2.01. Szervezık, programozók, a felhasználó szakmai képviselıje. 2.02. Elméleti irányzatok, alkalmazástechnikai irányzatok, rendszer szemléleti irányzatok. 2.03. Operációkutatási irány, rendszertechnikai irány, tudományos vezetési irány. 2.04. A jelek csak potenciális információ hordozók. Az információ értéke a felhasználónál megszüntetett bizonytalanság mértékétıl függ, tehát ilyen értelemben szubjektív kategória. Azt, hogy mit tekintünk rendszernek, a szervezési célon túl befolyásolja az objektív valóság, és a rendszer totalitási jellemzıje is. Ludvig von Bertalanffy tekintendı a rendszerelméleti irányzat atyjának. A gazdasági rendszerek irányítása a szabályozás mechanizmusán alapul. Az elemek között értelmezett kapcsolatok halmaza a rendszer struktúráját alkotja. Az egyszerő dinamikus struktúrákat a bouldingi csoportosítás szerint óramővek szintjének szokás nevezni. Azt, hogy mit tekintünk rendszernek, az objektív valóságon túl befolyásolja a szervezési cél, és a rendszer totalitási jellemzıje is. Az elemek illetve azok jellemzıinek fontosság szerinti megkülönböztetése a rendszer rendezettségét jelenti. 2.05. Rendszerjellemzı: A hierarchia szint neve: a) A rendszer saját belsı irányítással kibernetikai rendszer rendelkezik. b) Emberi viszonyok bonyolult társadalmi rendszer összefüggése jellemzi. c) Létezésükre a tudomány jelenlegi szintjén transzcendentális rendszer nem tudunk rendszerelméleti magyarázatot adni. d) Anyag és energiaáramlás közepette a rendszer elemei magukat reprodukálják egyszerő nyílt rendszer és eltartják. e) Klasszikus alakja, példája a növény. genetikai rendszer f) Ezen a szinten értelmezhetık az egyszerő gépek. 2.06. Materiális,bonyolult, nyílt, dinamikus, sztochasztikus. egyszerő dinamikus rendszerek 2.07. Önszabályozó, öntanuló, önszervezı, határozatlan, meghatározhatatlan.
10 2.08. Gazdasági informatika input rányított alrendszer output rányító alrendszer vezér jel 2.09. input rányított alrendszer output rányító alrendszer
Rendszerelmélet és információ elmélet 11 2.10. C E B C D B A gazdasági rendszerek irányítása alapvetıen belülrıl történik, ezért belsı képpel rendelkezı rendszereknek tekintjük ıket. A szabályozás folyamatában a figyelı a begyőjtött információkat folyamatosan szolgáltatja az ítéletalkotó felé, mert az ítéletalkotó szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás negatív visszacsatoláson alapuló formája a labilis rendszerek labilitását csökkenti, ezért a gazdasági rendszerek öntanuló rendszerek A szabályozás folyamatában a figyelı a begyőjtött információkat folyamatosan szolgáltatja a különbség képzés felé, mert a különbség képzı szerv feladata a beavatkozás. A szabályozás az irányítás nyílt hatásláncú formája, mert a beavatkozás a visszacsatolás alapján történik. A gazdasági rendszerek önszabályozók, mert az emberi tényezı a mőködésükbe bizonytalanságot visz. 2.11. a b c d e C C B C A 2.12. Rendszer, alrendszer, részrendszer, rendszerelem. 2.13. a./ a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b./ hatástalanítja a környezetet c./ lehet negatív jellegő visszacsatolás d./ az irányító a rendszeren kívül helyezkedik el e./ jellemzıje a bizonytalanság f./ a folyamatról levett jelek alapján történik 2.14. Egészítse ki az alábbi mondatokat! A rendszer kibernetikai szempontból irányító és irányított alrendszerre bontható. Azt a vizsgálati módot, amely idıben egymás utáni állapotok különbségeként képezi le a rendszert, komparatív statikus vizsgálati módnak nevezzük. A szabályozási folyamat elsı mővelete az alapjel képzés. Az olyan rendszereket, amelyek létezése állapotváltozások sorozata, dinamikus rendszereknek nevezzük. A zárt hatásláncú irányítást szabályozásnak nevezzük. A modell a valóság lényeges vonásait tükrözı egyszerősített mása. Az, hogy adott esetben mit tekintünk rendszernek, függ a: szervezési céltól, az objektív valóságtól, a totalitási jellemzıtıl. A belsı képpel rendelkezı rendszerek szabályozása adaptív típusú. 2.15. a./ vezérlés b./ érzékelés c./ döntés d./ tervezés e./ beavatkozás f./ hatástalanítás
12 Gazdasági informatika 2.16. Egészítse ki az alábbi mondatokat. Negatív visszacsatolás esetén a folyamatok eredeti elıjelükkel ellentétesen változnak. Az irányítási folyamat során a döntés mőveletét ítéletalkotó vagy rendelkezı szerv végzi. A gazdasági rendszer egymást feltételezı struktúrák összessége, melyek egymásra épülnek. Ezt fejezi ki a gazdasági rendszer hierarchikus jellege. A szimbolikus modellek alapvetı változatai a matematikai és logikai modellek. Szimuláció alatt a jelenségek leutánzását értjük. 2.17. Az adatok agregált információk. Bertalanffy az elméleti irányzat képviselıje. A jelek értelmezésével a szemantika foglalkozik. A kibernetikai szint jellemzıje az indeterminációs vizsgálati kör. A statikus struktúrák önszabályozó jellegőek. 2.18. a./ vezérelt rendszerek sajátossága b./ külsı faktorok követése c./ az idı beépítése a rendszerbe d./ a vadász követi a nyulat analógiája e./ stabil alapjel követése 2.19. 9 a./ növényi szint 1./ spiritizmus 2 b./ statikus struktúrák 2./ atomok szerkezete 1 c./ transzcendentális 3./ emberjogi mozgalmak 7 d./ egyszerő dinamikus rendszerek 4./ verbális kommunikáció 8 e./ állati szint 5./ fekete doboz 5 f./ kibernetikai szint 6./ sejtmag 3 g./ társadalmi szint 7./ fogaskerék 6 h./ nyílt rendszerek 8./ tiszavirág 4 i./ emberi szint 9./ kétszikőek 2.20. a./ felismeri a deduktív közelítés fontosságát b./ tisztázza a hatásköri viszonyokat c./ absztrahál a lényegtelentıl d./ decentralizált döntési kérdéseket preferál e./ input-output analízissel vizsgál 2.21. a./ bonyolultsága magas fokú b./ stabil bemenetnél is bizonytalan kimenető c./ outputja sztochasztikus d./ önvezérelt e./ hierarchizált
Rendszerelmélet és információ elmélet 13 2.22. Az információ olyan új ismeret, amely bizonytalanságot szüntet meg. A tudatunktól függetlenül létezı, objektív struktúrák neve: materiális rendszer. A negatív visszacsatolás hatására az állapotváltozások intenzitása eredeti jellegével ellentétesen változik. Boulding a rendszerelmélet szemléleti irányzatának volt a képviselıje. A programvezérlésnél a rendszer kimenete az idı függvényében változik. Azt a rendszertulajdonságot, mely az elmúlt idıszakok gyakorlati tapasztalatait hasznosítva biztosítja a gazdasági rendszerek mőködését öntanulónak nevezzük. Az input-output analízis kibernetikai módszere a fekete doboz. 2.23. A verbalitás: szavak, szakmai összefüggésekben. Minden tudományos igényő tanulmány verbális modell. 2.24. A kimenet, illetve az alapjel az idı függvényében változik. 2.25. Boulding szintjei: társadalmi szint statikus struktúrák szintje sejtek szintje vezérlı mechanizmus szintje állati szint egyszerő dinamikus rendszerek szintje emberi szint transzcendentális szint növényi szint fogalmak: gazdasági rendszer egy épület váz szerkezete idegsejtek funkciói kibernetika lábasfejőek dízelmotor verbális kommunikáció őrkutatás kutyatej 2.26. reál folyamat pénzügyi folyamat 3 A./ tárgyi eszköz elhasználódás 1./ árbevétel 1 B./ árueladás 2./ szállítóval szembeni kötelezettség 2 C./ anyagbeszerzés 3./ értékcsökkenési leírás 5 D./ elvégzett munka 4./ reprezentációs költség 4 E./ partner vendéglátása 5./ bérköltség 2.27. Az egyszerő dinamikus rendszerek szintje, az óramővek szintje. A közös kutatási területő tudományok: hibrid tudományok, más szóval határtudományok, azaz interdiszciplináris jellegőek. A gazdasági rendszerek nyitottak Jelizoláció a vezérlés egy fajtája. A határozatlan rendszer az alkalmazkodó képességet kifejezı rendszer tulajdonság. 2.28. 2 A./ beavatkozás 1./ információ 1 B./ új ismeret 2./ szervezés 4 C./ tervezés 3./ érzékelés 3 D./ ellenırzés 4./ alapjel
14 Gazdasági informatika 2.29. mőködésüket spontán törvények határozzák meg: célszerőtlen rendszer a szavak, jelek, információk értelmezésével foglalkozó tudomány szemantika a kibernetikai irányítás ítéletalkotási funkciója a vezetés szférájában is megtalálható. Ennek neve: döntés. a mozgékonyság, a nagy információ felvételi készség, a második jelzırendszer elıször tőnik fel Boulding rendszerszintjeinél. Ez a szint: az állati szint. a jól mőködı információs rendszer jellemzıi: megfelelı helyen, mennyiségben, minıségben, idıben, anyagi érdekeltséggel párosulva jelenjen meg. Szemantikailag, pragmatikailag, szintaktikailag is megfelelı legyen. 2.30. a./ a zavaró jelek már kifejtették hatásukat b./ az entrópia mérésén alapszik c./ ismerni kell a folyamat és beavatkozás közti kapcsolatot d./ a beavatkozó szerv nem integráns része a rendszernek e./ módszere az absztrakció f./ a zavartalanítás egyik alkalmazási módja 2.31. Visszacsatolás, ahol a szabályozó integráns része a rendszernek. A beavatkozás azonnali (poszteriori) információk alapján történik. 2.32. ndoklás:, hamis. Az analóg modell közvetlen módon egyszerősíti a valóságot (pl.: makett). Szimbolikus ábrázolásra a matematikai és logikai modellek alkalmasak. 2.33. ndoklás:, igaz. Az adatátvitel, kommunikáció a teljes kiépítettségében tartalmazza a forrás meghatározást, kódolást, csatorna kiépítést, dekódolást, és vétel funkcióit. 2.34. Szabályozás: Amennyiben észleljük, hogy a pontos, naprakész adatszolgáltatást nem sikerül biztosítani, a szervezési részleg munkatársait felkérjük az adott rendszer vizsgálatára, szervezési javaslat készítésére. Vezérlés: Tudjuk, hogy az adott részlegnél két kontírozó könyvelı szülés elıtt áll és hosszabb idıre kiesik a munkából. Még ottlétük alatt létszám átcsoportosítással gondoskodunk pótlásukról, hogy a munkában fennakadás ne legyen. zoláció: Részletes ügyviteli utasítással rögzítjük a tevékenységek rendjét, organigramokkal a bizonylatok útját, s ez szinte lehetetlenné teszi a vizsgált tevékenység hibás mőködését. 2.35. Szabályozás: A tároló hımérsékletét mérjük, és ha az eltért a kívánt állapottól, magasabb vagy alacsonyabb fokozatra állítjuk a berendezést. Vezérlés: A külsı hımérsékletet mérjük, és annak változása esetén a tárolók hıfokának eltérése elıtt avatkozunk be. Ezt esetleg helyettünk a készülékbe szerelt termosztát is elvégzi. zoláció: Úgy alakítjuk ki a szigetelést, a nyílászáró szerkezeteket, hogy a külsı hımérséklet változása a tárolók hıfokát ne befolyásolja.
Rendszerelmélet és információ elmélet 15 2.36. Szabályozás: Tartalékalap képzése. Amennyiben a zavaró jel már hatott, a tartalékalapból a szükséges összeget kivesszük. Vezérlés: Öntözés, ha a zavaró jel káros hatása jelentkezik. zoláció: Mőtrágyázás, a zavaró jel jelentkezése elıtt hatástalanítjuk a káros folyamatokat. 2.37. Szabályozás: Szanatóriumi ellátás javaslata, amikor a zavaró jel már hatott. Vezérlés: Gyógyszer alkalmazása a jelentkezı tünetekkel egyidıben. zolálás: Védıoltás adása esetleges fertızés veszély elıtt. A 2.34., 2.35., 2.36. és 2.37. feladat más megoldásokkal is elfogadható. Próbáljon kísérletezni alternatív megoldásokkal. A fenti példák leegyszerősített tan példák, így az élet teljes körőségét nem érzékeltetik. 2.38. Célrendszer: oktatás, kutatás, jól képzett szakemberek kibocsátása, stb. nputok: végzett középiskolások, a munka világából érkezı felvételizık (távoktatás), továbbképzısök (másoddiplomások), oktatók felvétele, más munkavállalók felvétele, külsı szabályozó rendszer, törvények, stb. Outputok: végzett hallgatók, szellemi termékek (pl. tankönyvek), stb. Alrendszerek: szenátus, intézetek, tanszékek, hivatalok (pl. gazdasági osztály), hallgatói önkormányzat. Jelzett szervezetek a hierarchia különbözı szintjein helyezkednek el. Érdemes elgondolkozni az alá-fölérendeltség, funkcionális kapcsolatok, divíziók, stb. bonyolult összefüggésein. Környezet: minisztériumok, gazdálkodó szervezetek, médiumok, foglalkoztatási problémák, stb. Értelmezzük az akciókörnyezet és a közvetett környezet viszonyát. Próbáljon hasonló elemzést végezni egy ipari, kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az államigazgatás valamelyik területén. 2.39. A sorokban álló állítások, az oszlopokban álló mely fogalmakra jellemzıek? a) Nem sajátja, annak az adatnak, aminek az értelmezésébıl keletkezett. b) Többféle jelentése lehet. c) lyen egy lábnyom a hóban. d) A feltételezett értelmezési szabályokat ismerık közössége számára azonos. e) Konkrét értelmezıhöz köthetı. f) A döntési, reagálási képességet javítja. g) Ahhoz, hogy megkapjuk, csak értelmezésre van szükség. h) Új ismeret i) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén növekszik j) Értelmezhetı a mennyisége, amely az adat ismétlése esetén NEM növekszik. Adat Jelentés nformáció
16 Gazdasági informatika 2. 40. Állítás: A 466 számú fıkönyvi számla neve Elızetesen felszámított ÁFA. Kategória Tulajdonság Objektum Érték fıkönyvi számla (fıkönyvi számla) neve 466 számú fıkönyvi számla Elızetesen felszámított ÁFA 2. 41. Állítás: A forrás típusú számla tartozik oldalának elıjele negatív. Kategória Tulajdonság Objektum Érték számlatípus tartozik oldal elıjele forrás típusú számla (vagy forrás számlatípus) negatív 2.42. Tippelje meg, hány bit az alábbi közlések információmennyisége! 1,3 bit 3,3 bit 4,6 bit 5 bit 1. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét. 2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PN kódnak valaki elárulja az egyik jegyét, de nem mondja meg melyiket. 3. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PN kódnak valaki elárulja az elsı jegyét és még egy jegyét, de az utóbbinál nem mondja meg, melyiket. Magyarázatok: 1. A lehetséges esetek száma az eredeti 1/10 részére csökken. Tehát a megszünetett bizonytalanság, azaz az információmennyiség bitben: log(1/10) = log 10 3,3. 2. A lehetséges esetek száma az eredeti 4/10 részére csökken. Tehát az információmennyiség bitben: log(4/10) = log 2,5 1,3. 3. A lehetséges esetek száma az eredeti 1/10*3/10 = 3/100 részére csökken. Tehát az információmennyiség bitben: log(3/100) = log 33,3 log 32 = 5. 2.43. Tippelje meg, hány bit az alábbi értesülések információmennyisége! 2,4 bit 1. "A dámánál kisebb értékő pikket húztam az 52 lapos jokerek nélküli francia kártya csomagból. (lyen csomagban összesen 10 olyan pikk lap van, aminek az értéke kisebb a dámánál.) 2. Négy számjegybıl álló, teljesen ismeretlen PN kódnak valaki elárulja az elsı 2 jegyét. 3. Szakértık véleménye alapján egy esemény valószínőségét 1/20- nak becsültük, de egy értesülés úgy változtatja véleményünket, hogy az esemény bekövetkeztének valószínősége 2/5. 3 bit 6,6 bit 8 bit 1. A lehetséges esetek száma az eredeti 10/52 részére csökken. Tehát a megszünetett bizonytalanság, azaz az információmennyiség bitben: log(10/52) = log 5,2 2,4.
Rendszerelmélet és információ elmélet 17 2. A lehetséges esetek száma az eredeti 1/100 részére csökken. Tehát az információmennyiség bitben: log(1/100) = log 100 6,6. 3. Az egyszerőség kedvéért nevezzük kedvezı esetnek minden olyan esetet, amely a szóbanforgó esemény bekövetkezését jelenti. Eredetileg a kedvezı esetek mértékének és az összes eset mértékének aránya 1/20, az értesülés után pedig ez 2/5 = 8/20 arányra változik. Mivel az változatlan, hogy mit tekintünk kedvezınek, ez azt jelenti, hogy a még lehetséges összes eset mértéke az eredeti 1/8 részére csökkent. Tehát az információmennyiség bitben: log(1/8) = log 8 = 3. 2.44. a) megoldása: Az elsı közlésbıl a gyerekek éveinek számára az alábbi nyolc lehetıség adódik: 1 1 36 1 2 18 1 3 12 1 4 9 1 6 6 2 2 9 2 3 6 3 3 4 A második közlés a gyermekek koráról számunkra semmi újat nem mond, de komoly információmennyiséggel bír a szemben lévı házat látó barát számára. A fenti nyolc lehetıség ugyanis sorrendben a következı összegeket adja: 38, 21, 16, 14, 13, 13, 11, 10. a tehát az ablakok száma történetesen 16, akkor a gyerekek csak 1, 3 és 12 évesek lehetnek; de ha az ablakok száma 13, a nyolc lehetıség akkor is kettıre szőkül (azaz a bizonytalanság csökken). A harmadik közlés számunkra kétféle információtartalommal is bír: Az elsı két közlés az érdeklıdı barát számára nem volt elegendı a gyermekek korának kitalálásához, tehát az ablakok száma 13. (Ugyanis csak a 13-as összeghez tartozik többféle osztóhármas.) Van legkisebb gyermek, azaz az 1, 6, 6; illetve a 2, 2, 9 lehetıségek közül csak az elıbbi lehet a megoldás. b) megoldása: Az elsı közlés után a lehetséges esetek száma 8, azaz a bizonytalanság mértéke log(8) bit =3 bit. Ezt szünteti meg a következı két közlés. (Abban, hogy nyolc lehetséges esetrıl beszélünk, például benne van az a feltételezés, hogy az adatközlı elég idıs és elég régen találkozott a barátjával ahhoz, hogy azóta akár 36 éves gyereke is lehessen. Mivel itt valamilyen feltételezésekre kell támaszkodni, ezért nem beszélhetünk a bizonytalanság vele az információ-mennyiség pontos meghatározásról, hanem csak a lehetséges legnagyobb bizonytalanság becslésérıl.) A második közlés az érdeklıdı barát számára a lehetséges esetek számát 8-ról 2-re csökkentette, ezért az ı számára a közlés információmennyisége (legfeljebb): log(8) bit log(2) bit = 2 bit. Ugyanezen közlésnek a gyermekek korára vonatkozó információmennyisége számunkra, akik a szemben lévı házat nem látjuk, zérus. Figyelem! Nem azt mondtuk, hogy a második közlés semmilyen információt nem tartalmaz számunkra, hanem csak azt, hogy a gyermekek korára vonatkozó információt nem tartalmaz. Egy másfajta ismeret ugyanis számunkra is következik belıle: A második közlés
18 Gazdasági informatika után az érdeklıdı barát már vagy pontosan tudja, hány évesek a gyerekek, vagy 13 ablaka van a szemben lévı háznak. A harmadik közlés mindenki számára megszünteti az elsı közlés után maradt összes (legfeljebb 3 bit) bizonytalanságot, tehát benne az információmennyiség az érdeklıdı barát számára 1 bit, számunkra legfeljebb 3 bit. mmár a feladat b) részét is megoldottuk, de itt kiegészítjük a megoldást az elsı közlés maximális információmennyiségének becslésével is. Ettıl a kérdéstıl az elıbbiekben azért tekintettünk el, mert mint mindjárt látni fogjuk a megválaszolása (nem a pontos, hanem még a maximális értéké is) önkényes feltételezésektıl függ. Ahhoz, hogy "az éveik számának (egész számok) szorzata 36" közlésnek a gyerekek korára vonatkozó információmennyiségét meghatározhassuk, pontosabb ismeretekkel kellene rendelkezni a körülményekrıl. Például arról, hogy milyen korúak, illetve hány éve nem találkoztak a beszélgetı partnerek. A lehetséges esetek sokasága ugyanis más, ha 40 éve találkoztak vagy ha csak 20 éve; továbbá más akkor is, ha a megelızı találkozás alkalmával az elbeszélı 20 éves volt vagy csak 5 éves. (Meg kell jegyezni, hogy a szóban forgó információmennyiség csak számunkra ilyen bizonytalan, a beszélgetı partnerek számára nem, hiszen ık tudják, mikor találkoztak, és feltehetıen ismerik egymás korát.) tt egy olyan becsléssel fogunk élni, hogy kb. 40 éve találkoztak, és ezen túl az elbeszélı kora sem korlátozza a lehetıségeket. Ekkor az elsı közlést megelızıen a lehetséges esetek száma: 40*41*42 / 1*2*3 = 11480. (A számítás módja egy, az ismétléses kombinációkra vonatkozó kombinatorikai összefüggésbıl adódik.) Ekkora sokaságból egy adott lehetıséget meghatározó közlés információ-mennyisége (vele a közlés elıtti bizonytalanság): = log(11480) bit 14 bit. a az elsı közlés ezt a sokaságot csökkentette nyolcra. Ezzel a bizonytalanság log(8) bitre, azaz 3 bitre csökkent. Tehát az elsı közlés információmennyisége, azaz az általa megszüntetett bizonytalanság mértéke: 14 bit 3 bit = 11 bit. 2.45. Ez egy pongyolán fogalmazott állítás, hiszen azonos adatnak eltérı körülmények között különbözik az információmennyisége. Az állítás a következı pontosítással értelmessé tehetı: A négybetős magyar szavak információmennyisége legfeljebb 20,52 bit. Az ilyen becsléseknek az a gyakorlati jelentısége, hogy az adattípus bitben kifejezett információmennyiségének felsı korlátja egyben korlátja a tárolásához szükséges jelsorozat hosszának is, ha a használt jelkészlet kétféle jelet tartalmaz. 2.46. Milyen típusú kommunikációs csatornát képeznek az alábbiak? Egyszerő telefon angfelvétel, film Rádióhullám Postaszolgálat Papírdokumentum (levél) Térbeli dıbeli
2.47. Rendszerelmélet és információ elmélet 19 Jelezze -szel, hogy a sorokban álló állítások az adatok, illetve információk mely jellemzıire vonatkoztathatók? A kérdéses jellemzıket az oszlopok képviselik. 1. Ennek a jellemzınek, ha az információra vonatkoztatjuk, kétféle értelmezése is lehet, az egyik a rendelkezésreállási. 2. Az adatra vonatkoztatva azt jelentheti, hogy jelen vannak a pontos értelmezést lehetıvé tevı társadatok. 3. Az adatra értelmezhetı. 4. Az információra értelmezhetı. 5. Azt jelenti, hogy a közölt információ megfelel a valóságnak. 6. Az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert és világos az értelmezı számára is. 7. Ez a jellemzı az információra értelmezve azonos a megbízhatósággal. érthetıség teljesség alkalmazhatóság megbízhatóság objektivitás idıszerőség összehasonlíthatóság 2.48. Mi a kapcsolat a redundancia és az elektronikus aláírás között? Mi a kapcsolat a zaj és az elektronikus aláírás között? Az elektronikus aláírás az aláírt dokumentum tartalmából képzett (az eredeti közlési szándék szempontjából fölös) adat, azaz redundancia. Az elektronikus aláírás (egyebek mellett) az aláírt dokumentum sértetlenségének ellenırzését, azaz az esetleges zajhatás kimutatását szolgáló redundancia. 2.49. R funkció Élılény esetén Gazdasági szervezet esetén Érzékelés, észlelés Érzékszervi funkciók Mérés, adatgyőjtés Térbeli csatorna degrendszeri funkciók Tárgyalás, levél, adatközlı hálózat (kábel, rádióhullám) Reagálás Ösztönös vagy racionális döntésen alapuló cselekvés Jogszabályokon, szabványokon; szervezeti célokon, szabályokon, tudáson; a problémára vonatkozó adatokon; emberi vagy automatizált döntésen alapuló dıbeli csatorna Ösztön, feltételes reflex, emlékezet szervezeti cselekvés. Nyilvántartott (tárolt) adatok, dokumentumok. rattár, adatbázis, adattárház, stb.
20 2. 50. Gazdasági informatika Tegyen -et az A oszlopba, ha az állítás igaz; az oszlopba, ha az indoklás igaz; az Ö oszlopba, ha az állítás is és az indoklás is igaz, és van összefüggés közöttük; az N oszlopba, ha egyik sem igaz! a) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom az azonos értelmezési szabályt alkalmazók mindegyike számára elvben azonos, de nem mindegyikük számára képez új ismeretet]. b) [A jelentéstartalom nem jelent feltétlen új ismeretet], mert [a jelentéstartalom az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom]. c) [A jelentéstartalom nem azonos az információval], mert [a jelentéstartalom nem feltétlenül képez új ismeretet]. d) [Az információ az adat értelmezésének mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az információ az adat értelmezése által szerzett új ismeret] e) [Az információ az adat felhasználásának, a döntési, reagálási képesség megváltozásának a mozzanatához kapcsolódó fogalom], mert [az adat bármilyen anyagon, alakban, bármilyen hatással elıállított egyszerő vagy összetett jel]. f) [A megbízhatóság, mint minıségi jellemzı az adatra vonatkoztatható], mert [a megbízhatóság azt jelenti, hogy az adatból nyert információ éppen arra a kérdésre válaszol, ami a döntéshozót foglalkoztatja, alkalmas a lehetséges döntési változatok várható következményeinek felmérésére]. g) [Az érthetıség mint minıség az információra vonatkoztatható], mert [az érthetıség az adatnak az a tulajdonsága, hogy a rá alkalmazandó értelmezési szabály határozottan beazonosítható, és ez a szabály ismert az értelmezı számára is, tehát a jelentéstartalmat illetıen nincs bizonytalanság] 2.51. A Ö N Elınyös alkalmazások: Az alábbiakból kell legalább kettıt megemlíteni. a zajhatások elleni védekezés; az adat érthetıségének javítása az értelmezési szabály azonosítását megkönnyítı más adat hozzákapcsolásával; az adat térbeli, idıbeli elérthetıségének javítása az adat több csatornán elérhetıvé tételével, az elérési idıt (válaszidıt) csökkentı más adatok hozzákapcsolásával; összefüggések kifejezése az adatkapcsolatokat hordozó redundancia alkalmazásával. átrányos elıfordulások: a nem célszerő redundancia, a vevı (a címzett, a hallgatóság) felesleges közlésekkel, lényegtelen részletekkel való túlterhelése maga is zajnak számít; az aktualizálási (karbantartási) mőveleteknek intenzíven kitett tranzakciókezelı adatbázisok esetében rontja a tranzakciófeldolgozás teljesítményét, és fokozza az inkonzisztens (ellentmondásos) adatbázistartalom kialakulásának esélyét.
Rendszerelmélet és információ elmélet 21 2.52. A sorokban álló állítások a szoftvereknek az oszlopokkal adott mely csoportjaira igazak? Speciális felhasználói szoftver Általános használt szoftver Operációs rendszer 1. 2. 3. a) de tartoznak az üzleti alkalmazások. b) de tartozik a Word vagy az Excel. c) Feladata a számítógép és a perifériák mőködésének összehangolása d) Egyik jelentısége, hogy a felhasználói szoftverek hordozhatóságát biztosítja. e) de tartoznak a mőszaki tervezı szoftverek. f) de tartozik a web-böngészı. g) de tartozik egy videofilm lejátszása 2.53. Az alábbi sorok némelyikében olyan állítások állnak, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő jelenségre igazak; olyan jelenségek szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegőek; olyan adatok szerepelnek, amelyek vagy objektum vagy esemény jellegő jelenség tulajdonságai. Minden esetben tegyen -et a megfelelı oszlopba. 1. Földrajzi hely Objektum Esemény 2. Bármilyen állapotváltozás 3. Különbözı állapotokat vehet fel. 4. Tulajdonságai nem változnak. 5. Beszerzés, eladás 6. Az élettartama alatt különféle változásoknak lehet kitéve 7. Élılény, személy, társaság 8. Elvont dolog, amely történeti jellemzıkkel bír. 9. Diszpozíciós adatok. 10. Azokat a jellemzıit nevezik törzsadatoknak, amelyek ritkábban változnak vagy stabilak.
22 2.54. a./ Gazdasági informatika Adatok győjtése: beszerzési források, beszerzési árak, szállítási határidık, fizetési feltételek, szállítási lehetıségek, távolságok, szállítási költségek, rendelések stb. Adatok tárolása: rendelések, szerzıdések, könyvelési adatok, szállítók adatai, cikkek adatai, raktárak adatai, vevık adatai stb. Adatok továbbítása: rendelések továbbítása, a készletváltozásokról feladás a fıkönyvnek, a számlák továbbítása igazoltatás és könyvelés céljából stb. Adatok feldolgozása: rendelések karbantartása, aktualizálása, készletváltozások követése, nyilvántartása, számlák feldolgozása, vevık, cikkek, szállítók adatainak karbantartása, a forgalmi adatok könyvelése stb. Adatok lekérdezése: a szállítási határidık szerinti, szállítók szerinti, cikkek szerinti, készletek forgalma szerinti lekérdezések stb. Adatok felhasználása: a szállítók kiválasztásánál a szállítókról győjtött adatok kiértékelése, a beszerzési tervek összeállításánál a vevıi rendelések és az elızı idıszaki forgalom adatainak felhasználása, a beszerzési rendelések összeállításánál a készletadatok felhasználása stb. b./ Esemény: Vevıi rendelés megérkezése. Tevékenység: Rendelés felvitele a Rendelés állományba, megvizsgálása, feldolgozása, visszaigazolása a vevınek. Esemény: Az elküldött rendelésre megérkezett szállítói visszaigazolás. Tevékenység: Az adott rendelés aktualizálása, azaz annak a bejegyzése, hogy a szállító visszaigazolta az elküldött rendelést. Esemény: Rendelés elutasítása Tevékenység: A rendelés törlése a Rendelés állományból, és helyette egy másik rendelés összeállítása, felvitele, nyomtatása és elküldése a szállítónak. Esemény: Szállítmány érkezése. Tevékenység: Megvizsgálni, hogy a szállítmány mely rendelésre érkezett, megfelel-e a rendelésnek. Az eredménytıl függıen vagy visszaküldeni, vagy átvenni a szállítmányt. Utóbbi esetben raktárbevételi bizonylatot kell kiállítani, a Készlet állományt aktualizálni (növelni) kell a megérkezett cikkekkel, a készletváltozásról feladást készíteni a fıkönyvnek. a a rendeléshez képest minıségi vagy mennyiségi eltérés van, akkor errıl jegyzıkönyvet kell kiállítani. Esemény: Megérkezett a leszállított árura a számla. Tevékenység: A számlát iktatni kell, igazoltatni és vagy visszautasítani, vagy elfogadni. Utóbbi esetben kifizetni, illetve feladást készíteni a fıkönyvnek. Esemény: Új partner (vevı, vagy szállító) érkezése Tevékenység: Az új partner adatainak a felvitele a Partner állományba.
c./ Objektum: PARTNER (SZÁLLÍTÓ, VEVİ) Rendszerelmélet és információ elmélet 23 Tulajdonságai: Partner kód, Partner név, Partner címe, Adószáma, Bankszámla száma, Fıkönyvi folyószámlaszáma, E-mail címe, Telefonszáma, Kapcsolattartó neve, Objektum: KÉSZLET Tulajdonságai: Készletkód, Cikkszáma, Raktárkód, Mennyiségi egységkód, Objektum RAKTÁR Tulajdonságai: Raktár kód, Megnevezés, Raktártípus, Objektum :MENNYSÉG EGYSÉG Tulajdonságai: Mennyiségi egységkód, Megnevezés Objektum: FİKÖNYV Tulajdonságai: Fıkönyvi számla száma, Megnevezése, Típusa,.. Objektum: RENDELÉS Tulajdonságai: Rendelés száma, Rendelés dátuma, Szállítási határidı, Partner kód, d./ OBJEKTUMOK 1 Vevıi rendelés megérkezése 2 Rendelés szállítói visszaigazolása E S E M É N Y E K 3 4 Rendelés Szállítmány szállítói elutasítása érkezik 5 Számla érkezik 6 Új partner jelentkezik PARTNER olvasás olvasás olvasás olvasás olvasás felvitel RENDELÉS KÉSZLET RAKTÁR felvitel (vevıi rendelésé) módosítás (kimenı rendelésé) törlés (visszautasított kimenı rendelésé) felvitel (másik kimenı rendelésé) olvasás módosítás olvasás olvasás FİKÖNYV felvitel felvitel 2.55. A felhasználók milyen értelemben lehetnek a tervezés tényezıi? a tervezés tárgyai? A követelmények forrása. Veszélyforrás, amivel szemben védekezni kell. A felhasználói szerepkörök, és azok hozzáférési jogai funkciókhoz, adatokhoz. A felhasználók képzése, továbbképzése.
24 2.56. Gazdasági informatika Különbözı operációs rendszerekkel vezérelt gépek kommunikációjának megoldása a hálózati kommunikáció megjelenítési rétegében. Más példa: Különbözı technológiával készült alhálózatok összekapcsolása. A hálózati kommunikáció rétegei közötti interfészek szabványai. ergonómiai szabványok vagy megfelelı szakképesítés elıírása az eszköz használatához. Dokumentum-szabványok, ügyrend, beszámoltatási rend. 2.57. Pl. adatvédelmi tv., elektronikus aláírásról, elektronikus dokumentumok kezelésérıl szóló tv. SO 12207, SO 17799 SSADM, UML, RUP, TL Testre szabott SO 9001 vagy testre szabott SO 12207 Pl. a projekt egyes termékeinek értékelési szempontjai 2.58. a, b, e 2.59. c 2.60. b 2.61. b 2.62. b, e, f, g, i 2.63. c 2.64. a 2.65 c 2.66 b 2.67. b, d, e, h 2.68. b, f 2.69. a, b, e, g 2.70. b