NEMESNÉP TELEPÜLÉS ESÉLYEGYENLİSÉGI PROGRAMJA 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlıségi Program (HEP)... 3 Bevezetés... 3 A település bemutatása... 3 Értékeink, küldetésünk... 9 Célok... 9 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 3. A mélyszegénységben élık és a romák helyzete, esélyegyenlısége... 12 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlısége, gyermekszegénység... 30 5. A nık helyzete, esélyegyenlısége... 40 6. Az idısek helyzete, esélyegyenlısége... 49 7. A fogyatékkal élık helyzete, esélyegyenlısége... 55 8. Helyi partnerség, lakossági önszervezıdések, civil szervezetek és for-profit szereplık társadalmi felelısségvállalása... 58 9. A helyi esélyegyenlıségi program nyilvánossága... 60 A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 61 1. A HEP IT részletei... 61 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 61 A beavatkozások megvalósítói... 62 Jövıképünk... 62 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 63 2. Összegzı táblázat - A Helyi Esélyegyenlıségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 68 3. Megvalósítás... 70 A megvalósítás elıkészítése... 70 A megvalósítás folyamata... 70 Monitoring és visszacsatolás... 72 Nyilvánosság... 72 Érvényesülés, módosítás... 73 4. Elfogadás módja és dátuma... 74 2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Nemesnép Község Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Nemesnép község Zala megye nyugati sarkában, az Őrség tájegység déli részén fekszik. A települést a Szentgyörgyvölgyi patak osztja ketté. A település Lenti várostól mintegy 17 km-re észak-nyugatra helyezkedik el. Mind a 86-os, mind pedig a 76-os főútvonalról jól megközelíthető. Nemesnépen 1997 óta szlovén-magyar állandó határátkelőhely működik., amelyen magyar, illetve szlovén állampolgárok léphetnek át gyalog, kerékpárral vagy személyautóval. A település jellegzetessége, hogy a mai napig nagyon sok szépen helyreállított kisnemesi lakóház és porta áll, a házakat alig veszik körül kerítések, és a szépen gondozott területeken kellemes sétákat lehet tenni. A község legfőbb nevezetessége az 1793-ban épített fazsindelyes szoknyás (református) harangláb, mely 1937. óta országos műemlékként van nyilvántartva. A harangláb Nyugat-Magyarország legnagyobb és talán legszebb ilyen jellegű műemléke. A település külterületén, még évekkel ezelőtt, tájvédelmi körzetben fekete gólyák fészkeltek, amelyek rendkívül ritka és védett madarak. Jelentős hagyománya van az olajütésnek (tökmagból), ennek időszaka december-február. A több mint száz éves, kézi erővel működő olajprés ilyenkor megtekinthető. A településen az úthálózat, az egészséges ivóvíz, a gáz, a telefonhálózat és a kábeltelevízió kiépített. Közintézmények: a helyi igényeket kiszolgáló művelődési ház, könyvtár. A gyermekek a szomszédos Csesztregre járnak iskolába és óvodába, és ott működik a Közös Önkormányzati Hivatal is. A településen fizető vendéglátás, panzió működik, lovaglási lehetőség van. A települést túraútvonalak érintik, akár gyalogos, akár kerékpáros túrázásra igen alkalmas a környék. 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció 3
A település demográfiai adatai: 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Fő Változás 2007 131 2008 134 102% 2009 135 101% 2010 129 96% 2011 127 98% 2012 128 101% Forrás: TeIR, önkormányzati adat A lakosságszám alakulása az elmúlt években: A lakónépesség számának változása a termékenység és a halálozás függvénye. A termékenységnek a gazdasági és társadalmi fejlődéssel világszerte együtt járó jelentős csökkenése két tényezőre vezethető vissza: az egyik a nők tömeges munkavállalása, a másik a társadalombiztosítás bevezetése. Az előbbi a gyermeknevelés legfontosabb tényezőjét, az anya erőforrásait köti le más célokra, az utóbbi pedig azt az időskori biztonságot teremti meg, amit a szülők korábban nagyszámú, őket majdani öregségükben eltartó gyermekek vállalásával biztosítottak maguknak. A lakónépesség a vizsgált években az alábbiak szerint alakult: 2007-ben a településen élők száma 131 fő volt; 2008-ban 134 fő. A 2009-es adatok szerint tovább csökkent a községben élők száma, ebben az évben 135 fő volt, 2010-ben tovább csökkent, ekkor 129 fő volt a település lakosságszáma, 2011 év végén a lakónépesség száma 127 fő volt, 2012. december 31-én 128 fő volt a településen. Az adatok alapján megállapítható, hogy az elmúlt években a község lakosságszáma először növekvő, majd csökkenő tendenciát mutat. 4
2. számú táblázat - Állandó népesség fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 67 61 128 52% 48% 0-2 évesek 0-14 éves 7 6 13 54% 46% 15-17 éves 4 0 4 100% 0% 18-59 éves 30 42 72 42% 58% 60-64 éves 3 1 4 75% 25% 65 év feletti 23 12 35 66% 34% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 5
Nemesnép településen az állandó lakosság létszáma 2012. évben 128 fő. A férfiak száma 61 fő, amely a település állandó lakosságának 48 %-a, a nők száma 67 fő, amely a település állandó lakosságának 52 %-a, amely alapján megállapítható, hogy a településen a női és féri lakosság aránya és létszáma közel azonosságot mutat. A statisztikai adatok hasonlóságot mutatnak a több településen megismert adatokkal, amely vélhetően az országos átlaghoz közelít. Az állandó népességből a 0-14 éves korú nők száma 7 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 54%-a, férfiak száma 6 fő, amely az adott korosztály állandó lakosság 46%-a. A település állandó lakosságában a 15-17 éves korú nők száma 4 fő, amely az állandó lakosság adott korosztályának 100%-a; a 15-17 éves korú férfiak száma 0 fő. A 18-59 éves korú lakosságszámból a nők száma 30 fő, amely az állandó lakosság 42%-a, míg ebben a korcsoportban a férfiak száma 42 fő, amely az állandó lakosság 58%-át jelenti. A 60-64 éves korú lakosságból a nők száma 3 fő, amely az állandó népesség 75 %-a, míg a férfiak száma 1 fő, amely a lakosság 25 %-át jelenti. A 65 év felettiek korcsoportjában a nők száma 23 fő, amely az állandó lakosság 66 %-a, míg a férfiak száma 12 fő, amely az állandó lakosság 34 %-a. 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 3. számú táblázat - Öregedési index 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 58 10 580,0% 2008 42 11 381,8% 2009 40 12 333,3% 2010 40 11 363,6% 2011 36 12 300,0% 2012 35 13 269,2% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Az öregedési index adatai alapján megállapítható, hogy a településen túlsúlyban vannak a 65 év felettiek. A vizsgált 2008-2012 évek között az öregedési index %-os aránya folyamatosan csökkent, az öt év alatt a 2008-as adat aránya 2012-ben közel 40%-os csökkenést mutat. Nagyon kimagasló a 2009-es adat. E adatok figyelembevételével megállapítható, hogy a település lakossága még mindig elöregedő. Az öregedő népességszerkezet esetén az idősek fokozottabb ellátására van szükség. 6
4. számú táblázat - Belföldi vándorlások állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 8 5 3 2009 3 1 2 2010 3 5-2 2011 5 3 2 2012 4 2 2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándorlások aránya a település vonzerejét mutatja. A fenti adatokból megállapítható, hogy a településre az odavándorlás volt a jellemző, vagyis többen költöztek a településre, mint amennyien elköltöztek. Egyedül a 2010-es évben nőtt az elvándorlók száma. 5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 0 0 0 2009 2 3-1 2010 0 3-3 2011 0 3-3 2012 0 2-2 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 7
A településen 2009. évtől kezdődően magasabb volt a halálozások száma, mint az élve születések száma, amelyből következik, hogy a településen a természetes szaporodás mértéke negatív értéket mutat, amely a település lakosságszámának folyamatos csökkenésére utal. 8
Értékeink, küldetésünk A község természeti adottságai, valamint elhelyezkedése szilárd alapjául szolgál a stabil mezőgazdasági és turisztikai tevékenységnek, amelynek fenntartása, illetve fejlesztése hosszú távon elősegítheti a helyiek foglalkoztatását, valamint a mélyszegénység felszámolását. A táj szépsége és a környező erdők az év minden szakában kellemes túralehetőséget nyújtanak azoknak, akik szeretik a csendet, a kikapcsolódást. Célok Nemesnép község Önkormányzata célként fogalmazta meg a lakosság helyben tartását, valamint az odavándorlás növelését. Ezzel együtt előirányozta a széles körű foglalkoztatottság megteremtését is, amely nagyban hozzájárul a mélyszegénységben élők számának a lehető legkisebb értékre történő csökkentéséhez. A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Nemesnép település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: - az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, - a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, - a diszkriminációmentességet, - szegregációmentességet, - a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Helyi szinten Nemesnép Község Képviselő-testületeinek a döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a község civil szerveződéseivel, egyházközségével, önszerveződéseivel, társulásaival közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Nemesnép Község Önkormányzata az esélyegyenlőséggel kapcsolatos tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a község lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Fontos megemlíteni azokat a koncepciókat, programokat és terveket, melyek jóllehet egy- egy szektor konkrét célkitűzéseit és terveit határozzák meg, mégis szervesen és elválaszthatatlanul kapcsolódnak az esélyegyenlőség kérdésköréhez. - Nemesnép Község költésvetési koncepciója - Településszerkezeti terv A célzott helyi szabályozáshoz tartozik a pénzbeli és természetben nyújtott szolgáltatásokról és a helyi szociális szolgáltatásokról szóló 6/2004. (VI.16.) számú önkormányzati rendelet célzottan a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű, illetőleg mélyszegénységben élőkre vonatkozóan rendelkezik az aktív korúak ellátásáról, a rendszeres szociális segélyről, a lakásfenntartási támogatásról, az átmeneti segélyről, a temetési segélyről,, a köztemetésről, valamint a 18. életévét betöltött tartósan beteg személy ápolását, gondozását végző hozzátartozó részére adható ápolási díjról; az egészségi állapota miatt rászorulókra vonatkozóan a közgyógyellátásról; a koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai betegségük, szenvedélybetegségük vagy hajléktalanságuk miatt rászorulókra vonatkozóan az étkeztetésről; a koruk, illetőleg egészségi állapotuk miatt rászorulókra vonatkozóan a házi segítségnyújtásról; a koruk miatt 10
rászorulókra vonatkozóan az idősek nappali ellátásáról; a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szorulókra vonatkozóan pedig a családsegítésről. A szociális rendelet tartalmazza a falugondnoki szolgálatra vonatkozó rendelkezéseket, amelynek megfelelően a települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó szociális alapszolgáltatás megszervezésével segítséget nyújt a szociálisan rászorulók részére saját otthonukban és lakókörnyezetükben önálló életvitelük fenntartásában, valamint egészségi-, mentális állapotukból, vagy más okból származó problémáik megoldásában. Az esélyegyenlőség eszméjének egyre mélyebb és szélesebb körű társadalmi tudatosulása következtében Nemesnép Község Önkormányzata a következőkben felvázolt települési esélyegyenlőségi programot alkotja meg. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Esélyegyenlıségi Program készítése során az alábbi stratégiákat, fejlesztési terveket, koncepciókat, tekintettük át az Esélyegyenlıségi Program készítéséhez: Nemesnép Község költésvetési koncepciója Településszerkezeti terv Nemesnép településen az esélyegyenlőségi szempont a község mindenkor hatályos költségvetési és szociális ellátásokról szóló rendeletében fontos szerepet kap, amelyek tartalmaznak rendelkezéseket az egyes célcsoportok vonatkozásában, főként az önkormányzat által nyújtható pénzbeli és természetbeli ellátások tekintetében. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása Nemesnép Önkormányzati Képviselő-testülete Lenti Kistérség Többcélú Társulásának tagja, amelynek keretében az önkormányzat gondoskodik a családsegítés és a gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a felnőtt és gyermek háziorvosi központi ügyelet feladatairól, valamint a házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátása és támogató szolgálat feladatainak ellátásáról. Az önkormányzat továbbá a köznevelési feladatok tekintetében az óvodai nevelés feladatáról a Csesztreg településen található Tündérkert Óvoda útján gondoskodik. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása Az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatokat a 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. A Helyi Esélyegyenlőségi Programban felhasznált adatok forrása a TEIR adatbázisban megtalálható adathalmazok, valamint a helyi adatgyűjtésből származó információk voltak. 11
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet Jövedelmi és vagyoni helyzetre vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre Nemesnép községre vonatkozóan. A jövedelmi helyzet alakulására a településen nyilvántartott gépjárművek, illetve ismert közműtartozások figyelembe vételével tudunk következtetni. Lakásfenntartási támogatást 2012-ben 6 család vett igénybe, adósságcsökkentési támogatásban viszont egy család sem részesült. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció A HEP 1. számú mellékletében elhelyezett táblázatokba gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Nemesnép község lakosságára vonatkozóan az alacsony szintű foglalkoztatottság, illetve magas munkanélküliségi ráta, továbbá az inaktív népesség magas aránya a jellemző. A munkavállalási korú népesség munkaerőpiacról történő távolmaradásának csak kisebbik része tekinthető a társadalom szempontjából kívánatosnak (gyermekgondozás, továbbtanulás). A településünkön továbbra is jelentős a tartósan munkanélküliek aránya, a munkakeresés átlagos időtartama is rövidül, de még mindig meghaladja a 180 napot. Az alacsony foglalkoztatási és munkanélküliségi rátában a munkaképes korú lakosságnak a fekete/szürke gazdaságban tevékenykedő, nem regisztrált munkavállalása is szerepet játszhatnak. A településen foglalkoztatottak, a munkanélküliek számát és arányát ezen fejezet 3.2.3. táblázata tartalmazza. A táblázatból kitűnik, hogy a 2012. évben a nyilvántartott álláskeresők száma és aránya csökkent. Az előző évben szereplő 7,8 %; 6,3 %-ra csökkent. A 2012. évben nyilvántartott álláskereső nők száma alacsonyabb a férfiakénál. 3.2.1. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma és aránya, 15-64 évesek száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 33 45 78 4 12,1% 5 11,1% 9 11,5% 2009 33 35 68 5 15,2% 6 17,1% 11 16,2% 2010 32 44 76 4 12,5% 4 9,1% 8 10,5% 2011 35 42 77 2 5,7% 4 9,5% 6 7,8% 2012 37 43 80 2 5,4% 3 7,0% 5 6,3% Forrás: TeIR, önkormányzati adat 12
3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen fő 9 11 8 6 5 20 éves és fiatalabb fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 21-25 év fő 0 2 1 0 0 % 0,0% 18,2% 12,5% 0,0% 0,0% 26-30 év fő 1 1 0 1 0 % 11,1% 9,1% 0,0% 16,7% 0,0% 31-35 év fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 36-40 év fő 0 0 0 0 0 % 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 41-45 év fő 2 4 2 2 2 % 22,2% 36,4% 25,0% 33,3% 40,0% 46-50 év fő 1 2 2 2 1 % 11,1% 18,2% 25,0% 33,3% 20,0% 51-55 év fő 3 2 3 1 2 % 33,3% 18,2% 37,5% 16,7% 40,0% 56-60 év fő 1 0 0 0 0 % 11,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% 61 év felett fő 1 0 0 0 0 % 11,1% 0,0% 0,0% 0,0% 0,0% Forrás: TeIR, önkormányzati adat, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, 13
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben munkanélküliek száma és aránya nyilvántartott/regisztrált munkanélküli 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli év fő fő % nő férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen 2008 4 5 9 3 1 4 75,0% 20,0% 44,4% 2009 5 6 11 3 1 4 60,0% 16,7% 36,4% 2010 4 4 8 2 0 2 50,0% 0,0% 25,0% 2011 2 4 6 1 1 2 50,0% 25,0% 33,3% 2012 2 3 5 1 1 2 50,0% 33,3% 40,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Önkormányzati adat 14
b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága: 3.2.5. számú táblázat - Alacsonyan iskolázott népesség év 15 éves és idősebb lakosság száma összesen 15-X éves legalább általános iskolát végzettek száma általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma összesen nő férfi összesen nő férfi Összesen nő férfi fő fő fő fő fő fő fő % fő % fő % 2001 133 65 68 0 133 100,0% 65 100,0% 68 100,0% 2011 119 62 57 0 119 100,0% 62 100,0% 57 100,0% Forrás: TeIR, Önkormányzati adat A 3.2.6. számú táblázatból nyert adatok fényében megállapítható, hogy a 8 általános végzettséggel nem rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 2010-ben 2 fő volt, 2012-ben 1 főt mutat. 2012-ben a 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők száma 1 fő, a 8 általánosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma 3 fő. 3.2.6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 9 1 11,1% 6 66,7% 2 22,2% 2009 11 1 9,1% 4 36,4% 6 54,5% 2010 8 2 25,0% 2 25,0% 4 50,0% 2011 6 1 16,7% 1 16,7% 4 66,7% 2012 5 1 20,0% 1 20,0% 3 60,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 15
3.2.7. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők év általános iskolai felnőttoktatásban résztvevők száma 8. évfolyamot felnőttoktatásban eredményesen elvégzők száma fő Fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Önkormányzati adat 3.2.8. számú táblázat - Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolában év középfokú felnőttoktatásban résztvevők összesen szakiskolai felnőttoktatásban résztvevők szakközépiskolai felnőttoktatásban résztvevők gimnáziumi felnőttoktatásban résztvevők fő fő % fő % fő % 2009 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2010 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2011 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 2012 0 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! 0 #ZÉRÓOSZTÓ! Forrás: TeIR, Önkormányzati adat Nemesnép településen nincs általános iskolai felnőttképzés. Általános iskolai felnőttoktatásban tanulók létszáma és a 8. évfolyamot eredményesen végzettek létszámára vonatkozó 2012. évi adatok alapján, a nemesnépi lakosok közül senki sem vett részt általános iskolai felnőttoktatásban, illetőleg senki sem végezte el a 8. évfolyamot felnőttoktatás keretében. Felnőttoktatásban résztvevők száma középfokú iskolára vonatkozóan 2012-ben a TEIR adatbázis nem tartalmaz adatot. Nemesnép településen nincs középfokú felnőttképzés. Mindazonáltal a munkaerő-piaci 16
hátrányok csökkentése érdekében a jövőre nézve célként jelölhető meg az iskolázottság felmérése és annak eredménye alapján az iskolai végzettség javítására vonatkozó középfokú felnőttoktatás szervezése a település felnőtt korú lakossága számára partnerintézményekkel. c) közfoglalkoztatás: 3.2.9. számú táblázat - Közfoglalkoztatásban résztvevők száma év Közfoglalkoztatásban résztvevők száma Közfoglalkoztatásban résztvevők aránya a település aktív korú lakosságához képest Közfoglalkoztatásban résztvevő romák/cigányok száma Közfoglalkoztatásban résztvevők romák aránya az aktív korú roma/cigány lakossághoz képest 2010 2 0 0 2011 2 0 0 2012 2 0 0 Forrás: Önkormányzati adat A közmunkaprogram központi költségvetésből finanszírozott, célja a tartósan álláskeresők szakmailag irányított munkavégzésének elősegítése és egyben ezen foglalkoztatottak fokozatos visszavezetése a munka világába. A közfoglalkoztatás jelentős szerepet tölt be az álláskeresők jövedelmi helyzetének stabilitásában. Nemesnép településen közmunkaprogramba bevont személyekről nem áll rendelkezésre adat. d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) 3.2.10. számú táblázat A foglalkozáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - vállalkozások működő regisztrált állami foglalkozta foglalko vállalkozá Kiskereske szektorba tási ztatási sok száma delmi vendéglátóhel n kivetett befizetett programok év progra a üzletek yek száma foglalkoz iparűzési adó iparűzési adó ban részt mok település száma tatottak vevők száma en száma száma helyben 2008 18 1 1 0 0 0 0 0 0 2009 19 1 1 0 0 0 0 0 2010 24 1 1 0 81.200 81.200 0 0 2011 26 1 1 2012 31 1 1 Forrás: Önkormányzati adat 0 1.163.976 1.169.100 0 0 1.541.976 1.491.250 0 0 17
3.2.11. számú táblázat A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének helyi potenciálja - közlekedés autóbusz elérhetőség átlagos járatpárok átlagos vonat járatok Kerékpár úton átlagos átlagos utazási száma utazási idő átlagos száma való utazási idő ideje idő munkanapokon autóbusszal munkanapokon megközelíthetőség kerékpáron autóval vonattal Legközelebbi centrum 20 perc 6 30 perc 0 0 0 0 Megyeszékhely Főváros 3 óra 30 perc 50 perc 2 1 óra 40 perc 0 0 0 0 6 5 óra 0 0 0 0 Forrás: helyi autóbusz társaság, MÁV, Önkormányzati adat Nemesnép községben kevés álláslehetőség nyílik az emberek számára. A térség természeti adottságaiból adódóan a jellemző gazdálkodási tevékenység a szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és a szőlő- és gyümölcstermesztés. Legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat. A munkavállalók nagy része a környező településeken és a megyeszékhelyen helyezkedik el. A gazdasági válság következményeként azonban a városokban is érezhetően kevesebb álláslehetőség nyílik, így felvételkor előnyben részesítik a helybéli lakosokat. A kistelepülési álláskeresők rendkívül hátrányos helyzetbe kerülnek a bejárás költségei miatt. A községben élő munkanélküliek a Lenti Járási Hivatal Munkaügyi központjával tartják a kapcsolatot, onnan kapják meg a szükséges információkat a munkalehetőségekről, képzésekről. A foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyét csökkenti a potenciális foglalkoztatottak objektív jellemzői (fogyatékkal élők, nagycsaládosok, egyedülálló szülő). A nagy adminisztrációs teherből fakadóan az alacsony vállalkozói kedv, tartós fennállása nem teremt stabil foglalkoztatotti környezetet. Ebből következően a helybeli vállalkozók által biztosított munkavállalói létszám minimális. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A pályakezdő fiatalok munkaerő-piaci elhelyezkedése különösen korlátozott, főként a munkáltató által a munkavállaláshoz elvárt szakmai tapasztalat hiánya miatt, amelynek következtében ebben a körben az álláskeresők aránya magas, végzettségüknek megfelelő munkahelyen történő elhelyezkedésük nehéz. 3.2.4. számú táblázat - Pályakezdő álláskeresők száma és a 18-29 éves népesség száma 18-29 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma év nő férfi összesen nő Férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 7 10 17 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2009 8 11 19 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2010 7 9 16 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2011 7 8 15 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% 2012 7 7 14 0 0,0% 0 0,0% 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal A 3.2.4 táblázat alapján nyilvántartott pályakezdő álláskereső nincs a településen. 18
f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) Az önkormányzat folyamatosan kapcsolatban áll a Zala Megyei Kormányhivatal Járási Hivatal Munkaügyi Központjával. A Munkaügyi Központ által szervezett szakmai átképzések, továbbképzések a felnőttképzések lényegi bázisát jelentik. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A település nem rendelkezik saját fenntartású intézménnyel, ezért nem tud nagymértékű foglalkoztatást biztosítani a mélyszegénységben élők és romák részére. További lehetőségük ezeknek az embereknek a közfoglalkoztatási programokban rejlik. Nemesnépen a közfoglalkoztatási programokba 2 fő került bevonásra. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetésként érinti a munkanélkülieket, hogy: - a nőket a gyermekvállalás miatt, vagy már a gyermek megléte miatt kevesebb számban foglalkoztatják, - a község távol esik a várostól, munkába járás költsége magas. A település a közmunkaprogramok révén tud szerepet vállalni a helyi lakosok foglalkoztatásában. Hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén a településen nem tapasztalható. 19
3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások a) igényelt, illetve megállapított támogatások összege, száma stb. 3.3.1. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma 15-64 év közötti lakónépesség év segélyben részesülők fő segélyben részesülők % száma 2008 78 0 0,0% 2009 68 0 0,0% 2010 76 0 0,0% 2011 77 0 0,0% 2012 80 0 0,0% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal; Önkormányzati adat A táblázat azt mutatja, hogy a településen a nyilvántartott álláskeresők közül mennyien részesülnek segélyben. Az adatok alapján megállapítható, hogy a segélyben részesülők száma 2008-2012 évek között 0 főt mutat. 20