Mihály Dénes Szakképző Iskola 2230 Gyömrő, Szabadság tér 2/b OM 200326 Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagiskolája 7624 Pécs,Tiborc u. 28/1 Mihály Dénes Szakképző Iskola Kistarcsai Telephelye 2243 Kistarcsa, Ifjúság tér 3. Mihály Dénes Szakképző Iskola Rédei Tagiskolája 2886 Réde, Rákóczi tér 1. Mihály Dénes Szakképző Iskola Tapolcai Tagiskolája 8300 Tapolca, Kazinczy tér 4. Mihály Dénes Szakképző Iskola Szigethalmi Telephelye 2315 Szigethalom, Szabadkai út 64. Mihály Dénes Szakképző Iskola Makói Telephelye 6900 Makó, Szt. István tér 14-16. Mihály Dénes Szakképző Iskola Monori Telephelye 2200 Monor, Kossuth L. u. 98. Mihály Dénes Szakképző Iskola Délegyházi Telephelye 2337 Délegyháza, Árpád u. 53. Pedagógiai Programja 2011. 1
1 A Pedagógiai Program hatálya Jelen Pedagógia Program a Mihály Dénes Szakképző Iskola programja. Ezen Pedagógiai Programot kell alkalmazni a Mihály Dénes Szakképző Iskola Gyömrői anyaiskolájában, Mihály Dénes Szakképző Iskola Pécsi Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Rédei Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Kistarcsai Telephelyén, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Tapolcai Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Szigethalmi Telephelyén, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Makói Tagiskolájában, a Mihály Dénes Szakképző Iskola Monori Telephelyén és a Mihály Dénes Szakképző Iskola Délegyházi Telephelyén. A Pedagógiai Programot a telephelyek és tagintézmények nevelőtestületei véleményezték és elfogadták. Az oktatott szakmák tekintetében az átmeneti időszakban a hatályos jogforrásokat kell alkalmazni. 2
Bevezetés 2. Bevezető gondolatok A tanulás olyan tevékenység, amelyet két szemszögből láttathatunk. Sokan nyűgnek érzik, alig várják életüknek azt a szakaszát, amelyben befejezhetik ezt a tevékenységet. Szerencsére többen vannak azok, akik egyre inkább szükségét érzik, belső igényük van a tanulásra. Jens Peter Jacobsen szerint Tanulni éppen olyan szép, mint élni. A gondolatot tovább ízlelgetve arra a következtetésre jutunk, hogy mindenkinek, kortól, nemtől függetlenül a tanulás az élete része; akár szeretjük, akár nem. A látásmódunkon múlik, hogy ezt a tevékenységet pozitívan fogjuk fel, örömmel éljük meg. Iskolánk magáénak vallva Jens Peter Jacobsen gondolatát, mint ars poeticát zászlónkra tűzve hirdetjük a tanulás szépségét, az életünkre és a lelkünkre gyakorolt csodálatos hatását. Célunk, hogy ezt a szépséget minél többen megismerjék; felemeljük azt, aki nehézségekkel küzd; lehetőséget teremteni annak, aki már keresi ezt az érzést, a szellem és a lélek megújulását. 3 Az iskolák bemutatása Iskolánkat, a Mihály Dénes Szakképző Iskola jogelődjét 2003-ban az Ezredfordító Oktatási Alapítvány hozta létre azzal a céllal, hogy új lehetőségeket teremtsen a felnőttképzés, az érettségi utáni szakmai tanulmányok folytatására. Az iskola tevékenységét az 1993. évi LXXIX. Törvény a közoktatásról 102. (2) bekezdése alapján 1 érettségizett és általános iskolát végzett fiatalok részére kiegészítő képzés keretében nyújtott szakképzés képezi. Az Európai Uniós csatlakozás következtében várhatóan nem tartható az egy élet egy szakma filozófia. Hisszük, hogy napjainkban létfontosságú az életen 1 (2) A fenntartó a) dönt a közoktatási intézmény létesítéséről, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, nevének megállapításáról, az óvodába történő jelentkezés módjáról, a nagyobb létszámú gyermekek egy időszakon belüli óvodai felvételének időpontjáról, az óvoda heti és éves nyitvatartási idejének meghatározásáról; 3
Bevezetés át tartó tanulás, szükséges akár négy-öt szakma elsajátítása és magas szintű művelése. Iskoláink felvállalják a felnőttek és az állami iskolarendszerből kiszorult fiatalok nappali és esti rendszerű képzését. Továbbá tervezzük az Európai Unióban keresett szakmák, képesítések oktatásának bevezetését, valamint a lehetőségek kialakításával, a fogyatékossággal élő emberek továbbképzési, szakma-tanulási lehetőségeinek megteremtését. Mint alapítványi iskola, a középfokú nevelési oktatási intézményekre kiadott magyar jogszabályok szerint a területileg illetékes önkormányzat engedélyével működik. A program alapján az - iskolarendszerű szakközépiskolai képzés - tanfolyami rendszerű szakképzés került be az iskola feladatrendszerébe. Az intézmény a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 37.. (1.) bekezdése alapján önálló jogi személy. Az iskolában folyó oktató-nevelő munka az 1993. évi Közoktatásról szóló LXXIX. tv., a Szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. tv. és a 2001. évi CI. Felnőttképzésről szóló törvény előírásai alapján folyik. Az intézmény TEÁOR besorolás szerinti tevékenységei: 8532 Szakmai középfokú oktatás 8541 Felsőszintű, nem felsőfokú szakmai oktatás 8559 M. n. s. egyéb oktatás 4
Bevezetés Az iskolában folyó képzések Oktatási szerkezet (szakmai középfokú oktatás) Szakiskola nem érettségire épülő alap- és középfokú iskolarendszerű szakképzések; esti,levelező és nappali tagozat 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés Szakközépiskola érettségire épülő közép- és emelt szintű, valamint felsőfokú iskolarendszerű szakképzések, esti, levelező és nappali tagozaton 1-2 tanév Szerezhető végzettség: OKJ-s szakképesítés Szerezhető végzettség: középfokú, emelt szintű és felsőfokú szakképesítés 5
2 Az iskola működési jellemzői: 2.1 Az iskolában folyó oktató nevelő-munka alapelvei Iskoláink, a Mihály Dénes Szakképző Iskola, valamennyi tagiskolájának és telephelyének legfontosabb alapelve, hogy korszerű, a mindennapi életben is használható ismereteket nyújtson. Egyenlő feltételek biztosítása valamennyi tanulónknak mind szakmai tekintetben, mind a tárgyi feltételek tekintetében. Felkelteni és ébren tartani a tanulási kedvet személyre szabott módszerek alkalmazásával. Befogadó szemlélet, amely nyitottságot sugall az új ismeretek felé. Befogadó szemlélet, amely elfogadja a hallgatót bármilyen származású, vallású és gondolkodású. Megítélése és értékelése csakis az ismeretszerzési hajlandósága és eredményei alapján történhet. A 2003. évi CXXV. törvény 27-29. alapján iskolánk különös figyelmet fordít arra, hogy valamennyi tanulónkat egyenlő elbánásban részesítsük a tanulmányai során Nem részesülhet kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy vagy csoport részesül, részesült vagy részesülne. 2.2 Esélyegyenlőségi program Az Intézmény a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében, figyelembe véve: az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény esélyegyenlőséget, valamint egyenlő bánásmódot érintő rendelkezéseit, a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. 6
Általános szabályok A cél, hogy azonosítsa az iskola hátteréből, a családi háttérből adódó feladatokat, az iskolával való együttműködés módjait, a pedagógus és a tanuló jogait, kötelezettségeit. Az egyenlő bánásmód követelményét az intézmény, az oktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a tanulókkal kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor köteles megtartani. A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézményre (székhelyére, telephelyeire és tagintézményeire), valamint az intézmény által szervezett programok, események esetében az intézményen kívül is. Az esélyegyenlőség biztosítása és az egyenlő bánásmód követelménye Az esélyegyenlőségi,- illetve egyenlő bánásmód program kialakításkor figyelembe vételre került, hogy az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben a törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a 7
felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés és az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében folytatott intézményi tevékenység Az intézményben az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelményének biztosítása érdekében a következő feladatok vannak: az iskolai háttérből adódó, esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményt sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, illetve a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segítik az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, a szülők jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, az ezzel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása. 8
A fenti feladatokat a Pedagógiai Program tartalmazza. Az iskolai háttérből adódó feladatok Az iskolai háttérből fakadó esélyegyenlőség és egyelő bánásmód biztosításával kapcsolatos feladatok: az oktatásba történő bekapcsolódás segítése, a követelmények teljesítésének támogatása, a mulasztások nyomon követése, a csoport vagy személy jogellenes elkülönítésének elkerülése, a továbbtanulásra való felkészítés megszervezése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások teljes körű biztosítása, és az oktatással kapcsolatos jutalmazási elvek kidolgozása, nyilvánossá tétele és alkalmazása. Az oktatásba történő bekapcsolódás területén ellátandó feladatok a beiratkozás időpontjának közzététele az iskola bejáratánál jól látható helyen, tájékoztató készítése a beiratkozással, tanulói felvétellel, átvétellel kapcsolatos kötelezettségekről, valamint az eljárás alapvető szabályairól, a beiratkozáskor tájékoztatni kell az érintetteket a tankönyvtámogatás rendszeréről, valamint az önkormányzati, illetve munkáltatói (beiskolázással kapcsolatos) támogatások igénylésének lehetőségéről, beiratkozáskor át kell adni az intézmény házirend egy példányát, a beiratkozások időtartama alatt, és a pótbeíratás során is ellenőrizni kell, hogy tanulók felvételének megtagadása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e, tanuló átvételre vonatkozó kérelem esetén ellenőrizni kell, hogy az átvétel elutasítása történt-e, ha igen, az jogszerű volt-e. Követelmények teljesítéséhez tartozó feladatok A pedagógus továbbképzés tudatos irányítása: az iskolai tanulói kudarcok leküzdésének, az esélyegyenlőség megteremtésének egyik meghatározó feltétele, hogy szakmailag felkészült nevelők már az iskoláskor kezdeti szakaszán felismerjék azokat a hátrányokat, akadályokat, amelyek a tanulók előmenetelét nehezítik. 9
A pedagógus által készített és alkalmazott dokumentumokon keresztül az iskola jelentősen befolyásolni tudja az egyes követelmények teljesítésével kapcsolatos esélyegyenlőséget. A pedagógus feladata, hogy olyan dokumentumokat, programokat állítson össze, olyan módszereket alkalmazzon, hogy azzal ne sértse a tanulók, illetve egyes tanulócsoportok esélyegyenlőségét. A pedagógus feladata, hogy az egyes pedagógiai módszereket úgy alkalmazza, hogy azzal ne sértse az esélyegyenlőség követelményét. Az iskola által rendelkezésre álló taneszköz és felszerelések: a rendelkezésre álló eszközök és a jogszabályi követelmények összevetése, - több évre szóló eszközpótlási, fejlesztési program összeállítása, - eszközfejlesztési pályázatok útján. Mulasztásokkal kapcsolatos feladatok A mulasztásokkal kapcsolatos szabályokat, valamint a mulasztás igazolásának konkrét formáit, módját, határidejét a házirend szabályozza. Csoport vagy személy jogellenes elkülönítéséhez kapcsolódó feladatok A jogellenes elkülönítés az, ha valakire vagy valakikre sajátos szabályokat alkalmaznak, őket a többiekhez képest eltérően, valamilyen társadalmi értelemben vett hátrányt okozóan kezelik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt: neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, politikai vagy más véleménye, családi állapota, 10
anyasága (terhessége) vagy apasága, szexuális irányultsága, nemi identitása, életkora, társadalmi származása, - vagyoni helyzete, foglalkoztatási jogviszonyának vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, érdekképviselethez való tartozása, egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levő személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. Az esélyegyenlőség, illetve az egyenlő bánásmód követelményeinek betartása érdekében ellátandó konkrét feladatok Az intézményben ügyelni kell arra, hogy az egyenlő bánásmód követelmény ne sérüljön valamely személy, vagy csoport intézménybe való felvétele, átvétele során, elkülönítése során az intézményen belül, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, intézmény által szervezett tanórán kívüli foglalkozásokon, rendezvényen való részvételének lehetőségében, a követelmények tejesítésének értékelésekor, a mulasztások kezelésénél (igazolt, vagy igazolatlan, illetve a mulasztások miatti lemaradások pótlása. mulasztásokat követő számonkérések), a tanultak számonkérésekor és értékeléskor, a tanulók balesetet követő ellátásakor, illetve a tanulóbalesetek kivizsgálásakor, - méltóságát sértő bánásmód során, olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása során. Azaz ne legyen olyan elkülönítés, melynek során az oktatás valamely vonatkozásában meghatározott színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok 11
folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. Az intézményben folyamatosan ellenőrizni kell, hogy nem működnek-e olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. Az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások, és az oktatással kapcsolatos jutalmazások témaköréhez tartozó feladatok Minden tanulónak egyenlő feltételek mellett kell biztosítani az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módjáról, lehetőségéről, feltételeiről minden tanulót, szülőt tájékoztatni kell: a tanórán kívüli foglalkozások vonatkozásában (szakkörök, foglalkozások), az ellenszolgáltatás fejében igénybe vezető foglalkozások, szakkörök vonatkozásában, az iskola helyiségeinek használata tekintetében pl.: tornaterem, könyvtár stb., tanulóknak és a szülőknek lehetőséget kell adni arra, hogy az intézmény által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatban javaslatot tegyenek, véleményüket elmondhassák, az oktatásokkal kapcsolatos jutalmazások során a pedagógusoknak, az osztályfőnököknek, illetve az iskolaigazgatónak a helyi szabályokat úgy kell érvényre juttatniuk, hogy az a tanulókkal való egyenlő bánásmód elvét ne sértse, a tanulók, ismerjék az oktatással kapcsolatos jutalmazások lehetőségeket. Családi háttérből adódó feladatok A feladatok meghatározásához vizsgálni kell a - a családi háttér iskolai végzettségét, - a csonka család okozta problémákat, - a család szociális, anyagi helyzetét. 12
A családi háttérből adódó, az egyes témaköröknél azonosításra kerülő problémák, valamint az intézmény által ellátandó feladatok és alkalmazható eszközök sokszor egymással szoros kapcsolatban vannak, valamely helyzet adott tanulónál halmozódva jelenhet meg. Ez külön odafigyelést igényel az intézmény részéről. A pedagógus feladata az, hogy felmérje, megítélje valamely tanuló képességét, erősségeit és gyengeségeit, felismerje a családi háttér iskolai végzettségből eredő támogatás hiányát (egyik oldalról ezt neked tudnod kell", a másik oldalról ha akarnék, sem tudok segíteni"), a fogadóórák rendszerén keresztül felmérje a tanulókkal szemben megfogalmazott elvárásokat, tehetséges tanulóknál kezdeményezze a tehetséggondozást, gyengébb képességű tanulónál javasolja az egyéni foglakozáson, felkészítésen való részvételt, teremtse meg tanórán a differenciálás oktatás kereteit, és alkalmazza azokat a többféle tanulói igény kielégítésére. Az iskola feladata továbbá az, hogy segítse a család iskolai végzettségéből fakadó egyes hátrányokat, pl.: alacsony iskolázottságú családoknál a könyvek, a számítógép, az internet kapcsolat, valamint az egyéb kulturális programokon való részvétel hiánya. A fenti hátrányok leküzdését segítik: az iskolai könyvtárból kölcsönözhető, illetve ott megtekinthető könyvek, egyéb ismeretterjesztő lapok, kiadványok, az iskolában biztosított internet hozzáférés, az iskola által szervezett kulturális programok (mozi, színház, kiállítás stb. látogatás). Együttműködés az iskolával Az iskolával kapcsolatos együttműködés területén, külön feladatot képeznek: a megfelelői iskolai légkör közös kialakítása, a tanuló védelmével összefüggő együttműködési feladatok. 13
Egyeztetés az iskola és fenntartó között: a minőségirányítási programban meghatározott célokkal kapcsolatban, az intézményi lehetőségek szélesítésével kapcsolatban (felszerelések, anyagi eszközök), a pedagógusok és az intézményvezető közötti folyamatos párbeszéd a megfelelő intézményi légkör kialakítására és fenntartására, valamint az intézményi lehetőségek növelésére és kihasználására, az intézménynek az intézményi légkör javítása érdekében szükség szerint közre kell működnie a gyermekjóléti szolgálattal, illetve más szakintézménnyel, a védőnővel, a iskolaorvossal stb. Az intézmény kiemelt feladata, hogy biztosítsa a tanulói jogokat valamennyi tanuló számára, a jogok biztosítása terén érvényesüljön az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód követelménye, a tanulói kötelezettség teljesítését minden tanulótól megkövetelje, illetve eltárja a kötelezettség nem teljesítés okát, a feltárt okokat orvosolja az intézmény által alkalmazható eszközökkel, illetve más szerv, intézmény segítségét, közreműködését kérje. 3 A nevelési program Intézményeink nevelő és oktató munkájának legfontosabb irányító dokumentuma, melyet a központi jogszabályok, valamint a fenntartó előírásai alapján a helyi igények és lehetőségek figyelembevételével nevelőtestületünk készít el. A pedagógiai program tartalmazza a nevelési programot és a helyi tantervet, továbbá - mint a szakképzésben részt vevő iskolákban - a szakmai programot. 14
Dokumentum Elkészíti és elfogadja Jóváhagyja Pedagógiai program: Nevelési program Nevelőtestület Fenntartó Szakmai program Helyi tanterv A módosított helyi tantervet a nevelőtestület az adott tanév első nevelési értekezletén fogadja el és a központi programhoz csatoltan illesztjük a pedagógiai programunkba. A tanulói jogviszony létesítésének és megszüntetésének feltételei A beiratkozás feltétele az előzetes tanulmányokat igazoló dokumentumok mellett az, hogy a tanuló a felvételi beszélgetés során megismerje, és vállalhatónak tekintse az iskola működési rendjét, szabályait - a más kultúrájú társainak elfogadását - és tanulási szándékait kinyilvánítsa. A tanulói jogviszony létesítésének feltételeit a Közoktatásról szóló törvény, illetve az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A tanulói jogviszony megszűnik a szakiskolában és szakközépiskolában folyó szakképzésben - az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján, - ha a tanuló a gyakorlati képzésben tanulószerződés alapján vesz részt, az első szakmai vizsga utolsó napján, - ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált, és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, illetve a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább. Megszüntethető a tanulói jogviszony továbbá abban az esetben, ha a tanuló: - sorozatosan vagy súlyosan megszegi a házirend szabályait; 15
- 10 óránál többet hiányzik igazolatlanul. Igazolatlan hiányzásnak minősül, ha távolmaradását orvosi, vagy egyéb hivatalos igazolással nem tudja alátámasztani; - elbocsátás fegyelmi büntetésben részesül; - a tanuló írásbeli kérésére, melyet az iskola igazgatójának köteles benyújtani. Az iskoláinkban folyó oktatás a Közoktatási törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően tandíjmentes. 3.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei Iskoláink arra törekedtek, hogy kifejezésre jutassák egyik legmeghatározóbb szakmai és pedagógiai törekvésünket, nevezetesen azt, hogy a nálunk végzett diákok az itt megszerzett ismeretek által személyiségfejlődésük vonatkozásában is európaivá váljanak. A szakképző iskolák felelőssége e tekintetben rendkívül nagy, hiszen az itt képesítést szerző diákok tényleges szakmai pályafutásukat már az EU keretein belül és kihívásainak megfelelve fogják kiteljesíteni. Az integráció ugyanakkor nem jelent asszimilációt. Fontos nevelési alapelvnek tartjuk a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítását, gyakorlását. Nevelési alapelvünk tehát: a hazafiság, a hazaszeretet, nemzeti identitás, adott esetben kisebbségi identitás és tolerancia kialakítása, gyakorlása. Nevelési célkitűzéseink megvalósításához két fő csatorna illetve közeg áll rendelkezésünkre. Az egyik az osztályfőnöki tevékenység, amely nem korlátozódik pusztán a kötelező osztályfőnöki órákra és az ott feldolgozandó témákra, hanem a tanulókkal szükség esetén a szülővel, gondviselővel - való napi kapcsolattartásra, sokrétű szabadidős-kulturális tevékenységre, és egyfajta mentori szolgáltatásra is kiterjed. A mi iskolánkba járó tanulók életkoruknál fogva már nem nevelhetőek hagyományos, tekintélyelvű, iskolás 16
módszerekkel. Ugyanakkor személyiségük még sokszor kiforratlan, küzdenek a fiatal felnőtteket érintő számos gonddal és veszéllyel (párválasztás, gyermekszülő kapcsolat átértékelődése, pályaválasztás, egzisztencia-teremtés, szenvedélybetegségek stb.). Az osztályfőnökökre, mint az egy-egy fiatal számára egyénileg is hozzáférhető segítő, tanácsadó, közvetítő, orientáló mentorra óriási szükség van, és erre különös hangsúlyt fektetünk mind az osztályfőnökök kiválasztásánál, mind pedig továbbképzésüknél. A másik olyan szféra, ahol nevelési célkitűzéseink nem csak közvetve, a tananyag és tanítási órák révén valósulhatnak meg, hanem közvetlenül is sokszor az osztályfőnöki munka részeként a szabadidős tevékenységek. 3.2 A nevelő-oktató munka célkitűzései, feladatai 5.2.1. Célok és feladatok a szakiskolai képzésben A szakiskolai képzésbe bekapcsolódó (nem tanköteles korú) tanulók, akik a nyolc általánost, illetve a 9-10. osztályt elvégezve vagy munkába álltak, vagy a munkanélküliek sajnálatos módon igen nagyszámú táborát gyarapították, nálunk lehetőséget kapnak arra, hogy a tananyag szisztematikus és testre szabott elsajátítása után piacképes szakmát kapjanak kézbe. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényének és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak életvitelük, társadalmi létformáik, a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. 5.2.2 Célok és feladatok a közép- és emelt szintű, valamint a felsőfokú szakképzéseknél Köztudott, hogy a szakképzés általánosan képző funkciója korlátozott, alapfeladatát tekintve a szakképző intézmények - így mi is - iskolák, ezért fontos meghatároznunk azokat az alapvető szakmai-pedagógiai elveket, értékeket, amelyeket a tantestület, a fenntartó, az iskola-használók egyaránt az intézmény legfontosabb pedagógiai céljának tartanak. 17
Szakértői vélemények szerint a magyar társadalom úgy jellemezhető, hogy a tudományos kutatások, elméleti képzések terén ugyan európai szintű, de a gazdasági tevékenységek terén közepes, míg a hétköznapi kultúra terén alacsony szintű tevékenységet folytat. Ezért fő nevelési célként a viselkedéskultúra, etikai normák betartása (üzleti, családi, IT, stb.) pozitív irányultságú, problémamegoldó és kreatív gondolkodásmód kialakítása Az érettségihez kötött szakképzések azoknak a potenciálisan munkanélküliségre ítélt fiataloknak nyújtanak továbblépési lehetőséget, akik a középiskola elvégzése után nem tudtak vagy nem akartak tovább tanulni és szakmai végzettség híján csak nagyon kevés esélyük maradt arra, hogy a munkaerőpiac keresett szereplőivé váljanak. A másik megcélzott réteg a jelenleg munkaviszonyban álló réteg, akiknek munkahelyük megtartásához szükséges a folyamatos továbbtanulás, új szakmák megszerzése. Számukra olyan piacképes közép- illetve emelt vagy felső szintű képzettséget jelentő szakmákat és készségeket (kommunikáció, nyelvismeret, informatikai ismeretek) kínálunk, melyek révén nagyságrendi előrelépést várhatnak munkába állási esélyeiket illetően, valamint lehetőséget biztosít a továbbtanulásra is az arra érdemeseknek. Az emelt és felső szintű szakképzés során különös hangsúlyt fektetünk a képességek/készségek fejlesztésére, többek között a szakirodalom tanulmányozása hagyományos és korszerű módon (könyvtár, internet), több nyelven való kommunikációs készség (nyelvtudás), az informatika adta lehetőségek felhasználása, beépítése a mindennapi életbe, egyetemi/főiskolai tanulmányokra való előkészítés hatékonyabbá tételére. 18
5.3 A személyiség-, és közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskoláinkban a tanítási blokkokat összekötő szabadidős tevékenység a pedagógiai program szerves részét képezi, átszövi a tanulók iskolai életét. A szabadidős foglalkozásokon teremtett lehetőségek segítik a társas kapcsolatok, az együttélés valamint a sokszínű és egészséges életmód kialakítását. A közösségi lét, közösségi szemlélet kialakítása és működése több szinten valósul meg minden ember életében, így az oktatási-nevelési intézményekben is ezeknek a szinteknek megfelelően kell a szükséges célokat kitűzni. A család, mint alapvető kisközösség meghatározó szerepet játszik életünkben. Ugyanakkor a ma iskolába járó diákok között sajnos évről-évre nő azoknak a száma, akik egyszülős családból származnak, elvált szülők gyermekeiként küzdenek az ebből származó hátrányokkal, nehézségekkel. Az iskolai létből fakadóan nagyon fontos az osztályközösség kialakítása, az osztálytársakhoz való kötődés erősítése. Az osztályközösségen túlmenően fontos az évfolyamok, az azonos szakmacsoportba járó diákok együvé tartozásának, a közös érdeklődésből származó közösségvállalásnak az erősítése is. Az iskolai közösség összetartó erejét éreznie kell minden ide járó tanulónak, ezt megfelelő programokkal, hangulatépítéssel kívánjuk elérni. A kisebbségi lét, mint közösségformáló erő az iskola szempontjából nem pusztán a kisebbségek tagjai számára jelent nevelési feladatot, hanem a tolerancia, elfogadás erősítése révén minden tanulónk bevonására késztet. Mindannyian tagjai vagyunk egy nagy közösségnek. A Magyar Köztársaság állampolgárai lévén tehát erősítenünk kell tanulóinkban a hazaszeretet érzését, a hazájuk megismerésének igényét. A fentiekben felsorolt közösségfejlesztéssel kapcsolatos elvek az iskoláinkban folyó összes képzési területen és irányban érvényesülnek. Természetesen az egyes képzési formákban a különböző szintek az életkori sajátosságoknak és az adott képzés nyújtotta kereteknek megfelelően másmás hangsúlyt illetve prioritást kapnak. 19
5.3.2 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakközépiskoláinkban Az osztályfőnöki órák kötelezően feldolgozandó témája a családi életre nevelés. Az osztályfőnökök segítségével tanulópárok, tanulócsoportok alakulnak. A felzárkóztatás, korrepetálás szintén kiscsoportos, részben önsegítő formában történik. Az egyes osztályok osztályszintű tanórán kívüli programokban vesznek részt, ilyenek a klubdélutánok, osztálykirándulások, közös intézménylátogatások. Mindezek közösségformáló ereje nélkülözhetetlen a napi tanulási-tanítási folyamat zökkenőmentessé tételében. Az iskolai szintű ünnepélyek, nemzeti ünnepeink méltó megünneplése, a karácsonyi ünnepségek, a diáknap a szakiskolába járó tanulók számára lehetőséget ad arra, hogy az iskola többi diákjával és minden oktatójával megismerkedjenek, az ünnepélyek előkészítésében, a műsor és a dekoráció elkészítésében tevékenyen részt vegyenek és együttműködjenek az iskola többi diákjával. 5.3.3 Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok a szakiskoláinkban A családi életre nevelés itt is fontos témája az osztályfőnöki óráknak. Az osztályszintű és évfolyamszintű tanórán kívüli programok ebben a képzési formában kiegészülnek az egy szakirányba tartozó tanulók közös programjaival, kirándulásokkal, kiállítások, intézmények meglátogatásával. Az ünnepségek, iskolai szintű rendezvények szervezésében is fontos szerepet játszanak a szakképző osztályok diákjai. 20