Múzsák vonzásában Kultúra és médiafogyasztási szokások a fiatalok körében

Fanta TrendRiport VI. 2009. október Múzsák vonzásában Kultúra és médiafogyasztási szokások a fiatalok körében A fiatalok média és kultúrafogyasztása ma már egyértelműen az internet köré szerveződik. Minden más csak ezt kiegészítve, ennek alárendelve létezhet. A tévézés ugyan még tartja magát, de az erre fordított idő hétköznapokon átlagosan már alig több mint másfél óra, és a hétvégéken sem nagyon haladja meg a két és fél órát. Egyre kevesebben olvassák a nyomtatott (napi) sajtó termékeit, és hasonló tendenciát lehet látni a magazinok és a folyóiratok kapcsán is. Az általunk megkérdezett fiataloknak körülbelül negyede tartozik abba a csoportba, akik lényegében soha nem olvasnak. De a többiek esetében is átértékelődött a könyv szerepe: legnagyobb hibája, hogy nem kompatibilis a szórakozás, a kommunikáció és a munka során uralkodóvá váló multitasking életmóddal. Így azok, akik olvasnak, átlagban csak heti 5 órán át teszik ez. A legnépszerűbbek a kaland és romantikus regények. A kultúra fogyasztásának vannak olyan formái, amelyek szinte teljesen hiányoznak a fiatalok életéből. Operába négyötödük, komolyzenei koncertre háromnegyedük soha sem jár, a színház viszont úgy tűnik, a túlélő műfajok körébe tartozik. A fiatalok szemében a különbség a pörgős és nem pörgős művészeti ágak között van. Sikerre inkább csak az előbbiek számíthatnak. A fiatalok különböző csoportjaiban nagyon eltérőek a kultúrához való hozzáférés lehetőségei. A minőségi kulturális kínálat az ország néhány nagyobb városába, illetve a fesztiválokra korlátozódik. Ezeket az egyenlőtlenségeket a technológia nem képes áthidalni. 1

Tartalom Bevezetés... 3 Szabadidő és kultúra... 5 Mit és mennyit?... 5 Fontos és kevésbé fontos szórakozási formák... 7 Na, de hova menjünk?... 8 Kedvelem, vagy nem kedvelem avagy pörgős, vagy nem pörgős?... 10 És összeáll a kép. A jellegzetes csoportokról... 13 És a régi időkben... 15 Média és kultúrafogyasztás... 16 Irodalom és könyvolvasás... 16 Nyomtatott sajtó... 21 Televízió... 21 Mozi, filmek, DVD k... 24 2

Bevezetés Ezek a mai fiatalok már nem olvasnak, a könyv nekik már nem érték, számukra csak az létezik, ami elérhető az interneten, meg a TV t bámulják. A kultúra ma már olyan drága, hogy az ember kénytelen ezen spórolni. Ilyen, és ehhez hasonló sommás véleményekkel nap mint nap találkozhatunk. Kétségtelen, hogy vannak olyan fiatalok, akikre illenek a fenti kijelentések, és az is igaz, hogy a kultúra fogyasztása gyakran igen költséges szórakozási, kikapcsolódási formává vált, azonban a valóság ennél jóval összetettebb. A sokakat foglalkoztató kijelentések nyomába eredve a Fanta Trendriport sorozat hatodik részében azt vizsgáltuk, hogy milyen formában, hogyan szórakoznak, mivel töltik a szabadidejüket a fiatalok, milyen kultúrafogyasztási minták állnak hozzájuk a legközelebb. Részletesen vizsgáltuk az olvasással, filmnézéssel, a rádió és zenehallgatással kapcsolatos szokásokat, illetve röviden feltérképeztük, hogy a kínálatból melyek a legkedveltebb műfajok és zsánerek. Emellett megvizsgáltunk néhány elterjedt vélekedést is, hogy azok valóban igazak e a mai fiatalok és a kultúra viszonyára. Szórakozási szokásaink, a kultúra és médiafogyasztás jellegzetességei az elmúlt másfél évtizedben gyökeresen átalakultak. A multiplex mozik elterjedésével, a kereskedelmi TVcsatornák elindulásával, de mindenekelőtt az internet megjelenésével és a mindennapi életbe való beépülésével, mindannyian részesei lettünk annak a globális (populáris) kultúrának, amely Hong Kong tól Rio de Janeiro ig, Sydney től Budapestig meghatározza azt, hogy mit néznek és mit hallgatnak emberek milliói. Eközben azonban a nemzeti kultúrák szerepe is sok tekintetben felértékelődött. Az uniformizáló globális kultúra térnyerése mellett azonban felértékelődnek a nemzeti kulturális sajátosságok is. Sőt, az egyes kultúrák keveredéséből is izgalmas új műfajok és stílusok jöttek létre. Ebbe a nyitott világba születtek és nőttek bele a mai tízen és huszonéves korosztályok. Számukra már természetes, hogy bizonyos filmek, zenék akadálytalanul jutnak el hozzájuk. Egy magyar fiatal ugyanazokon az online videó megosztó oldalakon elérhető poénokon nevet, mint amerikai társai, a premierfilmeket pedig egy időben nézik a különböző kontinensek fiataljai akár hivatalos, akár illegális csatornákon keresztül. A fiatalok média és kultúrafogyasztása ma már többnyire az internet köré szerveződik. A televízió, a nyomtatott (napi) sajtó termékei, de egyre inkább a magazinok, folyóiratok is másodlagos szerepet töltenek be a fiatal korosztály életében. 3

Mindeközben persze ennek a folyamatnak az árnyoldalairól sem érdemes megfeledkezni. Ennek a riportnak keretein belül természetesen nincs lehetőségünk arra, hogy mindezeket részletesen számba vegyük, azonban két dolgot fontosnak tartunk kiemelni. A digitális technológiák lecsökkentették a távolságokat, és töredékére estek bizonyos kulturális termékek és szolgáltatások globális áramoltatásának költségei. Mindeközben azonban amennyiben a hazai helyzetet vizsgáljuk növekedni látszik a szakadék a kultúra nem digitális termékeihez való hozzáférésben. Ez részben annak köszönhető, hogy napjainkra a fővárosba, illetve néhány nagyobb vidéki városba, illetve fesztiválra koncentrálódik a minőségi kulturális kínálat. Az ehhez való hozzáférés pedig igen egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom és így a fiatalok körében. Ezeket az egyenlőtlenségeket a technológia nem képes áthidalni. A változások másik következménye, hogy a fiatalok rövid és látványos ingerekre épülő multitasking életformája átrendezte a média és kultúrafogyasztás tájképét, azaz napjainkban egy kulturális generációváltozás korszakát éljük. Nem állítjuk, hogy ennek a folyamatnak eredendően csak negatív hatásai volnának, azonban kétségtelen, hogy számos olyan műfaj és művészeti ág létezik, amely egyszerűen már nem kompatibilis ezzel a fogyasztási és életformával. Példaként említhető, hogy a fiatalok döntő többsége számára az opera, illetve az operett lényegében ismeretlen és/vagy nem igazán kedvelt műfaj. Ugyanakkor a vesztesek közé sorolható a könyv mint csatorna, a hagyományos irodalom is, illetve minden olyan műfaj, amely egyirányú, koncentrált figyelmet, és mélyebb megértést és átélést kívánna meg a befogadójától. Kivételek, egy egy sajátos jelenség, természetesen akadnak, hiszen az elmúlt néhány évben a Harry Potter könyvek sikere, vagy a főleg tinédzser lányok körében népszerűségnek örvendő, ún. vámpír irodalom fiatalok millióit volt képes hosszú órákra napokra a könyvek mellé ültetni. (E sikernek azonban szerves része volt a könyv filmes adaptációja.) 4

Szabadidő és kultúra A kultúrafogyasztás mintázatainak vizsgálatát érdemes egy áttekintéssel kezdeni: vajon mivel töltik egyáltalán a szabadidejüket a fiatalok? Mennyi idejük jut a különböző médiumokra, a barátokkal való együttlétre, vagy éppen a sportolásra? És vajon milyen gyakran jutnak el különböző intézményekbe, közösségi és kulturális színhelyekre, oda, ahol a kultúrát fogyasztani lehet? De az sem mellékes, hogy mennyire érzik magukhoz közelállónak az egyes kulturális termékeket, formákat, műfajokat? Az alábbi fejezetekben ezekre a kérdésekre próbálunk meg válaszolni. Mit és mennyit? Ami az időtöltést illeti, a legfeltűnőbb tapasztalat, hogy ebben a korosztályban, akár hétköznapról, akár hétvégéről van szó, az internetezés tölti be a legfontosabb szerepet. Mára a világháló egyértelműen fontosabb a fiatalok számára, mint a televízió, nem is beszélve az olyan, számukra sokszor régimódinak számító szórakozási formákról, mint a rádió, a könyv, vagy az újság. A megkérdezett fiatalok több mint egyharmada (36%) hétköznaponta legalább 3 órát internetezik, 17% pedig 2 és 3 óra közötti időt szán erre. Mintánkban egy olyan fiatal sem akadt, aki ne internetezne egy átlagos hétköznapon, és csupán 8% volt azoknak a válaszadóknak az aránya, akik kevesebb mint fél órát neteznek. 1 Ez jóval felülmúlja a tévézésre szánt időt hétköznap a fiataloknak csak 12% a tölt a tévé előtt több mint 3 órát, és 16% uk 2 3 órát, viszont akad egy olyan 5% ot kitevő csoport is, aki hétköznap sosem ül le a televízió elé. Ha csupán a puszta számokat nézzük, akkor azt is láthatjuk, hogy sokan több időt töltenek hétköznap az internettel, mint személyesen a barátaikkal. Ugyanakkor természetesen, mint ahogy az a fókuszcsoportos beszélgetéseken is kiderült, illetve az első Fanta Trendriportban is láthattuk, a netezés döntően (illetve más tevékenységekkel párhuzamosan) éppen a barátokkal való folyamatos, sok csatornán zajló kommunikációt jelenti. 1 Ez természetesen nem meglepő, hiszen a kutatás során a rendszeresen internetező fiatalokat vizsgáltuk. Az Ifjúság2008 kutatás adatai szerint a 18 25 éves korosztályban a számítógépet, illetve internetet használó fiatalok aránya 85%. A fiatalok digitális technológiákhoz hozzá nem férő 15% a döntően az alacsony végzettségű, rossz anyagi körülmények között élő, illetve az ország hátrányos helyzetű területein élő fiatalok köréből kerül ki. 5

A rádióhallgatás és a napilapok és magazinok, hetilapok olvasgatása nagyjából ugyanolyan népszerűségnek (pontosabban népszerűtlenségnek ) örvend, legalábbis, ha az nézzük, hogy mindhárom esetben a fiatalok nagyjából negyede nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem fordít időt ezekre a tevékenységekre egy átlagos hétköznapon. A tevékenységek jellegéből fakadóan persze sajtótermékeket valamivel többen olvasnak kevesebb mint félórát egy átlagos hétköznap, míg a rádiót nagyobb arányban hallgatnak kicsit hosszabb ideig. Ami a könyvekkel való időtöltést illeti, valamivel nagyobb, csaknem egyharmad (31%), azoknak az aránya, akik egy átlagos hétköznap egyáltalán nem olvasnak könyvet, és további egyharmad (34%) azoknak az aránya, akik csak kevesebb mint fél órát töltenek könyvolvasással. A fiatalok több mint negyede (27%) tartozik abba a csoportba, akik lényegében egyáltalán nem töltenek időt olvasással. Négy fiatalból legalább egy olyat találunk (28%), aki egy átlagos hétköznap egyáltalán nem sportol, ugyanakkor 41% azok aránya, akik kevesebb mint fél órát mozognak. Ezek az arányok némileg változnak akkor, ha egy átlagos hétvégi napot vizsgálunk. Az adatok alapján láthatjuk, hogy a hétvége elsősorban a barátokkal való időtöltésnek, az internetezésnek és a tévézésnek kedvez. Ilyenkor ugyanis a fiataloknak még nagyobb része tölt kifejezetten sok időt a gép előtt: tízből négy fiatal (40%) több mint három órát netezik! További 20% két három órát tölt a világhálón való böngészéssel. (Olyan a megkérdezettek között, nem túl meglepő módon ismét nem volt, aki egyáltalán ne internetezne hétvégenként.) 6

Természetesen a hétvége a barátoké (is): a fiatalok harmada legalább 3 órát tölt a barátaival egy hétvégi napon vagyis jóval nagyobb az arány, mint hétköznap esetén. Mint azt már jeleztük, a televízióra is több idő jut hétvégén: 23% több mint három órát, 20% 2 3 órát, 26% pedig 1 2 órát tölt a képernyő előtt. Csak egy elhanyagolható kisebbség, a fiatalok 2% a nem kapcsolja be a tévét szombaton és vasárnap. A hét minden napja 24 órából áll, tehát felmerül a kérdés, hogy mivel foglalkoznak kevesebbet a fiatalok? Láthatjuk, hogy hétvégén kevesebb idő marad olvasásra: a kérdezettek 38% a semennyi időt nem szán a hétvégén könyvolvasásra a soha nem olvasók aránynövekedése a hétköznaphoz képest valószínűleg annak köszönhető, hogy hétköznap az iskolai feladatok elvégzéséhez (pl. irodalomóra) szükség van valamennyi könyvforgatásra. Az újság, és magazinolvasás esetében hétvégén szintén megnő azok aránya, akik egyáltalán nem foglalkoznak ilyesmivel. Sajnálatos módon, hétvégén nem hogy növekedne, de csökken azoknak az aránya, akik számottevő időt töltenek testmozgással: a fiatalok közel harmada (30%) semennyit, további harmad (31%) pedig kevesebb mint fél órát sportol egy átlagos hétvégi napon. Ennek okát nyilván a hivatalos keretek között végezhető testmozgás (testnevelés óra stb.) hétvégi hiányában is kereshetjük. Fontos és kevésbé fontos szórakozási formák Ha kissé más szemszögből vizsgáljuk a kérdést, és arra keressük a választ, hogy szórakozás szempontjából mit értékelnek a legtöbbre a fiatalok, az a tapasztalat, hogy természetesen a 7

rangsort internet ide vagy oda a barátok vezetik. A barátok mellett azonban nem halványul el a család szerepe sem, bár ha a nemek szerinti megoszlásban vizsgáljuk, akkor azt is megállapíthatjuk, hogy a lányok körében kissé fontosabb marad a család a szórakozás szempontjából. Az interperszonális kapcsolatok után mindkét nem számára az otthoni zenehallgatás a szórakozás legfontosabb forrása, de ezt követően komoly eltéréseket láthatunk a fiúk és a lányok között. A lányok számára ugyanis a következő helyezett a könyv, amit egy 5 ös skálán 3,5 re osztályoztak, a fiúk ezzel szemben csak 2,7 re. Ezt követi a televízió 3,2 es átlagos értékeléssel. Ezzel szemben a fiúknál a sport és a számítógépes/internetes játék kapott hasonló pontszámokat. Feltűnő, hogy míg a számítógépes játékok nem annyira szórakoztatóak a lányok számára, addig az online kapcsolatépítő, közösségi lehetőségek számukra jóval fontosabbak összehasonlítva a fiúkkal. Mind az MSN, mind az iwiw igen magas értékeket kapott. A YouTube esetében az érték ugyanolyan a két nemnél: 2,8, amely a skálán egy erős közepesnek számít. A rádió szintén a lányoknak fontosabb. A túrázás pedig mindkét nem esetében közepesen fontos, csakúgy mint a kocsmába, szórakozóhelyre járás. Na, de hova menjünk? A különböző kulturális helyszínek közül a legnépszerűbbek egyértelműen a multiplex mozik, és a könnyűzenei koncertek. Könnyűzenei koncertre viszonylag gyakran, vagyis havonta akár többször is jár a megkérdezett fiatalok 16% a. Ugyanez az arány a multiplex mozik esetében 8

12%. Mindemellett a multiplex mozi esetében találkozunk a legkisebb arányban (13%) olyanokkal, akik sosem látogatnak el ilyen intézménybe. Ebből a szempontból vizsgálva a kérdést, az opera és a komolyzenei koncert állnak az utolsó helyen: előbbit 81%, utóbbit 73% sosem keresi fel. Művészfilmeket játszó moziba 4% jár rendszeresen, kevesebb mint egyharmad pedig ritkán csaknem kétharmad azonban sosem. Közepesnek mondható a színház és a múzeum helyzete is: múzeumba a fiatalok valamivel kevesebb mint egynegyede sosem jár, ugyanez az arány a színház esetében egyharmadnál magasabb. Ugyanakkor évente egyszer kétszer eljut egy egy kiállításra a fiatalok 71% a, míg színházba 60% a. Természetesen az ország különböző pontjain élő fiatalok igen eltérő lehetőségekkel rendelkeznek. A nagyvárosokban, illetve Budapesten élők minden tekintetben jóval nagyobb kínálatból választhatnak, míg a kisebb települések lakói mind választékban, mind pedig ezeknek a kulturális programoknak a minőségében jóval hátrányosabb helyzetben vannak. A színház, vagy más kulturális intézmények könnyű elérhetősége azonban még egyáltalán nem jelenti azt, hogy az beépül a fiatalok kultúrafogyasztásába. Ahogy az a fókuszcsoportos beszélgetésekből kiderült, a színház esetében sokszor a magas jegyárak tartják vissza a fiatalokat. Más műfajok, mint például az opera, vagy a hangverseny esetében ez a szempont általában már nem is merül fel, mivel a motiváció, az inger is sokszor hiányzik. Az opera esetében azon kevesek kivételével, akik a műfaj kínálatot is figyelemmel kísérik a fiatalok gyakori panasza és kritikája, hogy nem nekik szól, nem az ő problémáikkal foglalkozik. A klasszikus zenei koncertek esetében pedig nyilvánvaló, hogy a műfaj megismeréséhez, megértéséhez és megszeretéséhez szükséges a befogadást támogató oktatás, ennek (is) függvénye az, hogy ez éppúgy szerves részévé válik e a hétköznapoknak, mint bármilyen más műfaj. 9

Persze, nem meglepő módon, ez a korosztály sokkal szívesebben tölti az idejét talán kissé kötetlenebb, és még inkább olyan helyeken, ahol lehetőség van a beszélgetésre, a barátokkal való együttlétre. Ennek megfelelően a fentieknél jóval népszerűbbek a trendi kocsmák, sörözők, kávézók, de még az éttermek is. Sörözőbe, borozóba, kocsmába a fiatalok 23% a akár hetente többször is elmegy, további 23% pedig viszonylag rendszeresen (havonta többször) jár. A kávézók, teázók 12% körében népszerűek annyira, hogy legalább hetente elmenjenek, de ezen kívül 31% legalább havonta egyszer beül egy kávézóba. Sporteseményeket 11% szokott viszonylag gyakran, 45% pedig ritkán látogatni. Nagyon kicsi, mindössze 10% az aránya azoknak, akik sosem kirándulnak, túráznak. Természetjárásra a többség 71% esetében évente, vagy évente párszor kerül sor, és 20% az aránya az elszánt kirándulóknak, vagyis azoknak, akik havonta, vagy akár annál többször is kiruccannak a természetbe. Kedvelem, vagy nem kedvelem avagy pörgős, vagy nem pörgős? A különböző művészeti ágak esetében a megkérdezettek válaszai alapján egyértelműen a két szélsőség különül el, a nagyon kedveltek és a kifejezetten elutasítottak csoportja. Utóbbi kategóriába tartozik az opera, operett, balett hármasa: mindhárom esetében a megkérdezettek több mint fele nyilatkozta, hogy kifejezetten nem kedveli, és további 20 25%, hogy inkább nem kedveli. Különösen magas az elutasítottsága az operának és a balettnek. Azok aránya, akik viszont kedvelik, vagy nagyon kedvelik ezeket a műfajokat mindhárom esetben 10% alatt marad. Itt fontos azt is megjegyezni, hogy az elutasítottság egyben az ismeretlenséget is jelenti. Ezekkel a műfajokkal a hétköznapokban nagyon nehéz találkozni, itt áru és vevője csak némi utánajárással találkozhat egymással. 10

Valamivel jobb helyzetben van a klasszikus zene, ahol a nem kedvelők aránya ugyan összességében még mindig csaknem 60%, de találunk a fiatalok körében egy 18% os csoportot, akik inkább kedvelik ezt a művészeti ágat. A színház, vagyis a musical, a zenés színház és a drámai színház nagyjából hasonló népszerűségnek örvend, körülbelül 40% nyi pártolóval, és egynegyed ellenzővel (bár a musical valamivel szélsőségesebb megítélés alá esik, vagyis pár százalékkal nagyobb az aránya azoknak, akik kifejezetten elutasítják). A modern tánc és a fotóművészet már kifejezetten kedveltnek számít, ráadásul a fotóművészet erőteljes elutasítása kifejezetten kevesekre jellemző (bár ez utóbbi esetében az is felmerül ismételten, hogy hányan ismerik valójában ezt a műfajt.) Az egyértelmű favoritok azonban a mozi és a könnyűzene. (Ez a kategória a zenei irányzatok kétségtelenül nagyon széles körét fogja át. A fiatalok számára leginkább mint a nem klasszikus zene határozható meg.) A film az abszolút nyertes a válaszadók 64% a nagyon kedveli, 29% a pedig kedveli a mozit, az elutasítók aránya mindösszesen 2%. A könnyűzene a fiatalok 50% ához nagyon, 29% ához pedig inkább közel áll, és csupán 9% nál talál valamilyen szintű elutasításra. A fókuszcsoportos kutatás során részletesen, és további műfajokra, kulturális formákra kiterjedően vizsgáltuk ezt a kérdést, vagyis azt, hogy mennyire érzik magukhoz közelállónak, őket megszólítónak ezeket a fiatalok. Az eredmények összecsengenek a fenti adatokkal, de a 11

kvalitatív módszer arra is lehetőséget ad, hogy megtudjuk, mitől lesz valamely művészeti ág vonzóvá, vagy éppen taszítóvá. A fókuszcsoportokon megkértük a résztvevőket, hogy két csoportban dolgozva csoportosítsanak különböző kulturális és szórakozási formákat aszerint, hogy az ő korosztályuk mennyire kedveli azokat, mennyire állnak azok közel hozzájuk. Mind a fiatalabb (16 20 éves), mind az idősebb (21 25 éves) csoportban nagyjából ugyanaz az eredmény állt elő, ami egybecseng a kérdőíves kutatás adataival is. Vagyis vannak olyan műfajok, és ide tartozik az opera és az operett mellett a balett, a klasszikus zene és a festészet vagyis a hagyományos magas kultúra egyes hangsúlyos elemei amik egyértelműen távol állnak a mai fiatalságtól. Elképzelhető természetesen, hogy egyszerűen életkori sajátosság, hogy nem érzik közel magukhoz ezeket a formákat (vagyis idővel kinövik idegenkedésüket), de saját maguk nem ezzel indokolják a távolságtartást. Azon túl, hogy sokan nem is ismerik ezeket a műfajokat, többen megemlítették, hogy ezek nem hozzájuk szólnak, nem az ő problémáikkal foglalkoznak, valamint, hogy öregeknek valóak. Valószínű emellett, hogy az ezek által képviselt formanyelv sem igazán illeszkedik a mai fiatalok fogyasztási mintáihoz. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a nem kedveltek csoportjába tartozó műfajok mindig is rétegízlést kiszolgáló, nem populáris ágak voltak, így nem meglepő, hogy ebben a körben is kevesebb rajongót számlálnak. Ez nem feltétlenül a korosztály specifikuma. Érdekesebb talán a középső csoport. Ezekről a műfajokról azt állították a fiatalok, hogy bár nem a legkedveltebbek, de sokakhoz mégis közel állnak. A színház és a musical esetében főként a drága jegyeket említették akadályként a résztvevők, de alapvetően nyitottak ezek felé a színpadi műfajok felé. A jazz egyértelműen öreges, a szüleikhez kötődő, épp ezért talán kedves elnézéssel fogadott, de önmagában nem túl kedvelt. Izgalmas az irodalom helyzete. A későbbiekben részletesen is szó lesz az olvasási szokásokról, de azzal a fiatalok is tisztában vannak, hogy kevesebbet olvasnak, mint szüleik, vagy akár a 12

náluk tíz tizenöt évvel idősebbek. Arra a kérdésre, hogy a fiatalok vajon miért nem kedvelik az olvasást annyira, a válasz szerint a könyvek nem elég ingerdúsak, valamint olvasás közben nem lehet mást csinálni. A válaszokból egyértelműen kiolvasható a digitális kultúra hatása. A fiatalok egyrészt teljeséggel átálltak a multitasking életmódra, vagyis egyszerre több dolgot csinálnak, ez számukra a normális üzemmód. Részben ez magyarázza a könyvek inger hiányát is az olvasás egy dimenziós tevékenység, ami főként kognitív energia befektetéssel jár, viszont sem vizuális, sem hangingerek nem társulnak hozzá. Ugyanakkor a fiatalok tudatában vannak annak, hogy a könyvolvasás mélyebb, elemzőbb ismereteket ad, ezért nem idegenednek tőle teljesen. Végül a kedvelt műfajok csoportjába egyértelműen a populárisabb elemek kerültek, ugyanakkor figyelemre méltó, hogy egyes vizuális művészeti ágakat (fotó, street art) egybehangzóan kedveltnek ítéltek a fiatalok. Hogy mi lehet a titka annak, hogy valami közel áll a mai fiatalokhoz vagy sem? Biztos, hogy nagyon fontos, ahogy azt az egyik résztvevő megfogalmazta a pörgés, vagyis, hogy az adott műfaj mennyire gyors és ingerdús. Az idősebbekből álló csoportban gyakorlatilag konszenzus alakult ki arról, hogy a kedvelt műfajok csoportját akár pörgősnek, a nem kedveltekét pedig nem pörgősnek, lassúnak is el lehetne nevezni. És összeáll a kép. A jellegzetes csoportokról Végezetül lássunk, hogy a szórakozási, illetve média és kultúrafogyasztási szokásaik alapján milyen csoportokba sorolhatók az általunk megkérdezett (internetező) fiatalok. Az elemzés során összesen 17 szórakozási formát (sport, túrázás, kocsma, diszkó, koncert, videójáték, zenehallgatás), médiumot (TV, rádió, különböző internetes szolgáltatások, oldalak, pl. MSN, iwiw), illetve a család és a barátok fontosságát vizsgáltuk, majd klaszterelemzés segítségével hoztuk létre a különböző csoportokat. Az elnevezések az adott csoport jellegzetes tagjára utalnak. Az első csoportba kerültek a képernyő rabjai (17%), akiknek közös tulajdonsága, hogy bár nem vetik meg a sportot, illetve a szabadban végezhető tevékenységeket sem, szórakozásuk jelentős része különböző képernyők előtt zajlik, legyen az televízió vagy számítógép monitor. Lényegében folyamatosan a barátaikkal vannak, akár offline, akár online módon, így a társas kapcsolatok különösen fontosak számukra. Számukra az MSN és az iwiw nélkül elképzelhetetlen lenne az élet. Közel felük napi 3 4 órát, vagy ennél is többet tölt el internetezéssel. Olvasni nem nagyon szeretnek. E csoportban az átlagnál jóval több lányt, illetve alacsonyabb iskolai végzettségű fiatalt találunk. A második csoportot party arcoknak (20%) neveztük el. Számukra a hétvége a buliról, a haverokkal való lötyögésről szól. Zömmel vidéki városokban, kisebb településeken élnek, de megtaláljuk őket a fővárosban is. Gyakran járnak moziba (közönségfilmeket nézni) és 13

könnyűzenei koncertekre, ugyanakkor a színház és a komolyzene nem az ő műfajuk. Az olvasás sem tartozik a kedvenc időtöltéseik közé, hiszen e csoport majdnem fele sem hétköznap, sem pedig hétvégén nem vesz kezébe könyvet. A harmadik csoport a kockáké (17%), akiknek legjobb barátjuk a számítógépük. A partyarcokhoz hasonlóan a könyveket nem igazán kedvelik, így például a könyvtárak környékét is elkerülik, hiszen ezek nem rendelkeznek IP címmel. Barátaik nem nagyon vannak, ha mégis, akkor sem töltenek el velük túl sok időt. Így a számítógépet és az internetet nem annyira kommunikációra, kapcsolattartásra, mint inkább játékra, vagy valamilyen szakmai kihívás megoldására használják. Itt a legfeltűnőbb a nemek közti aránytalanság: körükben szinte alig találunk lányokat. Az unatkozó (25%), szórakozás szempontjából (önként vagy kényszerűségből) passzív fiatalok csoportjába azokat soroltuk, akik szinte semmilyen tekintetben nem különülnek el a többiektől. Inkább otthonülős típusok. Se színház, se mozi. Fontos számukra a TV, sok időt töltenek el a képernyők előtt, kimozdulni azonban inkább nem szeretnek, bár egy részük azért el eljárogat kocsmákba, szórakozóhelyekre. A teljes korosztályban ők azok, akik a legkevesebbet interneteznek. Fontos, hogy inkább az idősebb korosztályban, azaz a 22 25 évesek körében találjuk meg őket nagyobb arányban. Viszonylagos passzivitásuk oka így részben az, hogy körükben az átlagnál jóval magasabb a dolgozó fiatalok aránya. Ok lehetne az is, hogy a párkapcsolatok hiánya esetleg beszűkíti lehetőségeiket, de ebbe a csoportba tartoznak a már gyermekneveléssel elfoglalt családosok is. Mivel felmérésünk a fiatalabb korosztályokra vonatkozott, a családalapítás hatásának a kulturális fogyasztásra gyakorolt hatása nem képezte vizsgálatunk tárgyát. Végül következzenek az aktív társasági életet élő, a kultúrát sokféle módon magukba szívó könyvmolyok (22%). Elnevezésük kissé csalóka lehet, hiszen nem arról van szó, hogy számukra csak magány és a könyvekbe való temetkezés lenne a szórakozás, a kikapcsolódás egyetlen formája. Ők azok, akik rendszeresen látogatják a könyvesboltokat és a könyvtárakat, és közel kétharmaduk napi rendszerességgel olvas csak úgy, a saját szórakoztatására. Sok közöttük a diplomás és érettségizett (de még mindig tanuló) fiatal. Az átlagnál jóval kevesebb TV t néznek, ugyanakkor kifelé is nyitottak (pl. sportolnak), és barátaikkal is sok időt töltenek el. 14

És a régi időkben A kutatás során azt is megkérdeztük a fiataloktól, hogy szerintük, a szüleik generációjával összehasonlítva, ők több vagy kevesebb időt fordítanak e az adott tevékenységre, szórakozási formára. Az ábra adatai alapján jól látható, hogy a tévénézés, a bulizás, a kocsmázás és a mozizás azok a tevékenységek, amelyekkel a fiatalok véleményük szerint több időt töltenek, mint tették azt szüleik pár évtizeddel korábban. A lista másik végén azonban, a lecsökkent idejű időtöltések sorában, szinte teljes válaszadói egyetértésben ott találjuk a színházat és a könyvolvasást. Tíz fiatalból közel kilenc véli úgy, hogy a szülei jóval gyakrabban jártak színházba, illetve jóval több időt töltöttek el könyvolvasással. 15

Média és kultúrafogyasztás Irodalom és könyvolvasás Gyakran találkozhatunk azzal a vélekedéssel, hogy manapság a fiatalok nem olvasnak eleget, és elveszették érdeklődésüket a műfaj iránt. A fenti elemzésből kiderült, hogy valóban létezik egy réteg (nagyjából a korosztály egyharmada), akiknek időtöltéséből a könyv (legyen az szépirodalom vagy szakirodalom) egyszerűen kimarad. Ezt további adatok is alátámasztják: 6% állítja magáról, hogy soha nem szokott szórakozás céljából olvasni, további 24% pedig a havonta egyszeri alkalomnál ritkábban teszi ezt meg, ami gyakorlatilag szintén azt jelenti, hogy az olvasás nem jellemző rá. 16

Azok, akik olvasnak, azok átlagosan valamivel több mint 5 órát töltenek könyvolvasással hetente. A lányok átlagban egy órával többet olvasnak, mint a fiúk (5,8 óra és 4,7 óra). Iskolai végzettség szerint nincs ekkora különbség a felsőfokú végzettségűek 5,9, az érettségizettek 5,4, az alapfokú végzettséggel bírók 5,1 órát töltenek könyvolvasással. Nagy a különbség viszont a budapestiek és nem budapestiek között: a fővárosban lakók átlagosan heti 6, míg a más településeken élők heti 5 órát töltenek könyvolvasással. Hány órát olvas? (heti átlag a valamennyit olvasók körében) Hány könyv van otthon? (átlagos darabszám 2 ) Hány saját könyve van? (átlagos darabszám 3 ) Átlag 5,3 352 59 Lányok 5,8 311 64 Fiúk 4,7 392 53 Felsőfokú 5,9 476 98 végzettségűek Középfokú 5,4 376 66 végzettségűek Alapfokú 5,1 306 47 végzettségűek Budapesti 6,7 459 76 Városi 5 352 57 Falusi 5 313 53 2 5% os nyesett átlag 3 5% os nyesett átlag 17

Mindössze két válaszadó mondta, hogy háztartásában egyáltalán nincs könyv, 10% nak van otthon 50 nél kevesebb, és 21% nak száznál kevesebb könyvük. A fiatalok háztartásaiban átlagosan 352 könyv van, ami meglehetősen nagy szám. Annak ellenére, hogy többet olvasnak, a lányok kevesebb otthoni könyvről számoltak be, mint a fiúk. A felsőfokú végzettségűek otthonaiban átlagosan száz kötettel több van, mint az érettségivel rendelkezők lakásaiban, míg az alapfokú végzettségűek ennél valamivel kevesebb könyvvel rendelkeznek. Egy fővárosi háztartásban jóval több könyv van, mint egy nem budapestiben, de a vidéki városok és községek otthonai nem különböznek egymástól számottevően ebben a tekintetben. A fiataloknak átlagosan 59 saját könyvük van. Ebben az esetben már a lányok számolnak be több könyvről. A magasabb iskolai végzettségűeknek nem túl meglepő módon rendre több könyvük van, mint az alacsonyabb végzettségűeknek és ebben az esetben is megfigyelhető a budapestiek és a nem fővárosi lakosok között húzódó választóvonal. Kérdés, hogy mit olvasnak a fiatalok, ha könyvet vesznek a kezükbe? A legnépszerűbb a szórakoztató irodalom, vagyis a krimik, lektűrök, könnyedebb regények ezeket a fiatalok 35% a gyakran olvassa, további 38% pedig ritkán ugyan, de kézbe vesz ilyen stílusú könyveket. A szakirodalom olvasottsága bizonyára legalább annyira köszönhető a kényszernek, mint a lelkesedésnek, mindenesetre 27% gyakran olvas ilyesmit. Ugyanennyi az aránya azoknak, akik nem magyar nyelvű regényeket, kisregényeket olvasnak gyakran, 41% pedig néha olvas ilyet. A magyar szépirodalom kissé kevésbé kedvelt, főleg, ha kortárs alkotókról van szó: kortárs magyarokat csupán 7% olvas gyakran, és 48% esetenként, nem kortárs hazai szerzőknél ezek az arányok 11, illetve 48%. Viszonylag népszerű (valószínűleg nagyrészt az iskolai programoknak, oktatásnak köszönhetően is) a líra: 11% gyakran szokott verseket olvasni, 45% kal meg néha néha fordul elő, hogy verseskötetet vesz a kezébe. Nem elhanyagolható a tudománynépszerűsítő és az önsegítő (természetgyógyász, stb.) könyvek népszerűsége sem. 18

Érzékelhető némi különbség a nemek között is a felmérésben megkérdezettek körében: a fiúk és a lányok nem csak abban különböznek egymástól, hogy mennyit, hanem abban is, hogy mit olvasnak. Általánosságban kijelenthető, hogy a lányok a legtöbb műfajt gyakrabban forgatják, mint a fiúk. Ez alól csak a szakirodalom és a képregények jelentenek kivételt. Megkértük a válaszadókat arra is, hogy a fentieknél pontosabban határozzák meg kedvenc irodalmi műfajukat természetesen megengedve azt, hogy akár többet is megemlítsenek. A válaszok összesítése után az derült ki, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb irodalmi 19

műfaj a kalandregény, amit 21% említett. A romantikus és a krimi irodalom szintén közkedvelt, ezeket a zsánereket 19%, illetve 18% emelte ki kedvenceként. Műfaj Azok aránya, akik kedvencükként megemlítették kalandregény 21% romantikus 19% krimi 18% sci fi 16% történelmi 10% fantasy 7% ismeretterjesztő 4% thriller/horror 3% dokumentum 2% Viszonylag nagy rajongótábora van a tudományos fantasztikus irodalomnak is (16%), a történelmi regények pedig a fiatalok egytizede számára jelentik a legkedvesebb műfajt. A többi műfaj említése 10% alatti. A könyvek esetében még mindig a hagyományos beszerzési csatornák a jellemzőek, vagyis vagy megveszik, vagy kölcsönkapják őket a fiatalok. Nem ment ki a divatból a könyvtár sem: a korosztályba tartozók 19% a leggyakrabban kölcsönzi a könyveket. Az elektronikus letöltés (nyilván magának a lehetőségnek a szűkössége miatt is) egyelőre kevésbé jellemző. Annak ellenére, hogy a könyvek, vagy irodalmi művek letöltése nem túlságosan elterjedt a korosztályba tartozók körében, viszonylag sokan 58% uk állította, hogy szokott a számítógép monitorán, könyvekből származó hosszabb szöveget olvasni. 20