 14 A jutalmazás fokozatai... 15 2.10. A tanulók fegyelmi 15 felelőssége. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes 15 szabályai... Az egyeztető eljárás 16 szabályai... 2.11. A napközi és tanulószobai jelentkezésre vonatkozó 17 szabályok. 2.12. Az intézmény területének, helyiségeinek, berendezési tárgyainak és eszközeinek használata.. 18 Az intézmény területei.... 18 Helyiséghasználat... 18 Berendezések, eszközök használata. 18 2.13. Egészségvédelem, balesetvédelem, 19 vagyonvédelem. Egészségvédelem. 19 Balesetvédelem 19 Vagyonvédelem 19 2

3. 20 Óvoda.. 3.1. Az óvodai 20 jogviszony.. Az intézményegység 20 feladata. A gyermekek óvodai felvételének 20 feltételei.. 3.2. Jogok és 20 kötelességek.. Az óvodai élet általános 20 szabályai A gyermek 21 jogai... A szülők 21 jogai... A szülők 21 kötelessége 3.3. Mulasztások igazolása, igazolt és igazolatlan hiányzások 21 következményei A gyermek mulasztása az 21 óvodából.. 3.4. Az óvoda 21 munkarendje 3.5. Egészségvédelmi 22 szabályok 3.6. Térítési díjak 23 befizetése... 4. Tanulásban akadályozottak 24 iskolája 4.1. Az iskola 24 munkarendje Építők útjai székhelyintézmény. 24 A hetes feladatai a 25 szünetekben. A könyvtár rendje 25 4.2. A tanulók munkájának 25 elismerése... Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, 25 formái 5. Értelmileg akadályozottak általános iskolája, speciális autista 29 csoport 5.1. Az iskola 29 munkarendje Építők útjai székhelyintézmény, Hajnóczy utcai 29 épület. 5.2. A tanulók munkájának 30 elismerése... 6. Fejlesztő nevelés-oktatás... 33 3

6.1. Az intézményegység 33 feladata.. 6.2. A gyermekek fejlesztő nevelés-oktatásba felvételének 33 feltételei. 6.3. A gyermek mulasztása a fejlesztő nevelésoktatásból. 33 6.4. Jogok és 33 kötelességek.. A gyermekek 33 jogai... A szülők 33 jogai... A szülők kötelességei.. 33 6.5. A fejlesztő nevelés-oktatás 34 munkarendje 6.6. Egészségvédelmi 34 szabályok 6.7. Térítési díjak 34 befizetése... 7. Készségfejlesztő speciális 35 szakiskola 7.1. Az intézményegység 35 feladata.. 7.2. A tanulói jogviszonnyal kapcsolatos 35 rendelkezések A kilencedik évfolyamra lépés 35 feltételei.. A tizenegyedik évfolyamra történő bekerülés 35 feltételei. A tankötelezettség 35 szabályai.. 7.3. A tanuló mulasztása a szakiskolából, az igazolatlan mulasztás 35 következményei Tanköteles korú tanuló mulasztása a 35 szakiskolából.. Nem tanköteles tanuló igazolatlan mulasztásának 35 következményei... 7.4. A szakiskola 36 munkarendje... Építők útjai székhelyintézmény. 36 8. Kollégium... 37 8.1. A kollégiumi 37 jogviszony. A kollégiumba való jelentkezés és felvétel 37 rendje.. A csoportba sorolás 37 rendje 4

A kollégiumi tagsági viszony szünetelése és megszűnésének szabályai. 8.2. Tanulói jogok és kötelességek a kollégiumban A kollégiumi tanulók jogai. A kollégium által elvárt viselkedési szabályok... A tanulók fegyelmi felelőssége.. 8.3. A kollégium munkarendje... A nyitva tartás rendje.. A kollégium napirendje (hétfőtől csütörtökig) A hazautazás szabályai a pénteki és az ünnepek előtti napokon.. 8.4. A kollégium (iskola) létesítményének használatával kapcsolatos szabályok.. 8.5. Térítési díjak fizetési rendje 9. Záró rendelkezések 10. Jóváhagyási, véleményezési záradék.. 37 38 38 38 38 39 39 39 39 40 40 41 42 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet Tanulói Rend, Képes Tanulói Rend, Autizmussal élő tanulók Tanulói Rendje 2. számú melléklet Neveltségi szint követelményrendszere 3. számú melléklet Illemkódex 4. számú melléklet Műhelyterem használati rendje 5. számú melléklet Számítástechnikai terem használati szabályzata 6. számú melléklet Az intézményi könyvtár működésének és használatának rendje 7. számú melléklet A tanulók által nem vagy csak felügyelettel használható eszközök, gépek 8. számú melléklet Egészségvédelem 9. számú melléklet Csengetési rend és az óraközi szünetek rendje 5

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1. A Házirend jogszabályi háttere A Házirend intézményi jogszabály. Rögzíti a jogokat és kötelességeket, valamint az intézmény munkarendjét. A Házirendet: - az intézmény igazgatója készíti el, - és a nevelőtestület dönt az elfogadásáról. A Házirend módosítását kezdeményezheti az intézmény igazgatója, a nevelőtestület, továbbá a véleményezési joggal rendelkezők. A Házirend az alábbi jogszabályok rendelkezései alapján készült: a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, az 1991. évi LXIV. törvény a gyermekek jogairól, a 2013.évi CCXXXII. törvény a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról a 2012. I. törvény a munka törvénykönyvéről, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a 17/2014. (III.12) EMMI rendelet a tankönyvvé, a pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről, a 15/2013 (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről. a 363/2012. (XII.17.) Korm. rendelet az Óvodai nevelési országos alapprogramjáról, az 59/2013. (VIII.9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelési országos alapprogramjának kiadásáról, 2/2005. (III.1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, a Pécsi Éltes Mátyás Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Speciális Szakiskola és Kollégium Szervezeti és Működéi Szabályzata. 1.2. A Házirend hatálya, érvényessége, nyilvánossága A Házirend az intézménnyel jogviszonyban álló valamennyi természetes személyre vonatkozik, vagyis: - Gyermekekre, - Tanulókra, - Szülőkre, - Az intézmény minden dolgozójára. A Házirend betartása és betartatása intézményünk minden gyermekének, tanulójának és dolgozójának joga és kötelessége, megszegése jogkövetkezményt von maga után. 6

7

A Házirend a kihirdetést követően lép hatályba és visszavonásig érvényes. A Házirend az intézmény valamennyi intézményegységében, telephelyén kifüggesztésre, továbbá egy példánya az intézmény könyvtárában elhelyezésre kerül, valamint hozzáférhető az intézmény honlapján. A Házirend rövidített példánya óvodai, iskolai, kollégiumi beiratkozáskor a szülőnek, tanulónak átadásra kerül. Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján kötelesek tanítványaikkal megbeszélni a Házirend rendelkezéseit. 1.3. A gyermekek, tanulók jogai, kötelességei Gyermek, tanulói jogok gyakorlása Az iskola minden gyermekének, tanulójának joga, hogy: színvonalas nevelésben-oktatásban részesüljön, abban aktívan vegyen részt, igénybe vegye az iskola létesítményeit, az intézmény nyújtotta tanulmányi és egyéb kedvezményeket, napközi otthoni, kollégiumi ellátásban részesüljön, személyiségét, önazonosságát, emberi méltóságát tiszteletben tartsák, és védelmet biztosítsanak számára, vallási és világnézeti meggyőződésének megfelelően hit és vallásoktatásban részesüljön, A gyermek, tanuló jogainak gyakorlása során nem sértheti társai és a közösség jogait, hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz. A gyermekek, tanulók kötelességei. Az iskola által elvárt viselkedés, a helyes magatartás szabályai Betartani az iskola házirendjét. Óvni saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítani és alkalmazni az egészségét és biztonságát védő ismereteket. Amennyiben a tanuló saját magát, társait, vagy másokat veszélyeztető eseményt, helyzetet észlel, haladéktalanul jelentenie kell a felügyeletét ellátó felnőttnek vagy az intézmény legkönnyebben elérhető dolgozójának. Tiszteletben tartani az intézmény vezetőit, pedagógusait, alkalmazottait, valamint tanulótársait és emberi méltóságukat, jogaikat nem sérteni. Részt venni a tanórákon, a kötelező foglalkozásokon. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással eleget tenni képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségének. Az előírásoknak megfelelően kezelni a rábízott, az oktatás során használt eszközöket, védeni az iskola felszereléseit, létesítményeit, a környezetet. Biztosítani a tanuláshoz szükséges külső feltételeket: csend, rend, fegyelem. A tanuláshoz szükséges felszereléseket (pl.: tornaruha) magával hozni. Segíteni intézményünk feladatainak teljesítését, hagyományainak ápolását, továbbfejlesztését. 8

A tanulók egészségesen, tisztán, ápolt külsővel jelenjenek meg az iskolában! Mindenkor és mindenhol kötelező az emberhez méltó, kulturált viselkedés szabályainak betartása! Balesetvédelmi okokból tilos testékszer, fülbevaló, ékszer és óra viselete a testnevelésórákon, illetve olyan foglalkozásokon, ahol a munkavédelemmel megbízott személy, vagy az órát tartó pedagógus azt írásban elrendeli. Tanítási órákon a mobiltelefon használata tilos tanulóknak és pedagógusoknak egyaránt. Amennyiben a tanuló telefonját használja az órán, illetve annak jelzése a tanítást zavarja, fegyelmi intézkedést von maga után. Az iskola egész területén dohányozni TILOS! Az iskola területén ész az iskolán kívüli rendezvényeken dohányozni, szeszes italt fogyasztani TILOS! Az iskolában tilos energiaitalt fogyasztani! Az iskolában a balesetvédelmi-, tűzvédelmi és munkavédelmi szabályok betartása kötelező; a tanulók ezeket a tanév első osztályfőnöki óráján ismerik meg. A balesetek elkerülése érdekében a folyosókon, lépcsőházban a menetirány szerinti jobb oldalon kell közlekedni! Az iskolai ünnepélyeken, rendezvényeken a résztvevők az alkalomhoz illő ruhában jelenjenek meg. A tanórák, foglalkozások után a tantermet tisztán, rendezetten kell elhagyni, a szemetet a szeméttárolókban kell elhelyezni. Azoknak az osztályoknak, amelyeknek testnevelési órájuk következik, a szünetben kell átöltözni. A helyiségből való távozáskor az ablakot be kell csukni, a villanyt le kell kapcsolni, illetve a csapot el kell zárni. A falra, bútorokra firkálni, karcolni tilos. Szándékos rongálásnak minősül! Bármilyen szándékos rongálás felelősségre vonással jár. Az iskola nem vállal kártérítési felelősséget a tanuló tanulmányai folytatásával összefüggésbe nem hozható káreseményekért. A tanuló az iskolába érkezéskor eldöntheti, hogy értéktárgyait megőrzésre leadja-e osztályfőnökének vagy az órát tartó pedagógusnak. A megőrzési idő alatt az iskola a tárgy felügyeletét és állagának megőrzését vállalja. Tanítási idő, egyéb foglalkozás, illetve a szünetek alatt a tanulók engedéllyel hagyhatják el az intézmény területét. Engedélyt adhat az órát tartó pedagógus, az osztályfőnök, a délutános nevelő, az igazgatóhelyettes és az igazgató az engedély adás feltétele a szülő írásbeli kérelme. Az iskolában tilos anyagi ellenszolgáltatás fejében szervezett, vagy engedélyhez kötött szerencse- és hazárdjáték szervezése, lebonyolítása. Amennyiben a tanuló e házirendben vagy más jogszabályban, iskolai belső szabályzatban foglalt kötelességeit megszegi, fegyelmező intézkedésben, fegyelmi büntetésben részesülhet. A fegyelmező intézkedések fajtáit és ismérveit az iskola Házirendje tartalmazza. A fegyelmi eljárás és fegyelmi büntetés kiszabásának szabályait jogszabály határozza meg. A tanulók számára előírt magatartási szabályokat a Tanulói Rend tartalmazza, melyhez kapcsolódik a Neveltségi Szint Követelményrendszere és az Illemkódex. 1 2 3 1 1. számú melléklet Tanulói Rend, Képes Tanulói Rend, Autizmussal élő tanulók Tanulói Rendje 2 2. számú melléklet Neveltségi Szint Követelményrendszere 3 3. számú melléklet Illemkódex 9

1.4 A térítési díjak befizetésére és visszafizetésére vonatkozó szabályok Az étkezési térítési díjat a tárgyhónapra vonatkozóan az előző hónap kijelölt napjain lehet befizetni az intézmény ügyintézőjénél. Az étkezést reggel 9,00 óráig lehet telefonon vagy személyesen lemondani. Az étkezés lemondása a lemondást követő naptól érvényes. 1.5. Hivatalos ügyek intézésének rendje A tanulók, rendkívüli eseteket kivéve, minden kérésükkel az osztályfőnökükhöz fordulhatnak. Az osztályfőnöki hatáskört meghaladó kérdésekben az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes dönt az osztályfőnök véleményének meghallgatása után. A tanulók a titkárságot a szokásos napi ügyek intézése miatt szünetekben, illetve a titkárság meghatározott fogadóidejében kereshetik fel. Az osztály több tanulóját érintő ügyben egyszerre kell a tanulóknak a titkárságot felkeresni. A szülők az iskola titkárságán a titkárság meghatározott fogadóidejében intézheti hivatalos ügyeiket. 1.6. A külföldre távozással kapcsolatos szabályok Magyar állampolgár engedély nélkül folytathat tanulmányokat külföldön és tankötelezettségét külföldi nevelési-oktatási intézményben is teljesítheti. Amennyiben a tanköteles tanuló már beiratkozott az iskolába, a külföldre távozás tényét a szülőnek, gondviselőnek az iskola igazgatója felé kell bejelentenie az erre a célra rendszeresített nyomtatványon. Abban az esetben, ha a tanköteles korú tanuló még nem iratkozott be az iskolába, a szülőnek, gondviselőnek kötelessége a külföldre távozás szándékát a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerint illetékes járási hivatalnak jeleznie. A külföldi tanulmányok alatt a tanuló magyarországi tanulói jogviszonya szünetel. A külföldi iskolába történő beiratkozás tényét a külföldi iskola által kiállított iskolalátogatási igazolással kell igazolni, melyet a szülőnek, gondviselőnek kötelessége postán, elektronikus úton vagy személyesen az iskola részére megküldeni. Ilyen esetben a tanulónak osztályozó vizsgát nem kell tenni. A végleges letelepedést szintén köteles a szülő, gondviselő - erre a célra használt nyomtatványon, mellékelve a külföldi iskola iskolalátogatási igazolását - az iskola igazgatója felé bejelenteni. Ekkor a tanuló jogviszonya iskolánkkal megszűnik. A külföldön megkezdett és befejezetlen tanulmányok a magyar köznevelés iskolarendszerében folytathatók. A tanulmányok beszámításáról, továbbá a tanuló felvételéről az iskola igazgatója dönt. A Magyarországra történő hazaérkezést a szülő köteles a megérkezést követően, de legkésőbb három napon belül bejelenteni az iskola igazgatója felé. 10

A fentiek alól kivételt jelent, ha a tanuló a tanulmányait nem külföldön szándékozik folytatni, hanem iskolánkban magántanulói státuszban. Ebben az esetben a tanulónak a hatályos jogszabályok rendelkezései alapján félévkor és a tanév végén osztályozó vizsgát kell tenni. 11

2. AZ INTÉZMÉNY TANULÓIRA VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK 2.1. A tanulói jogviszony A tanulói jogviszony keletkezése, teljesítése A tanulói jogviszony a beiratkozással keletkezik. A tankötelezettség teljesítése a tanév közbe beiratkozottak kivételével a tanév első tanítási napján kezdődik. A beiratkozás a Szakértői Bizottság szakvéleménye alapján történik. A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. Gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén az iskola igazgatójának a döntéséhez be kell szereznie a gyermekvédelmi gyám véleményét. A tanulói jogviszony megszűnése A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a Szakértői Bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. 2.2. A tanulók közösségei A tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében diákköröket hozhatnak létre. Az iskola speciális jellegéből adódóan osztályfőnöki órákon és a délutáni tevékenységek keretében működő diákkörökben kell felkészíteni a tanulókat érdekképviseletük gyakorlására. A diákkörök létrehozását minimum 10 fő kezdeményezheti. Felnőtt vezetőjüket maguk választják. A diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. 2.3. A tanulók véleménynyilvánítása, a tanulók tájékoztatása A tanulónak joga van kérdést intézni az intézmény vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői munkaközösség felé. Kérdését felteheti személyesen, vagy eljuttathatja az illetékes osztályfőnöke segítségével. Kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított 30 napon belül érdemi választ kap. 12

A tanuló véleményt nyilváníthat az őt érdeklő bármely kérdésben. Véleményét elmondhatja osztályfőnöki órán, diákgyűlésen, négyszemközt az iskola bármelyik dolgozójának. A tanulói jogok megismeréséhez és érvényesítéséhez segítséget, információt kaphat a tanuló és a szülő az illetékes osztályfőnöktől, valamint az iskolai dokumentumokból. A tanuló az őt és a közösséget érintő ügyekben az osztályfőnöktől, továbbá az iskolagyűlésen, valamint az iskolai dokumentumokból kap tájékoztatást. Sérelem esetén az iskola tanulója - kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője - a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. 2.4. Az iskolai tankönyvellátás szabályai Intézményünk sajátos nevelési igényű tanulói normatív kedvezményre jogosultak, mely részükre az ingyenes tankönyvellátást biztosítja. Az iskola a tanulólétszámra kapja a normatívát a szétosztás az évfolyami igényeknek megfelelően történik. A tankönyvrendelést a munkaközösségek véleményének kikérésével az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát. A tankönyv rongálódása esetén, ha az a tanuló hibájából történik, a pótlásról, a szülőknek kell gondoskodniuk. Az év közben érkező tanulók tankönyvvel való ellátását a könyvtár állományából elégítjük ki. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a könyvtár rendjében meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból. 2.5. A tanulók tantárgyválasztással és annak módosításával kapcsolatos rendelkezések Az intézmény igazgatója minden év április 15-éig elkészíti és a fenntartó jóváhagyását követően közzéteszi a tájékoztatót azokról a tantárgyakról, amelyekből a tanulók tantárgyat választhatnak, tájékoztat továbbá a felkészítés szintjéről is. A tájékoztató tartalmazza, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni. A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék (annak hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét). A tanuló május 20-áig adhatja le a tantárgy és a felkészülési szint megválasztásával kapcsolatos döntését. A tanuló az igazgató engedélyével a tanév során egy alkalommal módosíthatja választását. A tanulót e jogáról írásban tájékoztatni kell. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri ha a tanuló nem cselekvőképtelen -, gyermekével közösen gyakorolhatja. 13

A válaszható tantárgyak, foglalkozások közül a tanuló érdeklődési körének megfelelően választhat. Szakkörbe történő jelentkezéshez írásbeli szülői beleegyezés szükséges. A jelentkezés egy tanévre szól. Felvétel esetén a tanuló a tanév végéig köteles részt venni a foglalkozásokon. 2.6. Iskolai mulasztások igazolása, igazolt és igazolatlan hiányzások következményei Az iskolai mulasztások igazolásának rendje A tanuló köteles a tanóráról, foglalkozásról, rendezvényekről való távolmaradást igazolni. A szülő tanévenként 3 napot igazolhat, egyébként csak orvosi igazolás fogadható el. A tanuló számára a szülő írásban előzetes távolmaradási engedélyt kérhet. Tanévenként három napig az osztályfőnök, azon túl az igazgató dönt az engedély megadásáról. A távolmaradást a hiányzás utáni első napon kell igazolni, de legkésőbb a megérkezéstől számított 8 munkanapon. A tanuló hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi be. A tanuló hiányzását a távolmaradás első három napja alatt be kell jelenteni. A szülő bejelentheti a hiányzást személyesen vagy telefonon az osztályfőnöknek illetve az intézmény titkárságán. Egy tanévben a tanulónak az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen nem haladhatja meg a 250 órát, illetve az adott tantárgyból a tanórák 30%-át. Aki ennél többet mulaszt, nem minősíthető. A nevelőtestület azonban mérlegelve az összes körülményt dönthet úgy, hogy a tanulónak engedélyezi az osztályozó vizsga letételét. Ellenkező esetben az évfolyamot ismételni köteles. A nevelőtestület csak abban az esetben tagadhatja meg az osztályozó vizsga letételét, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanítási órát. Az igazolatlan hiányzások, késések következményei Amennyiben a szülő az első három nap folyamán nem jelzi a tanuló távolmaradást, az osztályfőnök írásbeli felszólítást küld neki. Igazolás hiányában a távolmaradás igazolatlan. Amennyiben a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása eléri a tíz órát, az iskola a hiányzásról tájékoztatja a területileg illetékes gyámhatóságot, és a területi gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló esetében tájékoztatást küld a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri a 30 órát, az intézmény az általános szabálysértési hatóság értesítésével szabálysértési eljárást kezdeményez, valamint ismételten tájékoztatja az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. Gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő tanuló mulasztásáról a területi gyermekvédelmi szakszolgálatot kell tájékoztatni. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan hiányzása eléri az ötven órát, akkor az iskola haladéktalanul értesíti a tanköteles tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot. A tanuló köteles a tanórák, foglalkozások, rendezvények kezdete előtt 10 perccel megjelenni, a tanórákhoz, foglalkozásokhoz szükséges felszereléssel. 14

15

A késés a becsengetés utáni beérkezést jelenti az órára. A becsengetés után érkező tanulók késését a pedagógus az osztálynaplóba jegyzi fel, - a késés időtartamának megjelölésével. 45 perc késedelmi idő esetén írható be egy igazolatlan óra. Rendszeres késés esetén az iskola igazgatója írásban értesíti a szülőt. A bejáró tanulók esetében a közlekedési okok miatti késés igazolható. A tanulói hiányzások összesítését az osztályfőnök végzi. A távolmaradás igazolásainak megőrzése az osztályfőnök feladata, helye az osztálynapló. A tanulók hiányzásainak csökkentésében, az igazolatlan mulasztások okainak felderítésében, illetve a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárás kezdeményezésében az osztályfőnök együttműködik a gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel. 2.7. Az osztályozó vizsgára vonatkozó szabályok Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Az osztályozó vizsga tervezett időpontjáról, helyéről a tanuló, kiskorú tanuló esetében a tanuló szülője, gondviselője írásban kap tájékoztatást. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményeit a Helyi Tanterv tartalmazza. Az osztályozó vizsga tantárgyai Tanulásban akadályozottak iskolája - Alsó tagozat bevezető szakaszban (1.- 2. évfolyam) Magyar olvasás Magyar írás Matematika Környezet kezdő szakaszban (3., 4. évfolyam) Magyar nyelvi ismeretek Magyar irodalmi ismeretek Matematika Környezet Tanulásban akadályozottak iskolája - Felső tagozat 5. évfolyam Magyar nyelv, Magyar irodalom, Matematika, Természetismeret, Történelem 6. évfolyam Magyar nyelv, Magyar irodalom, Matematika, Természetismeret, Történelem, Földrajz 16

7. 8. évfolyam Magyar nyelv, Magyar irodalom, Matematika, Történelem, Földrajz, Természetismeret Biológia, Egészségtan, Természetismeret Fizika, Kémia Értelmileg akadályozottak iskolája 1-8. évfolyam 1.-2. évfolyam Anyanyelv és kommunikáció, Számolás-mérés 3.-6. évfolyam Olvasás-írás, Számolás-mérés, Környezet és egészségvédelem, Beszédfejlesztés és környezetismeret 7.-8. évfolyam Olvasás-írás, Számolás-mérés, Környezet és egészségvédelem, Társadalom ismeret Készségfejlesztő szakiskola 9.-10. évfolyam Olvasás-írás, Számolás-mérés, Környezet és egészségvédelem, Társadalmi ismeretek és gyakorlatok 11.-12. évfolyamon Anyanyelv és kommunikáció, Környezetismeret, Társadalom ismeret 2.8. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulói magatartás és szorgalom értékelésénél az érintett szakemberek (osztályfőnök, délutános nevelő, pedagógiai munkát segítő, szaktanár, fejlesztő pedagógus) együttes véleményét kell figyelembe venni. A tanulói magatartás, szorgalom értékelése havonta történik ellenőrző könyvben, naplóban. Példás Jó Változó Rossz Órán aktív, pozitív hatást gyakorol a közösségre. mert: Órán többnyire aktív, közösségformálásban nem kezdeményez, de Magatartás Hangulata, érzelmei irányítják. Érzelmeit nehezen fékezi. az elfogadott normákat betartja. Segítőkész, udvarias, Felkérésre segít. Összeférhetetlen, Szándékosan árt. őszinte. Általában udvarias, kötekedő. Esetenként őszinte. irigy, árulkodik. Felnőttekkel, társaival Felnőttekkel, társaival Igazolatlan hiányzás Durva, goromba. A normákkal és a közösséggel szemben áll. 17

való kapcsolata kiegyensúlyozott. Felelősséget önmagáért, környezetéért. Hibáiról meggyőzhető, hajlandó korrigálásra. érez a való kapcsolata többnyire kiegyensúlyozott. Néha figyelmetlen, de hibáit belátja. egy-két esetben előfordul. Társas kapcsolataiban kiegyensúlyozatlan. Szándékában őszinte, Magatartáskorrekciót de a szabályokat nem igényel. Az mindig tartja be. együttműködést gyakran megtagadja. Szorgalom Példás Jó Változó Hanyag Megbízatásait minden esetben teljesíti. A foglalkozásokon rendszerint aktív, példamutató. Tudatosan bizonyítani, teljesíteni akar. A hibát azonnal javítani kívánja. Legjobb tudása szerint teljesít. mert: Megbízatásait felszólításra teljesíti. Megfelelő motivációval és segítséggel bevonható a foglalkozásokba. Szándéka pozitív, megfelelő segítséggel képes a tananyag elsajátítására. Önellenőrzéshez segítséget igényel. Megbízatásait néhány teljesíti. csak esetben Nehezen aktivizálható. Csak a neki tetsző feladatokba kapcsolódik be. Gyakori irányítás és buzdítás mellett képes tanulni. Kitartása, önfegyelme is megsegítésre szorul. Megbízatásait nem teljesíti, munkája ellenőrzésére nem hajlandó. Az iskolai munka nem érdekli. Feladattudata fejlesztésre szorul. Lustaság, makacsság, nemtörődömség jellemzi. Gyakori az igazolatlan mulasztása. 2.9. A tanulók jutalmazásának elvei, formái A jutalmazás elvei Tanulóinkat: közösségi munkájukért, magatartásukért, tanulmányi eredményeikért, versenyen elért sikereikért jutalmazzuk. 18

A jutalmazás fokozatai A dicséret fokozatai: Osztályfőnöki, szaktanári, napközis nevelői dicséret: adható többszöri szóbeli dicséret után, mely az évfolyamnaplóban bejegyzésre kerül. Igazgatói dicséret: adható tanári, diákköri javaslatra. Nevelőtestületi dicséret: adható tanári, diákköri javaslatra. Egyéb jutalmazások (évente egy alkalommal): oklevelek könyvjutalmak kitüntetések: Éltes Mátyás plakett Éltes Mátyás emléklap 2.10. A tanulók fegyelmi felelőssége A tanuló helytelen magatartása, valamint a Házirendben rögzítettek megszegése esetén fegyelmező intézkedésről a szülőt, gondviselőt értesíteni kell. Fegyelmező intézkedést minden esetben mérlegelve hozza az osztályfőnök, a szaktanár, a nevelő, az igazgató vagy a nevelőtestület - figyelembe véve az életkori sajátosságokat, az értelmi fejlettséget és a cselekmény súlyát. A fegyelmezés fokozatai: - osztályfőnöki, szaktanári, nevelői figyelmeztetés - osztályfőnöki, szaktanári, nevelői intés - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás - Súlyos jogellenesség viselkedés minden esetben fegyelmi eljárást von maga után! Súlyos jogellenességek: agresszió, mások bántalmazása, megalázása, fenyegetése, megfélemlítése; mások egészségét, épségét veszélyeztető jogellenes magatartás (kábítószer terjesztése, mérgező anyaggal, gyógyszerrel vagy fegyverrel való visszaélés); lopás, mások tárgyainak eltulajdonítása; szándékos károkozás, rongálás. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai Ha a tanuló a kötelességeit, valamint a Házirendben rögzített szabályokat vétkesen és súlyosan megszegi, vele szemben fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi jogkör gyakorlója az intézmény igazgatója. Fegyelmi vétség esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója kezdeményezi a Fegyelmi Bizottság összehívását. 19

A Fegyelmi tárgyalás résztvevői: Igazgató, igazgatóhelyettes, a Fegyelmi Bizottság tagjai, a sértett tanuló, a sértett tanuló szülője/gondviselője, a vétkes tanuló, a vétkes tanuló szülője/gondviselője, osztályfőnök, az iskola pszichológusa, az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi felelőse, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. A Fegyelmi tárgyalás menete: A fegyelmi eljárás megindításáról - az időpont és az indok megjelölésével - a vétkes tanuló, a tanuló szülője, valamint a tárgyaláson szükséges résztvevők írásban kapnak értesítést. A fegyelmi tárgyalás során az érintett tanuló meghallgatása történik, biztosítva számára a lehetőséget, hogy álláspontját, védekezését előadhassa. A tárgyalás során valamennyi résztvevő kinyilváníthatja véleményét. A fegyelmi tárgyaláson jegyzőkönyv készül, mely rögzíti a tárgyalás idejét, helyét, jelenlevők nevét, beosztását, a tárgyaláson elhangzottakat a hozzászólások sorrendjébe, a fegyelmi büntetésre tett javaslatokat, a fegyelmi büntetésről szóló határozatot, résztvevők aláírását. A fegyelmi határozat a fegyelmi tárgyalás végén szóban kihirdetésre kerül, annak indoklásával együtt. A fegyelmi határozatot 7 napon belül írásban meg kell küldeni az érintett feleknek. A fegyelmi határozat ellen a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője a határozat kézhezvételét követő 15 napon belül fellebbezést nyújthat be a fegyelmi jogkör gyakorlója felé. A fellebbezés után a másodfokú fegyelmi eljárásban nem vehet részt az, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, szándékos rongálás, károkozás esetén az okozott kár megtérítése, áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, kizárás az iskolából, Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és a kizárás az iskolából fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. A fegyelmi eljárást egyeztető tárgyalás előzheti meg. Az egyeztető eljárás szabályai A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás előzheti meg, amennyiben ezzel a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú tanuló esetén szülője egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló hivatalos értesítésben a tanuló és szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. 20

A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül írásban jelentheti be a fegyelmi jogkör gyakorlója felé, ha igénybe kívánja venni az egyeztető eljárás lefolytatását. Amennyiben a tanuló vagy szülő nem kéri, vagy ha az egyeztető eljárás a bejelentést követő 15 napon belül nem vezet eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni. Harmadszori kötelességszegés esetén az egyeztető eljárás alkalmazását a fegyelmi jogkör gyakorlója elutasíthatja. Az egyeztető eljárás célja: A kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, a konfliktus feloldása, a sérelmek orvoslása alternatív technikák alkalmazásával és a jóvátétel lehetőségének biztosításával. Az egyeztető eljárás menete: Az egyeztető eljárás lefolytatásáról az időpont és az indokok megjelölésével szóló értesítést írásban meg kell küldeni az érintetteknek. A fegyelmi jogkör gyakorlója kijelöli azt a személyt, aki az egyeztető eljárást lefolytatja. Az egyeztető eljárást az vezetheti, akit mindkét fél (sértett és kötelesség szegő fél) elfogad. Az egyeztető eljárás résztvevői lehetnek: igazgató, igazgatóhelyettes, a fegyelmi bizottság tagjai, osztályfőnök, az iskola pszichológusa, az iskola gyermekvédelmi felelőse, a gyermekjóléti szolgálat családgondozója. Az egyeztető eljáráson elhangzottakról jegyzőkönyvet kell vezetni. Amennyiben az egyeztető eljárás során, az érintett felek között megállapodás történt a jóvátételre, azt írásbeli megállapodásba kell foglalni, mely tartalmazza az egyeztető eljárás időpontját, helyét, indokát, a résztvevő személyek nevét, beosztását, az eljárás során elhangzott véleményeket, hozzászólásokat, a jóvátétel leírását, teljesítésének időtartalmát, a jóvátétel megvalósulását segítő, felügyelő és ellenőrző személy nevét, a résztvevők aláírását. Amennyiben írásbeli megállapodás történt, úgy a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre (a jóvátétel idejére), de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Amennyiben a jóvátétel megvalósult és a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, úgy a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. 2.11. A napközi és tanulószobai jelentkezésre vonatkozó szabályok Az iskola a szülői igényeknek megfelelően biztosítja a tanulók napközis és tanulószobai ellátását. A jelentkezést írásban szülői aláírással kell jelezni az iskola által kiadott jelentkezési lapon. A napközis és a tanulószobai foglalkozások órarendje a tanulók kötelező tanítási rendjéhez igazodik. 21

2.12. Az intézmény területének, helyiségeinek, berendezési tárgyainak és eszközeinek használata Az intézmény területei 1. Építők úti épület az iskolai rész naponta 6,45 17,00 óráig tart nyitva. Szombaton és vasárnap zárva tart. Az épületben állandó portaszolgálat van. 2. Hajnóczi úti épület szorgalmi időben 7,00 16,00 óráig. 3. Kollégium munkanapokon 6,00-20,00 óráig. Péntekenként 18,00 óráig. Hétvégenként, rendkívüli esetben, gyermekvédelmi okokból, kirándulások, versenyek alkalmából. Helyiséghasználat Idegenek az intézmény épületeibe kaputelefonon való bejelentkezés után, vagy a portás engedélyével léphetnek be. A szülők a tantermekbe szülői értekezletek, fogadóórák, iskolai rendezvények idején mehetnek fel. A szülői értekezletek és a fogadóórák rendje az éves munkatervben kerül meghatározásra. Ezektől eltérő időpontban a szülők a pedagógusokat előre egyeztetett időpontban kereshetik fel. Rendkívüli esetben az óra zavarása nélkül a pedagógus a portára lehívható. Tanítási időn kívül a tanuló csak engedéllyel, vagy szervezett foglalkozás keretében, felügyelettel tartózkodhat az iskolában. A kollégium lakói nevelői felügyelet mellett tanítási időn kívül is használhatják az intézmény létesítményeit. Berendezések, eszközök használata A tanulók az intézmény helyiségeit, berendezéseit csak nevelői felügyelettel használhatják, rendeltetésüknek megfelelően. A közösségi tulajdon védelméért, állagának megóvásáért, a rend és tisztaság megőrzéséért, az árammal és vízzel történő takarékoskodásért, valamint a baleset-, tűz- és munkavédelmi szabályok betartásáért az intézmény valamennyi tanulója és dolgozója felelősséggel tartozik. Külön szabályozás alá esik a műhelyterem, a számítástechnikai terem, a könyvtár használata, valamint a tanulók által nem, vagy csak felügyelet mellett használható eszközöket, gépeket. 4, 5, 6, 7 4 4. számú melléklet Műhelyterem használati rendje 5 5. számú melléklet Számítástechnikai terem használati szabályzata 6 6. számú melléklet Az intézményi könyvtár működésének és használatának rendje 7 7. számú melléklet A tanulók által nem, vagy csak felügyelettel használható eszközök, gépek 22

2.13. Egészségvédelem, balesetvédelem, vagyonvédelem Egészségvédelem A tanulók részére - egészségi állapotuk ellenőrzésére, felülvizsgálatára - az adott tanévre meghatározva hetente egy alkalommal iskolaorvosi és heti négy alkalommal védőnői rendelés van. 8 Balesetvédelem Az intézményben a nyitvatartási időben biztosítani kell a gyermekek, tanulók felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira Minden tanulónak a tanév megkezdésekor baleset - és tűzvédelmi oktatáson kell részt vennie. Az oktatásra az első osztályfőnöki órán kerül sor. A számítástechnikai és a testnevelési órák megkezdése előtt évente egy alkalommal balesetvédelmi oktatást kell tartani. Az oktatáson való részvételt az osztálynaplóban kell jelezni. Hiányzó tanulók esetén ezt pótolni kell és arról feljegyzést kell készíteni. Az esetlegesen bekövetkezett gyermek-és tanulóbaleseteket jegyzőkönyvezni kell, és nyilván kell tartani. Vagyonvédelem A tanuló köteles az iskola vagyontárgyainak, az oktatás során rábízott felszerelési tárgyaknak, taneszközöknek, műszereknek állagát megóvni. Vétkességből és gondatlanságból eredő kár esetén a tanuló kártérítésre kötelezett. 8 8. számú melléklet Egészségvédelem 23

3. ÓVODA 3.1. Az óvodai jogviszony Az intézményegység feladata Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése és fejlesztése. A gyermekek óvodai felvételének feltételei A gyermek óvodai felvételéről a Megyei Szakértői Bizottság véleménye alapján az intézményvezető dönt. Az óvodát csak egészséges gyermek látogathatja. Fejtetvesség esetén a gyermek közösségbe nem járhat. Arról, hogy nem fertőzött, a kezelésről, illetve az élősködő és serke eltávolításáról az ÁNTSZ, a háziorvos, szakorvos és szülő igazolása elfogadható. 3.2. Jogok és kötelességek Az óvodai élet általános szabályai A szülők kötelessége, hogy a gyermeket tisztán, gondozottan hozzák az intézménybe. A gyermekek váltó ruhájukat, cipőjüket a jelükkel ellátott zsákban tarthatják. Az óvodában váltócipő használata kötelező. Ékszerek viselése (nyaklánc, fülbevaló, gyűrű) veszélyeztetheti a gyermek testi épségét. Az intézménybe behozott értékekért (mobiltelefon, pénz) felelősséget vállalni nem tudunk. Az óvodai csoportba a gyermek által bevitt játékokkal a közösségi élet szabályai alapján mindenki játszhat. Az elveszett, megrongálódott játékokért felelősséget nem vállalunk. Az intézmény tulajdonát képező nagy értékű játékok gyermek által történő megrongálódásáról a szülőt értesítjük és kérjük segítségét annak javításában. Gyermeket csak a szülője, vagy a szülő által megbízott, az intézményben, írásban bejelentett felnőtt viheti el. A gyermek hazavitelét bármelyik szülőtől megtagadni csak hivatalos bírói végzés alapján áll módunkban. Az óvoda helyiségeit más, nem oktatási nevelési célra a gyermekek távollétében sem engedjük át. 24

A gyermek jogai A gyermek joga, hogy biztonságos, egészséges környezetben neveljék. A gyermeket közvetlen, vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. Képességének megfelelő nevelésben, fejlesztésben részesüljön. Vallási, világnézeti, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. A szülők jogai Tájékoztatást kapjon gyermeke fejlődéséről, neveléséhez tanácsot, segítséget. A szülők kötelessége Gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Gondoskodjék gyermeke tiszta ruházatáról. Biztosítsa gyermeke rendszeres óvodába járását. Figyelemmel kísérje gyermeke fejlődését, és megtegyen minden tőle telhetőt ennek érdekében. Tiszteletben tartsa az intézmény alkalmazottainak (közfeladatot ellátó személy) emberi méltóságát és jogait. 3.3. Mulasztások igazolása, igazolt és igazolatlan hiányzások következményei A gyermek mulasztása az óvodából Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelenti az óvoda felé, hogy gyermekét nem viszi óvodába, továbbá, ha a szülő a hiányzásról orvosi igazolást hoz. Ha a szülő a gyermeke távolmaradását nem igazolja, akkor a mulasztás igazolatlan. Amennyiben a gyermek egy nevelési évben 10 napnál többet mulaszt igazolatlanul, ebben az esetben értesíteni kell a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot és az általános szabálysértési hatóságként eljáró járási hivatalt. 3.4. Az óvoda munkarendje A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. A fejlesztési év időtartama a tanév rendjéhez igazodik. Az óvoda egy elkülönített területtel rendelkezik. Az iskolai tevékenységek az óvoda működését nem zavarják. 25

Az intézmény hétfőtől péntekig tartó 5 napos munkarenddel folyamatosan működik. Eltérő az intézményi munkarend, a gyermekek fogadása abban az esetben, ha a nemzeti ünnepek miatt az általános munkarend, a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvodai tevékenységeket június 15-től augusztus 31-ig nyári munkarend szerint szervezzük. Az óvoda nyári zárva tartásáról a szülők február 15-ig kapnak értesítést. A naponkénti nyitvatartási idő reggel 7,00 órától, délután 16:30 óráig tart. Az óvodás gyermekeket 7,00 és 7:45 között gyógypedagógiai asszisztens fogadja. A reggeliztetés 8:45 9,00 óráig tart. A foglalkozások 9,00 órakor kezdődnek és folyamatosan egyéni, kiscsoportos és csoportos formában váltakozva egyénre szabott fejlesztési terv alapján 12,00 óráig tartanak. Az ebédeltetés 12,00 12,30 óráig tart. A gyermekek számára a pihenőidő 12,30 14,30 óra között van. Az uzsonnáztatás 14,30 és 15,00 óra között történik. Szabad játék, irányított játék 15,00 és 16:30 óra között folyik gyógypedagógiai asszisztens és dajka felügyeletével. 3.5. Egészségvédelmi szabályok Az óvodában megbetegedő gyermeket az értesítéstől számított legrövidebb időn belül a szülőnek kötelessége hazavinni, a beteg gyermek elkülönítése nem áll módunkban. Beteg, lábadozó gyógyszert szedő gyermek nem jöhet óvodába, saját gyógyulása a többi gyermek és a felnőttek egészségének megőrzése érdekében. A gyermeket betegség után csak orvosi igazolással fogadjuk. Betegségből felgyógyult, vagy óvodából betegség gyanújával hazaadott gyermeket orvosi igazolással fogadjuk. Az óvodában a gyermeknek gyógyszert nem adhatunk be, kivéve tartós betegség esetén (allergia, diabétesz, asztma, epilepszia, stb), ilyenkor a gyógyszer adagolásáról írásos orvosi javaslat szükséges. A tartósan beteg gyermek gyógyszerét a szülő köteles az óvoda részére időben biztosítani. A csoport és fejlesztő szobákba, a mosdóba utcai cipőkben bemenni tilos. Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Baleset esetén a pedagógus értesíti a mentőket és elkíséri a gyermeket. Az intézménynek gondoskodnia kell a csoportban maradók felügyeletéről és a szülő értesítéséről. 26

3.6. Térítési díjak befizetése Az étkezési térítési díjat a tárgyhóra vonatkozóan az előző hónap kijelölt napjain lehet befizetni az intézmény ügyintézőjénél. Az étkezést reggel 9 óráig lehet telefonon vagy személyesen lemondani az intézmény ügyintézőjénél. Az étkezés lemondása a lemondást követő naptól érvényes. 27

4. TANULÁSBAN AKADÁLYOZOTTAK ÁLTALÁNOS ISKOLÁJA 4.1. Az iskola munkarendje Építők útjai székhelyintézmény A tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: 6,45 órától 17,00 óráig tart nyitva. Tanítási napokon 6,45 órától ügyeletes nevelők biztosítják a korán érkező tanulók felügyeletét. A reggeli ügyeletet 6,45 7,30 között érkezők vehetik igénybe. A tantermekbe 7,30 órakor lehet bemenni. A folyosókon, a zsibongóban a felügyeletet ügyeletes tanárok végzik. A szülők a földszinti zsibongóig kísérhetik gyermekeiket, az ügyeletes nevelő igény szerint felkíséri az arra rászoruló tanulót az osztályba. A szülők az igazgató engedélyével az arra rászoruló gyermeket felkísérhetik az osztályba. Az engedélyt minden év szeptemberében, írásban kell kérni. A tanítás 8,00 órakor kezdődik. A tanórák kezdete előtt 5 perccel figyelmeztető csengetés hallható. A tanítási órák rendjét valamint a szünetek időtartamát a csengetési rend tartalmazza. 9 Amennyiben becsengetés után 5 perccel nincs tanár az osztályban, ezt az ügyeletes nevelőnek jelentenie kell a titkárságon. A tanórák közti szünetekben ügyeletes nevelők látják el a tanulók felügyeletét. A szünetek rendje tízórai levegőzés az udvaron alsó tagozat: 8,45 9,00 9,45 10,05 felső tagozat: 8,45 9,00 10,50 11,05 A többi szünetet a tanulók a folyosókon, a zsibongóban vagy az osztályban tölthetik. A délutáni foglalkozások rendje ebéd szervezett szabadidős tevékenységek szünet tanóra alsó tagozat 11,45-13,30 11,45-14,30 14,30-14,45 14,45-15,45 felső tagozat 12,45-14,30 12,45-14,00 délutános 14,45 15,00 15,00-16,00 9 9. számú melléklet Csengetési rend és az óraközi szünetek rendje 28

foglalkozás 14,00 14,45 A hetes feladatai a szünetekben Biztosítják a tanítás tárgyi feltételeit (tiszta tábla, kréta, szemléltetőeszköz, szellőztetés) a tiszta, kulturált környezetet. Jelentik a hiányzók nevét, az esetleges gondokat, rendellenességeket. Felírják a táblára a dátumot, az óraszámot és a hiányzók nevét. Az óra után az osztályt csak rendet rakva hagyhatják el. Távozáskor leoltják a világítást. Az utolsó óra után bezárják az ablakot. A hetes köteles jelenteni az ügyeletes nevelőnek, ha a tanulókat veszélyeztető eseményt, helyzetet észlel. Ha a hetes hiányzik, helyettese a névsorban az utána következő tanuló lesz. A hetesi kötelezettség elmulasztása esetén annak súlyosságától függően az osztályfőnök dönt a fegyelmi büntetés módjáról. A könyvtár rendje A tanuló az iskolai könyvtár tagja. Könyvet egy hónapra kölcsönözhet, mely egyszer hosszabbítható meg: további egy hónapra. A tankönyvek kölcsönzési ideje 1 tanév. A kikölcsönzött könyvekért felelősséggel tartozik. 4.2. A tanulók munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb mérőeszköze az osztályozási rendszer. A félévi osztályzás az első félévben, míg az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. A szaktanár a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei, formái Félévkor Évvégén 1. osztály/előkészítő szöveges minősítés nem készül 1. osztály szöveges szöveges 2. osztály szöveges érdemjegy 3. osztálytól érdemjegy érdemjegy 4. osztály érdemjegy érdemjegy 29

A szöveges értékelés kategóriái: 1. Kiválóan teljesített (5) 2. Jól teljesített (4) 3. Megfelelően teljesített (3) 4. Gyengén teljesített (2) 5. Felzárkóztatásra szorul (1) Tanév közben 1-5-ös skálán, érdemjeggyel értékelünk az 1.-4. évfolyamon A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból 2 havonta minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt, a tárgyat tanító nevelő értesíti az üzenő, illetve tájékoztató füzeten keresztül. Az egységes értékelést biztosítja a tantárgyanként, évfolyamszintekre elkészített értékelési segédanyag. Egyéb értékelési formákat (piros pont, nyomda, stb.) a pedagógus a naplón kívül rögzítheti. Írásos beszámoltatás: A közismereti tárgyakból évente 3-4 témazáró íratása egy-egy témakör lezárásakor. Egy tanítási napon csak két tantárgyból lehet témazárót íratni egy tanulóval. Az 1.-4. osztályig a közismereti tárgyakból (magyar, matematika, környezet) a tanév végén írásos beszámoltatásra kerül sor évfolyamszinten, a követelmény szinthez igazodó feladatsorral. A tanulóknak a beszámoltatáson nyújtott teljesítménye tájékoztató jellegű a tanár számra. Az év végi értékelést döntő mértékben nem befolyásolja. A tanulók előre haladásának, fejlődésének eredményét: - belépéskor és a fejlesztési ciklusok végén az egyéni fejlesztési tervben (egységes szempontsor alapján), - a képességfejlesztő vizsgáló eljárások, tesztek nyomtatványain, a tanuló személyi anyagában, - a tanév során az osztálynaplóban, üzenőben, tájékoztató füzetben, - a tanév végén a bizonyítványban rögzítjük. Félévkor Év végén 5. osztály Érdemjegy, ellenőrzőben Érdemjegy, bizonyítványban 6. osztály Érdemjegy, ellenőrzőben Érdemjegy, bizonyítványban 7. osztály Érdemjegy, ellenőrzőben Érdemjegy, bizonyítványban 8. osztály Érdemjegy, ellenőrzőben Érdemjegy, bizonyítványban Értékelés 5.-8. évfolyamon 5-8. évfolyamon a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben minden tantárgyból rendszeresen érdemjegyekkel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. 30