Duna Stratégia. lehetőségek a Szigetköz-Csallóköz térségében. Kunsziget, 2010. május 26.

Hasonló dokumentumok
Az Európai Unió regionális politikája III.

Gazdasági biztonság és a kis országok

Az ökoiskolai hálózat kiterjesztése (SH/4/5 projekt)

Innováció és gazdaságfejlesztés

A Magyarország Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program (HU-SK CBC Programme) tervezete

Zöldinfrastruktúra, mint a LIFE Biodiversity lehetséges témája

A kamarák szerepe a vállalkozások innovatív működésének elősegítésében

Tájhasználati változások közösségi értékelése az ökoszisztéma szolgáltatások tükrében

ÉMOP 2. prioritás. A turisztikai potenciál erősítése prioritás. Akcióterv

Hajdúböszörmény Város értékvédelmi tevékenysége és a város-rehabilitációs fejlesztés eredményei

TERVEZÉS MÓDSZERTANI BEVEZETŐ A MEGYEI FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TERVEZÉSÉBEN RÉSZTVEVŐKNEK JÚNIUS

december 22. március 7. április-június

Esti 11. A területi fejlettség különbség jellemzői, az eltérő gazdasági fejlettség okainak feltárása; a regionális politika lényegének megértése.

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról

GAZDASÁGFEJLESZTÉS, VÁROSFEJLESZTÉS Motto: Egészség, kultúra, innováció - városi jövőépítés, avagy a jövő városa építés. Azaz: Jövőfejlesztés - straté

Az élelmiszer előállítás, mezőgazdaság jövője. Dilemmák és kihívások a helyi élelmiszerrendszer fejlesztésében. Kujáni Katalin


Ökoturizmus és természetvédelem

A változó Közös Agrárpolitika

Kerékpáros közlekedés aktuális kérdései és jövője

Források és társadalmi innováció - A hazai civil szervezetek hosszú távú fenntarthatóságának kérdései. Móra Veronika Ökotárs Alapítvány / MAF

Elfogadásra nem javasolt: 2.e: A célrendszer, a legfontosabb célok megállapítása a Stratégia Munkacsoporttal közösen került kialakításra.

Tradicionális értékek szerepe és védelme a falusi turizmusban. Dr. Szalók Csilla Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége december 14.

AutoNet (2CE201P1) Innováció Együttműködés - Képviselet. Regionális Információs Nap, , Ajka

Agrár és vidékpolitika aktualitásai Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár Vidékfejlesztési Minisztérium

Minőségbiztosítás a Méliusz Könyvtárban május 9. Dr. Csontosné Skara Ilona skara.ilona@meliusz.hu

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének május 9-i rendkívüli ülésére

Eger városában megvalósításra kerülő EU-s társfinanszírozású projektek bemutatása, a város-, helyi gazdaságfejlesztés érdekében

DUNAI GYÖNGYSOR. Duna-menti integrált infrastruktúra- és hálózatfejlesztés kerékpár-, gyalogos-, lovas, illetve evezős, no-motor túra-utakhoz

A közlekedésbiztonsági adatok reformjára épülő tudatos partnerség a biztonsághoz vezető úton

Növelhető-e a hazai szélerőmű kapacitás energiatárolás alkalmazása esetén?

Katasztrófavédelmi mentőszervezetek fejlesztési lehetőségei az EU források tükrében PLÉBÁN JÁNOS KRISTÓF TŰ.ŐRGY DOKTORANDUSZ HALLGATÓ

2015 JÚNIUSI HÍRLEVÉL

DIGITÁLIS GAZDASÁGFEJLESZTÉS

Felsőoktatási és Ipari Együttműködés új lehetőségei

KARRIER ÉS ALUMNI SZOLGÁLTATÁSOK ELÉRT EREDMÉNYEI

Pályázatok és projektek

Jogszabályi keretek összefoglalása

A kistérségi koordinátorok roma integrációs feladatai Észak-magyarországi régió

Néprajzi Múzeum. Új hely Új épület(ek) Új elképzelések. Museum

A logisztika szerepe a gazdaságban

Támogatási lehetőségek a borágazatban Magyarország Nemzeti Borítékja. Bor és Piac Szőlészet Borászat Konferencia 2011

118. Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás

FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program évre szóló éves fejlesztési kerete

Középpontban az ember

Problémák. rendezvénytér és játszótér hiánya Elhanyagolt környezet, falukép, kevés a zöldterület és a virág, környezetszennyezés

A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft évi üzleti terve

Innováció a közbeszerzésekben

Gazdasági együttműködési lehetőségek, tapasztalatok a német piacon

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP

Pénzmosás és fellépés a terrorizmus ellen (változó szabályok) Dr. Király Júlia MNB Budapest, november 12.

A hazai élelmiszeripar, helyzete és kilátásai. Palotásné Gyöngyösi Ágnes osztályvezető Élelmiszer-feldolgozási Főosztály

Közösségi kerékpár kölcsönzı rendszerek és mobilitás-szervezés Budapest február 8.

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA. Brüsszel, július 19. (19.07) (OR. en) 13081/11 AVIATION 193

PÉNZÜGYI FOGYASZTÓVÉDELEM A MAGYAR NEMZETI BANK FELÜGYELETÉBEN

A KÖZOP projekt rövid bemutatása

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet fenntarthatósághoz kötődő tevékenységei. Dr. Pompor Zoltán mb. főigazgató-helyettes

K i v o n a t. Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének február 27-i ülésének jegyzőkönyvéből. 16/2015. (02.27.) PMÖ határozat

Tel.: (06) ; Fax: (06) SZERVEZETFEJLESZTÉS EREDMÉNYTERMÉKEK ÚTMUTATÓJA

Generali Alapkezelő Privát Vagyonkezelés Befektetési szakértelem immáron 20 éve

Magyar-Kínai Asztalitenisz Klub - Sportegyesület

Önkormányzati fejlesztések keretei és irányai as fejlesztéspolitikai tervezési időszak

Felkészülés a mesterpedagógus, kutatópedagógus fokozat elérésére

VÁLTOZÁSOK ÉS EREDMÉNYESSÉG: A DÉLUTÁNIG TARTÓ ISKOLA BEVEZETÉSÉNEK INTÉZMÉNYI TAPASZTALATAI

Dr. Biczó Imre László - főigazgató Nemzeti Környezetügyi Intézet.

Az uniós vidékfejlesztési politika magyarországi alkalmazása

- Tájékoztató rendezvény október 14.

IX. Határok nélküli partnerség Salgótarján, október 1-2.

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program

A LIFE Környezetvédelem alprogram évi hagyományos projektekre vonatkozó felhívása a Természet és Biodiverzitás témakörben

Tatabánya október 05.

eszköztár a fenntartható életmódhoz

Kétoldalú kutatási együttmőködés. Egészségügy. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság

Festetics Kristóf ÁMK Pókaszepetk Óvoda iskola átmenet segítő mikro-csoport

Dr. Bognár Lajos élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős helyettes államtitkár Miskolc, augusztus 23.

A fiatalok pénzügyi kultúrája Számít-e a gazdasági oktatás?

VÁLTOZIK AZ ISO 9001-ES SZABVÁNY. KINEK JÓ EZ?

Sándorfalva Városi Önkormányzat Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Stratégiája melléklete

1.1 Kiskőrös jövőképe a társadalmi, gazdasági, táji, természeti és épített környezetre vonatkozóan

Beszerzések, közbeszerzési eljárások; Összeférhetetlenség, szabálytalanság. Előadó: dr. Keszler Gábor NFFKÜ Zrt.

A pedagógus-előmeneteli rendszer informatikai támogató rendszerének fejlesztése Fűrész Edit Budapest, október 27.

Professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásnyújtásának támogatása

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA. Javaslat: AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

Növekedési Hitelprogram

Ajánlás A TANÁCS HATÁROZATA

Megváltozott toborzási technikák - avagy Hogyan találjuk meg a hiányzó láncszemet?

Városfejlesztési pályázatok az Észak-Alföldi Operatív Programban

NEMZETI TECHNOLÓGIA PROGRAM. A4 Alprogram:

A Környezeti- és Energiahatékonysági Operatív Program bemutatása

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázati lehetőségei 5-6. prioritás

Biogáztelep hulladék CO 2 -jének, -szennyvizének, és -hőjének zárt ciklusú újrahasznosítása biomasszával

BARTHA ÁKOS RETAIL ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KILÁTÁSOK BANKI SZEMMEL KAVOSZ GAZDASÁGI FÓRUM TATABÁNYA, ÁPRILIS 21.

SZTP--ÉAL-1 MOBILITÁS Kistérségi Támogatási Alap (KITA) Kistérségi Támogatási Alap (KITA) Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (TTFC) Vidékfejl

Szerkezeti változás a évben

Aktív turisztikai régió fejlesztés

NOBO, DEBO ÚJ SZEREPLŐ A VASÚTI TANÚSÍTÁS TERÜLETÉN

A MOTIVÁCIÓKRA ALAPOZOTT ÖNKÉNTES- MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI A VÁLLALATI ÖNKÉNTESSÉGBEN

Vidékfejlesztési Program A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei

Közös stratégiai keretrendszer (KSK) Partnerségi Szerződés

Átírás:

Duna Stratégia lehetőségek a Szigetköz-Csallóköz térségében Kunsziget, 2010. május 26.

célkitűzések - megállapítások aduna medencében Gondolkodjunk együtt a jövőről a Duna medencében!

1. A Duna Térség - a Bizottság által meghatározott módon értelmezve - a Dunánál elhelyezkedő, valamint más, a Duna medencéjéhez tartozó országokból (és régióikból) áll. Utóbbiak olyan országok (régiók) melyek Közép- Európához, illetve Dél-kelet Európához tartoznak. A Duna Térség 8 EU-tagállamot és 6 nem EUtagállamot foglal magába. Az utóbbiak közül 4 rendelkezik EU csatlakozási perspektívával.

2. A készülő Stratégiának a belső dimenziókra kell koncentrálnia, ugyanakkor a területi hatáskört rugalmasan, célarányosan kell meghatározni mind az EU belső viszonyrendszerében, mind a térség EU-s és nem EU-s tagállamai vonatkozásában.

3. A Duna Térség magában foglal régi és új országokat, államokat, nemzeteket, nemzetek töredékeit, nemzeti kisebbségeket, melyek nagyon gazdag történelmi múlttal és kulturális örökséggel rendelkeznek.

4. A Duna Térség sajátossága a gazdasági egyenlőtlenség, a kulturális és vallási sokféleség, a biodiverzitás.

5. A folyó és a völgybeli kapcsolódások indokolják a közös cselekvést. A földrajzilag meghatározott kölcsönös függőség a közös érdek, továbbá a közös és megosztott felelősség alapja.

6. A Duna-völgy, mint multifunkcionális térség, a természeti, épített és kulturális értékek gazdag tárháza. Az erőforrások és értékek védelme és fenntartható használata integrált kezelést és összehangolt nemzetközi együttműködést tesz szükségessé.

7. A Duna az új Európa kiemelt fejlődési tengelye. Egységes szemléletű fejlesztési elképzelésekkel, közös információs bázissal, a fejlesztést segítő együttes szervezeti és képviseleti rendszerrel nemzetközi és hazai szinten egyaránt többet lehet elérni a térség fejlődése érdekében.

8. A Duna Térség vonzó és sikeres makro régióvá válásához a Stratégia jelentősen hozzájárulhat. A régió alapvető érdeke felismerni a közös kulturális, történelmi háttér, valamint az Európai Unió által teremtett egységes piac kínálta lehetőségeket. A terület kreatív és innovatív potenciáljának további erősítése szintén a jövő sikerének kulcsa.

9. A készülő makro regionális stratégia (MRS) akkor hasznos, ha hozzáadott értéket nyújt a résztvevők számára. Így az MRS-nek a résztvevők valós igényein és a valós követelményeken kell alapulnia. (alulról jövő megközelítés).

Az ember és a természet viszonyának meghatározásában a vízgazdálkodásnak, a területfejlesztésnek, környezetvédelemnek, a közlekedési és kommunikációs hálózatok fejlesztésének összhangban kell lennie annak érdekében, hogy a DUNA TÉRSÉG EURÓPA ÉRTÉK- ALAPÚ ÉS BIZTONSÁGOS TÉRSÉGE legyen, ami az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi jövőképe.

Az Európai Duna Régió Stratégiájának magyarországi célrendszerét az átfogó horizontális szempontok és stratégiai prioritások alkotják, a megvalósítást pedig az egymással összehangolt intézkedések támogatják.

Tradíciókon alapuló helyi A magyar GMO-mentesség Duna-térség jövőképe fenntartása és stratégiai célrendszere Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infra-strukturális feltételeinek meg-teremtése A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és program-csomagok kidolgozása Tudás-igényes, kreatív és környezet-barát iparágak fejlesztése

Horizontális szempontok 1. A Duna térség területi kohéziójának erősítése 2. A klímaváltozás társadalmi, gazdasági és környezeti következményeinek mérséklése 3. Az EU egységes piacának elősegítése 4. Kutatás-fejlesztés, innováció elősegítése

Stratégiai célok I. A Dunai térség biztonságának erősítése, országon belül és határokon átívelően II. Fenntartható gazdaságfejlesztés III. A Dunai térségi identitás és együttműködés erősítése

Stratégiai prioritások I.A. Természeti környezet értékeinek védelme Bioszféravédelem megszervezése Közös vízgyűjtő- és vízkészletgazdálkodás kialakítása Ivóvíz-minőség védelem feltételeinek javítása Határokon átívelő szennyezések (levegő, víz, zaj) terjedésének megelőzése Energia takarékosság elősegítése Hulladékgazdálkodás fejlesztése

I.B. Energiaellátás biztonsága Energiahálózatok és termelő kapacitások fejlesztése Lokális megújuló energia (nap, szél, geoterm.) rendszerek létrehozása Nukleáris biztonság javítás

I.C Társadalmi, gazdasági biztonság javítása Migráció kezelése Bűnözés megelőzése Járványok megelőzése Katasztrófa (főleg vízkár elleni) védelem Lokális pénzügyi hálózatok fejlesztése I.D Élelmiszerellátás biztonsága Ökológiai és hagyományos termelési kultúra alapú agrárfejlesztés elősegítése Helyi piacok fejlesztése GMO-mentesség fenntartása

II.A Duna térségi közlekedés javítása Fenntarthatóság követelményének megfelelő hajózóút és eszközpark biztosítása Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása Logisztikai fejlesztések elősegítése II.B Turizmus fenntartható fejlesztése Vízparthoz kötődő turizmus környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése A táji és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése és program-csomagok kidolgozása

II.C Az ipar feltételeinek javítása Tudásigényes, kreatív és környezetbarát iparágak fejlesztése Tradíciókon alapuló helyi erőforrásokra alapozott gazdaság (KKV)

III.A Érték- és örökségvédelem Közös európai értékek (pl. tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem) elterjesztése Közös (épített) örökség megőrzése, tudatosítás Társadalmi integráció elősegítése III.B Kulturális együttműködés Nyelvi-kulturális összetartozás erősítése Civil kapcsolatok élénkítése Egyházi-vallási kapcsolatok erősítése

III.C Oktatási és képzési együttműködés Tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítése Oktatási-képzési programok és hálózatos együttműködések bővítés e Duna térségben Környezettudatosság javítása III.D Együttműködés és partnerség Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi, euro-regionális és nemzetközi szinten A térségi közös tervezés kiterjesztése

I. A Duna-menti épített örökség Kulturális vonatkozásban az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont három témakör köré csoportosítható: I. A Duna-menti épített örökség védelme, rekonstrukciója, művelődéstörténeti szempontból is igényes helyreállítása, látogathatóvá tétele kiemelt és sürgető feladat. A Duna-menti országok szellemi kulturális örökségének megőrzése területén szintén komoly perspektívája van az együttműködésnek.

II. Dunai kultúra és identitás II. Kultúrák együttélése és egymásrahatása, kulturális sokszínűség a Duna mentén. A számos elemében összefonódott történelmi múlt, kulturális összetartozás olyan kohéziós és identitásképző erőt jelentenek, ami megalapozhatja a térség közös jövőjét. Kulturális téren a régiós önismeret, többek között a történelmi, művelődéstörténeti, építészeti ismeretek és vizuális kultúra erősítése javasolt. A Stratégia egyik kulturális pillére lehet annak kidolgozása és elterjesztése, hogy a kulturális örökség bemutatása, ismertetése a Duna-menti összetartozás szellemében történjék, minimumkövetelmények elfogadása szükséges.

III. Kulturális alapú regionális fejlesztés III. A kulturális vidékfejlesztés egyre inkább az egyetlen kitörési pont lehet az ipar és a mezőgazdaság eltűnése miatt szegénységbe sodródó települések, régiók számára. A kulturális események, a kulturális örökség bemutatása (a látogatók interaktív részvételével), a kulturális értékek átadása olyan vonzerőt jelenthet a Duna mentén, ami a turizmus illetve a helyben letelepülő művészek, kulturális intézmények, kisvállalkozók és az ezek kiszolgálására megjelenő vállalkozások révén megteremti azt a kritikus jövedelemtömeget, amellyel a közösség megindulhat a fejlődés útján elősegítve a társadalmi kohéziót. középvállalkozások tekintetében. A kreatív gazdaság fejlesztése fontos pillérévé válhat a Duna-menti együttműködésnek is.

Az Európai Duna Stratégiához kapcsolódó magyar álláspont oktatási vonatkozása szerint tovább kell fejleszteni és kiemelten támogatni az oktatási és képzési együttműködéseket és a kulturális szolgáltatásokat, amelyeknek együttesen a társadalmi és a területi kohézió erősítésében jelentős szerepük van.

Oktatás, kutatás Az identitásképzés és a hálózatos együttműködés egyik legfontosabb, a jövő nemzedékeit orientáló szerepe az oktatás-képzés területén valósulhat meg a tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítésével, az oktatás-képzési programok Duna-tematikus kiterjesztésével a hálózatok bővítésével, továbbá az identitástudat fejlődésével, az oktatás-képzés eszközeivel befolyásolható környezettudatosság növelésével. Külön hangsúlyt kell kapniuk a közös történelmi múlt és a művelődéstörténeti hagyományok, életmódtörténet területén folyó közös kutatásoknak.

Fenntartható fejlődés, környezetvédelem A makro-regionális szintű Stratégia megalkotása újszerű kezdeményezés, ugyanakkor számos EU és nemzetközi előzményre építhetünk. A Stratégiának megkülönböztetett szerepe lehet abban, hogy mindezeket integrált módon vegye figyelembe, hangolja össze, illetve fejlessze tovább oly módon, hogy megfelelőképpen tükrözze egyrészt az EU értékeit, alapvető céljait és alapelveit, másrészt biztosítsa az egyes tagállamok sajátos és közös érdekeinek érvényesítését. A Stratégiának a politikai, társadalmi, kulturális, környezeti és gazdasági területekre egyaránt ki kell terjednie, különös tekintettel az olyan határokon átnyúló, biztonsági kockázatot rejtő kérdésekre, mint a környezetügy, élelmiszer- és vízbiztonság.

Vízvédelem, árvízvédelem Magyarország teljes területe a Duna vízgyűjtő medencéjéhez, ily módon a készülő Duna Stratégia területi hatálya alá tartozik. Felszíni vízkészletünk 95%-át határainkon kívülről érkező folyók szállítják, és a vízminőséget is alapvetően a külföldről érkező víz minősége határozza meg. Az árvíz, a belvíz és az aszály eddig is jelentős kockázatot és feladatot jelentett, de az éghajlatváltozás várható hatásai következtében a vízgazdálkodás ügye stratégiai, környezetbiztonsági kérdéssé vált különösen a vízpótlás, az ivóvízminőség-javítás, az ár- és belvízvédelem, az aszály elleni védelem, az öntözés területén.

Ökológiai hálózat védelme A Duna és mellékfolyói Európa és hazánk ökológiai hálózatának is létfontosságú ütőerei. Természeti örökségünk a Kárpát-medencében megtelepedett élőlények és közösségeik sajátos evolúciós egységeként jellemezhető; mely önálló (Pannon) biogeográfiai régiót alkot, de szoros kapcsolatban áll a környező régiókkal. A vízfolyások e tekintetben mással nem helyettesíthető, folytonos ökológiai folyosó szerepet töltenek be.

Biodiverzitás megőrzése Az éghajlatváltozás Magyarország természetes élővilágában is várhatóan nagymértékű változásokat idéz elő, többek között az egyes fajok elterjedési határának átrendeződése, ill. eltolódása, a társulások és táplálékhálózatok átrendeződése, az ellenállóképesség változása, az inváziós fajok tömegessé válása formájában. A folyamat kedvezőtlen hatásainak csökkentése, a létfeltételeinket biztosító ökoszisztéma szolgáltatások védelme érdekében a természetes élővilág élőhelyeinek területi és szerkezeti jellemzői, továbbá az ökológiai vízigény biztosíthatósága kulcskérdéssé válik.

Hajózhatóság biztosítása A dunai hajózás fejlesztése, az ehhez szükséges feltételrendszer kialakítása különös tekintettel egyes műszaki megoldások megvalósítására megfelelő körű és mélységű vizsgálatokat és ezek eredményeinek a közérdek, a környezet- és költséghatékonyság, természetmegőrzés szempontjából való komplex értékelését, valamint széles körű társadalmi, hazai és nemzetközi egyeztetését igényli.

Köszönöm a figyelmet! Tétényi Éva ACE Elnökségi Tag