4. A TELEPÜLÉSEK KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÁNAK ÁTTEKINTİ ÉRTÉKELÉSE 48
Algyı A település neve összeforrt a magyar kıolaj-kitermeléssel. Az Algyı határában kitermelt kıolaj és földgáz máig nemzetgazdasági jelentıségő, s a bányászati tevékenység, valamint a hozzákapcsolódó feldolgozás a Szegedi Kistérség legjelentısebb gazdasági értéke. Ez az egyik oldalról kedvezı tény ugyanakkor számos kedvezıtlen környezeti hatással járt és jár, illetve számottevı környezeti kockázatot is jelent. Környezetvédelmi szempontból így sajátos ellentmondás jellemzi a települést. A belterület városi színvonalú infrastrukturális mutatói (és Szeged közelsége) joggal vonzza a városból kitelepülni szándékozókat (szuburbanizáció), jól mutatja ezt a belterület növekedése (16.ábra). A külterület viszont számos problémát hordoz. Önálló települési környezetvédelmi program korábban nem készült. A környezetvédelemmel kapcsolatos legfontosabb mutatók (2003) 2003 Terület (ha): 7577 Lakó népesség (fı): 5411 Külterületi lakosság (fı): 998* Regisztrált munkanélküliek száma (fı): 174 Vándorlási különbözet (1990-2001) (fı): 693 Lakások száma (db): 1903* Nem lakott lakások száma (db): 104* Közüzemi vízhálózat hossza (km): 26 Közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 1813 Közüzemi szennyvízcsatorna hossza (km): 27 Közcsatorna-hálózatba kapcsolt lakások száma (db): 1560 Vezetékes gázzal főtött lakások száma (db): 1748 Rendszeres szemétgyőjtésbe bevont lakások száma (db): 1770 Összes belterületi közút hossza (km): 27 Összes belterületi burkolt közút hossza (km): 27 Összes belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 140000 Összes gondozott belterületi zöldterület nagysága (m 2 ): 140000 Játszóterek száma (db): 2 Személygépkocsi állomány (db): 1019 Teherszállító gépjármővek (db): 267 Kábeltelevízió-hálózatba bekapcsolt lakások száma (db): 822 * 2001 49
16. ábra. Algyı belterületének változása őrfelvételeken (Corona amerikai kémmőhold 1967, Landsat 2002) 50
A környezet állapotára vonatkozó legfontosabb megállapítások: Hulladék. A győjtést Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. végzi heti egy alkalommal, és a hódmezıvásárhelyi lerakóba szállítja (a lakosság az elszállított mennyiség alapján fizet díjat). A belterületen egy hulladékudvar is található, ahol a lakosság szelektíven helyezheti el a hulladékot, és ezt a külterületi lakosság is igénybe veheti. A közeljövıben 6 győjtıszigetet is kialakítanak (egy sikeres pályázatnak köszönhetıen). Az illegális lerakások visszaszorulóban vannak (gondot az esetenkénti építési és ipari lerakások jelentenek). Veszélyes hulladék a lakosságnál nem keletkezik, de a MOL kiterjedt tevékenysége révén üzemeltet egy lerakót a község külterületén. Folyékony kommunális hulladék. Önálló mechanikai és biológiailag szennyvíztisztítóval rendelkezik a település (1993 óta üzemel), melynek számottevı szabad kapacitása van. Korábban felvetıdött, hogy egy kb. 4 km-es összekötı vezetékkel lehetıség nyílna Sándorfalva szennyvizeinek befogadására is (Sándorfalva azonban jelenleg egy Szatymazzal közös rendszerben képzeli el a jövıt). 2001 óta a belterület csatornázottsága teljes. Külterületen még inkább az aknás győjtés az elterjedt, s a szippantott szennyvizeket a tisztító tudja fogadni. Ivóvízellátás. A kistérségben egyedül az Algyın kitermelt víz felel meg a szigorúbb minıségi követelményeknek. A vízmő telep a megyeszékhellyel összekapcsoltan mőködik. Csapadékvíz-elvezetés. Már az 1970-es években is komoly belvízgondok voltak, azonban idıközben kiépült egy Tisza menti győjtıcsatorna, illetve átemelı, így aktuális problémát nem jelent. A csatornahálózat rekonstrukciója befejezıdött Hosszabb távon a csatornarendszer felújítása indokolt (pályázati segítséggel). Zöldterület-gazdálkodás, települési környezet tisztasága. A település jelentıs teljes egészében gondozott (Településüzemeltetési Kht.) zöldterülettel rendelkezik. Természetvédelem. Természetvédelmi szempontok hátráltatják a Sándorfalva Algyı közötti összekötı út kb. 4 km-es kiegészítésének megvalósítását. Gondot a hullámtér nem megfelelı állapota, illetve részben ehhez kapcsolódva, az esetenként jelentıs szúnyoginvázió jelent. Ez utóbbi problémában segít a Dél-Alföldi Regionális Környezetvédelmi Társulás keretében pályázat útján megvalósuló szúnyogirtás. A gyapjas lepke károkozása elleni védekezésre a Megyei Közgyőlés pályázatából sikerült forrást nyerni. Talajok. A települést nyugatról a Tisza, s az ahhoz csatlakozó öntés réti talajok, délrıl kötött szolonyeces réti talajok, északról és keletrıl pedig réti és réti szolonyecek határolják. Mezıgazdasági potenciált a réti csernozjomok jelentenek. Potenciális degradációt a mezıgazdaságilag hasznosított térrészeken nagy területre kiterjedı olajbányászati tevékenység jelent. A kutak karbantartásával, csıvezeték építéssel nagymértékő földmozgatás jár együtt, jelentıs a taposási kár, a tömörítı hatás, talajbolygatás. Olaj kitörés, csılyukadásból származó talajszennyezés is elıfordult, melyet talajcserével ill. on site tisztítással rekultiváltak. A veszélyes hulladékkal szennyezett ipari területek közül legjelentısebb az algyıi olajmezı. A kıolajkutatás során az elmúlt több mint 2 évtizedben 2000-nél több olajkút mélyült. A szénhidrogén kutatás és termelés során nagy területek szennyezıdtek el. A fúrási iszapok nehézfémtartalmuk és olajtartalmuk miatt minısülnek veszélyes hulladéknak. (II. vesz. oszt.) Az 56/1981.(XI.18.) MT. a veszélyes hulladékok kezelésére vonatkozó rendelet hatályba lépéséig hatalmas mennyiségő fúrási iszap keletkezett, amelynek túlnyomó része ma is a fúráspontok mellett található. A lefúrt kutak üzembe 51
állítása és késıbbi üzemeltetése során gyakori rétegkezelés során használt adalékolt savazó anyagok hulladékai is többnyire a helyszínen maradtak. Ezeknek a szennyezıanyagoknak szokásos földmedencés tárolása nyilvánvalóan talajszennyezés forrása volt. Az 1980-as évek közepén épült ki az olajipar veszélyes hulladék átmeneti tároló hálózata (Algyın is építettek egyet), azóta az említett veszélyes hulladékok tárolása ezekben történik. Ezek az átmeneti tárolók nem felelnek meg az EU normáknak. A szénhidrogén termelés során további szennyezı forrás az elsısorban mőszaki balesetek, meghibásodások következtében kiömlı nyersolaj. Az olajjal szennyezett területek rekultivációja, talajcsere, vagy helyszíni kezelés csak az utóbbi években történik, a korábbi évtizedekben a szennyezett talajokat nem kezelték, változatlanul a helyszínen maradtak. Stratégiai kérdés lenne a fúrási iszapok sorsának tisztázása addig, amíg létezik egységes MOL nagyvállat. Energiagazdálkodás. A település vezetékes gázzal jól ellátott. hévízhasznosításra alkalmas mélyfúrású kút is található. A területen több Helyi közlekedés. A belterületi utak teljes egészében burkoltak. A nagy zaj- és forgalmi terhelés miatt feltétlenül indokolt lenne egy elkerülı útszakasz építésére a PRÍMAGÁZ telephelyétıl a 47-es útig (kb. 3 km). Fontos lenne a kerékpárút megépítése Szeged felé (ennek nyomvonala jelenleg tisztázás alatt), de célszerő lenne a Hódmezıvásárhely felé irányuló kiegészítés is a már elkészült szakaszhoz. Zaj, légszennyezés. A település környezeti állapotát e téren negatív irányba befolyásolja a szénhidrogén-kitermelés, a gázfáklyák káros anyag kibocsátása számottevı, bár csökkenı tendenciájú. Feltételezhetı rendkívüli környezetveszélyeztetés. A kıolaj- és gázkitermelés, a gázüzem, a kiterjedt termékvezeték-hálózatok, illetve a termékekhez kapcsolódó vasúti és közúti szállítás mind felveti a rendkívüli környezeti kockázatot. Fontos azonban megemlíteni, hogy két régi kútkitöréstıl eltekintve komolyabb mőszaki baleset nem következett be. (A különbözı védelmi gyakorlatoknak is Algyı a fı helyszíne. A MOL a vezetékhálózatát folyamatosan monitorozza, így a vezetéksérülésekbıl adódó szennyezéseket gyorsan fel tudják tárni. A nagy gazdasági érték miatt a település kiemelt árvízvédelmi figyelemben is részesül. 52