A fizika-kémia, biológia-földrajz tantárgyak tantárgyblokkban történő tanításának helyi tanterve (7. osztály) A 2009/10-es tanévtől kezdődően a természettudományos tantárgyak közül a hetedik osztályos fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak ismeretanyaga az alábbi táblázatban ábrázolt tantárgyblokkos felosztásban kerül feldolgozásra: 2009/10. tanév I. blokk: 1-9. hét szept. 1. nov. 13. I. blokk: 10-18. hét nov. 16. jan. 22. II. blokk: 19-27. hét jan. 25. márc. 26. II. blokk: 28-36. hét márc. 29. jún. 15. Fizika 7. oszt. / a, b 36 óra (4 óra / hét) 7. oszt. / c, d 36 óra (4 óra / hét) 7. oszt. / a, b 38 óra (4 óra / hét) 7. oszt. / c, d 38 óra (4 óra / hét) Kémia 7. oszt. / a, b 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt./ c, d 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt./ a, b 28 óra (3 óra / hét) 7. oszt./ c, d 28 óra (3 óra / hét) Biológia 7. oszt. / c, d 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / a, b 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / c, d 28 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / a, b 28 óra (3 óra / hét) Földrajz 7. oszt. / c, d 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / a, b 27 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / c, d 28 óra (3 óra / hét) 7. oszt. / a, b 28 óra (3 óra / hét) Így a 7. évfolyam két (a, b) osztálya az első és harmadik blokkban heti 4+3 órában fizikai és kémiai ismereteket, az évfolyam másik két (c, d) osztálya heti 3+3 órában biológiai és földrajzi ismerteket sajátítanak el. Természetesen a második és negyedik blokkban mindez éppen fordítva történik. A két-két tantárgy ismeretanyagát adott blokkban azonos gondolatkör köré csoportosítottuk: fizika-kémia I. blokk: Az anyag és kölcsönhatásai fizika-kémia II. blokk: Az energia biológia földrajz: I. blokk: Kontinensek I. (éghajlata élővilága). biológia földrajz: II. blokk: Kontinensek II. (éghajlata élővilága) A feldolgozás hatékonysága érdekében, tantárgyanként hetente egy-két alkalommal dupla órákat iktattunk be (a heti 6/7 órából).
A fenti felosztás, és módszer előnyeit a következőkben látjuk: lehetővé teszi ugyanannak a témának az integrált feldolgozását, lásd energia, kontinensek; ezzel segíteni tudjuk a tanulók komplex természettudományos világképének kialakulását; a dupla órák nagyobb lehetőséget teremtenek a kooperatív módszerek alkalmazására, több tanulókísérlet elvégzésére, projektek megvalósítására, így mélyebb, tartósabb és gyakorlatiasabb tudás megszerzésére; hatékonyabbá tehető a természettudományos kompetencia fejlesztése; a tanár-diák találkozások gyakoriságának növekedésével nagyobb lehetőség nyílik a személyiség-fejlesztésre és az ezt szolgáló differenciálásra. A FIZIKA tantárgy 7. osztály helyi tanterve (tantárgyblokk) 1. FIZIKA tantárgy általános céljai és feladatai: A fizika tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. Mindezek eléréshez szükséges: Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a fizikai jelenségek iránt. Előkészíteni és megalapozni a többi természettudomány tanítását. Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban. Megismertetni őket az SI, és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek szabatos használatával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejleszteni a tanulók jártasságát a mérőkísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. Problémalátó és problémamegoldó emberekké nevelni őket.
Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Megalapozni korszerű fizikai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Az eddig a jártasság szintjén végzett méréseket (hosszúság, térfogat, tömeg, hőmérséklet, idő) készségszintre emelni. Megmutatni a mérés jelentőségét és a tulajdonságok jellemzését mennyiségekkel. 2. FIZIKA tantárgy óraszámai: 1-9. hét 10-18. hét 19-27. hét 28-36. hét 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 37 óra (4 óra / hét) 37 óra (4 óra / hét) 37 óra (4 óra / hét) 37 óra (4 óra / hét) 3. A helyi tanterv tartalma: I. blokk: AZ ANYAG ÉS KÖLCSÖNHATÁSAI I. Az anyagok néhány mérhető tulajdonsága témakörben: - Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. - A mérés jelentőségének megmutatása. Az anyagok különféle tulajdonságainak mennyiségi jellemzése mérések alapján. - Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét.
- Tudatosítani, hogy az anyagnak két fajtája van (részecskeszerkezetű, mező-típusú anyag). Modellek jelentősége a megismerésben. - Néhány egyszerű, hétköznapi változási folyamat megfigyeltetése, vizsgálata. - Felismertetni és tudatosítani az anyagok és folyamatok alapvető tulajdonságait, az ezeket jellemző fizikai mennyiségeket és az azokhoz tartozó (SI) mértékegységeket. - Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése. II. A testek haladó mozgása témakörben: - Tudatosítani, bővíteni, pontosabbá tenni a haladó mozgás köznapi ismereteit, és kialakítani a sebesség mennyiségi fogalmát. Gyakoroltatni a grafikonok elkészítését, alkalmazását az ismeretek közlésében és elemzésében. - Megalapozni és alkalmazni a viszonylagosság fogalmát, ezzel is fejleszteni az ítéletalkotás képességét, a döntés tudatosságát, a gondolkodás tervszerűségét. - Bemutató kísérletekkel vizsgálni és közösen elemezni a haladó mozgásokat. Fejleszteni a kapcsolatok felismerésének képességét (pl.: út-idő kapcsolat), a következtetések önállóságát, az absztrakcós képességet. - Felhívni a figyelmet megállapításaink érvényességi határaira (pl.: szabadesésnél). - Gyakoroltani a gondolkodtató kérdések és mennyiségi feladatok megoldását, ezek fizikai szemléletű megközelítését. III. A dinamika alapjai témakörben: - A mozgásálapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata. A megfigyelés, a megállapítások megfogalmazásának biztosabbátétele. - A mozgás és mozgásállapot különbözőségének tudatosítása. - Lehetőséget biztosítani az egyszerű köznapi fogalmak (pl.: tehetetlenség, tömeg, erő, gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly) dinamikai értelmezésére. - Megmutatni a kapcsolatot és a különbözőséget a test - tulajdonság - mennyiség között. - Az erőhatás mozgásállapot- és forgásállapot-változtató képességének felismertetése és mennyiségi jellemzése. - Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly nem szinonim fogalmak. II. blokk: Az energia IV. A nyomás témakörben: - A szilárd testek, folyadékok és gázok nyomásával kapcsolatos jelenségek vizsgálata és azok értelmezése modellmódszerrel. - Arkhimédész-törvényének kísérletekkel történő megalapozása és logikai úton történő felismertetése. A felhajtóerő nagyságának különféle módon történő kiszámítása. - A kölcsönhatás felismerése, a rendszerben történő gondolkodás erősítése.
- Annak felismertetése, hogy a testek úszása, lebegése, elmerülése a folyadékokban, gázokban miért van kapcsolatban a sűrűségekkel. - Kapcsolatteremtés a biológiával, földrajzzal, környezetvédelemmel. V. Az energia, energiaváltozások hőjelenségek témakörben: - Megmutatni, hogy szükség van egy a változtató-képességet jellemző mennyiségre is. - Az energiaváltozással járó folyamatok kísérleti vizsgálata és közös elemzése. A munka, mint energiaváltozás értelmezése és kiszámítása. - Egyszerű példákon megmutatni, felismertetni az energia megmaradását. - Felhívni az energiatakarékosság környezetvédelmi szerepére, ezen keresztül kiemelni a környezetvédelem fontosságát. - Bevezetni a teljesítmény és a hatásfok fogalmát, kiszámítási módját, tudatosítani szerepüket az energiatakarékosságban. - Felhívni a figyelmet néhány hőtani folyamat környezetkárosító hatására (hőszennyezés, égéstermék savas esők / üvegházhatás). - Az energia és az energiaváltozás fogalmának kiterjesztése hőjelenségekre is. - Megvizsgálni a hőjelenségeket és szerepüket a természetben és a technikában. - Az egyes természeti jelenségeknél lejátszódó hőtani folyamatok elemzése (pl.: a szél keletkezése, a hőtágulás szerepe a talaj kialakulásában, a víz rendellenes viselkedése, halmazállapot-változások). Kapcsolódás a biológiában, földrajzban, kémiában, technikában tanultakhoz. VI. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: - Felismertetni a fizikai folyamatok és az időjárás, éghajlat kialakulásának összefüggéseit. - Felismertetni az emberi tevékenységek hatásait a természeti környezetre, különös tekintettel a globális felmelegedés kialakulására. - Tudatosítani, hogy a globális felmelegedés és hatásai jelenleg az emberiség egyik legsúlyosabb és legsürgetőbb problémája. - Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. - Tudatosítani az egyén személyes tevékenységének, a társadalmat és a környezetet érintő következményeit. - Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.
I. BLOKK: Az anyag és kölcsönhatásai (36 óra) Témakörök 74 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. 4 A fizikáról A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. Tanulói mérések. Az anyag néhány tulajdonsága, kölcsönhatások (9 óra) A természettudományos megismerés módszerei Anyag tulajdonság mennyiség Az anyag belső szerkezete 5 A termikus kölcsönhatás; grafikon-rajzolás, elemzés A fogalmak nem köznapi használata. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. A mérés gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Csoportmunka Mechanikai kölcsönhatás Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Mágneses kölcsönhatás Elektromos kölcsönhatás Gravitációs kölcsönhatás Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. II. 3 Hely és mozgás viszonylagos A fogalmak nem köznapi használata. A testek mozgása (9 óra) Pálya, út, elmozdulás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. A sebesség Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás. Grafikonelemzés (s-t; v-t), A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás
számítási feladatok gyakoroltatása. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. Megállapítások érvényességi határának tudatosítása. Anyanyelvi és matematikai kompetenciák fejlesztése. III. A dinamika alapjai (14 óra) 3 Átlagsebesség, pillanatnyi sebesség Grafikonelemzés (s-t; v-t), feladatmegoldás 3 Az egyenletesen változó mozgás A gyorsulás Grafikonelemzés (v-t; a-t), feladatmegoldás A szabadesés 4 A tehetetlenség törvénye; tömeg A sűrűség fogalma Számítási feladatok, gyakorlás 5 Az erő fogalma Az erő ábrázolása; erőfajták Gravitációs erő, Súly; súlytalanság Rugalmas erő, erőmérés 5 Erő-ellenerő A mérés gyakoroltatása. Tanulói mérések (tömeg, térfogat) és feladatmegoldások. Logikus gondolkodás gyakorlása, erősítése. A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése. Anyanyelvi matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti
Több erőhatás együttes eredménye Súrlódás Közegellenállás kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Projekthét (4 óra) 4 Város és energia Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energia-hatékonyság szemléletének erősítése. II. BLOKK: Az energia (38 óra) Témakörök óra A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák IV. A nyomás (10 óra) 3 A nyomás fogalma szilárd testek nyomása; Számítási feladatok A nyomás növelése, csökkentése a gyakorlatban 3 A folyadékok nyomása Számítási feladatok, gyakorlás A gázok nyomása a légnyomás; A gázok nyomása zárt térben A nyomáskülönbségen alapuló eszközök A köznapi tapasztalatok és kísérletek elemzése, lényegfelismerés és megfogalmazás. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Az önálló kísérletvégzés fejlesztése. Az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása. A kétféle nyomás okának megkülönböztetése, gyakorlati alkalmazásuk vizsgálata. A meglévő ismeretek alkalmazása új feltételekre. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti
V. Energia, energiaváltozások hőjelenségek (14 óra) 4 Közlekedőedények Hajszálcsövek; A felhajtóerő fogalma Arkhimédész törvénye Számítási feladatok, gyakorlás A testek úszása, lebegése, elmerülése Számítási feladatok, gyakorlás 3 Az energia fogalma, Az energiamegmaradás törvénye A munkavégzés, munka; Számítási feladatok, gyakorlás Az egyszerű gépek I. Az egyszerű gépek II. 5 A fajhő Számítási feladatok, gyakorlás; Az égés; Számítási feladatok, gyakorlás A teljesítmény; Számítási feladatok, gyakorlás Hatásfok; Számítási feladatok, gyakorlás kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.. A deduktív gondolkodásmód fejlesztése: a munka, az energia és az energiaváltozások mértékegységének megállapítása. Az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. A fogalmak kvantitatív megfogalmazása és alkalmazása. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának tudatosítása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Részecskeszemlélet alkalmazása. Az elméleti ismeretek és a gyakorlati alkalmazása.
VI. Klímaváltozás három hetes összefüggő projekt (12 óra) 6 Hőterjedés Hőtágulás folyadékok hőtágulása Hőtágulás szilárd testek, gázok hőtágulása; részösszefoglalás Halmazállapot-változások Hőerőgépek 12 Globális felmelegedés - bevezetés A Föld éghajlati rendszere A természeti környezet változásai Az éghajlat-változási folyamatok előrejelzései Energiahatékonyság Alkalmazkodási lehetőségekfenntarthatóság A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. Ismert jelenségek energetikai vizsgálata. Folyamat tulajdonság mennyiség kapcsolatának tudatosítása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Tanév végi rendszerezés (2 óra) 2 Miről tanultunk ebben a tanévben? A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése.
A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság, energiahatékonyság szemléletének erősítése.
Az ellenőrzés és értékelés formái: Folyamatosan: az önálló, a pár- és csoportos tanulói tevékenységek megfigyelése alapján; írásbeli munkák (füzetvezetés, órai feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzése. Lehetőség szerint: szóbeli feleltetés (az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében minden tanuló számára biztosítjuk.) Témánként: terjedelemtől függően egy-két témaközi írásbeli számonkérés és egy témazáró dolgozat. Alkalomszerűen: a tanórán kívüli, szorgalmi munkák értékelése; a projekthét értékelése.
A KÉMIA tantárgy 7. osztály helyi tanterve (tantárgyblokk) 1. KÉMIA tantárgy általános céljai és feladatai: A kémiatantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a környezetükben megjelenő és mindennapi tevékenységben felhasználásra kerülő anyagok tudatos felhasználására, a kémiai jelenségek és azok összefüggéseinek, törvényeinek megértésére. A fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Mindezek eléréshez szükséges: Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. Felkelteni a tanulók érdeklődését a természeti, ezen belül a kémiai jelenségek iránt. Megláttatni a kapcsolatot a természettudomány más területeivel. Bevezetni a tanulókat az anyagok tulajdonságainak, a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak, ezek törvényszerűségeinek ismeretkörébe. Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják szóban, rajzban vagy írásban a kémiai szakkifejezések, jelölések helyes alkalmazásával. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket a csoportmunkában való tevékenykedésre, szövegértési kompetenciájuk fejlesztésével önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére, kísérleti eszközök balesetmentes használatára. Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek elvégzésében, az önállóságát a következtetésben, valamint az absztrakciós képességét. Néhány egyszerű változási folyamat megfigyelése, vizsgálata segítségével fejleszteni megfigyelő-, emlékező-, képzelő- és gondolkodási képességeiket. A tanulókat képessé tenni, hogy ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, matematikai kompetenciájuk fejlesztésével számítási feladatokat megoldani. Alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit. Kialakítani a kritikus gondolkodásmódot az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt. Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet.
Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Megalapozni korszerű kémiai szemléletmódjukat, hozzásegíteni őket a technikai eszközök gazdaságos és biztonságos működtetésének megértéséhez, fejleszteni műszaki kompetenciájukat. Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak a környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Felismertetni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték. 2. KÉMIA tantárgy óraszámai: 1-9. hét 10-18. hét 19-27. hét 28-36. hét 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 3. A helyi tanterv tartalma: I. blokk: AZ ANYAG ÉS KÖLCSÖNHATÁSAI I. Az anyagok tulajdonságai és változásai témakörben: - Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. - Az anyagok fizikai és kémiai tulajdonságai közötti különbség megláttatása. Anyagismeret bővítése a mindennapi életben előforduló anyagok és azok sajátságainak megfigyeltetésével. - Kapcsolatteremtés a fizikával. - Tanulói (önálló és csoportos) tevékenységekkel erősíteni a megfigyelő-, kísérletezőképességet, a logikus gondolkodást és az összefüggések felismerésének képességét. - Beláttatni a modellek jelentőségét a megismerésben. - Az oldatokkal kapcsolatos tapasztalati ismeretek megfogalmazása, a tapasztalatok értelmezése, az ismeretek alkalmazása. - Megfigyelőkészség fejlesztése néhány egyszerű, hétköznapi anyag és változási folyamat vizsgálata során. - Felismertetni és tudatosítani, hogy változás csak kölcsönhatás közben jöhet létre. Különféle kölcsönhatások elemi szintű megismertetése. - Felismertetni, hogy az anyagok különféle anyagcsoportokba sorolhatók.. - Megismertetni a keverékek egyszerű, fontosabb szétválasztási eljárásait.
II. Az atomok szerkezete témakörben: - Az atomelmélet alapjainak bemutatása, a tudományos modellek szerepének megláttatása a tudományos fejlődésben és a kutatásokban. - Beláttatni, hogy az elemek azonos atomokat tartalmaznak, ezért lehet azonos az elem és az atom kémiai jele, a vegyjel. Anyagismeret bővítése a periódusos rendszer első húsz elemének bemutatása során. - Megtanítatni a vegyjel jelentéseit. - Tudatosítani, hogy az anyagmennyiség mértékegysége (SI), mint darabszám bármiféle részecskére vonatkoztatható. - Kialakítani alapvető ismereteket az atomok felépítéséről, elektronszerkezetük kiépüléséről. Felismertetni és tudatosítani a vegyértékelektronhéj és a tulajdonságok közötti periodikus kapcsolatot. II. blokk: AZ ENERGIA III. Anyagszerkezeti ismeretek kémiai átalakulások témakörben: - Tudatosítani, hogy a kémiai változások különböznek más anyagi változásoktól. - Kialakítani és fejleszteni a molekulák és az ionokat tartalmazó vegyületek képletének megállapítását. - Fejleszteni a matematikai kompetenciáikat a reakcióegyenletekkel végzett számítási feladatok kapcsán, beláttatni a tömegmegmaradás törvényét. - Fejleszteni a tanulók kísérletező és elemző képességét az energiaváltozással járó fizikai és kémiai folyamatok vizsgálata során. - Megláttatni a különféle energiaforrások és azok környezeti hatásainak, az energiatakarékosság fontosságát és lehetőségeit, ezen keresztül beláttatni a környezetvédelem fontosságát. - Megismertetni a tüzelőanyagokat, a gazdaságos tüzelés alapelveit, a tüzeléssel kapcsolatos veszélyeket. - Kapcsolatteremtés a fizikával és biológiával. IV. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) - Környezetünk anyagai témakörben: - Megmutatni, hogyan lehet csoportosítani a környezetünk anyagait, megismertetni és gyakoroltatni az összetett anyagok szétválasztási módjait. - Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése egyszerű szakszövegek értelmezésével. - Felismertetni a kémiai folyamatok és az időjárás, éghajlat megváltozásának összefüggéseit. - IKT kompetenciákat fejleszteni klímaváltozásra vonatkozó adatgyűjtés kapcsán. - Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. - Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.
I. BLOKK: Az anyag és kölcsönhatásai (27 óra) Témakörök 54 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Az anyagok és változásai (16 óra) 2 A kémiáról Kísérleti eszközök és rendszabályok 12 Anyag fizikai, kémiai, biológiai tulajdonság Az anyagok változásai Az anyag belső szerkezete atomok, elemek Környezetünkben levő anyagok csoportosítása Az oldatok Számításai feladatok az oldatok töménységére Keverékek szétválasztása A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. A fogalmak nem köznapi használata. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Az önálló kísérletvégzés fejlesztése. Kísérletelemzés. A lényegfelismerés, összehasonlítás erősítése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. Tanári bemutató kísérletek Tanulói mérések, kísérletek Csoportmunka Modellezés IKT használat PPT. bemutató Feladatlap szövegértelmezésre, számítási feladatokhoz A fenntarthatóság szemléletének erősítése. II. Az atom felépítése (11 óra) 11 Ismerkedés az atomokkal Anyagmennyiség Számításai feladatok n, m, N kapcsolata Az atom felépítése Az atomelmélet alapjainak bemutatása kapcsán a tudományos modellek szerepének értelmezése. Az anyagmennyiség fogalmának szemléletes hasonlatokkal történő értelmezése, alkalmazása. Az elemi részecskék minősége, száma és elhelyezkedése Csoportmunka Modellezés IKT használat PPT. bemutató Feladatlap szövegértésre, számítási feladatokhoz Kiselőadások Plakát
Az atomok elektronszerkezete A periódusos rendszer a különböző atomokban. Az elektronfelhő kialakulásának értelmezése, a vegyértékhéj szerepe. Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás. Mengyelejev munkásságának tudománytörténeti értékelése. A periódusos rendszer segítségével a megismert elemek tulajdonságainak értelmezése atomszerkezetük ismeretében. A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás gyakoroltatása. Megállapítások, modellek érvényességi határának tudatosítása. Anyanyelvi és matematikai és IKT kompetenciák fejlesztése. II. BLOKK: Az energia (27 óra) Témakörök 54 ó. III. Anyagok szerkezete kémiai átalakulások (16 óra) A tananyag tartalma 16 A kémiai kötés Ionok képződése Ionkötés Kovalens kötés elemmolekulák, vegyületmolekulák Fémes kötés Atomrácsos Követelmények, fejlesztési feladatok Az atom-, ion-, és molekulafogalom kialakítása és használata a már korábban tanult anyagok továbbá a fontosabb fizikai és kémiai folyamatok magyarázatában. Az önálló kísérletvégzés Módszerek, Tevékenységformák Tanári bemutató kísérletek Tanulói mérések, kísérletek Csoportmunka Modellezés PPT. bemutató IKT használat -
kristályok fejlesztése. REALIKA Kémiai reakció Kémiai egyenlet Reakciók energiamérlege Égés Kísérletelemzés, lényegfelismerés és megfogalmazás. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. A kémiai változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek bemutatása, alkalmazása. Feladatlap szövegértésre, számítási feladatokhoz Plakát Sav-bázis reakciók, ph A logikus gondolkodás, a feladatmegoldás gyakoroltatása. Közömbösítés Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. IV. Klímaváltozás három hetes összefüggő projekt (9 óra) 9 Anyagok a környezetünkben Levegő összetétele légszennyezés klímaváltozás Energiaforrások megújuló, nem megújuló energiaforrások környezetre gyakorolt hatásaik A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Projektmódszer IKT használat Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A fogalmak kvalitatív megfogalmazása és alkalmazása. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése.
Tanév végi rendszerezés (2 óra) 2 Miről tanultunk ebben az évben? A fenntarthatóság szemléletének erősítése, különös tekintettel az energia-hatékonyságra. Anyanyelvi, matematikai, IKT és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Az ellenőrzés és értékelés formái: Folyamatosan: az önálló, a pár- és csoportos tanulói tevékenységek megfigyelése alapján; írásbeli munkák (füzetvezetés, órai feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzése. Lehetőség szerint: szóbeli feleltetés (az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében minden tanuló számára biztosítjuk.) Témánként: terjedelemtől függően egy-két témaközi írásbeli számonkérés és egy témazáró dolgozat. Alkalomszerűen: a tanórán kívüli, szorgalmi munkák értékelése; a projekthét értékelése.
A BIOLÓGIA tantárgy 7. osztály helyi tanterve (tantárgyblokk) 1. BIOLÓGIA tantárgy általános céljai és feladatai: A biológia tantárgy oktatásnak egyik alapvető feladata az, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek az élőhelyszervezet-életmód összefüggéseinek, törvényeinek megértésére. A fenntartható fejlődés igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Ismerjék fel a biológiai egyensúly jelentőségét. Mindezek eléréshez szükséges: Fejleszteni a tanulók tanulási kompetenciáját, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatának eredménye. Fejleszteni a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelésének kompetencia területeit. Fenntartani a tanulók érdeklődését a természeti jelenségek iránt. Megláttatni a kapcsolatot a természettudomány más területeivel. Megláttatni a természet egységét, az anyag körforgását a bioszférában, különös tekintettel a szennyeződésekre. Megismertetni az evolúció tudományának fejlődését, a földi élet kialakulását. Megismertetni a rendszerezés alapelveit, a rendszertani egységeket, el tudják helyezni a növény-, gomba-, állatvilágtagjait rokonsági, fejlődéstörténeti alapon rendszerben. Életkoruknak megfelelő munkaformák alkalmazásával képessé tenni őket csoportmunkában való tevékenykedésre, szövegértési kompetenciájuk fejlesztésével önálló ismeretszerzésre, különféle taneszközök kezelésére. Megláttatni és fejleszteni a tanulók azon képességét, hogy felismerjék a természeti környezet változásainak, kölcsönhatásainak törvényszerűségeit. Megtanítani a tanulókat arra, hogy tapasztalataikat és következtetéseiket rögzíteni tudják nyelvtanilag helyesen szóban, írásban a biológiai szakkifejezések helyes alkalmazásával. Képesek legyenek önállóan és csoportmunkában tantárgyi ismeretszerzésre használni a számítógépet illetve multimédiás eszközöket. A tanulókat képessé tenni, hogy ábrákat, grafikonokat, táblázati adatokat tudjanak értelmezni, integráltan a földrajzi ismereteikkel. A tanulókat képessé tenni, hogy a különféle módon megszerzett ismereteit elemezni, egymással összehasonlítani, csoportosítani, rendszerezni tudja. Alkalmazzák a problémamegoldás elemi műveleteit. Megismertetni néhány hazai és külföldi természettudós életét és munkásságát Megalapozni környezetbarát szemléletüket, hozzájárulni környezettudatos magatartásuk kialakulásához. A tananyag feldolgozása során kialakítani a meggyőződésből fakadó tudatos és aktív környezetvédelem iránti igényt.
Elősegíteni az emberi tevékenység okozta változások megértését. Kialakítani a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősségérzetet. Kialakítani egy olyan szemléletmódot, amely segítségével a tanulók megérthetik a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében. Felismertetni, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel sem pótolható érték. 2. BIOLÓGIA tantárgy óraszámai: 1-9. hét 10-18. hét 19-27. hét 28-36. hét 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 3. A helyi tanterv tartalma: I. blokk: I. Az élőlény és környezete és az életközösségek témakörben: - Felkelteni a tanulók érdeklődését a természet és törvényeinek megismerése iránt. - A tanulás iránti motiváció felkeltése és fenntartása. - Az értelmes, összefüggésekre épülő tanulás elsajátításának gyakoroltatása az információhordozók felhasználásával. - Megláttatni a környezeti tényezők, az élőlények tűrőképessége és előfordulása közti összefüggéseket. - Felismertetni és tudatosítani az élőlények közti kölcsönhatások szerepét az ökológiai rendszerek egyensúlyának szabályozásában. - Megismertetni az ökológiai rendszerek szerkezetét, felépítését és változásait. - Bemutatni és beláttatni a termelő szervezetek jelentőségét, és az anyagok körforgását a földi életben. - Megláttatni a bioszféra fenyegetettségét és védelmének fontosságát. II. A forró éghajlati övezet élővilága témakörben: - Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását).
III. A tenger, a hegyvidék és a hideg éghajlati övezet élővilága témakörben: - Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Megértetni az élővilág övezetes elrendeződésének okát, az élő és élettelen környezeti tényezők összefüggéseit és kölcsönhatásait. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását). II. blokk: IV. A mérsékelt éghajlati övezet témakörben: - Kapcsolatteremtés a földrajz tantárgy aktuális tartalmával. - Megismertetni az életközösségek földrajzi helyét, legjellemzőbb élőlényeinek előfordulását, küllemét, életmódját és az életközösségben betöltött szerepét. - Tudatosítani az élőlények környezete, életmódja, szervezete, valamint szerveinek felépítése és működése közti összefüggéseket. - Gyakoroltatni a megismert élőlények elemi szintű rendszerezését (csoportokba sorolását). V. Az élőlények rendszerezése témakörben: - Megismertetni a mesterséges és természetes rendszerek rendező elveit. - Megismertetni néhány jelentős rendszerező természettudós életét és munkásságát. - Megalapozni a rendszerezés hierarchiáját, továbbfejleszteni a tanulók rendszerszemléletét. - Segíteni a fajok besorolását a megfelelő rendszertani kategóriákba. - Megláttatni a rendszerezés és az evolúció kapcsolatát. - Elsajátíttatni a növény- és állatfelismerés alapismereteit. VI. Klímaváltozás (három hetes összefüggő projekt) témakörben: - Anyanyelvi kompetenciák fejlesztése egyszerű szakszövegek értelmezésével. - IKT kompetenciákat fejleszteni klímaváltozásra vonatkozó adatgyűjtés kapcsán. - Fejleszteni a környezeti kompetenciát, környezettudatos gondolkodást, különös tekintettel az egyénre háruló felelősség érzés kialakítására. - Feltárni a lokális környezetszennyezés globális következményeit. - Kialakítani, fejleszteni a környezettudatos gondolkodásmódot és cselekvőképességet a fenntarthatóság érdekében.
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 I. BLOKK: (27 óra) Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Témakörök 54 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák I. Az élőlény környezete és az életközössége k 7 Az élőlény és környezete Életközösségek Kölcsönhatások az életközösségekben Táplálkozási szintek Anyagáramlás az életközösségekben A fogalomalkotás gondolatmenetének tudatosítása. Példákkal bizonyíttatni a környezeti tényezők, tűrőképesség és az élőlények előfordulása közti összefüggéseket. A megfigyelő, elemző, a kapcsolatfelismerő, az összehasonlító képesség erősítése. Feltárni az életközösségek változásainak és az élőlények térbeli elrendeződésének okát. Csoportmunka Ábra- és diagramelemzések Power Point-os bemutató Kártyajáték PPT. bemutató Tudatosítani az élőlények közti kölcsönhatások szerepét az életközösségek szabályzó folyamataiban. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. II. A forró éghajlati övezet élővilága 10 Trópusi esőerdők Trópusi esőerdők állatvilága Monszunerdők A szavanna növényvilága A szavanna állatvilága A sivatag élővilága A tanulók földrajzi ismereteinek alkalmaztatása. Tudatosítani az éghajlati tényezők és a természetes növénytakaró összefüggéseit. Élőlények megismerése megismerési algoritmusok segítségével. Megláttatni a kedvezőtlen Ábra- és diagramelemzések Plakát Power Point-os bemutató Körözőlevelek
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Ültetvények Ausztrália élővilága Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája környezet és a túlélési stratégiákban való alkalmazkodást. Táplálkozási láncok összeállítása az adott éghajlatú terület életközösségeiben III. A tenger, a hideg éghajlati övezet és a hegyvidék élővilága 9 A tenger világa A nyílt vizeken A tanulók földrajzi ismereteinek alkalmaztatása. Tengeri emlősök Összehasonlítani a tengeri régiók életfeltételeit. A parton és a partközelben Feltárni az életfeltételek Élet a tundrán alakulása, a faj- és az A jég világa egyedszám összefüggéseit. Fenn a csúcsokon Megláttatni a tengerpart és a tenger élőlényeinek kapcsolatát. Példákon bemutatni a vízi életmódhoz való alkalmazkodást. Csoportmunka Ábra- és diagramelemzések Plakát Portfólió Power Point-os bemutató Kártyajátékok II. BLOKK (27 óra) Témakörök 54 ó. A tananyag tartalma Követelmények, fejlesztési feladatok Módszerek, Tevékenységformák IV. A mérsékelt éghajlati övezet élővilága 9 Kék egű mediterrán Lombhullató erdőségek Füves puszták élővilága Haszonnövények A tajga Állatok a tajgán A tanulók földrajzi ismereteinek alkalmaztatása. Tudatosítani az éghajlati tényezők és a természetes növénytakaró összefüggéseit. Élőlények megismerése megismerési algoritmusok segítségével. Táplálkozási láncok összeállítása az adott éghajlatú terület életközösségeiben. Csoportmunka Ábra- és diagramelemzések Plakát Power Point-os bemutató Körözőlevelek
V. Az élőlények rendszerezése VI. Klímaváltozás három hetes összefüggő projekt (9 óra) 7 Rendszer az élők világában A mikrobák világa A gombák országa A növények országa Az állatok országa 9 Egyensúly a természetben A levegőszennyezés és következményei A vizek és a talaj szennyezés hatása az élővilágra Növényvédőszerek A hulladékok Természetvédelem Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája Példák gyűjtése a környezethez való alkalmazkodásra. A rendszerezés szerepe és helye a biológia tudományában. A rendszerezés alapelvei.. Rendszertani kategóriák. A rendszertannal foglalkozó kutatók híres hazai és külföldi képviselői. Sejtmagnélküli és sejtmagvas egysejtűek általános jellemzői, egészségkárosító hatásuk és ökológiai jelentőségük. A gombák jelentősége, testfelépítése, életmódja. Zuzmók törzse. A növényvilág általános jellemzői. Növénytörzsek általános jellemzése, zárvatermők osztályainak általános jellemzése. Az állatok általános jellemzői. Gerinctelen törzsek általános jellemzése. Gerincesek osztályainak általános jellemzése. A környezettudatos gondolkodás, a környezeti kompetencia fejlesztése. A fenntarthatóság szemléletének erősítése. Tudatosítani az ember felelősségét a földi élet alakulásában. Tudatosítani az édesvizek és a tenger veszélyeztetettségét, védelmének fontosságát és a bioszférában betöltött szerepét. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Kiselőadások PPT. bemutató Csoportmunka Projektmódszer
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája A fenntartható fejlődés Tanév végi rendszerezés (2 óra) Mi lesz veled, emberiség? 2 Miről tanultunk ebben az évben? A meglévő ismeretek alkalmazása és fejlesztése. Rendszerben gondolkodás fejlesztése. Az ítéletalkotás és absztrakciós képesség fejlesztése. Az elmélet és gyakorlat kapcsolatának felismertetése, elemzése. Anyanyelvi, matematikai és természettudományos kompetenciák fejlesztése. Az ellenőrzés és értékelés formái: Folyamatosan: az önálló, a pár- és csoportos tanulói tevékenységek megfigyelése alapján; írásbeli munkák (füzetvezetés, órai feladatlapok, házi feladatok) ellenőrzése. Lehetőség szerint: szóbeli feleltetés (az anyanyelvi kompetencia fejlesztése érdekében minden tanuló számára biztosítjuk.) Témánként: terjedelemtől függően egy-két témaközi írásbeli számonkérés és egy témazáró dolgozat. Alkalomszerűen: a tanórán kívüli, szorgalmi munkák értékelése; a projekthét értékelése.
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája A FÖLDRAJZ tantárgy 7. osztály helyi tanterve (tantárgyblokk) 1. FÖLDRAJZ tantárgy általános céljai és feladatai: A földrajz tantárgynak a legfontosabb feladatai közé tartozik az, hogy a gyerekek elsajátítsák azokat a kulcskompetenciákat, amelyek segítségével el tudják helyezni magukat és hatékony szereplőivé váljanak az őket körülvevő természeti, gazdasági és társadalmi térben. Ismerjék a földrajzi környezet változásainak módját helyi, regionális és globális szinten, felismerjék környezetükért való felelősségüket és ennek tükrében alakítsák ki környezettudatos magatartásukat. Mindezek eléréshez szükséges: - Tartalmilag megalapozni a tanulók természettudományos világképét, gondolkodását és szemléletmódját. - Feltárni előttük a természeti és a társadalmi-gazdasági-környezeti folyamatok összefüggéseit, hogy kialakuljon földrajzi, környezeti gondolkodásmódjuk. - A kontinensekre, országcsoportokra, országokra jellemző tipikus példákkal alátámasztani a helyi, regionális és globális folyamatok kialakulását és hatásait, hogy lássák környezetükért való felelősségüket, fejlesztve ezzel életvezetési kompetenciáikat. - Napjaink aktuális földrajzi problémáinak tárgyilagos megvitatása, növelve ezzel a gyerekek problémamegoldó képességét, hajlandóságát, kommunikációs, narratív, döntési, szabálykövető kompetenciáit. - Folyamatosan alkalmazni kell a természettudományok és a társadalomtudományok vizsgálati módszereit, hogy általuk a tanulók képesek legyenek tájékozódni szűkebb és tágabb környezetük jellemzői között, fejlődjön lényegkiemelő, információ-feldolgozó képességük. - Folyamatosan rá kel mutatni a természeti jelenségek komplexitására, hogy a gyerekek megértsék a különböző természettudományos tantárgyak összefüggéseit. - A földrajzi-környezeti tartalmú információk értelmezése és feldolgozása növekvő önállósággal, egyénileg és csoportosan. - Az ismert tér fokozatos kitágítása: a kontinensek megismertetésével a fontosabb földrajzi-környezeti jelenségek, folyamatok, erőforrások, valamint környezeti problémák térbeli elhelyezésével. - A termelés eltérő lehetőségeinek, módjainak és teljesítményeinek összehasonlításával az együttműködési és problémamegoldó képességük fejlesztése. - a más népek, nemzetiségek, kultúrák, életformák iránti érdeklődés, a tisztelet felkeltése, a humanista értékrend alakítása. - A természeti és társadalmi környezet folyamatos változásaiban megnyilvánuló alapvető törvényszerűségek megismertetése. - A folyamatok kölcsönhatásainak eredményeképpen létrejövő környezeti változások nyomon követése. -A környezetkárosító hatások felismertetése és a következményeik csökkentésére irányuló hazai és nemzetközi erőfeszítések érzékeltetése. - A földrajzi gondolkodás fejlesztése vizsgálódásokat követő általánosításokkal, szintetizálással, az összefüggések felismertetésével, rendszerbe helyezésével, analóg példák keresésével. - A sokoldalú és differenciált, a tanulókhoz alkalmazkodó tanítási és tanulási eljárások megvalósítása.
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája 2. FÖLDRAJZ tantárgy óraszámai: 1-9. hét 10-18. hét 19-27. hét 28-36. hét 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 7. oszt. / c, d 7. oszt. / a, b 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 27 óra (3 óra / hét) 2 legf7 óra (3 óra / hét) 3. A helyi tanterv tartalma: I. blokk: KONTINENSEK I. I. Tájékozódás a földtörténeti időkben című témakörben: - A földtörténeti múlt eseményeinek időrendbe helyezése. - A földtörténeti folyamatok időtartamának összehasonlítása a történelmi időszámítással. - A kontinensek szerkezeti egységeinek kialakulása a földtörtének során II. Európán kívüli kontinensek: Afrika témakörben: - Afrika, Ausztrália és Óceánia földtörténeti múltjának, fekvésének és az ezekből adódó természetföldrajzi jellemzőinek összehasonlítása. - A földrajzi övezetesség megnyilvánulása Afrika természeti adottságaiban és társadalmi jellemzőiben. - A kontinensek éghajlati adottságának jellemzése és azon keresztül a biológiai ismeretek megalapozása. - A sivatag és az oázis, mint tipikus tájak. Az éhségövezet kialakulása és problémái. - A történelmi múlt örökségei, nemzetközi együttműködések Afrikában. - Észak-, Nyugat- és Magas-Afrika földrajzi jellemzése. - Az arab világ és a Dél-afrikai Köztársaság vezető szerepe a földrészen. - Ausztrália és Óceánia természeti adottságai és társadalmi-gazdasági élete. III. Európán kívüli kontinensek: Amerika témakörben: - Amerika különböző szempontú felosztása. - Latin-Amerika vízszintes és függőleges övezetesség szerint rendeződő természeti adottságai.
Projektazonosító: TÁMOP-3.1.4-08/2-2008-0082 Feladatellátási hely: SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskolája, Alapfokú Művészetoktatási Intézménye, Napközi Otthonos Óvodája - A mérsékelt éghajlati övezet éghajlatainak jellemzése, a biológia tantárgy mérsékelt égövi élőhelyekkel foglalkozó témájának megalapozása. - Amerika tipikus tájai: az ültetvény, a farmvidék, a technológiai park és az agglomerációs zóna. - A világ legfiatalabb népességű kontinense. - Nyersanyagtermelő országok az egykori gyarmatokon: Brazília, Argentína, Mexikó. - Az északról és délről nyitott Észak-Amerika természeti adottságai, hatásuk a gazdasági életre. - Észak-Amerika népességének területi elrendeződése, változási folyamatai. - A világ fejlődési pólusa: Kanada és az Amerikai Egyesült Államok földrajzi jellemzése és világgazdasági szerepköre. - A sarkvidékek különös fekvésének következményei. Életlehetőségek. II. blokk: KONTINENSEK II. IV. Európán kívüli kontinensek: Ázsia témakörben: - A változatos földtörténeti múlt és a természetföldrajzi övezetesség megnyilvánulása Ázsia természeti adottságaiban. - A tajga, a monszunvidék, a magashegység mint tipikus tájak. Kapcsolódás a biológia tantárgy élőhelyvizsgálataihoz. - Az ázsiai gazdasági élet területi különbségei a természeti adottságok és a társadalmi sajátosságok következtében. - Az öntözéses gazdálkodás területei mint tipikus tájak. - Gazdasági együttműködések. - A népesség embertani és kulturális sokfélesége. - A népességrobbanás folyamata, következményei. - Dél-, Délkelet-, Délnyugat-, Észak-, Kelet- és Közép-Ázsia földrajzi jellemzése és fontosabb országaik (India, Izrael, Japán, Kína, Oroszország, Törökország és a kis tigrisek ) földrajzi jellemzése. V. Európa (É-, NY-, D-, Kelet-Európa és Oroszország) témakörben: - Észak-Európa vízszintes és függőleges földrajzi övezetessége - A mérsékelt égövi élőhelyek elrendeződése, kapcsolódás a biológia tantárgyhoz. - Az eljegesedés természetföldrajzi és gazdasági következményei Észak-Európában. Az országok kapcsolata a természeti környezettel. - Nyugat-Európa tagolt partvidéke és felszíne. Az óceántól befolyásolt mezőgazdasági termelés. - A történelmi múlt hatása a mai gazdasági életre. Átalakuló iparvidékek és gazdasági együttműködések Nyugat-Európában. - Az Egyesült Királyság területileg megosztott mezőgazdasága és átalakuló ipara. - Franciaország Európa legfőbb élelmiszertermelője és szállítója. - A tagolt Dél-Európa. - A tipikus mediterrán táj, a kikötő- és az üdülőövezet. - Területi fejlettségkülönbségek Dél-Európában. Spanyolország, Olaszország, Görögország, Jugoszláv utódállamok.