ÁLTALÁNOS JELLEMZŐK A 9. OSZTÁLYOS BIOLÓGIA TANMENET SZAKKÉPZŐ ISKOLÁK SZÁMÁRA Tanmenetünk a 2000 augusztusában hatályba lépett Kerettanterv és a Pedellus Novitas Kiadó Biológia tanterve alapján készült. Ismeretanyaga és szemlélete szervesen épül az általános iskolai természetismeret és a Biológia tantárgy 5-8 évfolyam során teljesítendő követelményeire. A szakiskolában a biológia oktatása a képzés igényeinek megfelelő hasznosítható tudást közvetít.a tanulói vizsgálatok szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával megalapozza a közvetlen ismeretszerzés élményét és igényét. Csoportos tevékenységekkel elősegíti az együttműködésre vonatkozó készségek kialakulását, amelyek a legtöbb szakma gyakorlásában is lényegesek (Szakiskolai Biológia 9-10. kerettanterv). A kerettanterv a Biológia tantárgy vizsgálódásokon alapuló, oknyomozó, képességfejlesztő jellegét hangsúlyozza. A megismerés során a környezet egységes szemléletű bemutatására törekszik. Megláttatja az élőlények és a társadalom alkalmazkodását a különböző természeti jelenségekhez, valamint visszahatásukat a természeti környezetre. A világban való eligazodáshoz praktikus ismereteket kíván nyújtani a tanulók számára. Nagymértében támaszkodik spontán és irányított megfigyeléseikre, önálló tapasztalatszerzésükre, a természeti és az épített környezetben szerzett élményeikre. Számít a kreatív tanulói és tanári munkára, valamint a taneszközökön kívüli információhordozók használatára. Ajánlás Ezt a tanmenetet valamennyi iskola számára ajánljuk, ahol a tanári közösség kiemelkedő jelentőségű feladatának tartja a tanulói képességek fejlesztését és a környezeti nevelést, valamint a hagyományok tiszteletén, a természeti és kulturális értékek megismertetésén alapuló személyiségfejlesztést. Módszereiktől nem idegen az irányított felfedeztetés, az élményeken alapuló oktatás az ismeretek egymásra épülésén alapuló konstrukciós tanulás. A tantárgy célja A körülöttük lévő élő és élettelen világ iránti érdeklődés kialakítása a tanulókban. Elsősorban azt szeretnénk elérni, hogy elsajátítsák a természet és a környezet iránti tiszteletet Tanulóink értsék meg a növények és állatok szerveződése és működése közötti kapcsolatot. A tanulók tudják összehasonlítani az egyszerűbb szervezeteket a fejlettebb szervezetekkel legyenek képesek az élővilág törzsfejlődésének, és a földi élet változásainak áttekintésére, a genetikai és származástani kapcsolatok figyelembevételével a biológiai összefüggések ismerete révén tudják helyesen értékelni az ember és környezete kapcsolatát, tudják, hogy világ egységes egész, melynek az ember is része tanuljanak meg harmonikusan élni és nem visszaélni környezetükkel legyenek képesek az ismeretek önálló kiemelésére, előadására legyenek jártasak a mikroszkóp a látómezejében észlelt kép értelmezésében és az egyszerű laboratóriumi eszközök kezelésében legyenek képesek egyszerű vizsgálatok és kísérletek önálló elvégzésére ismerjék meg és tiszteljék a növények, állatok testének és felépítésének kutatásával foglalkozó néhány kiemelkedő tudós munkásságát.
Célunk az evolúciós szemlélet kialakítása, annak megértetése, hogy minden ma élő faj hosszú fejlődés eredménye. Tanulóink értsék meg, hogy az élővilág maga hozta létre az életfeltételeit, és az egyensúly megbontása súlyos következményekkel jár, tudják, hogy az élőlények közös ősből fejlődtek ki, és néhány próbálkozás sikertelen volt a fejlődés útján, lássák be, hogy napjainkban is folyik az élőlények kipusztulása, és az ember tevékenységével felgyorsította ezt a folyamatot, legyenek tisztában azzal, hogy minden ember egy fajba tartozik, bár külsejében sok fajtát, (rasszt) különíthetünk el, tudják, hogy az ember több fejlődési fokozaton ment keresztül, a gondolkodás, beszéd, és a munka formálta, emelte ki az állatvilágból. Általános követelmények a tanulókkal szemben Egyszeri és folyamatos megfigyelések, vizsgálódások, egyszerű kísérletek végzése, takarékos, balesetmentes anyag- és eszközhasználattal. A közvetlen megismerés során nyert tapasztalatok felismerése, értelmezésük és magyarázatuk egyszerű megfogalmazása, írásos, rajzos rögzítése. A megfigyelt, vizsgált természeti jelenségek hasonlóságainak, különbségeinek felismerése, elkülönítése. Közvetlen tapasztalatszerzésre épített analízis, szintézis, elvonatkoztatás, általánosítás, konkretizálás a fogalmak kialakítása során. A környezetben lévő dolgok, élőlények köznapi ismereteinek természettudományos magyarázata, rendszerezése. Megismerési algoritmusok használata a tapasztalatszerzés, a tanulás és az ismeretek reprodukálása során. Az élő és élettelen világ oksági kapcsolatainak, összefüggéseinek, kölcsönhatásainak felismerése, egyszerű magyarázata, példákkal történő illusztrálása. A rész és egész viszonyának felismerése, elkülönítése. A megismert szakszókincs szabatos használata a tények, fogalmak,, jelenségek, összefüggések leírása, értelmezése és egyszerű magyarázata során. Probléma-felismerés, feladatmegértés, -megoldás gyakorlása. Az önálló információszerzés képességeinek fejlesztése ismeretterjesztő folyóiratok, könyvek, térképek, filmek segítségével. Múzeumok, könyvtárak, növény- és állatkertek, kiállítások mint információforrások használata, az értékeik megőrzését szolgáló magatartásformák elsajátítása. 2 Javasolt óraterv száma: Témák neve: 1. Az élőlények teste és életműködései 2. Az életközösségek általános jellemzői új ismeret Óraszámok felhasználása Tananyag ismétlés, gyakorlás Helyi felhasználás (kiegészítő anyag, gyakorlás, ellenőrzés) Összóraszám 74 29 3 3 35 14 4 2 20 3. Az élővilág törzsfejlődése 12 2 2 16 4. Év végi ismétlés - 3-3 Összesen 55 12 7 74
3 Módszertani ajánlás Az ellenőrzés és értékelés alapelvei: A az önismeret és a helyes önértékelés fejlesztése érdekében a tanórákat át kell hatnia az önellenőrzésnek és önértékelésnek, kiegészítve a tanár fejlesztő értékelésével. A témák lezárásakor célszerű feladatlapok segítségével külön ellenőrizni a tanulók tényismereti és gondolkodási műveleti szintjét. Az értékelés a témák lezárásakor és havonta legalább egy alkalommal, érdemjeggyel történjen. Az értékelés során a kerettantervben illetve a helyi tantervben minimum követelményekben megfogalmazottakat az állandó tudás szintjén ajánlott figyelembe venni. A tanév végi összegző értékeléskor figyelembe kell venni a problémafelismerő, feladatmegértő és feladatmegoldó képességük szintjét, ismereteik alkalmazásának szintjét, önálló megfigyelési, kísérletezési és feldolgozási képességük szintjét, eszközhasználatuk szintjét, összehasonlító és rendszerező képességük szintjét, tényismereti szintjüket és ismereteket kifejező képességüket, a környezethez való viszonyukat, cselekvőképességüket. Az értékelés valamennyi szempontjánál javasoljuk vegyék figyelembe, hogy a tanuló hogyan fejlődött önmagához képest! Tárgyi feltételek A tantárgyat olyan tanteremben célszerű tanítani, amelyben az alábbi berendezési tárgyak, eszközök elhelyezhetők, és praktikusan használhatók: falitábla, színes kréta applikációs tábla biológiai és földrajzi applikációs jelekkel, képekkel; mikroszkóp, néhány laboratóriumi eszköz audiovizuális eszközök: írásvetítő, diavetítő, magnetofon, videomagnó és televízió, vetítőállvány és gyöngyvászon, sötétítő függöny Szükséges tanulói tankönyvek és segédkönyvek Csetreki Ernőné-Ungvári Jánosné: Biológia 9. o. tankönyv szakiskolák részére, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2002, második kiadás Csetreki Ernőné-Ungvári Jánosné: Biológia 9. o. munkafüzet szakiskolák részére, Pedellus Novitas Kiadó, Debrecen, 2002, második kiadás
4 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, 1. I. Mit tanultunk az elmúlt években az élőlényekről? AZ ÉLŐLÉNYEK TESTE ÉS ÉLETMŰKÖDÉSEI (Eukarióta, prokarióta csoportosítás) 2. 1. Amit a vírusokról tudni illik Vegetatív vírus, virion, paratiza életmód, növényi, állati emberi vírusok, AIDS fogalma, jellemzése. 3. 2. A legkisebb sejtes felépítésű szervezetek 4. 3. A baktériumok által okozott emberi megbetegedések 5. 4. A növényi test szerveződése, szerveződési szintek 6. 5. A növényi szövetek típusai és feladatuk 7. 6. A gyökér és a hajtás szerepe a növények anyagfelvételében és leadásában Baktérium, prokarióta csoportosítás, alak és táplálkozás szerinti csoportosítás. Kemoszintetizáló, fotoszintetizáló, autotróf és heterotróf táplálkozású fogalma. TBC, Lyme-kór, szalmonella, orbánc, vérhas fogalma és jellemzése. A betegségek megelőzése. Szerveződési szintek, szerv, szövet, szervrendszer, szervezet meghatározása. Osztódószövet, bőrszövet, szállítószövet, alapszövetek (asszimiláló vagy táplálékkészítő, szilárdító, raktározó, kiválasztó és váladéktartó) fogalma. A gyökér és szár szöveti felépítésének jellemzése. Edénynyalábok, farész, háncsrész feladata. A vízben oldott sók és Az élőlényeket, testfelépítés és rokonság, táplálkozás, élőhely szerinti rendszerezése. A vírus megjelenési formáinak felidézése. Parazita életmódjának, szervezete felépítésnek összekapcsolása. Néhány emberi állati, növényi kórokozó felidézése. Az emberi a vírusos megbetegedések felidézése, az ismeretek gyakorlati alkalmazása A baktériumsejt részeinek felismerése és meg nevezése. Alak és táplálkozás szerinti csoportosítás. A betegségeket okozó baktériumok és a betegségek megelőzésének felidézése. Koch, Pasteaur, Szemmelweis munkásságának kapcsolása a kórokozókhoz. A szerveződési szintek megnevezése. Az egyed alatti és egyed feletti szintek elkülönítése jellemzőik alapján. A szövetek típusainak felismerése mikroszkópi rajz alapján. A szövetek feladatának és a növényi szervekben való helyének kapcsolása. A gyökér és a szár felépítésének és feladatának összekapcsolása. A szervrendszer szállítórendszer Főbb testfelépítés és a tanult élőhely-típusok felidézése. Rendszerezés, képek, és a mf. 1 5-6. old. 1-4. feladata segítségével. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (7. old. 1/ 1-4. feladat). Kiegészítés: A tk. 10-11. old. Néhány vírusfertőzés és megelőzésük (tk. 12-13. old.) Különböző alakú baktériumok mikroszkópi képének megfigyelése, munka tankönyvvel és a munkafüzettel (7-8. old. 2/1-4. feladat) Munka tankönyvvel és a munkafüzettel (8. old. 3/1-3. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (9. old. 4/1-2. feladat). Képek, táblázatok, növényi szerv-modellek bemutatása. Munka tankönyvvel, mikroszkóppal és munkafüzettel (9. old. 5/1-2. feladat) Képek, mikroszkópi metszetek felhasználásával. Munka tankönyvvel, vázlatfüzettel, munkafüzettel, (10. és 11. 1 Rövidítések: tk.= tankönyv, mf.= munkafüzet, old.= oldal, I = ismétlés, M= kísérletek, vizsgálatok, gyakorlás
Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, a széndi-oxid szállításának folyamata. 8. 7. Hogyan táplálkoznak a növények? Termelő szervezetek, autotróf anyagcsere, fotoszintézis, kemoszintézis, sejtlégzés fogalma, folyamata. 9. 8. Raktározás és kiválasztás A kész táplálék szállítása és raktározása. Raktározó szervek típusai. A raktározás formái. A növények kiválasztása 10. 9. Mozognak-e a növények? Külső és belső mozgás. Hely- és helyzetváltoztató mozgás. Növekedési, ingerirányától függő, környezeti hatásoktól függőmozgások. Turgormozgás fogalma, folyamata. 11. 10. Az ivaros és ivartalan szaporodás Ivartalan és ivaros szaporodás, nemzedékváltakozás, ivartalan szaporítás. A mohák és harasztok szaporodásának folyamata, összefüggései. 12. 11. A virágos növények szaporodása és egyedfejlődése és a környezet kapcsolata 13. Ö A vírusok és baktériumok. A növények teste és életműködéseik 14. 12. A gombák testfelépítése és életmódjai A megporzás és megtermékenyítés. Nyitvatermők és zárvatermők megtermékenyülése. A termés fejlődése. A termés részei. A csirázás és az egyedfejlődés környezeti feltételei és folyamata. A virágos növények életciklusa. A gombák anyagcseretípusai. Testfelépítésük jellemzői. Tömlős és bazidiumos gombák jellemzői. A zuzmók 5 felépítésének felidézése. Egy edénynyaláb sematikus rajzolása, részeinek és feladatuk megnevezése. Az anyagcseretípusok összehasonlítása. A fotoszintézis lényegének felidézése, értelmezése. A folyamat környezeti feltételeinek felismerése. A fotoszintézis során felszabaduló oxigéngáz felismerése és kimutatása. A raktározó szervek típusainak felismerése, felsorolása. A raktározás és kiválasztási módok felidézése és kapcsolása a tanult példákhoz. A mozgástípusok megkülönböztetése, felismerése néhány növény esetén. Ivaros és ivartalan szaporodás összehasonlítása. A nemzedékváltakozás fogalmának alkalmazása a mohák és a harasztok szaporodásakor, és a különbségek felismerése. A virág részeinek rajzolása, a részek megnevezése, A termő részeinek felismerése és megnevezése. A nyitvatermők és a zárvatermők szaporodása közötti különbség felidézése. A csírázás és egyedfejlődés környezeti feltételeinek összehasonlítása. A tanult fogalmak, rendszerezése. A tanult szövetek felismerése jellemzőik alapján, besorolásuk funkció szerint. Egy kalapos gomba lerajzolása és nevezzék meg részeinek megnevezése. A különböző anyagcseretípus ismertetése. A old. 1-6. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (11. old. 8-9. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Munka tankönyvvel munkafüzettel (12.old. 10. feladat). Munka tankönyvvel munkafüzettel (12.old. 9/1-3. feladat). A fototropizmus bemutatása a szobanövényeken, vagy tanári kísérlettel. Munka tankönyvvel munkafüzettel (13.old. 10/1-2. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Munka tankönyvvel munkafüzettel (14-15. old. 11/1-6. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Ismétlés a tankönyv kérdései segítségével, Tudáspróba-önellenőrzéssel (munkafüzet 16. oldal). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (17. old. 12/1-4. feladat).
6 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, 15-16. A legfontosabb ehető és mér- M gező gombák fogalma, jelentősége. Ehető és mérgező gombák képzetei. A gombafogyasztás szabályai. gombák környezeti jelentőségének felismerése. A leggyakoribb ehető és mérgező gombák felidézése jellemzőik alapján. A hasonló ehető és mérgező gombák különbségeinek felismerése képről, modellről, vagy a valóságban. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (18. old. M/1-3. feladat), laboratóriumi eszközökkel, szedett, vagy termesztett gombákkal. 17. 13. Állati egysejtűek: amőbák, ostorosok, csillósok 18. 14. A többsejtű állatok teste és felépítése 19. 15. Az állatok kültakarója, a kültakaró és a környezet Egysejtű, szövetes, álszövetes, szövetes. Ostor, csilló, ostorosok, csillósok, gyökérlábúak fogalma és jellemzése. Az állati szervezet szerveződése A szervrendszer fogalma. Állati szövetek; kötő és támasztó szövetek, porcszövet, idegszövet, csontszövet, izomszövet, hámszövet jellemzői, szerepe. Gerinctelenek és gerincesek kültakarója és a kültakaró típusok szöveti felépítése: kitines bőr, szarupáncél, pata, karom, mirigyes bőr, köpeny többrétegű bőr jellemzői. Összefüggés a kültakaró és a környzet között. 20. 16. Hogyan mozognak az állatok? Mozgás hámizomsejtekkel, féregmozgás, mozgás külső vázhoz tapadó izmokkal. 21. 17. A gerinces állatok mozgása Összefüggések: A belső vázhoz tapadt izmok teszik lehetővé a nagy testméretek kialakulását. A végtagok alkalmazkodtak az életmódhoz. A közegellenállás csökkentése és az alak közötti összefüggés Az állati szervezetek fejlődési típusainak felsorolása. A növényi és állati egysejtűek jellemzőinek megkülönböztetése. Az egysejtű szervezetek és mozgásuk felidézése, kapcsolása. A növényi és állati többsejtű szerveztek közti különbségek megértése. A szerveződési szintek alkalmazása. A szövetek felépítésének és feladatának felidézése és felismerése A kültakaró típusok megnevezése, megkülönböztetése, jellemzése. Működésük felidézése. A kültakaró a környezethez, a funkcióhoz való alkalmazkodás felismerése, értelmezése konkrét példákon. A gerinctelen állatok mozgástípusainak bemutatása, egy-egy rendszertani csoport jellemző képviselőjén. A mozgásformák és az életmód közötti összefüggés felismerése, értelmezése. A gerinces osztályok csontváz-felépítésének összehasonlítása. Egy-egy példa a különféle mozgástípusú állatokra. A mozgás evolúciós fejlődésének felismerése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (19. old. 13/1-2. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (19-20. old. 14/1-3. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (21. old. 15/1-3. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (22. old. 16/1-4. feladat), bemutató anyaggal (pl. pata, köröm, karom, tülök, teknős páncél, stb.) Hf. 22/4. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (23. old. 17/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal (csontok, csontvázak). 22. 18. Az állatok táplálkozása Űrbél, előbél, középbél, utóbél képzete, Az állatok csoportosítása táplálékuk Munka tankönyvvel, munkafüzettel (24. old.
Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, fogalma. Összefüggés a tápcsatorna hossza és a táplálék minősége között. 23. 19. A gerinces állatok táplálkozása A bélcsatorna tagolódása az emlősöknél. Az emésztés folyamata. Kloáka fogalma. 24. 20. Hogyan lélegeznek az állatok? Gázcsere, külső és belső légzés fogalma. A légzés folyamata kopoltyúval, légcsőrendszerrel, lemezes tüdővel. 25. 21. A gerinces állatok légzése Gerincesek légzési folyamata kopoltyúval és tüdővel. 26. 22. Az állatok anyagszállítása Plazmamozgás, nyílt és zárt keringési rendszer fogalma, folyamata. 27. 23. A kiválasztás jelentősége az állatoknál Elővesécske, vesécske, szűrlet fogalma. 28. 24. Az állatok szaporodása Ivarszerv részei, külső és belső megtermékenyítés, ivadék fogalma, jellemzői. 7 szerint. A tápcsatorna fejlődésének összehasonlítása. A tanult gerinctelen rendszertani csoportok tápcsatorna felépítésének és táplálkozásának felidézése Az emésztés folyamatának, hasonlóságának és különbségeinek felidézése különböző gerinces csoportok esetén. A gerinctelen állatok különböző légzésmódjainak jellemzése, értelmezése és összehasonlítása, példák megnevezése. A szervezet és környezet kapcsolatának felismerése légzéskor. A tüdőlégzés és fejlődésének felismerése és értelmezése. A különböző gerinces állatok légzésmódjainak összehasonlítása. A légzés mechanizmusok felidézése. A különböző gerinces állatok légzéstípusainak felismerése, kapcsolása egy adott élőlényhez. Az anyagszállítás fejlődésének megértése. A nyitott és a zárt keringési rendszer fejlődésének felidézése. Egy-egy példa felidézése a különböző anyagszállítású állatokra A kiválasztás fogalmának és jelentőségének felismerése és értelmezése. A kiválasztás fejlődésének kapcsolása egy-egy állatcsoporthoz. A kiválasztás élettani szerepének felismerése. Az állati szaporodási formák felidézése és kapcsolása. Csoportosítás megtermékenyítés szerint. 18/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (25. old. 19/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (26. old. 20-21/1-2. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (27. old. 20-21/3-4. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (28-29. old. 22/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (29. old. 23/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (30. old. 24/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal.
8 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, 29. 25. Az embrionális és posztembrionális fejlődés Embrionális, posztembrionális, teljes átalakulás, átváltozás, kifejlés. Külső és belső megtermékenyítés Az embrionális és posztembrionális fejlődésmódok jellemzése és értelmezése. Külső és belső megtermékenyítés fogalmának értelmezése, példákhoz kapcsolása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (31. old. 25/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal. 30. 26. Az ivadékgondozás Ivadékgondozás, fészeklakó, fészekhagyó fogalma, példák az állatvilágból. 31. 27. Az állatok életműködéseinek szabályozása Ingerlékenység, dúcidegrendszer, hálózatos idegrendszer fogalma, jellemzői. A szabályozás folyamata. Az állatok ivadékgondozási módjainak felidézése Egy-egy példa az ivadékgondozás különféle formáira. Az ivadékgondozás különféle formái és az utód fejlettsége közötti összefüggések felismerése, értelmezése Az idegrendszer típusainak jellemzése. A különböző állatcsoportok idegrendszere felépítésének és működésének összehasonlítása. Az állatok rendszerezése az idegrendszer típusa alapján. 32. 28. Az állatok érzékelése Iránylátás, képlátás fogalma, folyamata. Az állatok érzékszerveinek és működésének felidézése. Az fényérzékelés típusainak összekapcsolása a látás móddokkal. 33. 29. Hogyan beszélgetnek az állatok: Optikai, kémiai és az akusztikus jeladás fogalma. A tanult állatok kommunikációs jelzéseinek és jelentőségének felismerése Munka tankönyvvel, munkafüzettel (32. old. 26/1-2. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (32-33. old. 27/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (33-34. old. 28/1-5. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (34. old. 29/1-2. feladat), szemléltető anyagokkal. 34. 35. Ö A növényi és állati szervezet és életműködéseinek összehasonlítása, rendszerezés, ellenőrzés és értékelés Munka tankönyvvel, munkafüzettel (35. old. tudáspróba), szemléltető anyagokkal. Az ellenőrzéskor tapasztalt hiányosságok pótlása. AZ ÉLETKÖZÖSSÉGEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI 36. 30. Élőhelyünk a kék bolygó bioszféra, környezet, élettelen környezeti tényezők, árnyéktűrő, fénykedvelő, hidegtűrő, melegkedvelő, szárazságtűrő, nedvességkedvelő, talajjelző szervezetek A fogalmak meghatározása, értelmezése. A környezeti tényezők szerepének felidézése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (36. old. 30/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal.
9 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, fogalma, jellemzői. Összefüggés a testfelépítés és az életmód között. 37. 31. Az élőlények tűrőképessége Tűrőképesség, minimum, maximum, optimum értékek, szűktűrésű, tágtűrésű fogalma. 38. 39. A környezeti tényezőkkel M kapcsolatos megfigyelések, vizsgálatok 39. 32. Az éltető víz Nyíltvízi, parti és fenék régió, életközösség fogalma, jellemzői. Az élőhely és életközösség kölcsönös kapcsolata. 40. 33. A vízi élettér jelentősége és a vizek védelme Vizet szennyező anyagok, vízgazdálkodás és vízvédelem fogalma, folyamata. Vízminőség-védelem. Környezetkímélő vízhasználat. Kommunális szennyvíz fogalma. 41. 34. A talaj az élet szilárd alapja A talaj, humusz. A talajfajta és az éghajlat összefüggése. A talajfajta és a növényzet összefüggése A tűrőképesség fogalmának és kritikus értékeinek megértése. A tűrőképesség kapcsolása különböző élőlények típusaihoz. Balesetmentes kísérletezés. Pontos munka. Az eredmények rögzítése és elemzése. A munkahely rendbetétele a kísérletek után. A víz életfontosságának megértése, A víz, mint élőhely környezeti jelentőségének felismerése. Az élőlény és élőhely kapcsolása. A vizet szennyező anyagok felsorolása. A vízgazdálkodás és vízvédelem feladatainak belátása. A kommunális szennyvíztisztítás szükségességének felismerése. A talajképződés megértése. A talaj összetételének, feladatának felidézése. A talaj jelentőségének megértése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (37. old. 31/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel (86-87. old.), munkafüzettel (38-39. old.), laboratóriumi eszközökkel. Választható vizsgálatok. Előzetes feladat: tk. 91. old. tetején, és a mf. 41/3. feladata. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (40. old. 32/1-3. feladat), szemléltető anyagokkal. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (41. old. 33/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal, az előzetes feladat tapasztalataival. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (42. old. 34/1-4. feladat), szemléltető anyagokkal. 42. 35. A talaj tulajdonságai és védelme Kötött talaj, laza talaj, a talaj vízgazdálkodása, talajvédelem fogalma. Összefüggés a talaj tulajdonságai és a termőképessége között. A talaj vízgazdálkodásának, megértése. A növény talajtakarója és a talaj kémhatása összefüggésének belátása, A talajvédelem szükségességének megértése Munka tankönyvvel, munkafüzettel (43. old. 35/1-2. feladat), laboratóriumi eszközökkel. 43. 36. A nélkülözhetetlen levegő A levegő összetételének jellemzői. A levegő alkotói és mai összetételének összefüggése az élővilággal. Savas eső fogalma, jellemzői. A levegő alkotórészeinek és keletkezésük felidézése. A savaseső káros hatásainak felismerése. Önálló megfigyelések végzése Munka tankönyvvel, munkafüzettel (44-45. old. 36/1-4. feladat), laboratóriumi eszközökkel. Kísérletek a lehetőség szerint. 44. 37. Mi van még a levegőben? A levegőt szennyező más anyagok: A levegőben, kismennyiségben lévő Munka tankönyvvel, munkafüzettel (45. old.
10 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, feromonok, zaj, lebegő porok, ülepedő porok, légköri homály fogalma, jellemzői. 45. 38. Levegőtisztaság-védelelem Összefüggés a levegő szennyezettsége és a betegségek között. A levegő tisztaságvédelem eszközei, folyamata. 46. 39. A fényenergia az élet hajtóereje Fogyasztó szervezetek, rövid nappalos, hosszú nappalos növény fogalma, példái. Összefüggés a termelő és a fogyasztó szervezetek között. 47. 49. Van-e különbség az erdőben M és a tisztáson élő növények között? A fény hatásának összefüggése a növények termetével. 50. 40. A hőmérséklet és az élőlények Hőmérséklet és a növénytakaró összefüggése. Az élővilág alkalmazkodása a hőmennyiséghez. 51. 41. A fajon belüli kapcsolatok Dinamikus biológiai egyensúly, elsődleges, másodlagos, harmadlagos fogyasztó, csúcsragadozó, növényevő lánc, élősködő lánc, korhadékevő lánc, táplálékpiramis, táplálékháló. Mennyiségi összefüggések; táplálkozási, védelmi, vándorlási kapcsolatok 52. 42. Az anyag nem vész el csak átalakul Az élőhely és életközösségek kapcsolata; anyagforgalom, energiaáramlás. A szén, a nitrogén, a víz körforgása anyagok az élőlényekre gyakorolt hatásainak megkülönböztetése A levegő porszennyeződésének mérése. A porszennyeződés egészségre ártalmas hatásainak felidézése. Környezetbarát szokások, magatartás megértése A fény hatásainak felidézése az élő szervezetekre. Hasonlóságok és különbségek megértése. A vízbe jutó fény függő élet megértése. Az erdő szintezettségének megértése. A megfigyelő és összehasonlító, problémamegoldó képességek fejlődése A növényzeti övek kialakulásának megértése. A szervezetek alkalmazkodásának felidézése és kapcsolása A táplálkozásai kapcsolatok megértése. A táplálékpiramis mennyiségi összefüggéseinek felidézése. A tanult fogalmak alkalmazása különböző életközösségek táplálékláncainál. Az élőlények közötti kapcsolatok felismerése, felidézése. Az élőlény teste anyagainak körforgásának, és az energia-áramlés megértése. A két folyamat közti különbség kapcsolása. Az élővilág napenergia függőségének felismerése. 37/1-3. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (46. old. 38/1-2. feladat), laboratóriumi eszközökkel Munka tankönyvvel, munkafüzettel (47. old. 39/1-2. feladat), laboratóriumi Munka tankönyvvel, munkafüzettel (48. old. M/1-5. feladat), laboratórium eszközökkel. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (49. old. 40/1-2. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (50. old. 41/1-3. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (51. old. 42/1-5. feladat). 53. 43. Természetes és mesterséges Természetes, mesterséges, és A természetes és mesterséges Munka tankönyvvel, munkafüzettel (52. old.
11 Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, életközösségek. Természetvédelem természethez közeli életközösség fogalma Természetvédelem, környezetvédelem. életközösség jellemzőinek felidézése, összehasonlítása. A természetvédelem feladatainak felsorolása. Helyi védett természeti értékek gyűjtése, megismerése. 43/1-4. feladat). Szemléltetés. Gyűjtőmunka, jegyzőkönyv készítése. Védett természeti értékek felkeresése. 54. 55. Az életközösségek általános Ö jellemzői A környezeti tényezők az élővilágra gyakorolt hatásainak ismerete. Az anyag körforgása és az energiaáramlás megértése. A táplálkozási kapcsolatok alkalmazása az életközösségek fajainál. A természet és környezetvédelem feladatainak megértése. A természetes és mesterséges életközösségek jellemzőinek összehasonlítása. Ismeretek rendszerezése a tankönyv kérdései és a munkafüzet tudáspróbája (53. oldal) segítségével. AZ ÉLŐVILÁG TÖRZSFEJLŐDÉSE 56. 44. Mi volt előbb tyúk vagy a tojás? Evolúció, törzsfejlődés fogalma, folyamata. Változékonyság fogalma, jelentősége. A természetes szelekció folyamata. 57. 45. A fajok kialakulása. Az evolúció bizonyítékai 58. 46. Hogyan valósult meg az anyag szerveződése és a bioszféra kialakulása 59. 47. A növények állatok és a gombák őseinek kialakulása Kövület, lelet fogalma. A kövületté válás folyamata. Haeckel megfigyelései, visszaütés az ősökre, csökevényes szervek, élő kövületek. Az anyag kémiai szerveződése. Az élet kialakulásának időszalagja. Őslégkör. Modellkísérlet. Az élet megjelenésének folyamata Evolúciós újítás fogalma. A vízi élettér benépesülésének folyamata. A mai evolúciós álláspont tudománytörténeti kialakulásának ismertetése. A természetes szelekció gondolatának megértése. A fejlődést lehetővé tevő tényezők, felidézése, értelmezése. Az evolúció bizonyítékainak felsorolása. A fejlődés törvényszerűségének felidézése, értelmezése. Az anyag élővé szerveződése folyamatának megértése és időrendben való elhelyezése. A modellkísérletek tudományos jelentőségének felismerése. A közös ősből való elágazásos fejlődés gondolatának megértése. A legegyszerűbb élőlények szükségszerű kialakulásának felidézése, és kapcsolása az időbeli megjelenésükkel Munka tankönyvvel, munkafüzettel (54. old. 44/1-6. feladat), az olvasmány feldolgozása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (55. old. 45/1-2. feladat), olvasmány feldolgozása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (56. old. 46/1-4. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (57. old. 47/1-4. feladat).
Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, 60. 48. A szárazföldi növények megjelenése A szárazföld meghódításának folyamata 12 A fejlődés törvényszerűségeinek alkalmazása a szárazföldi élet kialakulásakor. Az elterjedő, egyre fejlettebb élőlénycsoportok evolúciós újításainak felsorolása, és összehasonlítása Munka tankönyvvel, munkafüzettel (58. old. 48/1-3. feladat). 61. 49. Hogyan fejlődtek ki az állatok? Az állatok kialakulásának folyamata a tengerben és a szárazföldön Az elterjedő, egyre fejlettebb élőlénycsoportok evolúciós újításainak felsorolása, és összehasonlítása. Az állatcsoportok kifejlődésének kapcsolása az időhöz. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (59. old. 49/1-3. feladat). 62. 50. A növény és az állatvilág gyors fejlődése A földfelszín és a levegő benépesítésének folyamata Egy-egy csoport megjelenésekor előnyt adó tulajdonságok felsorolása az elterjedés szempontjából. A fejlettségjellemzése és értelmezése. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (60-61. old. 50/1-6. feladat), a tk. 138. old. olvasmányának feldolgozása. Munka laboratóriumi eszközökkel. Tanári vagy tanulói kísérlet. 63. 51. Az ember megjelenése Az ember megjelenésének és kialakulásának bizonyítékai 64. 52. Az ember evolúciója Ősemberek, mai ember fogalma jellemzése. Az emberré válás folyamata. A munka, a társadalom és az emberré fejlődés összefüggése 65. 53. Mind egy fajhoz tartozunk! Nagyrassz, emberfajták; ausztralid, mongolid, negrid, europid emberfajta fogalma, jellemzése. 66. 54. A Föld globális problémái Üvegházhatás, vízhiány, biológiai sokféleség, robbanásszerű népességnövekedés fogalma és jellemzői. A szervi és élettani bizonyítékok felsorolása. Az ember evolúciós fejlődésének felidézése, értelmezése Az ember evolúciós fejlődése folyamatának megértése. A fejlődés főbb jellemzőinek és lépéseinek felsorolása A különböző típusú emberek egy fajhoz tartozásának megértése. Az emberfajták jellemzőinek felsorolása, összehasonlítása. A földi méretű nagyobb környezeti gondok megismerése, megértése. Az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás megértése. 67. 68 Az emberi tevékenység A környezetük változásait figyeljék meg M és értékeljék a jövő szempontjából. Ha Munka tankönyvvel, munkafüzettel (62. old. 51/1-4. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (63. old. 52/1-4. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (64. old. 53/1-3. feladat). Munka tankönyvvel, munkafüzettel (64-65. old. 54/1-3. feladat). a 148. oldal olvasmányának feldolgozása. Munka tankönyvvel, munkafüzettel (65-66. old. M/1-4. feladat). Munka terepen, az
Óra Tananyag Új tények, fogalmak, összefüggések, hatása a környezetre 69. 55. A fejlődés alternatív lehetőségei. A bioszféra jövője. Fenntartható fejlődés, fenntartható társadalom fogalma és jellemzői. 13 lehetőségük van, segítsenek a környezeti problémák megoldásában. A bioszféra jövője az emberiség magatartása összefüggésének, kapcsolatának felismerése. A fenntartható társadalom jellemzőinek megértése. iskola lehetőségeihez mérten. Munka tankönyvvel, vitaverseny. 70-71. Törzsfejlődés és a környe- A témakör ismereteinek rendszerezése Ö zet változásai 72. Az élőlények teste és életműködései A témakör fogalmainak folyamatainak összefüggéseinek rendszerezése 73. Az életközösségek általános jellemzői Az élővilág törzsfejlődése 74. Az éves munka értékelése A témakör fogalmainak folyamatainak összefüggéseinek rendszerezése Munka tankönyvvel, munkafüzettel Munka tankönyvvel (154. old. kérdései), jegyzetfüzettel Munka tankönyvvel (155. old. kérdései), jegyzetfüzettel