ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program PUSZTAVACS KÖZSÉGI ÖKORMÁNYZAT 2013-2018 Türr István Képző és Kutató Intézet Cím: 1054 Budapest, Széchenyi u. 14. Telefon:06-1-882-3454 email: ugyfelszolgalat@tkki.hu web: www.tkki.hu
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)... 6 Bevezetés... 6 A település bemutatása... 6 Értékeink, küldetésünk... 7 Célok... 8 - Helyi esélyegyenlőségi program átfogó célja, A HEP helyzetelemző részének célja, A HEP IT célja 9 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)... 10 1. Jogszabályi háttér bemutatása... 10 2. Stratégiai környezet bemutatása... 11 1. számú táblázat - Demográfiai adatok.. 12 2. számú táblázat - Állandó népesség adatok 12 3. számú táblázat - Öregedési index.13 4. számú táblázat - Belföldi vándorlás.. 13 5. számú táblázat - Természetes szaporodás..14 3. A mélyszegénységben élők helyzete, esélyegyenlősége..... 15 6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint..16 7. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma 17 8. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 18 9. számú táblázat - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként 19 10. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-20 éves népesség száma nemenként 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint 20 12. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma. 20 3.4 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások..23 2
13. számú táblázat- Rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesítettek száma 25 3.5 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció 25 14. számú táblázat - Lakás állomány 26 15. számú táblázat - Lakásfenntartási és adósságcsökkentési támogatásban részesülők 27 3.6 Telepek, szegregátumok helyzete..28 3.7 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés 28 16. számú táblázat Orvosi ellátás 29 17. számú táblázat - Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma 29 18. számú táblázat - Ápolási díjban részesítettek száma 29 3.8 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása.. 31 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység 34 4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.) 34 19. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai..35 20. számú táblázat - Óvodai nevelés adatai (II.)...36 21. számú táblázat - Általános iskolában tanuló száma..37 22. számú táblázat - Általános iskolák adatai.37 23. számú táblázat - A 8. évfolyamot eredményesen befejezettek a nappali oktatásban... 37 24. számú táblázat - Védelembe vett és veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma..39 4.2 Szegregált, telepszerű lakókörnyezetben élő gyermekek helyzete, esélyegyenlősége..41 4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése..41 25. számú táblázat Védőnői álláshelyek száma..41 26. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 42 4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége. 43 4.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása 45 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége......... 46 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége 46 27. számú táblázat - Foglalkoztatás és munkanélküliség a nők körében 46 5.2 Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 47 3
28. számú táblázat - Családtervezés, anya- és gyermekgondozás területe 47 5.3 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak 48 5.4 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona).48 5.5 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása..48 6. AZ IDŐSEK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 49 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.).49 29. számú táblázat Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nemek szerint 49 6.2 Idősek munkaerő-piaci helyzete.. 49 6.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés.. 49 6.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása...50 7. A FOGYATÉKKAL ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE..50 7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái 50 30. számú táblázat - Megváltozott munkaképességű és egészségkárosodott személyek szociális ellátásaiban részesülők száma 51 7.2 Fogyatékkal élő személyek pénzbeli és természetbeni ellátása, kedvezményei.51 7.3 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés 51 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása.52 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása... 52 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága.....53 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)... 54 1. A HEP IT részletei... 54 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése... 54 A beavatkozások megvalósítói... 55 Jövőképünk... 55 Az intézkedési területek részletes kifejtése... 56 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 59 3. Megvalósítás... 63 A megvalósítás előkészítése... 63 A megvalósítás folyamata... 63 Monitoring és visszacsatolás... 65 4
Nyilvánosság... 65 Érvényesülés, módosítás... 66 4. Elfogadás módja és dátuma... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 5
HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (HEP) BEVEZETÉS Összhangban az Egyenlő Bánásmódról és az Esélyegyenlőség Előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Pusztavacs Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA A településről az első írásos emlék 1280 tájáról származik. Az irat a falut Och néven említi. 1280 körül piaci joggal rendelkező település, Cegléd és Pilis mellett sorolja az okirat. A község neve az eltelt századok alatt gyakran változott. Először Och-ból Ocs, majd Vacs lett. A török pusztítást a falu sem élte túl, a neve Vacs-puszta - erre utal. A török hódoltság utáni időkben kapta a település a ma is használatos Pusztavacs nevet. A török hódoltság idején mint salétromos falut tartották számon. A török portyák gyakori célpontjává lett, emiatt lakossága Kecskemétre és Kőrösre menekül, így 1651-52-re lakatlanná vált a falu, melyet a törökök leromboltak. A törökök kiűzése után vadászterület volt, idővel mezőgazdasági művelésbe vonták a falu környékét. 1834-től kezdett benépesedni újból a terület. Először majorokba, tanyákra települtek, majd az akkor még két községből álló településre. Századunk első felében nagyarányú erdőtelepítést végeztek. Pusztavacs ma az ország szívében, erdőkoszorúk ölében található kis falucska. A település lakosságszáma az évek során egyre csökkent jelenleg 1350 fő lakos él Pusztavacson. Pusztavacs országos hírnévre akkor tett szert, amikor - egy 1968 évi kezdeményezést követően - a térképészek ezen a területen azonosították Magyarország Földrajzi Középpontját. Pusztavacs az ország geometriai középpontjába, a földrajzi szélesség 47. 11. s a földrajzi hosszúság 19. 30. metszéspontjában fekszik. A község Budapesttől délre mintegy 50 km-re található. Nyugatról az M5-ös autópálya, illetve az 50-es főút, keletről a 4-es főút Albertirsa és Dánszentmiklós által határolt. Pusztavacs részét képezi a falutól néhány kilométerre fekvő két külterületi lakott terület is Rákóczitelep, vagy ahogyan a helyiek nevezik, Bucka és a Dánszentmiklós felé vezető út mentén található Csetharaszt is. Aki nyugat felől érkezik a faluba, először Pusztavacs közigazgatási területén lévő 3000 hektáros egybefüggő erdő látványával találkozik. Az erdő természetes alkotóelemei a gazdag növény és állatvilág. Láthatunk itt gyöngyvirágot, árvalányhajat sokféle gombát, erdei vadat, ha nyitott szemmel sétálgatunk. Erre lehetőséget nyújt a homokdombok között kialakított sajátos hangulatú pihenőrét és környéke, ahol a sétában megfáradt bakancsos vizet és szalonnasütőt találhat padokkal, asztalokkal, az ifjú bakancsosok pedig kedvükre játszhatnak a természetbe illő játszótéri elemeken. Továbbhaladva az M5-ös lejárótól nem messze varázslatos, kanyargós erdőfolyosón haladhat keresztül az utazó. 1 Költségvetési koncepció, Településrendezési terv, 6
A kövesutat egymásra hajló tölgyek szegélyezik, némelyik talán még szemtanúja lehetett a múlt századi betyárok rejtekhelyének. Az erdei alagútból kiérve a vacsi elágazástól a falu központját képező park lombjai közül kikandikáló kecses templomtorony csalogatja a látogatókat. A főút jobb oldalán az egykori mezővárosi rang utolsó bizonyságaként áll magányosan a Romtemplom. Ennyi maradt meg az egykori mezőváros főteréből. A romtemplom látványa megihlette a századforduló nagy festőjét, Feszty Árpádot is, aki napjainkban az Ópusztaszeren felállított A magyarok bejövetele című körképe által vált újra közismertté. A Romtemplom előtt ma egy Zarándokpark látható, mely a 13 aradi vértanú, valamint Batthyány Lajos és Kossuth Lajos fából faragott arcképéből áll. A falu jelenlegi főterét egy körformájú park képezi, középpontjában az 1884-ben felszentelt Szent Ágoston templommal. A körülötte lévő templomkert ős park jelentős értéket képvisel idős fáival és növényeivel. Tőle délre egy szépen rendbe hozott kastélyt láthatunk, mely jelenleg a NEFAG Zrt. tulajdonában van. Legújabb büszkeségünk itt a falu központjában a nagyon szép, a kor követelményeinek megfelelően felújított és kibővített általános iskola. A parkot körülvevő körforgalomból juthatunk el az Ország-közepe úton Magyarország földrajzi középpontjához. A kövesút végén egy csodálatos, fákkal szegélyezett téglalap alakú réthez érünk, melynek közepén látható Kerényi József alkotása a Jeltorony, tetején az ország középpontját szimbolizáló Aranygömbbel, mely Fekete Tamás szobrászművész alkotása. ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK Az esélyegyenlőség minden ember számára fontos érték. Az esélyegyenlőség megléte elősegíti, hogy minden ember egyenlő esélyekkel induljon az élet bármely területén. Településünk vezetősége elkötelezett az iránt, hogy az itt élő emberek számára helyben elérhetővé tegye, és biztosítsa a jó minőségű szolgáltatások elérését az élet minden területén. Célunk a településen annak elérése, hogy nők és férfiak, egészségesek és fogyatékossággal élők, felnőttek és gyermekek, idősek és fiatalok egyaránt hozzájuthassanak a szükséges ellátásokhoz, szolgáltatásokhoz. Az Önkormányzat tevékenységét alapvetően meghatározzák a hozzáférhető anyagi források. Az esélyegyenlőség érvényesítését szolgáló fejlesztéseket a településen pályázati lehetőségek 7
során lehetséges megvalósítani. Az Önkormányzat Képviselő - testülete jelenleg is megragad minden olyan pályázati lehetőséget, mely a településen működő közintézmények, és az ott folyó tevékenységek, közösségi szolgáltatások minőségi javulását szolgálják. Nagy büszkeségünk az Általános Iskola felújítása, bővítése, mely a KMOP- 4.6.1/B-2-2008 -0029 projektnek köszönhetően került megvalósításra. Az Önkormányzat intézményei, a kötelező feladatokat ellátó szervek jelenleg is aktív feladatot végeznek annak érdekében, hogy a településen élők jó minőségű, színvonalas ellátásokban és szolgáltatásokban részesüljenek. CÉLOK A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Pusztavacs település Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A Helyi Esélyegyenlőségi Program elkészítését és érvényesítését nem csak jogszabályok által meghatározott kötelezettségünknek érezzük. Célunk az itt élő állampolgárok életminőségének a javítása, melyet jó minőségű közszolgáltatások biztosításával, helyben elérhető szolgáltatásokkal, egyéni segítségnyújtással érhetünk el. Az általunk képviselt értékek alapján az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkrimináció és szegregációmentesség, mely Pusztavacson jelenleg is jól érvényesülő alapfeltétel. Településünkön jelenleg is biztosítottnak látjuk az egyenlő bánásmód és a közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés elvét. Több intézményünk már akadálymentesített, az ellátásokat és szolgáltatásokat a külterületi lakosaink részére is kiterjesztve próbáljuk biztosítani. A szociális biztonságot az Önkormányzat a Családsegítő szolgálat és az egészségügyben dolgozó szakembereink munkája által igyekszünk megteremteni a településen. Az egészségügyi ellátás, az oktatás és nevelés és a lakhatás területén feltárt problémák helyben történő kezelése érdekében szükséges intézkedéseket anyagi lehetőségeinkhez mérten megtesszük, a magasabb szintű fejlesztést igénylő területeken történő előrelépés érdekében pályázati lehetőségeket kutatunk fel, és ezáltal próbálunk előrelépni. A legnagyobb megoldásra váró probléma jelenleg a munkahelyek hiánya. A foglalkoztatás problémaköre országos szinten is a legfőbb probléma az emberek életében. A helyi vállalkozások meggyengültek, több vállalkozás meg is szűnt. Helyben munkalehetőség csak nagyon kevés van, a településről való elutazás nem vagy csak nehezen megoldható az egymástól különböző munkaidő beosztások és a magas útiköltségek miatt. Célunk olyan intézkedések megfogalmazása melyek mindenképp egy összetartó, szolidáris állampolgárokból álló lakosság erősítését szolgálják. Célunk a hátrányos helyzetű lakosság hátrányainak mérséklése, illetve a hátrányba kerülés megelőzése, melyet a pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutással, megfelelő tájékoztatással igyekszünk biztosítani. 8
A HEP helyzetelemző részének célja Adatgyűjtés a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számáról, helyzetükről. A célcsoportba tartozókra vonatkozóan a közszolgáltatásokhoz történő hozzáférés alakulásának bemutatása, s ezen keresztül a különböző területeken jelentkező problémák feltárása. Az adatok és a feltárt problémák alapján meghatározzuk a célcsoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A helyzetelemzésre építve olyan beavatkozásokat tervezzünk meg, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. A helyzetelemzés tartalmazza a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt, a helyi együttműködési rendszer bemutatását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. 9
A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM HELYZETELEMZÉSE (HEP HE) 1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. Magyarország Alaptörvénye Az Alaptörvény XV. cikk (1-5) bekezdései szerint A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja. A nők és férfiak egyenjogúak. Magyarország esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az időseket és a fogyatékkal élőket. 10
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Pusztavacs Önkormányzat Képviselő - testületének a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. ( I.27. ) számú rendelete. A településen a szociális ellátások, szolgáltatások középpontjában a család áll. A Képviselő-testület a helyi szabályozási tevékenysége során az esélyegyenlőségi szempontokat is figyelembe veszi. Az Általános Iskola Pedagógiai Programja (2012.), a Napköziotthonos Óvoda Pedagógiai programja (2007) 2. STRATÉGIAI KÖRNYEZET BEMUTATÁSA 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal. A Hernád- Pusztavacs Általános Iskola Pedagógiai Programja (2012) Napközi Otthonos Óvoda Pedagógiai programja (2007) Ország Közepe Kistérségi társulás területfejlesztési stratégiája 2.2 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A helyzetelemzés alapját szolgáló statisztikai adatokat a TEIR adatbázisból, a KSH által nyilvántartott adatokból valamint a helyi nyilvántartásokból gyűjtöttük össze. Felhasználtuk az intézményeink által rendelkezésünkre bocsátott beszámolók megállapításait, a szakemberek tapasztalatait. Természetesen azoknál az adatoknál, amelyekre külön nyilvántartás nincs, ott a 2011.évi népszámlálás adataiból indultunk ki. 11
Demográfia adatok 1.számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő) 1391 fő 2008 (fő) 1377 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2009 (fő) 1374 fő Lakónépesség számának változása (%) 100 % 2010 (fő) 1365 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2011 (fő) 1350 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % 2012 (fő) 1339 fő Lakónépesség számának változása (%) 99 % Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 2. számú táblázat Állandó népesség adatok fő % nők férfiak összesen nők férfiak nő 677 673 1350 50% 50% 0-2 évesek 13 14 27 0-14 éves 78 73 151 52% 48% 15-17 éves 21 23 44 48% 52% 18-59 éves 384 448 832 46% 54% 60-64 éves 39 50 89 44% 56% 65 év feletti 155 79 234 66% 34% 12
3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó lakosok száma (fő) 0-14 éves korú állandó lakosok száma (fő) Öregedési index (%) 2001 219 252 86,9% 2008 243 192 126,6% 2009 248 185 134,1% 2010 249 173 143,9% 2011 239 151 158,3% 2012 234 151 155,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 4. számú táblázat - Belföldi vándorlás állandó jellegű odavándorlás elvándorlás egyenleg 2008 75 69 6 2009 53 54-1 2010 56 52 4 2011 79 89-10 2012 51 62-11 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR 13
5. számú táblázat - Természetes szaporodás élve születések száma halálozások száma természetes szaporodás (fő) 2008 13 27-14 2009 12 8 4 2010 7 16-9 2011 9 23-14 2012 16 16 0 Forrás: TeIR, KSH-TSTAR Fenti táblázatokból megállapítható, hogy 2007 évtől a lakosság száma folyamatosan csökken a településen, 0-65 éves korosztályig a lakónépességen belül a nők és férfiak aránya egymáshoz nagyon közeli számot mutat mondhatjuk, hogy a nők és férfiak aránya a településen megegyező. Majd a 65 év felettiek esetében már nagy eltérés mutatkozik, lényegesen több a 65 év feletti nő a településen mint a 65 év feletti férfi lakosság. az öregedési index mutatószámai alapján jól látható, hogy a település elöregedő, a 65 év feletti lakosság aránya jóval meghaladja a 0-14 éves korú lakosság számát. a vizsgált időszakban a belföldi vándorlás mutatószámai alapján 2010-ig szinte egyenes arányban volt egymással a településre beköltözők és elköltözők száma, azonban ezt követően már magasabb számban történt az elklöltözés mint a beköltözés. A természetes szaporodásra jellemző számadatokat vizsgálva, bizonyos években a halálozások száma szinte kétszerese a a születések számának. 14
3. A MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐK HELYZETE, ESÉLYEGYENLŐSÉGE 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A statisztikai adatok és a segélyezési tapasztalatok alapján a településen egyik legsúlyosabb gond az elszegényedés problémája, melynek oka a munkanélküliség, az alkalmi munkákból származó jövedelmek alacsony összege és a rendszeres jövedelmek hiánya a családokban. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia megállapítása szerint Magyarországon 2009-ben a gyerekek 21%-a mintegy 380 ezer gyermek élt szegénységben. A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége. Településünkön a 2012 évi regisztrált álláskeresők számának adatai alapján 67 fő regisztrált álláskereső él de tudjuk, hogy ez az adat nem tükrözi azt, hogy valójában hány fő a munkanélküli lakos a községben. Erről adatunk leginkább a segélyezési nyilvántartásokból áll rendelkezésünkre, illetve a családok jövedelmi helyzetéről valós képet, a szociális juttatásokra való jogosultság megállapítása során az igazolt jövedelmi viszonyaikat vizsgálva kaphatunk. A szegénység kialakulásában számos társadalmi tényező meghatározó lehet. Okai lehetnek társadalmi és kulturális hátrányok, szocializációs hiányosságok, alacsony iskolai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapot, a családban élő gyermekek száma, de a család jövedelmi viszonyai mutatják meg leginkább. Településünkön nem élnek Romák, összesen négy cigány család él Pusztavacson. Az inaktív emberek jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek, és a megváltozott munkaképességűek. Tapasztalataink szerint a munkaerő-piacra jutás fő akadálya, hogy az alacsony iskolázottsággal rendelkező lakosok részére a helyben jellemzően megtalálható erdőgazdálkodással, fakitermeléssel és fafeldolgozással foglalkozó vállalkozások már nem tudnak elegendő munkahelyet biztosítani. További akadály, hogy a más településre utazás, saját gépkocsi hiányában csak nehezen megoldható, illetve ha a szakképesítéssel nem rendelkező jellemző minimálbér jövedelmet vesszük alapul, a munkába járás utazási költségei szinte a jövedelem nagyobb részét felemésztik. Ez a probléma tehát szintén az alacsony iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküli réteget érinti leginkább. Az emberek tartós munkanélküliségbe süppedve az éppen adódó alkalmi munkákból próbálnak jövedelemhez jutni és egyben a társadalmi előítélet elszenvedőivé is válnak. Az alacsony jövedelmű lakosság állandó, és rendszeres bevételei szinte csak a szociális juttatások. Kis település révén előnyt jelent, hogy jól ismerjük a település lakosságát a családok helyzetét. A szociális juttatásokhoz való hozzáférést megfelelő tájékoztatással, a lakossággal történő rendszeres kapcsolattartással az Önkormányzat és a Családsegítő szolgálat segítőkész, kitartó munkával próbálja elősegíteni. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Az elhelyezett táblázatokban gyűjtött adatok, valamint a helyi önkormányzat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) és a Mötv-ben foglalt feladatai alapján településünkre jellemző foglalkoztatottságot, munkaerő-piaci lehetőségeket kívánjuk elemezni az elmúlt évek változásainak bemutatásával, a különböző korosztályok, illetve nemek szerinti bontásban. 3.3 A telelpülés gazdasági jellemzői A település természeti adottságaiból adódóan Pusztavacson jellemző gazdálkodási tevékenység az erdőgazdálkodás, fakitermelés, fafeldolgozás. A szántóföldi növénytermesztés, a kertgazdálkodás és az állattenyésztés már inkább családi háztáji szinten van jelen. Az ipari tevékenységet folytató cégek jelenleg nincsenek a településen és az utóbbi években sajnos több vállalkozás is megszüntette tevékenységét. A településen jellemzően kereskedelmi, vendéglátó ipari és fafeldolgozó tevékenységet végző vállalkozások működnek, melyek kis létszámú munkaerőt foglalkoztatnak. 15
Az utóbbi néhány évet a gazdasági regresszió és a kereskedelmi forgalom csökkenése jellemzi. Az iparűzési adó befizetések csökkenek a vállalkozások egyre nehezebben tudják teljesíteni adó befizetési kötelezettségeiket. 6. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 2012 nyilvántartott álláskeresők száma összesen 20 éves és fiatalabb 21-25 év 26-30 év 31-35 év 36-40 év 41-45 év 46-50 év 51-55 év 56-60 év 61 év felett fő 40 103 88 77 67 fő 3 2 3 7 4 % 7,5% 1,9% 3,4% 9,1% 6,0% fő 3 9 10 8 4 % 7,5% 8,7% 11,4% 10,4% 6,0% fő 2 5 10 6 14 % 5,0% 4,9% 11,4% 7,8% 20,9% fő 8 15 9 8 9 % 20,0% 14,6% 10,2% 10,4% 13,4% fő 4 13 8 8 3 % 10,0% 12,6% 9,1% 10,4% 4,5% fő 4 16 9 8 7 % 10,0% 15,5% 10,2% 10,4% 10,4% fő 2 15 10 10 7 % 5,0% 14,6% 11,4% 13,0% 10,4% fő 11 16 14 10 9 % 27,5% 15,5% 15,9% 13,0% 13,4% fő 2 11 15 10 6 % 5,0% 10,7% 17,0% 13,0% 9,0% fő 1 1 0 2 4 % 2,5% 1,0% 0,0% 2,6% 6,0% Forrás: TeIR, Munkaügyi Hivatal 16
a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya A KSH adatai alapján 2012. augusztus októberben a regisztrált munkanélküliek létszáma 76 fő, de október hónapban már 92 fő volt a regisztrált munkanélküli pusztavacsi lakos ( 2011. év hasonló időszakának adata: 79 fő) 2012. októberében tehát növekedett a regisztrált munkanélküliek száma és közülük 12 fő már 180 napnál régebben volt regisztrált álláskeresőként nyilvántartva. 7. számú táblázat - Nyilvántartott álláskeresők száma 15-64 év közötti lakónépesség (fő) nyilvántartott álláskeresők száma (fő) év nő férfi összesen nő férfi összesen fő fő fő fő % fő % fő % 2008 446 503 949 28 6,3% 26 5,2% 54 5,7% 2009 434 513 947 53 12,2% 51 9,9% 104 11,0% 2010 433 517 950 42 9,7% 46 8,9% 88 9,3% 2011 438 517 955 38 8,7% 39 7,5% 77 8,1% 2012 435 515 950 34 7,8% 33 6,4% 67 7,1% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adatai alapján jól látható, hogy a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 és 2010 évben volt a legmagasabb. Ezekben az években szüntette meg tevékenységét több vállalkozás is Pusztavacs területén. Az évek során a regisztrált munkanélküliek száma némileg csökkent, de ez sajnálatos módon ez annak is betudható, hogy a regisztrált álláskeresők egy része azért került ki a nyilvántartásból, mert több hónap alatt sem talált munkahelyet és nem járt vissza a nyilvántartásban tartáshoz szükséges három havonta történő kötelező megjelenésekre, ezért kikerült a nyilvántartásból. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A településen egyaránt kevés munkalehetőség van az alacsony iskolai végzettségű és a magasabb iskolai végzettségű munkanélküliek számára is. Az alacsony iskolai végzettségűek erdőművelő közmunka programban vagy egyéb idénymunkát vállalva még könnyebben tudnak munkát találni helyben, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Az elmúlt évek társadalmi és gazdasági változásai jelentős munkavállalói réteget érintettek hátrányosan, különösen azt a réteget akik eleve nehézségekkel indulnak a munkaerő piacon. Napjainkban is tapasztalható, hogy egyes társadalmi csoportok nem képesek önállóan leküzdeni hátrányaikat és a foglalkoztatási helyzetük javításában is segítségre szorulnak. 17
8. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint év nyilvántartott álláskeresők száma összesen 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség Fő fő % fő % fő % 2008 54 3 5,6% 21 38,9% 30 55,6% 2009 104 1 1,0% 63 60,6% 40 38,5% 2010 88 3 3,4% 36 40,9% 49 55,7% 2011 77 2 2,6% 44 57,1% 31 40,3% 2012 100 3 3,0% 47 47,0% 50 50,0% Forrás: TeIR, KSH-TSTAR A táblázat adataiból jól látható, hogy hasonló számban vannak regisztrált munkanélküli nyolc általános iskolai végzettségű és 8 általános iskolai végzettségnél magasabb iskolai végzettségűek is. c) közfoglalkoztatás A településen évek óta lehetőség van közfoglalkoztatás keretében történő munkavégzésre. A korábbi években kizárólag az Önkormányzat foglalkoztatott évente 2-3 fő közcélú vagy közhasznú munkást akik az Önkormányzat intézményeinek területén végezték el a számukra kijelölt feladatokat. 2010. évtől kezdődően közfoglalkoztatás keretében már lényegesen több fő munkavállaló foglalkoztatására nyílt lehetőség, a munkavégzés helye szintén az Önkormányzat és intézményei ia közfoglalkoztatásban résztvevő munkavállalók feladata a település közterületeinek rendben tartása volt. 2011. évtől a helyben erdőműveléssel foglalkozó NEFAG ZRT. is bekapcsolódott a közfoglalkoztatásba, jelentős számú aktív korúak ellátásában részesülő személy és regisztrált álláskereső került kiközvetítésre az erdőművelő közmunka programban. 2013. évtől már a helyi Honvédség is rész vesz a közfoglalkoztatásban jelenleg öt fő regisztrált álláskereső kezdte meg a munkát a helyi Honvédség területén. Jelenleg tehát három helyszínen történik a közfoglalkoztatás a településen belül. Az Önkormányzat három hónapos rövid távú közmunka program keretében tudja foglalkoztatni a munkavállalókat, három havonta mindig újabb munkanélkülinek adódik lehetőség a munkába állásra. A másik két közfoglalkoztatónál hosszabb távú több hónapos munkaszerződések megkötésére is lehetőség nyílik. Tapasztalataink alapján az alacsony összegű közfoglalkoztatási munkabér ellenére is egyre nagyobb az igény, még további közfoglalkoztatási lehetőségre lenne szükség a településen belül. Az Önkormányzatnak is igénye lenne több fő közmunka program keretében foglalkoztatható munkavállalóra, de az utóbbi időszakban központilag egyre kisebb keretszámban kerül megállapításra a lehetséges foglalkoztatottak létszáma. 18
9. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált munkanélküli összesen fő 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli fő nő férfi összesen összesen 2008 23 31 54 7 2009 50 54 104 19 2010 42 46 88 23 2011 36 41 77 20 2012 54 46 100 8 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 10. számú táblázat - Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma és a 18-20 éves népesség száma nemenként év 18-20 évesek száma Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma nő férfi összesen összesen fő fő fő fő 2008 20 28 48 1 2009 19 36 55 2 2010 17 33 50 2 2011 26 30 56 3 2012 25 26 51 6 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 19
11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma iskolai végzettség szerint Év nyilvántartott álláskeresők száma összesen A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint 8 általánosnál alacsonyabb végzettség 8 általános végzettség Fő fő fő 2008 54 3 21 2009 104 1 63 2010 88 3 36 2011 77 2 44 2012 100 3 47 Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 12. számú táblázat - Járadékra jogosult regisztrált munkanélküliek száma nyilvántartott álláskeresők száma álláskeresési járadékra jogosultak fő fő % 2008 40 24 60% 2009 103 41 39% 2010 88 15 17% 2011 77 11 14% 2012 67 12 18% Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.) A településen a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyeinek növelése önállóan nagyon nehezen megvalósítható feladat. Korábban a mezőgazdaságban és az eredményesen működő faipari cégeknél nagyon sok helyi lakos el tudott helyezkedni. Több esetben a család felnőtt korú női és férfi tagja is egy munkahelyen dolgozott. Mára olyan szinten lecsökkent a helyben elérhető munka lehetőség, hogy ez komoly nehézségeket jelent a településen élőknek. 20
Tapasztalatink alapján problémát jelent a nem felelős munkaadás, és nem felelős munkavállalás kérdése is. A munkanélküliek, álláskeresők száma magas a munkaadók könnyedén válogathatnak a munkára jelentkezők közül. Jellemzően a munkaadók is az olcsóbb munkaerőt keresik, egyéb juttatások pedig szóba sem jöhetnek. Természetesen a munkavállalói oldalról is találkozunk negatív tapasztalatokkal. Probléma van a kitartással, felelősség vállalással, és esetenként az elvárható szintű munkavégzéssel is. A felelős munkaadás - felelős munkavállalás hiányából is több probléma adódik, de a legnagyobb probléma mégis az, hogy nincs munkalehetőség a településen sem és a környező településeken sem. Az alkalmi munkavállalásból származó jövedelem kiegészítések rendszertelensége miatt a családok napi szintű megélhetési gondokkal küzdenek, a visszafizetés halvány reménye nélkül halmoznak fel kölcsönöket, eladósodnak. Helyben az egyetlen jelentősebb számú munkavállalót foglalkoztató munkahely a helyi Honvédség. A környező településeken a lakosság számára közlekedésileg is elérhető egyetlen munkahely a szomszédos Hernád községben működő Hercsi- Hús KFT. ahol szintén több pusztavacsi lakos foglalkoztatása biztosított, ám az utóbbi években létszám bővítés ezen a munkahelyen sem volt. A családokban az utóbbi évtizedekben a nők munkavállalási szerepe is egyre fontosabbá vált, hiszen az egy keresős háztartás már képtelen ellátni a család szükségleteit, egy keresetből képtelenség a havi rezsi költségek és megélhetési kiadások fedezése. Jó esetben az anya mint aktív pénzkereső kell megfeleljen, úgy a család és a munkahely elvárásainak is. A nők részére a részmunkaidős foglalkozatás, a távmunkában végzett keresőtevékenység lenne a leginkább elfogadható de sajnálatos módon részmunkaidős állást ugyanolyan nehéz találni mint teljes munkaidős állást, és megbízható távmunka lehetőségek is nehezen fellelhetők. A helyben megtalálható javarészt fizikai munkákban a nőknek kevesebb a lehetőségük mint a férfiaknak. A rendelkezésünkre álló legfrissebb adatok szerint 2013. év elején 107 fő a regisztrált munkanélküli a településen, s ez az aktív korú lakosság ( 832 fő) 12%-a. A munkanélküli nők és férfiak aránya szinte egyenlő 55 fő férfi és 52 fő nő van jelenleg regisztrálva a Munkaügyi Központban. Az iskolázottság tekintetében 53 fő nyolc osztály végzettségű, és 30 fő szakmunkás végzettségű személy illetve 19 fő szakközépiskola vagy gimnáziumi végzettségű, 1 fő főiskolai végzettségű és 3 fő általános iskolai végzettséggel sem rendelkező személy van közöttük. A számok tehát jól tükrözik a fentebb bővebben kifejtett problémát, mely szerint a településen sem a szakképesítéssel rendelkezők számára sem a nyolc osztályt végzettek számára nincsen munkalehetőség. A település közlekedés szempontjából igen kieső helyen, erdő által körülvett területen helyezkedik el. A településről való elutazás vagy saját gépjárművel, vagy a VOLÁN Busz társaság buszjárataival oldható meg. A buszjáratok Pusztavacs Örkény Dabas és Pusztavacs Dánszentmiklós útvonalon közlekednek, tehát ezekről a településekről, további átszállás során lehetséges eljutni távolabb eső településekre. Az alacsony lakosságszám miatt, kevés a kimenő és bejövő buszjáratok száma, és az indulási érkezési idő nem igazítható egy- egy munkahelyen történő jellemző munkakezdés és befejezés időpontjához. A szomszédos településen működő Hercsi- Hús KFT. saját buszjárataival oldja meg dolgozóinak szállítását illetve a helyi Honvédség is biztosít a dolgozóinak buszjáratokat. Ezen kívül egyéb munkahelyre történő eljutás csak úgy lehetséges, ha a munkaidő kezdéshez igazítva a munkavállaló már a reggeli korai ( 5-6 óra) járattal elindul a munkába és majd az utolsó járattal mely az esti órákban érkezik meg a településre tud hazaérkezni. Tehát szinte az egész napot igénybe veszi, ha nyolc órás munkaidőben tudna munkát vállalni valamelyik szomszédos településen. A buszjáratok jellemzően az iskolás gyerekek iskolába történő eljutásához illetve a lakosság a Dabasi Szakorvosi Rendelőintézetbe történő eljutásához és az onnan történő hazautazáshoz vannak igazítva. Természetesen ez is nagyon fontos és a lehetséges munkalehetőségeket az utazási időt is figyelembe véve ezekkel a járatokkal is el lehetne érni, de mivel más településeken is a munkanélküliség problémájával küzdenek, elsősorban az ottani vállalkozás nem a más településről bejáró munkaerőt fogja alkalmazni hanem ha van lehetőség helybélit foglalkoztat. A településen vannak olyan üresen álló ipari és vállalkozási tevékenységre alkalmas területek melyek biztosíthatnák új vállalkozási tevékenységek beindítását. Az utóbbi években több kezdeményezés is volt ezen a téren, de sajnálatos módon különböző okok miatt elálltak beruházási szándékuktól a lehetséges befektetők. A település polgármestere és a Képviselő- testület lehetőségeihez mérten mindent megtesz a munkahely teremtés érdekében, nem zárkóznak el semmi nemű tárgyalástól és amiben tudják segítik a befektetési szándékkal ide érkező, lehetséges munkahelyet teremtő vállalkozókat. 21
Fogyatékossággal élők a munkaerő-piacon: A településen élő megváltozott munkaképességű személyek számáról nem rendelkezik az önkormányzat pontos adatokkal. A 2009 évben a településen megszűnt egyik vállalkozás több mint 100 fő, közöttük jellemzően nagy számban női megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatott. A település lakossága ennek a lehetőségnek a megszűnését nagyon megszenvedte, sokan az akkoriban ott dolgozók közül még a mai napig is munkanélküliek, a kis összegű szociális járadékok összegéből élnek, s bár regisztrált munkanélküliként nyilvántartásban vannak, munkalehetőséget nem találnak. Fogyatékkal élő személyek kis számban vannak csak a településen, koruk és fogyatékosságuk mértéke miatt őket nem érinti fokozottan a munkanélküliség problémája. A megváltozott munkaképességű személyek esetében azonban már nagyobb a probléma. Közülük többen attól is félnek, hogy a soron következő kötelező szakértői bizottsági felülvizsgálatot követően még a jelenlegi kis összegű járadékuktól is elesnek majd. e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A fiatalok foglalkoztatottságát tekintve a számadatok nem mutatnak kedvező képet. A legfrissebb adatok lapján a jelenleg regisztrált munkanélküliek között 17 fő a 20-24 év közötti, 8 fő 25-29 év közötti, 16 fő a 30-34 év közötti, 16 fő a 35-39 év közötti és 7 fő a 40-44 év közötti személy. Tehát a 107 fő regisztrált munkanélküliből 67 fő a 20-44 év közötti korosztályból kerül ki. Sajnálatos módon a munkalehetőség hiánya az egyik legfőbb oka, hogy a település fiatal lakossága elvándorol, munkahely szerzés reményében elhagyja a települést és jellemzően egy szomszédos településen, közelebbi városban vagy a fővárosban próbál letelepedni. Helyben továbbképzésekre, átképzésekre nincsen lehetőség. Az érdeklődők az illetékes Dabas Munkaügyi Központ képzéseit, átképzéseit vehetik igénybe. Problémaként merül fel, hogy a Munkaügyi Központ által szervezett képzésekről érintett lakosaink nem vagy csak későn értesülnek, ezért elesnek a képzés lehetőségétől. A területileg illetékes munkaügyi Központtal jó az együttműködés ezért ezt a problémát kiküszöbölve a jövőben szeretnénk megoldást találni arra, hogy hogyan milyen módon kaphatunk időben rendszeres tájékoztatást arról, hogy milyen képzésekre van lehetőségük a regisztrált munkanélküli lakosainknak. A Családsegítő szolgálat és az Önkormányzat az érintetteket ismerve, akár személyesen is tudná tájékoztatni az induló képzésekről a lakosságot ha információval rendelkezik a képzési lehetőségekről. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A településen nem működik helyi munkaerőpiaci integrációt segítő szervezet. A munkaerő piacon történő elhelyezkedést, integrációt a Családsegítő szolgálat családgondozója és az Önkormányzat szociális ügyekkel foglalkozó munkatársa a megfelelő tájékoztatással, életvezetési tanácsok nyújtásával próbálja elősegíteni. A helyi foglalkoztatás javításában az Önkormányzat a közmunka programba történő bevonással próbál előrelépést elérni. Célunk arra ösztönözni a munkanélkülieket, hogy ha még csak néhány hónapra is, és a minimálbérnél alacsonyabb közmunkabérért is, de lehetőség szerint vegyenek részt a helyi közmunka programokban, mert a rendkívül alacsony segély összegeknél ( FHT, RSZS,) ez a néhány havi kereseti lehetőség is megerősítheti anyagilag a családot. A foglalkoztatás javítása jelenleg országosan is megoldásra váró feladat. A település polgármestere és Képviselő- testülete a helyi foglalkoztatás javítása érdekében, rendszeres kapcsolatot tart a Pest Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Dabasi kirendeltségével annak érdekében, hogy mielőbb tudomást szerezzenek a településen élő emberek az elérhető munkalehetőségekről, közmunka programokról. Az Önkormányzat és a Családsegtíő szolgálat az érintettek rendszeres tájékoztatásával próbálja elősegíteni, hogy a lakosok átképzéseken, továbbképzéseken vehessenek részt és a szakemberek hangsúlyosan próbálják felhívni a munkanélküliek figyelmét az illetékes Munkaügyi szervvel történő együttműködés fontosságára. A Képviselő testület támogatja a településre befektetési szándékkal érkező vállalkozókat, igény szerint nyújt segítséget annak érdekében, hogy újabb munkalehetőséget biztosító vállalkozás települjön a község területére. 22
g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása A településen az első közfoglalkoztató az Önkormányzat volt. A közmunka program keretében foglalkoztatottak az Önkormányzat saját intézményeiben és a település közterületein láttak és látnak el ma is feladatokat. A NEFAG ZRT. erdőművelő közmunka programjában lényegesen magasabb számú munkavállaló foglalkoztatására van lehetőség, hosszabb távú 8 órás közmunka programban, és örömmel értesültünk róla, hogy 2013 évtől a helyi Honvédség is tud már néhány főt foglalkoztatni közmunka program keretében. Az Önkormányzat a közmunka programban történő foglalkoztatás során igyekszik a munkavállalóknak olyan módon lehetőséget adni, hogy előzetesen vizsgálja az egyén vagy család meglévő megélhetési forrásait illetve főként azok hiányát. h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén Hátrányos megkülönböztetést nem tapasztalunk a foglalkoztatás területén. Esetenként probléma merül fel a munkavállalói hozzáállás, munkavállalási kedv vonatkozásában, de az évek során zajló közmunka programokban ebben pozitív előrelépést tapasztaltunk. Pozitív diszkriminációnak nevezhető, hogy van a településen olyan vállalkozó aki a kisgyermekes női alkalmazottak munkaidejét úgy igazította, hogy az anyuka reggel el tudja vinni a gyermekét az óvodába és délután érte is tudjon menni. 3.4 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény ( továbbiakban Sztv.) rendelkezései alapján az elmúlt években is többször is módosításra került Pusztavacs Önkormányzat Képviselő- testületének a szociális gondoskodás helyi szabályairól szóló 1/2012. (I. 27.) számú önkormányzati rendelete. Az Sztv. 33. -a alapján jogosultak részére az aktívkorúak ellátásának körében megállapítható a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság, ha a családban az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum összegének 90 %-át jelenleg 25.650.- Ft-ot. A jogosultságot évente felül kell vizsgálni, a felülvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a támogatott az eltel egy éves időszakban legalább 30 nap munkaviszonyt létesített-e olyan módon, hogy az igazolható legyen a felülvizsgálatkor. Erre lehetősége van több módon az aktív korúak ellátásában részesülőnek. Igazolásként elfogadható ha nyílt munkaerőpiacon folytat keresőtevékenységet, egyszerűsített foglalkoztatottként létesít munkaviszonyt, háztartási munkát folytat, munkaerő-piaci programban vesz részt, közérdekű önkéntes tevékenységet folytat, vagy közfoglalkoztatásban vesz részt. Az önkormányzat rendeletében a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultság egyéb feltételeként írja elő, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletben megállapított feltételeket teljesítse. A lakókörnyezet rendezettségét a Képviselő- testület Szociális bizottsága ellenőrzi, s erről tájékoztatást nyújt a jegyző részére. Az aktív korúak ellátására való jogosultságon belül rendszeres szociális segélyre válhat jogosulttá, aki az ellátásra való jogosultság megállapításának kezdőnapján egészségkárosodott személynek minősül, vagy a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. (3) bek.], illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani. A település helyi rendeletének 8. -a alapján rendszeres szociális segélyre jogosult az Sztv. 37. (1) bekezdésének d., pontja alapján az az 50. életévét betöltött egyedülálló vagy gyermekét/gyermekeit egyedül nevelő személy, aki legalább 40%-os mértékű 23
egészségkárosodást szenvedett, és nyilatkozik az együttműködésről. Az aktívkorúak ellátásában részülőknek előírás a munkaügyi szervvel való együttműködés, míg az egészségkárosodott személyek kivételével a rendszeres szociális segélyre jogosultak az arra kijelölt szervvel, a településen működő Esély Szociális Szolgálat Családsegítő szolgálatával kötelesek együttműködni. Az aktív korúak ellátása a meghatározott alacsony összege (22.800.-Ft) miatt a család anyagi helyzetén ugyan nem tud jelentősen javítani de, havi rendszeres jövedelemhez juttatja a családot és az együttműködési kötelezettségeknek eleget téve az érintett közmunka program keretében lehetőséget kaphat munkavégzésre illetve a munkaügyi központ közvetítése általi a munkához jutása is előegíthető a jogosultság megállapítása által. Egy családban csak egy fő részesülhet aktív korúak ellátásában kivéve ha az egyik családtag FHT-ra a család másik tagja pedig RSZS-re jogosult. Az álláskeresők részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék kerülhet megállapításra, melynek összegét a kérelem benyújtását megelőző négy naptári negyedévben az érintett jogviszonyokban elért - a vállalkozói jogviszony esetén a megfizetett - munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vétel későbbi időpontban történik, mint az ellátás iránti kérelem, akkor a nyilvántartásba vétel időpontjától kell vizsgálni a négy naptári negyedévet. Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért átlag járulékalap alapulvételével kell kiszámítani. A járadék összege a folyósítás teljes időtartama alatt a járadékalap 60 százaléka, amely azonban nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegénél. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el minimálbért, akkor a járadék számításának alapja a fentiek szerint számított összeg 60%-a. Minden 10 nap jogosultsági idő 1 nap járadékfolyósítási időnek felel meg. Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama minimum 36, de legfeljebb 90 nap. A munkanélkülieket a szociális törvény 54. -nak rendelkezései alapján az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság szociális alapon történő igénybevételéhez tudjuk még hozzásegíteni amennyiben a családban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg a jogszabályban meghatározott jövedelemhatárt mely jelenleg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-a, egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-a. Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása 2013. január 1-től az illetékes Járási Hivatal szociális osztályán történik, de természetesen az érintettek figyelmét felhívjuk erre a lehetőségre is és segítjük őket a kérelmek kitöltésében. Az elmúlt évben szociális tárgyú iktatott iratok száma összesen 489 darab, ezt megelőzően 376 volt. A szociális tárgyú kérelmek száma tehát nőtt. Településünkön egyaránt jellemző a szociális támogatások pénzbeli és természetbeni formában történő megállapítása is. A család helyzetét és tényleges szükségleteit megvizsgálva az átmeneti segélyek általában természetbeni juttatásként kerülnek megállapításra, jellemezően élelmiszer csomag, téli időszakban tűzifa, szeptember környékén jellemzően iskola kezdéshez szükséges eszközök amit természetbeni juttatásként kapnak a családok. 24