Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály

Átírás

1 Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Hulladékgazdálkodási és Technológiai Főosztály Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken Jászság-Dél-Heves Régió Budapest, 2004 november 24.

2 Bevezetés, előzmények A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium megbízására elkészült a Hulladékgazdálkodás tervezése a nemzetközi támogatásokból kimaradó területeken című téma, amely az ország területén hat olyan térséget tárt fel, ahol a hulladékgazdálkodás fejlesztésére szükség lenne, de eddig a térségben érintett önkormányzatok és/vagy vállalkozások nem készítettek tervet, projektjavaslatot, a megoldásra. A vizsgálandó területeket a már nemzetközi támogatásra elfogadott vagy előkészítés alatt levő (a továbbiakban futó projektek ) komplex hulladékgazdálkodási projekttervek határozták meg. A tanulmány tárgya az ezek között kimaradt települések, illetve régiók vizsgálata ( fehér foltok ). Jelen résztanulmány a Jászság - Dél-Heves területén szükséges és lehetséges hulladékgazdálkodási fejlesztésekre ad szakmai javaslatot. A nemzetközi támogatásokból kimaradó települések, területek alapadatai, jelenlegi hulladékgazdálkodási helyzetének tényszerű meghatározása érdekében első lépésben az összes érintett önkormányzat számára kérdőívet küldtek szét a tanulmány készítői. Az önkormányzatok megkeresésével párhuzamosan konzultáltak a terület jelentősebb szolgáltatóival, illetve további érintett szervezetekkel a regionális, illetve területi elképzelések és lehetőségek feltérképezésére. Az önkormányzati felmérés alapvetően sikeresnek, reprezentatívnak tekinthető, a települések részéről a válaszolási hajlandóság %, országos átlagban 60% volt. Az érintett lakosszám tekintetében az arány még jobbnak bizonyult, a válaszoló önkormányzatok a lakosság 71%-át képviselik. A tanulmányunk tárgyát képező, nemzetközi hulladékgazdálkodási támogatásokból kimaradó területek 687 önkormányzatot, illetve mintegy lakost jelentenek. Ezek a fehér foltok alapvetően az alábbi egybefüggő területeket takarják: 1. Nógrád régió 2. Duna-Tisza-köze régió 3. Jászság Dél-Heves régió 4. Dél-Kelet-Aföld 5. Komáromi Régió 6. Nyugat-Dunántúli Régió A jelen résztanulmány az általános helyzetelemzési és javaslat fejezetnek egy nagyobb összefüggő területegységre a Jászság - Dél-Hevesre vonatkozó részeit tartalmazza. A tárgyi régiót a mellékelt ábra mutatja be. 1. A futó projektekből kimaradó települések, illetve területek helyzetének elemzése Az adott régiókban egyes jelentősebb közszolgáltatást végző cégek megkeresésével felmérést végeztünk (személyes interjú és kérdőív formában is) annak érdekében, hogy tájékozódjunk szándékukról, terveikről. A régió hulladékgazdálkodási rendszerének fejlesztése szempontjából rendkívül lényeges a meglévő lerakók alapos ismerete, illetve elemzése, mivel ez meghatározó lehet az egyes régiókban kialakítandó projektekre, illetve a települések hovatartozására. A hulladékgazdálkodási rendszerek jellemzően 2-3 nagyobb lerakótelep köré szerveződnek, amelynek egy része meglévő telep. 2

3 A kérdőívben rögzítettük az egyes hulladéklerakók szolgáltatási körzetére jellemző legfontosabb adatokat, a szolgáltatás jelenlegi szintjét. A személyes interjúk során felmértük a fejlesztési lehetőségeket, terveket, koncepciókat, egy esetleges állami/nemzetközi szerepvállalás lehetőségét a korszerű hulladékgazdálkodási rendszerek kialakításában A hulladékgazdálkodási közszolgáltatással kapcsolatos támogatási rendszer alanyai közé bekerültek az önkormányzatok mellett a közszolgáltatók is, mivel gyakorlatilag az önkormányzatokkal kötött szerződésekkel önkormányzati feladatok ellátását vették át, ezért a feladataik ellátásához szükséges fejlesztésekhez állami támogatást is igénybe vehetnek, azaz például sikerrel pályázhatnak a szolgáltatási körzetükben a szelektív hulladékgyűjtés működtetéséhez szükséges eszközök beszerzésének támogatására. A következőkben ismertetjük a régióra vonatkozó részletes adatokat, fejlesztési lehetőségeket. A logikusabb tárgyalás végett ebben a fejezetben mutatjuk be és vetjük össze a helyzetet a Regionális Hulladékgazdálkodási Tervekben foglalt elképzelésekkel is. 1.1 Jászság Dél-Heves régió Az Észak-Alföld régió és az Észak-Magyarország régió határán elterülő, mintegy 47 települést magába foglaló térség, összesen kb lakossal: Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Kömlő, Pély, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Visznek, Zaránk, Tarnaméra, Nagyfüged, Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor, Hunyadfalva, Csataszög, Tiszasüly, Kőtelek, Nagykörű, Besenyszög, Tiszabura, Tiszaroff, Kisköre, Fegyvernek, Tiszabő, Jászfényszaru Hulladékgazdálkodási szempontból való egybefüggőség és az egybefüggő területek szelektív hulladékkezelésének szintje A térségben két hulladéklerakó köré szerveződött a települések szilárd hulladék gazdálkodási rendszere: Hunyadfalva-Kőtelek Kistérségi Hulladéklerakó Telep 6 település (Nagykörű, Kőtelek, Tiszasüly, Csataszög, Hunyadfalva, Besenyszög) - (mintegy lakos) települési szilárd hulladék elhelyezését látja el. A hunyadfalvai lerakó jelenleg Kőtelek Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezet (GESZ) üzemeltetésében áll. A hulladéklerakó 1999-ben épült jelentős KAC és egyéb állami céltámogatások felhasználásával. A lerakótér szigetelése nem felel meg a 22/2001 KöM. rend. előírásainak, a szigetelőréteg több helyen sérült, a csurgalékvíz gyűjtő nem működik. A telep rendelkezik hídmérleggel, kerékmosóval, fedett kocsiszínnel, gépjárműmosóval, ezeket a létesítményeket azonban takarékosságból nem használják. A lerakó működtetését nem az előírások szerint végzik, a felülvizsgálati dokumentáció többszöri felszólításra nem készült el. Szabad kapacitása jelenleg m 3, jelenleg engedélyezett kapacitása m 3, amely bővítéssel m 3 -re bővíthető lenne. A telepen semmilyen hulladékkezelést, hulladékválogatást nem végeznek, a beszállított hulladékot időszakosan építési törmelékkel, földdel fedik, 3

4 munkagéppel (lánctalpas traktorral) tömörítik. A lerakóra beszállító településeken nem található meg a szelektív hulladékgyűjtés semmilyen formája. Tekintettel a lerakó megromlott állapotára a felügyelőség a további működés felfüggesztését látja szükségesnek. Tiszabura és Tiszagyenga azokban az esetekben amikor üzemel a tiszai komp beszállít a Hunyadfalva-Kőtelek Kistérségi Hulladéklerakóra, más esetekben Kisköre település hulladéklerakójára. Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Települési Szilárd Hulladéklerakó Telep 33 település (Alattyán, Átány, Boconád, Erdőtelek, Erk, Heves, Hevesvezekény, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jászivány, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Kömlő, Pély, Pusztamonostor, Tarnabod, Tarnaörs, Tarnaszentmiklós, Tarnazsadány, Tenk, Tiszanána, Visznek, Zaránk) - (mintegy lakos) települési szilárd hulladékának lerakását végzik. A Jászsági Regionális Hulladéklerakó üzemeltetését a Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Kft. látja el, a telep tulajdonosa a Regio-Kom Térségi Kommunális Szolgáltató Társulás. A lerakótér szigetelése gyakorlatilag megfelel a 22/2001-es KöM rendeletnek, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség határozata alapján kiegészítő kavics szűrőréteg beépítése szükséges a még nem üzemeltetésbe vont medencékben. A felülvizsgálatot a felügyelőség elfogadta, környezethasználati engedélyüket 2009-ig megkapták (203-10/2004). A lerakó szabad kapacitása m 3, ami jelenlegi beszállítási ütem mellett mintegy 50 évre elegendő. A hulladéklerakó körzetében három településen 60 gyűjtőszigeten történik a hulladék szelektív gyűjtése, papír, üveg, műanyag és fém frakciók elkülönített gyűjtésével. A lerakón a gyűjtőszigetekből elszállított hulladékok ürítése elkülönített módon, zárt csarnokban történik, itt az utóválogatást követően bálázzák, majd elszállításig tárolják a hasznosítható hulladékokat. A többi településről beszállított hulladék ömlesztve kerül a lerakótérre, ahol a kompaktoros tömörítést követően földtakarással zárják le az egyes egységeket. A telep rendelkezik hídmérleggel, kerékmosóval, fedett kocsiszínnel, gépjárműmosóval. Mindkét lerakó esetében a hulladék begyűjtését és a lerakóra való szállítását az egyes önkormányzatok vagy az általuk megbízott vállalkozók végzik, a lerakók üzemeltetői csak a hulladék átvételét, ártalmatlanítását végzik. Bár a területi elhelyezkedés alapján a környezeti, gazdasági adottságokat azonosnak tekinthetjük, a két lerakó hulladékkezelési szintje azonban jelentősen eltérő A regionális hulladékgazdálkodási terv alapján meghatározott elképzelések A hulladékgazdálkodási fejlesztésekkel eddig nem érintett, a vizsgálat tárgyát képező terület hátránya, hogy két megyébe tartozó településeket lát el és bár a jászteleki lerakó az Észak- Alföld régió területén található, 18 Észak-Magyarország régióbeli települést is ellát. Az Észak-Alföldi Regionális Hulladékgazdálkodási Terv mind a nagykörűi, mind a jászteleki lerakót megemlíti mint jelenleg üzemelő regionális lerakót. A Jászsági és Dél-Hevesi Regionális Települési Szilárd Hulladéklerakó Telep a közép és hosszú távú tervezésnél számításba jön, ha a közép távú fejlesztések megvalósulnak. A kiegészítő szigetelőréteg kiépítésével és egy komposztáló megvalósításával, valamint állati hulladék begyűjtő-átrakó állomás létesítésével teljes körűen megvalósulna a rendeletben előírt 4

5 komplex hulladékkezelés. A jászsági térségben jelenleg három helyen terveznek biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmú hulladék kezelését megvalósító létesítményt (Jászsági és Dél- Hevesi Regionális Települési Szilárd Hulladéklerakó Telep, Jászvíz Kft. jászberényi szennyvíztisztító telep, Jászberény Város közigazgatási területén biogázüzem). Nagykörű esetében a jelenlegi állapotok jelentős műszaki fejlesztésére lenne szükség ahhoz, hogy a lerakó hosszabb távon üzemelhessen, amely mellett a komplex kezeléshez szükséges kiegészítő beruházásokra is szükség lenne. Nincs realitása, hogy a szükséges beruházások megtörténjenek. Észak-Magyarország Regionális Hulladékgazdálkodási Terve mind a meglévő gyűjtőrendszerek, mind a hulladékgazdálkodási prioritások között megemlíti a jászteleki lerakót mint régióhatáron átnyúló rendszert. Mivel azonban a lerakó nem az adott régió területén található, további fejlesztési koncepciókat nem fogalmaz meg a teleppel kapcsolatban A közelben tervezett hulladékgazdálkodási projektek és kapcsolódási lehetőség A vizsgált településeket észak-nyugatról a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt területe határolja, észak-keletről a Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központ, délkeletről a Szolnok-Törökszentmiklós-térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer, míg délnyugatról a Duna-Tisza közi Regionális Hulladékgadálkodási Projekt településeivel határos a terület. A vizsgált fehér folt területéről Kisköre, Jászfényszaru, Tiszabura, Tiszaroff, Fegyvernek, Tiszabő résztvevőként kifejezte csatlakozási szándékát (így a továbbiakban nem szükséges számításba venni ezeket a településeket jelen projektben). A vizsgált terület minden oldalról szervezés vagy kivitelezés alatt lévő nemzetközi forrásokból támogatott (vagy támogatást pályázó) projektekkel határos, így a csatlakozásnak ilyen projekthez kevés esélye van, ezért célszerű lenne önálló projekt szervezésének Helyzetelemzés, új projekt kialakítási lehetőségek Konkrét hulladékgazdálkodás-fejlesztési tervek egyik lerakónál sem fogalmazódtak meg. A jászteleki lerakó gyűjtőkörzetében a szelektív hulladékgyűjtés rendszerének kialakítása az egyes önkormányzatok finanszírozásában valósul meg, állami pályázatok (pl. Zöld Forrás) felhasználásával. Három nagyobb településen 60 gyűjtősziget (papír, műanyag, üveg, fém konténeres gyűjtése) már működik, a többi településeken mintegy 66 gyűjtősziget (településenként 2 db) kialakítása folyamatban van. A komposztáló kialakítására nem készítettek terveket. Mivel a lakosság jelentős része falusias környezetben él, a biohulladék, komposztálható hulladék aránya a begyűjtött hulladékban nem jelentős, legfőképpen közületi tevékenységből (pl. parkfenntartás) származik. A másik ok, amiért nem készültek konkrét tervek, hogy a térségben két településen épül új szennyvíztisztító. Az elképzelések szerint a komposztálótelepet valamelyik szennyvíztisztító mellé kellene építeni, a keletkező szennyvíziszap hatékonyabb feldolgozása érdekében. 5

6 A nagykörűi lerakó esetében semmilyen jövőre vonatkozó elképzelés nem fogalmazódott meg. Az üzemeltetés napi gondjaival küzdenek, a működtetés nem rentábilis. Elképzelésük szerint a lerakó műszaki kialakítása miatt 2009-ig üzemelhet, de semmilyen további hulladékgazdálkodási fejlesztés nem várható. Az önkormányzatok forráshiánya, valamint a lakossági érdektelenség miatt (az önkormányzatok fizetik a lerakási díjat, a lerakás költsége a lakosoknál nem jelenik meg) a szelektív gyűjtés kialakítása nem tervezett. A két szilárdhulladék-lerakó és a köréjük szerveződött települések helyzete, a projektalakítás hiánya eltérő okokra vezethető vissza. A jászteleki lerakó és térsége esetében a hulladékgazdálkodás fejlett szintje nem indokolta új projekt alakítását, bár ezt az ellátott lakosszám ( fő) lehetővé tette volna. Egy meglévő regionális projekthez történő csatlakozás esetében a területi adottságok miatt a kapcsolódás a szolnoki projekthez lett volna a legvalószínűbb. A térség hulladékgazdálkodási szempontból egyetlen, de jelentős megoldandó feladata a komposztáló kialakítása és a biohulladék elkülönített gyűjtése, megoldása a 2007-es évre valószínűsíthető. Az üzemeltetővel folytatott konzultáció szerint a projektalakítás időszakában felmerült a biohulladék elkülönített kezelése és ehhez támogatás megszerzése, ezt azonban akkor még az érintett önkormányzatok nem érzékelték problémának és a kérdéssel nem foglalkoztak. Jelenleg a kérdést a térségben építendő szennyvíztisztítók kialakításával kapcsolják össze, nem a hulladéklerakó telep fejlesztésével. A nagykörűi lerakó és kistérsége esetében más okai lehetnek a nagyobb projektből való kimaradásnak. Számukra csatlakozási lehetőségként a Szolnok-projekt mellett a Tisza-tó projekt is elképzelhető lett volna. Az önkormányzatok a projektalakítás időszakában nem foglalkoztak a kérdéssel, állításuk szerint megkeresés sem érkezett a projekteket alakító gesztor településektől, szervezetektől. A településeken a hulladékgyűjtési, -kezelési szolgáltatás fejlesztése nem várható. Amennyiben ebben a formában és szinten el tudják látni a hulladékgyűjtési és -lerakási kötelezettségeiket, azt megteszik. Amennyiben ez valamely ok miatt nem lehetséges (pl. forráshiány, környezetvédelmi felügyelőség ilyen irányú határozata), valószínűleg csatlakoznak akár a jászteleki, akár, ha addigra megvalósul, az említett két ISPA projekt keretében létesült lerakókhoz. Az akkori döntésükben nyilvánvalóan majd a lerakási és szállítási díjak lesznek a meghatározóak. A szelektív gyűjtés megvalósítása is csak ekkor valószínűsíthető. Mivel azonban az önkormányzatok napi gondokkal küzdenek, ilyen irányú távlati terveik, elképzeléseik nincsenek. Mindkét hulladéklerakó szolgáltatási körzetében van egy-két település, amelyek a regionális projektek alakításánál kinyilvánították csatlakozási szándékukat egyik vagy másik projekthez (pl. Kisköre a Heves megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekthez). Amíg az ISPA projektek részeként létesítendő lerakók nem valósulnak meg, addig a meglévő lerakókba szállítanak. Tapasztalataink szerint az egyes települések esetében (főleg kisebb falvakról van szó) a felmerülő több beszállítási lehetőség közül a lerakási díj lesz a meghatározó abban, hogy melyik projekthez fognak csatlakozni. Azon települések esetében, ahol a szolgáltató a település meglévő, régi lerakóját használja, nem érdeke a lerakott hulladék csökkentése, de egyetlen településen nem is kivitelezhető ésszerűen az önálló szelektív gyűjtés. Még egy fős településen is olyan kevés hulladék gyűlne össze a szelektív gyűjtőkben, hogy nem érné meg azokat elszállítani, a nagyobb mennyiség összegyűjtéséig normális keretek közt tárolni, átválogatni, bálázni. 6

7 Ez az országos probléma ezen a térségi fehér folt -on is jelentkezik. Minden, a térségben működő szolgáltató szolgáltatási körzetében van olyan település, amely a regionális projektek korábbi alakulásánál kinyilvánította csatlakozási szándékát egyik vagy másik regionális hulladékgazdálkodási projekthez. Amíg a projektek nem valósulnak meg, addig a meglévő lerakókba szállítanak. A nagy beruházással az elmúlt években létesített lerakók így nem rentábilisak, gyakorlatilag megpróbálják túlélni a még hátralevő közel négy évet. Az egyes települések számára, függetlenül a lakosszámtól, a tervezett több projekt közül azt fogják választani, amely esetében a lerakási díj kedvezőbb lesz, függetlenül az előzetesen tett szándéknyilatkozatoktól. Előfordul, hogy egy jelenleg a saját lerakójára szállító település több szolgáltatónak is ad szándéknyilatkozatot, így biztosítva be magát a 2008 utáni időszakra Rekultiválási feladatok A települési szilárdhulladék lerakók rekultivációjára készült országos program 1 szerint a következő lerakók esetén kell gondoskodni a rekultivációs feladatok elvégzéséről. A Jászság Dél-Heves Régió területén 38 db, összesen 2323 M Ft rekultivációs költségű lerakó található. Település Hevesvezekény Heves Jászkisér Tenk Jászberény Jászladány Erdőtelek Pély Jászapáti Jászboldogháza Pusztamonostor Jászalsószentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászfelsőszentgyörgy Jászjákóhalma Jászszentandrás Nagykörű Kőtelek Alattyán Kömlő Tarnaszentmiklós Tiszanána Csataszög Jászszentandrás Költség, M Rekultiválás módja Ft 20 rekultiválás 113 rekulitválás 75,5 rekultiválás 33 rekultiválás 355,5 rekulitválás (földdel takarva) 118,5 rekultiválás 38 rekultiválás 20 rekultiválás 86 rekultiválás (földdel takarva) 63 rekulitválás 83 rekultiválás 78 rekultiválás 18 rekultiválás (földdel takarva) 19 rekulitválás 99 rekulitválás 11 rekultiválás (földdel takarva) 35 rekultiválás 85 rekultiválás 36 rekultiválás 15 rekultiválás 10 rekultiválás 42 rekultiválás 1 rekultiválás 49 rekultiválás 1 Az országos program első (nem végleges) változata alapján 7

8 Tiszasüly 11 rekultiválás (földdel takarva) Jásztelek 21 rekultiválás Jánoshida 9 tájba illesztés Besenyszög 36 rekultiválás Tiszaörs 79 rekultiválás Tarnazsadány 39,5 rekultiválás Nagyfüged 75 rekultiválás Boconád 36 rekultiválás Tarnabod 32 rekultiválás Visznek 91 rekultiválás Jászárokszállás 281 rekultiválás Jászágó 58 rekultiválás Zaránk 23 rekultiválás Jászdózsa 28 rekultiválás Összesen: A nemzetközi támogatásokból kimaradt területek fejlesztési lehetőségei A jelen tanulmány egyik célja, annak meghatározása, hogy a fehér foltnak minősülő területeken milyen módon, milyen költségekkel és milyen támogatási igényekkel lehet, illetve célszerű komplex hulladékgazdálkodási rendszereket beindítani. A következőkben becsüljük a szükséges intézkedések irányát és nagyságrendjét. Kiindulási alapnak a már futó projektekből levont következtetéseket és a helyzetfelmérés eredményeit tekintjük. Ennek megfelelően az alábbi gondolatmenetet alkalmazzuk: 1. Megállapítjuk, hogy mely területeken van egyáltalán szükség beavatkozásra, azaz új projekt szervezésének előmozdítására. (Ahol ez a tervezés már megtörtént, illetve történik, nyilvánvalóan a jelen tanulmány kereteit jóval meghaladó precizitású projekttervezés folyt, illetve folyik. Ezek a területek valójában már átsorolhatók a megszerveződött projektekkel már lefedett régiók közé.) 2. Összegezzük a beruházási igényeket azokra a területekre, amelyeken új rendszerek szerveződése célszerű. 3. A beruházási igényekhez a futó projektek tervezéséből levont következtetések felhasználásával nagyságrendi költségbecslést adunk. 4. Gazdasági, gazdaságpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve teszünk javaslatot az adott terület kezelésére. A javaslat hulladékgazdálkodási szakmai szempontok alapján készült, alapvetően azzal a filozófiával, hogy a települési hulladékok kezelését akkor lehet környezetkímélő módon és gazdaságosan megvalósítani, ha nem csak a hulladék begyűjtése és ártalmatlanítása történik meg, hanem a szelektív hulladékgyűjtés segítségével a hasznosítható és veszélyes hulladékok elkülönítése, hasznosítónak átadása, valamint a maradék hulladék ártalmatlanítása, a hulladék kezelése korszerű eszközökkel és létesítményekben valósul meg, regionális szervezésben, mert így biztosítható a költségek optimuma, a régi lerakók felülvizsgálatra, a felhagyott lerakók rekultiválásra kerülnek, 8

9 a szükséges fejlesztésekhez, rekultivációhoz állami és nemzetközi forrásokat vesznek igénybe az önkormányzatok. A szakmai filozófia átültetése a Jászság Dél-Heves régiójába a jelenlegi állapotokból kiindulva a jövőre nézve fogalmaz meg célkitűzéseket. A javaslat a feladatokat a régió adta keretek között tervezi megoldani, ami azt jelenti, hogy a más régiók közreműködésével ésszerűbben, logikusabban megoldhatónak látszó esetekben sem teszünk ilyen javaslatot. Jelen esetben régió alatt nem a statisztikai régiót értjük, hanem azt a területet, ahol egységes projektben, korszerű szolgáltatással el nem látott fehér foltok vannak a jászsági területen. Ennek indoka, hogy vizsgálataink szerint a jelen régiót határoló más régiók már projektekbe szerveződtek, azokról részben már pozitív döntés született, a fejlesztések megkezdődtek. Az ilyen módon meghatározott projektekhez (pl. Észak-kelet-Pest Megyei, Szolnoki, illetőleg Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Projekt) hozzányúlni már nem célszerű, mert a nemzetközi (EU) forrásokból való támogatottságukból következően minden módosítás számtalan szerződés megváltoztatását, pénzügyi és logisztikai változtatásokat vonna magával, ami a projektek szereplőinek okozna nehézséget. Ezért a csatlakozó területeken megvalósuló projektekbe társulni a kimaradó településeknek nem javasolható. A tárca állásfoglalása szerint a rendelkezésünkre álló eszközökkel védjük a korábban kialakult projektek egységét, még akkor is, ha célszerűségi okok indokolnák egyes települések utólagos integrációját. A fehér foltok területére az egységes projekt összeállításának és megvalósításának indoka továbbá az, hogy a szükséges fejlesztésekhez a források biztosítását csak az EU-források igénybevételével látszik lehetségesnek, amelyet a magyar kormányzat kiegészít. Az EU-források felhasználása során tekintettel kell lenni azokra a követelményekre, amelyet a közösség támaszt, így pl. a támogatott projekt mérete, a beruházás volumene, ami azt jelenti, hogy célszerű a javasolt magyar viszonyok között nagynak tűnő térség egy projektként történő kezelése. A csak hazai forrásokból történő támogatás fedezete lényegesen kisebb összeg, vagyis kisebb arányú is, ezért az önkormányzatok számára kedvezőtlenebb megoldás. A javaslat tehát nem a megyével számol mint projektterülettel, hanem mindazokkal a településekkel, amelyek nem részesei EU-források igénybevételével történő hulladékgazdálkodási fejlesztéseknek. A javasolt kezelési központok kialakításánál a meglévő gyűjtőkörzetek változatlanságával számoltunk, hiszen ezekben az esetekben már korábban megkötött közszolgáltatói szerződéseket feltételezünk. Kivételt képeznek a következő települések, mert kifejezték csatlakozási szándékukat más, kialakítás alatt lévő - regionális rendszerekhez: Kisköre és Jászfényszaru csatlakozik a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társuláshoz. Tiszabura és Tiszaroff a Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központhoz csatlakozik. 9

10 Fegyvernek a Szolnok-Törökszentmiklós-térségi Hulladékgazdálkodási Rendszerhez csatlakozik. Tiszabő a Tisza-tavi Regionális Hulladékkezelő Központot választotta. Ezekkel a településekkel a továbbiakban mint a Régió településeivel nem számolunk. Változással azokban az esetekben kell számolni, ahol a ma még működő lerakók bezárásra kerülnek (Nagykörű stb.), így ezek a gyűjtőkörzetek a bezárást követő időponttól kezdődően lerakási szempontból a regionális lerakót (Jásztelek) veszik igénybe. A lerakó hosszú távon működhet (engedélyeik vannak, tartalék terültek rendelkezésre állnak), új lerakó építése nem szükséges. Feltehetően a regionális projekt jóváhagyása és a beruházások kezdete a nevezett lerakó bezárását követően kezdődhet csak meg, tehát már a kezdettől a régióközpontban, illetőleg a kistérségi központokban valósulhat meg a kezelés. A régióközpont és a kiszolgált települések távolsága, illetve az útviszonyok esetleg átrakóállomás üzembe állítását teszi szükségessé. A Jászság Dél-Heves Régió hulladékkezelésének fejlesztési javaslata A régióban két viszonylag korszerű lerakó jelenti a hulladékártalmatlanítás megoldását. A csupán 14 ezer főt kiszolgáló kőteleki lerakó fejlesztésére se üzemeltetői szándék, se komoly műszaki indok nincsen, illetőleg a létesítés óta a lerakótelep műszaki színvonala erőteljesen csökkent, ezért települési hulladék ártalmatlanítási célra hoszzú távú működésével nem számolunk. A lerakó térségének települései (vagy egy részük), csatlakozhatnak a jászteleki lerakó gyűjtési körzetéhez. A régió lélekszámát figyelembe véve a jászteleki lerakó kapacitása az egész régió számára hosszú távon elegendő. A nagykörűi lerakót hosszú távon mint inert lerakót célszerű figyelembe venni, a rendelkezésre álló tartalék terület kihasználásáig. További vizsgálatot igényel, hogy a környező projektek megvalósulása esetén van-e olyan tartalékkapacitás a válogatóművek esetében, amely miatt nem szükséges a jelen projektben ilyen létesítmény kiépítése, bár ez nehezen feltételezhető. Célszerű Jásztelek települést számításba venni a válogatómű tervezett helyszínéül, tekintve, hogy a lerakó telephelye itt van és a komplex telephely kialakítása gazdaságilag előnyös, ugyanakkor indokolt lehet a térség hulladékkeletezésének súlypontjában Jászberényben is a telepítés megfontolása. Válogatóműi kapacitásra a térségben a szelektív hulladékgyűjtés teljes körű bevezetés esetén szükség lesz. Amennyiben a térség vegyesen gyűjtött települési hulladékának lerakását valóban a jászteleki lerakó fogja végezni, a gazdaságos szállítás érdekében szükség lesz átrakóállomás létesítésére. Ennek telepítése Heves és Jászberény esetében indokolt. A biohulladék feldolgozására vonatkozóan komposztáló telep létesítésének ugyancsak e két településen van létjogosultsága, a szennyvíziszap kezelésének megoldásával együtt. A jelenleg tervezés (tervezgetés) állapotában lévő komposztáló telepek bővítésének, fejlesztésének lehetőségét biztosítani célszerű, a térségi szerepvállalásra is figyelemmel. Számolni kell a biohulladék lerakásának csökkentésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségek miatt arra is, hogy a komposzt előállítására nem alkalmas biohulladék kezelését is meg kell oldani még a lerakás előtt. A vegyesen gyűjtött, illetőleg a szelektív gyűjtés után megmaradó maradék hulladék mechanikai-biológiai kezelése megfelelő módszer erre a célra. Ilyen 10

11 kezeléssel valamennyi nem szelektálásra kerülő hulladék szervesanyag-tartalma jelentősen csökkenthető. Ezt a technológiát célszerű a lerakótelepen végezni, így szállítási költségek takaríthatók meg. A hulladék kezelést követő gépi osztályozása lehetővé teszi azt is, hogy a régió közelében (Heves megye északi részén) tervezett másik projekt keretében megvalósuló égetőmű számára alapanyagul szolgáljon ez a hulladék, amennyiben a két régió között erre megállapodás születik. (Ennek hiányában a lerakás a megfelelő megoldás, bár a másik tervezett projekt gazdaságosságát előnyösen befolyásolná az itt keletkező alapanyag átvétele. A kezelt hulladék átadásának kérdését a másik tervezett projekt tervezésének előrehaladása során kell tisztázni.) Bár kezdeményezés történt a szelektív hulladékgyűjtés, -kezelés bevezetésére, az ehhez szükséges infrastruktúra a jelen projektjavaslat megvalósításának időpontjára már elavul, ezért a számításoknál mint alapvetően kiépítendő kapacitással számolunk, Ft/fő beruházási költséggel (ISPA projektek számadata). Tervezési alapadatok szerint mintegy 180 db gyűjtősziget, 4 db hulladékudvar (1 db Hevesen, 3 db Jászberényben) szükséges (a komposztálókon és a válogatóművön kívül). Ennek összes költsége a régió egészére mintegy 3,5 milliárd Ft. Egy a szelektív hulladékgyűjtés és -kezelés teljes rendszerének kiépítését megcélzó projekt tehát elérheti a Kohéziós Alap támogatási minimumát, így javasolt ebben az irányban elindulni. A régi lerakók szükséges rekultivációját is hozzátéve (2,3 milliárd Ft) a projekt egyértelműen érdemes kohéziós alap pályázat 2 kidolgozására. A feltárt gazdasági, gazdaságpolitikai és egyéb viszonyok egyértelműen alátámasztják egy ilyen projekt beindításának lehetőségét, mivel a térség alapvetően már most is egy hulladékgazdálkodási egységnek tekinthető. Mindenképpen javasolt azonban szakmai támogatást nyújtani. A projekt gesztora Jászapáti vagy Jászberény önkormányzata lehet. 3. A fejlesztési lehetőségek és támogatási igények összefoglalása Az önkormányzatok helyzetéből kiindulva mindenképpen szükség van tájékozottságuk és szakmai felkészültségük erősítésére. Ennek egyik formája lehet ehhez nyújtható (kisebb mérvű) központi segítség. Feltétlenül előremozdító hatású bizonyos kisebb projektek (helyi komposztálás, gyűjtőedényzet beszerzés stb.) támogatása is. Az ország, illetve a nemzetgazdaság szempontjából azonban a legnagyobb hozadéka az EU pénzalapok felhasználását lehetővé tevő nagy projektek kialakításának lenne. A lehetőségeket ezért elsősorban ebből a szemszögből vizsgáltuk. A helyzetet az alábbi táblázat összegzi: Jászság Dél- Heves Régió Fejlesztési igény (milliárd Ft) Nemzetközi támogatás lehetősége 2 A Kohéziós Alaphoz pályázatot benyújtani 2006-ig már nem lehet, de hasonló tartalmú és feltételrendszerű nemzetközi támogatásra lehetőség lesz ezt követően is. 11

12 Szelektív 3,5 hulladékgyűjtés és kezelés Lerakó - Rekultiváció 2,3 Csak a teljes fehér folt -ra vonatkozó projektjavaslat esetén lehetséges az EU források felhasználása mind a lakosszám miatt, mind a rekultivációs költségek nagysága miatt (a jelenlegi konstrukcióban kb. a költségek 65 %) A projekt szervezése terén hiányzik az önkormányzatoknál a szakértelem, ezért a támogatási rendszerek és lehetőségek ismeretében a szolgáltatók és önkormányzatok érdekeinek összehangolására lenne szükség a közösségi támogatások megszerzése érdekében. A komplex hulladékgazdálkodási projektek szerveződését a fentiek alapján nem csak a központi támogatás (pl. Regionális Fejlesztési tanácsok döntési körében szereplő), hanem intenzív tájékoztató, szervező tevékenység mozdíthatja elő. A központi alapok elsősorban az önkormányzatokra jutó költséghányad csökkentése útján segíthetik elő a folyamatot. 12