A PILISSZENTIVÁNI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1 A PILISSZENTIVÁNI NÉMET NEMZETISÉGI ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Készítette: A Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Óvoda Nevelőtestülete

2 Tartalom Az óvoda adatai 4.oldal I. Bevezető 5.oldal I/1. Óvodánk bemutatása 5. oldal I/2. Pedagógiai programunk erőforrásai 6. oldal I/3. Pedagógiai programunk rövid bemutatása, célunk és feladataink 10. oldal I/4. Alapelveink 11. oldal II. Az óvodai nevelés kiemelt feladatai 13. oldal III. Óvodai nevelésünk keretei 14. oldal III/1. Az egészséges életmódra nevelés 14. oldal III/2. Közösségi nevelés 18. oldal III/3. Érzelmi nevelés, erkölcsi nevelés 23. oldal III/4. Óvodánk ünnepei, hagyományrendszerünk 25. oldal IV. Az óvodai élet megszervezése 29. oldal V. Programunk tartalma, tevékenységformák 31. oldal V/1. A játék 31. oldal V/2. Anyanyelvi nevelés 42. oldal V/3. A külső világ tevékeny megismerése, 44.oldal matematikai tapasztalatok V/4. Verselés, mesélés 50. oldal

3 V/5. Ének-zene, népi játékok,gyermektánc 52. oldal V/6. Mozgás-testnevelés 55. oldal V/7. Rajzolás,festés, mintázás, kézimunka 60. oldal V/8. Munka jellegű tevékenységek 63. oldal V/9. Kisebbségi nyelvi nevelés 65. oldal VI. Óvodánk kapcsolatrendszere 67.oldal VII. Sajátos feladataink, speciális szolgáltatásaink 70.oldal VIII. Óvodánk ellenőrzései értékelési rendszere, programunk beválásának vizsgálata 71. oldal IX. Vorwort Zweisprachiges Kindergatenprogram 75.oldal X. Ziele, Aufgaben und Struktur unserer Kindergartenerziehung 76.oldal XI. Rahmen unserer Kindergartenerziehung 78.oldal XI/1 Die gesunde Lebensweise 78.oldal XI/2 Die Gefühlssotialization 79.oldal XI/3 Traditionen und Feste unseres Kindergartens 80.oldal XII. Inhalte und Tätigkeitsformen unseres Programes 82.oldal XII/1 Spiel 82.oldal XII/2 Umwelterziehung 83.oldal

4 XII/3 Märchen, Gedichte 86.oldal XII/4 Singen, Musik 87.oldal XII/5 Bewegungserzieh 89.oldal XIII. Kontakte des Kindergartens 90.oldal XIII/1 Kontakte zur Familie 90.oldal XIII/2 Kontakte zur Schule 91.oldal XIII/3 Kontakte zum Träger 91.oldal XIII/4 Kontakte zur Gesundheitsorganisation 92.oldal XIII/5 Kontakte zur Minderheitsorganisation 92.oldal XIV. Die Schulbereitschaft des Kindes 92.oldal XV. Legitimációs záradék 95.oldal

5 1. Az óvoda hivatalos elnevezése: Pilisszentiváni Német Nemzetiségi Óvoda 2. Címe: 2084 Pilisszentiván, Óvoda u. 5. 3. Telefon, Telefax:06 26 367-352 4. e-mail : ovoda@pilisszentivan.hu 5. Az óvoda fenntartója: Pilisszentiván Község Önkormányzata 1. 2084 Pilisszentiván, Szabadság u. 85. 2. Telefon: 06 26 367-322 3. Telefax: 06 26 367-397 5. Az óvoda alapító okiratának száma, kelte: 2013/1. 2013.02.11 6. Az intézmény gazdálkodása: önálló 7. Óvodai csoportok száma: 7 8. Az óvoda befogadóképessége: 192 fő 9. Az óvoda tevékenysége, szakfeladata: - óvodai nevelés, ellátás - nemzetiségi nyelvi nevelés - német kisebbség kulturális hagyományainak megőrzése, ápolása - iskola előkészítés 10. Az intézményvezető neve: Brandhuberné Keszléri Gyöngyvér

6 A programot felülvizsgálta és átdolgozta az intézmény vezetője és az óvoda nevelőtestülete. I. BEVEZETŐ Jogszabályi háttér: Az óvodánkban folyó pedagógiai munka alapelveit-változatlanul az óvodai neveléstörténet hagyományai, értékei, nemzeti sajátosságai, a pedagógiai és pszichológiai kutatások eredményei, a nevelésügy nemzetközileg elismert gyakorlatára építve, Magyarország Alaptörvényének értékeit és Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeket figyelembe véve a kormány 363/2012.( XII.17.) rendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában határozza meg. Óvodánk helyi programját maga készítette el, az Országos Keretprogram figyelembe vételével. Programunk írásakor arra törekedtünk, hogy megfeleljen az Alapprogram előírásainak, gyermeki, szülői és fenntartói igényeknek. 2013 augusztusában Helyi Óvodai Pedagógiai Programunkat átdolgoztuk a 363/2012 ( XII.17.) kormányrendelet alapján. I/1. ÓVODÁNK BEMUTATÁSA Óvodánk Pilisszentiván község önkormányzatának intézménye. Községünk Budapesttől 20 kilométerre található. Óvodánk 1947-ben épült, majd ahogy a falu növekedett úgy növekedett igény szerint a csoportok száma. A legutolsó csoportbővítés 2002-ben történt, így ma hét csoportban tudjuk fogadni a gyermekeket. Községünkbe a német nemzetiségi lakosság betelepült. Ez a történelmi, szociológiai tény tette színesebbé a falu intézményi struktúráját, hiszen a nemzetiségi oktatásnak reális szükséglete van. Tudatosan ápoljuk az Európa-gondolatot, mely nagy hangsúlyt fektet a kétnyelvűségre. Óvodánkban már 1970 óta folyik német nemzetiségi nyelvi nevelés. Ma mind a hét csoportunkban ismerkednek gyermekeink a német nyelvvel, a Nemzetiségi Irányelvek alapján. Segítjük a gyermekeket a hagyományok megismerésében, azok ápolásában. Az óvoda Német Nemzetiségi Óvodaként: óvó-védő, szociális, kétnyelvű nevelő, készség fejlesztő, felzárkóztató személyiség fejlesztő funkciót tölt be.

7 I/2. NEVELÉSI PROGRAMUNK ERŐFORRÁSAI Az óvoda optimális személyi feltételei a működéshez -15 fő felsőfokú végzettségű óvodapedagógus -ebből 7 fő német nemzetiségi végzettségű óvodapedagógus szakvizsgával rendelkezik 4 fő -7 fő képesített dajka -1 fő óvodatitkár -1 fő konyhai kisegítő -1 fő takarítónő -1 fő gondnok -2 pedagógiai asszisztens Kistérségi Szakszolgálat által biztosított logopédus: 1 fő Vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatott fejlesztő pedagógus: 1 fő Az óvodai nevelőmunka alapköve: -az óvodapedagógusok személyisége, mely a gyermekek érzelmi biztonságát, harmonikus fejlődését segíti -a gyeremekekről való gondoskodás szeretetteljes légkörben zajlik -az óvodapedagógus modell értékű, követendő minta legyen a gyermekek számára -az óvodapedagógus a gyermekek nevelésében kiegészítő szerepet tölt be, esetenként hátránycsökkentő szereppel -minden gyermek egyenlő eséllyel részesül színvonalas nevelésben Az óvodapedagógusok közösségére legyen jellemző: -alkalmazza az egyéni, differenciált bánásmódot -mindig, minden helyzetben a gyermekek érdekeit tartsa szem előtt -ismerje a gyermekek életkori sajátosságait, szükségleteit -meleg, elfogadó attitűdjével biztonságot adjon -őszinte megnyilvánulásaival erkölcsi tartalmakat közvetítsen -személyes példáján keresztül a másság elfogadására neveljen

8 -legyen igénye a folyamatos önképzés, az élethosszig tartó tanulás -nevelési-módszertani kulturáját folyamatosan fejlessze -legyen érdeklődő, fogékony a magyar-német hagyományok iránt -legyen alkalmas az interkulturális nevelés biztosítására a sajátjától eltérő kultúrájú gyermekek nevelésére is legyen felkészült és hatékony -ismerje, elismerje egymás értékeit, segítse kollégái nevelőmunkáját -kövesse nyomon a gyermekek fejlődését, a fejlődést szolgáló módszereket, értékeket, ezt közvetítse a szülők felé, legyen partner a nevelésben -gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról -sajátítsa el a közösségi együttélés szabályait -jellemezze a team munkákban, innovációkban való aktív, konstruktív részvétel A nem pedagógus kollégák közösségére legyen jellemző: -mindig minden helyzetben a gyermekek érdekeit tartsa szem előtt -az óvodai nevelési folyamatban való szerepét egyeztesse az óvónőkkel -munkáját a nevelői közösség általános erkölcsi-szakmai hitvallásával összhangban végezze Programunk céljaihoz rendelt eszközrendszer: Játéktevékenység költségvetésből vásárolt eszközei: - gyakorló-konstruáló-szerep-szabály-barkácsoló és dramatikus játékokhoz különböző játékszerek Játéktevékenység költségvetésen kívüli összegből vásárolt eszközei: -családok által adományozott, játékeszközök -óvodapedagógusok által készített játékeszközök -pályázati összegből nyert udvari és mozgásfejlesztő eszközök -A Pilisszentiváni Óvodás Gyermekekért Alapítvány támogatásával vásárolt udvari és más játékeszközök

9 Eszközigény a program megvalósításához: -az óvodai eszköznorma tükrében a meglévő szint tartása, folyamatos fejlesztése Az óvodai tanuláshoz szükséges költségvetésből vásárolt eszközeink: -manuális készséget fejlesztő eszközök (gyurma, papír, olló stb ) -értelmi képességet fejlesztő eszközök (társasjátékok, könyvek, puzzlék stb ) -tevékenykedést, mozgást fejlesztő eszközök Az óvodai tanuláshoz szükséges költségvetésen kívüli összegből vásárolt eszközeink: -az óvodapedagógusok által készített eszközök, játékok -szülők által adományozott eszközök -ajándékba kapott hangszerek -a Pilisszentiváni Óvodás Gyermekekért Alapítvány támogatásával vásárolt eszközök Eszközigény a program megvalósításához: -a testnevelés eszközeinek bővítése -a fejlesztő és szemléltető eszközök bővítése -a meglévő eszközök szinten tartása, pótlása Költségvetésből vásárolt óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő és szakkönyvek: -képes-verses-mesés-énekes-mondókás könyvek -pedagógiai és tanügy-igazgatási szakkönyvek Költségvetésen kívüli összegből vásárolt óvodai mesekönyvek, ismeretterjesztő és szakkönyvek: -szülők, gyermekek által behozott könyvek -ajándékkönyvek Németországból -szakkönyvvásárlási támogatásból vásárolt saját könyvek -könyv vásárok bevételéből vásárolt könyvek -a Pilisszentiváni Óvodás Gyermekekért Alapítvány támogatásával vásárolt könyvek

10 Eszközigény a program megvalósításához: -az eszköznorma alapján csoportonként legalább 20 féle könyv -mese, módszertani, tanügy-igazgatási könyvek pótlása, Az eszköznorma alapján eszközzel gyengén ellátott területek: -tornaszerek -szemléltető eszközök Megoldásra váró feladataink 5 éves terve: -a program céljaihoz rendelt eszközrendszer fejlesztése -felnőttek munkavégzéséhez szükséges eszközök állagának megóvása és szükség szerinti bővítése -udvari játékok bővítése -testnevelési eszközök fejlesztése Óvodai eszközrendszerünk: A játéktevékenység eszközei: A költségvetésből, pályázatokból, alapítványi és SZMK támogatásból az alapvető játékeszközöket biztosítani tudjuk. A továbbiakban is ezekből, a forrásokból tervezzük az eszközök bővítését. Az eszközállomány fontos elemei az óvodapedagógusok által készített játékok, és eszközök. I/3. NEVELÉSI PROGRAMUNK RÖVID BEMUTATÁSA, CÉLUNK ÉS FELADATAINK

11 Pedagógiai programunkat hagyományos óvodai feltételek között, pedagógiailag és pszichológiailag megalapozott kétnyelvű óvodai nevelés általunk elképzelt és megvalósult rendszerét írtuk meg, az Alapprogram, a Nemzetiségi-és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve, a gyermeki jogok valamint a gyermeki, szülői és fenntartói igények alapján. A pedagógiai és pszichológiai megalapozottság azt jelenti, hogy minden egyes tevékenység, fejlesztés a gyermekek életkori sajátosságait, a fejlődés-nevelés lélektani jellemzőit veszi alapul. Óvodánk az inkluzív pedagógiai gyakorlat keretei között társadalmi, szociális, kulturális és a sajátos nevelési igényekből adódó integrációs gyakorlatot valósít meg. Pedagógiai koncepciónk: A gyermekek alapvető joga, hogy sajátos szükségleteiknek, állapotuknak megfelelő segítséget kapjanak készségeik, képességeik kibontakoztatásához, személyiségük védelméhez, fejlesztéséhez. Minden gyermek más, minden gyermeket a maga szintje és képessége szerint szükséges nevelni, fejleszteni. Óvodánk inkluzív pedagógiai szemlélete az egyénre szabott gyakorlatban, a folyamatos visszacsatolásban, nyomon követésben realizálódik. Ennek gyakorlatban történő kifejeződése és eszköze a differenciálás, amivel biztosítjuk, hogy minden gyermek a maga ütemében, a maga képességei szerint a lehető leginkább tudjon kibontakozni. Az óvodai nevelés alapvető kereteiben, a játékot kiemelve, spontán és tervszerű tapasztaláson alapuló tanulással, kétnyelvű környezetben, fejlesztjük a gyermekek készségeit, alakítjuk személyiségüket. A nyelvi nevelés terén, azokból az óvodai kétnyelvűséget érintő kutatási eredményekből indultunk ki, hogy az óvodás gyermekek a nyelvet ugyanolyan technikákkal, eljárásokkal sajátítják el, mint az anyanyelvüket. Ebben a folyamatban a kiindulási alap a gyermek kíváncsisága, mozgásigénye, érdeklődése, mintakövetése, utánzókészsége, kreativitása. Programunk osztott és osztatlan csoportban egyaránt alkalmazható. Újszerűsége a készségfejlesztésen alapuló nyelvi nevelés, a gyermekek optimális fejlődése érdekében. Keret feladatokat fogalmazunk meg, melyben az óvodapedagógusok módszertani szabadsága biztosított. A gyermek számára úgy teljes kerek a világ, ahogyan azt megéli. A felnőtt közvetítésével látja azt szépnek, csúnyának, jónak, rossznak, érzi magát boldognak,

12 boldogtalannak, elégedettnek, elégedetlennek. Ezért meghatározó egészséges fejlődése szempontjából az őt körülvevő felnőttek értékrendszere. Csoportjaink kedves virágok nevét kapták. Tiszta, esztétikus környezetben fogadjuk a más-más családi környezetből érkező gyermekeket. A fenyves erdő közelsége tág lehetőséget kínál a természeti környezet megismerésére, megszerettetésére, a környezettudatos életmód megalapozására. I./4. ALAPELVEINK A gyermek személyiségéből, legtermészetesebb megnyilvánulásaiból kiindulva olyan szeretetteljes légkör megteremtése, amelyben a gyermeket megbecsülés, szeretet övezi. Pedagógiai célkitűzéseink középpontjában a gyermek áll. A nevelés legfontosabb feladata megteremteni a megtapasztalás minél szélesebb körű lehetőségeit, ( kereső tapasztalás elve, Freinet pedagógiája) hogy a gyermekben meglévő aktivitás minél jobban kifejlődjön. Óvodánk mindennapjaiban a közös játék elsődlegességét hangsúlyozzuk. A tanítástanulás folyamatát, a játéktevékenység feltételeit életszerűen szervezzük. A gyermek így felfedezi, megtapasztalja egyéni útjain keresztül a világot és ez a folyamat belső átélést, örömet szerez számára. Óvodánk nem ad helyet az előítéletek kibontakozásának. A hazájukat elhagyni kényszerülő családok gyermekeinek óvodai nevelésében biztosítani kell az önazonosság megőrzését,ápolását,erősítését, társadalmi integrálását, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelmét

13 A gyermek testi, és lelki szükségleteinek kielégítése, életkorának megfelelő életrend, és egészséges fejlődése feltételeinek biztosítása. (személyi, tárgyi, környezeti) Anyanyelvén és német nyelven is részesüljön nevelésben. A gyermekek teljes személyiségének harmonikus fejlesztése, a testi, szociális és értelmi képességek alakítása, az iskolai életre való felkészítés. A személyiség egyediségének erősítése. Természet közeliség, vagyis olyan élettér biztosítása, amelyben lehetőség van folyamatos tapasztalatok szerzésére, élmények feldolgozására. A pedagógus, azonosulási minta óvodásai számára, elfogadó nevelői attitűdje kívánalom. Pedagógus etika megtartása, a hivatali titoktartás minden dolgozó munkaköri kötelessége. Pedagógiánk a gyermekből kiinduló, a gyermek érdekeit és életkori sajátosságait maximálisan figyelembevevő nevelés. A kisgyermeknek az életbelépését megfelelően kell indítani. Gyermekképünk Olyan gyermekek nevelése, akik kötődnek községünkhöz, környezetükhöz. Akik nyitottak, érdeklődőek, önmagukat értékelni tudják, másokat és a másságot elfogadni képesek, együttműködők. Minden lehetséges, amit közösen, szívvel- lélekkel akarunk. /Gorkij/ Óvodánk cél- és feladatrendszere

14 Hagyományainkat, sajátos arculatunkat megtartjuk. Célunk: Az óvodapedagógus szerető, védő, óvó gondoskodása, a körülölelő védettség adja meg a gyermekek számára az érzelmi biztonságot, mely kiegyensúlyozott fejlődésüknek feltétele. A különféle tevékenységi formákon keresztül: játék, munka, tanulás, szeretnénk elérni, hogy a gyermekek személyisége minél sokoldalúbban fejlődjön. Jelenjenek meg a megszerzett tapasztalatok, élmények minden nemű tevékenységben. Az óvodában a kisgyermek személyiségének kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszünk. Tudatosan tervezett, megszervezett nevelési helyzetek megteremtésével tesszük ezt. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem egyesíthető individum és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, belső fejlődés az érés sajátos törvényszerűségei és a tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg. A nevelés, mint tudatos értékválasztás a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. II. AZ ÓVODAI NEVELÉS KIEMELT FELADATAI 1. Az egészséges életmódra nevelés 2. Érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés 3. Anyanyelvi, értelmi fejlesztés

15 4. Német nyelv megszerettetése, a nemzetiségi hagyományok megismertetése, ápolása, átörökítése 5. Környezetünk megismerése, szeretete, védelme, a környezettudatos magatartás kialakítása. 6. A gyermekek egyéni képességeihez igazodó műveltségtartalmak közvetítése. 7. A nemzetiségi és migráns gyermekek önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése. 8. Személyiség központú óvodai nevelés, képességorientált fejlesztő programmal az eredményes iskolai beilleszkedés és tanulás érdekében. 9. Kiemelt figyelmet igénylő gyermekek egyéni fejlesztése, fejlődésének elősegítése Mindezeket a feladatokat a szülők, a család, és az óvoda közösen elfogadott elvárásai, jogai, kötelességei bontakoztatják ki, valósítják meg. III. ÓVODAI NEVELÉSÜNK KERETEI III./1. AZ EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS A gondozás az óvodai nevelés alapvető tevékenysége. Elősegíti a kisgyermek fejlődését, növekedését, hozzájárul egészségének megőrzéséhez, egészséges életmódjának kialakulásához, s az egész személyiségének alakulásához. Egészséges, biztonságos környezetben a szülők, óvodapedagógusok, és dajkák együttműködve - megfelelő szakemberek bevonásával - látjuk el speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, lelki nevelési feladatainkat. Az egészséges életmód szokásainak kialakítását a következő területeken valósítjuk meg: -testápolás

16 -táplálkozás -öltözködés -betegségmegelőzés -mozgás -edzés -pihenés -helyes életritmus kialakítása A testápolásról A testápolás a gyermek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gondozását, rendszeres, szükségszerinti tisztálkodásukat és tisztaság igényük kialakulását szolgálja. A gondozás témaköréből ismert feladatok páros jellegűek és intimek az óvodapedagógus és a gyermek között. (WC-re kísérés, fésülködés, orrfújás, fogmosás stb.) Eleinte a kapcsolatfelvételt szolgálják, majd a tevékenységek megtanítására irányulnak. Az óvodapedagógus mutatja, és magyarázattal kíséri a teendőket, de később kialakul a gyermek igénye az önálló testápolásra is. A várható fejlődés jellemzői nagycsoport végére: -Tudjanak önállóan mosakodni, megfelelően használják a szappant, körömkefét. -Szárazra törölközzenek. -Önállóan fésülködjenek. -Helyesen használják a papírzsebkendőt. -Ebéd után helyes technikával mossanak fogat. -Megfelelően használják a WC-t. -Alakuljon ki bennük a tisztálkodási igény. A táplálkozásról: A táplálkozás a növekedés és fejlődés legfontosabb feltétele. A napi háromszori étkezéssel a gyermekek, tápanyagszükségletük 65-70%-át az óvodában kapják meg. Ügyelni kell a megfelelő összetételre. Az étkezések között 2,5-3 óra legyen. Folyadék

17 egész nap álljon a gyermek rendelkezésére, egyéni igény szerint. Egészség megőrző szokásként a családokkal együttműködve gyümölcsnapokat tartunk. A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: -Teljesen önállóan, kulturáltan étkezzenek -Helyesen használják az evőeszközöket -Szedjenek a tálból, öntsenek a kancsóból -Alakuljon ki bennük a szalvéta használatának igénye Az öltözködésről: Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de ugyanakkor fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát. A gyermek öltözéke legyen mindig az időjárásnak megfelelő, és egyben praktikus könnyen kezelhető az óvodai élethez. Ajánlatos a többrétegű öltözködés. Segítjük saját igényük és környezetük közötti összefüggés észrevételét. (hőmérséklet, időjárás) A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: -Önállóan, a megfelelő sorrendben öltözzenek, vetkőzzenek -Ruháikat összehajtva tegyék a helyére -Tudjanak gombolni, zipzárazni, kötni, csatolni -Váljon igényükké a rendezett megjelenés -Az időjárásnak és komfortérzetüknek megfelelően módosítsák ruházatukat A mozgásról, edzésről:

18 A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését a testnevelési foglalkozások és a szabadban végezhető különböző mozgásos tevékenységek szolgálják. A gyermekek az udvaron annyit mozognak amennyire egyénileg igényük, van. Csoportonként heti egy sétanap kijelölésével, fokozatossággal a rövidebb távtól a hosszabbig biztosítjuk a rendszerességet. Séták, kirándulások a mozgásigény kielégítésén kívül együttes élményt is jelentenek csoport számára. A kísérők legyenek mindvégig a gyermekek között, de feleslegesen ne korlátozzák őket. Minden alkalommal ügyeljenek a természeti környezet védelmére. Az egészség megőrzéséhez fontos, hogy a gyermekek szervezete képes legyen alkalmazkodni az időjárás változásaihoz. A szabad levegőn való rendszeres tartózkodás növeli az ellenálló képességet. Tavasszal, nyáron, ősszel a játék, a foglalkozások, idejét is töltsék szabadban. A szabad levegőn való tartózkodás télen sem maradhat el. (-15C fokig) Az udvari tartózkodás napi időtartamát az időjárás függvényében alakítjuk ki. A nyári hónapokban biztosítjuk a mezítláb járást, és a vizes játékokat. A várható fejlődés jellemzői az óvodáskor végén: -Mozgásuk legyen koordinált, a tevékenységnek, eszköznek adekvát. -Edzettségük, egészségük alapján, nagyobb séták, kirándulások aktív résztvevőivé váljanak A pihenésről: Az alvásszükséglet kielégítésének egy része az óvodára hárul. A pihenés és alvás alatti nyugalmat meg kell őrizni. A nyugodt pihenés és alvás feltétele a zavaró külső és belső ingerek megszüntetése. A gyermekeknek más és más az alvásszükséglete. A napi alvásigény: 3-4 éves korban 12-14 óra 5-7 éves korban 10-12 óra A gyermek akkor aludt eleget, ha ébresztés nélkül kel fel. Fektetés előtt a szellőztetés szükséges még télen is.

19 A helyes életritmusról: A helyes napi életritmus kialakítása az egészséges testi és szellemi fejlődés alapfeltétele. A rendszeresen megszokott időben végzett tevékenységek visszahatnak az életfolyamatokra. A gyermek óvodában eltöltött idejét tudatosan, ésszerűen, a szükségleteknek megfelelően kell beosztani. A helyes életritmust fokozatosan életkori és egyéni sajátosságoknak megfelelően kell kialakítani. Az óvodában elsajátított szokások később az egyén egész életében meghatározók maradnak. Gyakran egy-egy kedvenc étel, kedvenc mozgás gyökere az óvodáskori élményekre vezethető vissza. III./2. KÖZÖSSÉGI NEVELÉS Helye az óvodai nevelés folyamatában: A közösségi nevelés az óvodai nevelési folyamat alapvető, átfogó kerete, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából értékes tulajdonságok alakítását. A közösségi nevelés segíti a gyermek bevezetését társadalmi környezetébe. Az óvodás korú gyermek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel, felnőttekkel való kapcsolatok során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelésünk célja, hogy a gyermekek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell természetes támaszra találjanak. Közösségi nevelésünk alapelve, hogy minden gyermek, mint egyén találja meg a helyét a közösségben. Váljon igényükké a csoporttal való együttműködés, ugyanakkor - ha arra van igénye - egyedül is tevékenykedhessen. Ilyenkor a többiek alkalmazkodjanak hozzá. A társas kapcsolatok alakulásának legfőbb eszköze elsősorban a játék, ezt követik a közös tevékenységek, a közösen végzett feladatok, a különböző szervezeti keretekben megvalósuló tanulási formák. Feladatunk: 1. Barátságos légkör, otthonos életkörülmények megteremtése. Mindez elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek az óvodában, érzelmi biztonságban érezze magát. Mindezért szükséges, hogy:

20 Már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket Az óvodapedagógus-dajka-gyermek, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív érzelmi töltés jellemezze. Az óvoda egyszerre segítse a gyermek szociális érzékenységének fejlődését és éntudatának alakulását, engedjen teret önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek. Az óvoda teremtsen lehetőséget arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, s nevelje a gyermeket a másság elfogadására. 2. Az óvodapedagógus helye és kapcsolatai a csoportban: Az óvodapedagógus első számú modell, példakép a társas viselkedés alakulásában, ő szervezi meg a gyermekek életrendjét és azokat a közös tevékenységeket, amelyekben a társas kapcsolatok alakulnak. Az óvodapedagógus magatartása legyen határozott, ugyanakkor barátságos, szeretetteljes, őszinte. Az óvodapedagógus és a munkáját segítők feladata a csoport életének megszervezése, a szokás és szabályrendszerek a gyermek fejlettségéhez alkalmazkodó kialakítása, a biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása. 3. A gyermek helye és kapcsolatai a csoportban: Az óvodai gyermekközösség alakulásban az első eredmény, ha minden gyermek jól érzi magát a csoportban, ha a gyermekeknek stabil a helye a társai között, s szoros, meghitt kapcsolat fűzi őket egymáshoz. A gyermekek közötti kapcsolatokat életkoruk, korábbi környezetük, egyéni sajátosságaik befolyásolják. Társas együttműködés közben tanulják meg az egymás felé fordulást, egymás segítését, egymás elfogadását. Alkalmazkodásuk, társ-önismeretük alakul. Fejlesztés tartalma: 1. Beszoktatás:

21 A beszoktatás során az óvodapedagógus-gyermek között kialakuló szoros testi-érzelmi kapcsolat a gyermekben nem csak érzelmi biztonságot ébreszt, hanem az együttműködéshez szükséges ismereteket is eközben szerzi meg. Fokozottan figyelni kell arra, hogy az első napokban a gyermekkel együtt menjünk a mosdóba, öltözőbe, udvarra, azért, hogy megismerje a közvetlen környezetét, s abban biztonsággal mozogjon. Az érzelmi biztonságot nyújtó, tudatosan szervezett együttlétből alakul ki lassan az együttműködés, a más felé fordulás képessége. Fontos, hogy az óvodapedagógus felismerje, milyen módon találhatja meg legkönnyebben az utat a gyermekekhez. A beszoktatási időben a gondozási és nevelési feladatokat mindig ugyanaz a két óvodapedagógus lássa el a nap folyamán. A csoportba már beilleszkedett gyermekeket az óvodapedagógus érzelmileg is készítse elő az újonnan érkező gyermekek fogadására. Lehetőséget adunk az anyás beszoktatáshoz. 2. A gyermekek tevékenységének megtervezése: A közösségi élet tartalma a tevékenységek rendszerében és az ezeket kísérő közös élményekben, kapcsolatokban formálódik. Cél: Megalapozott, következetes, rugalmas szokásrendszerben pozitív élményforrás nyújtása, a gyerekek erkölcsi tulajdonságainak, akaratának fejlesztése. Gyermeki tevékenységek: közös játék közös ismeretek, tapasztalatok gyűjtése közös séták, kirándulások, bábszínház, állatkert látogatása más csoportokkal való közös tevékenységek (kirándulás, játéktevékenység, séta) a csoport érdekében végzett feladatok, megbízások születés és névnapok ünneplése közös ünnepek (hagyományőrző és történelmi) ajándékok készítése

22 3. A közösségi élet A gyermekek számára a szokások az elemi közösségi követelmények természetes közvetítői. A gyermekek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. A szokások közvetlenül hatnak a közösségi érzelmek alakulására. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakciókon keresztül fejlődik normarendszere, mely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. Ügyelünk arra, hogy a gyerekek a szokások értelmét felismerjék, s azokhoz pozitív érzelmek társuljanak. A továbbiakban is törekszünk a szokások finomítására, fejlesztésére. A közösségi élet szokásai megalapozzák a fejlettebb közösségi magatartás alakulását. A közösségi élményekkel elősegítjük, hogy a gyermekek magukévá tegyék a pozitív magatartásformákat. Törekszünk arra, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek megfelelően képesek legyenek azonosulni a közösségi erkölcsi igényekkel, kívánalmakkal. 4. A közösségi nevelés és az egyéni nevelés egymáshoz való viszonya Az egyéni bánásmód biztosíthatja, hogy a gyermekek a rájuk jellemző sajátos vonásoknak megfelelően váljanak a közösség tagjaivá, aminek segítségével személyiségük a maguk útját bejárva képes fejlődni. A nevelőmunka eredményessége attól függ, mennyire sikerül az egész közösség előtt álló feladatokat minden egyes gyermek számára közelivé, érthetővé, érzelmileg elfogadhatóvá, vonzóvá tenni. Igyekszünk tetteinkkel, szavainkkal kifejezni, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megjelenő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Elősegítjük, hogy lehetőség szerint minden gyermek tűnjék ki valamiben, legyen olyan rá jellemző pozitív megnyilvánulás, tevékenységi terület, amihez jól ért, amiben ügyes. Az egyéni bánásmódot az óvodai élet valamennyi területén minden gyermekre vonatkoztatva érvényesítjük.

23 Az egyéni bánásmód megvalósításának alapvető feltétele a gyermekek életkori és egyéni jellemzőinek ismerte. Ezen ismeretek segítenek bennünket nevelési módszereink megválasztásában, az egyéni fejlesztés útjának megtalálásában. A differenciálás megtervezésének kiindulópontja az óvodába lépés pillanatától a gyermekek játékának megfigyelése, amely által a legkönnyebben megismerhető személyisége, kapcsolatai, társas magatartása, verbális képességei, gondolkodása, mozgása, egyéb adottságai. Kiemelt figyelmet fordítunk a lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt, illetve a kiemelkedő képességű gyermekek nevelésére, ami speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek - logopédus, fejlesztőpedagógus, pszichológus, vagy más gyógypedagógus - közreműködését biztosítjuk. Szorgalmazzuk, hogy rendszeresen járjanak óvodába, ahol szükségleteik kielégítése, gondozásuk biztosítottá válik. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végén A gyermekek ragaszkodjanak óvodájukhoz, társaikhoz, fogalmazzák is meg. Váljon igényükké a szabályok betartása, megszegésükre egymást figyelmeztessék. Kérés nélkül is segítsenek egymásnak. Érdeklődjenek társaik, barátaik iránt. Fogadják szeretettel vendégeiket, a csoportba kerülő új gyermekeket. Vegyenek részt aktívan a közös tevékenységekben. Figyelmesen, türelemmel hallgassák meg az óvónő és társaik közlését, kérdését. Ébredezzen bennük a közösségi öntudat, örüljenek a közösen elért sikereknek. Váljon természetes szükségletükké a közös tevékenység. Legyenek toleránsak egymás iránt. Bízzanak önmagukban és társaikban. Fogadják el a tennivalótól függő alá-, fölé-, mellérendelési viszonyokat. Szívesen dolgozzanak a közösségért. Legyenek szociálisan érettek az iskolába lépéshez. Bizonyos szintű konfliktus megoldó képességgel rendelkezzenek (Konfliktusaikat ne agresszivitással oldják meg).

24 III/3 ÉRZELMI, ERKÖLCSI NEVELÉS, Célunk és feladataink: Olyan óvodai légkör megteremtésére törekszünk, ami pozitív érzelmekben gazdag élményeket biztosít a gyermekek számára. Ez nagyon fontos a gyermekek érzelmi neveléséhez. Óvodai életünk segítse a szocializáció fejlődését, az én tudat alakulását, a gyermek társas szükségleteit, a másság elfogadását. A mindennapi mese a gyermekek énjét, fantáziáját, önazonosságát, anyanyelvi beszédét, a belső kép teremtését erősítse. Az óvodáskorú gyermek jellemző sajátossága, magatartásának érzelmi vezéreltsége. A gyermeke érzelmei a legnagyobb szélsőségek között mozognak. Érzelmeiket, indulataikat sem fékezni, sem leplezni nem tudják. Óvodáskor végére, amikor az érzelmi szinkretizmust felváltja az értelmi, a gyermekek szemlélete reálissá válik, magatartásukban megjelennek a szelektáláson alapuló megnyilvánulások, érzelmi életük kiegyensúlyozottabb lesz. Fejlesztenünk kell a gyermeki fogékonyságot új tartalommal töltött érzelmi benyomások befogadására. Olyan helyzeteket teremtünk, ahol mód nyílik az érzelmek átélésére és annak cselekvésben történő gyakorlására. (báb, dramatizálás, egyéni és közös élmények stb.) Mi óvodapedagógusok állandó példaként állunk a gyermek előtt, mint az igazmondás és az őszinteség mintája. Szavainkból, cselekedeteinkből gyermekeink érezzék, értsék meg, mit tartunk helyesnek. Értékelő eljárásainkkal erősítsük a gyermekek erkölcsi tulajdonságait, ön-társismeretét, cselekedeteik megítélését. A gyermekek lelki egészségének, közösségben való örömteli feloldódásának szabálytudatának fejlesztése szempontjából fontos, hogy sokat dicsérjünk, pozitív megerősítésben részesüljön a gyermek. Mind a szóbeli, mind a metakommunikációs értékelést alkalmazzuk az egyén felé, játszócsoport felé, csoport előtt, és szülők előtt egyaránt Értékelésünk az elismerő tekintettől, mosolytól a simogatásig, a megbízatásadástól a szóbeli dicséretig, sokféle skálán mozogjon.. A rosszallást kifejezhetjük tekintetünkkel, figyelmeztető gesztussal, verbális úton.

25 Büntetést ritkán alkalmazunk, ügyelve, hogy a gyermeket soha ne szégyenítsük meg. Testi fenyítést, cinikus közlést, lelki terrort semmilyen körülmények között nem alkalmazunk. Az óvódáskor végére elérendő követelmény: Biztonságosan mozogjanak az óvoda közvetlen környezetében. Érzelmeiket bátran fejezzék ki, társaik megsértése nélkül. Kudarcaikat és sikereiket reagálják le. Megfelelő szintre fejlődjön akaratuk, önfegyelmük, kitartásuk, feladattudatuk, szabálytudatuk Legyen bennük önbizalom, hogy a feladatukat elkezdjék és be is fejezzék. Legyenek nyíltak. Gazdagodjanak esztétikai érzelmeik, tudjanak rácsodálkozni a természeti környezet, és az emberi környezetben megmutatkozó értékekre, jóra, szépre, s tiszteljék, becsüljék azt. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása A tudás érték. Az értelmi fejlesztés a megismerő tevékenységekre, valamint a meglévő tapasztalatokra, élményekre és ismeretekre építve biztosítja a gyermekek fejlődését. Az érdeklődést tartósan azok a helyzetek váltják ki, amelyekben a gyermekek átélik a felfedezés örömét, és maguk találják ki a megoldást. Így fejlődik figyelmük tartóssága is. Az óvodapedagógus feladata a változatos helyzetekben való gyakoroltatás, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben. (fejlődik: érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás, kreativitás) A gyermekek gondolkodása és beszéde szoros kapcsolatban van egymással, együtt fejlődnek. Amint gondolkodása nagyobb teljesítményekre képes, beszéde is fejlődik, mind szóanyagában, mind folyamatosságában, struktúrájában. A beszéd által erősödik a gyermek biztonságérzete, növekszik tájékozottsága, gazdagodnak ismeretei. A fejlődésben lemaradt, beszédhibás gyermekekkel szakképzett fejlesztőpedagógus és logopédus foglalkozik.

26 Az óvodáskor végére elérendő követelmény: Jellemezze a gyermekeket kíváncsiság, felfedező, kísérletező kedv. Kéréseiket tudják megfogalmazni, gondolataikat összefüggő mondatokban fejezzék ki. Rendelkezzenek alapvető logikai készséggel (analizálás, szintetizálás, csoportosítás, következtetés, általánosítás, összefüggések). Legyenek képesek 10-15 percig tartó figyelemre. Érzékelés, észlelés, figyelem, képzelet, gondolkodás minden gyermeknél önmagához mérten fejlődjön. III/4 ÓVODÁNK ÜNNEPEI, HAGYOMÁNYRENDSZERÜNK A kisgyermek, amit hall elfelejti, amit lát, már inkább megjegyzi, de amiben tevékenyen ő is részt vesz bevésődik emlékezetébe. /Kodály Zoltán/ Óvodánk gyönyörű, természet közeli környezetben levő falusi óvoda. Községünk lakóinak egy része az ország különböző vidékeiről települtek ide. Az őslakosság német ajkú, bár a nyelvet már sajnos egyre kevesebben tudják, de igen sok szokás, hagyomány él a családokban. Napi óvodai munkánkban számtalan lehetőségünk van arra, hogy a hagyományokat, népszokásokat tiszteletben tartsuk, őrizzük, ápoljuk. Évek során alakítottuk ki az óvoda belső hagyományait, melynek gyökerei falunk népi kultúrájából erednek. Óvodai munkánkba beilleszthető a néphagyományokon alapuló tevékenységeink: jeles napokhoz és mindennapokhoz kapcsolódó tevékenységeink. Az egészet áthatja a népművészet (népköltészet, díszítőművészet, népi gyermekjáték eszközök, népi kismesterségek, stb.) Mindez évkörben ábrázolható, ünnepkörök szerint rendszerezető.

27 1. Őszi ünnepkör és tevékenységei Őszi megfigyelések a természetben (ősz kezdete szeptember 23.) Ősz jellegzetességei Az ősz bőségének megtapasztalása (gyümölcssaláta készítés a sok őszi gyümölcsből, szüret fogalma) Feladataink: Termések gyűjtése, természet sarok kialakítása, virágok szárítása, őszi gyümölcsök (befőzés, aszalás, stb. ) Gyógynövények megismerése: bodzabogyó, csipkebogyó stb. A vándorló madarak megfigyelése Színes levelek gyűjtése, beszélgetés a téli álmot alvó állatokról November 11. Márton nap Esti lampionos sétát teszünk a szülőkkel együtt, Szent Mártonra emlékezve. Az ünnepet lázas lampionkészítés előzi meg, óvodában és családban. November 30. A disznóölések kezdete. A gyermekek élményeinek feldolgozása. A karácsonyi ünnepkör Adventtal kezdődik, melynek első napja az András-naphoz (XI. 30.) legközelebb eső vasárnap. 2. Téli ünnepkör és tevékenységei Adventi szokás az adventi koszorú készítése. Közös gyertyagyújtás hetente az udvaron karácsonyvárás énekekkel, versekkel. December 4. Borbála napja

28 Pilisszentiván bányász község volt. A bányászok védőszentjének tartják nálunk Szent Borbálát. Ma a bányászat emlékét őrzi a falu közepén álló bányász emlékmű. Az emlékműhöz ellátogatunk ezen a napon. A falu is tiszteleg elhunyt hozzátartozói és ismerősei előtt. December 6. Mikulás illetve Miklós napja Ő a legismertebb, legnépszerűbb szent az egész világon. Óvodánkba is ellátogat ezen a napon a jóságos Mikulás. December 13. Luca napja Luca napi kalendárium és a Luca napi búza ismerős a mi falunkban. Karácsony előtt nagy a készülődés (adventi koszorú, díszek, gyertyatartó, ajándékok, üdvözlőlapok stb) December 21. A csillagászati tél kezdete, az év legrövidebb napja. Ez a nap az óvoda közös karácsonya. Közösen ünnepelünk, az óvónők, dajkák báboznak a gyerekeknek, majd az ünneplést mindenki a csoportban folytatja. December 22-től a gyermekek már a családdal töltik Karácsonyig a napokat. A karácsonyi ünnepi készülődésben megemlítjük a többi ünnepet is: Szilveszter és Újév napját. Január 1. Újév Újévi szerencse jelképei: kéményseprő, négylevelű lóhere, malac, patkó, lencse, stb. Farsang Kezdőnapja: Vízkereszt napjától Hamvazószerdáig. Közös ünneplés az egész óvodával az iskola tornacsarnokában. A gyerekek, a szülők és az óvónők által készített jelmezekben táncolnak, játszanak, körjátékoznak. A szülők is szívesen vesznek részt a mulatozásban, süteményekkel kedveskednek a gyermekeknek. A téli időszakban folyamatosan etetjük a madarakat az óvoda udvarán. (cinkéket, feketerigókat stb.) Megfigyeltetjük a tél szépségeit, sétálunk a közeli erdőben, hócsatázunk, hóembert építünk

29 3. Tavaszi ünnepkör és tevékenységei Megindul a természet ébredése, duzzadnak a rügyek. Palántákat nevelünk ládában, kertben (hagyma, saláta, paprika stb.) Megjelenik az erdőben a hóvirág, majd az illatos ibolya. Megfigyeltetjük, hogyan raknak fészket a madarak: a rigók, a cinkék, a kisebb fákon bokrokon. Egyre több vándormadár érkezik vissza: pl. a fecskék. Húsvét A húsvétot megelőző napok élményei (mosás, főzés, nagytakarítás stb.) A gyermekekkel tojást festünk, írókázunk. A tojás a benne ébredő élet, a tavaszban újjászülető természet jelképe. Húsvéti képeslapot, nyuszit, tojástakarót stb. készítünk még az ünnepre. Elterjedt húsvéti szokás a hímes vagy piros tojás készítése, ajándékozása a húsvét hétfőn locsoló legényeknek. Március 21. A csillagászati tavasz kezdete Séták kirándulások alkalmával: naphívogató, esőváró, stb. népi mondókákat tanulunk, gyakorolunk. Növényekből díszeket, játékeszközöket készítünk: például virágkoszorút, karperecet, sípot, stb. Anyák napja Énekeket, verseket tanulunk az ünnepre. Ajándékokat barkácsolunk a gyerekekkel. Beszélgetünk az anyukákról, az ajándékozás öröméről. Tudatosodjon bennük, hogy ez, az egész család ünnepe. Május utolsó vasárnapja: Gyermeknap Ezen a napon a szülőkkel közösen vidám versenyjátékokat játszunk, barkácsolunk. IV. AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

30 A gyermekek óvodai életét úgy alakítjuk, hogy fejlődésükben, fejlesztésükben biztosított legyen az egészséges fejlődéshez szükséges mozgásos tevékenységek és a pihenés. Mindezekhez megfelelő időkeret biztosítása szükséges. A rendszeresen ismétlődő tevékenységek érzelmi biztonságot teremtenek a gyermekekben. A nyugodt légkör megteremtésének a feltétele a megfelelő napirend biztosítása. Fő elemek: Rendszeresen végzett tevékenységek (önkiszolgálással, egészséges életmóddal kapcsolatos teendők) A gyermekek szabad akaratából következő spontaneitás Foglalkozásainkat a komplexitás jegyében tervezzük, szervezzük Komplex foglalkozásokon is a spontán helyzetek kihasználása Előre tervezett irányított tapasztalatszerzés, kezdeményezés, a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú( 5-35 perces) foglalkozás A napirend rugalmasságával biztosítjuk a gyermekek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott óvodai életet. A napirendet az óvodapedagógusok a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembe vételével határozzák meg. Az anyanyelvi nevelés komplex, egész napos tevékenység, ezért minden nap jó ízű beszélgetéseknek hagynak időt, a gyermekek élményeinek meghallgatására.

31 Óvodánk napirendje: 6. 30-7. 00 Összevont gyülekező 7. 00-9. 00 Játék 9. 00-9. 15 Testnevelés 9.15-9.45 Mosdó használat, Tízórai 9.45-10.35 Kezdeményezések, játék 10.35-10.55 Öltözködés 10. 55-12. 00 Udvari játék, séta 12.00-12.15 Vetkőzés, mosdó 12. 15-13. 00 Terítés, ebéd, mosdó 13-00-15. 20 Csendes pihenő Mosdó, uzsonna 15.20-16.30 Játék A gyermekek folyamatos hazaengedése. 16. 30-17. 00 Összevont csoportokban játék. * Az étkezések közötti idő minimum két és fél óra legyen. Természetesen a napirendet az évszakoknak és az időjárásnak megfelelően rugalmasan kezeljük. Szervezett programokat és rendkívüli eseményeket is tegyen lehetővé. Minél több összefüggő idő jusson játékra.

32 V. PROGRAMUNK TARTALMA, TEVÉKENYSÉGFORMÁK V./1. A JÁTÉK "Gondoljon bármit, ami nyitogatja szemét és eszét, szaporítja tapasztalatait. Ő azt hiszi csak játszik. De mi tudjuk, mire megy a játék. Arra, hogy e világban otthonosan mozgó, eleven eszű, tevékeny ember váljék belőle." (Varga Domokos) A játék a gyermeki önfejlődés eszköze, a kisgyermekkor legfontosabb, önként vállalt, legfejlesztőbb tevékenysége s így az óvodai nevelésünk leghatékonyabb eszköze. A 3-7 éves korú kisgyermek elemi szükséglete, minden napját átszövő tevékenysége, ami kiemelt jelentőséget kap óvodánk napirendjében. A játék nem csak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kipróbálhatja, feldolgozhatja és gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Az óvodáskorú gyermeket az érdeklődés, kíváncsiság, gazdag fantáziavilág, élénk képzelőerő, könnyű bevésés, nagyfokú szemléletesség, képi látásmód és konkrét gondolkodás jellemzi. Ezekből a tulajdonságokból következik, hogy igen nagy hatékonysággal taníthatók. Hogy milyen formában, milyen módszerekkel? Ez az óvodapedagógusok szakmai rátermettségén, tudásán, céltudatos nevelőmunkáján múlik. A kisgyermek első valódi játszótársa csak úgy mint családban, s az óvodában is a felnőtt, - a szülő és az óvodapedagógus.. Utánozható mintát ad a játéktevékenységre, majd amikor a szabad játékfolyamat már kialakult, bevonható társ marad, illetve segítővé, kezdeményezővé lesz, ha a játékfolyamat elakad. A felnőtt jelenléte teszi lehetővé a gyermekek közötti játékkapcsolatok kialakulását is. A játék motivációja nem a célban, hanem a tevékenységben van, tehát önmagáért való. A játék olyan komplex tevékenységforrás, melyet az óvodapedagógus tudatosan használ fel a nevelés folyamatában, hisz a játék formáinak és tartalmának gazdagítása a gyermekek képességeinek fejlődését segíti elő. A gyermekek a játék útján ismerkednek meg a világgal, tárgyakkal, azok tulajdonságaival, a valóság jelenségeivel, eredményeivel. Ez

33 hatással van értelmi képességeik fejlődésére. Érzékszerveik működése pontosabb lesz, így észlelésük is fejlődik. Az emlékezetbe bevésés szándékos célként először a játékban jelenik meg. A játékszituáció kialakulása, a mintha helyzet gazdagítja a képzeletet és a gondolkodást. A játékban minden lehetséges. Az ötletek tág teret adnak a kreativitásnak. A játék során fejlődik a megismerő tevékenység, pontosabbá válik a valóságról alkotott kép. Kétnyelvű nevelésünkben a játék sok lehethetőséget rejt a nyelvi ismeretek önként vállalt reprodukálásához, alkalmazásához. Fejlesztő hatását fokozzák a játékot kísérő pozitív érzelmek. A játékot befolyásolják azok a tényezők, amelyek között a gyermekek élnek, amelyek között a játék lezajlik. A játékhoz megfelelő helyre és egyszerű alakítható, a gyermeki fantázia kibontakozását segítő anyagokra, játékszerekre van szükség. Az óvoda és az óvodapedagógusok feladata megfelelő csoportlégkört, helyet, időt, eszközöket és élményszerzési lehetőségeket biztosítani a különböző játékformákhoz, (a gyakorlójátékokhoz, a szimbolikus-szerepjátékokhoz, konstruáló játékokhoz, szabályjátékokhoz) amelyek kedvezően hatnak a játék kialakulására, a gyermekek játékkedvére, amelyek ösztönzik őket, s amelyek segítségével játékuk tartalmasabbá válhat. Célunk, hogy a játéktevékenységek során a sajátos gyermeki szükségletek nyerjenek kielégítést, amelyek személyiségük fejlődésének alapjául szolgálnak mozgás-aktivitás szükséglete a biztonság szükséglete szociális szükségleteik az önbecsülés szükségletei az önmegvalósítás szükséglete, amely egyben a gyermeki önfejlődés elősegítését eredményezi

34 Feladataink: nyugodt, családias légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése (idő, hely, stb.) a játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása, ismerve azok fejlesztőhatásait ötletek, lehetőségek, helyzetek megteremtése megfelelő hely biztosítása a csoportszobákban (bútorok praktikus ésszerű elrendezése, otthonosság) kiscsoportos játékok biztosítása (kuckók kialakítása) kreatív játék érdekében a játékok használatának megismertetése az óvoda udvara is lehetőséget nyújt az állandó játszóhelyeken túl, spontán játékok megszervezéséhez a megfelelő, nem túl sok szabály betartása fokozza a gyermekek biztonságérzetét, segíti az eligazodásban közös élményforrás biztosítása (séták, kirándulások, stb.) csoportalakító játékokkal, társasjátékokkal, együttműködést fejlesztő játékokkal segítjük a kapcsolatok kialakulását toleranciára, egymás és a másság elfogadására nevelünk A játék tartalmának fejlesztése, játékfajták Az életkori sajátosságokkal együtt jár, hogy a gyermek újabb és újabb funkciók gyakorlását igényli. A funkciók gyakorlásának feszültség csökkentő hatása van. Gyakorlójáték: szabadon hagyjuk érvényesülni, a magam csinálom, már tudom, próbálgatom motívumait (énfejlődés) segítjük, hogy ne akadjon el ez a tevékenység, figyelemmel kísérjük, ha túl hosszú ideig csak gyakorlójátékot játszik a 4-6 éves gyermek élményekkel, tapasztalatokkal kell segíteni a szerep-konstruáló játék kibontakozását

35 Építő-konstrukciós játék: megfelelő mennyiségű és minőségű játékeszköz biztosítása ötletekkel segíteni a konstruálás fejlődését egyszerűtől a bonyolultabb konstrukciók felé tereljük a gyermeket a jól sikerült építményeket megtartjuk egy ideig- a továbbfejlődés érdekében Szerepjáték (szimbolikus játék) a játék kialakulásához szükséges megfelelő tér biztosítása a kiegészítő eszközök mindig legyenek elérhetőek a gyermekek számára biztosítsuk az új eszközök megvalósíthatóságát az óvodapedagógus és a gyermekek beszédkapcsolata segítse a 3-4 éveseket abban, hogy a gyakorlójátéktól eljussanak a szerepjátékig az óvodapedagógus az együtt játszással, ötletadással, megoldási javaslatokkal, tárgyak iránti érdeklődéskeltéssel segítsen abban, hogy a kevés játéktapasztalattal rendelkező, gátlásos, fejletlen beszédképességű gyermekeket is bevonja a játékba, vagy éppen a már játszók elakadó játékát továbblendítse az óvodapedagógus játékirányítása soha ne legyen direkt Szabályjáték: az óvodapedagógus biztosítson elegendő, változatos játékeszközöket, ötleteket az óvodapedagógus a gyermekek életkori jellemzőinek megfelelően válasszon játékot, hogy a gyermek meg tudja oldani a feladatot, sikerélménye legyen, tehát a fokozatosság elve érvényesüljön az óvodapedagógus feladata, a játékszabály pontos, érthető, rövid, szemléletes, szóbeli magyarázata az óvodapedagógus felügyelje a szabályok betartását az együttjátszással, metakommunikációs eszközökkel fokozza az együttes élményt, ezzel erősítse az összetartozás örömét

36 Barkácsolás: biztosítsunk megfelelő helyet, és elegendő, változatos eszközt a gyermekeknek mindig életkoruknak megfelelő ötletek adásával serkentsük a gyermekek barkácsolási kedvét a balesetveszélyre hívjuk fel figyelmüket ismerjenek meg különböző technikai eljárásokat Dramatizálás-bábozás: a dramatizációsjátékok kialakítására meg kell tanítanunk a gyermekeket, különböző lépcsőfokokon haladva jussanak el az átélt dramatizálásig az óvodapedagógus biztosítson a valóságból, és irodalomból merített témákat, történeteket a játék megjelenítéséhez direkten, vagy spontán szituációkhoz kapcsolódva minél gyakrabban alkalmazzuk a drámajátékokat a dramatikus játék célja ne a szerepeltetés legyen, hanem a közösségi magatartást kialakító tevékenység, melyben a gyermekek érzelmi nevelésén legyen a hangsúly a fokozatosság elve érvényesüljön tiszteletben kell tartani az önkéntességet segíteni kell a gyermekeket a kellékek kiválasztásában az óvodapedagógus kísérje figyelemmel a játékot, de irányítása mindig indirekt legyen a gyermekeket a bábozásra meg kell tanítanunk az óvodapedagógus bábjátéka legyen példaértékű (igényes beszédbeli megfogalmazás, gondos felkészülés) a csoportszobában legyen bábsarok, bábfal a gyermekek bármikor kezükbe vehessék a bábokat ösztönözzük és segítsük a gyermekek bábkészítési kedvét egy- egy kedvenc bábfigurával tegyük színesebbé a gyermekek számára az nevelési és tanulási folyamatokat

37 Az óvodáskor végére elérendő követelmény: Önállóan válasszanak játékot, örömmel, elmélyülten játszanak. A játékkészletből való választásuk legyen sokszínű. Legyenek kitartóak, a megkezdett játékokat fejezzék be, illetve napokig is bővítsék. Leljék örömüket a szabályjátékokban, küzdjenek a nyerésért, fogadják el ha veszítenek, ismerjék és tartsák be a játékszabályt, legyenek képesek új szabály alkotására. Játszótársaikkal tudjanak együttműködni, elképzeléseiket egyeztetni. Kommunikációjuk legyen gazdag. Ötleteik alapján építsenek, barkácsoljanak. Saját és társaik alkotásaira vigyázzanak. A játék során felmerülő akadályok legyőzésére keressenek megoldásokat, ha kell kérjenek segítséget. Élményeiket játsszák el, vállaljanak szerepet, tudjanak szerepet osztani, a teret igényük szerint alakítsák, rendezzék. Szívesen játszanak tanult magyar és német népi játékokat. Udvari játékukban a különböző eszközökkel változatos mozgásformák produkálására legyenek képesek, betartva azok használati szabályait. Játékba integrált tanulás A tanulás az életet végigkísérő alapfolyamat, mely óvodás korban, az alaptevékenységben, a játékban a leghatékonyabb. Az óvodában a tanulás folyamatos. Az óvodapedagógus olyan feltételeket teremt, amelynek következtében megjelenik a kívánt tanulási helyzet. Ez előre tervezhető, szervezhető. Az óvodapedagógus ismeri a gyermekek élményeit, azok körülményeit, eltérő szükségleteit, segíti elindulni a gyermekben a tanulási folyamatot, vagyis vizsgálódásra, problémamegoldásra késztet. A gyermek minden helyzetben utánoz, tapasztal, tevékenykedik. A tanulás az óvodapedagógus által szervezett, és spontán helyzetben valósul meg. Részben spontán, utánzásos, részben irányított tudatos tevékenység, mely készségeik fejlődését, ismereteik bővülését szolgálja. A gyermeket a tanulásban a kíváncsiság, megismerési vágy, az