1. Ókori kereskedelem TÖRTÉNELEM - JOGÁSZ PÓTÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK 2003. július 4. de. JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ Az alábbi táblázat az ókori kereskedelem fontosabb áruit mutatja be. Öt áru rossz helyen szerepel. Ezek nevét húzza ki, és írja be a táblázat megfelelő cellájába! Kivitel Behozatal Fönícia gabona, szőlő, olajfa, füge, - libanoni tölgy, fémeszközök, üvegáru, gyapot, cédrus, hajók, India selyem, hajók, gyapot arany Kína porcelán, cédrus, selyem üveg, lovak, tevék Görög gyarmatvárosok szövet, olaj, bor, fegyver, rabszolga, kerámia fém, szőrme, kerámia Fönícia árui: gabona, szőlő, olajfa, füge, cédrus, libanoni tölgy, hajók, fémeszközök, üvegáru, fémeszközök ki Száray I. 39.o. (40.o.) India: gyapot ki; arany be Száray I. 46.o. (47.o.) Kína: selyem, porcelán ki; üveg, lovak, tevék be Száray I. 47.o. (48-50.o.) Görög gyarmatvárosok: szövet, kerámia, olaj, bor, fegyver ki; fém, szőrme, rabszolga be Száray I. 56.o. (59.o.) 5 pont [Minden helyesbített (megtalált, és jó cellába beírt) elem 1-1 pont] 2. Milyen katonai események fűződnek az alábbi évszámokhoz? a) Kr. e. 338. b) Kr. e. 216. c) Kr. e. 48. d) Kr. e. 42. e) 451. ------------------------------------------- a) A khairóneai csata (melyben II. Philipposz makedón uralkodó legyőzi a görög államok egyesült seregét) Gyapay-Ritoók I. 101.o. b) A Cannae melletti csata (melyben a rómaiak egyik legnagyobb vereségüket szenvedik el Hannibáltól) Gyapay-Ritoók I. 128.o. c) A pharszaloszi csata (melyben Iulius Caesar legyőzte Pompeiust) Gyapay-Ritoók I. 148.o. d) A Philippinél lefolyt csata (melyben Antonius és Octavianus döntően megverték Brutus és Cassius seregeit) Gyapay-Ritoók I. 154.o. e) A catalaunumi csata (melyben megállították a hunok előrenyomulását) Gyapay-Ritoók I. 191.o.
3. Marius hadseregreformja Egészítse ki az alábbi szöveget, amely Marius hadseregreformját foglalja össze! Marius consulsága idején megreformálta a római hadsereget: nem a (a) birtokos parasztok, hanem a (b) proletárok közül toborozta a hadseregét, amelynek tagjai (c) zsoldot kaptak, szolgálati idejük leteltével pedig mint kiszolgált (d) katonákat/veteránokat, földhöz juttatta őket. Reformjai megteremtették az (e) állandó, jól képzett hadsereget. Gyapay-Ritoók I. 141.o. 5 pont (elemenként 1-1 pont) 4. Dinasztiák A középkor politikai életében fontos szerepet töltöttek be a dinasztiák. Párosítsa a megfelelő dinasztiákat a megfelelő uralkodókkal! a) Plantagenet A) II. Ottokár cseh király b) Capeting B) IV. Károly német császár c) Premyśl C) II. Henrik angol király d) Luxemburg D) VI. Fülöp francia király e) Valois E) II. Fülöp Ágost francia király ------------------------------------------- a - C Walter II. 42.o. (64.o.); Száray II. 22.o. b - E Walter II. 44.o. (67.o.) c - A Walter II. 52.o. (76.o.) d - B Walter II. 33.o. (14.o.); Száray II. 79.o. e - D Walter II. 47.o. (70.o.); Száray II. 73.o. 5 pont (páronként 1-1 pont) 5. Városok a magyar történelemben Melyik mai ország területén találhatók az alábbi, a középkori magyar történelemben szerepet kapó városok, települések? a) Raguza b) Kolozsmonostor c) Várna d) Rozgony e) Trau (Trogir) --------------------------------- a) Horvátország (Dalmácia) Walter II. 107.o. (110.o.) b) Románia (Erdély) Walter II. 115.o. (118.o);Száray II. 103.o. c) Bulgária Walter II. 119.o. (121.o.);Száray II.105.o. d) Szlovákia Walter II. 100, 101.o. (101., 103.o.); Száray II. 92.o. e) Horvátország (Dalmácia) Walter II. 95.o. (57.o.); Száray II. 60.o. 2
6. A harmincéves háború a) Kinek a vezetésével b) és mikor [év] jött létre az ún. Katolikus Liga? c) Mi adta a közvetlen okot a háború kitörésére? d) Mikor [év, hó, nap] került sor a fehérhegyi csatára? e) Mely béke és mikor [év] zárta le a harmincéves háborút? ---------------------------------------------------------------------------- a) Miksa bajor herceg Walter II. 201. o. (184.o.) b) 1609 Walter II. 201. o. (184.o.) c) a cseh királyság utódlásának kérdése Walter II. 201. o. (184.o.);Száray II. 142.o. d) 1620. november 8-án Walter II. 202. o. (185.o.) e) vesztfáliai béke, 1648 Walter II. 204. o. (187.o.); Száray II. 143.o. [Az d) és e) kérdésre csak valamennyi elem helyessége esetén adható meg a teljes pont] 7. Milyen államformák váltották egymást Franciaországban 1791 és 1852 között? a) 1791 b) 1792 c) 1804 d) 1814 e) 1848 ------------------------------------------------ a) királyság (alkotmányos monarchia) Závodszky III. 41.o. b) köztársaság Závodszky III. 47.o. c) császárság Závodszky III. 53.o. d) királyság (alkotmányos monarchia) Závodszky III. 56.o. e) köztársaság Závodszky III. 82.o. 8. A reformkori Magyarország Kiknek a nevéhez fűződnek az alábbi művek, sajtótermékek (teljes nevet kérünk!) a) Hitel b) Országgyűlési Tudósítások c) Kelet Népe d) Törvényhatósági Tudósítások e) Balítéletek ----------------------- a) Széchenyi István Závodszky III. 115. o. b) Kossuth Lajos Závodszky III. 122. o. c) Széchenyi István Závodszky III. 125. o. d) Kossuth Lajos Závodszky III. 122. o. e) Wesselényi Miklós Závodszky III. 131. o. 3
9. A német egység Az alábbi kérdések a német egység kialakulására vonatkoznak! a) Mit jelentett az ún nagynémet egység? b) Mit jelentett az ún. kisnémet egység? c) Mikor nevezte ki a porosz király Otto von Bismarckot miniszterelnökké? d) Hogy hívták az egységes Németország első államalakulatát? e) Mikor kiáltották ki a német császárságot [év, hó, nap]? ----------------------------------- a) A Német Szövetség valamennyi államát magába foglaló államalakulat Závodszky III. 175. o. b) Az Ausztria kizárásával létrejövő egység Závodszky III. 176. o. c) 1862. szeptember Závodszky III.176-177. o. d) Északnémet Szövetség Závodszky III. 179. o. e) 1871. január 18. Závodszky III. 179. o. [Az c) és e) kérdésre csak valamennyi elem helyessége esetén adható meg a teljes pont] 10. Magyar miniszterelnökök a dualizmus időszakában A betűknek a számok mellé írásával párosítsa össze a megadott személyeket megbízatási idejük dátumaival! 1) Bánffy Dezső a) 1890-1892 2) Szapáry Gyula b) 1875-1890 3) Tisza Kálmán c) 1892-1895 4) Wekerle Sándor d) 1905-1906 5) Fejérváry Géza (darabont-kormány) e) 1895-1899 ------------------------------- 1-e Závodszky III. 236. o. 2-a Závodszky III. 236. o. 3-b Závodszky III. 269. o. 4-c Závodszky III. 236. o. 5-d Závodszky III. 256., 271. o. 5 pont (páronként 1-1 pont) 11. Gyarmatok a századfordulón Melyik európai állam gyarmata volt a századfordulón? a) Nigéria b) Egyiptom c) Angola d) Algéria e) Líbia ------------------------------------------ a) Nagy-Britannia b) Nagy-Britannia c) Portugália d) Franciaország e) Olaszország Závodszky III. 216.o. 4
12. Közép-Európa sorsát a húszas években irányító politikusok. Kik voltak ők? a) Piłsudski b) Curzon c) Masaryk d) Pašić e) Brătianu ----------------------------------- a) Szociáldemokratából lett marsall, a húszas években Lengyelország államfője. Salamon IV. 47. o. (50.o.) b) Brit külügyminiszter, aki tervezetet készített a lengyel-szovjet határvonalra, mely a nemzetiségi határt próbálta követni. Elképzelése 1921-ben nem valósult meg. Salamon IV. 48. o. (51.o.) c) Cseh emigráns az első világháború alatt, majd Csehszlovákia első elnöke. Salamon IV. 56. o. (61.o.) d) Szerb miniszterelnök, Jugoszlávia egyik megalkotója. Salamon IV. 58. o. (63.o.) e) Románia háború alatti, majd a kormányválságok utáni miniszterelnöke. Salamon IV. 57. o. (62.o.) 5 pont (válaszonként 1-1 pont) 13. Gömbös Gyula nemzeti munkaterve Soroljon fel öt jellemző célkitűzést a munkatervből! ------------------------------ 1. a nemzet minden tagja számára elérhető erkölcsi és anyagi jólét 2. titkos választójog általánossá tétele 3. jobb és olcsóbb közigazgatás megteremtése 4. a kapitalizmus káros kinövéseinek lenyesése 5. a termelés és a fogyasztás összhangba hozása 6. a munkanélküliség leküzdése 7. egészségesebb földbirtokmegoszlás kialakítása 8. a szövetkezeti mozgalom fejlesztése Salamon IV. 102-103. o. (110.o.) 5 pont (elemenként 1-1 pont) 14. Nyugat-Európa a II. világháború után a) Ki volt az a francia külügyminiszter aki az egységes Európa úttörőjeként elkészítette a róla elnevezett tervet? [kereszt- és vezetéknév] b) Melyik évben történt ez? c) Ki volt az a nyugat-német politikus, aki 1946-ban kijelentette: Híve vagyok a Németország és Franciaország közötti megbeszélésnek. [kereszt- és vezetéknév] d) és e) Mely pártok választási győzelme után alakíthatott kormányt utóbbi politikus1949- ben? [teljes magyar nevek] -------------------------------------- (a) Robert Schumann Salamon IV. 174.o. (188.o.) (b) 1950 Salamon IV. 174.o. (188.o.) (c) Konrad Adenauer Salamon IV. 186.o. (201.o.) (d) Kereszténydemokrata Unió Salamon IV. 186.o. (201.o.) (e) Keresztényszociális Unió Salamon IV. 186.o. (201.o.) 5 pont (elemenként 1-1 pont) 5
ESSZÉKÉRDÉSEK 1. A római köztársaság államszervezetének kialakulása a Kr.e. IV. század végéig (Mutassa be az állam fő intézményeit, tisztviselőit, működését! Mi volt az egyes intézmények feladata? Hogyan biztosították a patríciusok a maguk számára a politikai hatalom kézben tartását? Hogyan érvényesítették a plebejusok politikai érdekeiket?) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: A királyság megdöntése után az államot a patríciusok érdekeinek megfelelően rendezték be. Az állam élén két consul állt. A consulokat választották, megbízatásuk egy évre szólt, és a két hivatalnok egymást is ellenőrizte, hogy megakadályozzák a királyság helyreállítását. A consulok hívták össze a szenátust és a népgyűlést, vezették ezek tárgyalásait, és hajtották végre a határozatokat. Bíráskodtak, háborúban pedig ők voltak a hadsereg vezetői. Csak rendkívül nagy veszély esetén választottak különleges hatalommal felruházott diktátort, de ez a katonai megbízatás csak hat hónapra szólt. A hivatalokat csak patríciusok tölthették be, és a szenátus tagjai is közülük kerültek ki. A szenátus eleinte 300, majd 600 tagból állt. Ez ellenőrizte az állam vagyonát, irányította a külügyeket, törvényeket javasolt, és jóváhagyta a népgyűlés határozatait. A gazdagodó plebejusok szerettek volna a politikai hatalomból részesülni: állami hivatalokat szerezni, bejutni a szenátusba, ezért létrehozták a plebejus népgyűléseket. Kr.e. 494-ben a plebejusok mozgalmának hatására a patríciusok beleegyeztek, hogy a plebejusok néptribunusokat (eleinte kettőt majd tízet) válasszanak, akik személyükben sérthetetlenek voltak, és érvényteleníthették a patrícius hivatalnokok rendelkezéseit(vétójog). A katonai rendszer alapja a vagyon lett, a katonai beosztás a politikai jogokat is meghatározta, ezért kialakult a centuriák szerinti népgyűlés. Ennek hatásköre folyamatosan bővült, és később ez választotta a főhivatalnokokat. A patríciusok a plebejusok politikai előretörését egy új, csak a patríciusoknak fenntartott hivatallal igyekeztek ellensúlyozni. A censorok feladata az volt, hogy ötévenként felbecsüljék az állampolgárok vagyonát, és ez alapján besorolják őket osztályokba, ők állították össze a szenátus névjegyzékét, és ők voltak az államháztartás őrei. 366-tól az egyik consul plebejus volt. Vesd össze: Gyapay-Ritoók I. 117-119., 121., 122., 124. o. Helyes válasz esetén 10 pont 2. Kelet-Közép-Európa a XVI-XVII. században, a lengyel fejlődés sajátosságai (Nyugat- és Kelet-Európa fejlődése a XV. század végéig. Milyen hatással volt a térségre a mezőgazdasági árrobbanás, s ez miként befolyásolta a társadalmi viszonyokat, illetőleg Lengyelország fejlődését? Milyen volt a lengyel jobbágyság és polgárság helyzete? Mi jellemezte és milyen következményei voltak a nemesi köztársaság kialakulásának?) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: A XV. század végéig Nyugat- és Kelet-Európa gazdasági és társadalmi színvonalának bizonyos közeledése figyelhető meg. A paraszti árutermelés kibontakozása, városiasodás. A jobbágyok a robot helyett pénzjáradékot fizetnek, kivívják a költözködési szabadságot. Az árforradalom sajátságos helyzetbe hozta Kelet-Közép-Európát. A nemzetközi kereskedelembe bekapcsolódva kivitele élelmiszerből és ipari nyersanyagból állt, míg textiláruk felvevő piaca lesz. A mezőgazdasági termékek árának emelkedése arra sarkallta a földbirtokosokat, hogy bekapcsolódjanak az agrártermények kereskedelmébe. Emiatt ismét fokozottan vették igénybe jobbágyaik terményjáradékait, saját kezelés alatt álló gazdaságaik 6
területét kiterjesztették, és egyre több robotszolgáltatást igényeltek. Mindez az ún. második jobbágyság kialakulásához vezetett. A lengyel gazdaságban a mezőgazdaságé lett a döntő szerep, a kereskedelem és a kézművesség hanyatlásnak indult. A nemesség a városok rovására a XVI. században elnyerte a gabonakereskedelem monopóliumát. A gabonatermelés fokozására kiterjesztették a termőterületeket és egyre több robotmunkát vettek igénybe, amelynek mértéke a heti 4-5 napot is elérhette. A parasztságon belül is egy rétegződés alakult ki: a tehetősebbek földjeiket a zsellérekkel műveltették, robotkötelezettségüket pedig pénzen megváltották. Az 1620-as években azonban csökkent a kereslet a lengyel gabona iránt, aminek a hatására a módosabbak is elszegényedtek, s egyre erősebbé vált a gazdaságon kívüli kényszer alkalmazása. A XVI. századi lengyel városok némelyike a bányászat révén és manufaktúrák kialakításával fejlődésnek indult a gabonakereskedelem monopolizálása azonban erős hanyatlásnak indította a városokat. 1572-ben kihalt a Jagelló-ház férfi ága. A köznemesség által királlyá választott Valois Henrik kiváltságlevelével nemesi köztársasággá nyilvánította Lengyelországot. A választott király kezét teljesen megkötötték, a szejmben egyetlen nemes vétója megakadályozhatta a határozathozatalt. Báthory István (1576-1586) uralkodása idején Lengyelország győztes hadjáratokat folytat, de halála után rendi anarchiába süllyed. Vesd össze: Walter II. 205-207. o. (197-200.o.); Száray II. 178-179.o. Helyes válasz esetén 10 pont adható 3. Tekintse át Vietnam függetlenségi harcát és a vietnami háború menetét! (Vietnam helyzete a második világháború alatt. Vietnam szocialista átalakítása, kapcsolata a francia gyarmattartókkal. A kettészakadt ország fejlődése és kapcsolata egymással. A vietnami háború fontosabb eseményei és lezárása) A megoldás az alábbi elemeket tartalmazza: 1940-ben a vietnami francia gyarmati közigazgatás a németekkel együttműködő vichy-i kormány mellé állt és japán csapatokat engedett az országba. A győztes hatalmak abban állapodtak meg, hogy a megszálló japánokat a déli országrészben Nagy-Britannia, az északiban pedig a Kínai Köztársaság csapatai fegyverzik le. E megállapodás értelmében a brit-indiai csapatok bevonultak Saigonba, Csang Kaj-sek katonái pedig Hanoiba. A francia kormány azonban lépéseket tett egykori gyarmata visszaszerzésére, s előbb a britek, majd a kínaiak is beleegyeztek, hogy csapataikat a franciák váltsák fel. Közben már kibontakozott Ho Si Minh és a kommunisták vezetésével a vietnami ellenállási mozgalom. Elűzték a japánokkal együttműködő császárt, 1945 szeptemberében pedig kikiáltották a Vietnami Demokratikus Köztársaságot, s Ho Si Minh vezetésével megalakult a kormány, amely megkezdte a szocialista átalakítást. Ho Si Minh tárgyalásokat kezdett a franciákkal, s megállapodást kötött a francia csapatok jelenlétéről. A kommunista kormányzást ellenző vietnamiak azonban a francia katonaság támogatásával ideiglenes kormányt hoztak létre, melynek csapatai francia segítséggel Ho Si Minh kormányát az északi területekre szorították vissza. 1950-ben a Szovjetunió és Kína felvette a diplomáciai kapcsolatokat a Ho Si Minh kormánnyal, s minden lehető katonai és anyagi segítséget megadott neki. Ugyanakkor az Egyesült Államok a franciákat és a délieket kezdte fegyverszállításokkal segélyezni, mert Amerikában sokan úgy vélekedtek, hogy inkább a kolonializmus, mintsem a kommunizmus. 1954-ig folyt a harc, végül is a franciák Dien Bien Phu erődjénél vereséget szenvedtek. Ezt követően aláírták az Indokína-szerződést, amelyben elismerték Indokína azaz Vietnam, Kambodzsa és Laosz függetlenségét. Ugyanakkor a szerződés a 17. szélességi foknál 7
Vietnamban ideiglenes demarkációs vonalat létesített, amelytől délre az Egyesült Államok segítségével berendezkedett egy új vietnami rendszer. E kettéosztás vált a későbbiekben a vietnami háború kiindulópontjává. A genfi megállapodás után 1955-ben az ország déli részén kikiáltották a Vietnami Köztársaságot. Kemény kézzel visszaszorították a kommunistákat és elodázták az egész Vietnamra kiterjedő, 1956-ra tervezett választást. Az északra, illetve illegalitásba szorult kommunisták Ho Si Minh vezetésével harcot kezdtek a dél-vietnami kormány ellen, amelynek élén gyakran váltották egymást az Egyesült Államok támogatását élvező politikusok, egyre több amerikai katonával a hátuk mögött. 1964 nyarán dél-vietnámi hadihajók a Tonkini-öbölben támadást intéztek két Észak-Vietnam fennhatósága alatt álló sziget ellen. Az akciót két amerikai hadihajó fedezte, amelyekre tüzet nyitottak az észak-vietnami egységek. Erre Johnson elnök elrendelte Észak-Vietnam bombázását. A vietnami háború amely 1975-ig tartott nemcsak az amerikai-szovjet viszont terhelte meg, de a nemzetközi kapcsolatok egyik méregfogává vált. Ugyanakkor Észak-Vietnam a háború alatt egyre közelebb került a Szovjetunióhoz, mint legerősebb támogatójához. Moszkva ezzel újabb szövetségest szerzett Kína hátában. Az 1969 januárjában hivatalba lépő Nixon amerikai elnök tett még egy sikertelen kísérletet, hogy elvágja a dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Front északra vezető utánpótlási vonalait. A dzsungelháborúban, a gerillaharcmodorral szemben alig érvényesült az amerikai hadsereg technikai fölénye. A dél-vietnami kommunista erők jelentős szovjet és észak-vietnami segítséggel kiterjesztették hatalmukat, és 1969-ben saját kormányt alakítottak az Egyesült Államok által támogatott saigoni vezetéssel szemben. A háború szörnyűségei, a napalmbombáktól felperzselt területek látványa a tévénézők millióit hangolta a háború ellen. Ráadásul az Egyesült Államok 150 milliárd dollárt költött és 50 ezer katonát vesztett Vietnamban. Meglódult a dollár inflációja, s az ország külkereskedelmi mérlege csaknem 100 év óta először ismét hiányt mutatott. Mindennek hatására 750 ezer sorköteles amerikai tagadta meg a katonai behívóparancsot, s egyre hevesebb bírálatok érték az amerikai külpolitikát. Nixon és nemzetbiztonsági főtanácsadója, majd külügyminisztere, Henry Kissinger belátták, hogy a háborút be kell fejezni. Fokozatosan kivonták az amerikai csapatokat Vietnamból és hosszas tárgyalás után 1973 januárjában Párizsban aláírták a fegyverszüneti megállapodást. A Szovjetunió azonban folytatta Élszak-Vietnam katonai támogatását, s olyan nagy mennyiségű korszerű fegyverrel látta el, hogy 1975 tavaszán le tudta rohanni a magára maradt Dél-Vietnamot. Ezzel egész Vietnam a kommunisták kezébe került, s a térség legerősebb katonai hatalma lett. Vesd össze: Salamon IV. 196-197, 248, 250-251. o. Magyar IV. 262-263.o. Helyes válasz esetén 10 pont 8