Dr. Biczó Imre László - főigazgató Nemzeti Környezetügyi Intézet.

Átírás

1 Dr. Biczó Imre László - főigazgató Nemzeti Környezetügyi Intézet

2 Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpátmedence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit. ( ) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Alaptörvény Fenntartható Fejlődés

3 Kv-i irányai? K-i elemek / feladatok / szereplők A hazai környezetpolitika eszközei Az Nemzeti Környezetvédelmi Program Az NKP I-II-III. összehasonlítása Az NKP III. céljai és feladatai - eredményei Az NKP IV. tervezete A NeKI feladata, szerepe A fényes jövő

4

5

6

7

8

9

10

11 Vidékfejlesztési Minisztérium Belügyminisztérium Nemzeti Környezetügyi Intézet Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság Vízügyi Hatóság Nemzeti Park Igazgatóságok NÉBiH Talajvédlmi Igazgatóság ÁNTSZ Országos környezet-egészségügyi Intézet Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Érintett / szolgáltató cégek, személyek Kutató intézetek, egyetemek civil szervezetek (Levegő MCs, KSzGySz)

12 Életminőségünk megvalósításához a gazdaság az eszközöket, a természet pedig az alapokat, kereteket biztosítja A környezetpolitika életminőségünk tartós fejlődésének érdekében a természet alapjait igyekszik megőrizni, a megőrzés eszközeit biztosítani A környezetpolitika eszköztára a globális szinttől egészen a helyi szintig terjed: Nemzetközi egyezmények Regionális, két- és többoldalú megállapodások Speciálisan az Európai Unió joganyaga Hazai környezeti szabályozás Területi szintű szabályozás

13 Törvényi alapja a a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény Hatévente megújítandó Az Országgyűlés fogadja el A környezetvédelmi tervezés alapja A környezetügy átfogó tervezési rendszere, középtávú keretprogramja Megadja a hazai környezetpolitika stratégiai keretét és célkitűzéseit Egységes rendszerbe foglalja a környezeti célokat, azok végrehajtását, nyomon követését

14 NKP-I ( ) Jelentős politikai támogatottság Rendszerváltás utáni látlelet és leltár a problémákról és a teendőkről Környezeti elem/rendszer központú A végrehajtás nem igazán intézményesült, gyenge költségvetési kapcsolat NKP-II ( ) Folyamatosság + felkészülés az EU-csatlakozásra Tematikus akcióprogramok Hatékonyabb intézményesülés Továbbra is gyenge ráhatás a költségvetésre, nagyobb, de korlátozott befolyás a fejlesztéspolitikára NKP-III ( ) Közép- és hosszabb távú célok megfogalmazása, különös tekintettel a fenntarthatóság környezeti feltételeire Szubszidiaritás és a decentralizáció erősítése Intézkedések, feladatok, felelősök konkrétabb megfogalmazása EU-források környezet- és költséghatékony felhasználása

15 Alapelvek: Hagyományos alapelvek Holisztikus megközelítés Esélyegyenlőség, szolidaritás Hosszú távú célkitűzés: A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás A három legfontosabb, átfogó cél: A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése

16 Tematikus akcióprogramjai: 1. A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése 2. Éghajlatváltozás 3. Környezet és egészség 4. Települési környezetminőség 5. A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem 6. Fenntartható terület- és földhasználat 7. Vizeink védelme és fenntartható használata 8. Hulladékgazdálkodás 9. Környezetbiztonság

17 Tematikus akcióprogramok A környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése Éghajlatváltozás Környezet és egészség Települési környezetminőség A biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem Fenntartható terület- és földhasználat Vizeink védelme és fenntartható használata Hulladékgazdálkodás Környezetbiztonság Átfogó célok Hosszú távú célkitűzés AZ NKP-3 CÉLRENDSZERE A fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához való hozzájárulás A települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése H. ért. Célok Intézk. Mutatók

18 Célok: Fenntartható termelés és fogyasztás Környezeti információkhoz hozzáférés A turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása Környezeti nevelés Kapcsolódó EU támogatások: KEOP Az erdei iskola és erdei óvoda hálózat infrastrukturális fejlesztése KEOP és Fenntartható életmódot és az ehhez kapcsolódó viselkedésmintákat ösztönző kampányok, illetve mintaprojektek KEOP E-környezetvédelem GOP Környezetközpontú technológiafejlesztés A TÁMOP és TIOP különböző konstrukciói

19 Célok: Üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése Energiahatékonyság és energiatakarékosság növelése Ózonréteg védelme, klímatudatosság erősítése Védekezés, alkalmazkodás Kapcsolódó EU támogatások: KEOP 4. Megújuló energiaforrás felhasználás növelése KEOP 5. Hatékony energiafelhasználás

20 Célok: Egészségkárosító folyamatok fékezése (beltéri levegőminőség, allergének, élelmiszerbiztonság, ivóvíz) Egészséges környezet környezeti eredetű betegségteher csökkentése Környezeti kockázatok mérséklése Környezet-egészségügy felkészítése a globális környezeti problémákra, környezetegészségügyi információs rendszer Kapcsolódó EU támogatások: KEOP E-környezetvédelem

21 Célok: Településfejlesztés, -rendezés Levegőminőség javítása Zajterhelés csökkentése Közlekedés és környezet Települési közszolgáltatások Kapcsolódó EU támogatások: KEOP Szennyvíz-elvezetés és tisztítás KEOP Ivóvízminőség javítása KEOP Gyűjteményes növénykertek és védett történeti kertek KEOP II. Informatikai, térinformatikai rendszerek ROP-ok: városrehabilitáció, közösségi közlekedés, környezeti infrastrukturális szolgáltatások, szennyvízkezelés fejlesztése ÚMVP A A kulturális örökség megőrzése KÖZOP 3.2. Kerékpárúthálózat fejlesztése

22 Célok: Védett természeti területek megőrzése Természetvédelem feltételrendszerének javítása Biológiai sokféleség mint prioritás Károsodott területek helyreállítása Kapcsolódó EU támogatások: KEOP Élőhely-védelem, -helyreállítás KEOP Élőhely-megőrző mező-és erdő-gazdálkodás KMOP /A Élőhelyek és élettelen természeti értékek megőrzése KEOP E-környezetvédelem ÚMVP Natura 2000 kifizetések mezőgazdasági területeken ÚMVP B. Natura 2000 fenntartási/fejlesztési tervek készítése ÚMVP 2.1.4/A. Agrár-környezetgazdálkodás ÚMVP és ROP-ok turizmusfejlesztési támogatásai

23 Célok: Összhang a környezeti eltartó-képességgel Fenntartható ásványkincs-gazdálkodás Talajok védelme, fenntartható használata Környezetbarát mezőgazdaság Erdőgazdálkodás Kapcsolódó EU támogatások: ÚMVP Szakképzés, információs tevékenység, innováció (biogazdálkodás, környezetkímélő technológiák; agrárkörnyvéd.) ÚMVP 2.1.4/A. Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések ÚMVP A mezőgazdasági földterület első erdősítése ÚMVP Agrár-erdészeti rendszerek első létrehozása mezőgazdasági földterületeken ÚMVP Erdő-környezetvédelmi kifizetések ÚMVP Erdőterületeket érintő, nem termelő jellegű beruházások

24 Célok: 2015-ig a vizek jó állapotának elérése Stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme Árvízvédelem, kármegelőzés, elhárítás Érzékeny víztestek állapotának javítása Kapcsolódó EU támogatások: KEOP és Állami és önkormányzati árvízvédelmi fejlesztések KEOP Tájgazdálkodást megalapozó vízi infrastruktúra kiépítése (VTT) KEOP Komplex vízvédelmi beruházások KEOP Monitoring és információs rendszerek fejlesztése KEOP Vízbázisok diagnosztikai fázisa, biztonságba helyezés KEOP 2.5.0/A. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek ROP-ok: Belterületi bel- és csapadékvíz rendezés

25 Célok: Évi hulladék 20%-kal csökkenjen (2014-ben max. 20 millió t) re a hulladék legalább 40%-a hasznosuljon, az energetikai hasznosítás érje el a 10%-ot. Ártalmatlanítás, hulladékgazdálkodási tervek elkészítése Kapcsolódó EU támogatások: KEOP Települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek KEOP Rekultiváció KEOP 2.4.0/B. Települési szilárd hulladéklerakók kármentesítése ROP-ok: rekultiváció, kármentesítés

26 Célok: Környezeti kármegelőzés és kárelhárítás Természeti katasztrófák elleni védekezés Környezeti kármentesítés Kémiai és sugárbiztonság Kapcsolódó EU támogatások: KEOP Szennyezett területek kármentesítése DDOP D A balatoni és a dunai omlásveszélyes partfalak stabilizálása KDOP 4.1.1/C Omlás- és csúszásveszélyes partfalak állékonyságának biztosítása ÚMVP Az erdészeti potenciál helyreállítása és megelőző intézkedések bevezetése intézkedés (tüzek és más természeti katasztrófák által károsított erdőkben) Egyéb EU-s források

27 A környezet állapota a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program időszakában összességében kedvezően változott (pl. csökkent: az üvegházhatású gázok kibocsátása, az egy főre jutó lakossági vízfogyasztás, a keletkező hulladékok mennyisége; javult: a megújuló energiaforrások használata, a közüzemi szennyvíztisztítási index értéke, a Natura 2000 fajok, élőhelyek természetvédelmi helyzete) Ez nem jelenti azt, hogy a környezeti problémák megszűntek! Kedvezőtlen folyamatok, kihívások: növekvő mértékű urbanizáció és az egyes ágazatok erőforráshasználatából eredő terhelések az élőhelyek szétdarabolódása a talajdegradációs folyamatok erősödése az egyéni cselekvések mögött ritka a környezettudatosság, a fenntarthatóságra való törekvés.

28 Még csak tervezet 1997 óta a környezetpolitika átfogó keretét a nemzeti környezetvédelmi programok jelentik Szorosan összefügg az EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programjával és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával A Program fő célja az ország fenntartható fejlődési pályára való átállásának elősegítéséhez a környezeti feltételek biztosítása

29 A Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyi háttérintézménye A szakpolitikai döntéseket tudományos eredmények alapján hozzák szakmai háttérmunka A tudás alapú kormányzás támogatása a környezetvédelem, természetvédelem és vízügy területén a fenntartható fejlődés (reziliencia?) alapelveire építve integrált megközelítést alkalmazva a szakterületek egymást erősítik

30 Állapotfelmérés és -értékelés, Monitoring, A szakpolitika és stratégia előkészítés, Szabályozás- és hatásvizsgálat Koncepciók, jogszabályok szakmai előkészítése, Háttértanulmányok készítése, Adatgyűjtés és -feldolgozás, Jelentések készítése, Ágazati informatikai rendszerek üzemeltetése, Nemzetközi koordinációs feladatok ellátása, EU-s, nemzetközi és hazai projektek tervezésében és megvalósításában való közreműködés

31

32 15 szerző 7 fejezet 162 oldal 105 ábra 8 táblázat 2600 példány

33

34 Éghajlatváltozás A természet és sokszínűsége Hulladékgazdálkodás Környezet, egészség, életminőség Gazdálkodás a környezettel Magyarország és Európa környezeti kihívásai Környezetvédelmi prioritások a rendszerszintű kockázatok világában

35

36 Dr. Biczó Imre László / imre.biczo@neki.gov.hu / Nemzeti Környezetügyi Intézet