KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Déli szárny, I. emelet, 12. terem Szekcióvezető: TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA főiskolai adjunktus 14.00 ANGERMAN ÁGNES, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Köszön, nem köszön, köszön, avagy felmérés a hallgatók köszönési (illetve nem-köszönési) szokásairól és tanáraikhoz való viszonyulásukról... 6 14.20 DR. BALOGH KATALIN, BGF KKFK, főiskolai docens Kísérlet a kulturális szótárak nyelvoktatásban történő felhasználására... 7 14.40 DR. BRÁDEÁNÉ GACS JUDIT, BGF KKFK, főiskolai docens A kultúraközi párbeszéd társadalmi hátteréről... 8 15.00 LAKOS RÓBERTNÉ, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Az olasz szaknyelv tanítása közben adódó lehetőségek kihasználása a kulturális háttérinformációk elmélyítésének érdekében... 9 15.20 DR. LOCH ÁGNES, BGF KVIFK, főiskolai docens Érdekes vagy hasznos? Az első interkulturális kommunikáció kurzus a KVIF karon... 10 15.40 Kávészünet A II. alszekció programja a 18. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 4
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS 16.00 MAG. ELISABETH PESCHKE, BGF KKFK, osztrák anyanyelvi lektor Magyar francia érintkezési pontok... 11 16.20 RENNER-WU ZUOFENG, FaduwArt Bt., marketing menedzser A kínai üzleti kommunikáció és kultúra fontosabb aspektusai, eredete... 12 16.40 SZIRTESNÉ KISS ÁGOTA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Multikulturalizmus hatása a kanadai üzleti életre... 13 17.00 TAPOLCAI-MALACZKOV SZILVIA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Kultúraközi párbeszéd a középkori angol irodalomban... 14 17.20 TÖRÖK JUDIT, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Interkulturális problémák az AFS által szervezett csereprogramokban... 15 17.40 DR. VÁLÓCZI MARIANNA PhD, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Külker hallgatók szaknyelvi szigorlaton és szakmai nyelvvizsgán elért eredményeivel kapcsolatos attribúciói... 16 18.00 SZÉKÁCS ANNA, BGF KKFK, főiskolai docens Etikett a Távol-Keleten (megjelenési, viselkedési elvárások a cégeknél)... 17 5
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS KÖSZÖN, NEM KÖSZÖN, KÖSZÖN, AVAGY FELMÉRÉS A HALLGATÓK KÖSZÖNÉSI (ILLETVE NEM- KÖSZÖNÉSI) SZOKÁSAIRÓL ÉS TANÁRAIKHOZ VALÓ VISZONYULÁSUKRÓL Angerman Ágnes BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Angol Tanszéki Osztály, főiskolai adjunktus Ő sem köszön, állapítom meg kissé keserűen újra meg újra, mikor egy hallgatóm köszönés nélkül elhalad mellettem a folyosón (ex-hallgatókról beszélek, az aktuális hallgató még illedelmes). Hét év edződés után már nem vág úgy mellbe a rossz modor ezen megnyilvánulása, de megszokni még mindig nem tudtam. Mi lehet a modortalanság oka? Vajon miért nem jár ki minden egyes tanárnak a tiszteletnek ez a minimuma? Bezzeg a mi időnkben!, mondanám, ha nem ódzkodnék az öreges szóhasználattól. Mindenesetre, tény, hogy ebből a szempontból is nagyot változott a világ. Annak idején mi minden tanárunknak köszöntünk. Függetlenül attól, hogy szeretem, nem szeretem, jó tanár-e vagy sem, szemináriumot vagy előadást tart, jó jegyet adott-e stb. Nos, ezen indulatok és miértek sarkalltak arra, hogy a témában mélyebbre ássak és kérdőíves felmérést végezzek a hallgatók körében. Mivel tapasztalatom alapján a legfelső évfolyamosok hajlamosak leginkább fittyet hányni a szóban forgó illemszabályra, harmadéves diákjainkat (szám szerint 100-at) faggattam ki köszönési szokásaikról, és általában tanáraikhoz való viszonyulásukról. Először is, kíváncsi voltam, hogy megítélésük szerint, ők milyen arányban köszönnek volt vagy jelenlegi tanáraiknak tanórán kívül. Próbáltam kipuhatolni, hogy milyen tényezők és milyen mértékben befolyásolják köszönési hajlandóságukat. A szituáció kényszere, a jól felfogott érdek, a pillanatnyi hangulat vagy a tanárról alkotott értékítélet dominál-e, amikor a köszönés, illetve annak elhagyása mellett döntenek? Vizsgálódásom arra is kiterjedt, hogy vajon milyen tanári magatartás vagy kvalitás váltja ki ellenérzésüket (pl. igazságtalanság, unalmas órák, túlzott szigor), és ellenkezőleg, mi ébreszt tiszteletet bennük (felkészültség, korrektség, profizmus, jó humor stb.). Egyúttal arra is rákérdeztem, vajon ezek a pozitív avagy negatív oktatói tulajdonságok, szerintük, mennyire jellemzőek a főiskolán. Szóval, hogy milyenek is vagyunk mi hallgatói szemmel. 6
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS KÍSÉRLET A KULTURÁLIS SZÓTÁRAK NYELVOKTATÁSBAN TÖRTÉNŐ FELHASZNÁLÁSÁRA Dr. Balogh Katalin BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Nemzetközi Gazdálkodás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, Neolatin (Francia), főiskolai docens Bevezetésképpen az elmúlt évtizedben a Corvina Kiadó gondozásában megjelent kulturális szótárakat mutatja be az előadás. Néhány szócikk összehasonlításából is kitűnik, hogy ezek az egyes kultúrákat eltérő feldolgozásban tükrözik. A jelen előadás ÁDÁM PÉTER Francia-magyar kulturális szótárát állítva a középpontba arra a kérdésre keresi a választ, hogyan lehet tantárgyfejlesztés keretében ilyen jellegű műveket beépíteni a tananyagba. A könyv rövid elemzése, szerkezetének feltárása után kerül sor a nyelvoktatásban játszandó szerepük kijelölésére. Ekkor vetődnek fel egyrészt a szótár műfajából, másrészt a szerkesztői vezérelvből eredő módszertani problémák. Az alfabetikus és nem tematikus szerkesztés megtetézve az index hiányával egyszerre nehezíti meg az órai felhasználását, és vezet az elmélyültebb, alkotóbb alkalmazáshoz. A kézikönyvi használaton túlmenően a mű alkalmas önálló feldolgoztatásra szemináriumi dolgozat, vagy prezentáció formájában. Meg lehet próbálkozni más, nem hagyományos eljárásokkal is, mint például fogalmi térkép készítésével is. Azonban mindezen eljárások igen időigényesek, mind a tanártól, mind a diáktól többletmunkát kívánnak meg. A következő pontban áttekintem a kulturális szótárak felhasználását a jelen és jövőbeli tantárgyi kínálatban. Mostanáig elsősorban a szakfordító szakirányon tartott kontrasztív országtanulmányok, vagy közigazgatás órákon használtam fel. De a szakfordítási szemináriumokon is kitűnően alkalmazható kiegészítő anyagként, többek közt a reáliák esetén. 2004/05-ben kísérletképpen évfolyamdolgozatként választható témában kértem a másoddiplomás szakfordító csoportomban a kontrasztív országtanulmányok tárgy keretében egyes témák feldolgozását. A feladat megoldásának nehézségeire jól rámutattak a példaként idézett beadott dolgozatok. A pozitív tapasztalatok mellett néhány kritikus megjegyzés is felvetődik. Ezen művek esetében az ismeretek jellegét, mennyiségét, a bemutatás módját, a szerkesztési elveket, a vizuális elem hiányát, a ráfordítás/haszon arányát mind vitatni lehet. Mégis a végső mérleg pozitív, hiszen ezek a könyvek támaszt jelentenek a nem anyanyelvi nyelvtanár számára. Az előadást egy eltérő koncepcióban szerkesztett saját készítésű anyagból vett ízelítő zárja. A szerzett tapasztalatok alapján igényes nyelvtudásra vágyó célközönség számára körvonalazódni látszik egy többéves tananyagfejlesztési projekt. 7
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS A KULTÚRAKÖZI PÁRBESZÉD TÁRSADALMI HÁTTERÉRŐL Dr. Brádeáné Gacs Judit BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai docens A témát az oktatás szemszögéből szeretném megközelíteni. Azon tényezőkre, társadalmi körülményekre kívánok rávilágítani, melyek adottak a mai magyar felsőoktatásba bekerülő fiatalok számára. Ezek a körülmények ugyanis nagy mértékben, a hallgatók számára sokszor csak később láthatóan meghatározzák azt, hogy milyen módon, milyen szinten és milyen nyelve(ke)n alakul ki párbeszéd a gazdaság különböző kultúrákat képviselő szereplői között. Elemzem a Magyarországon erős földrajzi és történelmi hagyományokra támaszkodó német nyelvhasználat visszaszorulásának okait és a lassan kirajzolódó tendenciákat. Megállapításaimat adatokkal, felmérések eredményeivel támasztom alá. 8
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS AZ OLASZ SZAKNYELV TANÍTÁSA KÖZBEN ADÓDÓ LEHETŐSÉGEK KIHASZNÁLÁSA A KULTURÁLIS HÁTTÉRINFORMÁCIÓK ELMÉLYÍTÉSÉNEK ÉRDEKÉBEN Lakos Róbertné BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, főiskolai adjunktus Ki miért tanul olaszul, vagyis az olasz nyelv választásakor mely fő kulturális és egyéb szempontok érvényesülnek? Olasz nyelv tanításakor mely kultúrát kell közvetítenünk a tanulóink felé? Az olasz üzleti nyelvvel való ismerkedés során tanulóinknak az olasz kultúra mely szegmenseiben kell leginkább járatosnak lenniük? A három év / három szemeszter folyamán törzsanyagként használt tankönyv, a L italiano in azienda feladatainak kulturális vetülete: 1-1 konkrét példa kapcsán szeretném bemutatni a különféle megközelítési, feldolgozási módokat. Választ keresek arra is, hogy mennyiben alapozhatok a tanulók korábbi ismereteire. Mikor van szükség földrajzi, történelmi és egyéb tudnivalók kiegészítésére, bővítésére, elmélyítésére? Milyen segédeszközökre van szükség? Miért bizonyulnak rendkívül hasznosnak a három év tipikus, már-már hagyományosnak tekinthető feladatai? Egy szabadon választott olasz tartomány bemutatása földrajzi, történelmi gazdasági szempontból. Egy olasz cég kialakulásának, felépítésének és a tevékenységének a bemutatása. A kulturális összefüggésekre való rámutatás szükségessége. Az olasz kultúra és a magyar kultúra különbségeiből fakadó problémák az interkulturalitás területén. Hogyan előzzük meg a kulturális konfliktusokat? Az internet didaktikai használata. Végül szeretnék kitérni arra is, hogy amennyiben nem csupán a meglévő szűkös óraszám állna a rendelkezésünkre még milyen egyéb kulturális ismereteket közvetíthetnénk tanulóink felé. 9
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS ÉRDEKES VAGY HASZNOS? AZ ELSŐ INTERKULTURÁLIS KOMMUNIKÁCIÓ KURZUS A KVIF KARON Dr. Loch Ágnes BGF Idegen Nyelvi és Kommunikációs Intézet intézetvezető főiskolai docens A KVIF Karon a 2007-2008 tanév második félévében került sor először az Interkulturális kommunikáció c. kurzus meghirdetésére az angol nyelvű képzésen. Az oktatás angol nyelven, interaktív elemekkel bővített előadás formájában zajlott. Jelen előadás a kurzus tartalmi bemutatását követően ennek a kurzusnak a tapasztalatait kívánja összegezni. A félév folyamán a hallgatók számos olyan, részben a szakirodalomban is fellelhető kérdésre válaszoltak, amelyek alkalmasak a kulturális beágyazottság döntésmeghatározó hatásainak bemutatására, a kulturális sztereotípiák feltárására és a különböző normarendszerek ütköztetésére. A kurzus-résztvevők válaszainak statisztikai feldolgozása, bár általánosításra nem jogosítja fel az előadót, látványosan szemlélteti a hallgatók kulturális homogenitását. 10
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS MAGYAR FRANCIA ÉRINTKEZÉSI PONTOK Mag. Elisabeth Peschke BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar osztrák anyanyelvi lektor, PhD-hallgató Előadásom témája doktori értekezésemhez kapcsolódik, melynek címe A francia kultúrpolitika aktuális tendenciai Magyarországon. Ennek keretében kívánok egy-két érintkezési pontról előadásomban szólni, amelyek történelmi, kulturális illetve gazdasági jellegűek. A gazdasági kapcsolatok összefüggésben állnak a kulturális kapcsolatokkal és a jelen vizsgálatában nem hagyhatók figyelem kívül. Ha a történelemről esik szó, legtöbbször spontán módon Trianon jut eszünkbe, amely a magyar múlt rendkívül fájó pontja. Ezt a kérdést különböző szempontok alapján szeretném érinteni. Az érintkezési pontok nemcsak a klasszikus magyar költők és írók, a két ország királyi házai, a két hadsereg és a hadvezérek kapcsolódási pontjait vagy diplomácia pontjait jelentik, hanem az iskolák, intézmények, ösztöndíjak és egyetemek közös programjait, a kulturális csereprogramok, vásárok és kiállítások kérdését is. 11
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS A KÍNAI ÜZLETI KOMMUNIKÁCIÓ ÉS KULTÚRA FONTOSABB ASPEKTUSAI, EREDETE Renner-Wu Zuofeng FaduwArt Bt., marketing menedzser A kínai kommunikációs alapelv: a tisztelet. Ren jing wo yi chi; wo huan ren yi zhang alapelv a kínaiak egymás közötti, kínai és külföldi közötti és a diplomáciai kommunikációban. (Azoknak, akik tisztelnek engem, tízszer akkora tiszteletet adok viszont.) A kínai kultúra és kommunikáció. Az 5000 éves kínai történelem és kultúra meghatározó hatása a kommunikációra. Az alapvető kínai és európai kulturális és kommunikációs különbségek vizsgálata és elemzése. Kína: a kínaiak sokat tanulmányozták az emberi kapcsolatokat a történelemben, és kevésbé a tudományban és természetben. Európa: az emberi kapcsolatokat inkább tudományos alapon vizsgálják. Kína: impliciten. Európa: közvetlenül, nyíltan. Kína: jogi öntudat gyenge; az etika és morál természetesebb a törvényeknél. Európa: előnyben részesíti a jogszabályokat. A nemzetköziesedés hatása a kínai kommunikációra. 1978 után, a gazdasági reform és a nyitás politikája után a kínai kommunikációra jelentős hatást gyakorolt a nemzetközi környezet. A kínai etikett és tartózkodás. A kínai-európai kulturális különbséget bemutató tábla. 12
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS MULTIKULTURALIZMUS HATÁSA A KANADAI ÜZLETI ÉLETRE Szirtesné Kiss Ágota BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus Multikulturális politikája miatt Kanadát gyakran tekintik mintaországnak, különösen abban a tekintetben, ahogy a bevándorlók beilleszkedését segíti, és emellett támogatja kulturális hagyományaik ápolását és nyelvük megőrzését. Ennek sikeressége és megítélése azonban nem egyértelmű. Előadásom fókusza azonban nem annak vizsgálata, hogy a kanadai multikulturalizmus mint hivatalos politika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, illetve mennyiben értékelhetjük sikeresnek, hanem annak elemzése, hogy a kulturális és etnikai sokszínűségnek milyen előnyei vannak az üzleti életben a mai globalizált világunkban. Noha a történelem során a kanadai bevándorlási politikát sokszor lehet nagylelkűnek is értékelni, de valójában elsősorban társadalmi és gazdasági érdekek befolyásolták. A bevándorlók száma és aránya folyamatosan nő, a 2001-es népszámlálási adatok szerint a lakosság 18%-a született Kanadán kívül. A bevándorlók etnikai öszszetétele jelentősen megváltozott az utóbbi évtizedekben: míg korábban a bevándorlók európai országokból érkeztek, napjainkban jelentős a kínaiak és dél-ázsiaiak aránya. A kulturális sokszínűség és a bevándorlók nyelvi örökségének megőrzéséből eredő soknyelvűség hatására a kanadai társadalomra általában jellemző a kulturális, nyelvi és vallási különbségek elfogadása, amely lehetővé teszi, hogy különböző perspektívából tudjanak szemlélni dolgokat. Az üzleti vállalkozások külföldi terjeszkedése során a kulturális sokszínűség új lehetőségeket nyit meg és elősegíti a másik kultúra megértését, valamint a kölcsönös bizalom és az üzleti kapcsolatok kiépítését. Egy vállalkozás csak úgy tud sikeresen működni nemzetközi környezetben, ha a politikai, gazdasági és kulturális különbségeket megfelelően tudja kezelni. 13
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS KULTÚRAKÖZI PÁRBESZÉD A KÖZÉPKORI ANGOL IRODALOMBAN Tapolcai-Malaczkov Szilvia BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus A középkori románcirodalom tanulmányozása megmutatja számunkra miképpen értelmezték a kultúrák közötti párbeszédet a 12-15 században az angol francia kapcsolati rendszerben. Ennek a párbeszédnek a megértéséhez elsősorban olyan alapfogalmak tisztázása szükséges mint románc, nemzet és nemzeti mítosz. Látni fogjuk, hogy a kultúrák, a nemzetek hogyan kölcsönöztek más kultúrákhoz kapcsolódó elemeket és azt is, hogy a szoros kulturális kapcsolat mégsem jelentett egyenes átvételt, hanem a kultúrák belső működésüknek megfelelően saját világukhoz igazították, azaz hol kisebb, hol jelentősebb mértékben megváltoztatták az adott elemet. Ez a változtatás azonban vitákhoz, jelen esetben filológiai vitákhoz vezetett, melynek megoldása csak manapság válik láthatóvá, mikor a multikulturalizmus a megértést és elfogadást hangsúlyozza. A románcirodalom kialakulását és témáját tekintve két világhoz is kapcsolódik: a francia nemesi kultúrához és a brit hiedelemvilághoz. A tágan értelmezett románcirodalom, mely a latin nyelvtől már különböző neolatin nyelveken, főként francia nyelven íródott szövegekre vonatkozott kezdetben, a 12. században jelentésszűkülésen ment keresztül és már szinte csak az ófrancia nyelven íródott és CHRÉTIEN DE TROYES-hoz köthető írásformára utalt. A románcok egyik fő témája mégis a brit hagyományhoz tartozó Artúr király és társai történetének elbeszélése. Hasonlóan azonban, ahogy a francia irodalmi forma, a románc átkerült a csatorna túloldalára és szinte azonnali változáson ment át, a brit területről származó történet is alkalmazkodott az eltérő francia kultúrához. A két kultúra jegyeit is magán hordozó 14. századi angol verses románc, az Of Arthour and of Merlin, vitatott besorolása az irodalmi kánonba még ma sem tisztázott, viszont a jelenlegi kutatások szerint fontos eleme annak a folyamatnak, amely a francia románc műfaját az angol nemzeti mítosz hordozójává tette, ahol a nemzetfogalom mind nyelvi mind területi egységet jelöl. A mű ezen megítélésében fontos szerepet játszott a kéziratok kutatása is, hiszen az Auchinleck-kézirat, melyben a mű számos más angol nyelvű románccal együtt fennmaradt, maga is a nemzeti érzés egyik megjelenési formája. A kultúrák közötti aktív párbeszéd tehát nemcsak a modern világ, hanem a középkori világ egyik fő jellemzője is, hiszen a más kultúrákból beszivárgott elemeket felszívta az adott kultúra és sajátjaként alkalmazta. A nemzeti érzelmek mégis felszínre törtek és törnek az eredet kérdésében. 14
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS INTERKULTURÁLIS PROBLÉMÁK AZ AFS ÁLTAL SZERVEZETT CSEREPROGRAMOKBAN Török Judit BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai adjunktus Az AFS eredetileg önkéntes mentőalakulatként kezdte működését 1914-ben, mára a világ egyik legismertebb és talán legépszerűbb nemzetközi diákcsere-szervezete, mely több mint 50 országban működik, több mint 100 000 önkéntessel. Magyarországon is jelen van, és évente kb. 100 külföldi fiatal Magyarországra, illetve megközelítőleg ugyanennyi magyar diák külföldre való utazását szervezi meg. Az AFS mára már nem önkéntes, hanem profitorientált szervezet. A fiatalok 3 hónapos programon vehetnek részt, vagy egy egész középiskolai tanévet tölthetnek külföldön. A diákok külföldre való utazását komoly és részletes tréningek előzik meg, a fogadó családokat pedig többször felkeresik a szervezet dolgozói, és személyes beszélgetés során készítik fel őket, mivel is jár a külföldi diák fogadása. Az alaposnak szánt tréningek ellenére azonban számos cserekapcsolat meghiúsul, és nem ritkán lehet hallani: Másik családhoz költözöm! Vagy a másik oldalról: Alig várom, hogy elteljen ez a kis idő, és elmenjen a gyermek a családunkból! A külföldi diák ugyanis sokszor meggondolatlanul egy új közegbe, másik családba menekül a konfliktusok elől, hiszen nem ismeri fel, hogy az esetleges gondok hátterében csupán interkulturális különbségek állnak, melyek előzetes felkészítéssel könnyedén kiküszöbölhetők lettek volna (s amelyek egy másik magyar családnál is könnyen előfordulhatnak), illetve a fogadó család sem mindig képes felismerni, hogy a kulturális különbségekre való felkészülés, a helyzetekre való felfegyverkezés a megoldás. Mik a leggyakoribb problémák? Az amerikai csak megy a feje után, nem érdekli, mit akar a család (nem csoda ez az individualista amerikai társadalomból érkező fiatalok esetében), a kínai lány nem szól egy szót sem, csak mosolyog és mindig azt várja, hogy mi mondjuk, mit tegyen (alacsony kontextusú, maszkulin ázsiai társadalmak), vagy az olasz diák, aki soha nem képes pontosan érkezni, felborítva ezzel a fogadó család programját (polichron mediterrán országok). Sokkal precízebb, specifikusabb felkészítésre van tehát szükség. Nem csak külföldi, hanem amerikai, kínai, német, olasz diák fogadására kell a fogadó családot felkészíteni, figyelembe venni az adott kultúra sajátosságait. Meggyőződésem, hogy ezáltal sok sikertelen cserekapcsolatot lehetne megmenteni, mely bőven szolgál kudarcélménnyel a külföldi cserediákok számára. 15
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS KÜLKER HALLGATÓK SZAKNYELVI SZIGORLATON ÉS SZAKMAI NYELVVIZSGÁN ELÉRT EREDMÉNYEIVEL KAPCSOLATOS ATTRIBÚCIÓI Dr. Válóczi Marianna PhD BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Neolatin Tanszéki Osztály, Olasz Szakcsoport, főiskolai adjunktus Az utóbbi tíz évben a felsőoktatási nyelvoktatási gyakorlatot a kontaktórák folyamatos csökkenése ugyanakkor az elvárások (lásd: piacképes szaknyelvtudás, nyelvvizsga követelmények stb.) azonos szinten maradása jellemezte. Ennek tükrében a nyelvtanulási folyamat hatékonyságának növelése mind a nyelvtanári gyakorlat, mind a nyelvpedagógiai kutatások egyik kulcskérdése. A kauzális attribúció elméletének lényege, hogy a magunk és mások viselkedésének eredményét különféle okokra vezetjük vissza, és ez alapján viszonyulunk az adott tevékenységhez a jövőben. A nyelvtanulásban lévén, hogy annak eredményessége nagyban függ a nyelvtanuló készségeitől, képességeitől, és általában a tevékenységhez való emocionális hozzáállástól meghatározó, hogy a nyelvtanulással kapcsolatos sikereket és kudarcokat minek tulajdonítják. Előadásomban egy, a BGF KKFK végzős hallgatói körében végzett empirikus kutatásról számolok be, amelynek célja annak feltárása, hogy a hallgatók a nyelvi szigorlaton, illetve a nyelvvizsgán nyújtott teljesítményüket milyen okokra vezetik vissza. 16
KULTÚRA, KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELVOKTATÁS ETIKETT A TÁVOL-KELETEN (MEGJELENÉSI, VISELKEDÉSI ELVÁRÁSOK A CÉGEKNÉL) Székács Anna BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar főiskolai docens A távol-keleti cégek számának növekedése hazánkban, a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Karán keleti nyelvet tanuló hallgatók számára újabb és újabb elhelyezkedési lehetőséget jelent. Az álláskeresés periódusában óriási jelentősége van annak, hogy a hallgató ne csak szakmailag felkészülten jelenjen meg az állásinterjún, hanem tisztában legyen a megjelenési, viselkedési elvárásokkal is. A távol-keleti kultúrák szigorúan forma-központúak, így a megjelenés külső elvárásain jóval nagyobb hangsúly van, mint a nyugati cégek esetében. A forma-központúság a viselkedésre éppúgy vonatkozik, mint a megjelenésre, és ez szokatlan a mi kultúránkban. Szokatlan helyzeteket is teremt. Az állásinterjún túl, ha sikerült a fiatalnak elhelyezkednie egy távol-keleti cégnél, számos olyan helyzettel találhatja magát szemben, ami a viselkedésbeli, hozzáállásbeli szokások ismeretében már nem okoz gondot. Volt hallgatóink visszajelzéséből ismerjük az állásinterjúkon megtapasztalt furcsaságokat, illetve a távol-keleti cégeknél gyakorlaton, vagy állásba kerülve szerzett benyomásokat. Az öltözködési, külső megjelenési követelményeket az állásinterjú, a céges rendezvények, és a cég mindennapi élete keretében vizsgáljuk, míg a viselkedési elvárásokra volt hallgatóink konkrét példáival mutatunk rá. (1. fegyelmezettség, szerénység; 2. mosoly, nyitottság; 3. üzenetértelmezés, üzenetátadás; 4. kérés; viszszautasítás stb.) A megállapításokat szakirodalom felhasználásával magyarázzuk. Az állásinterjún és a cég mindennapjaiban egyaránt gyakran előforduló helyzeteket, melyek kommunikációs konfliktusokhoz, vagy egyszerűen csak félreértéshez vezethetnek, és melyeket a távol-keleti etikett követelményeinek ismeretében el lehetne kerülni, a tanulságok levonásával feltétlenül be kell építeni a hallgatók nyelvi, kommunikációs és szakirányos felkészítésébe. 17
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN SZEKCIÓPROGRAM Helyszín: BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapest, XVI. ker., Diósy Lajos u. 22-24. Déli szárny, I. emelet, 13. terem Szekcióvezető: SZÉKY ANNAMÁRIA főiskolai docens 14.00 DR. BÁNÓCZY ERIKA, BGF KVIFK, főiskolai docens Integrált készségmérés? (Work in progress)... 20 14.20 DR. BENYÓ MARIANNA, BGF PSzFK, főiskolai docens Lázadás a lázadáson belül... 21 14.40 DR. DÉVÉNY ÁGNES, BGF KVIFK, főiskolai docens Mit mérünk a nyelvvizsgán? Írásbeli vizsgafeladatok vizsgázói és a vizsgáztatói szemmel... 22 15.00 KÉTYI ANDRÁS, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Virtuális tanulói környezetek használata egy tanév tapasztalatai... 23 15.20 KOMLÓDI ZSUZSANNA, BGF KKFK, főiskolai docens MARTINEZ ÁGNES, BGF KKFK, főiskolai docens RENTERÍA ANNA MÁRIA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Spanyol nyelvű honlapok, mint tananyag a szakfordító és tolmács szakirány óráin... 24 15.40 Kávészünet Az I. alszekció programja a 4. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. Folytatás a következő oldalon. 18
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN 16.00 KÓSIK FERENC, BGF KKFK, főiskolai adjunktus A kevert/vegyes oktatási forma (blended learning) alkalmazásának lehetősége és szükségessége a KKFK szakmai (üzleti) kommunikációra felkészítő idegen nyelvi kurzusain... 25 16.20 MAKRÁNYI ZSÓFIA, BGF PSzFK, főiskolai tanársegéd Honnan ered az angol nyelv?... 26 16.40 BENKE ESZTER, BGF KVIFK, főiskolai docens SZÉKY ANNAMÁRIA, BGF KVIFK, főiskolai docens A nyelvtanár mint próbavásárló... 27 17.00 TICK ANDREA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus A MILES katonai szaknyelvoktató kurzus megvalósítása és használatának tapasztalatai... 28 17.20 TÓTH ANDREA, BGF KKFK, főiskolai adjunktus Németország nemzeti stratégiai terve az EU strukturális alapok felhasználásáról 2007 és 2013 között... 29 17.40 DR. TÖRÖKNÉ DR. SZILÁGYI KATALIN, BGF KKFK, főiskolai docens La rumeur, phenomene social et outil de l'enseignement du marketing en français... 30 Az I. alszekció programja a 4. oldalon található. A III. alszekció programja a 31. oldalon található. 19
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN INTEGRÁLT KÉSZSÉGMÉRÉS? (WORK IN PROGRESS) Dr. Bánóczy Erika BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar főiskolai docens A nyelvvizsgáztatásnak sajnálatos módon léteznek statikus aspektusai, de szerencsére a rendszer dinamikus elemekkel is rendelkezik. Statikus elem például az, hogy a nyelvtudást igazoló dokumentum nem évül el, vagyis a nyelvvizsgáztatás jelenlegi rendszere szerint egy húsz évvel ezelőtt szerzett nyelvvizsga bizonyítvány, amely mögött ma már nem feltétlenül minden esetben van aktív nyelvtudás, érvényes dokumentum. Míg egy nyelvvizsga bizonyítvány elvileg nem veszíti el érvényességét, ez már a vizsgafeladatokra nem áll. A nyelvvizsga szolgáltató számos tényezőt vesz figyelembe, amikor nyelvvizsgái követelményrendszerét kidolgozza. Ezek közül az egyik legfontosabb az, hogy a feladatok a vizsgakörülmények között megteremthető legautentikusabb helyzeteket szimulálják. A BGF Nyelvvizsga és Továbbképző Központ mind külső követelmények, mind saját szakmai szempontjai alapján törekszik olyan változtatásokat bevezetni nyelvvizsgarendszerében, amelyek a mérési folyamatokat aktuális, megbízható és érvényes kontextusba helyezik. Ezen változások tükrében módosult két korábbi vizsgafeladat, az írás és a közvetítés. Az előadás röviden bemutatja, hogy mely tényezők tették szükségessé a változásokat és milyen folyamat során került kidolgozásra az új feladat. Beszámolunk röviden eddigi tapasztalatainkról is, amelyek ugyan még csak bő egy év benyomásait összegzik, ugyanakkor hasznos információt nyújtanak a további vizsgafejlesztéshez, és esetlegesen egy majdani egynyelvű vizsga kidolgozásához. 20
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN LÁZADÁS A LÁZADÁSON BELÜL Dr. Benyó Marianna BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézete, Idegen Nyelvi Tanszéki Osztály, főiskolai docens Amikor 1966 novemberében megalakult a nyugatnémet nagykoalíciós kormány, a Szocialista Német Diákszövetség vezetésével létrejövő parlamenten kívüli ellenzék (APO) kívülről próbál ellensúlyt képezni, mivel a Bundestagban csak egy kicsi, jelentéktelen párt jelenti az oppozíciót. A Szocialista Német Diákszövetségben, a parlamenten kívüli ellenzéken belül a baloldali radikális KUNZELMANN elutasította a diákszövetség hagyományos politikai módszereit. A társadalom paralizálás -ra, megbénítására olyan fiatal férfiakat és nőket keresett egy újfajta politizálás és életmód megvalósításához, akik szakítottak a polgári társadalommal, elutasítják a karrierépítés és a társadalomba való beilleszkedés gondolatát és vállalják a lázadás kockázatát. A Kommune 1, a leghírhedtebb és legismertebb polgárpukkasztó, anarchista politikai együttélési forma volt. Iszonyodva ugyan, de rendszeresen és nagy példányszámban tudósított róluk a tévé, a bulvárlapok, a képes újságok. Valóságos média sztárok lettek, akik csak pénzért nyilatkoztak. A jó heccként véghezvitt politikai happeningjeik, vagy például a meghiúsult puding merénylet az USA Nyugat-Berlinbe látogató alelnöke, ellen az USA vietnami háborúja elleni tiltakozásként-, rájuk jellemző provokáció, amivel a polgári társadalom ellenreakcióként megmutatkozó igaz arcát akarták leplezni. A provokáció és az akció állt politikai tevékenységül középpontjában. A kommuna felbomlása után FRITZ TEUFEL és KUNZELMANN különböző terrorista csoportokhoz csatlakozott. A rendőrség által lefoglalt, csoportterápiaszerű gyűléseiknek a jegyzőkönyve tevékenységük érdekes dokumentuma. A szexuális tabuk lebontásában a Kommune 1-nek világszerte nagy szerepet tulajdonítanak. USCHI OBERMEYER, a szép fotómodell 68 címerállata írták róla valahol és LANGHANS merész portréi és interjúi voltak később JOHN LENNON és YOKO ONO happeningjeinek az előfutárai. Előadásomban 1967/68 drámai eseményeibe ágyazva a radikális baloldal nézeteiről, elképesztő teóriáiról szeretnék beszélni. Egy nemrég megjelent Spiegel-interjú alapján pedig, 40 év után, a többnyire kisiklott egzisztenciába torkolló életutakkal zárnám a sok képpel illusztrált előadást. 21
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN MIT MÉRÜNK A NYELVVIZSGÁN? ÍRÁSBELI VIZSGAFELADATOK VIZSGÁZÓI ÉS A VIZSGÁZTATÓI SZEMMEL Dévény Ágnes BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar, Turizmus-Vendéglátás Szaknyelvi Intézeti Tanszék, főiskolai docens A vizsgák egyenletes minőségének megőrzéséhez, a nyelvvizsgára való felkészítési munka eredményességéhez elengedhetetlenül fontos, hogy a vizsga felhasználóitól folyamatos visszajelzést kapjunk a vizsga különböző paramétereivel kapcsolatban. A vizsga külső hitelességét, a felhasználók szempontjából való megítélését erősen befolyásolják a vizsgafolyamat részvevőinek szubjektív megnyilatkozásai. Jelen tanulmányunkban egy olyan feltáró jellegű kutatómunka egyik fázisáról számolunk be, amelynek célja a szakmai nyelvvizsgára való felkészítési-felkészülési munkával, konkrétan az írásbeli vizsgafeladatokkal kapcsolatos vizsgázói és vizsgáztatói vélemények feltárása és összevetése. A vizsgálat alapjául egy vizsgázói kérdőíves felmérés eredményei szolgáltak, amelynek célja az volt, hogy a BGF Nyelvvizsga- és Továbbképző Központ szakmai nyelvvizsgájának írásbeli részéről közvetlenül az írásbeli vizsga lebonyolítása után adatokat és véleményeket gyűjtsünk. A kérdőív első részében arra voltunk kíváncsiak, hogy a vizsgázók milyen mértékben voltak elégedettek a felkészítési munkával, illetve felkészültségük állapotával közvetlenül a vizsga megkezdése előtt. A kérdőív második részében a vizsgázók a vizsgafeladatokról mondták el véleményüket, így alkalmuk nyílt, hogy a valós vizsgafeladatokat összevethessék előzetes elvárásaikkal. A kérdőív harmadik részében azt akartuk megtudni, hogy a vizsgázók hogyan értékelik saját teljesítményüket. A vizsgafeladatok bizonyos jellegzetességeire, nyelvtudásmérésre való alkalmasságára, illetve autentikusságára vonatkozó vizsgázói vélemények összehasonlíthatók egy másik kérdőívre adott válaszokkal, amelyben a vizsgáztatók nyilatkoztak ugyanezekről a kérdésekről. A felmérések óta az írásbeli vizsgafeladatok egy része megváltozott. A fenti vizsgálati eredmények tükrében különösen érdekes annak feltárása, hogy a felmérés eredményei egybeestek-e a vizsgaközpont véleményével, amelyekkel a változásokat alátámasztották. 22
SZÜKSÉGLETELEMZÉS ÉS INNOVÁCIÓ A NYELVOKTATÁSBAN VIRTUÁLIS TANULÓI KÖRNYEZETEK HASZNÁLATA EGY TANÉV TAPASZTALATAI Kétyi András BGF Külkereskedelmi Főiskolai Kar, Német Nyelvi Osztály, főiskolai adjunktus A virtuális tanulási környezet, továbbiakban VTK (angolul: virtual learning enviroment, VLE) gyökerei a távoktatásig nyúlnak vissza, ami során a tanítás szolgáltatása és annak fogyasztása, a szolgáltatások természetétől elütő módon, térben és időben elválik, elválhat egymástól. Ez az aszinkronitás komoly változás, hiszen a tanulási folyamatokat így nagyon alaposan, részfolyamatokra lebontva kell megtervezni. Ebben a VTK és a távoktatás tekintetében nincs nagy különbség. A VTK abban hoz(ott) nagy változást, hogy a folyamatokat immár a tanárok és a diákok közösen képesek megtervezni, nem egy előre eltervezett tanulási útvonalat kell bejárni, amit könyv- és szoftverszerzők gondosan megterveztek. Egy ilyen hazai fejlesztésű virtuális tanulói környezet a Coospace, mely immár második szemesztere elérhető és használható főiskolánkon, így a Külkereskedelmi Főiskolai Karon is. Ezt a környezetet három harmadéves csoportban használtam a 2007-2008-as tanév őszi és tavaszi szemeszterében. Előadásomban áttekintem a tanítás során szerzett tapasztalatokat, mely területeken lehet a VTK-t hatékonyan használni a tanórákon, hol vannak az ilyen rendszerek erősségei és gyenge pontjai. Előadásomban a hallgatói véleményekre is kitérek, mivel 2007-ben 37, 2008-ban pedig 47 hallgatóm töltötte ki a rendszerrel kapcsolatos anonim kérdőívet. Remélem, hogy előadásommal hozzájárulhatok a Coospace virtuális tanulói környezetet főiskolánk mindhárom karán használó kollégák tudásának elmélyítéséhez, felmerülő kérdéseinek megválaszolásához és ösztönzést adhatok további kollégáknak a rendszer tanítási órákon történő aktív használatához. Előadásom tervezett felépítése a következő: 1. A VTK-k és tulajdonságaik rövid bemutatása 2. A 2007-2008-as tanév Coospace-tapasztalatai három harmadéves német csoportban 3. Konklúzió, javaslatok 23