MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN



Hasonló dokumentumok
MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

GAZDASÁGI ANTROPOLÓGIA

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék GAZDASÁGSTATISZTIKA. Készítette: Bíró Anikó. Szakmai felelős: Bíró Anikó június

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar. Doktori Disszertáció

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia Szakmai felelős: Varga Júlia június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék OKTATÁSGAZDASÁGTAN. Készítette: Varga Júlia. Szakmai felelős: Varga Júlia június

A KOMMUNIZMUS GAZDASÁGTANA

Megoldókulcs a Kosáry Domokos Történelemverseny 1. (helyi) fordulójához Általános iskola, 8. osztály

ETE_Történelem_2015_urbán

A POLGÁRI ÁTALAKULÁS KORA. Találmányok és feltalálók a XVIII XIX. században

9.1 Az Osztrák Magyar Monarchia felbomlása és következményei

Írásban kérem megválaszolni:

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

Kössünk békét! SZKA_210_11

GAZDASÁGSZOCIOLÓGIA I.

Konferencia Bethlen Gábor egyházpolitikájáról

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin január

KÖZGAZDASÁGTAN I. Készítette: Bíró Anikó, K hegyi Gergely, Major Klára. Szakmai felel s: K hegyi Gergely június

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita

TestLine - Gazdasági és jogi ismeretek Minta feladatsor

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

SZOCIOLÓGIA ALAPJAI című digitális tananyag

A Magyar Köztársaság külügyminiszterei IV. 7- től napjainkig

Válság, élénkítő csomag és migráció Kínában

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

Oktatói önéletrajz Dr. Pogány Ágnes

MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter február

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék ÖKONOMETRIA. Készítette: Elek Péter, Bíró Anikó. Szakmai felelős: Elek Péter június

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A JÓLÉTI ÁLLAM KÖZGAZDASÁGTANA

Osztályozó vizsga anyaga történelemből

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP /2/A/KMR pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK

Témakörök, amelyekbe a történelem kiegészítő tankönyv katolikus tartalmai beilleszthetőek (dőlt betűvel):

A társadalmi viszonyok A társadalom rétegződése és a társadalmi mobilitás a rendszerváltozás utáni Magyarországon

Oktatói önéletrajz Dr. Hegedűs Rita

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

Állami kereskedelempolitika alulnézetből a fogyasztók marginalizációja és új függőségi viszonyok a vidéki terekben

Eszterházy Károly Főiskola. Bölcsészettudományi Kar. Történelemtudományi Doktori Iskola KÉPZÉSI TERV

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MAKROÖKONÓMIA. Készítette: Horváth Áron, Pete Péter. Szakmai felelős: Pete Péter

MIKROÖKONÓMIA I. Készítette: Kőhegyi Gergely, Horn Dániel. Szakmai felelős: Kőhegyi Gergely június

Oktatói önéletrajz Dr. Kuczi Tibor

MIKROÖKONÓMIA II. B. Készítette: K hegyi Gergely. Szakmai felel s: K hegyi Gergely február

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések ) *

Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján

A társadalmi kapcsolatok jellemzői

MAGYARORSZÁG TÖRTÉNETI TÉRSZERKEZETE ÉS HATÁSA A MAI TÉRALAKÍTÁSRA. Csüllög Gábor 1

Társadalmi egyenlőtlenségek a térben

ELSÕ KÖNYV

Széchenyi és Budapest

Szociológia mesterszak. Pótfelvételi tájékoztató Miskolci Egyetem, BTK, Szociológiai Intézet, 2015.

ÉRETTSÉGI TÉTELEK TÖRTÉNELEM 2010

KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Az európai és a nemzeti öntudat fogalmi keretei, a nemzetfejlődés eltérő útjai Európában

Társadalmi tőke és területi fejlettség a Balaton térségében

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Abudapesti kormányzatok 1918 óta a nemzetközi, valamint

VÁROS- ÉS INGATLANGAZDASÁGTAN

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék KÖZGAZDASÁGTAN II. Készítette: Lovics Gábor. Szakmai felelős: Lovics Gábor június

Nagyvállalkozók tíz év után

MAGYARORSZÁQ NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK TÖRTÉNETE

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból

Szociális vállalkozások jogi szabályozása Európában. Bullain Nilda Európai Nonprofit Jogi Központ

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A SZOCIALISTA KORBAN

TÖRTÉNELEM FELADATLAP

A pénzügyi rendszer és a pénz

Történelem 13/I. 8. A francia abszolutizmus Mutassa be a francia abszolutizmust XIV. Lajos korában!

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

TÉR IDENTITÁS REKONSTRUKCIÓ Bódiné Kersner Katalin Dla tézisfüzet 2013

Közigazgatási alapfogalmak

ELTE TáTK Szociálpolitika Tanszék SZOCIÁLPOLITIKA. Szakmai felelős: Gál Róbert Iván, Nyilas Mihály

I. BEVEZETÉS II. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK

Előttem az utódom -avagy vállalkozói generációváltás problémái. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Cégvezetők klubja

A vidékfejlesztés területi és közigazgatási aspektusai a magyar és a svájci tapasztalatok tükrében

REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN B

Átírás:

MAGYARORSZÁG TÁRSADALOMTÖRTÉNETE A POLGÁRI KORBAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével Készítette: Horváth Gergely Krisztián Szakmai felelős: Horváth Gergely Krisztián 2011. január

12. hét Főbb elitcsoportok: történelmi arisztokrácia és gazdasági elit Horváth Gergely Krisztián Az elit fogalma Eligere (lat.): kiválasztani, válogatni A francia elite kifejezés a 17. században a kitűnő minőségű áru, gyümölcs jellemzésére. Felső társadalmi csoportok megjelölésére az Oxford English Dictionary szerint először 1823-ban használták a főnemességre, ill. a hadsereg különleges osztagaira. Európában társadalomtudományi és a politikai írásokban a 19. század végén kezdték el használni, a megjelenő elitszociológiai elméletek, főként Vilfredo Pareto írásai nyomán. 2

Amint léteznek legkiválóbb áruk, ugyanúgy léteznek bizonyos szempontok alapján legkiválóbb emberek is. Ezek köre a következőképpen határozható meg: rendeljünk minden ember tevékenységéhez egy indexet. Majd képezzünk [...] osztályt azokból, akiknek a legmagasabb indexszámuk van abban az ágazatban, amelyben tevékenységüket kifejtik, és nevezzük azt az osztály elitnek (Pareto 1972: 2031 ). (Takács Károly 2008: 2) Kormányzó elit Nem kormányzó elit C. Wright Mills: Uralkodó osztály helyett uralkodó elit Osztály: gazdasági alapú megjelölés, uralkodó: politikai, azaz azt sugallja, mintha a gazdaság hatalmasai uralnák a politikát. Az osztály szó nem adja vissza e csoport heterogenitását, vö. hadsereg, politikusok. 3

A fogalomról Az elitek fogalma az 1970-es évek második felétől alternatívát kínált a marxista uralkodó osztály terminus fellazítására, helyettesítésére. Eredmény: az osztályszemléletnél egy árnyaltabb, a politika személyi és intézményes változásait pontosabban magyarázó társadalomtörténet. Lengyel György munkái (gazdasági elit vizsgálata): a marxista tradíciót lazítva kísérli meg tisztázni az elit fogalmát. Analitikus elitfogalom Kiindulópont: Max Weber uralomszociológiája: Hatalom osztályviszonyt fejez ki elvi síkon (kik vannak lent és fenn), míg az Uralom az elitek és a többi társadalmi csoport viszonya a gyakorlatban. Az ortodox marxista állásponttal szemben így az elit szociális jellemzői nem meghatározzák, hanem valószínűsítik az érdekviszonyokat azaz nem minden tulajdonosi csoport az uralkodó osztály része, mint azt a tulajdonviszonyok alapján álló marxista történetírás vélte. 4

Szociológiai elitfogalom A társadalmi hierarchia csúcsán helyet foglaló kollektívum, vagy azok együttese, akiket erőfölény jellemez a társadalom más, lentebb elhelyezkedő csoportjaival szemben. Az erőfölény lehet: politikai akarat monopolizálása, erőforrások feletti rendelkezés kisajátítása, a megtermelt javak elosztásának meghatározása. 1 Az elit fogalma így: tulajdonosi vagy szakmai csoportok magas státusú tagjai, akik hatalmi jogosítványait egy vagy több uralmi pozíció erősíti meg. A pozíciók száma egyben az elittag helyének szilárdságát is mutatja az eliten belül (= pozícióhalmozás). A legláthatóbb a politikai elit (működés, befolyásolás menete és iránya), míg pl. a sokszor informálisan szerveződő gazdasági elit feltérképezése jóval nehezebb. A történelmi arisztokrácia Az államéletre gyakorolt befolyást tekintve a történelmi arisztokráciát szokták az elitpozíciók halmozásának és maximális kombinálásának példájaként felhozni. Valós-e ez az állítás? 1 Gyáni-Kövér 1998: 192. 5

Weis István definíciója 1930: felső négyezer : ezen belül főnemesség, pénzarisztokrácia, szellemi és hivatalnoki arisztokrácia. 1942: felső osztályról vs. elitről beszél: A felső osztályhoz általában azok tartoznak, akikkel szemben bizonyos vélelem forog fenn. Azaz nagy vagyonuk, fontos élethivatásuk, leszármazásuk révén különös értéket képviselnek a nemzeti társadalom számára. Elit ezzel szemben a nemzet java. 2 A 20. századra csak egy főnemesi család maradt, amely címét nem a Habsburgoktól kapta (Erdődy, vö. Weis 1930: 138.) Sokan a 18. században kerültek Magyarországra gyorsan elmagyarosodtak, de ez sokszor nem olyan mélységű kötődés, mint a köznemességnél 1848-ban szociálisan és nemzeti tekintetben ezért is érzéketlenebbek, mint a köznemesség. (Vö. Szekfű alapján régi hivatásukról: védelem és benépesítés.) A két világháború között is igaz: Az arisztokrácia nagybirtokainál fogva gazdaságilag jelentékeny erő is: munkaadó és élelmiszertermelő. Lakhelye, a kastély izolált a településtől, idegenként él ott az úr; általában a fővárosban/külföldön élnek, jobbára csak az év egy szakaszában vannak otthon. 2 Weis 1942: 92 93. 6

Társas érintkezés: jobbára csak a magafajtával. Ez a két világháború közötti elszegényedésben törésvonalat okozott: műveltségi különbségek nem voltak, ellenben az életformák szétnyíltak, ami a társadalmi távolságot is megnövelte a csoporton belül. Elfoglaltságaik: a nehezebb gazdasági körülmények között uradalmaik irányítását sokan saját kézbe vették, a politikában kevéssé vesznek részt (a felsőházi szereplésen túl), tudomány, művészet: hivatásszerűen igen kevesen űzik. Miért azonosítják az arisztokráciát hagyományosan az elittel? Nagy ingatlanvagyon, ezen alapuló nagy politikai befolyás, mindezt erkölcsileg legitimáló feltétlen tekintély, kivételes presztízs jellemzik. Az arisztokrácia vezető szerepére mint magától értetődő történelmi folytonosságra tekintett, ami őt joggal illeti meg (mindezt rangok és címek szentesítették), ami a jogi alapot tekintve igaz is: a történelmi arisztokrácia: jogilag definiált főnemesi családok együttese. Az ide tartozó családok száma kb. 200 volt. 7

A történelmi arisztokrácia megoszlása 4 főherceg (rokoni kapcsolat a Mária Terézia-féle Habsburg-Lotharingiai-családdal): József és fia, József Ferenc; Frigyes és fia, Albrecht (megszólítás: királyi fenség), 10 hercegi család, pl. Batthyány-Strattmann, Esterházy, Festetics (megszólítás: főméltóságú) osztrák eredetű cím, az elsőszülöttet illeti az öröklés joga. Grófok: a főnemesség gerince: az 1880-as években 108 család (a főrendiházban helyet foglaló főurak fele gróf volt). Bárók: kb. 100 család (nem keverendők össze a dualizmus idején nemesített iparbárókkal, katonatisztekkel, tudósokkal főleg a legelső csoport a polgári arisztokráciát alkotja). A történelmi arisztokrácia politikai és gazdasági súlya a dualizmus korszakától lassan, de folyamatosan csökkent, társadalmi zártságuk ugyanakkor fennmarad. A politikai súly csökkenése A főrendiház reformja 1885-ben (Vörös Károly kutatása): Csak az évi 3000 Ft feletti adónak megfelelő évi jövedelemmel bíró birtokosok maradhattak bent: a főnemesi családok 55%-a, a tagoknak 70%-a hullott ki az elitből azaz ezek birtoka már nem jövedelmezett eleget a bennmaradáshoz. Érdektelenség, 8

1918-ban megszűnt a főrendiház, majd 1926-tól felsőház van helyette: itt a főnemesi családok a 249 helyből max. 42 hellyel képviselhették magukat, ami az össztagszám kb. 17%-a volt. A felsőházi tagokat maguk választották a 2000 pengő adót fizetők közül. Kormányok: az 1920 44 közötti 13 kormányban összesen 15 arisztokrata miniszter/elnök volt, ami a 13 kormány 205 posztjának csak 7%-a. Ebből a 30-as évekre csak 5 jut. (Teleki, Bethlen, Csáky, Bánffy családok) 1932 után gyakorlatilag eltűntek vö. a szélsőjobb bizalmatlansága. Politikai visszaszorulásuknak más okai is voltak: a 20-as években legitizmusuk tartja őket távol (a katolikusokat mindenképpen), a 30-as évektől a népi erő nem számol velük. Gazdasági súly csökkenése: vagyon földbirtok Puskás Júlia és Scott Eddie kutatásai 1893 (gazdacímtár, 100 kh felett) és 1935 között az arisztokrata nagybirtok pozíciói is gyengültek. A legnagyobb birtokokra vonatkoztatva a gazdaságok száma 45%-kal, területük pedig 1/3-dal csökkent. A kifejezetten arisztokrata latifundiumok területe 28,6%-kal csökkent. A csökkenés főleg a Trianonban a határon túlra került birtokok tulajdonosait érintette. Számukra az elitpozíció megtartásának legkézenfekvőbb módja volt, ha politikai vagy tudományos területre konvertálták át azt (pl. a 2 erdélyi: Teleki Pál földrajztudós és Bethlen István miniszterelnök). A trianoni határon belüli nagybirtokokat ilyen elkobzások nem érintették, s mint hitbizományok is védettséget éreztek (1687 óta). 1920 után 95-ről 58-ra csökkent a számuk, területük 2,3 millióról 1 millió holdra csökkent. 9

Érdekes viszony a gazdálkodáshoz: az arisztokrata birtokosok többsége földjét bérbe adta: az összes földbérlet 1/3-a a latifundiumon történt, a századfordulón a bérlők 75%-a zsidó vállalkozó volt, 1920 után 1/3-uk a bérletek voltak a leghatékonyabban működő gazdaságok. Ily módon a zsidó nagypolgárság közvetlenül is hozzájárult a nagybirtok életben tartásához. A születési arisztokrácia (tehát a birtokosokon túliak is) tagjai viszonylag nagy számban már nem rendelkeztek vagyonnal, s polgári hivatást kellett vállalniuk (pl. ügyvéd, orvos). Negatív példa: Bethlen Márta, aki a Budapesten, a Kecskeméti utcában bérelt évi 500 pengőért egy szoba-konyhás lakást (munkáslakás). A 30-as években a fiatalabb nemzedék már csak becsületből is gyakran vállalt polgári állást, jóllehet nem szorult rá. A társadalmi zártság fennmaradása Nemzeti Kaszinó (mágnásklub 1827-től), a 4-500 fős tagság legalább fele tőlük 1941-re már csak 40% földbirtokosok aránya Vadászatok: informális társasélet Bálok mint ismerkedési lehetőségek a házasságok alapjai: a csoport társadalmi újratermelésének egyik alapja: a családi folytonossághoz megfelelő házasság kellett. A házasság igazi funkciója nem a bekerülés, hanem a kirekesztés volt. Lakhelyük általában elkülönült a többi társadalmi csoportétól: vidéken: kastélyok; Pesten a Nemzeti Múzeum körül (Esterházy, Károlyi, Festetics, Dessewffy, Inkey, Odescalchi, Wenkheim, Andrássy), a várban és a Városliget mellett. A történelmi arisztokrácia térvesztéséről 10

összefoglalóan 1. Visszaszorulásuk oka identitásvesztésük: a világ teljesen átalakult körülöttük demokrácia, benne a tömegekkel. 2. A Habsburgok trónfosztása után (1921) már nem volt szükség korábbi, a nemzet és az uralkodó közötti közvetítő szerepükre. Gazdasági elit: a nagypolgárság Magját nem a régi nemesi társadalom leszármazottai alkották DE: nem igaz, hogy kizárólag bevándorolt zsidókból állt volna, mint azt korábban állították a régi, főleg német polgárság utódai is fellelhetők körükben. A magyar kapitalizmus a nemesi-polgári rétegek/elitek közös műve: A nemesi orientációjú politikai elit adminisztrálja a piacgazdaságot, azaz nem annak ellenében működött. Feudalizációs tézis: az új gazdasági elit igazodása a hagyományokhoz: föld és nemesség szerzése strukturális asszimiláció, a polgárosodás mintájára itt nemesedésről beszélhetünk, vö. Pozicionális javak elmélete. Weis István: vagyoni arisztokrácia : jóformán teljesen zsidók; a vagyonok a dualizmus időszakában keletkeztek. Vezető pozíciók, melyekre a tőkével kapcsolatos tulajdonosi és egyéb rendelkezési hatalom képesít. Lengyel György szerint: a gazdasági elit társadalomtörténete = generációk egymást követése (Buddenbrook-effektus). 11

1850 előtt: az előfutárok nemzedéke (főleg pesti nagykereskedők), 1850 1900: az alapítók nemzedéke (a tőkés gazdaság megteremtése, az ipari forradalom beindítása), 1900 után kerül pozícióba az örökösök nemzedék. Az elemzés három dimenzió szerint: vagyon, jövedelem, pozíciók alapján. 1. A vagyon 1928-ban 448 milliomos volt az országban, ebből 9 személy 10 millió pengő feletti vagyonnal; a válság végén 1933-ban csak 295, ezek fele budapesti folyamatában polarizálódás és fővárosi koncentráció. A vagyon szerkezete alapján országosan a vidéki milliomosok szinte mind földbirtokosok vagy háztulajdonosok, míg a pestieknek csak a fele. A legvagyonosabbaknál meghatározó az öröklött családi vagyon, gyakran 2 generáció munkája pl. csepeli Weiss, Dreher, Goldberger, Kornfeld, Schossberger és Chorin bankárok. Az is jellemző, hogy a 3. generáció már kivonul az üzletből, s ingatlanvagyonából (háztulajdonából, földjéből) él. 12

2. Jövedelmek (1930-as években) 1933-ban 319 magas jövedelmű személy (100 ezer p/év felett), ezek ¾-e budapesti ez jelzi, hogy a jövedelem sokszor nem fedi a vagyont! 1935-ben 1/3-uk, 1940-ben 25%-uk ház- és földbirtokos. Meghatározó magjuk az ipari tőkések és vezető vállalati-banki menedzserek: 50 60%- os aránnyal. Ez a kor sajátja: megnőtt a menedzsment szerepe (és így anyagi megbecsültsége is) az előző korszakhoz képest családi cégek helyett menedzsment irányította nagyvállalatok, a korábban vagyontalan csúcsmenedzserek arányának növekedése a 2. zsidótörvény után megugrott 12%-ban maximálta a zsidóknak a magántulajdonon belüli arányát (strómanok). 3. Pozíciók és multipozicionalitás (230 fős minta) A gazdasági elitbe tartozás egyszerre jelentett kivételes vagyoni uralmat, magas jövedelmet és nagy számú s szerteágazó szervezeti pozíció kézben tartását utóbbi elengedhetetlen az elitbe tartozáshoz. A pozíciók általában a gazdaság területén voltak, de gyakran kiterjednek a szakmai érdekvédelem (GyOSz), kultúra és politika területére is (felsőházi tagság). Átlagosan 7-8 csúcspozíció jutott egy elittagra, de ha a kisebb vállalatoknál betöltött vezetőségi helyeket is számba vesszük, egy-egy személyre átlag akár 16 pozíció is eshetett. 13

A multipozicionális elit zsidó tagjainak átlag 23, a keresztényeknél átlag 16,4 pozíció jutott. Tipikus alakok: Chorin Ferenc a 30-as években átlag 20 csúcspozícióval. Politikus bankár Scitovszky Béla: Magyar Általános Hitelbank ügyvezető, kereskedelmi államtitkár, külügyminiszter, örökös felsőházi tag. Rekrutációjuk Származási összetétel (nemzetiség és felekezet): meghatározó részét a zsidó nagypolgárság alkotta, azaz: 25% zsidó, 20% német, 50% magyar. Ha a kikeresztelkedetteket is ide vesszük, akkor a zsidók aránya 35 45%. Iskolák: a magyar-németek 80%-a diplomás, a zsidóknál praktikusabb iskolai orientáció miatt csak 2/3-uk. Mobilitás szerinti származás: a zsidóknál ¾-ük bankár, gyáros, nagykereskedő családból, a magyarok ¾-e hivatalnok, értelmiségi és földbirtokos családból, a németek vállalatvezető, értelmiségi és kisipar-kiskereskedő családokból (3/4-ük, ebben a sorrendben). A nagypolgári lét körülhatárolása az 1930-as fővárosi lakásstatisztika alapján (Klement Judit). Az öt- vagy több szobás lakások a családfők társadalmi állása tükrében: nincs albérlő, fizikai munka, van állandó cseléd, Bp.-en 5803 nagypolgári lakás (a lakásállomány 2,4%-a), minél nagyobb a szobaszám, annál valószínűbb, hogy a tulajdonos lakja. 14