Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Kémia

Átírás

1 Bolyai János Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 4032 Debrecen, Bolyai u. 29.sz. Tel.: (52) Tel./fax: (52) Kémia

2 Alapelvek, célok Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás során a tanulók lehetőséget és hathatós segítséget kapnak ahhoz, hogy korszerű természettudományos műveltséget, világképet, gondolkodás- és szemléletmódot építsenek fel magukban. Megismerkedhetnek az anyagok tulajdonságaival, a természeti környezet változásaival, kölcsönhatásaival, a jelenségekkel, a törvényszerűségekkel. Több más műveltségi területtel együttműködve tekinthetik át az embernek, az általa létrehozott társadalomnak, valamint az őt körülvevő természetnek a kölcsönhatásait. A műveltségi területen zajló nevelés-oktatás a fenntartható fejlődés és az elvárható biztonság igényeinek megfelelően formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. A környezettudatos, a természet kincseit védő, óvó magatartás a Föld iránt érzett felelősség kialakításához járul hozzá. A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember része a természetnek, annak rendszereivel megbonthatatlan egységet alkot, társadalmi és egyéni cselekvései a természet folyamatainak részét képezik. Ez az összefonódás mutat rá az ember, az emberiség és az egyének sajátos felelősségére is. A műveltségi terület keretei között a természeti és technikai problémák társadalmi viszonyokat is figyelembe vevő megoldására nevelhetjük a tanulókat, aktív, viszonyaikat változtatni képes, kritikus, kreatív emberekké formálva őket. Az Ember a természetben műveltségi terület keretében zajló nevelő-oktató munka feladata, célja sokrétű: a diszciplínáktól független általános természettudományos fogalmak, eljárások és szemléletmódok formálása; készségek, képességek alakítása, a személyiségjegyek pozitív formálása; a tudomány, a tudományos kutatás mint társadalmi tevékenység bemutatása; a kémiai és az életre vonatkozó tudásrendszerek alakítása; a tudományok egymásra épülését biztosító külső és belső feltételek kiemelése, a tudásrendszerek összehangolása; a tudomány és technika, valamint a társadalom fejlődésének kapcsolatát érintő meggyőződések formálása; a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcsolatokban történő gondolkozásának erősítése; az életben nélkülözhetetlen s elsősorban a természettudományokban begyakorolható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek azonosítása, (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasonlítás); a természettudomány szerepének megismertetése a társadalmi folyamatokban, a személyes sorsok alakulásában, nevelés arra, hogy az így szerzett tudás felelős cselekvésben nyilvánuljon meg; a tudomány természetére, történetére és a kiemelkedő alkotók munkásságára vonatkozó ismeretek alakítása. (A magyar vonatkozások, s ezek európai kapcsolatainak kiemelésével.) Az Ember a természetben műveltségi területen folyó nevelés-oktatás a természeti folyamatok, összefüggések s az ember ezekkel való kapcsolatának tényleges megértésére épül. Az értelmes tanulás feltétele, hogy a tanulók megismeréssel kapcsolatos beállítódásait a tudás önálló, tevékeny formálásának lehetőségébe és fontosságába vetett meggyőződés határozza meg. Maga a megismerési, tanulási folyamat a tanulók aktív, értelmező tevékenysége, a tapasztalatoknak a már meglévő elképzelések keretei között történő feldolgozása, az eredmények önálló, kritikus értékelése és alkalmazása. Az értelmes tanulás során létrejövő tudásrendszernek alkalmasnak kell lennie környezetünk jelenségeinek előrejelzésére, magyarázatára, s alkalmazhatónak kell bizonyulnia a mindennapi tevékenységek során. A 7 8. évfolyamokon a természettudományos nevelés eredményeként kialakul a gyerekekben az általános, az élet hétköznapi folyamataiban, az állampolgári léttel összefüggő döntésekben használható tudás. A kémiai műveltségtartalmak elsajátítása során a legtöbbet használt természetes és mesterségesen előállított anyagok legfontosabb tulajdonságait, átalakulásait és felhasználásuk módját ismerhetjük meg. Figyelmet fordítunk a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A 240

3 megfelelően megválasztott kémiai műveltségtartalmak tanítása és tanulása hozzájárulhat a környezetünkkel kapcsolatos felelős magatartás kialakulásához. A fejlesztési feladatok szerkezete 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásairól, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről 2. Természettudományos megismerés 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Energia Információ Rendszer Az élet A természet megismerésével kapcsolatos fejlesztési folyamatokat a közoktatás egyes szakaszaiban írjuk le. A táblázat első oszlopában jelezzük, hogy az adott sorban szereplő fejlesztési feladatok milyen kiemelhető fő fogalom vagy tevékenység köré szerveződnek. Ezzel nem a tananyagot, az oktatás tartalmát akarjuk kizárólagos módon meghatározni, inkább ama szűkebb tudásrendszer magját alkotó fogalmakat, tevékenységeket jelezzük, amely köré a fejlesztési feladatok, tevékenységek épülnek. Fejlesztési feladatok 1. Tájékozódás a tudomány technika társadalom kölcsönhatásáról, a természettudományról, a tudomány és a tudományos megismerés természetéről Tudomány technika társadalom A tudomány szerepének bemutatása, értelmezése a technikai és társadalmi folyamatokban. Természet A természet egységére vonatkozó elképzelések formálása az egységet kifejező, átfogó tudásrendszerek (pl. atomelmélet), az általános fogalmak (pl. anyag, energia, kölcsönhatás, információ), az univerzális (pl. megmaradási) törvények segítésével. Tudomány, tudományos világkép, a tudomány természete A tudomány elhelyezése a megismerési folyamatban, amelyben a világról tudományos és nem tudományos modellek sokaságát alkotjuk meg. A tudományos fejlődés elméletirányítottságának érzékeltetése, láttatása sok-sok példán keresztül. Az empíria ellenőrző, a tudás adaptivitását lemérő, valamint a rejtett elképzelések megfogalmazását, felszínre hozását segítő szerepének felismerése. Tudománytörténet Nagyobb összefüggő tudománytörténeti folyamatok megismerése, elemzése. Szerepük tanulmányozása az emberiség fejlődése szempontjából. Technika, technológia A technika társadalmi alkalmazásával összefüggő jelenségek, folyamatok vizsgálata a természettudományos tudás alkalmazása szempontjából (igények és kielégítésük, a modern tudományos eredmények technikai alkalmazásának folyamatai stb.). Néhány komplex gyártási folyamat leírása. 2. Természettudományos megismerés A természet megismerése A tudományos ismeretszerzés iránti határozott igény kialakítása. A tudományos ismeretek alkalmazása egyre tudatosabban a folyamatok magyarázata és eredményeik előrejelzése során. Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése. Adott olvasnivalóból meghatározott szempontok szerinti információk kigyűjtése. Megfigyelés, kísérletezés, mérés A megfigyelés, a kísérlet és a mérés eszközként történő alkalmazása a tudományos elképzelések formálása, a modellekkel végzett munka és a problémamegoldás során. Kísérletek, megfigyelések, mérések önálló vagy csoportmunkában történő tervezése, kivitelezése és értékelése. 241

4 Az ismerethordozók használata a megismerési folyamatban Önálló forráshasználat. A számítógépes, illetve multimédiás eszközök használata. Az ismeretszerzés eredményeinek feldolgozása Az ismert területeken az előzetes tudást használó osztályozás, rendszerezés. A megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert adatok áttekinthető rendezése, a vizsgálódások eredményeinek pontos megfogalmazása. Az anyagok, mennyiségek jeleinek használata. A vizsgálatok, kísérletek során nyert adatok ábrázolása különféle diagramokon, grafikonokon, illetve a kész diagramok, grafikonok adatainak leolvasása, értelmezése. A művelődési anyaggal kapcsolatos egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák, kapcsolási rajzok készítése és a kész ábrák, rajzok értelmezése. 3. Tájékozódás az élő és élettelen természetről Anyag Az anyagok, testek, folyamatok, ezek tulajdonságai s a rájuk jellemző mennyiségek összekapcsolása. Az anyagmegmaradás törvényének alkalmazása a természeti folyamatok elemzése során. Anyagok a technikában és a hétköznapi életben Érdekes és különleges tulajdonságokkal rendelkező anyagokra vonatkozó ismeretek felhasználása a modern technikai alkalmazások magyarázatára, kreatív ötletek kidolgozására. Halmazállapot A halmazállapotok részecskeszintű értelmezése. Halmazállapot-változás A halmazállapot-változások elemzése az anyagszerkezeti kép használatával, az energia és az anyagszerkezet szempontjából. Anyagszerkezet (részecskeszemlélet) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Elemek, vegyületek, keverékek, oldatok, elegyek A hétköznapokban is ismert anyagok anyagszerkezeti besorolása. Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása, keverékek (oldatok) készítése. Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Keverékek szétválasztásának fontosabb módszerei a gyakorlatban. A tanult szervetlen vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések felismerésére. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, felírása. Természetes és mesterséges anyagok megkülönböztetése. Anyagszerkezet (atomszerkezet, ionok, molekulák) Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellek közül eggyel-kettővel való ismerkedés. Az elektromos folyamatok egyszerű atomszerkezeti magyarázata. Anyagszerkezet (atommag) Olyan problémák megfogalmazása, melyek felvetik a golyómodell átalakításának igényét. A különböző meghaladási kísérletek tanulmányozása. Az atom- és molekulafogalom kialakítása s használata a már korábban tanult fizikai és kémiai folyamatok közül a fontosabbak magyarázatában. Környezetünk anyagai, az anyagok osztályozása Az anyagok szervetlen és szerves osztályokra bontása. Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és az ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában. Energia A hőjelenségek, a fázisátalakulások, energiaváltozások fajtái, a kémiai folyamatok közben zajló energiaváltozások jellemzése, egyszerűbb számítások végzése. Az energia terjedése Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése a fény, a hang, a hő, továbbá az elektromos, fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Energiamegmaradás Az energia megmaradásának megbeszélése a vizsgált konkrét esetekben. A természeti és technológiai folyamatok elemzése az energia átalakulásának fogalmával, szemben a keletkezés és eltűnés fogalmaival operáló való magyarázatokkal. Az energiamegmaradás törvényének alkalmazása egyszerű problémák megoldásában, kísérletek eredményeinek értelmezésében, jelenségek leírásában. Az energiaátalakulásokkal kapcsolatos társadalmi, technikai problémákhoz való viszony Az ember által megvalósított energiaátalakítási folyamatok környezeti hatásainak elemzése, alternatív energiaátalakítási módok megismerése. Önálló álláspont formálása a felmerülő társadalmi, gazdasági, politikai kérdésekkel kapcsolatban. Állapot, változás, folyamat, 242

5 A természettudományok művelése, valamint a technika alkalmazása, során leggyakrabban használt állapotleírások alkalmazása. A változásokra, folyamatokra vonatkozó kvalitatív és kvantitatív összefüggések, törvényszerűségek alkalmazása problémamegoldások során. A lineáris és a körfolyamatok felismerése, összehasonlítása, példákon való elemzése. Egyensúly Az egyensúly jelentőségének felismerése a rendszerállapot megőrzésében. Egyensúlyra vezető kémiai folyamatok bemutatása. Irányítás, vezérlés, szabályozás A fogalmak meghatározása, természeti, technikai jelenségekhez való hozzárendelése, az élő szervezetekben lejátszódó szabályozási folyamatok elemzése. Életműködések A víz, az ásványi sók, a szén-dioxid, az oxigén és a fény szerepének megértése a növényi életműködésekben; a megfelelő folyamatok elemzése. Fenntarthatóság, a környezet védelme Törekvés a fenntartható fejlődés biztosításával kapcsolatos problémák enyhítésére, megoldására, ehhez az összes természettudományi tantárgyban megszerzett ismeret, képesség felhasználása. Anyagés energiatakarékos szemlélet kialakítása a hétköznapi életben az iskolai lét során. Időkeret: Évfolyam Heti óraszám - - 1,5 1,5 Évi óraszám Éves óraszám: 55 óra 7. ÉVFOLYAM Alapismeretek Balesetvédelem, a laboratóriumi munka Az anyagok részecskékből épülnek fel A fizikai és kémiai változások Keverékek Anyagszerkezet Az atom szerkezete Kémiai kötések Ionos kötés, kovalens kötés Mennyiségi ismeretek Anyagmennyiség Kémiai változások A kémiai reakcióegyenlet és néhány reakciótípus Összefoglalás, számonkérés időkeret: 2 óra időkeret: 4 óra időkeret: 6 óra időkeret: 9 óra időkeret: 4 óra időkeret: 4 óra időkeret: 3 óra időkeret: 8 óra időkeret: 15 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK ALAPOZÁSA A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS ALAPJAI ELVÁRHATÓ MAXIMUM 243

6 1. Alapismeretek (a természetismerettananyag kémiai vonatkozásainak kibővítése). Természettudományos ismeretszerzés módja Szaknyelvi kommunikáció Rendszerszemlélet Ismeretszerzés, rendszerezés Kombinációs képesség Ismeretszerzés, rendszerezés Kombinatív képesség Balesetvédelem. A laboratóriumi munka eszközei, szabályai. Veszélyességi jelek. A kémiai kísérletek megtervezése. Az anyagok részecskékből épülnek fel A természet egysége. Az atommodellek (Demokritosz, Dalton). Atom, viszonyított (relatív) atomtömeg. Diffúzió és vizsgálata. Részecske és halmaz. Atom, elem, vegyjel. Kémiai elemek (fémek, nemfémek) csoportosítása a megfigyelhető tulajdonságaik alapján. Molekula, elemmolekula, vegyületmolekula, vegyület, képlet. Egyszerű anyagok, összetett anyagok, kémiailag tiszta anyagok. Modell. Molekulamodellek készítése, értelmezése. Halmazállapot-változások. Olvadás, fagyás, párolgás, forrás, szublimáció értelmezése részecskeszemlélettel. A halmazállapot-változások értelmezése (modellalkotás). Olvadáspont, forráspont. Belső energia és változása. Endoterm és exoterm folyamatok. Rendszer és környezet, közöttük energiacsere Az energia terjedésének kvalitatív értelmezése fázisátalakulási és kémiai folyamatokban. Zárt rendszer. Kristályrács (víz molekularácsa). Desztilláció, desztillált víz. Vízbontás elektromos árammal. Durranógáz. Molekulán belüli, molekulák közötti kémiai kötések. Fizikai változás, kémiai változás (kémiai reakció). Ismerje meg és tartsa be a balesetvédelmi rendszabályokat. Rendszeres megfigyelés, kísérletezés, mérés elvégzése önállóan és csoportmunkában is. Ismerjék meg a diffúziót konkrét példákon. Ismerjék fel a kémiai elemek csoportosítását a megfigyelhető tulajdonságok alapján. A tanár által irányított vagy önállóan végzett kísérletek, mérések, megfigyelések eredményeinek értelmezése. A tapasztalatok megfogalmazása nyelvtanilag helyesen, szóban, írásban, rajzban, táblázatban, grafikonon. Legyenek képesek molekulamodellek készítésére, értelmezésére. Részecskeszerkezet alapján tudják értelmezni a részecske szintű történéseket. Legyenek képesek a fizikával való kapcsolatteremtésre. Tudják megkülönböztetni a halmazállapotváltozásokat. Hőmérsékletmérés. Értsék a különbséget a fizikai és a kémiai változás között Energiadiagramkészítés. Összehasonlítás, azonosság, hasonlóság, különbség felfedezése, rendszerezés. 244

7 Néhány elemekre bontási, valamint vegyületképzési folyamat kísérleti bemutatása Információkereső olvasás Önálló vizsgálódás, a megfigyelések önálló rögzítése Logikus gondolkodás, problémamegoldás Keverékek, elegyek. Oldás, oldat, oldószer, oldott anyag. Keverékek szétválasztása, szűrés, bepárlás. Egyéb szétválasztási módok. Oldatkészítés. Híg oldat, tömény oldat. Oldékonyság, zsíroldható, vízoldható anyagok. Oldhatóság és hőmérsékletfüggése. Gázok oldhatósága a hőmérséklet függvényében Kapcsolat a biológiával és a földrajzzal. Telített oldat. Oldhatósági grafikon. Oldatok töménysége, tömegszázalék. Kapcsolat a matematikával: arányosságok ismétlése Tudja, hogy az égés hőtermelő folyamat. A levegő összetett voltának ismerete. Tudják megkülönböztetni a desztillált vizet az ivóvíztől. Gyűjtőmunka levegő- és vízszennyezésről. Ismerjék a víz megjelenési formáit a Földön. A víz körforgását a természetben. Tudják mi az üvegházhatás, globális felmelegedés, szmog. Ismerethordozók használata Önálló ismeretszerzés 2. Anyagszerkezet Az atom szerkezete Az absztrakciós képesség Információs technológiák használata Információkeresés Oldatok töménységével kapcsolatos feladatok megoldása a hétköznapokban igényelt szinten. Vizes oldatok kémhatása, indikátorok. Különböző oldatok kémhatásának vizsgálata. A különböző kémhatásokhoz tartozó ph-értékek. A természetes vizek. A víz körforgása a természetben. Levegő és összetételének vizsgálata. Üvegházhatás, globális felmelegedés, szmog. Az atomok belső struktúráját leíró modellek kialakítása, korai atommodellekkel való ismerkedés Atom, elemi részecske, proton, neutron, elektron, atommag, elektronfelhő. Viszonyított (relatív) tömeg és töltés. Rendszám, tömegszám, izotóp.. Elektronhéj, telített, telítetlen héj. Vegyértékelektronok, atomtörzs. Tudománytörténeti áttekintés. Gyűjtőmunka, csoportmunka. Tudják a szakszöveg értelmezését. Modellkészítés. Az első 20 elem modelljének ismerete. Tudjon egyéni ötlet alapján modellt készíteni. Ismerje a relatív tömeg és töltés fogalmát. Tömegszám,, izotóp. Atomtörzs. Kapcsolatok felismerése, önálló következtetés Absztrakciós képességet A periódusos rendszer Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer. Nemesgázelektronszerkezet. Periódus, főcsoport. Ismerjék az összefüggést az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer között. Nemesgáz elektron-szerkezet. Ismerje Mengyelejev munkásságát. Tudják mit jelent a külsőhéj, elektronjainak száma, a párosítatlan elektronok, elektronpárok. 245

8 3. Kémiai kötések Egyszerű ionok keletkezése. Nátrium és klór reakciója. Kation, anion. Ismeretek rendszerezése Kombinációs készség Összehasonlítás Logikus gondolkodás 4. Mennyiségi ismeretek Logikus gondolkodás, Problémamegoldás 5. Kémiai változások Kísérletek közös elemzése, megállapítások megfogalmazása Kísérletek tapasztalati elemzése, értelmezése A kombinatív készség és önálló gondolkodás Probléma felismerési képessége Elektronleadás, elektronfelvétel. Egyszerű ionok mérete. Ionkötés, ionkristály, ionvegyületek képlete. Kovalens kötés, kötő elektronpár. Nemkötő elektronpár. Többszörös kovalens kötések. Egyszerű molekulák szerkezeti képlete. Elektronvonzó képesség. Apoláris és poláris kovalens kötés. Egyszerű molekulák polaritása. Molekularácsos kristályok. Avogadro-szám. anyagmennyiség mértékegysége a mol. Moláris tömeg. Egyszerű számítási feladatok a móllal. Kémiai jelek (vegyjel, képlet) mennyiségi értelmezése Kapcsolat a matematikával és a fizikával. Redoxireakciók. Egyszerű szervetlen kémiai reakciók elvégzése, és felírása Égés. Tökéletes égés, nem tökéletes égés. Oxidok. Az égés feltételei. A tűzoltás. Oxidáció (oxigénfelvétel), redukció (oxigénleadás). *A redoxireakciók tágabb értelmezése elektronátmenettel. Egyesülés, bomlás. Egyszerű kísérletek. Reakcióegyenlet írása az eddigi kísérletek alapján. Reakcióegyenlet rendezése. Tömegmegmaradás törvénye. Egyszerű számítási feladatok. Sav-bázis reakciók. Közömbösítés, sósav és nátriumhidroxid-oldat összeöntése indikátor jelenlétében. Sav, lúg, só. *Sav-bázis reakciók értelmezése protonátmenettel. *Bázis. *Hidroxidion, oxóniumion. Ismerje meg az elektronleadás, elektronfelvétel fogalmát. Tudja jelölni az ionokat. Ismerje az ionvegyületek képletét. Tudja, hogy az atomok közötti kapcsolat kialakításáért a külső héj elektronjai a felelősek. Nemesgáz tulajdonság értelmezése. Az Ismerje meg az Avogadro-szám fogalmát. Tudja és használja a mol-t. Egyszerű számítási feladatokat végezzen. Ismerje az első 20 elem vegyjelét. Tudja értelmezni a tanult kémiai reakciókat. Reakcióegyenletet írni, és egyszerű kémiai számításokat elvégezni. A tömegmegmaradás törvényének ismerete. Közömbösítés fogalma. Tudja, hogy az atommag változatlansága ellenére is képződhetnek töltéssel rendelkező részecskék. Elektronvonzó képesség. Tudják értelmezni az elektronvonzó képességet. Apoláris és poláris kovalens kötés közötti különbség értelmezése. Polaritás. Tudjanak tény és gondolkodtató kérdésekre felelni. Legyenek képesek a matematikában és a fizikában tanult szöveges példákhoz hasonló összetett feladatok megoldására. Tudjon reakcióegyenletet rendezni. Bonyolultabb anyagmennyiséggel kapcsolatos számításokat elvégezni. Ismerje a hidroxidion, oxóniumion protolitikus folyamatok lényegét. és 246

9 8. ÉVFOLYAM Éves óraszám: 55 óra Év eleji i ismétlés Nemfémes elemek és vegyületeik Fémek Környezetünk szerves anyagai Összefoglalás, számonkérés időkeret: 3 óra időkeret: 17 óra időkeret: 15 óra időkeret: 8 óra időkeret: 12 óra TÉMAKÖR FEJLESZTÉSI FELADATOK TARTALOM, TANANYAG ÉS A GONDOLKODÁSI A TOVÁBBFEJ- LESZTÉS MÓDSZEREK ALAPOZÁSA ALAPJAI 1. Nemfémes Szerves és szervetlen vegyületek Ismeri a elemek és elkülönítése. nemfémes vegyületeik Az anyagok csoportjaira elemeket, és azok vonatkozó tudás alkalmazása a oxidjait hétköznapi életben is fontos (széndioxid, Kombinatív szerepet játszó anyagok kéndioxid) képesség tulajdonságainak és ezekkel Ismeri a szén kapcsolatos jelenségeknek a módosulatait, az magyarázatában ásványi szeneket. A tárgyalt elemek, vegyületek Ismeretszerzés, a legjellemzőbb fizikai és kémiai közös lényeg tulajdonságai. Gázok sűrűsége a kiemelése, levegőhöz viszonyítva. Milyen megfogalmazása tényezőktől függ egy anyag forráspontja? Oxidálószer, fehérítőszer, fertőtlenítőszer. A hidrogén. Durranógázpróba. Környezettudatosság A halogének, fluor, klór, bróm, jód. A sósav és a kloridok. Sósavszintézis. Savak Önálló közömbösítési reakciói. ismeretszerzés *Egyértékű sav. Az oxigén és az ózon. Egy elem Hatékony, önálló módosulatai. Ózonpajzs. tanulás Ózonbarát termékek. Ózonlyuk. Fenntartható Katalizátor. A kén és a kéndioxid. Kénpor hevítése. Amorf fejlődés alapelvének kialakítása szerkezet. Kén-dioxid vizsgálata. Információs Savas esők. A kénsav és a technológiák szulfátok. Vízelvonószer. használata *Kétértékű sav. A nitrogén és az ammónia. Igényes szóbeli és Ammóniaszintézis. írásbeli közlés Szalmiákszesz.. A salétromsav és a nitrátok. Választóvíz. A foszfor. A foszforsav és a foszfátok. *Háromértékű sav. Természetes vizek elalgásodása (eutrofizáció). Szennyvizek ELVÁRHATÓ MAXIMUM Ismeri a nemfémes elemek egyszerű vegyületeit, azok előállítási módját és élettani hatásait. Tud példát mondani a környezetszennyezések megakadályozására. 247

10 Kritikus gondolkodás Emlékezés, megfigyelés 2. Fémek Kapcsolatok felismerésének Az önálló tanulás gyakoroltatása A kombinatív készség és önálló gondolkodás Környezettudatosság tisztítása. A szén és módosulatai. Asványi szenek. A szén oxidjai. A szénsav és a karbonátok Szén-dioxid reakciója vízzel. Rétegrács, atomrács. A szilícium és a szilikátok. Kvarc. Üveg. Cserép. Fémrács, fémes kötés, az Ismeri a fémeket, áramvezetés feltételei, ötvözet, azok jellemző könnyűfémek, nehézfémek. tulajdonságait, és Korrózió. Védő oxidréteg. néhány fontosabb Passziválódás. Kapcsolat a vegyületeit, fizikával valamint azok alkalmazását a mindennapi életben. Bemutató kísérletek vizsgálata, közös elemzése A nátrium és fontosabb vegyületei (NaCl, NaOH). Szódabikarbóna, sziksó. Lúgok karbonátosodása. A kalcium és a magnézium. A nátrium, kalcium és magnézium reakcióképessége a vízzel való reakciójuk alapján. A kalcium- és magnéziumvegyületek a természetben. Vizek keménysége. Cseppkőképződés, barlangképződés. Kalcium-vegyületek Vízlágyítás. az építőiparban. Mészégetés. Mészoltás. A savas esők hatása az épített környezetre. Az alumínium. Az alumínium szakállasodása (reakciója oxigénnel). Alumínium reakciója savval, vízzel. Az alumínium előállítása. Az ón és az ólom. Veszélyes hulladék. Szelektív hulladékkezelés, újrahasznosítás. A vas. Mágnesezhetőség. Korrózióvédelem. Vas reakciója savval. Kapcsolat a technikával A vasgyártás. Acél. A cink, a réz és a nemesfémek. Karát. Királyvíz.. *Fémek redukálóképességi sora. Felhasználásuk és alkalmazhatóságuk alapján csoportosítani tudja a fémeket, és azok vegyületeit. Be tud számolni a korrózióvédelemről, valamint a fémek előállításának egyszerűbb módjairól. Képes a reakciótípusok önálló egyenlettel történő leírására. 3. Környezetünk Természetes és mesterséges Fel tudja sorolni a Be tudja mutatni, hogy 248

11 szerves anyagai Az összehasonlító, megkülönböztető, felismerő, lényegkiemelő, ítéletalkotó képességek erősítése. anyagok megkülönböztetése Kapcsolat a biológiával Az anyagok szerves és szervetlen osztályokra bontása Az anyagok csoportjaira vonatkozó tudás alkalmazása a hétköznapi életben is fontos szerepet játszó anyagok tulajdonságainak és ezekkel kapcsolatos jelenségeknek a magyarázatában környezetében a környezetünk szerves szereplő szerves anyagai milyen anyagokat. szerepet töltenek be a Tudja, hogy a mindennapi életben. drogok Kialakul az az alkalmazása káros egészséges életmódja, az emberi életre. életvitele, amely során tartózkodik az élvezeti cikkektől, drogoktól. Kritikus gondolkodás Tudatos fogyasztókká alakítás Egészséges életmód Kőolaj, földgáz. Benzin, petróleum, kerozin, dízelolaj.. *Megújuló energiaforrások. Szénhidrátok, cukrok, keményítő. Keményítő kimutatása jóddal. Fehérje. Tej fehérjetartalmának kicsapása savval. Zsírok, olajok. Margarin. Olaj és víz, Ecetsav, ételecet. Szappanok, mosószerek. Habképződés lágy vízben. Kettős oldékonyságú molekulák. Műanyagok vizsgálata. Élvezeti cikkek, drogok. Etilalkohol. A drogok hatása, veszélyei. Szempontok a tanulók teljesítményének értékeléséhez A diák csak valamilyen tevékenységen keresztül adhat számot tudásáról. Az írásbeli és szóbeli számonkérések hagyományos formái mellett a kémiaórákon előforduló egyéb tevékenységek is kínálják az értékelés lehetőségét. A diákok például megtanulják, hogy mitől jó és mitől kevésbé jó egy előadás, egy kísérletbemutatás, egy modellhez kapcsolódó magyarázat stb. Az értékelés szempontjai így mindenki számára ismertek. Figyelembe kell venni egy érdemjegy kialakításakor a diák gyakorlottságát az adott tevékenységben, a teljesítmény mögött húzódó munkamennyiséget, az eredetiséget, az önállóságot, és a formai szempontokat is. Az érdemjegy motiváló szerepét sem szabad szem elől téveszteni. Megfelelő mennyiségű gyakorlás után a minőséget kell értékelnünk az egyes tevékenységek végzésében. 249