Elhárítási Terv /rövidített változat/ ISD Dunaferr Zrt. 2013. december SZKV-le-01-12687, SZKV-vf-01-1268,7 SZKV-zr-01-12687)
Tartalomjegyzék 1. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők 4 1.1. Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége 4 2. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA6 2.1. A veszélyes anyagok 7 2.2. A veszélyes ipari üzem azonosítása 9 2.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb információk 9 3. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA 11 3.1. A balesetei eseménysor leírása 13 3.1.1. Az 5 M3-ES PB (propán) tartály sérülése 13 3.1.B) Tankautó tömlő sérülése 14 3.1.C) Hidrogén palackok sérülése a tároló konténerekben 14 3.1.D) Acetilén palackok tárolása 14 3.1.E) Oxigén tartály és vezeték 14 3.1.F) Kohógáz vezeték törése 15 3.1.G) W CaSi porbeles huzal sérülése 15 3.1.H) Robbanóanyag és gyutacstároló 15 3.1.I) Króm-trioxid tárolása 15 3.1.J) QWERL N219 dresszírozó folyadék tárolása 15 3.1.K) VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása 15 3.1.L) Edzősó HS760 tárolása 16 3.1.M) ASKURAN EP 3992 folyadék tárolása 16 4. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 16 4.1. A veszélyeztetés értékelése 16 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása 16 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása 17 4.1.B) Következmény analízis 19 4.1.B.1. Propán tartály felhasadása 19 4.1.B.2. Tankautó sérülése, tömlőszakadás 22 4.1.B.3. Sorozatos palackrobbanás (H 2) 24 4.1.B.4. Acetilén palackok tárolása 25 4.1.B.5. Oxigén tartály és vezeték 25 4.1.B.6. Kohógáz vezeték törése 26 4.1.B.7. W CaSi porbeles huzal sérülése 34 4.1.B.8. Robbanóanyagok tárolása 36 4.1.B.9. Króm-trioxid tárolása 38 4.1.B.10. QWERL N219 Dresszírozó folyadék tárolása 40 4.1.B.11. VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása 40 4.1.B.12. Edzősó tárolása 41 4.1.B.13. ASKURAN EP 3992 Folyadék tárolása 41 4.1.B.14 Forgatókönyv-14: PB tartály tűzben áll 43 4.1.B.15 Forgatókönyv-15: Tankautó tűzben áll 44 4.1.B.16 A dominóhatások lehetőségének bemutatása 47 5. A SÚLYOS BALESETEK ELLENI VÉDEKEZÉS ÉS A HATÁSOK CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ TEVÉKENYSÉG ERŐ- ÉS ESZKÖZRENDSZERÉNEK LEÍRÁSA 49 5.1. A védekezésbe bevont szervezetek és erők 49 5.1.A) A vészhelyzeti irányító szervezet 49 5.1.B) A védekezésbe bevonható belső erők 51 5.1.C) A védekezésbe bevonható külső erők 52 5.2. Infrastruktúra 52 5.2.A) Közművek, elektromos és más energiaforrások, tartalék elektromos áramellátás 52 5.2.B) Külső elektromos és más energiaforrások 52 5.2.C) Vízellátás, tűzoltóvíz hálózat 53 5.2.D) A Veszélyhelyzeti vezetési létesítmények 53 5.2.E) A vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszere 53 5.2.F) Az üzemi dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszere 54
5.2.G) A veszélyhelyzeti híradás eszközei és rendszere 54 5.2.I) A kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények 55 5.2.J) A helyzetértékelést és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszerek 56 5.2.K) A védekezésbe bevonható belső erők eszközei 56 5.2.K. 1)Egyéni védőeszközök 57 5.2.K. 2)Szaktechnikai eszközök 57 5.2.L) A védekezésbe bevonható külső erők eszközei 57 6. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESETI HATÁSOK ELLENI VÉDEKEZÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 58 6.1. A védekezésért felelős személyek 58 6.2. A mentési tevékenység irányításának ismertetése 59 6.3. Védekezési, kárelhárítási feladat, védelmi intézkedés 59 6.3.A) Észlelés, a rendellenességek jelzése 60 6.3.B) A védekezésben érintettek értesítésének módja, sorrendje 60 6.3.C) Belső és külső erők riasztása és az együttműködés bemutatása 60 6.3.D) Felderítés vagy kimutatás tervezése 63 6.3.E) Élet és anyagi javak mentése 63 6.3.F) Beavatkozás, kárelhárítás, mentesítés végzése 64 6.3.G) Az üzemkörnyezetében szükséges segítségnyújtás lehetőségei 64 6.4. Az üzemi dolgozók védelmében hozott intézkedések 64 6.5. A súlyos balesetekhez kapcsolódó kárelhárítási feladatok 64 7. A VÉDEKEZÉSI TEVÉKENYSÉGBEN ÉRINTETT SZEMÉLYEK FELKÉSZÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK BEMUTATÁSA 65 8. IRÁNYÍTÁSI RENDSZER BEMUTATÁSA 65
Zrt. A küszöbérték alatti üzem környezetének bemutatása 1. A társadalmi kockázat számítása során figyelembe vett tényezők 1.1. Más üzemeltetők veszélyes tevékenysége Az üzemen kívüli más üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek szempontjából az alábbi cégek jöhetnek számításba: Az ISD DUNAFERR Társaságcsoport tagjai, melyek az ISD DUNAFERR Zrt. területén belül találhatóak: o o ISD POWER Energiatermelő és Szolgáltató Kft. ISD Kokszoló Kft. Az ISD DUNAFERR Zrt. területén belül találhatóak, de nem a Társaságcsoport tagjai: o o Ferrecirk Vegyszergyártó és Kereskedelmi Zrt. DAK Acélszerkezeti Kft. Az ISD DUNAFERR Zrt. területén kívül találhatóak: o o o Magyar Aszfalt Kft. e Linde Gáz Magyarország Zrt. DUNACELL Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. Az alábbi üzemek esetleges olyan mértékű veszélyes tevékenységének / káreseményének felderítésére, mely érintené / befolyásolná az ISD Dunaferr Zrt-t, megküldtük a fenti érintettek számára az adatigénylésünket. A beérkezett adatok minden üzem esetében lent olvashatóak, az adatigénylés során kapott dokumentumok a csatolmányok között találhatóak. ISD POWER Kft. tevékenysége: Az ISD POWER Kft. alapvető tevékenysége a hőtermelés és -szolgáltatás (ipari gőz és melegvíz formájában), villamos energiatermelés, valamint a vállalatcsoport energiaellátásának biztosítása. A Társaság által üzemeltetett technológiák - működésük természeténél és feladatuknál fogva az ISD DUNAFERR Társaságcsoport egyéb üzemeivel elválaszthatatlanul összefüggenek. Az ISD Power felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Azonosított veszélyes tevékenység: tisztított víz előállítása, gázüzemi tevékenységek, kamragáz és kohógáz rendszer, valamint tárolótartályok. Az adatszolgáltatás alapján az ISD POWER a 219/2011. (X.20.) Korm. Rendelet szerint felső küszöbértékű veszélyes üzem. Hősugárzásának nagysága: Sérülési határ: 4,1 kw/m 2 Halálozási határ: 9,8 kw/m 2 Dominóövezet: 12,5 kw/m 2 ISD DUNAFERR Zrt. -
ISD Kokszoló Kft. tevékenysége: Az ISD Kokszoló Kft. két kokszoló blokk és a kapcsolódó szénelőkészítő, kokszosztályozó, valamint vegyi üzem működtetésével végzi tevékenységét. A kokszolható szenet a levegőtől elzárt térben fokozatos felmelegítés közben dolgozzák fel, miáltal az alábbi termékek keletkeznek: kohó- és öntödei koksz, ipari és háztartási koksz, kamragáz, kőszénkátrány, nyersbenzol, folyékony kén. Az ISD Kokszoló Kft. felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Az azonosított veszélyes tevékenység: kamragáz előállítása, szállítása, illetve benzol kinyerése, tárolása és szállítása. Az adatszolgáltatás szerint az ISD Kokszoló 2013-ban készült Biztonsági jelentése alapján semminemű súlyos káreseményi hatás nem érheti el az ISD Dunaferr telephelyét. Linde Gáz Magyarország Zrt. tevékenysége: Az ISD-DUNAFERR Társaságcsoport területén belül helyezkedik el a Linde Gáz Magyarország Zrt. dunaújvárosi telephelye. A cég itt üzemelteti a jelenleg elképzelhető legmodernebb levegőszétválasztó berendezését. Alapvetően az ISD DUNAFERR Társaságcsoport ellátására, de saját piacaikra is termelnek. Tevékenységi területek: levegőbontás, on-site rendszeren történő forgalmazás cseppfolyós gázok gyártása és forgalmazása (LOX, LIN, LAR) különböző ipari gázok és gázkeverékek kiszerelése, forgalmazása különböző gázok és gázkeverékek, élelmiszeripari és egészségügyi célra történő forgalmazása különleges és nagytisztaságú gázok, gázkeverékek gyártása A Linde Gáz Magyarország Zrt. felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősül. Az azonosított veszélyes tevékenység: mélyhűtött cseppfolyós oxigén előállítása, tárolása, zárt technológiai rendszerben palack, illetve közúti tankautók töltése és forgalmazása. Adatszolgáltatás alapján a Linde Gáz Magyarország Zrt. egyéni kockázatai alapján megállapítható, hogy a számított egyéni kockázat 1E-5/év. A súlyos káresemények frekvenciái: 12 db klór gáz palack felhasadása következtében 12*45 kg, környezeti hőmérsékletű, tenzio nyomású klór gáz kikerülése pillanatszerűen, melynek toxikus következményei lehetnek: 2,33E-5/év 12 db klór gáz palack felhasadása következtében 12*45 kg, környezeti hőmérsékletű, tenzio nyomású klór gáz kikerülése pillanatszerűen, melynek toxikus következményei lehetnek: 3,32E-6/év 15B tartály katasztrofális törése következtében 95 m3, 50 baros hidrogén kikerülése pillanatszerűen, ennek következtében robbanás: 5E-7/év Dunacell Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. tevékenysége: A Dunaújvárosi Cellulózgyár Kft. tevékenységét tekintve felső küszöbértékű veszélyes üzemnek minősült a cseppfolyós klór vasúti terminálon történő fogadása, tárolása és felhasználása révén. Azonban a Cellulózgyár Kft-nél történt technológiai fejlesztéseknek köszönhetően 2006-ban megszűnt az elemi klór felhasználása, így nem tartoznak már a felső küszöbértékű üzemek közé, jelenlegi besorolásuk alsó küszöbértékű. ISD DUNAFERR Zrt. - 5
Adatszolgáltatásuk alapján a kazán üzemi oxigén tartályának felhasadása esetén 17,115 t, 15 barg nyomású cseppfolyós oxigén pillanatszerű kikerülése jelentheti az egyetlen olyan veszélyt, mely telephelyen kívül is kifejti hatását. Ezen esemény bekövetkezésének gyakoriságát 5E-07/év/m-ben határozák meg. Ferrecirk Vegyszergyártó és Kereskedelmi Zrt. Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz. DAK Acélszerkezeti Kft. Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz. Magyar Aszfalt Kft. e Kiküldött adatszolgáltatási kérelmünkre nem érkezett válasz. Az adatszolgáltatás során beérkezett adatok, jelenlegi információink és tudásunk alapján megállapítjuk, hogy az ISD Dunaferr Zrt. esetében nem szükséges a Dominó hatás vizsgálatának elvégzése, hisz a környező üzemek esetleges súlyos kárral járó balesetei / havária eseményei nem okozhatnak súlyos károkat az ISD Dunaferr Zrt. telephelyén. 2. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL FOGLALKOZÓ ÜZEM BEMUTATÁSA Az ISD Dunaferr Zrt. területén az alábbi üzemekben találhatók meg az alsó küszöbérték alatt tárolt veszélyes anyagok: Mű Üzem Veszélyes anyag Acélmű FAM Mélyhűtött cseppfolyós oxigén Robbantómű Propán Robbanóanyagok Nagyolvasztómű Kohó Kohógáz Hideghengermű Hengersor Owerl N219 dresszírozófolyadék Fémbevonó és feldolgozómű Horganyzósor Króm-trioxid Karbantartási Igazgatóság Öntöde Askuran EP3992 (kötőanyag) Velvacoat ST701 (Fekecs) Mechanika Edzősó HS760 Beszerzési Igazgatóság Ötvözőanyag Raktár CaSi porbeles huzal 2.1. A veszélyes anyagok A telephelyen propán, hidrogén, acetilén, és cseppfolyós oxigén tárolása és felhasználása történik. Ezen nevesített veszélyes anyagok legfontosabb biztonsági információit az 12. sz. táblázat tartalmazza. Az egyéb felhasznált, illetve keletkezett, nem nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatait a 13.számú táblázat tartalmazza. ISD DUNAFERR Zrt. - 6
Zrt. 12.sz.táblázat: A nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatai A nevesített veszélyes anyag megnevezése (a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 1. táblázat alapján) Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása CAS szám IUPAC név Kereskedelmi megnevezés Empirikus formula R mondatok, ADR szerinti osztályozás Jelenlévő maximális mennyisége (tonna) A besorolásnál figyelembe vett küszöbmennyiség (tonna) Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz 74-98-6 Propán R12/2 6,24 50 Hidrogén 1333-74-0 Hidrogén R12/2 0,025 5 Acetilén 74-86-2 Acetilén R12/2 0,764 5 Cseppfolyós oxigén 7782-44-7 Oxigén R8/2 51,7 200 ISD DUNAFERR Zrt. - 7
13.sz. táblázat: A nem nevesített veszélyes anyagok biztonsági adatai A nem nevesített veszélyes anyag megnevezése (a 219/2011. (X.20.) Korm. rendelet 1. melléklet 2. táblázat alapján) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok Egyéb osztályozás a fentieken kívül (II) A veszélyes anyag R. 1. melléklet 2. táblázat 1. Nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása oszlopa szerinti veszélyességi osztályba sorolása az R mondatok, és az ADR szerinti osztályozás Jelenlévő A besorolásnál feltüntetésével Az 1. melléklet 2. maximális mennyisége figyelembe vett küszöbmennyiség CAS szám IUPAC Kereskedelmi Empirikus ADR táblázat 1. oszlopa (tonna) (tonna) R mondatok név megnevezés formula osztály szerinti osztályba sorolás 65-996-68-1 Kohógáz R12 2 8 2,0006 10 CaSi porbeles huzal R29 10(II) 27 50 Robbanóanyagok és készítmények Robbanóanyagok és készítmények Oxidáló anyagok és készítmények E típusú robbanóanyag 1.1D 5 0,6 10 Villamos gyutacs 1.4B 4 0,0078 50 Króm-trioxid R8 5.1 3 0,5 50 Mérgező Króm-trioxid R25 5.1 2 0,5 50 Környezetre veszélyes anyagok és készítmények Kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények Króm-trioxid R50/53 5.1 9(I) 0,5 100 Qwerl N219 dresszírozó folyadék R10 3 6 1,95 5000 Oxidáló anyagok és készítmények Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok 7782-44-7 Oxigén R8 2 3 1,11 50 PB motorgáz R12 2 8 0,24 10 Mérgező Kohógáz R23, R48/23 2 2 2,0006 50 Mérgező 10361-37-2 Edzősó HS760 R25 2 0,5 50 Mérgező 98-00-0 ASKURAN EP 3992 R23 2 6,6 50 Tűzveszélyes folyadékok Velvacoat ST 701 R11 3 7(b) 1,7 5000 ISD DUNAFERR Zrt. - 8
Zrt. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02] című szabályzat rögzíti. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén alsó küszöb-érték alá tartozó mennyiségben tárolt veszélyes anyagok és elhelyezkedését lásd az 1.számú mellékletben. 2.2. A veszélyes ipari üzem azonosítása 14.sz. táblázat: ISD Dunaferr dunaújvárosi telephelyének besorolása a veszélyesség alapján Veszélyesség, alsó küszöbérték számítása Ʃq n/q An értékek (1. melléklet alapján) Mérgező anyagok Tűzveszélyes anyagok Ökotoxikus anyagok 0,732012 0,858246 0,005 A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy az ISD Dunaferr dunaújvárosi telephelyén tárolt veszélyes anyagok alapján meghaladja az alsó küszöb ¼-ét (> 0,25), ezért alsó küszöbérték alatti üzemnek minősül. 2.3. A veszélyes tevékenységre vonatkozó legfontosabb információk Jellemző technológiai paraméterek Az alsó küszöbérték alatti mennyiségben tárolt veszélyes anyagok felhasználási területeinek jellemző paraméterei. Kohógáz A kohógáz a nyersvasgyártás során képződik. A gáz fő összetevői a nitrogén, a szénmonoxid, valamint a széndioxid, emellett kevés hidrogént is tartalmaz. A két gáz tulajdonságai veszélyességi szempontból hasonlóak egymáshoz. Mindkét anyag egyszerre robbanásveszélyes, és mérgező. Amíg a kamragáz, a magas hidrogén tartalma miatt inkább robbanásveszélyes, addig a kohógáznak a mérgező tulajdonsága domináns, tekintettel a magas szénmonoxid és széndioxid tartalmára. A megtisztított kohógáz vízgőzzel gázelegyet képez, melynek összetétele folyamatos ingadozás mellett hozzávetőleg az alábbi határok közt mozog: Hidrogén: 1,0-5,0 térfogat % Széndioxid 10,0-20,0 térfogat % Szénmonoxid 20,0-25,0 térfogat % Nitrogén 50,0-69,0 térfogat % A kohógáz fűtőértéke 2800 3500 kj/m3, sűrűsége 1,2 1,3 kg/ m3, relatív sűrűsége 0,9 1,1. A kohógáz robbanási határkoncentrációi: alsó: kb. 27 tf %, felső: kb. 94 tf %. A kohógáz B Tűz- és robbanásveszélyes tűzveszélyességi osztályú. A kohógáz hidrogén (H 2) és szén-monoxid (CO) tartalma révén maga is alkalmas arra, hogy a technológiába visszavezetve hőenergia előállítására hasznosítsák. A kohógáz biztonsági adatlapját a 4.sz. mellékletben csatoljuk Hidrogén felhasználás A Fémbevonó műben a Hűtőszakaszban a hűtő levegő mennyiséget a hőelvezetés folyamatosan szabályozza. A 7, 8, 9. zónában hőelemek, a 10. zónában optikai pirométer is szolgál a lemezhőmérséklet mérésre. Az utolsó 3 zóna kiegészítő elektromos fűtéssel van ellátva. A hűtőszakasz előmelegítésére szolgál a kemence üzembe helyezésekor. Az utolsó zónában a hőátadás javítására keringtető ventilátor van beépítve. A hűtő szakasz végén semleges gáz bevezetése is biztosított, átöblítés, illetve vészöblítés céljára. A vészöblítés automatikus. Automatikus vészöblítés történik, ha: ISD DUNAFERR Zrt. -
a kemencetérben az O 2 tartalom eléri az 1 %-ot a kemence térnyomás negatív (szívás alatt van) A védőgáz összetétele: 10. zónában: 92% N 2 - semleges gáz 8% H 2 - redukáló gáz A védőgázt cseppfolyós hidrogén elpárologtatásával és tiszta H 2 megfelelő mennyiségű keverésével állítják elő. A hidrogén bevezetése a 2-es és a 10-es zónában lehetséges. A kemencetérben lévő túlnyomás a reakció szempontjából kedvező. A termikus előkészítés hatásfokát tovább javítja, hogy a tisztítandó acélszalag és a védőgáz ellenáramban halad egymással. Ezáltal a kemence minden pontján a lehető legnagyobb koncentrációkülönbség érhető el, így a reakció, illetve a felülettisztítás a lehető legtökéletesebb. A víz vízgőz formájában távozik a rendszerből. Ennél a felülettisztítási eljárásnál nincs környezetszennyező anyag, ellentétben a lúgos és savas felülettisztító eljárásokkal. CaSi porbeles huzal felhasználása: A lecsapolt acél átkerül az üstmetallurgiai állomásra, ahol megtörténik az acél kémiai összetételének, hőmérsékletének korrekciója, valamint gáz- és zárványtartalmának csökkentése, illetve homogenizálása. A szilárd fémhulladék beolvadását és a csapoláshoz szükséges kb. 1670-1680 o C hőmérsékletet a fémbetét és az oxigén kémiai reakciójából származó metallurgiai hő biztosítja. Többek között segédanyagként CaSi porbeles huzalt adagolnak a lecsapolt acélba a hármas számú üstmetallurgiai állomásnál. Qwerl N219 dresszírozó folyadék felhasználása: A hőkezelt tekercseket az 1700 mm széles simítóállványon dresszírozzák. A dresszírozás a hőkezelt szalag egyszúrásos nedves, vagy száraz hideghengerlése (0,8-2,0%-os alakítása), melynek célja a szakítódiagramban jelentkező folyási szakasz megszüntetése, jó mechanikai tulajdonságok beállítása, a vevői igényektől függő fényes, vagy matt szalagfelület létrehozása, a jó síkkifekvésű anyag biztosítása. A dresszírozás egyszúrásos, száraz vagy nedves hengerlés, melyet érdes hengerek között végeznek. Króm-trioxid felhasználás: A tűzihorganyzás gyártási folyamat utolsó lépése a Króm-trioxidos felület-passziválás. Kromátozó berendezés, felépítése a vizes kádéhoz hasonló. A fürdő króm-trioxid 1,2-1,3%-os vizes oldata, hőmérséklete ~50 ºC. a fürdőbe egy merítő görgő vezeti a szalagot. a merítő görgő pneumatikus hengerekkel kiemelhető, amennyiben nem kromátozott felületet kell biztosítani. a kromátozó kád ki van egészítve egy savnak ellenálló betonkáddal, amely az esetlegesen kifolyó oldatot felfogja. a kromátozó fürdőből kifutó szalag felületéről az állítható mángorló hengerek távolítják el a felesleges oldatmennyiséget. A 99%-os nagytisztaságú pikkelyes króm-trioxid veszélyes anyag, ezért csak fokozott biztonsági előírások mellett használható. A króm-trioxidot 1 m 3 -es zárt tartályban, sótalanított vízzel oldják fel többszöri ellenőrzés és folyamatos keverés mellett. A kromatizáló kádban az oldat töménységét kétóránként ellenőrzik. 2.4.A) A technológiai védelmi és jelző rendszereinek leírása Az egyes üzemegységek védelmi és jelző rendszerit az üzemi kárelhárítási tervek üzemenként rögzítik 2.4.B) A normál üzemeltetéstől eltérő műveletek A már kialakult havária események kezelése a technológiai utasítások, valamint a vonatkozó szabályzatok [DUNAFERR S-04-01 szabályzat (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) és a DUNAFERR S-04-03 szabályzat (Az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport katasztrófavédelmi szabályzata)] betartásával történik. ISD DUNAFERR Zrt. - 10
2.4.C) A veszélyes anyagok időszakos tárolása A veszélyes anyagok időszakos tárolása csak a feltöltési és lefejtési tevékenységekhez kapcsolódnak. A tevékenységek végzése során az kötelezően betartandó Technológiai utasítások tartalmazzák a veszélyes anyag használatának és tárolásának szabályait. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02] című szabályzat rögzíti. 2.4.D) Kármentő területe, térfogata Az egyes tevékenységeket üzemcsarnokokon belül végzik, melyek szilárd tér burkolattal rendelkeznek. A tárolásra szabvány tárolóedényeket és megfelelő tárolási körülményeket biztosít a Társaság. Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02] című szabályzat rögzíti. 2.4.E) A tárolással kapcsolatos műveletek Az ISD DUNAFERR Zrt. telephelyén használt veszélyes anyagokkal kapcsolatos feladatokat a Veszélyes anyagok és veszélyes készítmények kezelése [IIR azonosító: S-09-02] című szabályzat rögzíti. 2.4.F) Egyéb kiegészítő információk Nincs kiegészítő információ. 2.4.G) A veszélyes anyagok szállításának bemutatása a telephelyen belül ADR szállítás: az ISD DUNAFERR Zrt. közforgalom elől elzárt terület, így telephelyen belüli szállításokról beszélhetünk, amelyre nem vonatkozik az ADR. RID: egyetlen vágány kivételével a teljes belső vasúti hálózat ISD tulajdon. A RID-s anyagokat szállító vasúti szerelvények állásideje pedig nem haladja meg a 6 órát hogy bejelentés köteles legyen. A belső szállítás során bekövetkező esetleges vészhelyzetek, balesetek kezelésének eljárásrendje jelenleg egyeztetés és kidolgozás alatt van a területen lévő érintett cégekkel. ADN: a kikötő nem a telephelyen belül található, de az alapszabályzata tiltja az ADN-s rakományú hajók fogadását. Ezeket egybevéve feleslegesnek tartjuk a veszélyes anyagok telephelyen belüli szállításának bemutatását, főleg, hogy arra külön belső utasítás nincs. 2.4.H) Veszélytelenítő és mentesítő anyagok bemutatása Biztosítani kell a veszélyeztetett terület körülhatárolásához, a lokalizációs gátak készítéséhez és a csatorna lezáráshoz szükséges anyagokat. A tárgyi feltételek biztosításának rendszerét, valamint a kárelhárítási anyagok és eszközök meghatározását az ISD DUNAFERR Zrt. és az ISD DUNAFERR Társaságcsoport DUNAFERR S-04-01 sz. szabályzata (Vészhelyzet, rendkívüli események megelőzése) rögzíti. A létesítményi tűzoltóság eszköz- és kiegészítő eszközállományában ami az üzemek kárelhárítási raktáraiban lévő anyag- és eszközkészletet jelenti rendelkezésre állnak a szükséges eszközök, mentesítő- és felitató anyagok. Ennek részletezését lásd a 6. fejezetben. 3. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS LEGSÚLYOSABB BALESETI LEHETŐSÉGEK BEMUTATÁSA A felállított forgatókönyvek lefedik a telephely teljes tevékenységéből adódó összes súlyos veszélyforrást. Ez alapján elkészítettük azon elemzéseket, melyek a veszélyhelyzetek bekövetkezésének következményeit határozzák meg. A telep lehetséges veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeit az HSE SRAM, HID Safety Report Assessment Giude és az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez című, a CPR18H számú Sdu ISD DUNAFERR Zrt. - 11
Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján határoztuk meg az alábbiak szerint: Az Útmutató a mennyiségi kockázatértékeléshez című, a CPR18H számú Sdu Uitgevers, Den Haag 1999 ISBN 90 12 0896 1 kiadású ajánlás 3. fejezete alapján a QRA-ban figyelembe veendő események teljes köre a következő: általános (tipizált) események, külső hatásra bekövetkező események, töltéslefejtés során bekövetkező események és specifikus események. Általános (tipizált) események. Általános (tipizált) esemény alatt értünk minden olyan meghibásodási okot, amelyet külön nem veszünk figyelembe, úm. korrózió, szerelési hibák, hegesztési eredetű meghibásodások és a tartály leürítő nyílásának elzáródása. Külső hatásra bekövetkező események. Az ilyen eseményeket a szállítóeszközök esetében kell figyelembe venni. A telepített létesítményekre és a csővezetékekre jellemző, külső hatásra bekövetkező veszélyes anyagkiszabadulással járó eseményeket feltételezés szerint vagy már az általános (tipizált) eseményeknél figyelembe vettük, vagy egy további meghibásodási gyakoriság felvételével kell figyelembe kell venni. Töltés-lefejtés során bekövetkező események. A töltés-lefejtés során bekövetkező események az anyagnak szállítóeszközről telepített létesítménybe vagy éppen fordítva történő átfejtésére (átadására) vonatkoznak. Specifikus események. Ezek olyan események, amelyek az üzemi (technológiai) körülményekre, a technológia kialakítására, az anyagokra és az üzemi elrendezésre sajátságosan jellemzőek. Példaként említhető a megfutó reakció és a dominóhatás. Az üzemen belül különböző rendszerekre határoztunk meg veszélyesanyag-kiszabadulással járó eseményeket ( eseményeket ). E rendszereket és a hozzájuk tartozó eseményeket a következő táblázatban mutatjuk be. 15.sz. táblázat: Az események összefoglaló táblázata Rendszer Szakasz Nyomás alatti tartályok és nyomástartó edények 3.2.1. Atmoszférikus tárolótartályok és edények 3.2.2. Gázpalackok 3.2.1. Csővezetékek 3.2.3. Szivattyúk 3.2.4. Hőcserélők 3.2.5. Nyomáscsökkentő berendezések 3.2.6. Raktárak 3.2.7. Robbanóanyag tárolása 3.2.8. Közúti tartálykocsik 3.2.9. Vasúti tartálykocsik 3.2.9. Tartályhajók 3.2.9. Az ISD Dunaferr Zrt esetében az előforduló események a raktározáshoz, PB tartályhoz és a tartálykocsik lefejtéséhez kapcsolhatók. ISD DUNAFERR Zrt. - 12
3.1. A baleseti eseménysor leírása 3.1.1. Az 5 M 3 -ES PB (propán) tartály sérülése Az 5 m 3 -es tartály esetében csak generikus esemény feltételezhető. Ilyen esemény a tartály teljes űrtartalmának kiszabadulása a tartálypalást anyagának meghibásodása következtében, amelyből a tartályt készítették. A tartályokból történő ellenőrizetlen pillanatszerű fluidum kiáramlás elég valószínűtlen esemény, mivel a tartályok szilárd, erős szerkezetek. A baleseteket figyelembe véve beleértve a közúti szállító járműveket is megállapítható, hogy kiáramlások a csatlakozásoknál történtek és nem a tartályának kilyukadásának következtében. A balesetben résztvevő tartályok vagonok esetében a fluidum kilépése ritka esemény. PB tartály (0,24 tonna): R : 15 Cseppfolyós Propán tartály (2,00 tonna): R : 12/2 Nyomástartó edények spontán katasztrofális meghibásodása. A nyomástartó edények katasztrofális sérülésének értéke a Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979. (Table IX.1) jelentés alapján 1 x 10-6 /év (4,6 x 10-5 - 6,3 x 10-7 /év). Ugyanitt a nyomástartó edények súlyos meghibásodásának frekvenciája 1 x 10-5 /év (6 x 10-6 -2-6 x 10-3 ). HSE javaslata: nyomástartó edények katasztrofális meghibásodására 3 x 10-6 /év. (Irodalomjegyzék 12, 26. o). A Purple Book 3.A.2.2. megállapítása szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága 1E-6/év. A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. Forrás Érték Minimum Átlag Maximum Cremer & Warner 4,6x10-5 1x10-6 6,3x10-7 HSE 3x10-6 Purple Book 1x10-6 5x10-7 A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. A tartály sérülése esetén a kiáramlást a következő tényezők befolyásolják: sérülések mérete; a kiáramlás sebessége és időtartama; az azonnali vagy késleltetett gyulladási valószínűség. a tartály nyomása, A sérülésen kiáramló propán okozta veszély jettűz (fáklya tűz) okozta hősugárzás, a gőztűz és ISD DUNAFERR Zrt. - 13
a robbanás okozta túlnyomás. 3.1.B) Tankautó tömlő sérülése A tartály feltöltése során propán kiáramlásával kell számolni a tömlő sérülése következtében. A csúcsesemény meghatározása során figyelembe vettük a Guidlines for quantitative risk assessment, CPR 18E (Purple Book), szállító eszközökre vonatkozó meghatározásait (page 3.12-3.14). 3.1.C) Hidrogén palackok sérülése a tároló konténerekben A Fémbevonó üzem területén 48 db konténerben tárolt hidrogén palack biztosítja az üzem hidrogén ellátását.a palackokat 4 db 12 palack befogadására alkalmas egységekben tárolják közvetlenül az épület mellett. Hidrogén vezeték sérülésével ebben az esetben nem számolhatunk. Veszélyes szituációhoz vezethet a palackok sorozatos robbanása. 3.1.D) Acetilén palackok tárolása 10-30 db. acetilén acél palackban üres-teli állapotban a használattól függően. A palackokat a hegesztésekhez használják. Zárt palacktárolóban, minden veszélyes létesítményrésztől 100 méternél nagyobb távolságra. Mint kockázati helyet nem vesszük figyelembe a további számítások során. 3.1.E) Oxigén tartály és vezeték Az Oxigén tartály a LINDE Gáz Magyarország Zrt. tulajdonát képezi. Típusa: T36S480, hasznos térfogata: cca. 39000 m 3 (15 C; 1 bar) Beállítható max. üzemi nyomás: 36 bar. Az ISD Dunaferr gyúlékony anyag hálózat és veszélyforrás térképen 103 raszterszámmal- a továbbiakban R -jelzett pont. Nyomástartó edények spontán katasztrofális meghibásodása A nyomástartó edények katasztrofális sérülésének értéke a Cremer & Warner: A risk analysis of 6 potentially hazardous sites in the Rijmond area. The Covo study, 1979. (Table IX.1) jelentés alapján 1 x 10-6 /év (4,6 x 10-5 - 6,3 x 10-7 /év). Ugyanitt a nyomástartó edények súlyos meghibásodásának frekvenciája 1 x 10-5 /év (6 x 10-6 - 2-6 x 10-3 ) HSE javaslata: nyomástartó edények katasztrofális meghibásodására 3 x 10-6 /év. (Irodalomjegyzék 12, 26. o). A Purple Book 3.A.2.2. megállapítása szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága 1E-6/év. A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. 16.sz. táblázat Forrás Érték Minimum Átlag Maximum Cremer & Warner 4,6x10-5 1x10-6 6,3x10-7 HSE 3x10-6 Purple Book 1x10-6 5x10-7 A Purple Book 3.3. sz táblázata szerint a a nyomástartó edény katasztrofális törésének gyakorisága, a pillanatszerű kiáramlás (G1) 5E-7/év. A 10 percig tartó kiáramlás gyakorisága (G2) 5E-7/év. A legkedvezőtlenebb esetben a tartály köpenyének robbanásszerű felszakadása esetén a tartály környezetének hőmérséklete jelentősen lecsökken egy 100-150 m sugarú körben. Az oxigén levegőbe jutva megváltoztatja annak természetes összetételét, belélegzés esetén a 75 % fölötti oxigéntartalom ISD DUNAFERR Zrt. - 14
rosszullétet, szédülést, légszomjúságot és görcsöket okozhat. Cseppfolyós állapotban a bőrfelületen fagyási sérülést, a szem súlyos károsodását okozhatja. Az uralkodó szélirány miatt a telephely délkeleti része és a szélirányba eső külső területek különösen veszélyeztettek. Számítani kell a környezet lehűlésére, az épületek rombolódására, valamint fagyási és mechanikai sérülések következtében balesetekre is. Gyújtóforrás hiánya esetén is fokozott tűzveszély áll fenn a légköri oxigénfeldúsulás miatt. 3.1.F) Kohógáz vezeték törése A kohógázt a Vasmű kohói állítják elő. A kohógáz mennyisége óránként és kohónként változó, kb. 130.000 180.000 m 3. A ISD DUNAFERR Zrt. társaságai a tisztítást, tárolást követően a gázt energetikai célokra használják fel. A két kohótól az ISD POWER-es átvevőpontig kb. 1000 m hosszú /nem egyenes vonalú/, 1400-2600 mm átmérőjű csővezetékekben, csőhídon történik a gáz szállítása. R : 84 3.1.G) W CaSi porbeles huzal sérülése A 27 tonna (nettó) W CaSi porbeles huzal ( R : 78) tárolása fedett raktárban történik. A CaSi por kiszerelése 13 mm átmérőjű fém huzalban történik (átlagosan 30 g/m), a huzalt dobra tekercselve szállítják tárolják, fóliával védve. A veszélyes anyag összetétele Ca-29 %, Si-59 %, C-0,6 %, Al-1,2 %. A csomagolás sérülésekor a levegő nedvességtartalmával, vagy vízzel érintkező por reakcióba lép. Kis mennyiségben hidrogén, arzin, foszfin keletkezik. A szemek, bőr, emésztőszervek, légzőszervek irritációját okozhatja. Toxikológiai tulajdonságát nem vizsgálták teljeskörüen. 3.1.H) Robbanóanyag és gyutacstároló A robbanóanyagok tárolása sánccal védett raktárban történik. A raktárban - időszakonként - 600 kg E típusú robbanóanyag és villamos gyutacsok tárolása zajlik. R : 15. 3.1.I) Króm-trioxid tárolása Az 500 kg króm-trioxid tárolása fedett raktárban 25 kg-os zárt, fém edényekben történik Króm-trioxid: Szilárd, vörösesibolya színű, szagtalan, higroszkópos anyag. Éghető, égést tápláló, nagyon mérgező, környezetre veszélyes anyag. Az égési termék erősen mérgező toxikus füst. Olvadáspont: 196 C (elbomlik 198 C). Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások megsérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a megsérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. 3.1.J) QWERL N219 dresszírozó folyadék tárolása A kb. 2 tonna QWerl N219 dresszírozó folyadék ( R : 115) tárolása 1 m 3 -es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk. 3.1.K) VELVACOAT ST Szuszpenziópaszta tárolása A kb. 2 tonna Velvacoat szuszpenziópaszta Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolása IBC tárolóedényekben történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az tároló edény sérülése. A kiáramló folyadék tócsát képez, tócsatűz hatásával számolhatunk. ISD DUNAFERR Zrt. - 15
3.1.L) Edzősó HS760 tárolása Az 500 kg Edzősó (Bárium-klorid) történik tárolása a Mechanikai üzemben fedett raktárban big-bag-ekben Edzősó: Szilárd kristályos por, fehér színű, vízben oldódó anyag anyag. Belélegezve ártalmas, lenyelve mérgező anyag. Akut toxicitásra nincs adat. Környezetre nem veszélyes anyag. Olvadáspont: 750 C. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet a mérgező szilárd anyagokat tartalmazó csomagolások sérülése. A forgatókönyv csak olyan anyagokat vesz figyelembe, melyeknek részecske nagysága elég kicsi ahhoz, hogy a sérült csomagolásból a szél szét tudja hordani. Ezért csak a por alakú mérgező termékeket vesszük figyelembe. A granulátumok, kristályok, nedves porok nem jelentenek veszélyt a telep határán kívül. 3.1.M) ASKURAN EP 3992 folyadék tárolása A kb. 6 tonna ASKURAN EP 3992 Öntödében vagy a központi anyagraktárban kerül tárolásra 1 m3-es IBC tartályokban történik. Veszélyes helyzet kialakulásához vezet az IBC sérülése mérgező folyadékok kiszabadulása. A kialakuló tócsa párolgása esetén mérgező gőzfelhő kialakulásával lehet számolni. 4. A VESZÉLYES ANYAGOKKAL KAPCSOLATOS SÚLYOS BALESET ÁLTAL VALÓ VESZÉLYEZTETÉS ÉRTÉKELÉSE 4.1. A veszélyeztetés értékelése 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása A súlyos káresemény elhárítási terv tárgya a ISD Dunaferr Zrt dunaújvárosi telephelyének technológiájához kapcsolható feltételezett súlyos ipari balesetek következményeinek vizsgálata a Katasztrófa védelmi törvényben (2011. évi CXXVIII. Törvény) és a kapcsolódó kormányrendeletben (219/2011. (X.20). számú Kormányrendelet) megfogalmazottak szerint. A lakosság életének és életkörülményeinek lényeges befolyásolására az ISD Dunaferr Zrt dunaújvárosi telephely üzemeltetése során a tárolt veszélyes anyagokkal kapcsolatos azon súlyos ipari balesetek veendők figyelembe, ahol a tárolás során a rendszer integritásának megszűnését követően a veszélyes anyagnak nagy mennyiségű gáz-, folyadék- illetve kétfázisú kiáramlása következik be. A kiáramlott anyagok részben mérgezőek, részben tűz és környezetre veszélyesek. Az élő és épített környezetre (beleértve a lakosságot és a lakókörnyezetet is) gyakorolt hatásuk vándorló gőzfelhők, illetve különböző tüzek energia-transzportjai révén valósulnak meg. A tüzek hőenergiáját a sugárzás, a robbanások során felszabaduló kémiai energiát a keletkező nyomáshullámzás és a repeszek kinetikus energiája közvetíti. A tárolt anyagban megtestesülő és az égés során felszabaduló kémiai energia egyik része olyan tulajdonságú, hogy az élettel összeférhetetlen körülményeket teremt (például a hősugárzás halálos dózisa), a másik változata az épített környezetben okozhat olyan súlyos károkat, amelyek az élhetőség feltételeit lehetetlenítik el. Ez utóbbiak alkalmasak arra is, hogy a veszélyhelyzetek eszkalációját is előidézzék, súlyosbítva ezzel kialakult üzemzavart. A következőkben bemutatjuk technológiájának azon elemeit, ahol az esetleges integritás-megszűnések súlyos következményekkel járhatnak. 1.sz. ábra: A következmények meghatározásának elvi sémája (zöld szín) Veszélyek azonosítása Mi romolhat el? ISD DUNAFERR Zrt. - 16
Következmények azonosítása Milyen súlyos? Gyakoriságok meghatározása Milyen gyakran Kockázat meghatározása Milyen nagy? 4.1.A) A súlyos baleset lehetőségének azonosítása Megfelelés az előírásoknak! A veszély elemzés során valamennyi információ összegyűjtése után az első és legfontosabb lépés az üzem, üzemelés vagy tevékenység során lehetséges valamennyi veszély felderítése, azonosítása. Ez képezi a további vizsgálatok kiindulópontját. Minden esetben meg kell állapítani: milyen veszélyes szituáció létezhet az üzemben vagy a folyamat során, továbbá ez a szituáció hogyan fordulhat elő. Kockázat értékelése Az elemzés ezen része az un. "veszélyazonosítás", amely során minden lehetséges szituációt meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy van-e egyáltalán lehetőség kár keletkezésére és ezek közül melyek a tényleges kockázatosak. Ez követi a lehetőségtől egy balesethez vezető események sorozatának rendszeres vizsgálata. Veszély definíció 2011. évi CXXVIII. Törvény szerint: Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre vagy a környezetre. Veszélyes anyag: e törvény végrehajtását szolgáló kormányrendeletben meghatározott ismérveknek megfelelő, a kormányrendelet mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket (kritikus tömeget) elérő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék vagy köztes termékként jelen van, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek. A veszély természetét azon veszélyes anyagok határozzák meg, amelyek a nem rendeltetésszerű technológiai körből vagy környezetből kikerülve károsító hatást gyakorolnak a természeti környezetre és az egészségre. A következmények megállapítása azoknak a helyeknek meghatározása jelenti, ahol veszélyek felismeréséhez, azonosításához és kezelésükhöz szükséges javaslatok megtételéhez a részletes elemzésnek feltétlenül rendelkezésre kell állniuk. A feladat elvégzéséhez az alábbi információra van szükség: ISD DUNAFERR Zrt. - 17
a technológia térbeli részletes elhelyezkedése, a helyszínen végzett tevékenységek eljárások, technológiai leírás, egyszerűsített folyamatábra és műszerezett folyamatábra, anyagösszetétel, nyomás, hőmérséklet értékek, halmazállapot, gépjegyzék és a berendezések leírása, a helyszínen tárolt anyagok jegyzéke, A katasztrófa méreteit, a környezetre gyakorolt hatásait az alábbi tényezők befolyásolják: az anyag tulajdonságai az anyag fizikai hatásai az uralkodó meteorológiai viszonyok (melyek befolyásolják, hogy milyen irányban, mekkora területet érinthet az elszabadult anyag vagy annak fizikai hatásai a lakosság gyors riasztása és tájékoztatása a rendelkezésre álló védőeszközök és védőlétesítmények a mentesítés lehetőségei és a mentő (elsősorban egészségügyi) erők felkészültsége. A KIVÁLASZTOTT TECHNOLÓGIÁK RÉSZLETES ELEMZÉSE A kiválasztott technológiák részletes elemzése különböző programokkal és módszerekkel, amelyek megadják a nem üzemszerű kibocsátások valószínűségeit, a kibocsátások hatását (tűz, robbanás, gázfelhő). Az elfogadott forgatókönyvek alapján meghatározásra kerül az emberre - üzemen belül és kívül a biztonságra és a környezetre súlyos veszélyt jelenthető baleset következménye, nagysága és kiterjedése. A vizsgálat során az alábbi fő veszélyforrások típusait és következményeit vesszük figyelembe: A veszélyes anyag gáz, folyadék és kétfázisú halmazállapotban történő kibocsátása (forrásmodell megalkotása) Jet tűz (a jet méreteinek meghatározása) Gőz tűz (a gőzfelhő méreteinek meghatározása) Hősugárzás (az 1-3 pont esetében) Nehéz és neutrális gázok terjedése (éghető és mérgező gázok). Forrásmodell + diszperziós modellek (Gauss, nehéz gázok terjedése, stb.) Vándorló gőzfelhő robbanása. Forrásmodell, diszperzió, TNT modell. BLEVE. Tűzben álló tartály robbanása + keletkező anyag gőz tüze. A következmény analízis elkészítése során használjuk a DEGADIS (DEnsGAsDISpersion), a HGsystem, FaulTrEASE, SAVE II, programokat és módszereket (az eljárások ismertetése megtalálható a mellékletben). ISD DUNAFERR Zrt. - 18
4.1.B) Következmény analízis 4.1.B.1. Propán tartály felhasadása Objektum neve: PB tartály Dátum: 2013. 02. 15. Hely: ISD Dunaferr Zrt., Dunaújváros Forgatókönyv száma: 1 A forgatókönyv leírása: A telephelyen egy 5 m 3 -s cseppfolyós propán tartály található. A vizsgálatnál feltételezett esemény a tartály felhasadása, amely a propángáz szabadba jutását és robbanásveszélyes gázlevegő elegy keletkezését okozza. A következményszámításnál a tartály katasztrofális meghibásodását vettük figyelembe. A propán gőze a levegőnél nehezebb ezért gőzfelhő kialakulásával, gőztűzzel kell számolni. Adatok: A tartály esetében feltételeztünk egy 50 mm-es sérülésen történő kiáramlást is. A kiáramló gáz esetében jettűz kialakulásával számolunk. Ha a jettűz a szomszédos tartályt melegíti BLEVE kialakulásával kell számolni. Propán mennyisége 5 m 3, megengedett töltési szint 85%, 2125 kg; Méretezési túlnyomás: 15,6 bar; Méretezési hőmérséklet: 50 C; Üzemi hőmérséklet: (-20) (40) C ; Engedélyezési nyomás: 15,6 bar; Alsó robbanási határérték: 2,1 térfogat %; Felső robbanási határérték: 9,5 térfogat %; A tartályon keletkezett sérülés, illetve repedés hossza és szélessége alapján az egyenértékű felület átmérőjét 520 cm-nek vettük (gázfelhő) A tartályon keletkezett feltételezett sérülés egyenértékű átmérőjét 50 cm-nek vettük (jettűz) A figyelembe vett propán hőmérséklet egyenlő a külső hőmérséklettel: 11 C A tartály nyomása megfelel az egyensúlyi gőznyomásnak: 6,78 atm; A sérülés magassága a talajszinthez képest: 1 m; Szélsebesség: 2 m/s; A szélsebesség mérési helye a talajszinthez képest: 10 m; Páratartalom: 80%; A talaj érdessége: 9 x 10-2 m; Égéshő: 4,65 x 10 7 J/kg Pasquill stabilitási tényező: F. A propán normál légnyomáson légnemű, csak alacsony hőmérsékleten vagy nagy nyomáson válik cseppfolyóssá. A gázt általában nagy nyomáson, cseppfolyós formában tárolják. A propán színtelen és majdnem szagtalan. A propán nem mérgező, de nagy koncentrációban a levegő kiszorítása miatt fojtó hatású. Az elpárolgó propángáz jelentős hőmennyiséget használ fel, ezáltal fájdalmas hidegégést okozhat, ha emberi bőrre kerül, és ott párolog el. Különösen veszélyeztettek az érzékeny testszövetek, mint pl. a szemhéj bőre. A nagyobb kiterjedésű hidegégések életveszélyesek lehetnek. A propán éghető gáz, levegővel robbanásveszélyes keveréket képezhet és viszonylag kis gyújtási energiával, pl. szikrával meggyújthatók. A propán gázhalmazállapotban atmoszférikus körülmények között lényegesen nehezebb a levegőnél. Relatív sűrűsége gázállapotban 1,55 a levegőhöz viszonyítva, ezért a propángáz egyéb légmozgás hiányában lefele áramlik. A tartályban a nyomás a hőmérséklettől függ (jellemző érték 20 ºCon 7,3 bar). Sérülése esetén okozhat veszélyt a civil lakosság számára. Túlnyomás alatt cseppfolyósított propán esetében, ha a tartály sérülése a gázfázisban történik a kiáramlás kezdeti sebessége nagy. Egy 15 cm-s átmérőjű sérülés esetén pár tonna per perc értéket is elérheti. A párolgás következtében azonban lehűl a folyadék és a gőznyomás csökken. A folyadék fázisból történő propán kiáramlás esetén a gőznyomás következtében az összes folyadék kiáramlik a sérülésen keresztül. A tartályban alig történik párolgás és a hűlés is csak kismértékű. A légkörbe kilépve a folyadék egy része hevesen elpárolog magával ragadva a tartályban lévő lehűlt ISD DUNAFERR Zrt. - 19
propán nagy részét, mely a légköri hőmérsékleten szintén elpárolog lehűtve környezetét. A felhő gyors expanziója révén igen alacsony hőmérséklet alakul ki, ami megnehezíti, ill. lehetetlenné teszi a vészhelyzet emberi erővel történő megfékezését. A heves forrás következtében a gőzfázis tartalmaz folyadék cseppeket is. A kilépő propán gőz/aeroszol formában képez felhőt. Ebben az esetben a propán levegőnél nehezebb gázként viselkedik. A légkörbe kilépve a gőzfelhő részben felhígul levegővel, a gravitációs erő miatt szétterül és a szél következtében áramlani kezd. A felhő terjedése lassúbb, mint a levegőnél könnyebb gázok (például földgáz) esetében és mozgását a talaj lejtése, a szél iránya és erőssége ellenőrzi. Végül annyi levegő lép már be a propán felhőbe, hogy teljesen felhígul. A gáz tárolására 1 darab 5 m 3 névleges térfogatú, közép nyomástartó edény szolgál. A tárolótartályba a gázt közúti tartályos gépjármű (tankautó) tölti be. Az 5 m 3 névleges térfogatú nyomástartó edény klasszikusan tárolási célokat szolgál. A hőigény függvényében töltik, gázfázisú elvétellel működik, kialakítása ennek megfelelő (folyadékfázisú elvételi csonkja használaton kívül van). Sérülése esetén okozhat veszélyt a civil lakosság számára. A propán cseppfolyósított gázként kerül tárolásra. Gőze a levegőnél nehezebb ezért gőzfelhő kialakulásával, gőztűzzel kell számolni. Esemény az 5 m 3 -s tartály felhasadása, amely a propángáz szabadba jutását és robbanásveszélyes gázlevegő elegy keletkezését okozza. A következményszámításnál a tartály katasztrofális meghibásodását vettük figyelembe, úgy, hogy a tartály tartalmának teljes elvesztésével számoltunk. A csúcsesemény meghatározása során figyelembe vettük a Guidlines for quantitative risk assessment, CPR 18E (Purple Book), nyomástartó edényekre vonatkozó meghatározásait (page 3.1-3.4) és a Joint giudance prepared at a workshop of representatives of the COMAH competent authority and the Chemical Industries Association (CIA), LPG storage vessel meghatározásait. A meteorológiai adatok esetében a legsúlyosabb következmények bemutatására a 2 m/s szélsebességet (10 m-s magasságban) és F Pasquill osztályt választottunk. (F2 vagy 2F). Az F2 légköri feltételek esetében a pozitív függőleges hőmérséklet gradiens megnehezíti a kialakult felhő felemelkedését. Az F2 kombináció alkalmazása nemzetközileg elfogadott érték, mely már gyakorlatilag szabványnak is tekinthető.. A terjedési modellek átlagidővel (averaging time) számolnak a maximális koncentráció és a csóva szélességének meghatározásakor. Az átlagolási idő tűzveszélyes anyagok esetében 20 s, mérgező anyagok esetében 600 s. A kiáramlás modellezése során steady-state állapotot alkalmaztunk. Ezzel azt feltételeztük, hogy az adott nyomáson és átmérőn kiáramló propán paraméterei időben nem változnak. Steady-state állapot a nyílt rendszerekre jellemző bizonyos stabilitást mutató állapot, amelynek során anyag és energia áramlik át a rendszeren (tehát nincs egyensúly), de a rendszer mérhető paraméterei alapvetően nem változnak. A nyílt rendszerben a folyamatok egy része időben nem változó, stacionárius folyamat; ha a rendszer többi jellemzője időben állandó marad, akkor steady-state állapot jön létre. A tartály a feltételezett 520 mm-es sérülésén keresztül 3 másodperc alatt ürül le (1. számú melléklet). A kiáramlás jellemző adatai közül bemutatjuk a tartályban található propán mennyiségének és nyomásának változását az idő függvényében. 2.sz. ábra: Az 5 m 3 -s tartály leürülésének ideje, FK7 8 6 4 2 0 A kiáramlás adatai 0 1 2 3 4 Ido (s) Mennyiség (t) Nyomás (atm) ISD DUNAFERR Zrt. - 20