Kövesdi Andrea SE I.sz. Gyermekgyógyászati Klinika Gyermekpszichiátriai Osztály
A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat. Az eltérı magatartások elıremutató elemet is hordozhatnak és a társadalom úgy is változtathat megítélésén, hogy a korábbi deviáns elemeket késıbb átlagosnak, normálisnak tekinti. Többnyire azért követjük a társadalmi szabályokat és normákat, mert a szocializáció során megszoktuk, hogy így viselkedünk. Szexuális Jogi Vallási Egészségügyi (betegség)
A deviáns viselkedést formái (Andorka nyomán) Öngyilkosság Alkoholizálás Mentális zavarok Bőnözés
Hiperkinetius zavarok - Alkohol és drog abúzus Magatartási zavarok diszociális jelenségek, kriminalitás Részképesség zavarok másodlagos következményi, mentális betegségek Szorongások, negatív én-kép, alacsony intellektuális teljesítmény Depresszió Iskola fóbia Kriminalizálódás Öngyilkosság
F80 A beszéd és a nyelv specifikus fejlıdési zavara F81 Az iskolai teljesítmény specifikus zavara F82 A motoros funkciók specifikus fejlıdési zavara F83 Kevert specifikus fejlıdési zavar F90 Hiperkinetikus zavarok F91 Magatartási zavarok
F90.0 Aktivitás és figyelem zavarai F90.1 Hiperkinetikus zavar magatartászavarral F90.8 Egyéb hiperkinetikus zavar F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar (BNO-10) Epidemiológia: 3-12% Fiúk lányok aránya: 2,5-5,6:1
Az élet elsı szakaszában kialakuló krónikus mentális betegségcsoport, jellemzıje kitartás hiánya a kognitívan megterhelı helyzetekben Csapongásra való hajlam Rendezetlen, túlzott aktivitás Szabályokat önkéntelenül, nem szándékosan szegi meg Felnıttekkel szemben az elvárt visszafogottság hiányzik
Genetikai tényezık Agy strukturális eltérései Neuroimmunológia eltérések Pszichoszociális eltérések
Túlmozgékonyság Nagyfokú figyelmetlenség Impulzivitás
PROBLÉMÁS VISELKEDÉS Extrém expanzív viselkedés Sok céltalan aktivitás Impulzuskontroll csökken a mindennapi életben Zavart szociális beilleszkedés Népszerőtlen társai között Figyelmi probléma (feladat unalmas ) Bevált módszerek nem mőködnek Reakció idı hosszabb POZITÍV TULAJDONSÁGOK Segítıkész Az igazság bajnoka Állatszeretı Nem haragtartó Nyitottság Kreativitás Kíváncsiság
Komorbiditás Magatartászavarok Tanulási zavarok A motoros fejlıdés zavarai Hangulatzavarok Poszttraumás stressz szindróma (PTSD) Tic zavarok, Tourette-szindróma Szkizofrénia Drogabúzus Mentális retardáció Pervazív fejlıdési zavarok
Gyógyszeres kezelés Pszichostimulánsok Ritalin rövidtávú hatás Antidepresszáns kezelés is hatékonynak bizonyul Strattera kiegyenlített hatás, drága Pszichoterápia, szocioterápia Gyógszeres kezelés hatását fokozzák Viselkedés terápia, kognitív terápia
KEZELÉS HATÁSÁRA Megtanulja impulzív viselkedését kezelni, Én-kép erısítésének hatására identitása egészséges irányt vesz Kortárs kapcsolataiban belátóan, empatikusan vesz részt Társadalmi szerepekkel, szabályokkal együtt tud mőködni A kimenetel szempontjából meghatározó a szülıgyermek kapcsolat milyensége KEZELÉS ELMULASZTÁSA Alacsony önértékelés Felnıttkorra a szindróma az érintettek felénél kimutatható Másodlagos tünetek jelennek meg: depresszió, disszociális csoporthoz tartozás Reziduális típusban kriminalitás
Mindig történik valami Szülık kifáradnak idıvel Szülı napi kapcsolatban az iskolával Folyamatos ütközés az iskolai szabályokkal Az intellektuális képességekhez mérten gyenge teljesítmény Fiatalkorban ütközés a törvényekkel
7. éves fiú Panasz: nehezen szabályozható magatartás agresszív viselkedés Indulat szabályozási probléma Vizsgálat a szülık kérésére történt
Császármetszéssel 3560gr született Mozgás és beszédfejlıdése normál ütemben zajlott Mozgékony csecsemı-és kisgyermek 3 évesen óvodába könnyen beilleszkedett, de délutánra verekedıssé vált csoport váltás. Fejlesztések: logopédia, dráma csoport, alapozó terápia (2x2 óra) 6 évesen került iskolába, tanulása kifogástalan, maximálisan teljesít Magatartási problémái mindennaposak otthon és az iskolában Jellemzése: Órán feláll, zavarja társait, nehezen tartja be a szabályokat, veszélyezteti saját és társai testi épségét, tettei következményeit nem méri fel Otthon sértıdékeny Aminek nem ı találja ki a szabályait azt nem tartja be Figyelemért mindent elkövet Érzelmileg labilis (rossz gyereknek tartja megát) Alacsony a frusztrációs toleranciája
Szüleivel és öt tervérével él együtt (18 éves bátyja, 14 éves nıvére, 9 éves bátyja CMV fertızött, halmozottan sérült, 9 hónapos ikertestvéreinél DENDszindróma igazolódott Életesemények: a testvérek rendszeres kórházi kezelései miatt sokat nélkülözte édesanyját a szülık folyamatos ápolási feladati miatt állandóan kimerültek
Pszichológiai vizsgálat Kétszemélyes helyzetben kompromisszum kész Projektív tesztek (fa rajz, világ játék, CAT) alapján történetszövése csekély mértékben jelenik meg kizárólag cselekvéssel egybekötve fantáziál. Pszichés mőködése cselekvéshangsúlyos, érzelem kifejezési- és szabályozási problémái megmutatkoznak. Osztályos megfigyelés Közösségben hangadó, kezdeményezı Izeg-mozog, nehezen szabályozható Félrevonul ha nem irányíthat Nehezen vígasztalható Dícsérettel és személyes kontaktussal jól motiválható
F93.8 Egyéb gyermekkori emocionális zavar F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar F90.9 K.m.n. hiperkinetikus zavar
Máténak egyéni pszicoterápiás segítséget javasoltunk a kerületi Nevelési Tanácsadóban Szülıknek pár terápiát ajánlottunk osztályunkon Eredmény: Máté magatartása rövid idın belül együttmőködıvé vált, dícsérték az iskolában Szülıi alrendszer viselkedés szabályozási technikáját összehangoltuk Szülıket átsegítettük egy válási krízisen, melyet a szülıi alrendszer megerısítésével oldottak meg
MAGATARTÁSI ZAVAROK (F91) F80 A beszéd és a nyelv specifikus fejlıdési zavara F81 Az iskolai teljesítmény specifikus zavara F82 A motoros funkciók specifikus fejlıdési zavara F83 Kevert specifikus fejlıdési zavar F90 Hiperkinetikus zavarok F91 Magatartási zavarok F91.0 A családi körre korlátozódó magatartás zavar F91.1 Kortárscsoportba sem beilleszkedett magatartászavar F91.2 Kortárscsoportba beilleszkedett magatartászavar F91.3 Nyílt kihívó oppozíciós zavar F91.8 Egyéb magatartászavar F91.9 K.m.n. magatartászavar (BNO-10)
Jellemzı a tartós, visszatérı, disszociális és agresszív vagy dacos magatartás. Súlyosabb mint egy gyermek csíny! Epidemiológia USA adatai szerint a korosztály 10%-a Etiológia egyetlen okra sem vezethetı vissza, veleszületett sérülékenység és bio-pszichoszociális faktorok együttes hatása érvényesül
Külsı faktorok Szociokultúrális Szülıi, nevelési hatások Tömegkommunikáció Belsı faktorok Öröklıdés, nemi difficult baby Neurológiai érintettség Pszichológiai, pszichiátriai tényezı Kötıdési zavarok Gyakori a hiperktivitás zavara macho viselkedés, grandiozitás Paranoid élményszervezés Elkerülés, tagadás mint elhárító mechanizmusok externalizálás
Extrém mértékő harciasság Fenyegetés Emberekkel, állatokkal durva bánásmód Gyújtogatás Lopás Hazudozás Iskolakerülés Súlyos indulatkitörések
Magatartás és érzelmek kevert zavara Depresszió, szorongás, kényszer, deperszonalizáció Komorbiditás Figyelemzavar-hiperaktivitás betegsége Hangulatzavarok Tanulási zavarok Szkizofrénia Droghasználat
Biztonságos, határokat szabó környezet! Jogi szankciók Családi beavatkozások Szülıknek adott tanácsok Gyámügy, pártfogói hálózat bevonása Viselkedés változását célzó intervenciók Gyógyszeres terápia Hangulatzavar kezelése Figyelemzavar kezelés
Többnyire komplex kezelés szükséges Pszichoterápia Egyéni pszichoterápia nem hasznos! Kognitív-viselkedés terápia Szülı-tréning Csoport terápia (önkép) Nyílt oppozíciós zavar esetében a szülı-tréning vezet eredményre
Fiatal magatartászavarban szenvedık 1/3-a felnıttként is súlyos alkalmazkodási zavarokat mutat. A magatartászavarok lefolyását nem befolyásolja sem a pszichiátriai kezelés sem a hosszú szabadságvesztés Kimenetel szempontjából kedvezı a stabil házastárs illetve a szülık támogatása.
16,6 éves kamasz lány Panasz: gyakori otthoni és iskolai konfliktushelyzet Impulzivitás Ingerlékenység, félelemkeltés Vizsgálatkérı: Kollégiumi nevelı
41. hétre született, 34. héttıl intrauterin fogyást feltételeznek, méhlepény elégtelen mőködése miatt Neurológiai kontroll 1 hónapig szopott, fejlıdése normál ütemben zajlott Sírós, izgága csecsemı 2,5 évesen került közösségbe, beilleszkedése problémamentes Óvodában magatartási problémák ingerlékenysége miatt Iskolát 6 évesen kezdi 8 évesen részképesség zavart állapítottak meg nála, melyre fejlesztést kapott, illetve Ritalin kezelést kapott 1 évig, magatartása javult ekkor. Édesanyjával Pestre költözött, iskola váltáskor elhagyták. Visszaköltöznek Tatabányára, újabb iskolaváltás után magatartás problémái ismét felerısödtek Risperdalt kapott, majd ismér Ritalint, mely ekkor már nem hatott szerintük. Iskolai magatartásában is megjelenik az ingerlékenység, majd magántanulói státuszban fejezi be az általános iskolát egy speciális iskolában Középiskolát vidéken végzi, kollégiumban él, ahol gyakori agresszív megnyilvánulásai problémát okoznak
Szüleivel és nıvérével (18éves) élnek együtt Családban pszichiátriai megbetegedés nem ismert A családban gyakoriak a konfliktusok, veszekedések, súlyos békétlenség, elsısorban édesapjával konfliktusos a kapcsolata A két szülı viszonya hideg
Pszichológiai vizsgálat Projektív tesztek (család rajz, metamorfózis, TAT, 10 profilos Szondi teszt, Rorschach teszt) alapján súlyos önértékelési válság jelenik meg. Kapcsolódási eszköze a félelemkeltés, melynek pszichés tartalma a magánytól, való félelem. Az édesaspja elismerésére vágyik valójában. A gondolatáramlás beszőkült. Indulati helyzetben a realitás bizonytalanná válik. Elégtelen indulatszabályozásának eredménye a gyakori kirobbanás mely a környezetével való együttmőködést ellehetetleníti. Szociopátiás személyiségszervezıdés. Osztályos megfigyelés Viselkedése gátolatlan, önmagát megvédeni képtelen, akár verbálisan is. Ugyanakkor jóindulatú, segítıkész gyakran.
F34.1 Dysthymia F91.3 Nyílt oppozíciós zavar F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar F98.80 Gyermek- és serdülıkorban kezdıdı emocionális zavar
A hangulati problémák és a súlyos magatartási problémák kezelésére viselkedés terápiát javasoltunk, a szülıknek szülı-tréninget. Eredmény: Viki édesanyjával érkezett a diagnózis és a kezelési lehetıségek megbeszélésére. Az édesapa a hívás és ígérete ellenére nem jelent meg. Ekkor Viki elfogadta a kezelési javaslatot, idıpontot egyeztettünk. Majd - lemondás nélkül - nem érkezett meg erre az idıpontra. Ez nem volt rá jellemzı, még ha késett is értesített. Szülık nem adtak visszajelzést a szülı-tréningre.
AZ ISKOLAI TELJESÍTMÉNY SPECIFIKUS ZAVARA (F81) F80 A beszéd és a nyelv specifikus fejlıdési zavara F81 Az iskolai teljesítmény specifikus zavara F82 A motoros funkciók specifikus fejlıdési zavara F83 Kevert specifikus fejlıdési zavar F90 Hiperkinetikus zavarok F91 Magatartási zavarok F81.0 Meghatározott olvasási zavar (dyslexia) F81.1 Az írás zavara (dysgraphia) F81.2 Az aritmetikai készségek zavara (dycalculia) F81.3 Az iskolai készségek kevert zavara F81.8 Egyéb fejlıdési zavara az iskolai készségeknek F81.9 Iskolai készségek k.m.n. fejlıdési zavara
Olyan zavarok, melyben a készségek megszerzésének a normális menete vált zavarttá. A zavar másodlagos következményei lehetnek pszichés és szociális zavarok.
A képesség zavarai nem kizárólag a teljesítmény eltérésben mutatkoznak. A korai életkortól lezajló organikus események eredményeként az egész személyiség fejlıdése érintett. Nem csak a kognitív képességek érése késik, hanem az én-fejlıdésében is megmutatkozik az elmaradás.
Elsıdlegesen gyógypedagógiai feladat a specifikus fejlesztés az életkori sajátosságok és a készség zavarának figyelembe vételével Másodlagos következmények megelızése a pszichológus feladata
Anya-gyermek kapcsolat Szociális kapcsolat zavara Az észlelési probléma a szociális észlelést és válasz reakciókat is érinti A környezetére nem tud tartósan ráhangolódni Tartós tanulási kudarcok negatív énkép
Szorongások Pszichoszomatikus kórképek Szomatizációs tünetképzés Iskola fóbia Depresszió Hiperkinetikus szindróma Pervazív zavar
Egyéni pszichoterápia Kognitív és viselkedés terápia Dinamikus megközelítéső terápia Autogén tréning Csoport terápia Pszichodráma Viselkedés- és kognitív terápia Játék-és bábterápia Mozgás- és tánc terápia Fókusz csoport
Andorka Rudolf Harcsa István (1990): Deviáns viselkedés in: Társadalmi riport, 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovics György (szerk.). Budapest. Tárki 217-227 Pp. Comer R.J.(2000) A lélek betegségei Pszichopatológia, Osiris, Budapest, 587-588 Pp. Gyermek- és Ifjúságpszichiátria (2008) szerk.:vetró Ágnes, Medicina, Budapest, 225-236 pp.
kovesdi.andrea@med.semmelweis-univ.hu