TARTALOMJEGYZÉK 5. LEVÉL A KÉPVISELŐ TESTÜLETHEZ, NYILATKOZAT 1. 6. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI 2. 7. CÉLMEGHATÁROZÁS 3.

TARTALOMJEGYZÉK 5. LEVÉL A KÉPVISELŐ TESTÜLETHEZ, NYILATKOZAT 1. 6. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI 2. 7. CÉLMEGHATÁROZÁS 3. 8. HELYZETELEMZÉS 4. 4.1.Az iskola múltja 4. 4.2.Az iskola jelene 5. 4.3. A szakmai pedagógiai tevékenység értékelése 6. 4.4.Mérés, értékelés, minőségfejlesztés 8. 4.5.Nemzetközi kapcsolatok, európai uniós felkészülés 10. 4.6.A vezetés kapcsolatrendszere 10. 5. VEZETÉSI ELKÉPZELÉSEIM, INNOVÁCIÓS TERVEK 11. 5.1. A tanulók összetétele, adottsága és lehetősége 11. 5.1.1. Óvoda 12. 5.1.2. Fejlesztési elképzeléseink a tanulásbak akadályozott tanulók általános iskolájában 13. 5.1.3. Az értelmileg akadályozottak iskolája 13. 5.1.4. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 14. 5.1.5. Mozgásfejlesztő csoport 14. 5.1.6. Autista részleg 14. 5.1.7. Fejlesztő Felkészítő Iskola 15. 5.1.8. Logopédia Tagozat 15. 5.1.9. A tolerancia programról 16. 5.1.10. A gyermekvédelmi munka fejlesztési feladatai 16. 5.2. A pedagógusok összetétele, pedagógiai kultúrája 17. 5.3. Az iskola kialakult rendje, szokásai, szervezettsége, pedagógiai gyakorlata 18. 5.4. Az intézményben folyó szakmai munka fejlesztésének szükségletei és lehetőségei. Integrációs törekvéseink. 18. 6. A MINŐSÉGFEJLESZTÉS KÖZÉPTÁVÚ TERVE 20. 7. AZ OKTATÓ NEVELŐ MUNKA EREDMÉNYESSÉGÉT ELŐSEGÍTŐ VEZETŐI FELADATOK 21. 8. VEZETÉSI ALAPELVEK 21. 9. VEZETŐI KÜLDETÉSNYILATKOZATOM 22. 10. ÖSSZEFOGLALÁS 22. 11. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 24. MELLÉKLETEK - Erkölcsi bizonyítvány - Diplomamásolat - Önéletrajz

1. LEVÉL A KÉPVISELŐ TESTÜLETHEZ, NYILATKOZAT Tisztelt Képviselőtestület! Nagy Zoltán vagyok, jelenleg a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) igazgatója. A pályázati kiírás feltételeinek a mellékelt iratok, valamint a közalkalmazotti jogviszonyban töltött szolgálati időm alapján megfelelek. 1969 óta dolgozom az intézményben, 1985 óta igazgatói munkakörben. A mellékelt vezetői programmal ismételten megpályázom az Oktatási Közlöny 2010. január 22. 2. számában meghirdetett igazgatói munkakört. Mivel 41 év óta ebben az iskolában dolgozom, így munkatársaimat mind emberileg, mind szakmailag jól ismerem. Pedagógiai, szakmai és vezetői munkámmal hozzájárultam az iskola oktató-nevelő munkájához, az iskola arculatának formálásához, az ország egyetlen ilyen sokrétű, komplex gyógypedagógiai intézményének kialakításához. A pedagógiai programban foglaltakat Kőbánya Oktatási Koncepciója alapján és a közoktatás fejlesztési törekvéseivel, modernizációs célkitűzéseivel összhangban állóan készítettem el, ezért ennek folyamatos megvalósítását, a benne leírtaknak megfelelően, vezetői feladatomnak tekintem. A nevelőtestület eddigi maximális támogatását a jövőben is szeretném elnyerni, mivel ez a biztosítéka és elengedhetetlen feltétele a program sikeres végrehajtásának. Pályázatom a minőségfejlesztés elvei alapján az oktatás minőségbiztosítását, a partnerközpontú működésben kívánja megvalósítani. Célom a folyamatszabályozás: a célkitűzés, a tervezés, a megvalósítás, az ellenőrzés, a korrigálás és az irányított önértékelés egységének kialakítása. Úgy érzem, elegendő szakmai, gyakorlati tapasztalattal, reálisan a jövőbe vetett elképzelésekkel, beosztásomnak megfelelő elméleti felkészültséggel rendelkezem, melyet szeretnék ebben az iskolában a továbbiakban is hasznosítani. Ezennel nyilatkozom, hogy pályázatomba az elbírálásban résztvevők bármikor betekinthetnek. Budapest, 2010. február 15. Tisztelettel: Nagy Zoltán igazgató

2. A PÁLYÁZAT BENYÚJTÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI Mert ők is emberek, mert szomjazzák a jót, mert rettegik a rosszat és nevetni, sírni tudnak, akármily együgyűn, és a maguk módján még is boldogok, igen, boldogok is lehetnek: így hát teljes joguk van ember módra élni, joguk van játszani, remélni, látni, tanulni, emlékezni, hinni, tenni, lebírni tébolyt és kora-halált. Dicsőség annak, ki pártjukra állt. Garai Gábor: AZ ABAÚJKÉRI KASTÉLYBAN Amikor pályázatomat beadom, büszkén állapítom meg, hogy iskolánkban a gyermekek nevelése és oktatása tudatosan tervezett és szisztematikus fejlesztő múltra tekint vissza, melynek alakításában 41 éve veszek részt. Nem hiúság, hanem reális önértékelés mondatja velem, hogy az Önök támogatásával képesnek és felkészültnek érzem magam az igazgatás további feladatainak megoldására. Bízom abban, hogy a nevelőtestület is felismeri a vezetési programban a közösen megalkotott koncepciót és hozzájárul a program sikeres megvalósításához. Annál is inkább, mert a jövőben terveim szerint nem kell többet, legfeljebb másképp dolgozni, hiszen túl vagyunk iskolánk történelmi fordulópontján, eddigi figyelemre méltó eredményeink magukban hordozzák a felemelkedés lehetőségét. Ehhez pedig nem kell más, mint az elkezdett munka szerves folytatása. Intézményünk az elmúlt esztendők újítási törekvéseit: az iskolaotthonos, tantárgycsoportos, a kabinetrendszerű szaktantermes oktatás, az értelmileg akadályozott tagozat teljes kialakítása, a gyógypedagógiai óvoda beindítása, a 9. és a 10. osztály megszervezése, a készségfejlesztő speciális szakiskola megszervezése, a mozgásfejlesztő csoport és gyógytorna beindítása, az autista csoport, a fejlesztő felkészítő iskola, a logopédiai tagozat jelentős fejlesztése, a logopédiai szakosodás továbbvitele és az Erdei iskola gyógypedagógiai programtervezetének kidolgozása, gyakorlati alkalmazása, elismert és követendő példaként szolgálnak valamennyi gyógypedagógiai intézmény számára. Úgy gondolom, miként az előbb felsorolt és megvalósított feladatok is bizonyítják, hogy a nevelőtestülettel együtt eredményesen végrehajtottuk intézményünk öt évvel ezelőtt megfogalmazott koncepcióját. Az elkövetkezendő időben is az Önkormányzat, a szülői valamint diákközösség, de legfőképpen a tantestület által létrehozott értékekre és eredményekre fogok építeni. Minden eddigi pozitív folyamatot szeretnék megerősíteni és továbbfejleszteni. Továbbra is a tantestület által szintén preferált humán értékeket szeretném előtérbe helyezni, a formalizált, termékorientált oktatási szellemmel ellentétben. Célom, hogy az általam vezetett iskola mint eddig is a jövőben is a főváros egyik legjobb gyógypedagógiai intézménye legyen. Kérem a Tisztelt Képviselőtestületet, pályázatom támogatásával segítse elő, hogy Kőbányán sikeresen működjön tovább egy esélyegyenlőséget teremtő, rehabilitációt biztosító gyógypedagógiai iskola, hogy az önhibájukon kívül elesetteket a társadalom hasznos tagjává tudjuk formálni. Budapest, 2010. február 15. Nagy Zoltán

3. CÉLMEGHATÁROZÁS 1969 óta dolgozom a Budapest Főváros X. Kerület Kőbányai Önkormányzat Komplex Óvoda, Általános Iskola, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Szakszolgáltató Központ (1107 Budapest, Gém u. 5-7.) intézményében. Most pályázom hatodik alkalommal az igazgatói álláshelyre. Az elmúlt 20 esztendő volt az iskolák számára a legnehezebb időszak. Az 1993. évi LXXIX. Törvény óriási lehetőséget adott minden intézmény számára. A rendszerváltást követő értékváltozás az iskolák demokratizálódását, a tantestületek felelősségének növekedését, s ezzel együtt a nagyfokú önállóságot, és gyakran a magára hagyottságot is eredményezte. Az oktatásirányítás, valamint a különböző társadalmi rétegeknek az iskoláról, az oktatás hatékonyságáról, a tanítási módszereiről vallott nézetei gyökeresen megváltoztak. Az iskolával szemben támasztott igények jelentősen megnövekedtek, ugyanakkor az iskola működési feltételei továbbra is szűkösek maradtak. Vezetői megbízásom jelentős része éppen erre a nehéz időszakra esett. Akkor lettem igazgató, amikor a nevelőtestületek különösen nehéz kihívásokkal szembesültek, így a mienk is. Az új Oktatási Törvény, a Nemzeti Alaptanterv 1997-es 2003-as és 2007-es változata, a Kerettantervek bevezetése, a Pedagógiai Programok megalkotása, majd újraírása, a minőségbiztosítás fogalmának és tevékenység-rendszerének megjelenése különösen sok időt és többfajta önképzést igényelt a tantestületektől. Természetesen az igazgatóktól is, akik mindezeket az alkotó és adminisztrációs feladatokat irányították, megalkották. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a gyermeklétszám csökkenésére hivatkozva iskolai racionalizálási folyamatok indultak meg. Nagy feladatot jelentett iskolánk számára is, hogy a kerületi gyermeklétszám csökkenése ellenére a létszámot meg tudjuk tartani. A közalkalmazottak életét, munkáját meghatározó jogszabályok robbanásszerűen sokasodtak, s az előírásokhoz folyamatosan alkalmazkodva nagy felelősséggel kellett megfogalmazni stratégiai céljainkat, közép- és hosszú távú feladatainkat. A folyton változó elvárások okozta hajsza dacára az iskola belső élete nyugalmat, viszonylagos állandóságot kívánt meg. Többféle elvárásnak kellett egyidejűleg megfelelni: gyorsan reagálni a társadalom igényeire, és megőrizni a bevált értékeket, valamint alkalmazkodni az új értékekhez. A tantestületben keletkező feszültségeket, ellentmondásokat az igazgatónak kellett feloldania, s a konfliktusokat megfelelően kezelnie. A folyamatos külső változások az iskola következetes, magas színvonalú munkáját nem gyengítették, a stabilitását a Komplex Általános Iskola vezetése biztosítani tudta. Jó pedagógiai programot és tanterveket sikerült írnunk, amelyben megőriztük az iskola régi nemes hagyományait, s egyidejűleg tovább is fejlesztettük. Modernizáltuk pedagógiai gyakorlatunkat a társadalom újszerű igényeinek megfelelően. A nevelőtestületben folyamatos az innovációs készség, a munkaközösségek és más szakmai csoportok alkotó-műhelyként dolgoznak. Igazgatásom 25 éve alatt vezetői munkámban a tantestület szakmai értékrendje, a gyermekközösségek érdekei, az iskolai szülői munkaközösség igényei által közösen kialakított elvárások és a korábbi hagyományok motiváltak. A szakmai eredményesség a tanár-diák-szülő együttműködésével megvalósuló egységes nevelési elveken alapul. A sikeres együttműködés érzelmi mozgatórugója a kölcsönös tisztelet és a gyermekszeretet. Előző iskolavezetői koncepcióm is erre épült. Az abban foglalt terveket, feladatokat vezetőtársaim, a nevelőtestület, valamit a kerületi oktatásirányítás támogatásával sikerült megvalósítanom.

4. HELYZETELEMZÉS a. Az iskola múltja A X. kerületben 1947-től 1956-ig a kerületi általános iskolák külön osztályaiban, többnyire elszigetelten és mostoha körülmények között tanultak az átlagosnál lényegesen gyengébb képességű, a kor szakkifejezésével élve értelmi fogyatékos tanulók. A gyermekek képzését önként vállalták azok a tanító képesítéssel rendelkező pedagógusok, akiknek szakmai kihívást jelentett a gyengébb képességű tanulók fejlesztése és felzárkóztatása, akik érzelmileg közel álltak a hátrányos helyzetű tanulókhoz, s akik képesek voltak elviselni a gyakorlati szakmai kudarcot. Hazánkban ekkor már több évtizede Európa szerte elismert gyógypedagógus képzés folyt. Ebbe a képzésbe kapcsolódtak be a gyógypedagógia iránt érdeklődő kerületi tanítók. 1956-ban a kerületben szétszórtan működő gyógypedagógiai osztályokat közös intézménnyé szervezték a Gém utcába. 1982-ben adták át azt a második épületet, ahol az iskola jelenleg is működik. Az iskola épületét már a tervezés során a fogyatékos tanulók igényeihez igazodva alakították ki, így az átadásra került iskola a főváros legkorszerűbb akkori elnevezés szerint kisegítő iskolája lett. Az épület esztétikus adottságai biztosították a tárgyi feltételeket; a rendet, a tisztaságot, a nyugalmas és derűs légkör kialakításához, a harmonikus, otthonos iskolai élet megteremtéséhez. Az épület átadását követő években a tantestület megfiatalodott, szakmailag jól felkészült gyógypedagógus végzettségű, innovatív, gyermekszerető, toleráns, tudatosan szakmai profizmusra törekvő közösséggé formálódott. Ez a közösség alakította ki az iskola jelenlegi arculatát. Többen az iskola dolgozójaként szerezték meg diplomájukat, mások főiskolai gyakorlatukat teljesítették az intézményben, mivel akkor a Főiskola Gyakorló Iskolája voltunk, majd tanulmányaik befejezése után visszatértek, s itt vállaltak munkát. A testület jelentős részét erős szakmai és érzelmi kötődés kapcsolja az iskolához.

b. Az iskola jelene MUNKAERŐGAZDÁLKODÁSI ÖSSZESÍTŐ 2010. január 1-től Beosztás Dolgozói létszám Pedagógusok Iskolavezetés 3 Óvónő 1 Gyp. tanár 20 2 7 Fejlesztő pedagógus 3 Napközis nevelő 11 Logopédiai tagozatvezető 1 2 Logopédus 22 3 Könyvtáros 0,5 Konduktor, gyógytestnevelő 2 2 Pedagógus összesen: 63,5 Pedagógiai asszisztens 15 Egyéb Gazdasági ügyintéző 1 Iskolatitkár 1 Adminisztrátor 1 Gyermekvédelmis megbízással 0,5 Okt. techn. 0,5 Orvos 0,5 Egyéb összesen: 4,5 Technikai dolgozó Konyhás 2 Karbantartó, gondnok 1 Kertész 1 Dajka 2 Takarítónő 5,5 Gépkocsivezető 1 Portás 1 Technikai dolgozó összesen: 13,5 Dolgozók száma összesen: 96,5 Pedagógus 63,5 Pedagógus asszisztens 15 Egyéb 4,5 Technikai 13,5 Mindösszesen: 96,5 fő (102,32 fővel ellátva) + 2 fő (takarító, gyermekfelügyelő) közhasznú munkás c. A szakmai pedagógiai munka értékelése 1 1

Az 1988-ban bevezetett pedagógiai programunk és NAT-ra épülő helyi tantervünk kialakítása előtt felmértük a X. kerületi Önkormányzat és a szűkebb lakókörnyezet igényeit. Megkérdeztük a szülőket, a tanítványainkat, hogy milyen változtatást szeretnének az iskola arculatának további formálásában. Az igények összecsengtek a nevelőtestület véleményével. Intézményünk pedagógiai programját is ennek megfelelően készítettük el. A kerettervek bevezetése előtt újra végiggondoltuk a nevelési folyamatot, újraírtuk pedagógiai programunkat és tanterveinket, ismét figyelembe véve a partnerek véleményén alapuló kérdőíves elemzés megállapításait. Pedagógiai alapelveinken, az iskola arculatán nem kellett változtatnunk, de a tantárgyi rendszeren és az óraszámokon igen. Az intézményünk tanulmányi eredményeivel, a nevelő-oktató munka színvonalával összességében elégedett vagyok. Minden mérés megerősített, hogy az iskolában magas színvonalú szakmai tevékenység folyik. Az igazgatói értékelésemben az elért eredményeket elemeztem (2009. januárban). A pedagógiai munkánk önértékelése 2005-2009-ig a pályázati anyagban található. Tanítványaink neveltségi szintjével, a nevelési eredményeinkkel csak részben lehetünk elégedettek. A viselkedéskultúra fejlődése ellentmondásos, de tanítványaink is érzékelik ezt. A magatartás javításához a környezet példaadó viselkedéskultúrájára lenne szükség. A legtöbb nevelési problémát ugyanis az iskoláétól eltérő kulturális közegből és más értékrend szerint nevelt diákok közösségbe illesztése okozza. Hiszek abban, hogy a probléma hatékony kezelése csak biztonságot és szeretetet sugárzó környezetben lehetséges. A tanár-diák, tanár-tanár egymást tisztelő, megértő viszonya mellett fontos az elvárások teljesítése, következetes ellenőrzése. A példás neveltségi szint csak fokozatosan, kis lépésekben alakítható ki. Nevelési munkánk eredményei nagymértékben függnek a szerteágazó gyermekvédelmi munkától és a megelőző-felkészítő programjaink minőségétől. Eredményes együttműködést alakítottunk ki ennek érdekében a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Gyámhatósággal és a Nevelési Tanácsadóval. A káros szenvedélyek megelőzésére annak tematikáját beépítettük az osztályfőnöki tanmenetbe. Az alsó tagozatos megelőző tevékenységet az osztályfőnökök és a napközis nevelők végzik, a magas felkészültségű gyermekvédelmi felelős segítségével. 2007-re tanítványaink szociokulturális helyzete romlani kezdett, ezért nagyon gondosan kellett megtervezni a hátrányokkal küszködő tanítványainknak szóló segítségadást, a fejlesztő és felzárkóztató programjainkat. A tantárgyfelosztás és munkabeosztás készítésénél nagyon figyeltünk arra, hogy az órakeretből megfelelő időt biztosítsunk korrepetálásra, felzárkóztatásra. - A fejlesztő pedagógusok az alsó tagozatos osztályokban a lemaradó tanulók egyéni fejlesztését segítik elő, de foglalkoznak a mozgássérült és felső tagozatos tanulókkal is. Együttműködésük az osztálytanítókkal kiváló. - Folyamatosan szorgalmazzuk az iskolai és házi versenyeken való részvételt, és sokszor szervezünk magunk is versenyeket, önállóan, vagy a fővárosi szaktanácsadókkal közösen. Az országos és fővárosi versenyeken elért helyezéseink kimagaslóan jók, s ez büszkeséggel tölt el mindenkit. A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonság-együttes, amely a tanulók nevelhetőségének, oktathatóságának, képezhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki, valamint a szokásoktól eltérő eljárások alkalmazását és kiegészítő pedagógiai szolgáltatások igénybevételét teszi szükségessé. Az itt meghatározott feladatokhoz a személyi és tárgyi feltételek maximálisan adottak voltak.

Oktatási tevékenységünket a következő adaptált és alkalmazott tantervek alapján végezzük és végeztük: Officina Bona által készített tanterv. Autizmus Kutatócsoport által kidolgozott kerettanterv. Logopédiai tanterv OM honlap szakanyagának adaptációja. A Debreceni középsúlyos fogyatékos munkacsoport kidolgozott tantervének adaptálása. Az Irányelveknek és országos alapprogramnak megfelelő helyi tanterv. Pedagógiai munkánkat meghatározták: a habilitációs és rehabilitációs, a komplex személyiségfejlesztő, az esélyegyenlőség megteremtésére irányuló tevékenységeink. A nevelési feladataink színterei a szervezeti rendszerünkben létrehozott osztályokon és csoportokon kívül: a napközi otthonok, tanulószoba, a szakkörök, a sportkör, az énekkar, színházlátogatások, a tanulmányi kirándulások, az erdei iskola, a toleranciaprogram, a DÖK által szervezett megmozdulások, kerületi és fővárosi vetélkedők, rendezvények. Közös munkánk fontos területe volt a mentálhigiéniás feladtok megoldása. Nagy gondot fordítottunk az egészségi és környezeti nevelésre. Oktató-nevelő munkánkban kiemelt szerepet szántunk a szülőkkel való jó- és szoros kapcsolat kiépítésére. Ingyenesen igénybe vehető szolgáltatásokat biztosítottunk a családok számára (ingyenes tankönyvek, úszásoktatás, gyógytestnevelés, logopédiai kezelés, orvosi ellátás, naponta gyerekbeszállítás iskolabusszal, stb.). Értékelő tevékenységünk minden esetben az egyéni adottságok maximális figyelembe vételével a tanulók érdekeit szolgálták. Nagy gondot fordítottunk a tankötelezettségi korhatárt elért tanítványaink beiskolázására (nyomon követésére), avagy megfelelő elhelyezésére. A visszajelzések (fenntartó, más intézmények, szülők) azt bizonyítják, hogy a kitűzött nevelésioktatási célunkat elértük, a vállalt feladatainkat jól teljesítettük. Ezek az eredmények a nevelőtestület egységes álláspontjának, a jó intézményi vezetésnek, a jó munkahelyi légkörnek köszönhetőek. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók akadályozottságának, személyiségfejlődési zavarának összetettsége és egymásra hatása egyedi kombinációkban jelennek meg, valamint a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják. Ezért számukra olyan gyakorlati ismeretekhez kapcsolt tevékenységet biztosítottunk és biztosítunk, amelyekkel a gyermekek saját képességeikhez és személyiségi adottságaikhoz mérten a lehető legteljesebb mértékben készíthetők fel az önálló életre. Speciális tantervet használunk, mely korrektív célú, s melyben a különféle kompetenciák fejlesztése hangsúlyos szerepet kap. A modern tanulástechnikák alkalmazása örömet jelent a pedagógusnak és az ismeretszerzésben aktívan részt vevő tanulóknak egyaránt. Nevelő-oktató munkánkban kiemelkedő fontosságú az iskola és az élet kapcsolatának elve, továbbá a motiváció elve.

A társadalmi beilleszkedést szolgálja a tolerancia program bevezetése, és jó gyakorlattá válása. E program kiváló lehetőséget teremt a tanulók nevelésére, melyben meghatározó a tolerancia, az empátia, az érzelmi nevelés, illetve a felsoroltak életszerű helyzetben való gyakoroltatása. Jelentős lépés volt a fordított integráció bevezetése, mivel a részt vevő tanulók lehetőséget kaptak az egyéni különbségek pedagógiai eszközökkel való befolyásolására. A korszerű oktatáspolitikai elvárásoknak megfelelően mi is alkalmazzuk az inklúziót, mivel a jobb képességű középsúlyos, illetve autista tanulóink aktív tagjai a tagozatnak. A tanórán kívüli tevékenységek során tanulóinknak lehetőségük nyílik a modern terápiás foglalkozások igénybevételére különféle szakkörök, vagy rehabilitációs, habilitációs tevékenységek körében (pl. beszéd és kommunikációfejlesztés, mozgásnevelés, művészeti nevelés stb.). Iskolánk igazi erősségévé vált a személyiség sokoldalú fejlesztése, és az ehhez nélkülözhetetlen toleráns, empatikus nevelői attitűd, a családias légkör. Pedagógiai programunk másik, ezzel egyenértékű alapvetése a hagyományosan magas színvonalú oktató munka megőrzése, a képességek minél teljesebb kibontakoztatása. A közalkalmazottak életkor szerinti összetétele, a jelenlegi ideális állapota, a 90-es évektől induló tudatos vezetői munkaerő-gazdálkodás eredménye. Ennek köszönhetően a nevelőtestület átlag életkora 42 év. Nevelőtestületünk a megfiatalodását a zömében pályájuk elején lévő, illetve pályakezdő kollégák folyamatos felvételének köszönheti. Ezek a fiatalok modern, nyitott pedagógiai szemléletű, szakmai frissességet és lendületet hozó kollégák, akik kivétel nélkül több tanári szakkal illetve szakképzettséggel rendelkeznek. Ugyanakkor rengeteget tanulnak a tapasztaltabb középgenerációtól, akiket sokszor példaként tisztelnek. Ez a középgeneráció a legnagyobb húzóerő, nem véletlen, hogy munkájukat kerületszerte ismerik és elismerik. Pedagógusainkra jellemző a folyamatos önképzés. A pedagógusok hétévenkénti továbbképzését törvény írja elő. Iskolánkban a feladatellátás és a tantervi változás szabja meg a továbbtanuló tanárok számát és szakirányát. Az állami támogatási keretet minden évben iskolai költségvetésből, továbbá a tanárok által befizetett önrészből egészítjük ki, mert kollegák a törvény által előírt továbbképzési kötelezettségüknek csak így tudnak megfelelni. Az állami normatíva sajnos nem elegendő, és most bizonytalanná vált. A logopédiai tagozat tevékenysége az elmúlt 5 esztendőben 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. Felvett beszédhibások száma 961 fő 1219 fő 1103 fő 1144 fő 1101 fő A 2009/2010. tanévben, a Magyar Nyelv évében 2009. november 18-án rendeztük meg fenntartói támogatással a Szépen beszélni jó! II. Országos Logopédiai Kongresszust a Pataky Művelődési Központban. A program ismét nagy elismerést hozott intézményünknek. Egyéb tevékenységek: Thoroczkay Miklósné ötlete és programja alapján 2009 szeptemberében megindult a Színház és Filmművészeti Egyetem szervezésében egy 120 órás akkreditált Beszédtechnika továbbképzés, melynek mentora és egyik előadója munkatársunk. Nyomdában van Thoroczkay Miklósné két szakmai munkája: Lazán Perdülj (Logopédiai Kiadó), és a Szépen beszélni jó! (Holnap Kiadó). Megjelenésük a tanévben várható. d. Intézményi mérés-értékelés, minőségfejlesztés Iskolai Minőségirányítási Programunk részletesen tartalmazza intézményünk kulcsfolyamatainak ellenőrzési, mérési és értékelési rendszerét. Az ellenőrzési tervnek megfelelően az alábbi területeken folyik tudatosan megtervezett mérés-értékelés: I. Nevelés-oktatás, szakmai tevékenység értékelése A nevelő- oktató munka átfogó értékelését, a PP céljainak megvalósulását az igazgató vagy helyettesei végzik évente két alkalommal, félévkor és év végén. Ötévenként készül a hosszabb időszakot átölelő igazgatói beszámoló. A beszámoló a középvezetők a tantárgy- és tevékenységfelelősök az osztályfőnökök és a diák-önkormányzati munkáért felelős értékelésein alapul. A tanítási- tanulási folyamat szabályozása, mérése és értékelése a nevelő-oktató munka a tanároktanulók munkájának szabályozásán és átfogó ellenőrzésén, értékelésén keresztül valósul meg.

A tanári teljesítmény vizsgálatának legáltalánosabb célja az, hogy mintegy hidat képezve az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott intézményi szintű célok és az iskolában dolgozó egyes tanárok munkateljesítménye között hozzájáruljon az iskolai munka színvonalának emeléséhez. Az értékelés, a pedagógustevékenység sokszínűségének, összetettségének megfelelően a nevelő-oktató munka lehető legtöbb területét érinti. Figyelembe veszi az iskolai élet tervezésével, szervezésével kapcsolatos egyéb tevékenységeket is. A pedagógusok teljesítményértékelését a teljes nevelőtestület által összeállított és a 2007/2008-as tanévben elfogadott, majd a 2008/2009-es tanévben módosított, sok mutatót tartalmazó kritériumrendszer szabályozza. Az értékelés eredményeként a törvényben meghatározott módon megtörténik a dolgozók minősítése. Eredményei felhasználhatóak a következő tanév feladatainak meghatározására, a beiskolázási és továbbképzési folyamatok tervezési hatékonyságának emelésére valamint az intézményi stratégia alakítására. A tanulók ellenőrzésében, értékelésében fontos kritérium, hogy személyes, informatív, folyamatos, következetes, objektív és pontos legyen. Az ellenőrzés, értékelés célja, hogy a tanulót hozzásegítsük a reális önismeret, önértékelés kialakításához, erősödjön a tanulás iránti motivációja, valamint a tanár számára adjon az értékelésből leszűrhető tapasztalatokat, melyeket a pedagógiai folyamatokban hasznosíthat. Az értékelésben, alkalmazzuk a diagnosztikus, formatív és szummatív formákat is. A tanulói teljesítmények folyamatos szóbeli értékelése minden pedagógus nevelő-oktató munkájába beépül, az osztályozás és az írásbeli értékelés tagozatonként, évfolyamonként és tantárgyanként meghatározott. Minden tagozat kidolgozta tanulóinak helyi mérési-értékelési rendszerét, melyet eljárásrendek szabályoznak. A tanulási folyamat eredményességét ellenőrizzük a tanulmányi eredmény mérésével (személyi tanulmányi átlag, osztályonkénti tanulmányi átlag), témazáró dolgozatokkal, további képesség- és készség felmérésekkel. A tanulási folyamat szabályozóinak rendszeres felülvizsgálatával biztosítjuk a pedagógiai programunkban megfogalmazott célok teljesülését. II. Minőségfejlesztés Intézményünk minőségfejlesztési munkája az elmúlt öt évben is a 2004. május 30-án elfogadott Iskolai Minőségirányítási Programban (IMIP) meghatározott célok valamint a minőségirányítás éves munkatervei alapján a törvények változásait figyelembe véve folyik. Az Önkormányzati Minőségirányítási Programmal (ÖMIP) összhangban az IMIP tartalmazza azokat a minőségcélokat, állandó fejlesztési feladatokat és eljárásrendeket, amelyek a Pedagógiai Programunkban szereplő szakmai célkitűzéseink minél magasabb szintű megvalósítását teszik lehetővé. Nevelőtestületünk tagjai a korábban megfogalmazott minőségcélokat illetve a minőségpolitikát teljes egészében időszerűnek és aktuálisnak tartják. Az iskolavezetés a minőség iránt maximálisan elkötelezett. A vezetőség, a minőségirányítási munkacsoport, a munkaközösség-vezetők közreműködésével az intézmény valamennyi dolgozója tevékenyen részt vesz a beazonosított kulcsfolyamatok működtetésében, és a hosszútávra szóló minőségi elveink megvalósításában. A vezetőség épít a munkatársak továbbképzésekben szerzett ismereteire, aktív és szakszerű tevékenységére, mellyel képes a követelményeknek megfelelni. A 2005-2009-ig eltelt időszakban az alábbi főbb feladatokat és méréseket végeztük el: - A partnereink azonosítása és felülvizsgálata minden tanévben - Az érdekelt felek igényeinek és elégedettségének felmérése négy alkalommal: - 2005/2006-os tanévben - 2006/2007 és a 2007/2008-as tanévben - 2008/2009-es tanévben - 2009/2010-es tanévben - A 2006/2007-es tanévben kidolgoztuk a pedagógusok és vezetői munkakörben dolgozók teljesítményértékelését és módosítottuk az IMIP-et. - A 2007/2008-as tanévben elvégeztük a pedagógusok és vezetői munkakörben dolgozók teljesítményértékelésének próbamérését és végrehajtottuk a mérésben részt vett kollégák által tett módosító javaslatokat. - Elvégeztük a négyévenként esedékes Teljeskörű Intézményi Irányított Önértékelést a 2008/2009-es tanévben. Ezzel az összefüggő értékeléssel felmértük adottságainkat, elért

eredményeinket és ennek alapján azonosítottuk iskolánk erős és gyenge pontjait, kijelöltük a legfontosabb fejlesztési területeket, meghatároztuk a továbbfejlődés irányait. - A 2008/2009-es tanévtől működtetjük a pedagógusok és vezetői munkakörben dolgozók teljesítményértékelési rendszerét. A folyamat zökkenőmentesen, az értékelés elveinek maximális figyelembevételével zajlott. A tanulságokat levontuk és a jövőben beépítjük munkánkba. Minden vezető és pedagógus kiváló értékelést kapott. Az eredmények 88-100%-ig szóródtak - A tanévben előre nem tervezett feladatunk volt a teljesítményértékelés átdolgozása a törvényi előírásoknak eleget téve. A rendszerbe beépítettük a minősítés szempontjait és kidolgoztuk a nem pedagógus alkalmazottak értékelési szempontjait. - A nevelőtestület és a szülői szervezet (közösség) véleményének kikérésével évente értékeljük az intézményi minőségirányítási program végrehajtását, a partnereink elégedettségét. Az értékelés alapján határozzuk meg azokat az intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy az intézményünk szakmai célkitűzései és az intézmény működése folyamatosan közeledjenek egymáshoz. Az iskolai tevékenységeink középpontjába a partnerek igényeinek, elvárásainak minél teljesebb körű kiszolgálását állítjuk, tovább erősödött a partnerközpontú szemlélet. Természetessé vált a csapatmunkában való gondolkodás és munkavégzés. Alkalmazzuk a PDCA-SDCA logikát, mely segíti a tervezési munkákat és hosszútávon az intézményi fejlődés fenntarthatóságát. e. Nemzetközi kapcsolatok, európai uniós felkészülés Nagyon fontosnak tartom a tanárok és a diákok szempontjából egyaránt az Európai Unióhoz való csatlakozást. A tanárok számára lehetővé kívánom tenni, hogy személyes kapcsolatok révén, valamint utazásokon szerzett tapasztalatok alapján alkossanak képet más nemzetek oktatási filozófiájáról, oktatási rendszeréről, nevelési módszeréről. A diákoknak meg kell érteniük az európaiság fogalmát, és el kell érni, hogy európai polgároknak tekintsék magukat. f. A vezetés kapcsolatrendszere Helyzetemből adódóan egyre kevesebb tanulóval tudok a tanítási-tanulási folyamatban kapcsolatot teremteni, hiszen csak egy osztályban tanítok. Ezért ezt a hiányt igyekszem pótolni a legjobb és a legproblémásabbak értékelésében való részvétellel. Törekszem arra, hogy az iskola tanulói megismerjenek, jelenlétemmel, az iskolában töltött sok idővel ez talán sikerül is. Minden tanuló közvetlenül is fordulhat hozzám, ha problémája van. A Diákönkormányzat képviselőivel ha meghívnak találkozom a diákközgyűléseken. A felvetett problémáikra, javaslataikra reagálok, mert fontos számomra a véleményük. A diákönkormányzatot vezető tanárokkal folyamatos, lényegre törő az együttműködésem. Az iskola dolgozóival, a tanártársaimmal is szeretnék élőbb, folyamatosabb kapcsolatot tartani, munkájukat alaposabban megismerni, bajaikra orvoslást találni, de ez nem mindig sikerül, és talán ők is tudják, hogy nem a szándék hiányzik. Az ajtóm ha csak jelképesen is gyerek, felnőtt és szülő számára mindig nyitva áll. Az intézményünkben folyamatosan jó az együttműködés a Szülői Munkaközösséggel, az Iskolaszék- valamint a Közalkalmazotti Tanács elnökével és tagjaival. Velük minden, az iskolát érintő változtatást, problémát megbeszélek. Véleményükre sokat adok, javaslataikat ha arra lehetőség van megvalósítom. Rendszeresen kapcsolatot tartok azokkal az intézményekkel és szervezetekkel, amelyekkel az iskolánk valamilyen területen együttműködik. A sáv nagyon széles, felsorolni lehetetlen lenne. Minden kapcsolatot és lehetőséget igyekszem megragadni, ha az intézmény érdekéről van szó. Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.

Albert Schweitzer 5. VEZETŐI ELKÉPZELÉSEIM, INNOVÁCIÓS TERVEIM A következő vezetői időszak munkájának tervezésénél az előző igazgatói programomból az év végi beszámolókból és a helyzetelemzésből indultam ki. Változatlanul olyan iskolát szeretnék, amely családias légkörű, a benne élők tisztelik egymás személyiségét. Ez az iskola olyan elkötelezett pedagógusokból áll, akik nagy szakmaszeretetet tanúsítanak, s mindent elkövetnek azért, hogy a tanulók képességüknek megfelelően, maximálisan fejlődjenek. Nevelési célkitűzéseimben továbbra is első helyen szerepel a kiváló nevelés nyújtása és a magas szintű oktatás. E célok megközelítését csak a nevelőtestülettel egyeztetett pedagógiai programmal, a kialakított iskolaszerkezetben, a belső rend és fegyelem megszilárdításával tudom elképzelni. Vezetői programomat a következő tényezők határozzák meg: 5.1. A tanulók összetétele, adottsága és lehetősége 5.2. A pedagógusok összetétele, pedagógiai felkészültsége 5.3. Az iskola kialakult rendje, szokásai, szervezettsége, pedagógiai gyakorlata 5.4. Az intézményben folyó szakmai munka fejlesztésének szükségletei és lehetőségei. Integrációs törekvéseim. a. A tanulók összetétele, adottsága és lehetősége Célunk a fogyatékos tanulókat úgy fejleszteni, hogy eredményesen tudjanak képességeikhez mért munkafolyamatokat végezni, képesek legyenek egyszerű, társas kapcsolatokat kialakítani, azaz védőfeltételek biztosításával kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek. E célok megvalósításához jól képzett szakemberekre (gyógypedagógusokra, gyógytestnevelőre, konduktorra, szomatopedagógusokra, logopédusokra, gyógypedagógiai asszisztensekre) van szükség. Elengedhetetlen feltétele a célok megvalósulásának: a korszerű tárgyi feltételek biztosítása, az esztétikus környezet megőrzése, fejlesztése, épületen belül és azon kívül, demokratikus intézményvezetés, a jó munkatársi kapcsolatok megléte, pedagógiai munkánk elismerése, támogatása külső segítők részéről (fenntartó, gyermekjóléti szolgálatok, Népjóléti Iroda, szponzorok), A sajátos nevelési igényű gyermekek, fiatalok fejlesztését szolgáló nevelő-oktató munkánk színterei: Gyógypedagógiai óvoda (gyógypedagógus + óvónő alkalmazásával), Általános iskola - enyhe értelmi fogyatékos tanulók részére, - középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók részére, Készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő tagozat (9-10. csoport), Készségfejlesztő speciális szakiskola, Mozgásfejlesztő csoport, Autista csoport, Fejlesztő-felkészítő iskola (súlyosan, halmozottan sérült tanulók részére), Logopédiai tagozat, Fordított integráció. A felsorolt nevelési-oktatási színtereken a nevelőtestület döntése szerint a NAT követelményeinek megfelelő tantervek alapján folyik a pedagógiai munka. Kiegészül a tevékenység az erdei iskolában való részvétellel, a Toleranciaprogrammal, a gyógytornával, különféle szabadidős programokkal, a környezeti kultúra esztétikus, praktikus kialakításával. A magas szintű képzettséggel rendelkező gyógypedagógusok szakmai ismeretét még jobban kihasználva szeretnénk a terápiás lehetőségeket kiterjeszteni tanulóink fejlődése érdekében. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal történő együttnevelés. Az együttnevelés több feladatot ró a benne

részt vevőkre, többet vállal, mint részvétet vagy védettséget. E cél előfutára a tolerancia program, mely megtartása mellett szeretnénk megkísérelni az együttnevelés gyakorlatát egy-egy társuló intézménnyel. Ehhez segítséget nyújtanánk a társuló intézményeknek. Intézményünkben a hagyományokat és a magas szintű szakmai munkát tovább szeretnénk folytatni. Kiemelt szerepet szánunk a tanulói tevékenységnek a tananyag mellé rendelve. Hangsúlyozottan szerepet kapna a szocializációs képességfejlesztés, mivel ez fontos feltétele a tanulók társadalmi integrációjának. Egyre intenzívebben szeretnénk beépíteni a célzott terápiás munkálatokat a tanítás-tanulás folyamatába, melynek eredményeiből profitál a többségi pedagógia is, különös tekintettel a tanulási problémákkal küzdő gyerekekkel kapcsolatban. 5.1.1. Óvoda A Komplex Prevenciós Óvodai Program a hazai tradicionális nevelési értékekre épít, és ötvözi a gyógypedagógiai eredményekkel. Óvodai nevelésünk célja, hogy a tanulók az óvodai képzés végére (mely sokszor 8 éves korig húzódik) értelmi, beszéd, szociabilitás és mozgás terén elérjék azokat az iskolai követelményeket, melyek képessé teszik őket azoknak a speciális iskolai követelmények elsajátítására, melyre a Szakértői Bizottság javasolja őket. Fő feladat a 3-8 éves gyermekek életkori és egyéni sajátosságának, eltérő fejlődési ütemének, sérülési fokának szem előtt tartásával a harmonikus személyiségfejlesztés. Fontos az egyéni adottságok figyelembevétele, valamint az iskolai potenciális tanulási zavarok feltérképezése, annak lehetőség szerinti maximális korrekciója. A gyógypedagógiai óvodában akárcsak a többségiben, a nevelési és oktatási feladataink megvalósításának legfontosabb és legalapvetőbb eszköze a szabad játék. A játékban a gyermek spontán utánzásos tevékenység során szerez ismereteket, gyűjt tapasztalatokat. Az eszközpark bővítése a meglévő eszközök megóvásával, valamint a kiírt pályázatok figyelemmel kísérésével oldható meg. Alapfeladatok közé tartozik az interperszonális kapcsolatok új formáinak folyamatos fejlesztése, melyet a csoportban dolgozó összes pedagógus modellhatása tesz lehetővé. Fontos az új attitűdök, normák kialakítása. Kiemelt feladatként kell kezelni a kommunikáció egyénenként változó lehetőségeinek kihasználását. Mindezt a logopédus szakszerű munkájának segítségével lehet elérni. Az ő fő feladata nem csak a korrekció, hanem feladatai közé tartozik a beszédindítás, a részképesség zavarok tompítása is. A fejlesztőpedagógusok a különböző terápiás lehetőségeket kihasználva fejlesztik a sérült funkciókat az egyéni adottságok figyelembevételével. Kiemelt figyelmet kap a mozgás fejlesztése az óvodában, melyhez a gyógytornász speciális eszközöket, módszereket használ. Ebben a csoportban különösen fontos, hogy a pedagógusok betekinthessenek egymás munkájába, hogy a gyerekek fejlesztése ne elszigetelten 1-1 órában történjen, hanem komplexitása az egész napon végigvonuljon. Az egységes nevelési elvek kialakítása érdekében minél szorosabb kapcsolatot kell kialakítanunk a családdal és folyamatos szakmai segítséget nyújtanunk. Sajnos egyre több feladat hárul napjainkban a Gyermekvédelemre, mellyel napi kapcsolatban kell állnunk. Feladatnak tekintjük más intézményekkel való jó kapcsolat kialakítását, egyrészt szakmai megújulás szempontjából, másrészt az új tanulók zökkenő mentesebb beillesztése érdekében.

5.1.2. Fejlesztési elképzeléseink a tanulásban akadályozott tanulók általános iskolájában Intézményünkben igen jól bevált az iskolaotthonos (nyújtott 1. oszt., 1. oszt., 2. oszt.), a tantárgycsoportos (3-4. oszt.) és a szaktantermi (5-8. oszt.) rendszerben történő oktatás. Oktatómunkánkat a maximálisan elfogadó pedagógiai attitűd jellemzi. Széles feladatrendszerrel, szolgáltatásokkal segítjük a többszörös hátrányokkal küzdő gyermekeket és családjaikat. Az elkövetkező 5 évre feladataink: Iskolánk hirdetése a civil életben is (prospektusok mellett plakátok készítése, az internetes oldal bővítése, amelyekhez pályázatok útján is lehetne anyagi forrást szerezni). Külső intézményekkel közösen nagyobb pályázatokban kreatív terápiák kialakítása Közvetíteni tanulóink értelmi szintjéhez alkalmazkodva az egyetemes kultúra értékeit (pl. Biblia, műkincsek, az épített környezet hihetetlen gazdagságát, az egymás iránti és hazaszeretet minőségi kategóriáit). Néptánc bevezetése (testnevelés vagy énekóra keretében), amely fejleszti a mozgáskultúrát, a finommotorikát, és személyiséget is. A természettel, gyakorlati, házon kívüli tevékenységekkel a kapcsolat erősítése, környezetvédelmi kompetenciák alakítása. A neveltségi szint emelése érdekében több neves előadóval tájékoztatást szervezni. Tovább szeretnénk alkalmazni a tantárgyi koncentráció mellett, tanulóink minél eredményesebb fejlesztése érdekében: A discalculia, dislexia terápiát. Személyiségfejlesztés keretében: Ayres terápiát, zeneterápiát. Egészségmegőrző, kiegészítő terápiát: sókamra, kondi gépek. 5.1.3. Az értelmileg akadályozottak iskolája Tanulóink sérülése egész személyiségükre kiterjed, ezért fejlődésük sajátos képet mutat. A fejlődés negatívumai mellett olyan funkciók is megtalálhatók, melyek viszonylag magasabb szinten állnak, s pedagógiai munkánk során elsősorban ezekre a pozitívumokra alapozzuk munkánkat. Gyógypedagógiai munkánk legáltalánosabb távlati célja az épek társadalmába való beintegrálás (nem az erőltetett integráció). Első fontos lépés az ösztönző tanulási környezet kialakítása számukra, melynek egy része a tárgyi feltételek, másik része a személyi feltételek megteremtésén alapul. Különös hangsúlyt fektetünk folyosóink, osztálytermeink, munkatermeink dekorálására, a fejlesztőeszközök megválasztására. Az egész életre szóló védő, irányító, óvó, de önálló személyiséget kibontakoztató neveléssel törekszünk a tanulási képességek maximális kibontakoztatására. A sokoldalú fejlesztés érdekében nemcsak a csoportban, de az egész tagozaton fontos feladat az összes kollega team munkája, egymás szakmai tanácsokkal való ellátása. Különös hangsúlyt kap munkánkban a terápiás módszerek bevezetése. Kiemelt feladatként kezeljük a szociális és egyéb hátrányokból adódó esélyegyenlőtlenség mérséklését. Ennek érdekében egyre több belső és külső iskolai program szervezése a feladatunk. A tanórán kívül és belül egyaránt fontos a különböző életvezetési technikák begyakoroltatása, melynek kiemelt feladatai, hogy önmagukat minél jobban el tudják látni, környezetükben tájékozódni és tevékenykedni legyenek képesek. Fontos a szociális és kommunikációs képességek fejlesztése, közvetlen személyi-tárgyi környezet megismerése, alakítása. A foglalkozások során a tanulók cselekvő aktivitására kell építenünk. Kiemelten kell kezelnünk a szűkebb-tágabb környezetükkel igényes magatartásformáik kialakítását. Az érzékelés-észlelés szoros összefüggésben áll a mozgással, ezért fontos feladat a tanulók mindennapos testnevelése a tornateremben és a szabad levegőn egyaránt. Gyógytornász segítségével sérülés-specifikus mozgásterápiát végeznek a tanulók. Az önálló játéktevékenység kialakításában az udvari játékok használata változatosságot jelent.

Kiemelt hangsúlyt kap az egyéni fejlesztés biztosítása, amely a részképesség zavarának feltérképezéséből az egyénre szabott és alkalmazott korrekciókból áll. Szintén alapfeladat önkiszolgálási szintjük állandó emelése, valamint közvetlen személyi és tárgyi környezetük alaposabb megismerése, lehetőség szerinti alakítása. Továbbra is elengedhetetlen feltétel a szülői házzal való jó kapcsolat kialakítása, az egységes nevelési szemlélet megvalósításában. 5.1.4. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola A 18. évüket betöltött tanulók alkotják (23 éves korig). Tanulmányi téren céljaink a megszerzett ismeretek szinten tartása, lehetőség szerint új ismeretek tanítása, átadása, gyakorlati képzésüknél a szövési technika elsajátíttatása. Tennivalóink közé tartozik személyiségük folyamatos, további gazdagítása. Legfontosabb feladat az egyszerű munkavégzéshez, önműveléshez, a társadalmi együttéléshez szükséges alapvető képességeik kialakítása egyéni adottságaik figyelembevételével. A munkába állításuk elősegítése érdekében néhány, sérülteket foglalkoztató intézménnyel (pl. ÉNO-k, Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőség Közalapítvány) való újabb kapcsolatfelvétel, ily módon a szülőknek segítséget tudunk nyújtani gyermekük elhelyezésében. Ennek alapja a tagozatunkról kikerült tanulóink sorsának nyomon követése. Mindenkitől azt kell követelni, amit meg tud tenni. 5.1.5. Mozgásfejlesztő csoport A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása a NAT-ban meghatározott feladatok figyelembe vétele alapján létrehozott kerettantervek alkalmazásával történik. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát növelné: A folyosó csúszásmentesítése. A tanterem bővítése (megosztása, hogy lehetőség nyíljon az értelmi- és mozgásfejlesztés elkülönülésére). Törekedni kell a képességek szerinti csoportkialakításra (ezt az elképzelést segítené két szakember egyidejű foglalkoztatása) /2 tanítós modell pályázat/. Szükség lenne tanulóasztalok, székek számának bővítésére. A tanulást, önálló munkát segítő eszközök beszerzésére (számítógép-konfiguráció, laptop). A mozgásfejlesztő eszközpark bővítése (a jelenlegieket kinőtték a tanulók, vagy elhasználódtak). Fejlesztő játékok számának növelése. 5.1.6. Autista részleg Az autista és autisztikus tanulók oktatása a NAT műveltségi területeit követi. A tananyagot mennyiségi és minőségi szempontból módosítani és redukálni kell a tanulók speciális szükségletei szerint. Ezek a változtatások az egyéni fejlesztési tervekben rögzítődnek. Az egyéni fejlesztési eljárások speciális módszereket, eszközöket igényelnek. Tehát szükség lenne: A speciális eszközpark bővítésére. A csoport homogenitására törekedni. A szakemberek időbeosztásának oly módú változtatása, hogy a tantárgyak megoszthatóak legyenek. Ezáltal arányosabbá válna a rehabilitációs-, habilitációs tevékenység is. A fejlesztő játékok számának növelése.

5.1.7. Fejlesztő-felkészítő iskola A tanulók ezekben a csoportokban történő fejlesztése a pedagógiai tevékenység feladatainak rugalmasan, egyéni fejlődési ütemnek megfelelően valósul meg. Speciális gyógypedagógiai segítségre van szükségük a növendékeknek. Ezen speciális eljárások, módszerek alkalmazásához szükség lenne: A fogadó helyiség korszerűsítésére, akadálymentesítésére. A vizesblokk (fürdőszoba, WC) átalakítására. A mozgásfejlesztő eszközpark fejlesztésére (pótlására). 5.1.8. Logopédia Tagozat A pedagógiai gyakorlat a beszédhibás tanulók növekvő létszámát regisztrálja. A tiszta artikuláció, az anyanyelv megfelelő fejlettsége elengedhetetlen az olvasás-írás tanításához, valamint az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátításához. A NAT szellemiségét megvalósítva, nagy súlyt helyezünk a logopédiai terápiás munkánkban az esélyegyenlőség fokozására, az egyenlőtlenségek felszámolására, és a tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képességek differenciált, játékos fejlesztésére. Ezen a jövőben sem kívánunk változtatni! A közoktatási törvény valamennyi pedagógiai szakszolgálat ellátásához tisztázza a személyi és tárgyi feltételeket. A logopédiai tevékenység szorosan kötődik az iskolai tanévhez. A közoktatási törvény a beszédjavítást alapellátási feladatnak tekinti, mely ingyenes. A logopédia szakszolgálat (Kt. 34. ). Szervezeti felépítés Kőbányán a logopédiai szakszolgálatot ellátó gyógypedagógusok a kerületi értelmi fogyatékosokat oktató-nevelő Komplex Általános Iskolához taroznak. A logopédiai tagozat működése kijáró rendszerben biztosítja az alsó fokú nevelő-oktató intézményekben a szükséges logopédiai ellátást. 2005. január 1-vel fenntartónk racionalizálási tervének következtében a logopédiai osztályokban tevékenykedő logopédusok az általános iskolák állományába kerültek. (12 logopédus jelenleg két intézmény állományához tartozik.) Terveink: Fontos lenne visszaállítani az eredeti állapotot, hogy a kerületben valamennyi logopédus egységes szakmai irányítás szerint, azonos vezetéssel végezze munkáját. Munkaterületek 2005 januárjától 23 logopédus álláshely maradt a Komplex Általános Iskola és Szakszolgáltató Központban, a kerületi és a saját intézményi logopédiai feladatok ellátására. Munkaterületek: 2 álláshely az értelmi fogyatékos beszédhibások ellátására, 19 álláshely a kerületi feladatok ellátására (óvoda általános iskola), 2 álláshely SNI óvodáskorúak ellátására (Kékvirág u. óvoda). Más intézménynél lévő munkaterületek: 6 álláshely SNI tanulók ellátására: 1-8. osztály (Fekete István Ált. isk.), 6 álláshely SNI tanulók ellátására: 1-8. osztály (Harmat 88. Ált. isk.). A logopédiai szolgáltatás feladata Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, legfeljebb hétéves korig nevelő intézmény. Az eddigi logopédiai gyakorlatunk főleg a nagycsoportosok megsegítésére

irányult, hogy kellő játékos gyakorlással, valamint az egyéni képességekhez igazított fejlesztéssel/terheléssel megkönnyítsük az óvoda és az iskola közötti átmenetet. Emellett fokozott figyelmet fordítunk a továbbiakban is a lemaradó és gyengébb képességű gyerekek felzárkóztatására A közoktatási törvény határozottan rávilágít a beszédindítás szakterületére. Sajnos évről-évre emelkedik a kiscsoportban a nem beszélők száma. A növekvő diszfáziás gyermeklétszám és az egyre több megkésett beszédfejlődésű 3-4 éves korosztály fokozott figyelmet követel. Tehát ezen a területen sürgősen fejleszteni/változtatni kell, hogy az esélyegyenlőséget leküzdve segítsük a felzárkóztatást. Terveink: a jövőben ki kell terjeszteni a logopédiai ellátást indokolt esetekben az óvodáskor elejére, hogy a differenciált fejlesztéssel megteremtsük a hátrányok leküzdését, és segítsük a felzárkóztatást. Az általános iskolákban folyó logopédiai munkáról: Az általános iskolai oktatásban a rendszeres oktatás és az alapműveltségi vizsgára történő felkészítés a kötelező tanórai foglalkozásokon történik. Az adott iskola pedagógiai programja, ahol a logopédus tevékenykedik, meghatározza az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait. A logopédia tanórán kívüli kötelező tevékenység az általános iskolákban, mely elsődlegesen az anyanyelven való kommunikáció és a tanulni tanulás kulcskompetenciákat segíti. Változatlanul kiemelt feladatnak tekintjük a diszlexia és diszgráfia ellátását, mellyel lehetőséget teremtünk a tanulni tanulás képességének kialakítására. Az anyanyelvi kommunikációhoz valamennyi logopédiai terápiánk hathatós segítséget nyújt. Így fokozott figyelmünkkel, játékos és az egyéni teljesítményszintekhez igazodó módszereinkkel elérjük az iskolai tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek megalapozását, és a kommunikáció anyanyelven való megvalósulását. Terveink: A felmerülő igények alapján a felső tagozaton is biztosítani kellene óraszámot a logopédiai foglalkozásokra. Az SNI tanulók logopédiai ellátásában mind az óvodai, mind az iskolai területen az intenzív ellátást még játékosabb és még aprólékosabb módszerekre építjük. Az egyéni képességekhez alakított differenciálást az egyéni terhelés lehetőségeit figyelembe véve folyamatosan valósítjuk meg. Logopédiai tagozatunk fontosnak tartja, hogy fokozza a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű szakellátását. Mindvégig nagy figyelmet kívánunk fordítani a kommunikációés a tanulás okozta nehézségek folyamatos oldására. Terveink: a számítástechnikai lehetőségek megteremtése az SNI tanulók számára. Ehhez nemcsak a géppark megteremtése, hanem a speciális szoftverek beszerzése is szükséges. 5.1.9. A tolerancia programról A tolerancia program 2005. szeptember 1-én indult az általános iskolák és a Komplex Általános Iskola részvételével. A program a másság elfogadására nevelés fontos eszköze. Feladatunk ezen program folytatása, illetve a közös tevékenységek bővítése. A programsorozathoz a Kőbányai Önkormányzat anyagi fedezetet biztosít. A képviselő testület elképzelésével egyetértünk, miszerint a tolerancia programot az alsó fokú oktatáson kívül ki kell terjeszteni a középfokú oktatásban résztvevőkre, valamint Kőbánya felnőtt lakosságára is átgondoltan, több éven keresztül. A jelenlegi programban ki lehetne bővíteni a szabadidős tevékenységet (sportprogramok; játékos vetélkedők; a kisebbségi csoportok kultúrájának megismerése céljából szervezett délutáni összejövetelek szülők, külső meghívottak részvételével). Alkalomszerűen közös ünnepek szervezése (nem kötelező jelleggel) pl. gyermeknap, farsang, karácsony. Célunk, hogy megismerjük a velünk kapcsolatban álló általános iskolák véleményét a programról (hogy látnak minket; mi az, ami jó, vagy változtatást igényel). 5.1.10. Gyermekvédelmi munka fejlesztési feladatai 2010-2011. tanév: A nyilvántartások további pontosítása. Egyéni gondozási tervek kiegészítése, áttekinthetővé tétele. A külső kapcsolatok további erősítése, kiszélesítése.

2011-2012. tanév: Iskolapszichológusi státusz igénylése. Segítő team létrehozása (védőnő, orvos, fejlesztő pedagógus, osztályfőnök). A prevenció hangsúlyosabbá tétele alsó tagozaton is foglalkozások. 2012-2013. tanév: Kiemelten a prevenciós foglalkozások erősítése. Külső intézmények programjaihoz való kapcsolódás. 2013-2014. tanév: Kapcsolatfelvétel a szülőkkel: előadássorozat szervezése. (A neveltségi szint emelése érdekében). 2014-2015. tanév: A kijelölt feladatok ellenőrzése, korrigálás. Aktuális feladatok kitűzése. 5.2. A pedagógusok összetétele, pedagógiai kultúrája Az iskola pedagógusainak zöme gyógypedagógus, logopédus, gyógytornász, konduktor, óvónő (63 fő). Többen másoddiplomával, tanítói, tanári végzettséggel is rendelkeznek. Jelenleg pedig ketten tanulnak tovább másoddiploma megszerzése érdekében. Hét fő már rendelkezik szakvizsgával, ketten készülnek szakvizsgára. A kötelező hétévenkénti továbbképzésen minden pedagógus részt vett. A tantestületben uralkodó szakmai kultúra lényeges elemei a gyermekcentrikusság, az elfogadás, a segítőkészség, a tanulókkal létesített mély emberi kapcsolat, a problémák feltárására, és megoldására való törekvés. A tantestület innovációra nyitott. Önállóan készült a helyi tanterv. A minőségfejlesztés is önállóan zajlik. A minőségirányító kollégák tanfolyamon szerezték meg idevágó ismereteiket. Egységes nevelési- és követelményrendszer kialakítása és fenntartása folyamatos apró szakmai viták és kompromisszumok sorozata. A pedagógiai autonómia elfojtása nélkül, a különböző adottságú és nézetű kollégáknak, a fent felsorolt, döntő alapelvekben meg kell egyeznie. Az iskolában nem tűrhető meg a durvaság, a tanulók, szülők, vagy esetleg a kollégák lekezelése, a bántó hangnem, vagy a sértő viselkedés, a tapintatlanság, a bármilyen kirekesztés, megbélyegzés, megszégyenítés. Továbbra is meg kell teremtenünk, és fenn kell tartanunk a személyi és tárgyi feltételeit annak, hogy a tanulók jól érezzék magukat az iskolában. Az iskola vezetőjeként feladatom: kiválasztani azokat a pedagógusokat, akik rendelkeznek általános emberszeretettel, akik a fogyatékos gyermekben is észreveszik és tisztelik az azonos jogú állampolgárt, akik rendelkeznek beleélő képességgel, empátiával, akik képesek arra, hogy a felszínen jelentkező viselkedési problémák mögött meglássák a valódi problémákat, akik képesek szeretettel, buzdítással, megértéssel, türelemmel, bölcsességgel segíteni tanítványaiknak. Az ismeretátadás során a testület főbb pedagógiai erényei, módszerei, a sokoldalú, konkrét szemléltetés, az ismeretek sokoldalú megközelítése, a szemléletességre való törekvés, a fokozatosság, a rendszeresség, a játékosság, az ismeretek alkalmazási feltételeinek megteremtése, a differenciált fejlesztés és differenciált követelmény megvalósítása. A tanulók teljesítményének fokozása érdekében legfőbb eszközünk a tanulók képességeihez mért feladatok adása, a motiválás, a túlzott dicséret és az együttműködés preferálása. Szemben a túlterheléssel, az elmarasztalással, vagy büntetéssel. Vezetőként biztosítom a tárgyi feltételeket, a szakmai segítségnyújtást, a megfelelő szakmai légkört, és a munkahelyi szervezettséget a rátermett munkatársak részére, hogy munkájukat hatékonyan tudják végezni.

5.3. Az iskola rendje, szokásai, szervezettsége, pedagógiai gyakorlata A gyermekek számára legnagyobb teher minden iskolában az erős szabályozottság. A szabályok korlátozásokat jelentenek. Márpedig a társadalomban, a társadalmi szervezetekben, így az iskolában is és mindenütt, ahol több embernek kell együtt élnie, együtt tevékenykednie, nélkülözhetetlen a szabályozottság. Minden iskolai testületnek önkorlátozó módon meg kell találnia azt a középutat a szabályozásban, amellyel biztosítani lehet a rendet, és el lehet viselni a korlátozásokat. A szabályozott iskolai szervezetben nagy szerepe van a szokásoknak. Fontos, hogy konszenzussal és következetes munkával alakuljanak ki, ez biztosítja az állandóságukat. A szokások jelentik a szabályozottság alapjait. Egy idő után maguk a tanulók követelik meg. Ekkor már biztonságot jelentenek. Mindenki tudhatja előre, hogy mi fog következni. A bizonytalanság, esetlegesség szorongással járhat. A fogyatékos tanulók számára különlegesen nagy jelentősége van annak, hogy a környező világ dolgai megnyugtatóan kiszámíthatóak legyenek. A tanulók kapcsolataiban is biztosítanunk kell a viszonylagos állandóságot. Minden tanuló számára kell az iskolában egy állandó személy, akihez mindig, minden problémával fordulhat, akiben feltétlenül megbízhat. Továbbra is fenn kell tartanunk azt a rendszert az iskolában, hogy az osztályfőnökök minél hosszabb ideig, ha lehet a teljes iskoláztatási időben, ugyanannál az osztálynál lássák el osztályfőnöki feladataikat. Amennyiben ez a kapcsolat a tanuló számára is fontosság válik, akkor jobban irányítható, fejleszthető. Nagy jelentőséget tulajdonítok a pedagógusok és a szülők közötti jó kapcsolatnak. Az oktató-nevelő munka hatékonyságát alapvetően meghatározhatja a tanuló szüleivel kialakított partneri kapcsolat. Ezt a kapcsolatot a pedagógusnak tudatosan, szakmai célzatossággal kell kialakítania. A kapcsolat ne legyen bizalmaskodó, tolakodó, de lekezelő jellegű se. Ha a szülő megerősíti a pedagógus törekvéseit, akkor a tanuló is befogadó a pedagógiai hatásokra. Ha a tanuló szeret iskolába járni, akkor a szülő elégedett és együttműködő. Ez az ok-okozati spirál akár pozitív, akár negatív irányba is fordulhat. Minden esetben nagy figyelmet kell fordítanunk a szülő véleményére, javaslataira, kérésére. A szülőket folyamatosan tájékoztatnunk kell a tanulók előmeneteléről, fejlődéséről. A tájékoztatás legyen objektív, előremutató. Nem tanácsos levelezés útján tartani a kapcsolatot. Legjobb a személyes kapcsolattartás. Az iskola életében nagy jelentősége van a viszonylagos állandóságnak. Ilyen állandóságnak kell lennie a pedagógiai elvekben, a közvetített értékekben. Viszonylagos állandóságnak kell lennie az intézmény működésében, ez gyorsítja az ügymenetet. Nyitottnak kell lennünk az új problémák iránt, az innováció fontos motorja a szakmai munkának. Az állandóság fenntartása nem öncélú dolog, hanem eszköz az iskolai szervezet hatékony működéséhez. Minden olyan változásra szükség van, amely fokozza az iskola hatékonyságát. 5.4. Az intézményben folyó szakmai munka fejlesztésének szükségletei és lehetőségei. Integrációs törekvéseink Európában általános trend, hogy a korábban kizárólag sajátos nevelési igényű gyerekekkel foglalkozó intézmények a megváltozott szakmai igényekhez alkalmazkodó új működési formát választanak. Magyarország nagy hagyományokkal bíró, fejlett gyógypedagógiai intézményhálózattal rendelkezik, ahol legtöbbjében a fogyatékosság típusának megfelelő szegregált intézményekben folyik a gyermekek szakszerű ellátása. A szegregáció célja nem az elkülönítés volt, hanem a speciális szükségletekhez maximálisan alkalmazkodó nevelési-oktatási feltételek megteremtése. Hazánkban a nevelés-oktatás terén a többségi iskolák általános képzést biztosító iskolái sokáig nem vállalták a befogadást. A befogadás akkor valósul meg leginkább, ha az ép és fogyatékkal élő személyek lehetőleg a legfiatalabb koruktól együtt nevelkednek.

A sikeres együttoktatáshoz szükséges mindkét intézménytípus szemléletváltása, szakmai együttműködése. Az együttnevelés során várhatóan sikeresebbé válik a sérültek társadalmi beilleszkedése. Az együttnevelésre a Közoktatási Törvény ad lehetőséget. A törvényi szabályozókhoz, az oktatáspolitikai célkitűzésekhez alkalmazkodva és a helyi igényeket figyelembe véve intézményünk vállalja, hogy az önkormányzat által fenntartott kerületi intézményekben megsegíti az integratív, inkluzív oktatás megvalósulását. Ennek a folyamatnak a fő célja olyan befogadó intézményrendszer kialakítása, ahol az iskola alkalmazkodik a gyermekek körében tapasztalható kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez A kerületben működő óvodák, iskolák már jelenleg is próbálkoznak a SNI gyerekek, tanulók nevelésével-oktatásával, hiszen a fenntartó kijelölte azokat az intézményeket az esélyegyenlőséget biztosítva, melyeket választhatnak a szülők, amennyiben gyermekük a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságok szakvéleménye alapján integráltan nevelhető sajátos nevelési igényű gyermek. Az integrált oktatást-nevelést ellátó intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi, tárgyi feltételekkel, melyek segítségével az SNI tanulók megkaphatják a speciális szükségletükhöz igazodó fejlesztést. Ebben tud hathatós segítséget nyújtani intézményünk. Feladatunknak tekintjük: minden SNI gyermek részesüljön sérülés-specifikus komplex pedagógiai ellátásban a segítségünkkel, az intézményünkben már meglévő pedagógiai értékek megőrzését, a szakmai feltételek szükségletekhez igazítását, a segítő munka, mint szolgáltatás felkínálását a többségi intézményeknek, új, együttműködésen alapuló kapcsolatrendszer kiépítését gyerek-gyerek, gyerekpedagógus, gyerek-gyógypedagógus, pedagógus-más szakember, szülő-gyógypedagógus, pedagógus-intézmény, intézmény-intézmény között, szakmai- és módszertani ismereteink átadását, szakszolgálati segítségnyújtást, a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság munkatársaival való kapcsolattartást, konzultációt, kompetenciahatárok kialakítását és betartását. Amit a befogadó intézményeknek nyújtani tudunk: A segítő-szolgáltató hálózat kiépítése, mely támogatást nyújt a különböző gondozási igények, speciális szükségletek kielégítésére: segítségnyújtás. A befogadó intézmények pedagógusainak megsegítése Speciális tanácsadás: - a tankönyvek, taneszközök megválasztásához, - a differenciált tanóravezetéshez, tanulásszervezéshez, - nyílt napok, szakmai konzultációk, team-munka megszervezése, - akkreditált tanfolyamok, előadások ajánlása és szervezése. Integrált nevelést segítő anyagok kidolgozása: - tanmenetek, módszertani segédanyagok, feladatlapok, szakanyagok készítése, - adatbank összeállítása (speciális segédeszközökről, szakirodalomról). Tájékoztatás, tanácsadásnyújtás, gyakorlati továbbképzés a szülőknek: - nyílt napok, - szülői értekezletek, - szülői klubok szervezése. Megfelelő eszköztár, könyvtár kialakítása, a kölcsönzés folyamatos biztosítása. Kapcsolatfejlesztés ajánlása szakmai szervezetekkel. Bízunk abban, hogy az eddig elkülönült gyógypedagógiai intézmény forrásközponttá válva, mint bázis működik, és segíti az inklúzió megvalósulását. Olyan intézményt szeretnénk működtetni, mely az SNI tanulók oktatásában - nevelésében szerzett 50 éves tapasztalatát továbbadva, hozzájárulhat az esélyegyenlőség megteremtéséhez, a társadalmi integrációhoz.