Esélyek és lehetőségek a XXI. században Foglalkoztatási szövetkezet TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001
Program 8.30 9.00 Regisztráció 9.00 9.15 A konferencia megnyitása Előadások: Első ülésszak Levezető elnök: Dr. habil. Réti Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar 9.15 10.00 Tellér Gyula, szociológus: A szövetkezetek szerepe a helyi társadalomban 10.00 10.45 Prof. Dr. Lenkovics Barnabás CSc, tanszékvezető egyetemi tanár, Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc Államés Jogtudományi Kar, Magyarország Alkotmánybíróságának tagja, alkotmánybíró: Ember és tulajdon : Összefüggések a konferencia témája kapcsán Reflektációk, párbeszéd: 10.45 11.00 Moderátor: Laluk Márta, a Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába projekt kommunikációs munkatársa Kávészünet Előadások: 11.30 11.50 11.50 12.10 12.10 12.25 12.25-12.40 12.40 12.55 12.55 13.10 Második ülésszak Levezető elnök: Dr. habil. Réti Mária PhD Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar Dr. habil. Réti Mária PhD, egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: A szociális gazdaságról. Szabályozási modelljavaslat a magyar szociális gazdaság továbbfejlesztéséhez Prof. Dr. Patyi András, rektor, egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem: Az önkormányzatok funkcióiról, szerepük szabályozási lehetőségeiről, különös tekintettel a társadalmi felzárkóztatásra Dr. Bak Klára, egyetemi tanársegéd, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: A hátrányos helyzetű munkavállalók társadalmi-gazdasági integrációját elősegítő foglalkoztatási szövetkezet a nemzetközi szövetkezeti alapelvek aktuális értelmezésére is figyelemmel Dr. Nagy Krisztina, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar: Az Európai Unió romaintegrációs stratégiájának céljai, a célok elérésére adott magyar válasz: a foglalkoztatási szövetkezeti program, a szövetkezet értékei Dr. Fiák István, a Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségének (DiákÉSZ) elnöke: A magyar iskolaszövetkezeti modell jelentőségéről a foglalkoztatáspolitikában Rétalji Igor, a Foglalkoztatási szövetkezet Híd a munka világába projekt kommunikációs munkatársa: A magyar foglalkoztatási szövetkezet alapításáról a gyakorlatban Szakmai fórum a kutatás eredményeiről: 13.10 13.40 Moderátor: Laluk Márta, a Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába projekt kommunikációs munkatársa 13.40 Zárszó, a konferencia zárása Büféebéd Kísérő rendezvény: a Foglalkoztatási szövetkezet - Híd a munka világába projekthez kapcsolódó munkafüzet bemutatása a konferencia szünetében
Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia és a projekt kapcsolata TÁRSADALMI problémák Ma Magyarországon a társadalmi élet jelentős területeiről való tömeges kirekesztődés súlyos szociális jelenség. Az elmúlt időszakban többek között a gazdasági válság negatív hatása miatt is a hátrányos helyzetű csoportok problémáinak kezelése nem hozott megfelelő eredményt. A beavatkozást igénylő területek a foglalkoztatás, az oktatás, az egészségügy és lakhatás, melyek kezelésére számtalan kezdeményezés indult el, mindeddig átütő siker nélkül. A Nemzeti Társadalmi Felzárkóztatási Stratégia olyan problémákat céloz meg, amelyek az alapvető társadalmi problémák okozói. Legfontosabb feladatok: a munkanélküliek munkaerő-piaci esélyeinek javítása, a gyermekszegénység csökkentése, a szocializációs hátrányok leküzdése, a roma nők iskolai és munkaerő-piaci hátrányainak csökkentése, a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése, és a romákkal szembeni diszkrimináció csökkentése. A három pilléren alapuló rendszer A társadalmi problémák megoldásához foglalkoztatási szempontból a hátrányos helyzetűek munkaerőpiacra való beléptetésén keresztül vezet az út, mely egy hárompillérű rendszer megvalósítását feltételezi. Az első pillér a nyílt munkaerő-piaci elhelyezkedés ösztönzése és támogatása többek között célzott bér- és járuléktámogatásokkal. A második pillért a szociális gazdaság jelenti, amelynek célja a munkanélküliek foglalkoztatásának megszervezése részben állami támogatásból, részben pedig saját bevételekből. A harmadik pillér a közfoglalkoztatás. Ez azok számára kínál átmeneti foglakoztatást, akiknek az első két pillér nem biztosít munkalehetőséget. A projekt kapcsolódása a stratégiához A projekt általános célja a romák munkaerő-piaci helyzetének előre mozdítása a jelenlegi helyzetből, visszavezetésük a munka világába. Közvetlen céljai közé tartozik egy fenntartható foglalkoztatási szövetkezet megalakítása, elindítása, törvényi feltételeinek kialakítása, képzett tagokkal való feltöltése. Feladatai közé tartozik továbbá a célokhoz illeszkedő képzések akkreditálása; a rászoruló célcsoportok számára munkaerő-piaci szolgáltatások nyújtása, egyéni fejlesztési tervek készítése és végrehajtásának támogatása; valamint a pszicho-szociális fejlesztés és szociális gazdaságban való részvételhez szükséges fejlesztések. A romák munkaerő-piaci integrációja gazdasági előnyökkel jár. Amennyiben a romák nagyobb mértékben lennének jelen a munkaerőpiacon, az megnövelné a gazdaság teljesítményét és csökkentené az állam által fizetett szociális támogatás összegét. A program az Országos Roma Önkormányzat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal és a Türr István Képző és Kutató Intézet együttműködésével jön létre. A program során megvalósul a foglalkoztatási szövetkezet létrehozásához szükséges fejlesztés és a foglalkoztatási szövetkezet alapítását előkészítő szervezési feltételek megteremtése. A projekt biztosítja a hátrányos helyzetű célcsoport tagok, mint potenciális szövetkezeti tagok felkészítését a foglalkoztatási szövetkezet alapítására, a megalakult szövetkezethez tagként történő csatlakozásra. Felkészíti továbbá a tagokat a foglalkoztatási szövetkezetben való közös munkavégzésre, melynek egyik eszköze képzettségi szintjüknek növelése a foglalkoztathatóság javítása érdekében. A projekt a szociális gazdaságban működő foglalkoztatási szövetkezetek hosszú távú, fenntartható, a piaci igényekre reagáló és a gazdasági környezetbe integrálódó működését készíti elő. 3
Szociális gazdaság A harmadik gazdasági szektor A szociális gazdaságot a harmadik gazdasági szektornak tekintjük az üzleti magánszektor és a közszféra mellett, mely a közösségi, önkéntes és vállalkozási tevékenységek széles skáláját foglalja magában. E területek gazdasági aktivitása révén alakul ki és fejlődik. A szociális gazdaság elsődlegesen az önfoglalkoztatásra irányuló, intézményes szervezeti keretek között folyó, piacorientált termelő, kereskedelmi és szolgáltató tevékenységeket folytató, közösségi vállalkozások összessége. Alapértékeik: az önkéntesség és kooperáció, a szolidaritás és felelősség, a profitfelosztás tilalmával megerősített szociális elkötelezettség. A szociális szövetkezetek köztük a foglalkoztatási is a szociális gazdaság új, sajátos formáját adják, melyeknek szemben a gazdasági társaságokkal elsődleges célja nem nyereség realizálása, hanem a fenntarthatóság és a gazdasági/társadalmi célok együttes elérése. A szociális gazdaság komplex tulajdonságai miatt alkalmas a munkanélküliség visszaszorítására és a szociális ellátórendszerek tehermentesítésére. A szociális gazdaság résztvevői A szociális gazdaság azon magánjellegű, formális keretek között szervezett vállalkozások csoportja, melyek döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkeznek. A vállalkozásokat tagjaik szükségleteinek piacon keresztüli, áruk előállítása, szolgáltatásnyújtás, illetve biztosítás és finanszírozás nyújtása révén történő kielégítése érdekében hozzák létre. A szociális gazdaság magában foglal olyan magánjellegű, formális keretek között szervezett, döntéshozatali szabadsággal és önkéntes tagsággal rendelkező szervezeteket is, amelyek nem piaci jellegű szolgáltatásokat nyújtanak háztartások részére. A szociális gazdaság fejlesztése és a projekt A projekt célja, hogy hozzájáruljon a Kormány és az Országos Roma Önkormányzat között létrejött, 2011. május 20-án aláírt Keretmegállapodásban megfogalmazott célok eléréséhez. A fejlesztés a Magyar Munka Tervben foglaltakkal összhangban a hátrányos helyzetű munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítását célozza. A foglalkoztatás növelése érdekében szorgalmazza a szociális gazdaság támogatását a munkavállalóknak a nyílt munkaerőpiacra való kilépése érdekében. A projekt feladata, hogy megteremtse egy országos foglalkoztatási szövetkezet felépítésének a lehetőségét. Kialakítsa a hatékony működés kereteit, létrehozza azt a szakmai közeget és fenntartó rendszert, amely a hátrányos helyzetű személyek egyéni igényeinek megfelelően nyújt megoldást és biztosít támogatást. Tervezhetően pozitív változások indulnak el a szövetkezeti tagok életében azáltal, hogy tartósan a munkaerőpiac aktív tagjává válnak. 4
Országos Foglalkoztatási Szövetkezet kialakítása és szakmai célkitűzései A roma felzárkózás alapja a munka A magyar munkaerőpiacon eleve meglévő negatívumokat az alacsony szintű foglalkoztatást és a gazdaságilag inaktívak széles rétegét a gazdasági válság időlegesen tovább erősítette, és ezzel együtt tovább nőtt a munkanélküliség is. A társadalmi leszakadás meghatározó részben a szegénységgel összefüggő körülményekből fakad. Magyarországon a tömeges társadalmi kirekesztődés az egyik legsúlyosabb társadalmi probléma, és a munkanélküliség folyamatosan erősödő globális folyamat. Kisebbségi megkülönböztetést vizsgáló kutatások alapján a magyarországi romákat érinti leginkább a munkaerő-piaci diszkrimináció az Európai Unióban. A cigány népesség foglalkoztatási aránya alig éri el a 20%-ot. Az elmúlt évek kormányzati roma politikájának értékelése azért is igen nehéz feladat, mert nem állnak rendelkezésre azok az adatok, amelyekkel megállapítható lenne, hogy a romáknak szánt programokból és pénzekből valójában mennyi jutott el a célcsoporthoz. Abban az esetben, ha a roma lakosság munkaerőpiaci részvétele mind nagyobb arányúvá válik, a társadalmi leszakadás folyamata megáll és a felzárkózás megkezdődik. A projekt szakterületi célja A projekt szakterülete a foglalkoztatás, ezen belül a szociális gazdaság. Szakterületi célja, hogy a foglalkoztatási problémák kezeléséhez szükséges eszköztárat bővítse, és az Új Széchenyi Tervben foglalt céloknak megfelelően olyan rendszert építsen fel és indítson el, amely hosszú távú és fenntartható megoldást jelent a hátrányos helyzetűeket sújtó munkanélküliség ellen, továbbá a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kihasználásával csökkentse Magyarországon a munkanélküliséget azáltal, hogy több ezer állampolgár részére új foglalkoztatási formát biztosít a következő években. A foglalkoztatási szövetkezet szervezeti célja a hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának, munkaerő-piaci jelenlétének, társadalmi és gazdasági beépülésének folyamatos biztosítása, mely által a foglalkoztatási szövetkezet az esélyegyenlőtlenség felszámolásának, a munkaerő-piaci diszkrimináció megszüntetésének és a társadalmi összetartás erősítésének aktív eszközévé válik. A projekt fő célja egyben, hogy foglalkoztatási szövetkezet létrehozásával bővítse a hátrányos helyzetű személyek foglalkoztatásának lehetőségét, biztosítsa a szövetkezeti formában való foglalkoztatás szervezeti kereteit. 5
A lehetőségek kihasználása A projekt megvalósulása során fontos helyet kap a szociális gazdaságban rejlő lehetőségek kiaknázása. A szociális gazdaságban létrejövő kezdeményezések sikeréhez többnyire nélkülözhetetlen az állam támogatása, de szereplőinek hosszabb távon legalább részben önfenntartó működésre kell képesnek lenniük. Magyarországon mostanáig ennek a szektornak a teljesítménye messze a lehetőségek és az európai átlag alatt maradt. A szociális gazdaságot létrehozó folyamatok legfontosabbika a szűkülő munkalehetőség, amely tartósan és széles körben rekeszti ki a munkaerőpiacról a munkavállalókat. Szükség van tehát egy olyan, alulról építkező, ugyanakkor az állam szabályozó és támogató jelenlétét bíró szociális gazdaságra, amelynek céljai hosszú távra mutatnak, s a haszon maximalizálásával szemben más alapértékeket követ. Erre keresleti oldalon is megvan az igény, hiszen számos területen a feketegazdaság, valamint a fizetetlen házimunkák pótolják a hiányzó szolgáltatásokat. Ezek a problémák megkívánják a kormányzati koordináció és együttműködés hatékonyságának javítását, fejlesztését. A foglalkoztatási szövetkezet alapfeladataként megvalósítja a célcsoport gazdasági aktivizálását, szervezeti keretet teremt a hátrányos helyzetű roma és nem roma munkavállalók munkaerő-piaci megjelenéséhez, biztosítja a foglalkoztathatóságuk előfeltételeit, foglalkoztatási programokon keresztül bekapcsolódik a foglalkoztatásba, így közreműködésével a gazdaságból származó jövedelmek kiváltják a hátrányos helyzetű munkavállalókkal kapcsolatos állami segítségeket. A szövetkezet tagjai a hátrányos helyzetű, passzív munkanélküliek és a közfoglalkoztatási programokban részt vevők, akik képesek és szeretnének is dolgozni, de a saját foglalkoztatásukat reménytelennek tartják, ezért nem keresnek munkát. A foglalkoztatási szövetkezeti szerepvállalás a hátrányos helyzetűek számára a kilátástalan helyzetből való kilábalást jelenti. 6
A program szakmai tartalma A projekt felépítése A projekt első része a tagszervezés és szervezetépítés. A szövetkezet tagjai azok az inaktív hátrányos helyzetű passzív munkanélküliek, akiknek a közfoglalkoztatásból kikerülve a nyílt munkaerő-piaci beilleszkedésre várhatóan nem lesz esélyük, vagy nem tudtak elhelyezkedni a szakértelmüknek megfelelő területen. A célcsoport társadalmi-gazdasági feladatokra aktivizálható tagjait a foglalkoztatási szövetkezetben területi és tevékenységi alapon szervezzük munkaszervezetbe. A második lépés a foglalkoztatási és képzési lehetőségek biztosítása. A képzések körébe tartoznak a foglalkoztatási szövetkezet tagjai számára nyújtott társadalmi felzárkóztató ismeretek, valamint a szociális gazdaságot megismertető modulok: ezek hiányában a munkaerő-piaci beilleszkedéshez nyújtott szakmai képzések hatékonysága is alacsonyabb lesz. A következő lépés a már megszervezett foglalkoztatási programok. Ezek egyfelől az állami beruházásokat foglalják magukban, melyek kapcsán a Kormány vállalta, hogy kötelező jelleggel előírja a beruházás térségében élő inaktívak foglalkoztatásának elsőbbségét. Másfelől a közhasznú szervezetként működő foglalkoztatási szövetkezet a közfoglalkoztatási programok keretén belül közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységet is folytathat. Tervek a jövőre A szövetkezet és a hagyományos közfoglalkoztatók együttműködése révén több tízezer aktív szövetkezeti tag, jelenleg a közfoglalkoztatásból is kiszoruló roma munkavállaló jelenhet meg a foglalkoztatásban. A szövetkezeti tagok fenntartható, államilag szabályozható foglalkoztatási lehetőségével kapcsolatban felmerült a mezőgazdasági földutak fenntartására, a csapadék- és belvíz elvezető árkok, csatornák, átereszek karbantartására, a parlagfű-mentesítésre és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó foglalkoztatási programok kidolgozásának szükségessége. A foglalkoztatási szövetkezet a jövőben szerepet vállalhat a szociális gazdaságot alkotó más szociális szövetkezetek fenntartható működésének elősegítésében: adminisztratív hátterük biztosításában, a gazdaság működési folyamataihoz történő illesztésükben. Ezzel a támogatott szövetkezeteknek lehetőségük nyílik arra, hogy a jövőbeni pályázati források felhasználását a hosszabb távú fejlődésükre használják. 7
helyi fejlődés innováció erősödő szociális gazdaság közösségépítés tisztesség szociális elkötelezettség munkaalapú társadalom munkaerő-piaci szolgáltatások munkalehetőség szegénység elleni küzdelem öngondoskodás felzárkózás mentorálás előítélet-mentesség képzések összefogás www.oronk.hu www.tkki.hu www.munka.hu TÁMOP-2.4.3.D.3-13/1-2013-0001 Európai Szociális Alap