Szigeti Nóra Környezettudomány szakos hallgató Témavezető: Ballabás Gábor tanársegéd, ELTE TTK, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék
A szakdolgozat vázlata Bevezetés A legfontosabb hazai tervezési dokumentumok feldolgozása Dunakeszi hulladékgazdálkodási rendszerének bemutatása A Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ Európai példák a hulladékok mennyiségének csökkentésére Összefoglalás, javaslatok
Dunakeszi hulladékgazdálkodási rendszere A város hulladékgazdálkodásának megismeréséhez alkalmazott vizsgálati módszerek: A helyi és kistérségi hulladékgazdálkodási tervek feldolgozása Interjúk készítése az önkormányzat és a közüzemi szolgáltató munkatársaival Terepi bejárás módszere: a Dunakeszi II. számú hulladéklerakó és a gödöllői hulladékkezelő központ megtekintése és összehasonlítása Statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása
Dunakeszi rövid bemutatása A kistérség települései (Dunakeszi, Fót, Göd és Mogyoród) a fővárosi agglomerációhoz tartoznak. Dunakeszi lakossága kb. 37 000 fő, a népesség folyamatosan növekszik. (1995-ben és 2000-ben is még mintegy 28 000 fő volt.) A településen keletkező hulladékok mennyisége is évről évre nő. Forrás: maps.google.com
Forrás: Saját szerkesztés a KVVM-OKIR-HIR adatbázis és a Dunakeszi Közüzemi Kft. adatai alapján. A városban keletkező hulladékok mennyisége és kezelése 20000 15000 10000 5000 0 600,000 500,000 400,000 300,000 200,000 100,000 0,000 A D unakes z in keletkez ett ös s z es hulladék 2004 és 2008 köz ött (tonna) 4431,364 6030,748 15217,898 16053,682 16677,457 2004 2005 2006 2007 2008 A s z elektíven g yűjtött hulladékok mennyis ég e 2007 és 2009 köz ött (tonna) 12,044 125,334 94,404 190,820 14,699 146,182 119,130 275,640 14,516 162,332 116,620 287,340 2007 2008 2009 F ém Üveg Műanyag P apír A városban keletkező hulladékok mennyiségének folyamatos növekedése. A hulladékokat szinte kizárólag lerakással ártalmatlanítják. A szelektíven gyűjtött hulladékok mennyisége évről évre növekedett, ugyanakkor a növekedés üteme lassult. A városban keletkező hulladékok mennyiségének kb. 2-3%-a a szelektív hulladékgyűjtő szigeteken visszagyűjtött mennyiség.
A helyi hulladékgazdálkodási tervek fő célkitűzései és ezek megvalósulása (Dunakeszi) Forrás: saját szerkesztés
A város hulladékgazdálkodási rendszerének esetleges fejlesztési irányai A jelenlegi lerakó bővítése Égetőmű építése, a kistérségben keletkező hulladékok energetikai hasznosítása Önálló kistérségi hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása Csatlakozás egy nagy regionális hulladékkezelő projekthez
A Dunakeszi II. számú hulladéklerakó Egykori homokbánya helyén, 12 hektáros területen, kapacitása 3 millió m 3 Műszaki védelem Monitoring hálózat Beérkező hulladékok mérlegelése, tömörítése kompaktorokkal Rekultiváció Forrás: FKF Zrt. honlapja.
A Kerepes Ökörtelek-völgyi hulladékkezelő központ Központi kiszolgáló létesítmények Válogatómű Mechanikai válogatómű Komposzttelep Lerakó Forrás: saját fényképek
A mechanikai válogatómű Forrás: saját fényképek
A komposztálótér és a lerakó A lerakó területe 24 700 m 2, kapacitása 420 000 m 3. A műszaki védelem és a monitoring rendszer az előírásoknak megfelelő, a keletkező biogázokat hasznosítják. A válogatás és a komposztálás alkalmazásával a beérkező hulladéknak mindössze 1/3-a kerül lerakásra. Forrás: saját fényképek
Összefoglalás és javaslatterv Forrás: saját szerkesztés
Szeretnék köszönetet mondani témavezetőmnek, Ballabás Gábornak és családomnak.
Külföldi példák a hulladékok mennyiségének csökkentésére Belgium: Brüsszeli régió: kampányokkal ösztönözték a hulladékszegény termékek vásárlását, iskolákban ivókutakat szereltek fel. Dilbeek: tanácsadó iroda, komposztálási tanácsadók kiképzése, visszaváltható palackok árusítása eldobhatók helyett, papírzacskók használata az üzletekben műanyag táskák helyett, ételdobozok használata az iskolákban, vásárlási tanácsok, differenciált hulladékkezelési díjak bevezetése, komposztálók kihelyezése a városban. A városban keletkező hulladékok mennyisége fél év alatt 40%-kal csökkent! Ausztria: Bécs: javítások napjának megrendezése, szemléletváltás, rendezvényeken elmosható poharak és evőeszközök használata. Graz: használt étolajok biodízellé alakítása.
Németország: München: eldobható poharak, tányérok és evőeszközök betiltása a nagy városi rendezvényeken, használt cikkeket forgalmazó piac kialakítása. Olaszország: Párma: megelőzési intézkedésekbe bevonni a lakosságot, gyártókat, kereskedőket és a szolgáltató szektort is. Hulladékcsökkentési intézkedések jutalmazása díjakkal, adócsökkentéssel. Ökoünnep minősítés bevezetése. Hollandia: 1994-től minden önkormányzatnak be kellett vezetni a szerves hulladékok szelektív gyűjtését, ebben a lakosság 75%-a vesz részt. A keletkező komposzt nagy része minősített termék és sikerült neki felvevőpiacot is találni. Rotterdam: Ökokártya bevezetése.