MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet és a Balassi Kiadó közreműködésével.

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK Készítette: Fertő Imre Szakmai felelős: Fertő Imre 2011. június

MEZŐGAZDASÁGI ÁRAK ÉS PIACOK 11. hét Vertikális koordináció a mezőgazdaságban Fertő Imre

Irodalom Elmélet: Hudson (2007): Agricultural Markets and Prices. Blackwell, 13. fejezet Fertő Imre (1996): A vertikális koordináció a mezőgazdaságban. Közgazdasági Szemle Vol. 43. (11) 957 971. Alkalmazás: Fertő Imre Szabó G. Gábor(1996): Értékesítési csatornák választása a magyar zöldség-gyümölcs szektorban egy esettanulmány. Közgazdasági Szemle Vol. 51. (1) 77 89. Martinez, S. W. (2002): Vertical Coordination of Marketing Systems: Lessons From the Poultry, Egg, and Pork Industries. USDA, AER No. 807 MacDonald, J. et al. (2004): Contracts, Markets, and Prices: Organizing the Production and Use of Agricultural Commodities, USDA, AER No. 837

Vertikális koordináció a mezőgazdaságban A vertikális koordináció definíciói A vertikális koordináció különböző megközelítései A vertikális koordináció okai A vertikális koordináció a gyakorlatban

A vertikális koordináció szakágazati megközelítése Mi a szakágazat? Shaffer (1968): A tevékenységek vertikálisan összetartozó együttese a termelésben és a szorosan hozzákapcsolódó termékek elosztásában. Marion et al., (1986): A szervezetek egymással összekapcsolódó együttese, az erőforrások, a törvények és intézmények, amelyek egy mezőgazdasági termék előállításában, feldolgozásában és elosztásában érdekeltek. A termelés gazdasági fázisai Williamson: technológiailag elkülöníthető termelési folyamatok Bármely működő folyamat, amely eladható termékeket vagy szolgáltatásokat állít elő (hozzáadott érték teremtése) Motiváció: A vertikális koordináció drámai átalakulása az USA mezőgazdaságában

A vertikális koordináció Mighell and Jones, 1963 : az magában foglalja általában azokat az eszközöket és módszereket, amelyek a termelés és a marketing különböző vertikális lépcsőfokai közötti összhangot megteremtik.. Vertikális koordináció mint folyamat Marion et al., 1986: Az árrendszer és más mechanizmusok elegendő mennyisége, amelyek az információkat, az ösztönzőket és az erőforrások allokációjának irányítását közvetítik egy szakágazatban. Vertikális koordináció mint állapot A koordináció ezért használják egyaránt a folyamat és az állapot leírására A vertikális koordináció két típusa: Szinkronizálás statikus Adaptáció dinamikus Lehetséges konfliktusok a kettő között?

Teljesítménnyel kapcsolatos kérdések Milyen hatása van az egyes szakágazatok alternatív vertikális szerveződéseinek a teljesítményre? Miért jellemzőbbek egyes szervezeti formák másoknál? Az alapfeltételekben végbement változások milyen változásokhoz vezethetnek az egyes szakágazatok szerveződéseiben?

A vertikális koordináció problémái Hogyan harmonizáljuk összes a termelés különböző fázisait időben és olyan módon, hogy fedezze a termelés költségeit adott A termelésben előforduló biológiai késleltetések A termékek romlandósága Bizonytalanság: A termelés sztohasztikus változásai (pl., időjárás okozta) Technikai innovációk A kereslet nem előre látható megváltozása (pl. export kereslet) Emberi viselkedés A nagymértékű fix beruházások kockázatai Ez ahhoz vezethet, hogy a vállalatok nem hajlandók a nyílt piacokra támaszkodni a kritikus inputok kínálatában vagy a termékek kibocsátásában A társadalom szempontjából ez azt jelentheti, hogy a nyílt piacok nem biztos, hogy hatékonyak

A szakágazati teljesítmény dimenziói Erőforrás allokáció Pareto-optimum kritérium, adott tulajdonjogok Pragmatikus értékelésnek fel kell ismernie az idő, az információ és a kockázat hatásait Tranzakciós költségek A tranzakciók létrehozásának költségei Fő ok, hogy nem hagyunk mindent a piacra Egyre fontosabbá vált a minőségi specifikációk meghatározásának biztosítása az élelmiszergazdaságban Dinamikus stabilitás Az erőforrás-veszteségek elkerülése az egyes periódusokban, és az erőforrások túlzott vagy elhanyagolt elkötelezettsége a termelésben Méltányosság Jutalom azoknak, aki a termék jellemzők ellenőrzésében részt vettek/vesznek Piac és információk hozzáférhetősége Az információhoz való hozzájutás egyensúlya A piaci erőfölény más forrásai

Külső versus belső vertikális koordináció Láthatatlan kéz Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban előfordul bármilyen külső vállalat vagy gazdasági entitáson kívül cash piac (nyílt piac) Az információ vagy jószágok cseréje az egymásra épülő élelmiszerláncban egy vállalaton belül történik Tulajdonosi integráció

A tranzakciós összetevők A megállapodás tárgyalása A tulajdonjog átruházása Az ár megállapítása A termék fizikai elszállítása a vásárlóhoz A szerződés feltételeinek ellenőrzése és kikényszerítése Ezen elemek, különösen az első négy megvalósítható egyszerre vagy időben és térben elválasztva A különböző mechanizmusok változnak annak függvényében, hogy mely csoportok vannak együtt vagy elkülönülve A különböző mechanizmusokat úgy tekinthetjük mint amelyek a nyitott piac internalizációja és az integráció közötti kontinuumban fekszenek

A vertikális koordináció okai Készíteni vagy vásárolni? A készítés kapcsolódik a belső termeléshez. A vásárlás a piac használatához kapcsolódik A vásárlás okai: Skála és terjedelem gazdaságosság, Piaci fegyelem A készítés okai: Koordináció Tranzakciós költségek Az információ elszivárgása

A vertikális koordináció magyarázatai Profit növelése a nem versenyző piacokon (Royer) Árdiszkrimináció és belépési korlátok teremtése (Stigler) Az ár és termelési kockázatok átadása azoknak a vállalatoknak, amelyek a kockázatot hatékonyabban menedzselik (Knoeber and Thurman; Martin,1997) Az input kínálat biztosítása (Carlton) A stratégiai verseny előnyök fenntartása (Westgren) A tranzakciós költségek csökkentése (Willamson)

A tranzakciós költségek elmélete Miért létezik a vállalat? Coase/Williamson: A vállalatok határait a tranzakció költségek határozzák meg A piac használatának költségei versus az integráció költségei Specializációból fakadó mérethozadék versus az integrációból származó skálahozadék hiány

A tranzakciós költségek forrásai Gazdasági bizonytalanság A kereskedelmi partnerek jellemzői Az áruk és szolgáltatások árai A termék minősége A termék rendelkezésre állása Korlátozott racionalitás A gazdasági szereplőknek korlátozott képességeik vannak az információ feldolgozására és döntések meghozatalára Tökéletlen szerződések Információs aszimmetria Opportunizmus önérdek hajhászás Tökéletlen elköteleződés A tranzakcióban résztvevő más termelők előnybe hozása

A tranzakció jellemzői Gyakoriság A komplexitás/bizonytalanság foka Az eszközspecifikusság foka Az eszközspecifikusság típusai Telephely Fizikai tőke Humán tőke Dedikált eszközök

Tranzakciós költség, magyarázat M(k) a nyílt piaci koordináció tranzakciós költsége C(k) a szerződések tranzakciós költsége V(k) vertikális integráció tranzakciós költsége Tranzakciós költségek Williamson 1991 Eszközspecifikusság

Egy magyar példa Cél a tranzakciós költségek elméletének tesztelése Zöldség-gyümölcs szektor 2001 2002-es szezon Négy értékesítési csatorna Nagybani piac Nagykereskedők Marketingszövetkezet Termelői szervezet 69 kérdőív

Politikai problémák A meghatározó jellemzők biztosítása a rendszeren keresztül Élelmiszer biztonság Minőségi jellemzők Időleges koordináció A kínálat és a kereslet időzítése Az információ szerepe Vékony piacok Piaci erőfölény