A geotermikus energia szerepe a magyar energiapolitikában Bencsik János Klíma- és Energiaügyért felelős államtitkár 2011. Május 3.
Magyarország energetikai helyzetképe Energiafüggőségünk meghaladja a 62%-ot Saját fosszilis energiakészletünk korlátozott Földgázfelhasználásunk túlsúlyos, 82%-át importból szerezzük be Erőműparkunk elöregedő stádiumban van Megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% Épületeink energiafelhasználása pazarló
Hő ellátás százaléka Hazai energetikai helyzetkép 100% - hőenergia felhasználás - 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% Villamos energia Tűzifa Távhő Szén Olaj Földgáz 10% 0% 1990 2007
Magyarország hőenergia mixe 100% 90% 80% 70% 10% 9% 11% 20% 5% 9% 37% 60% 50% 40% 30% 70% 65% 2% 61% Megújuló energia Szén Olaj Földgáz 20% 10% 0% 2009 2020 2030
Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Az Energiastratégia célrendszere Fő cél: fenntartható és biztonságos energiaellátás megteremtése, amely a gazdaság versenyképességét maximálisan kiszolgáló szektorként működik. Eszközök Vidékfejlesztés Környezet- és természetvédelem Oktatás és foglalkoztatás Társadalmi és szociális szempontok Gazdaságélénkítés
Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve
NCST célja és célrendszere A megújuló energiák hasznosítására való áttérés nem cél, hanem eszköz! Primer célok: 1) Munkahelyteremtés 2) Külső energiafüggőség csökkentése 3) Versenyképesség fokozása 4) Vidékfejlesztés 5) Életkörülmények javítása Szekunder célok: 1) Ellátásbiztonság 2) Fenntarthatóság 3) Gazdaságélénkítés 4) Az energiaszegénység csökkentése
Megújuló energia A villamos energia és hűtés-fűtés szektorokban felhasznált megújuló energiahordozók megoszlása 2010 2020 2020 Geotermikus energia + hőszivattyú 8% - 4,48 PJ Geotermikus energia + hőszivattyú 19% - 22,42 PJ
A következő időszak kiemelt céljai: közintézmények, lakóépületek és kertészetek hőellátásának biztosítása meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználása ahol a hőigény fennáll és kedvezőek a geológiai adottságok: új kutak létesítése fürdőrekonstrukciós és -fejlesztési program
Magyarország Geotermikus potenciálja, 2000 méter mélységben - a geotermikus gradiens kiemelkedően magas - korlátozó tényező a finanszírozás - a beruházások során törekedni kell a komplex hőhasznosításra
Fűtés-hűtés (ktoe) Villamso energia (MW) Hőszivattyú és geotermikus energia célkitűzések 2020-ig 160 100 140 120 90 80 70 100 60 80 50 60 40 20 40 30 20 10 0 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 0 Hőszivattyú Geotermikus energia
Szabályozási környezet
A kötelező átvételi rendszer átalakítása A megújuló energiatermelésben technológia típusonként, méretkategóriánként differenciált átvételi ár kerül bevezetésre A technológia fejlődésével a támogatás mértéke időnként felülvizsgálatra, és az új belépők esetén megváltoztatásra kerül A támogatás futamideje technológiától függetlenül 15 év A társadalmi hasznosság kifejezése érdekében bónuszfelárak megállapítására kerülhet sor A kötelező átvétel lejártát követően, ahol a további üzemeltetés támogatás nélkül nem lehetséges, de jelentős társadalmi hasznot hajt, barnatarifa alkalmazására kerülhet sor A túlzott támogatás elkerülésére, valamint a fogyasztói érdekekre való tekintettel éves támogatási korlát meghatározására kerül sor, mely az új belépőkre vonatkozik A részletes szabályok kidolgozása és jóváhagyása május végéig megtörténik, jóváhagyás céljából megküldésre kerül Brüsszelnek
Szabályozási környezet A Bányatörvény 49. 24. pontja értelmében a geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéregrész. A zárt területen a kidolgozás alatt álló kormányrendelet által szabályozott komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatása, valamint a szükséges hatósági engedélyek kiadása, és a koncessziós szerződés megkötése után kezdhető el az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia kiaknázása.
Koncessziós pályázat előfeltétele A miniszter a vizsgálatok lefolytatását követően csak azokat a zárt területeket hirdeti meg, amelyekre vonatkozóan elvégzett érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatok figyelembevételével a geotermikus energia kinyerése energetikai célra kedvezőnek ígérkezik.
Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat A geotermikus energia hasznosítására vonatkozó engedélyek kiadását vizsgálat előzi meg, amely kiterjed: környezet-, táj- és természetvédelmi, vízgazdálkodási és vízvédelmi, kulturális örökségvédelmi, talaj- és földvédelmi, közegészségügyi és egészségvédelmi, nemzetvédelmi, területfejlesztési, közlekedési és ásványvagyon-gazdálkodási szempontokra.
Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat Komplex érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat A vizsgálatot a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet és a Magyar Állami Földtani Intézet bevonásával végzi, amelynek eredményéről összefoglaló földtani jelentést készít. A jelentés meghatározza azokat a területeket, ahol bányászati tevékenység nem folytatható, illetve meghatározza a bányászati tevékenység folytatásának követelményeit azokat a technológiákat, amelyek a bányászati tevékenység folytatása során nem alkalmazhatóak a koncesszióra kijelölhető terület megjelölését és a területre vonatkozó korlátozásokat és követelményeket a koncesszióra kijelölhető területre vonatkozó, a bányászati tevékenységet elősegítő földtani, geofizikai adatokat, térképeket, valamint ezek értékelését, és a vizsgálati eredmények bemutatásához szükséges egyéb térképet és adatot
Szakkérdések eljáró hatóságok Vizsgálandó szakkérdés A tervezett koncessziós tevékenység érint-e oltalom alatt álló területet (természetvédelmi terület, NATURA 2000 terület), és a környezetre, természetre (felszíni és felszín alatti vizekre, hasznosítási lehetőségeire, a földtani közegre, a környezeti zaj és rezgés elleni védelemre, a levegőtisztaságra) gyakorolt hatása. A koncessziós tevékenység természetes gyógytényezőre, gyógyhelyre gyakorolt hatása. A koncessziós tevékenységgel összefüggésben a termőföld mennyiségi védelmére vonatkozó követelmények. A koncessziós tevékenységgel összefüggésben a termőföld minőségi védelmére vonatkozó követelmények. A koncessziós tevékenység erdőre gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek az országos és helyi közutak közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása. Közigazgatási szerv Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség Megyei, fővárosi kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve Megyei földhivatal, Budapesten a Fővárosi Földhivatal Megyei, fővárosi kormányhivatal növény-és talajvédelmi igazgatósága Megyei, fővárosi kormányhivatal erdészeti igazgatósága Fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége
Szakkérdések eljáró hatóságok Vizsgálandó szakkérdés A tervezett koncessziós tevékenységnek a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek a biztonságos hajóforgalom lebonyolítására, a vízi közlekedési létesítmények működésére gyakorlat hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek a légiközlekedésre, a földi telepítésű berendezések működésére és a légiközlekedés biztonságára gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenységnek a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatainak ellátására gyakorolt hatása. A tervezett koncessziós tevékenység érint-e helyi oltalom alatt álló (önkormányzati rendeletben meghatározott) területet, és a helyi építési szabályzatnak való megfelelése. A tervezett koncessziós tevékenység érinti-e kulturális örökség elemeit. Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala Légügyi Hivatal Közigazgatási szerv Honvéd Vezérkar Főnöke Települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző Megyei, fővárosi kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája
Visszasajtolási dilemmák Fenntarthatóság biztosítása kockázati tényező, ha a visszapótlódás lassabb, mint a kitermelés + koncentrált sótartalom Elsődleges korlátok mennyiségi/minőségi Kezelendő problémák a visszasajtolási réteg földtani összetétele eltérő (homokkő + mészkő) az ország területén a vízrétegek összekeveredhetnek költséges technológia a kertészetek ellehetetlenülnek
Elsődlegesen vízgazdálkodási kérdésről van szó Ugyanakkor jelentős energetikai vonatkozása is van Foglalkoztatás növelésére az agrárium területén csak a munka intenzív kertészetek esetében van reális lehetőség A három ágazat egyeztetésére van szükség A kezdeményezés megtörtént!
Új Széchenyi Terv
Rendelkezésre álló közvetlen források KEOP pályázatok Karácsonytól-Húsvétig 40 milliárd (35 milliárdról döntés született) Épületenergetikai konstrukciók (+ZBR) 30 milliárd (15.3 milliárdról döntés született) Megújuló energia konstrukciók 29.3 milliárd Szemléletformálás 4.8 milliárd Zöldgazdaság fejlesztési adatbázisok + környezetvédelmi informatikai fejlesztések 5.4 milliárd Összesen: ~110 milliárd
Megújuló energia konstrukciók: 29.3 Mrd forint Helyi hő- és hűtési igény kielégítése: megújuló energiatermelő berendezések telepítése. Pályázni lehet: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra, hőszivattyús rendszerek telepítésére, közösségi távfűtő rendszerek kialakítására, illetve átalakítására. 7 milliárd forint 1-1000 millió Ft között. Villamos energia, kapcsolt energia, biometán termelésre: napenergia, szélenergia, biogáz, depóniagáz, geotermikus energiahasznosításra. 11.6 milliárd forint 1-1000 millió között. Geotermikus alapú hő-, illetve villamos energiatermelő projektek előkészítése: kutak fúrási helyének meghatározása, kutatófúrás elvégzése, tervek, engedélyeztetési dokumentációk elkészítése. 1.62 milliárd forint 10-1000 millió Ft között. Távhőszolgáltatás energetikai korszerűsítése: energiahatékonyság, távvezetékek korszerűsítése, hőközpontok korszerűsítése, távhőrendszer bővítése. 2.1 milliárd forint 10-500 Ft millió között. Megújuló energia alapú térségfejlesztés: térségi és helyi gazdaságfejlesztő hatású mintaprogramok előkészítése kétfordulós eljárásban. Teljes értéklánc felállítása: alapanyag előállítása, technológiai beruházás, felhasználói oldal megteremtése. 6 milliárd forint 70-1500 Ft millió között. Megújuló energia felhasználás növelése a Közép-Magyarországi Régióban: helyi hűtési-fűtési igények kielégítése, villamos energiatermelés, biometán előállítás. 1 milliárd forint 10-500 Ft millió között.
Legjobb gyakorlatok
Geotermikus közműrendszer - Hódmezővásárhely Cél: a földgáz kiváltása a használati meleg víz (HMV) és hőenergia előállításban. HMV rendszer: 2 db 1000-1300 m mély kút, 43-45 C-os ivóvíz minőségű hévíz, 4200 m vezeték, 2800 távfűtött lakás, 10 közintézmény, városi sportuszoda
Geotermikus közműrendszer - Hódmezővásárhely Célok: Három 2000 m-nél mélyebb termelőkút és két visszasajtoló termálkút (80-88 C-os termálvíz) 500 m távvezeték-hálózattal sorba kapcsolt távfűtőművekbe kerül; ennek célja a HMV rendszer cirkulációs hőveszteségeinek teljes pótlása és a fűtési hőenergia szükségletek egy részének kielégítése. Jelentős költségmegtakarítás: HMV előállítás költsége 15-20 %; A fűtési hőenergia előállítás költsége visszasajtolással együtt 30-35%-a a földgáz alapúnak. 4-4,5 millió m 3 földgázt vált ki és 7600 t/év CO 2 kibocsátást takarít meg
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! További információ: www.nfm.gov.hu